Somogyi Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-31 / 126. szám

Vasárnap, 1953 május 31. SOMOGYI NÉPLAP 7 A Kaposvári T ej üzem áprilisi tervük teljesítésével sú­lyosan lemaradtak, ihindössze 89.4 százalékra teljesítették. Ez abból •adódott, hogy az üzem pártszer­vezete és üzemi bizottsága lázán kezelte a versenymozg,álmát, nem mozgósították a dolgozókat a terv. feladjatok túlteljesítésére, nem biz­tosították a nyersanyagellátást. Az üzemi bizottság megelégedett az olyan felajánlásokkal1, melyek nem mozgósították a dolgozókat. Ennek következtében nem alakult ki és nem is alakulhatott ki lendületes versenymozgalom. _Az április havi súlyos lemaradás m ájus első dekád.jában is megma­radt. Az első dekádtervet 92.5 szá­zalékra teljesítette az üzem. A vá­lasztásokra való készülődésben, a május 10-től 20-ig terjedő dekád­ban már volt javulás. Ebben a de­kádban az üzem dolgozói bebizo­nyították, hogy tudják teljesíteni tervelőirányzatukat. Dekádtervü- iket 104 százalékra teljesítették. Május 28-ig behozták az e]ső de­kád lemaradását ás eddig 97.5 szá­zaléknál tartanak májusi tervük teljesítésében. Ahhoz, hogy a dolgozók tovább fokozhassák teljesítményeiket, fel­tétlenül szükséges, hogy az üzem pártszervezete és üzemi bizottsá­ga a legmesszebbmenőikig segítse, támogassa a dolgozókat. Karolják tél a dolgozók kezdeményezését, szervezzenek versenyt, gondoskodó jana.k annak népszerűsítéséről, nyilvánosságáról, A vállalat veze­tősége és műszaki dolgozói harcol­janak a terv teljesítéséért, a kellő mennyiségű nyersanyag biztosítá­sáért. Teljesítsék tervüket a Tejüzem dolgozói dolgozói A Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinát vezetőinek vállalása A Béke-Világtanács budapesti »ülésére országszerte jobb és több munkával készülnek a dolgozók. A Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinát vezetősége megvitatta a vállalat szűk keresztmetszetét és 'megállapította, hogy a formázó kapacitás erős megnövekedése a szárítókemence túlterhelését vonta maga után. A zsúfoltság következ­tében ismételten előfordult, hogy nem száradtak ki kellőképpen a formák. Egy szárítókemence épí­tésére lenne szükség. A Béke-Világtanács budapesti illésére való készülés arra ösztö­nözte a vállalat vezetőségéit, hogy ez't a kérdést mégegyszer meg vizsgálja és megoldására olcsóbb és gyorsabb módszert találjon. A vállalat vezetősége vállalja, hogy kidolgozza a felületi szárítás tech. nológiáját, amely lehetőivé teszi, hogy minden különösebb beruházás nélküli percek alatt megszáradja­nak a formák. A vállalat vezetősége ezzel is segíteni akarja az üzem dolgozóit u békéért folytatott harcukban. Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinát vezetősége. Kiosztják a „Kiváló fémgyüjtő" jelvényeket A fémgyüjtőhónap során Buda­pesten és vidéken a lelke^ gyűjtök sokezer tonna vas- és fémhulladék 'összegyűjtésével járultak hozzá öt­éves tervünk sikeréhez. A legjobb eredményt elért vas- és fémgyüjtő- "fcet műsorral egybekötött ünnepség keretében tüntetik ki június 2-án, kedden délután fél mégy órakor Bu­dapesten a Bartók-teremben. Az ünnepségen. Szabó János, a helyi ipar miniszterid ez alkalommal először osztja ki a „kiváló fém- gyűjtő“ kitüntető jelvényeket. Az egyéni jutalmazások mellett kiosz­tásra kerül három vándorzászló is. amelyeket a vas gyűjtésben legjobb eredményt elért DlíSZ-bizottság, vi­déki tanács, illetőleg legjobb me­gyei MÉH-vállalat kap meg. A kadarkutí nevelőtestület sikerrel harcol a tanulók tanulmányi eredményeinek fokozásáért Az elmúlt hét folyamán az V. ■osztály tanulói 85 ötös feleletet sze­reztek. Ezzel a jó eredménnyel a "verseny élére kerültek. A VIII. osztályos tanulók is ko­molyan készülnek az évvégi vizs­gákra. .Szabadidejükben a nevelők vezetésével átismétlik a tételeket. ^Számtanból hatos csoportokban dolgozzák fel az anyagot, így alka­lom nyílik arra, hogy az egyes té­teleiket teljesen .kidolgozzák. Az év­végi vizsgák sikerével, szilárd is­meretek birtokában kívánnak hasz­nos tagjaivá válni szocializmust építő hazánknak. * Hegedűs hűre igazgató Kadarkút. PEDAGÓGUSAINK ÍRJÁK Szerte az országban nagy ieike- .sedéssel készülnek szülők és neve­lők egyaránt a második pedagógus napra. Pedagógusaink előtt — ré­giek és újak előtt — felelevenedik a múlt emlékei és még nagyobb há­lával és szeretettel fordulnak pár­tunk. államunk felé, amely lehetővé tette számukra, hogy szocializmust építő társadalmunk megbecsült tag­jai lehessenek. Számtalan pedagógus, tanár és tanító kereste fej szerkesztőségün­ket levelével, melyben valamennyien -a megváltozott életről írnak, arról, 'hogy milyen megtiszteltetés szá­mukra, hogy gyermekeinket szoci- lalista emberekké nevelhetik. Kincses Fer&m, a csurgói gim­názium igazgatója a pedagógus- munka szép feladatáról írt. s arról, milyen öröm ma tanítónak lenni. Többek között ezeket írja: „Olyan fiatalokat nevelek, akik forrón szeretüc hazájukat, népünket, akik mindenben követik pártunk szavát, akik hűségben és gseretetben meg­erősödve, büszkém viszik előre a -proletánnemzetköziség vörös lobo­góját. Utat gell nmtatno-m az ifjú­ságnak az ellenség fölismerésére, 'iz­zó gyvHöletet kelt felkelt mi bennük népikéit minden1 ellenségével szem­beni 'Éberségre, IMyfMlásra, az akadályok legyőzésére kell diákjai­mat megacéloznom. Felemelő, szép pedagógusmunka ez/“ Cséfémji János diákotthon-vezető levelében, á múlt nyomoráról, meg­változott mai életéről ír. Keserű .szavakkal írja le. hogy fiatal évei­ben közel hét esztendeig mint kise­gítő helyettes dolgozott és a taní­tási hónapokban havi 60 pengőd fi­zetést kapott. Az ő életében i.s a felszabadulás hozta el a boldogsá­got. S a legnagyobb kitüntetés ta­valy, az első. pedagógus napon érte, amikor jó munkája jutalmául kor­mánykitüntetésben részesült. ,Ki­váló tanító“ címet és pénzjutáimat kapott. „Ez a kitüntetés még j°bb, od/iadóbb munkáira buzdít — írja levelében — hiszem munkánkat el­ismerik, figyelemmel kísérik, érté­kelik.. Jó munkánk az ötéves terv­nek, a szocializmus építésének fon­tos tényezője és ehhez népi álla­munk a legnagyobb segítségét meg­adja” ,S mindegyik levél a mának szere­it tét, a holnapba vetett töretlen hitet sugározza, amit harcos munkával segítenek megvalósítani pedagógusaink. KAPOSPULA 'község dolgozó parasztjai is érzik azt a megtisz­teltetést, amely 'bennünket, ma gyár dolgozókat ért azzal, hogy a Béke-Világtanács Budapesten tartja ülésezését. A község dolgo­zó parasztijai azzal' készülnek e napra, hogy túlteljesítik tojás-, b ar o.m'f ib ead á su k a t. Számos dolgozó paraszt hívta ki egymást versenyre és felajánlást tett a Béke-Világtanács ülésének tiszteletére. NYÍLT levél a Tanácsi Építő Vállalat dolgozóihoz , A felemelt ötéves terv keretében vállalatunkra, a Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinátra komoly fel­adatok várnak. Termelésünket ál­landóan! növeljük, hogy több vasat adhassunk a hazának. A vállala­tunknál jelenleg folyó építkezés» iß ezt a célt szolgálja. Az általatok végzett bővítési munkák befejezése nagymértékben fogja emelni vállalatunk kapacitá­sát és ön tv én/termelésünk messze felülmúlja a. régi vasgyárét. Eddigi munkátokkal már bebizonyítottá­tok, hogy szíveteken viselitek a mi vállalatunk fejlesztésének ügyét is. Most arra kérünk benneteket, hogy még nagyobb lendülettel és lelkese­déssel végezzétek munkátokat és te­gyetek meg mindent, hogy az épít­kezéseket jóval határidő icilőtt fejez­zétek be. Különösen fontosnak tartjuk a tetők felhúzását, hogy az új részle­gekben minél előbb megindulhasson a munka. Ettől függ féléves tervünk teljesítése is. Azt szeret­nénk. hogy mire a Béke-Világta­nács Budapesten összeül, je­lenthessük, .hogy az új részlegben leöntöttük az első. vasat. Ehhez kér­jük elvtársi segítségeteket. Előre az ötéves terv sikeréért! Az öntöde dolgozói. A Kaposvári Fűtőház dolgozói hatalmas lelkesedéssel készülnek a Béke-Világtanács budapesti ülésére A mozdony-ibrigádok bevezették Szolojev Sztálin-díjas. főmozdony- vezetőni:k, a szovjet vasutaknál al­kalmazott élenjáró munkamódsze­reit. Ezenkívül alkalmazzák a leg­kiválóbb szovjet sztahanovista munkamódszereket is. A mozgalomban é'enjárnak-a Fű­tőház legjobb sztahanovistái, mint Miszner Gyula kétjelvényes szta­hanovista mozdonyvezető, Kővári György és Batika József sztaha­novista segédkezelők. Erdélyi Jó­zsef sztahanovista mozdonyvezető. Csatlakoztak a mozgalomhoz a mo­toros járművek vezetői is. A fűtőházi dolgozók harcot indí­tottak azért, hogy üzemük ismét élüzem lehessen. Jelenleg országos viszonylatban a középfűtőházak kö­zött a harmadik helyen állanak. A fiókműhely dolgozói fogadat mat tettek, hogy a Bcke-Világta náes ülésének tiszteletére 27 nappal a kitűzött határidő dőtt befejezik második negyedévi tervüket. A ko- csijavítóműheiy a második negyed­évi tervét május 30-án befejezte és hozzákezdett harmadik negyed­évi tervének teljesítéséhez. BALATONI HAJÓZÁSI VÁLLALAT DOLGOZÓI MÁSODIK NEGYEDÉVES TERVÜK TÚLTELJESÍTÉSÉÉRT HARCOLNAK A Balatoni Hajózási Vállalat sió­foki telepének dolgozói első 'ne­gyedéves tervüket 126 százalékra teljesítették. Az önköltsegcsökkem té9 területén 100 ezer, az anyag- takarékosság területén 18 ezer fo­rintot takarítottak mag népgazda­ságunknak. Az üzem minden dol­gozója fogadalmat tett, hogy határ­idő előtt befejezi a második ne­gyedéves tervet. A felszabadulási hét tiszteletére tett fogadalmaikat becsülettel tel­jesítették: a hajózási tervet 148, a vontatási terveit 110 százalékra. A választási békeversenyben továib'b. fokozták eredményeiket és május első dekádjában 110, a második dekádban 118 százalékra teljesí­tették tervüket. Beríczki Mihály esztergályos 133.4, Izsó Lajos hajóasztialIoS 120.3, Csehi Sándor lakatos 118.5 és Györfí Sándor hajóács 116-9 szá­zalékra teljesítette tervét­Az oüze;m dolgozói lelkes mun- kaversennyel készülnek a Béke­világtanács budapesti ülésére. To­vábbfejlesztik a választási béke­versenyben elért eredményeiiket, hogy batáridő előtt teljesítsék má­sodik negyedéves tervüket. Jugoszlávia dolgozó parasztsága a kulákság igájában A Tito-Mikik néhány év alatt az amerikai imperializmus álltai! leigá- zott félgyarmati országgá változ­tatta Jugoszláviát. Ez a titóista Jugoszlávia a Szovjetunió és a -né­pi demokratikus országok elleni tá­madás legagresszivehb délkelet- európai támaszpontja, Ma a titóis- ták társadalmi bázisául a kulákok é,s a kapitalisták, továbbá a nép- ellenes, reakciós .tisztikar és a hi­vatalnoki kar felső rétegei szolgál­nak. 1 to kezdettől fogva hangoztat­ta a kulákság „különös“ jelentősé­gét falun, A kulákság a falu „ha­ladó" ereje — hangoztatta Kar- delj — tehát minden eszközzel tá­mogatni kell. Ez a támogatás nem­csak „elméletileg", hanem a gya­korlatban ds megmutatkozott. Mii­vel bizonyítható ez? Először az­zal, hogy a titóista1 párt feltűnően rövid idő alatt ténylegesen ikuiák- párttá vedlett áx. A titóista párt falusi szervezetei élén mindenütt a kulákok állnak. Másodszor a íi- tóísták által végrehajtott „földre­formmal", amely hathatósan kiszé­lesítette a kulákság gazdasági bázi­sát. E ..reform" 'eredményeként Jugoszlávia 70 ezer ikulák-gazda- sága ma két és félszer annyi főid­del rendelkezik, mint a 629 ezer dolgozó parasztgazdaság. Harmad­szor a titóísiták úgynevezett, kol­lektivizálás} politikájává1!. A titóis­ta falusi „zadrugákbam“ (szövetke­zetekben), amelyekbe erőszakkal, f e nyeg e t és ekk el Ikénys zer {tett ék be a dolgozó parasztok 'tízezreit, a kulálkelemeket helyezték a dön­tő pozíciókba. Ugyannyiira, hogy ezek a „zadrugálk" rövid Idő alatt a kulákság legaktívabb kizsákmá­nyoló eszközeivé váltak. E három döntő bizonyítékon kívül elég le­szögezni, hogy a titóista kormány m ódén intézkedése a kulák ságot segíti, erősíti és növeli — a dolgo­zó parasztság rovására. Az ilyen fculáktámogató politi­kának természetesen a falu szegé­nyebb rétegei, a 'dolgozó parasz­tok isszák meg a Levét. Jugoszlávia agyonsanyargatott parasztságát ke­gyetlenül kizsákmányolják Titoék falusi helytartói, a kulákok. Tito egész államapparátusa törvényesíti e kizsákmányolást. A falura kive­tett adók oroszlánrészét a sze- gémyparaszitokika! fiz eft difik meg. A titóisiák visszaállították a föld­adó régi, királyságbeli rendszerét, amely jótétemény ,a kulák oknak és csapás, a iszegényp araszto knaik. 1951-ben például csupán Szlové­niában 4 ezer szegény- és közóp- p&raszti gazdaságot árvereztek el adóhátralék miatt, A beszolgálta- tusi rendszer azután megfosztja a parasztokat attól is, ami még az adó után megmaradt. A kulákok által helyileg kirótt beszolgáTtatási kötelezettség azt jelenti, hogy a titóistákv „begyűjtő brigádjai" ki­ürítik a csűröket és az elvitt 'ter­ményekért a megszabott áraknak csupán egyhusiz ad- egy ha rm in c ad részét fizetik ki, vagy egyszerűen semmit. Általánossá vált a jugoszláv fal­vakban a gyarmatokra jellemző termény és egyéb kulák--és földes­úri uzsora. A titóista kulák „zadru- gák" piócaként szívják a parasztok vérét. A „zadrúgákba" bekén.ysze- ríteti dolgozó parasztokat a külá- kok cselédekként dolgoztatják, A kulák „zadrugák“ kIzsákmányo 1 ói nemcsak a „zadrugákbam" dolgozó, hanem az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak is. Ezek ugyanis tetszés szerint vásárolhatják fel! az egyéni­leg dolgozó parasztok terményeit, hogv azután sokszoros áron adják tovább. A külkereskedelmi mono- póilliumok megszüntetése és a sza­bad valuta-kereskedelem engedé­lyezése a kulákok további meggaz­dagodásához és uralmuk fokozásá­hoz vezetett. A dolgozó parasztok verejtékes munkájának hasznát a kulákok fölözik le. A „zadrugák- bam“ többnyire a járulékok kiűze­tésénél derül ki, hogy a paraszt hiába dolgozott egész nyáron, té­lire ne,m kap semmit. Fokozza a fculálk hasznát, hogy a „zadrugák- ban" dolgozó nőik munkájáért 20— 30 százalékkal kevesebbet űzet­nek, mint a férfiak ,munkájáért, jól. leheit a férfiak bére ás jóval a 'lét­minimum alatt van. A kulákok a szegényparaszt- gyermekek tízezreit dolgoztatják. Ezeket a gyermekeket ingyen rab­szolgáknak tekintik s a jószágnál is rosszabbul tartják és táplálják őket. A'dolgozó paraszt ifjúság osz­tályrésze állandó hajsza, kényszer­munka, itdláik-kizsákmányo j ás. így azután nem meglepő, hogy a sze­gény- és középpa.rasztgiazdaságok tömegesen mennék tőnkre. Sok­ezer falusi dolgozó összeroskad a súlyos adók ás a kegyetlen kulák uzsora terhe alatt: elveszti kis par­celláját, megélhetésének fő forrá­sát, E folyamatot még súlyosabbá teszik a titóista „toborzások“ a kényszermunkára, Csupán Horvát­országban mintegy 17 ezer parasz­tot hurcoltak et katonai objéktu- moik építésére ez év elején. Az így gazdátlanná vált szegény, és kö­zép p a r asz tg a zda s ág ok azután érett gyümölcsként hullanak a faluban maradó kulákok ölébe. A titóista fegyveres erőkre tá­maszkodó kuiák-’ki zsá km ány olás ­ból a dolgozó parasztok kiutat ke­resnék. E kiút-keresés mindinkább a k diákság és a titóista kormány kizsákmányolása elleni aktív ‘harc­ban nyilvánul meg. ÉvrőiLévre he­vesebb földet vetnek be a parasz­tok. A múlt év decemberében pél­dául maga a titóista „Bcrba'f val­lotta be, hogy 1952-fceni tötíb mjnr 30 százalékkal kevesebb kenyér- gabonát termeltek a parasztok, mint az előző évben, s ez elsősor­ban a bevetett területek csökkené­sének és az állatállomány szédüle­tes hanyatlásának a következimé nye. A mezőgazdaság össziíermelé­se ma körülbelül 50 százalékkal1 alacsonyabb a háború előttinél. A dolgozó parasztok megtagadják a gyalázatosán magas adóik 'kifizeté­sét -és a Titoéik által Jugoszlávia militarlzáiására használt állami kölcsönök jegyzését, szabotálják a titóista kormány és kulákság min­den intézkedését a falun. Nem ritkáik a parasztok nyílt fegyveres felkelései sem a titóista kulák helytartóik ellen. A katonai építkezésekre kényszermunkára hurcolt parasztok ezrei .szöknek meg. És nem utolsósorban a pa­rasztok tömegesen hagyják el a küiák-vezette s egyedül a kulákok számára hasznos „zadrugákat“. F tömeges kilépés késztette a titóis­ta kormányt, hogy nyíltan is be­vallja a mezőgazdaság úgynevezett kollektivizálás,árnak teljes csődjét. Ezzel kapcsolatban érdemes egy kicsit bővebbem kitérni a t'tóista kormány egy újabb fculMlktámogató lépésére. A titóista kormány ugyanis a „zadrugákból” vaÉó tö­meges kilépések ellensúlyozására nemrégiben angol-amerikai szak­értők részvételével kidolgozta az úgynevezett ,<A jugoszláv földmű­velés iparosításának tízéveis ter­vé“-!, Ez a terv a kujákgazdasá- gok fejlesztését irányozza elő. Ezekre alapozza a titóista mező­gazdaságot. A még meglévő „za drágák“ nyílt ‘kulák - sző vetkezetek" ké alakulnak, vagy éppen felosz­tanak, ha ezt á kulákok érdeke úgy kívánja. Ez az ameriikai-titóis- ta terv tehát a dolgozó parasztok fokozott kizsákmányolásának ter­ve. A jugoszláv dolgozó parasztság saját bőrén érzi, mit jelent az, hogy Titoék falusi osztálybázisa a kulákság, s a dolgozó parasztság, amelynek harcát a munkásosztály segíts éis vezeti, tudatában van an­nak, hogy a kulákság -— a lito- faisiszta rendszer szociális támasza elleni harc; harc a titóista háborús uszító rendszer ellen, harc a bé­kéért ! i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents