Somogyi Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-29 / 100. szám

mÍQ PROLETÁRJA / YES ÜL JE TELT/

Érte miségi dolgozóink helyzete a múltban és a jelenben

Sürgősen fejezzük be a burgonyavetést

Közoktatásunk fejlődése

X, évfolyam, 100. szám.

ARA 50 FILLÉR

Szerda, 1953 április 29.

A TAGGYŰLÉSEK FELADATAI

A LENIN KOHÁSZATI MŰVEK

Hatalmas harc folyik most az egész országban — üzemi és falusi pártszervezetek, kommunistáik és a pártonkívüliek legjobbjai minden erejüket latbavetve harcolnak a választások sikeréért.

Alig három bét Választ el bennünket a választások napjától és párttagjaink most taggyűléseken vitatják meg a választási munka eddigi tapasztalatait. Ezeken a taggyűléseken felszínre kerülnek a pártmunka jó módszerei, de az elkövetett hibák is. A taggyűléseket követő*-n a jó tapasztalatok elterjesztésével. a hibák megszüntetésével készüljünk a még visszalevő időben a május 17-i válaszútokra.

Az ezekb. n a napokban lezajló taggyűléseknek egyik legfontosabb feladata tüzetesen értékelni az elmúlt taggyűlés óta végzett munkát. Hogyan javították meg, tették rendszeressé a népnevelő munkát a községben, az üzemben? Van-e -állandó népnevelő munka? A beosztott népnevelőipárök látogatják-e rendszeres időközönként a hozzájuk beosztott családokat, vagy megelégednek azzal, hogy egyszer felkeresik őket?

Értékeljék a taggyűlésen, hogy a népnevelő munkának milyen i eredményei mutatkoznak a választási békeverseny, a tervek teljesítése, a mezőgazdasági munkák elvégzése, és a beadás teljesítése terén. Nem öncélú-e az agitáció és ezért a termelésben nem látszik meg a hatása. A május 17-i választásokon hatalmas erőivel Ml megnyilvánulnia népünk egységének, a párt é& *- szocializmus építése iránti hűség nek. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha a népnevelők következetes munkája nyomán a dolgozók először termelési eredményeikkel szavaznak és mintegy betetőzésképpen adják majd szavazatukat május 17-én a népfrontra.

Értékelni kell a taggyűléseknek, hogy a népnevelők hogyan ismertették, 'tudatosították a dolgozók •között a Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívását. iSok községben az egyéni agitáción .kívül kisgyűléseken vitatták meg a felhívást, részleteket olvastak fel belőle.

Somogyudvarbelyen az elmúlt két hétben 12 kisgyűlést tartottak, ahol a dolgozó parasztok között igen élénk beszélgetés alakult ki. Konkrétan foglalkoztak egy-egy dolgozó paraszt múlt és jelenlegi életével.

Nagyot fejlődött megyénk minden községe a felszabadulás óta és ez a fejlődés nem áll meg a jövőben sem. Ha eddig már sok juttatásban volt részük falvairíknak, községeinknek, akkor a jövőben még többet kapnak, melyen keresztül a falu dolgozóinak életkörülményei mind közelebb kerülnek a városiakéhoz. Ezért ^11 népnevelőinknek bemutatniok a jövőt, hogy a dolgozók lássák, mit hoz az számukra, hogy mindez még nagyobb eredmények elérésére serkentse őket. Ebben nagy segítségükre van a népfront választási felhívása.

Beszéljék meg a taggyűléseken azt is, hogy a választási harcok során minden párttag és tagjelölt kapott-e pártmegbizatást, s ezek végrehajtását hogyan ellenőrizték. A pártmegbizatások ellenőrzése főleg a pártcsoportbizalmiakon — ahol ilyenek nincsenek — a pártvezetőségi tagokon keresztül valósulhat meg. Azonban igen sok párt- szervezetnél ezian a téren még súlyos hiányosságokkal lehet találkoz* ni. A választási munkába még sok helyem csak a párttagok egy- része van bevonva.

A balatonlellei községi pártszervezetben például mindössze 54 népnevelő végez felvilágosító munkát — közülük sok pártonkívüli, ugyanakkor a párttagok közel 50 százaléka nem kapott konkrét megbízatást a választási munkában. A párttitkár elvtárs véleménye szerint nem faliét minden párttagot feladattal megbízni., mert munkahelyük táivol esik, s nem érnek rá pártmunkát végezni. A balatonlellei párttitkár elvtárs megfeledkezik a párt. szervezeti szabályzatáról. mely kimondja: „A pártf tagja az, aki magáévá teszi a párt célkitűzéseit,, elfogadja progro/mmMyi- latAbzatát és pMUkai irányvonalát, résztvesz valamely aMpszervezetc- nek mimikájában, aláveti magát a pátrtfegyetemnek' és rendszeresen fizeti a tagsági járulékot.“ Világos tehát, hogy minden párttagnak ki kell vennie részét a választási harcokból is.

A fonyódi járás párttitkárainak értekezletén a lengyeltóti függetlenített titkár beszámolt, hogy községükbe,! minden párttag . kapott valamilyen megbízatást, legtöbben a népnév-élőmunkában1 vesznek részt. Arról azonban elfelejtett beszélni, hogy a pártszervezetek vezetőségei hogyan ellenőrzik ezeknek a megbízatásoknak a végrehajtását. Nem elég csak a megbízatásokat kiosztani, ezzel a feladat még nincs megoldva —- bizonyíték erre. hogy a lengyeltóti pártszervezet népfe- velőértekezletén a legutóbb mindössze kilencen jelentek meg. A pártvezetőség feladata ellenőrizni a megbízatások végrehajtását és ahpl segítségre van szükség, megfelelő segítséget nyújtani.

A taggyűléseken minden párttag .és. tagjelölt elsőrendű kötelessége,, bogy a’ pártmunka ilyen és eiWhiez hasonló hiányosságaira felhívja a pártvezetőség figyelmét, bírálataival. javaslataival segítse a még visszalévö hetekben az agitációs munka megjavítását. A taggyűlések segítsék elő. hogy az agitációs munka elsősorban termelési agitáció legyen, hogy a felvilágosító munka a választási békeverseny eredményei- b"n. a tervek teljesítésében a mezőgazdasági munkák elvégzésében, a félévi beadás teljesítésében legyen lemérhető.

Taggyűléseink igen döntő feladata. hogy minden községben feltárják a vetés, főleg a burgonyavetésnél megmutatkozó hiányosságokat. Mozgósítsanak ezek a taggyűlések arra, hogy minden községben haladéktalanul befejezzék a burgonyavetést és haladéktalanul hozzálássanak a növényápolási munkáik elvégzéséhez.

A taggyűlések másik fontos feladata megvitatni, ezen keresztül elősegíteni a pártépítő munkák A választási harcban egész sor becsületes pártonkívüli népnevelő végez jó munkát, köztük igen sok dolgozó paraszt. Ezek egyre közelebb kerülnek pártunkhoz, megismerik annak politikáját és maguk is örömmel harcolnak e politika végrehajtásáért. Ezekkel a dolgozókkal pártvezetőségeink, pártcsoportjaink úgy foglalkozzanak, hogy rövid idő múlva megerősíthessük velük a pártot.

Sokhelyütt a párt vezetőség, maga a párttitkár is úgy véli, hogy a választási munka alatt a pártépítéssel nem ke’l foglalkozni, pedig nyilvánvaló. hogy -ezt a munkát soha egyetlen feladat nem szoríthatja háttérbe. Ilyen nagy feladatok megoldásánál tűnik ki, kik azok, akik becsülettel kiállnak a párt politikájáért. akik érdemesek arra, hogy majd a párt tagjai legyenek.

Az ezekben a napokban lezajló taggyűlésekre igen nagy gondot fordítsanak pártszervezet, ink. úgy készítsék elő azokat, hogy a beszámolók felett élénk vita alakuljon ki, mely elősegíti, hogy megjavuljon a pártmunka, hogy megyénk becsületes dolgozói a május 17-i választásokon a jobb munka eredményeinek tudatában járuljanak a szavazóurnák elé.

NÉVADÓ ÜNNEPSÉGE

Kedden délután a diósgyőri dolgozók ezrei a Szabadság-kertbe vonultak, hogy résztvegyenek a kohászati üzemek névadó ünnepségén: a minisztertanács döntése értelmében az üzem büszkén viseli ezentúl a Lenin Kohászati Műivek nevet.

Az ünnepség elnöki emelvényén foglalt helyei Dobi István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, továbbá Gerő Ernő eiv- társ. a minisztertanács elnökhelyettese, Zsofinyec Mihály elvtára,

Gero Ernő el

Hosszaniartó viharos taps közben lépett a szónoki emelvényre Gerő Ernő elvtárs.

A május 17-én megtartandó választások ugyanúgy, mint négy évvel ezelőtt, 1940-ben. népfront választások leszn k. A választások népfront jellege az idei választásokon még erőteljesebben domborodik ki. mint négy évvel, ezelőtt. Ennek az a magyarázata, hogy négy év óta egységesebb lett nemzetünk.

Négy év alatt felszámoltuk az ellenséges, a kizsákmányoló osztályok zömét. Jelenleg az erősen korlátok közé szorított és számbelileg is lényegesen megfogyatkozott ku- lákságon kívül nincsen már kizsákmányoló osztály Magyarországon.

Országunk nemzeti jövedelmeiben a tőkés elemek részesedése 1952-ben két százalékra csökkent, s ez évben ennél is kevesebb lesz. Vagyis már az elmúlt éVben országunk nemzeti jövedelmének 98 százalékát a szocialista gazdaság és az idegen munkaerőt nem foglalkoztató kisgazdaságok szolgáltatták. A szocialista ipar, közlekedés, mezőgazdaság, stb. a nemzeti jövedelem közel 84 százalékát adta az elmúlt évben. A kizsákmányolok ilyen hatalmas méretű visszaszorítása és felszámolása a döntő oka annak, hogy a múlt választások óta eltelt négy esztendő alatt né pünk egysége, a magyar nemzet egysége olyan szilárd lett. amilyen még soha nem volt!

A hazánk felszabadulása óta eltelt nyolc esztendő és a legutóbb országgyűlési választások óta eltelt négy év alatt országunk hétmér- földes léptekkel haladt előre.

Magyarország nemzeti vagyona

1949-től 1952-ig, vagyis az ötéves terv három esztendeje alatt kerek 25 százalékkal növekedett. Hazánk ma egynegyeddel gazdagabb, mint három évvel ezelőtt volt és ez a hatalmas, megnövékedett nemzeti vagyon most nemi a kizsákmányoló- ké, mint egykor volt, hanem mindnyájunké, a dolgozó, saját magának építő népé.

Munkásosztályunk az elmúlt négy év alatt háromszázezer fővel nőtt meg. ezen belül a dolgozó nők száma száznegyvenezer tővel növekedett, az iparban dolgozó nők száma pedig százezerrel.

A legutóbbi országgyűlési választások óta iparunk nemcsak mennyiségileg nőtt, nemcsak termi lése emelkedett hatalmas mértékben. Megváltozott iparunk minőségileg is.

Négy évvel ezelőtt még gyakorlatilag nem volt autógyártás Magyarországon. Ma ezerszámra bocsátjuk ki a tehergépkocsikat, a. földszállító tehergépkocsikat, az úgynevezett dömpereket és egyéb különleges tébergépjáműveket.

Négy évvel- ezelőtt még gyakorlatilag nem volt nálunk autóbusz- gyártás. Saját szükségletünkre is külföldről voltunk kénytelenek autóbuszokat béhozni. Ma A^an sorozat-autóbuszgyártásunk és autóbuszainkat vagy. tíz országba szállítjuk ki.

a kohászati minisztérium \rezetésé- vel megbízott középgépipari miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai és Szíj jártó Lajos építésügyi miniszter.

A nagygyűlést Kovács István elvtárs, a Borsodmegyei Pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Mislóczky Mátyás Kossuth díjas sztahanovista olvasztár és Gácsi Miklós, a nagyolvasztói gyárrészleg vezetője, a diósgyőri dolgozók képviselőjelöltje szólaltak fel.

rtárs beszéde

Négy évvel ezelőtt még nem, vagy aüg gyártottunk bányagépeket, mélytfúrófelszerelést, szállító- és emelőgépeket, kaparószalagokat, stb. Ma tömegesen gyártunk bányagépeket, szállító- és emelőgépeket, kaparószalagokat, stb.. .sőt részben már exportálunk is ilyen gépeket.

Négy évvel ezelőtt még nem gyártottunk mezőgazdasági kombájnokat és sok másféle, egyéb bonyolult mezőgazdasági gépet. Ma százszámra bocsátjuk ki a mezőgazdasági kombájnokat és ezerszámra az egyéb mezőgazdasági gépeket.

Négy évvel ezelőtt még iparunk nem gyártott építőipari gépeket, betonkeverőket, vibrátorokat, eksz- kavátorokat, stb. Nem is gyárthatott, mert építőiparunk ezekkel a gépekkel akkor nem tudott volna mit kezdeni, hiszen lényegileg kézműves jellegű építőipar volt. Ma van építőnagyiparunk, gyáriunk tömegesen különféle építőipari gépeket és megkezdtük az ekszkavá- torok hazai gyártását is.

Négy évvel ezelőtt még nem gyártottunk penicillint, threomicint,

sztreptomicint és más, korszerű, nagyhatású gyógyszert. Most van új ■penicillingyárunk. Tömegesen állítunk elő threomicint és más nagyhatású, nagy gyógyerejü

gyógyszereket, s rövidesen megkezdjük a sztreptomicin üzemi jellegű előállítását is országunkban.

Mindezt elvtársak és sok minden egyebet azért valósítottuk meg, hogy országunk*erőseiblb legyen, népünk jobban éljen, többet fogyaszthasson és műveltebb legyen, mint bármikor, mert szocializmust építő népi demokráciánkban érvényesül a szocialista gazdaság sztálini alaptörvénye: .Az egész társadalom állandóan növekvő amyagi és kulturális smkSé){fied(i Maximális 'kielégítésének biztosítása a szocialista termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szűnt elő11 növekedése és tökéletesedése útján’1.

Az összes munkások és alkalmazottak bérének összege 1952-ben 87 százalékkal volt magasabb, mint 1949-ben; az 1951 december l‘i ár- és bérrendezést is figyelembe- véve, az 1952 évi béralap az 1949 évinek jóval több mint kétszerese. A múlt évi rendkívüli fagyok és évtizedek óta ismeretlen szárazság átmenetileg természetesen meglassították az életszínvonal emelkedé- sét és itt-oft bizonyos nehézségeket okoztak a közellátásban. Egészében azonban népünk életszínvonala töretlenül emelkedik felfelé és közellátásunk teljes mértékben biztosított.

Azt mindenki tudja, hogy élelmiszerekből jelenleg többet fogyasztunk. mint a felszabadulás előtt, vagy akárcsak néhány é\wel ezelőtt is. Az is kétségtelen, hogy a dől gozók jobban ruházkodnak, mint bármikor azelőtt. De az már nem annyira közismert, hogy mennyivel több olyan iparcikket fogyasztanak, vásárolnak most a dolgozók, amelyeket azelőtt túlnyomórészt a tehetősebb rétegek vásárolhattak.

Például Magyarországon 1938-ban 84.000 darab kerékpárt adtak el, 1952-ben pedig 155.000 darabot, tehát közel kétszerié többet, 1938- ban 3.500 darab, motorkerékpárt adtak el. 1952-ben pedig 11.000 darabot, tehát háromszorta többet. Rádióvevőkészüléket i93'8-ban 36 ezer darabot adtak el, 1952-ben pedig 156 ezer darabot, közel négy és félszer többet. Villanykörtéből eladtak 1938-ban 5.5 millió darabot, 1952-ben pedig 12 6 milliót, a kétszeresénél jóval többet.

De vehetünk bármilyen más területet, bál-milyen más kérdést, mindenütt azt tapasztaljuk, hogy népünk létbiztonsága. • életszínvonala, ellátottsága hatalmas mértékben megnöve;k,í:dett úgy a felszabadulás előttihez, mint akár a négy évvel ezelőttihez képest. Nézzük meg például a társadalombiztosítás kérdését, Magyarországon 1938-ban 7.8 millió fő részesült társadalombiztosításban. Jelenleg pedig a biz-, tosítottak száma 5.4 millió fő. A háború előttihez képest a biztosítottak száma csaknem megkétszereződött, l-949r|!>ez képest pedig a biztosítottak száma kereken 50 százalékkal emelkedett.

Ez év március 1-én életbelépett minisztertanácsunk határozata az anya- és gyermekvédelem továbbfejlesztéséről. E határozat életbelépése azt jelenti, hogy mostantól kezdve népi demokratikus államunk évente ezer millió forintot fordít anya- és csecsemő- és gyermekvédelemre. a család védelmére és megszilárdítására. Ebből az összegből mintegy húszezer korszerű, kényelmes fürdőszobás lakást lehetne építeni.

Mindez kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy a népi demokrácia rendje szerető gondoskodással veszi körül az anyát, gyermeket a felnövő fiatal nemzedéket. Hogy senki soha nem tett annyit Magyarországon a családi élet megszilárdításáért,

mint amennyit tett népi demokráciánk alig néhányéves fennállása óta. Ennek köszönhető, hogy hazánkban a felszabadulás óta a háború előttihez .képest a felére csökkent a csecsemőhalandóság. Lakosságunk száma a háborús veszteségek ellenére jelenleg nagyobb, mint a háborút megelőzően volt. Nem kihaló nemzet többé a magyar, mint ahogyan erről valaha siránkoztak Hortihyék toliforgatói, hanem fejlődő, számban és öntudatban gyarapodó, haladó nemzet

Gerő elvtárs ezután arról beszélt, hogy felemelkedésünket az értelmiség ezen belül a műszaki értelmiség helyzetének gyökeres megváltozása is mutatja. A felszabadulás előtti statisztikák szerint is az 1920 :;s. években Magyarországon átlagosan minden harmadik egyete- met végzett — munkanélküli volt, 1937-ben Magyarországon min'döisz- sze 150 mérnököt bocsátott ki egyetlen műegyetemünk. Ez évben országunkban 2400 fiatal mérnök kerül ki a Műegyetemről. 1956 ban pedig már közel négyezer. De ez is kevés lesz, sokkal-sokkal többre volna szükségünk.

Néhány év leforgása alatt — folytatta beszédét Gerő elvtárs — megváltozott a világ Miskolcon is, Borsod megyében is, ugyanúgy, mint egész Magyarországon. Jelenleg. Miskolc gyors ütemben fejlődő. lüktető életű város, a szocialista építés városa és Budapest után lélekszámban az ország második városa. .S nem sok év telik el, mikorra Miskolc, a nagy Miskolc, a szó szoros értelmében nagy lesz;

(Folytatás a 2. oldalon,)