Somogyi Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-29 / 100. szám

mÍQ PROLETÁRJA / YES ÜL JE TELT/ Érte miségi dolgozóink helyzete a múltban és a jelenben Sürgősen fejezzük be a burgonyavetést Közoktatásunk fejlődése X, évfolyam, 100. szám. ARA 50 FILLÉR Szerda, 1953 április 29. A TAGGYŰLÉSEK FELADATAI A LENIN KOHÁSZATI MŰVEK Hatalmas harc folyik most az egész országban — üzemi és falusi pártszervezetek, kommunistáik és a pártonkívüliek legjobbjai minden erejüket latbavetve harcolnak a választások sikeréért. Alig három bét Választ el ben­nünket a választások napjától és párttagjaink most taggyűléseken vitatják meg a választási munka eddigi tapasztalatait. Ezeken a tag­gyűléseken felszínre kerülnek a pártmunka jó módszerei, de az el­követett hibák is. A taggyűléseket követő*-n a jó tapasztalatok elter­jesztésével. a hibák megszünteté­sével készüljünk a még visszalevő időben a május 17-i válaszútokra. Az ezekb. n a napokban lezajló taggyűléseknek egyik legfonto­sabb feladata tüzetesen értékelni az elmúlt taggyűlés óta végzett mun­kát. Hogyan javították meg, tették rendszeressé a népnevelő munkát a községben, az üzemben? Van-e -ál­landó népnevelő munka? A beosz­tott népnevelőipárök látogatják-e rendszeres időközönként a hozzá­juk beosztott családokat, vagy meg­elégednek azzal, hogy egyszer fel­keresik őket? Értékeljék a taggyűlésen, hogy a népnevelő munkának milyen i ered­ményei mutatkoznak a választási békeverseny, a tervek teljesítése, a mezőgazdasági munkák elvégzése, és a beadás teljesítése terén. Nem öncélú-e az agitáció és ezért a ter­melésben nem látszik meg a hatása. A május 17-i választásokon hatal­mas erőivel Ml megnyilvánulnia népünk egységének, a párt é& *- szocializmus építése iránti hűség nek. Ez azonban csak úgy lehet­séges, ha a népnevelők következe­tes munkája nyomán a dolgozók először termelési eredményeikkel szavaznak és mintegy betetőzéskép­pen adják majd szavazatukat má­jus 17-én a népfrontra. Értékelni kell a taggyűléseknek, hogy a népnevelők hogyan ismer­tették, 'tudatosították a dolgozók •között a Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívását. iSok községben az egyéni agitáción .kí­vül kisgyűléseken vitatták meg a felhívást, részleteket olvastak fel belőle. Somogyudvarbelyen az elmúlt két hétben 12 kisgyűlést tartottak, ahol a dolgozó parasztok között igen élénk beszélgetés alakult ki. Kon­krétan foglalkoztak egy-egy dolgozó paraszt múlt és jelenlegi életével. Nagyot fejlődött megyénk min­den községe a felszabadulás óta és ez a fejlődés nem áll meg a jövő­ben sem. Ha eddig már sok jut­tatásban volt részük falvairíknak, községeinknek, akkor a jövőben még többet kapnak, melyen keresz­tül a falu dolgozóinak életkörülmé­nyei mind közelebb kerülnek a váro­siakéhoz. Ezért ^11 népnevelőinknek bemutatniok a jövőt, hogy a dolgo­zók lássák, mit hoz az számukra, hogy mindez még nagyobb eredmé­nyek elérésére serkentse őket. Eb­ben nagy segítségükre van a nép­front választási felhívása. Beszéljék meg a taggyűléseken azt is, hogy a választási harcok so­rán minden párttag és tagjelölt kapott-e pártmegbizatást, s ezek végrehajtását hogyan ellenőrizték. A pártmegbizatások ellenőrzése fő­leg a pártcsoportbizalmiakon — ahol ilyenek nincsenek — a pártve­zetőségi tagokon keresztül valósul­hat meg. Azonban igen sok párt- szervezetnél ezian a téren még sú­lyos hiányosságokkal lehet találkoz* ni. A választási munkába még sok helyem csak a párttagok egy- része van bevonva. A balatonlellei községi pártszer­vezetben például mindössze 54 nép­nevelő végez felvilágosító munkát — közülük sok pártonkívüli, ugyan­akkor a párttagok közel 50 száza­léka nem kapott konkrét megbí­zatást a választási munkában. A párttitkár elvtárs véleménye sze­rint nem faliét minden párttagot feladattal megbízni., mert munka­helyük táivol esik, s nem érnek rá pártmunkát végezni. A balatonlel­lei párttitkár elvtárs megfeledke­zik a párt. szervezeti szabályzatá­ról. mely kimondja: „A pártf tagja az, aki magáévá teszi a párt cél­kitűzéseit,, elfogadja progro/mmMyi- latAbzatát és pMUkai irányvonalát, résztvesz valamely aMpszervezetc- nek mimikájában, aláveti magát a pátrtfegyetemnek' és rendszeresen fi­zeti a tagsági járulékot.“ Világos tehát, hogy minden párttagnak ki kell vennie részét a választási harcokból is. A fonyódi járás párttitkárainak értekezletén a lengyeltóti függetle­nített titkár beszámolt, hogy köz­ségükbe,! minden párttag . kapott valamilyen megbízatást, legtöbben a népnév-élőmunkában1 vesznek részt. Arról azonban elfelejtett be­szélni, hogy a pártszervezetek ve­zetőségei hogyan ellenőrzik ezeknek a megbízatásoknak a végrehajtását. Nem elég csak a megbízatásokat kiosztani, ezzel a feladat még nincs megoldva —- bizonyíték erre. hogy a lengyeltóti pártszervezet népfe- velőértekezletén a legutóbb mind­össze kilencen jelentek meg. A pártvezetőség feladata ellen­őrizni a megbízatások végrehajtá­sát és ahpl segítségre van szükség, megfelelő segítséget nyújtani. A taggyűléseken minden párttag .és. tagjelölt elsőrendű kötelessége,, bogy a’ pártmunka ilyen és eiWhiez hasonló hiányosságaira felhívja a pártvezetőség figyelmét, bírálatai­val. javaslataival segítse a még visszalévö hetekben az agitációs munka megjavítását. A taggyűlések segítsék elő. hogy az agitációs mun­ka elsősorban termelési agitáció le­gyen, hogy a felvilágosító munka a választási békeverseny eredményei- b"n. a tervek teljesítésében a me­zőgazdasági munkák elvégzésében, a félévi beadás teljesítésében le­gyen lemérhető. Taggyűléseink igen döntő fel­adata. hogy minden községben fel­tárják a vetés, főleg a burgonya­vetésnél megmutatkozó hiányossá­gokat. Mozgósítsanak ezek a tag­gyűlések arra, hogy minden köz­ségben haladéktalanul befejezzék a burgonyavetést és haladéktalanul hozzálássanak a növényápolási munkáik elvégzéséhez. A taggyűlések másik fontos fel­adata megvitatni, ezen keresztül elősegíteni a pártépítő munkák A választási harcban egész sor becsü­letes pártonkívüli népnevelő végez jó munkát, köztük igen sok dolgo­zó paraszt. Ezek egyre közelebb ke­rülnek pártunkhoz, megismerik an­nak politikáját és maguk is öröm­mel harcolnak e politika végrehaj­tásáért. Ezekkel a dolgozókkal pártvezetőségeink, pártcsoportjaink úgy foglalkozzanak, hogy rövid idő múlva megerősíthessük velük a pár­tot. Sokhelyütt a párt vezetőség, maga a párttitkár is úgy véli, hogy a választási munka alatt a pártépítés­sel nem ke’l foglalkozni, pedig nyil­vánvaló. hogy -ezt a munkát soha egyetlen feladat nem szoríthatja háttérbe. Ilyen nagy feladatok megoldásánál tűnik ki, kik azok, akik becsülettel kiállnak a párt po­litikájáért. akik érdemesek arra, hogy majd a párt tagjai legyenek. Az ezekben a napokban lezajló taggyűlésekre igen nagy gondot for­dítsanak pártszervezet, ink. úgy ké­szítsék elő azokat, hogy a beszámo­lók felett élénk vita alakuljon ki, mely elősegíti, hogy megjavuljon a pártmunka, hogy megyénk becsü­letes dolgozói a május 17-i válasz­tásokon a jobb munka eredményei­nek tudatában járuljanak a szavazó­urnák elé. NÉVADÓ ÜNNEPSÉGE Kedden délután a diósgyőri dol­gozók ezrei a Szabadság-kertbe vo­nultak, hogy résztvegyenek a ko­hászati üzemek névadó ünnepsé­gén: a minisztertanács döntése értelmében az üzem büszkén viseli ezentúl a Lenin Kohászati Műivek nevet. Az ünnepség elnöki emelvényén foglalt helyei Dobi István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, továbbá Gerő Ernő eiv- társ. a minisztertanács elnökhe­lyettese, Zsofinyec Mihály elvtára, Gero Ernő el Hosszaniartó viharos taps köz­ben lépett a szónoki emelvényre Gerő Ernő elvtárs. A május 17-én megtartandó vá­lasztások ugyanúgy, mint négy év­vel ezelőtt, 1940-ben. népfront vá­lasztások leszn k. A választások népfront jellege az idei választá­sokon még erőteljesebben domboro­dik ki. mint négy évvel, ezelőtt. Ennek az a magyarázata, hogy négy év óta egységesebb lett nem­zetünk. Négy év alatt felszámoltuk az ellenséges, a kizsákmányoló osztá­lyok zömét. Jelenleg az erősen kor­látok közé szorított és számbelileg is lényegesen megfogyatkozott ku- lákságon kívül nincsen már kizsák­mányoló osztály Magyarországon. Országunk nemzeti jövedelmeiben a tőkés elemek részesedése 1952-ben két százalékra csökkent, s ez év­ben ennél is kevesebb lesz. Vagyis már az elmúlt éVben országunk nemzeti jövedelmének 98 százalé­kát a szocialista gazdaság és az idegen munkaerőt nem foglalkoz­tató kisgazdaságok szolgáltatták. A szocialista ipar, közlekedés, me­zőgazdaság, stb. a nemzeti jöve­delem közel 84 százalékát adta az elmúlt évben. A kizsákmányolok ilyen hatalmas méretű visszaszo­rítása és felszámolása a döntő oka annak, hogy a múlt választások óta eltelt négy esztendő alatt né pünk egysége, a magyar nemzet egysége olyan szilárd lett. amilyen még soha nem volt! A hazánk felszabadulása óta el­telt nyolc esztendő és a legutóbb országgyűlési választások óta eltelt négy év alatt országunk hétmér- földes léptekkel haladt előre. Magyarország nemzeti vagyona 1949-től 1952-ig, vagyis az ötéves terv három esztendeje alatt kerek 25 százalékkal növekedett. Hazánk ma egynegyeddel gazdagabb, mint három évvel ezelőtt volt és ez a hatalmas, megnövékedett nemzeti vagyon most nemi a kizsákmányoló- ké, mint egykor volt, hanem mind­nyájunké, a dolgozó, saját magának építő népé. Munkásosztályunk az elmúlt négy év alatt háromszázezer fővel nőtt meg. ezen belül a dolgozó nők szá­ma száznegyvenezer tővel növeke­dett, az iparban dolgozó nők szá­ma pedig százezerrel. A legutóbbi országgyűlési válasz­tások óta iparunk nemcsak mennyi­ségileg nőtt, nemcsak termi lése emelkedett hatalmas mértékben. Megváltozott iparunk minőségileg is. Négy évvel ezelőtt még gyakor­latilag nem volt autógyártás Ma­gyarországon. Ma ezerszámra bo­csátjuk ki a tehergépkocsikat, a. földszállító tehergépkocsikat, az úgynevezett dömpereket és egyéb különleges tébergépjáműveket. Négy évvel- ezelőtt még gyakorla­tilag nem volt nálunk autóbusz- gyártás. Saját szükségletünkre is külföldről voltunk kénytelenek au­tóbuszokat béhozni. Ma A^an soro­zat-autóbuszgyártásunk és autóbu­szainkat vagy. tíz országba szál­lítjuk ki. a kohászati minisztérium \rezetésé- vel megbízott középgépipari minisz­ter, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai és Szíj jártó Lajos építésügyi minisz­ter. A nagygyűlést Kovács István elvtárs, a Borsodmegyei Pártbi­zottság titkára nyitotta meg, majd Mislóczky Mátyás Kossuth díjas sztahanovista olvasztár és Gácsi Miklós, a nagyolvasztói gyárrész­leg vezetője, a diósgyőri dolgozók képviselőjelöltje szólaltak fel. rtárs beszéde Négy évvel ezelőtt még nem, vagy aüg gyártottunk bányagépe­ket, mélytfúrófelszerelést, szállító- és emelőgépeket, kaparószalagokat, stb. Ma tömegesen gyártunk bá­nyagépeket, szállító- és emelőgépe­ket, kaparószalagokat, stb.. .sőt részben már exportálunk is ilyen gépeket. Négy évvel ezelőtt még nem gyártottunk mezőgazdasági kom­bájnokat és sok másféle, egyéb bonyolult mezőgazdasági gépet. Ma százszámra bocsátjuk ki a mező­gazdasági kombájnokat és ezer­számra az egyéb mezőgazdasági gépeket. Négy évvel ezelőtt még iparunk nem gyártott építőipari gépeket, betonkeverőket, vibrátorokat, eksz- kavátorokat, stb. Nem is gyártha­tott, mert építőiparunk ezekkel a gépekkel akkor nem tudott volna mit kezdeni, hiszen lényegileg kéz­műves jellegű építőipar volt. Ma van építőnagyiparunk, gyáriunk tömegesen különféle építőipari gé­peket és megkezdtük az ekszkavá- torok hazai gyártását is. Négy évvel ezelőtt még nem gyár­tottunk penicillint, threomicint, sztreptomicint és más, korszerű, nagyhatású gyógyszert. Most van új ■penicillingyárunk. Tömegesen állítunk elő threomicint és más nagyhatású, nagy gyógyerejü gyógyszereket, s rövidesen meg­kezdjük a sztreptomicin üzemi jel­legű előállítását is országunkban. Mindezt elvtársak és sok min­den egyebet azért valósítottuk meg, hogy országunk*erőseiblb legyen, né­pünk jobban éljen, többet fo­gyaszthasson és műveltebb legyen, mint bármikor, mert szocializmust építő népi demokráciánkban érvé­nyesül a szocialista gazdaság sztá­lini alaptörvénye: .Az egész társa­dalom állandóan növekvő amyagi és kulturális smkSé){fied(i Maximális 'kielégítésének biztosítása a szocia­lista termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szűnt elő11 növekedése és tökéletesedése útján’1. Az összes munkások és alkalma­zottak bérének összege 1952-ben 87 százalékkal volt magasabb, mint 1949-ben; az 1951 december l‘i ár- és bérrendezést is figyelembe- véve, az 1952 évi béralap az 1949 évinek jóval több mint kétszerese. A múlt évi rendkívüli fagyok és évtizedek óta ismeretlen szárazság átmenetileg természetesen meglas­sították az életszínvonal emelkedé- sét és itt-oft bizonyos nehézsége­ket okoztak a közellátásban. Egé­szében azonban népünk életszínvo­nala töretlenül emelkedik felfelé és közellátásunk teljes mértékben biz­tosított. Azt mindenki tudja, hogy élel­miszerekből jelenleg többet fogyasz­tunk. mint a felszabadulás előtt, vagy akárcsak néhány é\wel ezelőtt is. Az is kétségtelen, hogy a dől gozók jobban ruházkodnak, mint bármikor azelőtt. De az már nem annyira közismert, hogy mennyivel több olyan iparcikket fogyasztanak, vásárolnak most a dolgozók, ame­lyeket azelőtt túlnyomórészt a te­hetősebb rétegek vásárolhattak. Például Magyarországon 1938-ban 84.000 darab kerékpárt adtak el, 1952-ben pedig 155.000 darabot, tehát közel kétszerié többet, 1938- ban 3.500 darab, motorkerékpárt adtak el. 1952-ben pedig 11.000 da­rabot, tehát háromszorta többet. Rádióvevőkészüléket i93'8-ban 36 ezer darabot adtak el, 1952-ben pe­dig 156 ezer darabot, közel négy és félszer többet. Villanykörtéből eladtak 1938-ban 5.5 millió darabot, 1952-ben pedig 12 6 milliót, a két­szeresénél jóval többet. De vehetünk bármilyen más te­rületet, bál-milyen más kérdést, mindenütt azt tapasztaljuk, hogy népünk létbiztonsága. • életszínvona­la, ellátottsága hatalmas mérték­ben megnöve;k,í:dett úgy a felszaba­dulás előttihez, mint akár a négy évvel ezelőttihez képest. Nézzük meg például a társadalombiztosítás kérdését, Magyarországon 1938-ban 7.8 millió fő részesült társadalom­biztosításban. Jelenleg pedig a biz-, tosítottak száma 5.4 millió fő. A háború előttihez képest a biztosí­tottak száma csaknem megkétszere­ződött, l-949r|!>ez képest pedig a biztosítottak száma kereken 50 szá­zalékkal emelkedett. Ez év március 1-én életbelépett minisztertanácsunk határozata az anya- és gyermekvédelem tovább­fejlesztéséről. E határozat életbe­lépése azt jelenti, hogy mostantól kezdve népi demokratikus államunk évente ezer millió forintot fordít anya- és csecsemő- és gyermekvé­delemre. a család védelmére és megszilárdítására. Ebből az összeg­ből mintegy húszezer korszerű, ké­nyelmes fürdőszobás lakást lehetne építeni. Mindez kézzelfoghatóan bizonyít­ja, hogy a népi demokrácia rendje szerető gondoskodással veszi körül az anyát, gyermeket a felnövő fia­tal nemzedéket. Hogy senki soha nem tett annyit Magyarországon a családi élet megszilárdításáért, mint amennyit tett népi demokrá­ciánk alig néhányéves fennállása óta. Ennek köszönhető, hogy ha­zánkban a felszabadulás óta a há­ború előttihez .képest a felére csök­kent a csecsemőhalandóság. La­kosságunk száma a háborús veszte­ségek ellenére jelenleg nagyobb, mint a háborút megelőzően volt. Nem kihaló nemzet többé a ma­gyar, mint ahogyan erről valaha siránkoztak Hortihyék toliforgatói, hanem fejlődő, számban és öntudat­ban gyarapodó, haladó nemzet Gerő elvtárs ezután arról beszélt, hogy felemelkedésünket az értelmi­ség ezen belül a műszaki értelmi­ség helyzetének gyökeres megválto­zása is mutatja. A felszabadulás előtti statisztikák szerint is az 1920 :;s. években Magyarországon átlagosan minden harmadik egyete- met végzett — munkanélküli volt, 1937-ben Magyarországon min'döisz- sze 150 mérnököt bocsátott ki egyetlen műegyetemünk. Ez évben országunkban 2400 fiatal mérnök kerül ki a Műegyetemről. 1956 ban pedig már közel négyezer. De ez is kevés lesz, sokkal-sokkal többre volna szükségünk. Néhány év leforgása alatt — folytatta beszédét Gerő elvtárs — megváltozott a világ Miskolcon is, Borsod megyében is, ugyanúgy, mint egész Magyarországon. Jelen­leg. Miskolc gyors ütemben fejlő­dő. lüktető életű város, a szocialis­ta építés városa és Budapest után lélekszámban az ország második városa. .S nem sok év telik el, mi­korra Miskolc, a nagy Miskolc, a szó szoros értelmében nagy lesz; (Folytatás a 2. oldalon,)

Next

/
Thumbnails
Contents