Somogyi Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-24 / 120. szám

Vasárnap, 1953 május 24. SOMOGYI NÉPLAP Szilárd munkafegyelmet a tanácsi vállalatoknál A 'tanácsi vállalatok többsége •becsülettel megállta helyét a vá­lasztási békeversenyben. Jó ered­ményeiket értek el a termelés nö­velésében a Műíköüzemc a Tőzeg­kitermelő Vállalat, a Kefeanyag- ,kikészítő Vállalat és a Tanácsi Téglagyárak dolgozói. A Műkő- tizem valamennyi dolgozója ver­senyben volt, jóval túlit etje sí tették áprilisi tervüket. A május 17-ig esedékes tervet a brigádban dolgo­zók 179, az egyénileg dolgozók 131 százalékra teljesítették. 19 -ezer forint értékű terven felüli munkát végezték. A Tőzegkiter­melő Vállalat dolgozóíjnak 87 szá­zaléka volt versenybein, 140.6 szá­zalékra teljesítették a május 17-ig esedékes tervet. A Tanácsi Tég­lagyárak dolgozóinak 82 százaléka dolgozott versenyben, nyersgyártá- si tervüket ,a sok esőzés ellenére is 103.8 százalékra 'teljesítették. Ha azonban megnézzük, mi van a termelés növekedését mutató százalékok mögött, megállapíthat­juk: nem tettek meg mindent a választási békeverseny sikere, az adott szó valóraváltása érdekében. A tanácsi téglagyárak vezetősége nem ismertette a dol­gozókkal a Vasmegyei Építő- ianyag'iipari Egyesülés dolgozóinak versenyfelhívását, amelyet vissza­küldték azzal, hogy nem fogadha­tó el, mert nem" rendelkeznek olyan adottságokkal, mint a vas­megyeiek. így nem volt konkrét a vállalásuk, — azt a fogadalmat tették, hogy a tervet tőlük telhe­tőén igyekeznek teljesíteni. A Tőzegkitermelő Vállalat 140.6 százalékos teljesítése abból adódott, hogy a dolgozók nem 8, hanem 16 órát dolgoztak. A veze­tőség szemetihunyt efelett, magfe­ledkezve arról, hogy a 8 órai mun­kaidő betartására rendelet van, a 8 óra után túlóra jár, amit azon­ban nem 'fizettek ki a dolgozók" JOak, mert akikor b é r alap túli épé sük lett volna. Még az ébédet hordó nők is ott maradtak délutánon,ként „segíteni“ férjeiknek, s az ő mun­kájukat is férjükével együtt szá­molták «1, így több dolgozónak 200 százalékos teljesítménye ,van •,,$ óra alatt“. Ilyen módszerrel a dol­gozóknak csaknem fele „sztahano­vista szinten“ dolgozik. A válla­lat vezetőd ahelyett, hogy megkö­vetelték volna a munkafegyelmet, arra hivatkozva, hogy n dolgozók 8 ór,a alatt „keveset keresnek", hozzájárultak a foéírcsalásiboz, a munkafegyelem be nem tartásához,, a dolgozók egészségének veszé­lyeztetéséhez. A Vas- és Fémipari Kombinátnál sem teljesítették a sei ej tos okikén- tésr,e tett vállalásokat. A válasz­tási bélkeverseny kezdetén megfo­gadták, hogy a 'S elejt átlagot 11.01 százalékról 9 százalékra csökken­tük, ezzel szemben minden eddigi­nél magasabb, 13 százalékos se- ieijtteil dolgoztak. László János pél­dául megfogadta, hogy esedékes ■tervét 116 százalékra teljesíti, se­lejtszázaléka a megengedetten al'ui nepélyre jöttek össze a Kaposvári Nagymalom dolgozói. Hernádi Má­tyás igazgató ismertette az üzem eredményéit és a megye malomipa­ra három kiváló dolgozójának eredményeit, A jelenlévők nagy tapssal jutal­mazták Erdős Márton kétszeres sztahanovista főművezetőt, bárnál József sztahanovista esztergályost és Csianádí József molnárt, akik a választási békeversenyben a leg­jobb eredményt érték el. E három dolgozó az első negyedévben is be­csülettel harcolt a tervek teljesí­téséért és jó munkájuk eredménye­A választási bé'keversenyben a iegkiemelkedőbb teljesítményt Szentes Lajosné és Kovács László- né, a Il-es kalander-brigád érte eb Vállalásuk 125 százalékos átlagtel­jesítmény volt s ezzel szembén, 157 százalékra teljesítetté'^ normáju­kat. Kiemelkedő eredményt ért el a festő'bírigádban Bánfai József, Bor- bás János és Róhrer Mária, akik 140 százalékot vállaltak és 157 százalékot teljesítettek. Az Les kalander-brigádból Farkas Imréné éís Orbán Józsefné, akik szintén 125 százalékot vállaltak és 151-et teljesítettek. Lelkiismeretes mun­kával harcolt a verseny sikeréért Varga Margit 132, Győréi Imréné 129 és Dicső Gizella 126 százalé­kos teljesítményével. Az üzem minden dolgozója kö­lesz. Tervét 114 százalékra telje­sítette és 23 százalékos selejttel dolgozott. Spannenberger János 130 százalékos átlagteljesítményt vállalt, ezzel szemben 80 százalé­kot teljesített. A tanácsi vállalatok magas szá­zalékai mögött majdnem mindenütt liehet hibát találni, “yan súlyos hibákat, melyeknek kiküszöbölése gyors intézkedést vár a vállalatok vezetőitől, elsősorban a pártszer­vezet vezetőitől. Vizsgálják meg, miiből erednek ezek a hibáik, s te­gyenek meg mindent annak érde­kében, hogy ta jövőben hasonló hi­bák n,e fordulhassanak elő. kánfr az élelmiszeripar kiváló dol­gozóija című kitüntetésben része sültek. A gyűlés egyhangú határozatot hozott arra, hogy a három kitünte­tett dolgozót 14 napos ingyenes üdültetésben részesítik. A kitün­tetettek megfogadták, hogy méltók lesznek a'z élelmiszeripar kiváló dolgozója címre, s a választási bé­keverseny eredményeit továbbfo- kozva dolgoznak a jövőben is — ezzel viszonozzák a megbecsülést, amelybein ,a párt, népi államunk ré­szesítette őket. vesse a termelésben élenjárók pél­dáját és a választási bélkeverseny lendületének továbbfökozásával harcoljanak a második negyedéves terv túlteljesítéséért. UJ SZIKRA BROSÚRÁK AZ ANGOL ÉS AMERIKAI IMPERIALIZMUSRÓL A Szikra kiadásban megjelent; I. Zamoskin: '„Az angol jobbol­dali labouristák ideológiája az im­perializmus és az agresszió fegy­vere’1 című brosúrája, V. Csepra- kov; „Az Egyesült Államok bur- zsoá közgazdászai: — az imperia­lista reakció és agresszió támoga­tói” című tanulmánya és A. J. Pa- sersztnyik; „Kényszermunka az Egyesült Államokban és az ameri­kai-angol tömb egyéb országai­ban“ című brossurája. Az élelmiszeripar három kiváló dolgozója Május 19-én, kedden délután ün. Hernádi Mátyás levelező. Lelkes munkaversennyel harcoltak vállalásaik teljesítéséért a Kaposvári Patyolat Vállalat dolgozói A Kaposvári Textilművek békebisottságainak munkájáról A Kaposvári Textilműveiknél 1 éve alakultak meg a békebizot'tsá- sgok. A békiebizottságokiniak 105 ttagja volt mindösísze^ de .akkor még semmiféle munkát nem vé­geztek, se‘m a termelésre való mozgósításban,, sem pedig a béke- harc tudató,sí'tásia érdekéiben. Nem tartottak az üzemben kisgyűlése két, a békeag'.Táció is gyenge volt. A Béke Világtanács felhívása után az Országos Békekongresszu- son részvevő Tóth elvtárs, a bé- kebizolt'tiság titkára .az üzemi párt- szervezettéi, valamint a megyei 'biékebizottiságigal karöltve, hozzá­kezdtek a békebizottságoik szer­vezéséhez, illetve a régi ibékeibr zottság újjászervezéséhez. Műsza­kon,kint szervezték meg a békebi- zottságokat. Egy műszakban egy békebizottság alakult, majd ezen belül több 8—10 tagú békecsopart, melyeket a békebizottiság fog össze. A béikecsoiportokat gépeik szerint szervezték, egy-egy békecsoport­hoz 2—3 gép dolgozói tartoznak. A választási békeverseny után május 18-tól 22-iig ibé- ikehetet rendezték az üzem egész területén. A békehé'ten a bé- kebizot'tságok tagjai lelkesen dol­goztak, hozzájárultak jó munkájuk­kal a béke védelméhez. A béke- hétnek már a második napján szép eredmény mutatkozott, 108 száza­lékra teljeset ette az üzem napi tervét. A szerdai napon az üzem átlagteljesítménye 106 százalék volt. Kiváló béktharcosok tűntek fel a termelésben elért szép ered­ményeikkel. Az előfonóból Purgier Eerencné 150 százalékos, Poklos Ágnes az A műszakból ugyancsak 150 százalékos teljesítésével tűnt ki. A gyűrűsfonóból Nagy Te­réz 117 százalékkal, az A mű­szakból Kovács Magdolna 115 szá­zalékos eredménnyel mutatott pél­dát, A keresztorsózóban Varga Bé- láné 144 százalékos, Baráth Anna 125 százalékos teljesítményt ért eb Ezek az eredmények is mutat­ják, hogy 'a 'békebizottságok jó munkája nyomán emelkedik a ter­melés. Továbbra is legyen feladatuk, hogy növeljék aktivitásúikat, moz­gósítsák a dolgozókat a békeharc csatájára, a termelés frontján. így készüljenek a Béke Világtanács budapesti június 15-i ülésére. A munkaverseny lendületét tovább fokozom Alig 2—3 évvel ezelőtt még zöld vetések voltak gyönyörű üzemünk, a Textilmű helyén. Ma már hatal­mas épületek, a legkorszerűbb szovjet fonógépekkel felszerelt üzem hirdeti népi demokráciánk, a párt és a magyar munkásosztály hatalmas erejét. Én 1951 óta dol­gozom a Textilművekben s azt hogy ilyen korszerű üzemben dol­gozhatom, jó munkámmal igyek­szem viszonozni, bebizonyítom, hogy jó fonónő és kiváló dolgozó lesz belőlem. Jó munkámért az üzemtől és a szakszervezettől kéthetes ingyenes üdülést kaptam és ebben az évben először üdültem életemben a gyö­nyörűszép Mecseken. Lei ihatat­lan ul boldog voltam. Április 4"én, felszabadulásunk 8. évfordulóján újabb kitüntetés ért. Megkaptam a „Könnyűipar kiváló dolgozója1 cí­mű oklevelet és jelvényt. Ez a ki­tüntetés és jelvény még jobb mun­kára, a választási bé'keversenyben még jobb eredmények elérésére kötelezett. Azért harcoltam, hogy május 17- én mint ifjú választó, jó munkám­mal is büszkén szavazhassak a népfront jelöltjeire, szép jelenünk­re és még szebb, gazdagabb jö- vőnkre. A népfront progr amurijának megvalósítása az én életemet is szebbé, gazdagabbá teszi és azért, hogy ez a programm megvalósul­jon, én. a munka frontján még kö­vetkezetesebben harcolok a gépek és az egész üzem termelékenységé­nek Í9kozásáért, a minőség megja­vításáért és az üzem önköltségé­nek csökkentéséért. Ezt úgy aka­rom elérni, hogy a munkaverseny lendületét tovább fokozom, szak­mai gyakorlatom átadásával és jó népnevelő munkával segítem a tér-' melésben lemaradó dolgozó társai­mat, hogy ők is kiváló munkájuk­kal ’és terfeladataik túlteljesítésé; vei járuljanak hozzá ötéves ter­vünk határidő előtti megvalósítá­sához. Kristóf Rózsi gyűrűsfonó a „Könnyűipar kiváló dolgo­zója1’ GŐGÖS IGNÁC MOST TÖLTENÉ BE hatvana­dik életévét a magyar munkásmoz­galom egyik kimagasló 'harcosa: Gőgöis Ignác. Hatvan élv.e született — ,s immár közel ne.gyedsaázada alussza örök. álmát egy kis tolna- megyei falu, Tamási temetőjében. Egész életét a munkásosztály, a dolgozó nép felszabadításának, a Horthy-ifasizmus elleni küzdelem­nek szentelte, s a fasiszta hóhérek juttatták fiatalon, alig 36 éves ko­rában a sírba. 1893 május 25-én született Ta­másiban. Falusi proletár fia volt, apja a malomiban dolgozott, s ő is .a malomaszitiallosságot tanulta Ka­posvárott. 21 éves volt, amikor ki­tört az első világháború, s ő mind­járt az első menet századokkal a frontra került. Röviddel később orosz hadifogságba csitt. Az első éveik nélkülözései, a cári rendszer fogolytáborai minden sianyarusá- gának megismerése után érkezett el a nagy nap Gőgös Ignác életé­ben is: a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom nemcsak életkörül­ményeit változtatja meg, de fel­nyitja a fiatal magyar munkásfiú szemét is. Világosan lát már, tud­ja, hol a helye, s amikor hét esz­tendő után hazatér Oroszországiból, őrökre eljegyezte magát a dolgo­zók felszabadítása nagy ügyével'. Tamásiban ma is úgy hívják a malmot: Gőgös-malom. Akkor kap­ta ai malom ezt a nevet, amikor Gőgös Ignác újra megjelent a fa­luban. Tamási központja lett egy­szeriben ez a malom — hiába őr­ködtek a Hortihycsendőrök, Gő­gös Ignác estéről-estére hosszú történeteket mondott el ,a falu­belieknek arról: hogyan szabadítot­ta fel magát az ofosz nép. Beszélt a Bolsevik Pártról, Leninről és Sztálinról, a dolgozók igazságos, nagy harcáról. A fehérterrortól so. lkat szenvedett falu népe lesi min­den szavát — s az urak rettegnek Gőgös Ignáctól, de mielőtt bosszú­juk utolérné őt, a fővárosba megy. 1923, AZ ELLENFORRADALOM negyedik esztendeje, Gőgös Ignác rövid életiének egyik legmozgal­masabb esztendeje. Budapesten kö­zeli kapcsolatba) került a munkás- mozgalommalli, csakhamar a vezetők közé emelkedik. Kíméletlenül har­col a Szociáldemokrata Párt Pe- ycr-íéle vezetői ellen, felvilágosít­ja a munkásokat a szociáldemokra­ták árulásáról. Két évig fáradhatatlanul harcol a párt egységéért, tisztaságáért, a különböző frakciók ellen — s a párt méltóan jutalmazza nagysze­rű munkáját: 1925-ben résztvesz a Kommunisták Magyarországi Párt­ja I. bécsi kongresszusán. A 'kon­gresszus határozatai, az ott rész­vevő vezetők lelkesítő példája még fokozottabb harcra buzdítja Gő­gös elvtársat. Már a párt megvá­lasztott titkárságának tagja., a párt pénzügyeinek irányítója. A gyen­ge testalkatú ember soha nem is­mer fáradságot, ha a párt Ügyei­ről van szó. Az egykori tudatlan falusi munkásfiuhólí a párt egyik harcos, .példamutató vezetője lett- Ebben az időben közvetlen munka­társa Rákosi Mátyás elvtársnak. Rákosi .elv'társ hazatérése után ha­talmasan fellendült Magyarorszá­gon a kommunista mozgalom. En­nek a mozgalomnak a vezérkará­ban, a harc első soraiban áll min­dig Gőgös Ignác. A nagyszerű vezető lelkes mun­káját azonban hirtelen aljas árulás töri ketté: 1925 szeptemberében elfogják cit is a Horthy-riendőrség kópéi. Rákosi Mátyás élvtárssal együtt kerül a fasiszták fogságába'. Ott sem tudják megtörni a kiváló kommunista harcos erejét. Kínoz­zák, ütiik-verik Gőgös elvtársat, de ő nem vall. A detektívek kihall­gatása után, tudtán kívül írnak be egéisz mondatokat vallomásába — és Gőgös Ignác két tárgyalás nyil-. vánosságát használja fel, hogy le­leplezze ezeket az alávaló hamísí. táls óikat. HŐS VOLT a mindennapi párt- munka frontján —• hős maradt az embertelen vallatások közben, a fasiszták kínzókamráiban, az ügyészségen, s a bitói a, árnyékában, s a istatáriálís tárgyaláson is. A Rákosi-perben negyedrendű vád­lottként áll a rögtönítéilőbíróiság előtt. A tárgyalást, — mint példa­képe, Rákosi elvtárs — felhasz­nálja 'arra, hogy a pártot megvédje minden gyalázkodás t ól, s a nyilvá­nosság előtt bizonyítsa a munkás­mozgalom igazát. Az elnök meg­kérdezi tőle: — Bűnösnek érzi magát? — Niem érzem magam bűnösnek — - vágja az elnök szemébe Gőgös Ignác. — A munkásság Magyaror­szágon meg van fosztva minden szabadságtól, ezért szerveztük meg a kommunista pártot. Kihallgatása során soha, egyet­len szóval sem védi önmagát. Ahányszor alkalma van szólni, mindig a pártról' beszél, Még az akkori polgári lapok is kénytele­nek voltak megemlékezni ennek a kemény kommunistának 'bátor ki­állásáról a Horthy-vészlbíróság 'előtt. Az utolsó szó jogán is a pártról beszélt, de az elnök félbe, szakította. A kommunistáik tár­gyalása olyan erejű kommunista agitácíót hozott, amitől a hatalom­ban ülők megremegtek, a kormány­zói székben éppúgy, mint a vész­bíróság elnökségében. A nemzetközi és a magyar mun­kásosztály harca meghozta a kí­vánj eredményt; Rákosi Mátyást, Gőgös Ignácot és a többi vádlotta­kat nem merte elítélni a tstatáariá" li'S bíróság. 1926 JÚLIUSÁBAN, kezdik meg a törvényszéken a második Rá" kosi-per tárgyalásált, A bíróság te­hetetlen a sziklaszilárd vezérrel, Rákosi Mátyással1 szemben, — min­den kérdésre büszkén, felemelt fejjel, igazának biztos tudatában vá­laszol, s minden szava vád Hort'hy- éik rémuralma ellen. A bíróság a többi vádlottakon igyekszik érez­tetni hatalmát —- de ez sem sike­rül neki. Gőgös Ignác épp oly ma­gabiztosan, erőteljesen veri vissza a vádakat, ahogyan előtte a párt vezére, Rákosi elvtárs tette. A bí­ró, aki először lekezeléssel próbál­kozott hatni Gőgösre, az egyszerű malomasztalosra, meghökken, ami­kor ezeket hallja az általa „műve­letlennek“ tartott vádlottól: — Erőszakosan nem lehet meg" szüntetni a kommunista' szervezke­dést és azzal nem lesz vége a moz­galomnak, hogy minket erőszako­san ide állítanak a bíróság elé. Természetesen rendreutasítiják. De amikor a bíró azt mondja neki, hogy „beszéljen rendesen“, Gőgös elvtárs megvetően így felel: — Én nem tudóik a burzsoázia szájaíze szerint beszélni. Közvetlenül ítélethozatal előtt mégegyszer beszélhet. ,,Magát véd­je“ — formed rá az elnök, de Gőgös Ignác Leninről beszél. Le­ninről, akinek akikor a polgári la" pok a nevét sem merték leírni — bár már kát esztendeje nyugodott a mauzóleumban. 1926 augusztus 4-én elhangzott az ítélet: Gőgös Ignácot 3 és fél évi fegyházra, tízévi hivatalvesztés­re ítélték. A kínzások legyengítet­ték szervezetét, a börtönben tüdő­baj támadta meg,, s a fasiszta hóhé­rok azon voltak, hogy ez minél gyorsabban végezzen véle, ezért dolgoztatták poros, egészségtelen műhelyben, orvosi kezelés nélkül. BÜNTETÉSÉNEK kitöltése után elhagyta a börtönt — de már jár* lányi ereje sem volt. Felesége vitte haza a 'kis faluba, ahol még a halá­los beteg ágya körül is csendőrök ólálkodtak. De Gőgös Ignáctól még utolsó perceiben, lázálmaiban is azt hallhatták: éljen a1 kommunista párt! Négy csendőr állt a koporsó­ja mellett is, amikor 1929 júliusá­ban utolsó útjára kísérték a ma-, gyár munkásmozgalom kiemelkedő alakját. De hiába állott ott a fa" sízmus mindent elnyomó szerve, Gőgös Ignác sírját mindig friss vi­rág, vörös szekfű lepte el az el­nyomás legsötétebb éveiben is. Soha, egy percre sem félejtette el a nép ezt a törhetelen harcost, s ma új és új erőt merít az ő nagy­szerű példájából is a szocalizmus építésében, amit Gőgös Ignác már nem érhetett meg, s amiért egész életében harcolt.

Next

/
Thumbnails
Contents