Somogyi Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-31 / 126. szám
6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1953 május 31. Pártunk és államunk segítségét kötelezettségünk teljesítésével kell meghálálnunk A NEMZETKÖZI BÉKEMOZGALOM KIVÁLÓ HARCOSA PIETRO NENNI A karádi Alkotmány termelő- csoportban a választások után sem lívtybult a vers enyra o zg a lő m. Sőt nap mint nap egyre fokozódik. A termelöcsöpört tagjainak szorgalmas munkája eredményeként; már befejeztük a .kukorica:, cukorrépa, mák, napraforgó és a többi növények első kapálását. Különösen sokat javult a munkafegyelem a „Somogyi Néplap“ legutóbbi bírálata óta. Női dolgozóink ma már rendszeresen kiveszik részüket a munkából. Kocsonya György és Fábián János családja most is az elsőik között van. Példamutató munkájuk kihat az egész termelőszövéfkézetre. Farkas Józsefné és Horváth Fri- gyesné is megszívlelte a tap bírálatát, ma az elsők közt ha'rcöLnak a termelőszövetkezet felvirágoztatásáért. Megértették, hogy elmaradásuk a munkából' nemcsak a csoportnak válik kárára, hanem saját maguk és családjuknak is ártanak vele. Ezeknek a dolgozó aszSok bírálatot kapott már Kutas község a begyűjtésben való lemaradás miatt. Az idén a dolgozó parasztok tanultak a múlt év tapasztalataiból. látják, hogy szégyen a lemaradás. Rákosi elvtárs választási beszédét meghallgatták a ku- tasi dolgozó parasztok is. A munkásosztály ebben az évben juttatta el hozzájuk a villanyt. amit a Horthy-rendszertől hiába vártak. Ma tanulhatnak és művelődhetnek. Megváltozott a kutasi. dolgozó parasztok élete is. Ma már sokkal jobban élnek, többet ruházkodnak, többet költenek 'kulturális igényeik kielégítésére. A kutasi dolgozók azzal segíthetik elő, hogy életük még szebb; virágzóbb legyen; ha valamennyien maradék nélkül, eleget tesznek állam iránti kötelezettségeiknek. Van javulás Kutason is az állami fegyelem megszilárdulásában. Bizonyíték erre. hogy a község első félévi baromfibeadását 70 százalékra teljesítette, ami azt jelenti, hogy a hátralévő mennyiséget fokozottabb lelkesedéssel előbb teljesíteni tud-' ják a határidőnél. Jónak mondható a tejbegyüjtés üteme' is. tervüket eddig 95 százalékra teljesítették. Azonban baj van a tojásbeadással, ami elmaradt a baromfi- és tej- begyüjt'és mögött. A községi tanács szonyoknak a példáját kell követni Szita Sándornénak, Zsuberács Vendcinének is, akik még mindig úgy gondolják, hogy elég, ha férjeik dolgoznak. Vájjon elmaradták- e a munkából egy napot is, amikor egyéni kisparcelíán keltett doigoz- rsiók? Bizonyára, hoigy neim maradtak otthoni. A termelőcsoportban csak úgy lesz jövedelem, ha a többi szorgalmas ta,g példáiát követik és megfogják a munka fegyverét és becsületesen harcodnak a magasabb terméseredmé#ye- kért. a szebb és boldogabb életükért. A karádi Alkotmány termelőcsoport földijein még soha nem volt ilyen terméskilátás, de még az egész községben sern. A csoport keresztsoros an . vetett gabonája egyedülálló az egész határban. Soha ilyen kalászosokat nem ringatott a szél a karádi határban. Valóságos dísze az egész határnak. Büszkéik is vagyunk szorgalmas munkánk eredményeire. Most látás a- pártszervezet nem figyelt fel időben a kulákok hangjára, akik azt hi rész telt ék. hogy „nem tojnak a tyúkok”. Hallgattak a kulákme- sére néhányan a dolgozó parasztok közül, s nem teljesítették to- jásbeadásukat. Horváth József 18 holdas középparaszt a kulákok szavára hallgatva még semmit sem adott be. Az ilyeneket a becsületes dolgozók elítélik és megszégyenítik, mint a község hátráltatóit. A becsületes dolgozó parasztokon: Szálai István. Papp József, Simon. Jáigénylő termelési ágaknak. iKülö- nösen a telepítés kivan sok, munkát. Nagyüzemi szőlőtelepítés kézi erővel végzett talajforgatással igen nehéz. Egy katasztrális hold talajának megforgatásához ugyanis még homoktalajon is 80—100 munkanapra van szükség, a ráfordított munkabér pedig 2500—2600 forint. Az állami gazdaságok a talaj előkészítésére már eddig is alkalmaztak szovjet talajforgatókat. A juk csak igazán, hogy a szovjet mezőgazdaság tapasztalatai milyen hatalmas segítséget jelentenek szá. munkra. Megfogadjuk, hogy ezentúl még nagyobb lelkesedéssel, szorgalommal dolgozunk, hogy minél 'többet adhassunk a mi drága hazánknak, hogy még szebb, még boldogabb legyen életünk. Van még bőven tennivalónk. Mi örülünk pártunk és államunk segítségének, de ugyanakkor megfeledkezünk köte 1 ezettságeink teljesítéséről. Ezért felelősség terheli a tsz vezetőit is, amiért tűrték, hogy a termeiiőcsoport legfőbb kötelezettségét nem teljesítette. He felelősség terheli pártszervezetünket is, amiért elhanyagolta a 'tagság közt a felvilágosító munkát, mert biztos vagyok benne, hogy a mi tagjaink is megértik, hogy az állam iránti kötelezettség teljesítése legfontosabb kötelessége minden dolgozó parasztnak, különösen a termelőszövetkezet tagjainak. nos beadásban élenjárókon a sor. hogy a község becsületének kivívása érdekében leleplezzék a szabotáló, rémhírterjesztő kulákokat és a kulákok által megtévesztett dolgozó parasztokat felvilágosítsák. A tanács' és a pártszervezet indítson ’harcot, hogy a községben minden termelő teljesítse június lőre. a Béke-Világtanács budapesti ülésére félévi beadási kötelezettségét, Az élenjáró dolgozó parasztok legyenek lelkes békeharcosok, küzdjenek a község becsületéért. nyolcvan lóerős -Sztálinyec traktorok és a. hozzájuk kapcsolt forgatóekék váltott műszakkal naponta 4 holdón végezték el a mély talajforgatást. holdanként mintegy nyolc- száz forint költséggel. A Szovjetunó baráti! ' segítsége most’ termelőszövetkezeteink részére is lehetővé tette, hogy komoly előrehaladást tegyenek a nagyüzemi szőlőgazdálkodás felé. Hét íSztá- linyec traktor és több forgatóeke érkezett a Szovjetunióból. Pietro Nenni 1891 február 9* én Faenzában született, parasztcsaládból származik. Ötéves korában felvesztette atyját. Anyja kilátástalan nyomorban élt gyermekeivel. Nagy nehézségek árán sikerült elhelyezni a kis Pietrot egy árvaházban. e Nenni már fiatal korában foglalkozott zsurnalisztikával és politikai tevékenységgel. Még az árva- házban volt, amikor már írni kezdett egy republikánus újságban. Pietro-Nenni már életének e szakaszában is bátran harcolt a békéért, az imperialista háború ellen. Amikor 1911-ben az olasz imperializmus gyarmati háborút indított Líbiában, Nenni határozottan kiállt a háború ellen. A tiltakozó tüntetések idején súlyosan megsebesült, majd több évet börtönben töltött. Az első világháború kitörése után egy évvel az olasz imperializmus is belépett az imperialista ragadozók marakodásába. „Éppen a háborít vezetett el engem a forradalmi szocializmushoz, a marxizmushoz — mondotta később Nenni. — Sok mindent megtanultam a lövészárokban, jobban megértettem a társadalmi problémákat. Éppen ott énezfrm meg kellőképpen az emberek. közt fennálló társadalmi egyenlőtlenségek szégy\qnté!<jes voltát.” Nenni őrmester azt írta a frontról Ferii város republikánus* hetilapjának, hogy új haladó demokráciát keli teremteni Olaszországban. Kevéssel a világháború befejezése után Nenni. belépett az Olasz Szocialista Pártba,' amelynek ma élén áll. Pietro Nenni életének nagyré; szét áldozta a fasizmus elleni harcra. 1926-ban Mussolini fekete- ingeseinek üldözése elől kénytelen volt hosszú időre — tizenhét évre — emigrációba menni Franciaországba. Nenni az emigrációban is & reá jellemző lángoló lelkesedéssel harcolt a fasiszta barbárság ellen. Tevékenyen részt vett a fasizmus ellen vívott harcban az 1936—39. évi spanyol polgárháború idején. Az olasz Garibaldi-légió politikai biztosa volt a spanyol köztársaságiak oldalán. Többízben megsebesült. Miután a fasiszták amerikai, angol, francia pártfogói csúfosan elárulták a spanyol köztársaságot és a spanyol polgárháború végétért, Nenni visszatért Franciaországba. Itt a német megszállás idején, 1943 februárjában a hitleristák kifogták és átadták az olasz fasiszta rendőrségnek. A fasizmus ellen vívott harc önfeláldozó bajnokát fegyházba vetették Ponza szigetén. 1945 augusztus 5-én Mussolini véres rendszerének bukása után Nenni kiszabadult és 1 hatalmas energiával nekilátott a fasizmus igája alól felszabadult hazájának felépítéséhez. Megválasztották az Olasz Szocialista Párt titkárává és a párt központi orgánumának, az „Avanti“-nak igazgatójává. Hamarosan bekerült az olasz kormányba; Mint helyettes miniszterelnök, majd mint tárcanélküli miniszter igen fontos szerepet játszott annak az alkotmányozó nemzetgyűlésnek összehívásában, amely felszámolta az olasz monarchiát és kikiáltotta a köztársaságot. Nenni nágy és elismert tekintély a külpolitika terén. A köztársaság kikiáltása után külügyminiszter lett. .,A munkásmozgalom a külpolitika legjobb iskolája — mondja Nenni.- — Aki kapcsdlabbaoi áll a munkásmozgalommal és f&fegíjver- kezett a, marxizmussal, az látja «■ kérdések lényegét, nem marad azok felszínén.’1 Pietro Nenni külpolitikájának alapelvévé tette a megegyezést és baráti kapcsolatokat a Nyugattal és Kelettel egyaránt. Határozottan sikraszállt az agresszív nyugati tömb alakításának minden változata-és a Nyugat-Európát a Wall Strei t gyarmatává tevő kiuzsorázó Marshall-terv ellen; Tevékenységével kihívta maga ellen a háborús gyújtogatok vad gyűlöletét, 1947 januárjában kilépett a kormányból. Az olasz haladó erők, élükön a kommunista párttal, döntő harcba fogtak az ország leigázása, a fegyverkezési hajsza és a háborús előkészületek politikája ellen. A Nenni vezetése alatt álló párt az egyetlen szocialista párt Nyugat-Euró- pában. amely megteremtette a cse; lekvési egységet a kommunistákkal és ennek eredményeképpen nagy- politikai sikereket ért el. Nenni az olasz nemzeti békebi- zottság elnöke. Ma már sokas- ismerik a Béke-Világtanács berlini ülésszakán elmondott szavait: . ,,A népeik legfőbb töménysége jelenleg az, hogy a nemzetközi pollMiúért felelős emberek nyilatkozzanak és megbeszéljék a dolgokat. Az egyszerű ember, aki olykor a legböl- csebb a világon, azt mondja: .Ha beszélnek egymással és vitatkoznak, akkor addig is. amíg beszélnék és nyilatkoznak, hallgatni fognak az ágyuk és pihennek a fegyverek.’1 Botos Imre karádi Alkotmány tszcs. Ne pihenjenek meg eredményeiken a kutasiak. június lő-re teljesítsék félévi beadásukat Szovjet- talajforgató gépek segítik a tsz-ek szőlőtelepítő munkálatait A szőlő egyike a legtöbb munkát 250 ÉVE KEZDŐDÖTT A RÁKÓCZI 2&0 éve, hogy az osztrák császár vérebei elől Lengyelországba menekült ifjú Rákóczi a Lemberg melletti Brezan várában kiadott első manifesztumával (1703 május 12) fegyverbe szólította a ,nemes és nemtelen /magyarokat — a képtelenül hatulmusJcodó, porcióztató, adóztató, sonkát*, keserűnkét elevő ■német ellem — édes hazánk és nemzetünk mdHett.’1 Erdő sűrűjében, rejtett völgyek mélyén, határmenti falvakban gyülekezett a nép és várta vezérét. A bécsi kormány és a császári hadsereg zsarnoksága hosszú esz- t-ndök óta egyre elviselhetetlenebbé tette az életet, haldokolt, pusztult a magyar fold. A súlyos adókkal kifosztott ország falvait, városait évről-évre több császári katona szállta meg. Üreg tarisznyával és égő gyűlölettel jöttek. A kvár- télyos nemcsak pusztította a magyar paraszt kenyerét, borát, de belegázolt asszonya, .leánya becsületébe és végül a házából is kiverte. A nép háza a sűrű erdő lett, ágya hulló falevél. A puszta hírre, hogy császári katonákat szállásolnak be, egész falvak váltak néptele,n-né. A keserűség pohara csordultig telt. Amikor a bujdosó Rákóczi 'küldött üzenetet, jobbágyai Talpán. Váriban, Beregszászon kibontották a vörös selyemzászlókat, amelyeket Lengyelországból küldött nekik, rajtuk nagy arany betűkkel a felirat: „Pro patria et libertate" — a hazáért és a 'szabadságért. Gyűlitek Rákóczi zászlaja alá az otthonukból elüldözött, szegénylegényekké vált jobbágyok. 'Ezrek meg ezrek, fegyveresen, magyarok, kisoroszok. Kapitányokat is választottak maguknak; Esze Tamást, Kis Albertet, Móricz Istvánt. A vármegyei nemesség ijedten nézte sereglésüket. Rákóczi sokáig habozott. Nem kereste a vezéri szerepet, de egy napon érezte: cselekednie kell. 1703 március derekán két öreg magyar paraszt — Pap Mihály és Gibe György — hosszas vándorlás után rátalált a bujdosó Rákóczira és Bercsényire a rengeteg mélyén húzódó lengyel kastélyban. Amikor meglátták az ifjú Rákóczit, percekig nem tudtak szólni. Aztán meg roggyant a térdük, lebovuitak előtte, majd összehasogatták vastag vándorbotjukat, amelyből elrejtett papírt keresek kerültek elő. Megbi- zólevelek voltak. Titkos népgyűlések üzenetei a bujdosó Rákóczinak tudomására adták: a nép nem felejtette el és kéri. térjen vissza hazájába, álljon élükre, hogy leszámolhassanak a császári zsarnoksággal. Most itt az alkalom!' A spanyol örökösödési háború miatt a császár? hadsereg nagyrészét- kivonták az országból, Rákóczi eddig inkább diplomáciai úton próbálta szövetségeseinél előkészíteni a felkelést, de a diplomáciai légvárak egymás után összeomlottak. Végre megértette, hogy harcában csak a népre számíthat. Rákóczi vállalta a történelmi szerepet. 1703 június 9-én elhatározta, hogy -— nem áltatja magát többé az üres ígérgetéseknek bizonyult francia, svéd és egyéb felajánlott segítséggel — hanem élére áll népé; nek a császári zsarnokság elleni harcban. Amikor 1703 június 16-án átlépte a határt, a koldusok szegénységében vergődő nép egyemberként sorakozott fel mögéje. Kollonich Lipcifc bibornok. esztergomi érsek azt javasolta a császárnak, hogy a török uralom alól felszabadított Magyarországot előbb katolikussá és koldussá kell tenni, hogy aztán németté változtathassák. A nép már koldus volt, ezt elérték a gyarmati sorsba zül- fesztett- országban. A jobbágypa- raszitok. mélységes bizalommal néztek Rákóczira, akitől sorsuk -fordulatát remélték s a jobbágyai sorsát emberségesem Atérző' ifjú Rákóczinak, a sokszázezer holdas földbirtok urának — aki korántsem gondolt a jobbágyok felszabadítására, legfeljebb terheik megkönnyítésére — .sikerült a szégyenletes Werbőczi törvénnyel megnyomorított népet felráznia. Rákóczi akkor vált igazában a nemzet vezérévé, amikor szűk köréből a nincstelenek forradalmának élére állott. Nem készült hadvezérnek, mégis nyolc évig vezette a felkelők -küzdőimét, váltakozó szerencsével, de mindig becsülettel helytállva. Katonái hősiességének híre még vesztett csaták után is bejárta a messze országokat. A Rákóczi-hadsereg fegyverforgató jobbágykatonái voltak elődei a 48 as forradalom »ok dicsőséget szerzett néphadseregének. Ügyét a belső ellentmondások eleve bukásra ítélték. A koldusok seregének vezér-ségét együtt kellett vállalnia a fő- és középnemes birtokososztállyal, amely a felkelés programmjábói csak a függetlenség megvalósításáért volt hajlandó SZABADSÁGHARC küzdeni.^ Egyik főparancsnoka lett az a Károlyi Sándor szatmári főispán, aki néhány nappala Lengyel- országból érkező Rákóczi hazatérése előtt a dolhai ütközetben- fegyelmezett császári muskétásokkal és vasasokkal széjjelverte a hiányosan felszerelt felkelő talpasokat. A nemesi birtokososztály és a n ineste- Ion parasztság közötti osztáíyel-len- tétet Rákóczinak sem sikerült áthidalnia. Maga írja panaszosan, hogy „a birtokososztály és a jobbágyság között természetes gyülöíség áll fenn.11 Ezek a belső ellentmondások kudarcra ítélték Rákóczi szabadság- harcát. ő az egységes, boldog magyar haza álmát őrizte szívében. De keserűen csalódnia kellett reménységében s ez a csalódás éppen az -mlékezetes ónodi gyűlésen tartogatta számára élete legkeserűbb perceit, amikor egyes követek vádaskodásaira igy fakadt ki kemény beszédében ; „Édes hazám, ne szenvedd rajtam ezt a gyalázatot!“ De nemcsak Rákóczi csalódott, csalódtak a jobbágyok is, akiknek egyre inkább látniok kellett, hogy a felkelés élén álló nemesi birtokososztálytól nem várhatják sorsuk változását. A felkelés katonai csődjét végül -siettette, hogy a földesurak Rákóczi rendelete ellenére sem engedték jobbágyaikat katonának, s a szegény nép, amely annyi bizalommal várta Rákóczitól helyzete javulását, a liáborudulta országban belefáradt a többéves harcokba. Károlyi -Sándor, Rákóczi külföldi tartózkodását kihasználva, előkészítette a maj'tényi fegyverletételt és az 1711. évi szatmári' békekötést, hogy a császári hadsereg vezérével, Pálffy Jánossal folytatott alkuban elsősorban a maga földesúri érdekeit, védje meg. Rákóczi lehanyatló jsillaga a 'törökországi Rodostó felé mutatott, A magyar nép szívébe zárta Rákóczit. II. József császár némete- sítő törekvései idejében Rákóczi emlékében talált újra önmagára a nemzet. Később az elpuhult ma-' gyarságot Kölcsey Ferenc figyelmeztette a. hazafiuság géniuszára, gondolatban Rákóczi sírjához vezetve a nemzetet. Vöröismartyt is megihlette Rákóczi szelleme, két költeményt írt Rákócziról. A szabadság lánglelkű dalnoka, Petőfi több költeményben énekelte meg Rákóczit. Arany János is fel'ism©r- te a saját és Rákóczi kólának küzdelmei között a közös eszmét. A költők egész sorát említhetnek meg.. A század elején keményszavú, új kuruc rigmusok riogatták a Tisza* grófok politikájában újra labanc sorsban tengődő nemzetet. Ady Endre Rákóczi emlékével készítette elő népét a forradalmi változásokra. 2501 évvel a Rákóczi felkelés után, hazájában ma földjéhez és jogaihoz jutott fölszabadult magyar nép építi jövőjét: a szocialista Magyar- országot. Nemzetünk történelmének legnagyobb építő korszakában ma is hálával gondolunk arra a férfiúra, aki Dózsa György népének hosszú idő után újra. utat mutatott a szabadság felé. Kömyei Elek.
