Somogyi Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-29 / 100. szám

Éljen a magyar néphadsereg, függetlenségünk, szabadságunk, békénk védelmezője!

A választási es névadó nagygyűlés távirata

Rákosi elvtárshoz

ÉRTELMISÉG! DOLGOZÓINK HELYZETE A MÚLTBAN ÉS A JELENBEN

Rákosi Mátyás elvtársnak, Budapest.

Drága Rákosi elvtárs!

A Lenin Kohászati Művek és Diósgyőr valamennyi üzemének dolgozói forró szeretettel köszönt- jük Önt, drága vezérünket, első képviselőjelöltünket, a békéért, a szocializmusért folytatott harc lßg- nagyobb magyar harcosát. Köszönjük drága tanítónknak és vezérünk nek az előlegezett bizalmat, hogy támogatásával üzemünk a világ proletariátusának nagy ünnepére, május í re a Nagy Októberi Szocialista Forradalom lángielkű vezéréről, a szovjethatalom megalapítójáról,. Lenin elv társról, Lenin Kohászati Művek dicső nevét kapta. Tudatában vagyunk annak, hogy e nagy név kitüntetés minden diósgyőri dolgozó számára.

Tudjuk azt is, hogy ez a kilün tetés milyen nagy kötelezettsége- {

kel jelent számunkra. Lenin elv- társ halhatatlan neve adása tudjuk, előlegezett bizalom számunkra, amelyre méltók csak akkor leszünk, ha tervlemaradásunkat behozzuk. Teljesítjük termelési terveinket minden részletében és ismét élenjáró kohászati üzem leszünk.

Mi, a Lenin Kohászati Művek dolgozói úgy készülünk a május 17 i Népfront-választásra, hogy a választási békeversenyre, a második negyedéves terv teljesítésére tett vállalásaink megvalósításával bebizonyítsuk pártunknak, hogy méltók leszünk Lenin elvtárs nevéhez, méitók leszünk Lenin és Sztálin népének, a szovjet népnek irántunk tanúsított bizalmára, ba rátságára.

Megfogadjuk Rákosi elvtársnak, hogy Lenin elvtárs tanításait elsa.' játítva, Lenin—Sztálin szellemében, ja gazdag szovjet tapasztalatokat

felhasználva, minden erőnkkel és tudásunkkal harcolunk újabb termelési sikerek eléréséért.

Amióta küldöttségünk visszatért Rákosi elvtárstól, az örömhír hallatára a határtalan lelkesedés nyomán máris értünk el kezdeti eredményeket. Hengeráéink, elektro- acélinűveink, öntödéink túlteljesítik terveiket. A nagyolvasztó és a Martin acélmű, mélyek eddig súlyosan elmaradtak, egyre jobban teljesítik napi terveiket,

ígérjük Önnek, drága Rákosi €iv társ, hogy a második negyedév hátralévő részében úgy fogunk harcolni, hogy üzemünkben sikerre visszük a választási békeversenyt, teljesítjük adott szavunkat és méltók leszünk a Lenin Kohászati Művek megtisztelő névre.

Elvtársi üdvözlettel:

A vá'asztó és névadó nagygyűlés részvevői.

A Lenin Kohászati Művek névadó ünnepsége

(Folytatás az 1. oldalrólJ

kétszázötven—háromszázezer1 lakosú rendezett, kultúrált szocialista város, méltó az új szocialista Magyarország nehéziparához, melynek szive itt ver Miskolcon, Diósgyőrben. Borsod megyében.

Az ország tizennégy legnagyobb beruházásából öt Borsod megyében valósul meg, ezek: a Lenin Kohászati Művek teljes újjáalakítása, a borsodi kooperáció, amely az üzemek egész sorát foglalja magában, %a miskolci Rákosi Mátyás műegyetem, a hejőcsabai új nagy cementgyár éa Rudabányán a nagy, korszerű ércelőkészítő üzem.

Köszönet a mi derék munkás- osztály unknak, szorgalmas parasztságunknak, tehetséges, szakképzett értelmiségünknek, a réginek és az újnak. Köszönet nagy pártunknak és forrón szeretett vezérünknek, Rákosi Mátyás élv- társnak!

Gerő lelvtárs a továbbiakban hangoztatta: nyíltan beszélhetünk nemcsak az eredményekről, de a meglévő bajokról is, mert a népet szolgáljuk és mert a nép szolgálatán kívül nincsen semmiféle más érdekünk. Egyes hatósági vagy egyéb felelős helyre állított személyek önkényeskednek, visszaélnek hatalmukkal, megtörténik, hogy nem tartják be az egészségvédelem és a baleset elleni védekezés követelményeit, bár pártunk és államunk száz- és százmilliókat költ erre a célra. Nem egyszer megszegik a munka törvény- könyvében foglalt szigorú rendek kezeseket a dolgozók pihenőidejének biztosításáról és a rossz munkaszervezés okozta elmaradást nagyobb túlóráztatással akarják behozni.

Gerő elvtárs ihangsúlyozita, hogy pártunk és kormányunk a legélesebben fellép a visszásságok ellen és mindent elkövet, hogy a visszásságokat kiküszöbölje, a hibákat megszüntesse, s a visszaéléseket megtorolja. Leszögezte, hogy a népi demokrácia törvényeit és rendeletéit, a minisztertanács határozatait nem egyesek, hanem mindenki számára hozzák! Biztosítanunk kell és biztosítani fogjuk a legszigorúbb törvényességet mindenkivel szemben! A jogok és a kötelességek mindenkire egyformán von atkoznak!

Ezután további előrehaladásunk távlatairól beszélt Gerő elvtárs.

A teljes újjáalakítás befejeztével a Lenin Kohászati Művek évente egymillió tonna acélt és megfelelő mennyiségű egyéb kohászati terméket fognak adni az országnak. Ha figyelembevesszülk, hogy a második világháború előtt, 1938-ban Magyarország össze kohászati üzemei együttvéve csak 647.500 tonna acélt termeltek, akkor látjuk igazán, mit jelent a Lenin Kohászati Művek teljes újjáalakítása. Azt jelenti, hogy ez a mű egymagában 54 százalékkal több acélt fog termelni, mint a régi Magyarország összes kohászati üzemei együttvéve. De mi nemcsak a Lenin Kohászati Műveket alakítjuk újjá. LTgyanígy újjáalakítjuk második ötéves tervünkben az ózdi kohászatot is. Még iez évben kezd termelni új, fiatal óriásunk, a Sztálini

Vasmű, melynek ikertestvére ugyancsak Sztálinvárosban, megépül a második ötéves terviben,

így lesz >a mi szép Magyarországunk a szó legteljesebb értelmében a vas és az acél országává, a gépek és a motorok országává, az automobilok és a kombájnok országává; a televízió, a kultúra, a jóiét országává.

Mindez azonban nem iön magától. Nem hull mannaként az égből. Ahhoz, hogy ez így legyen, az kell hogy még szorgalmasabban dolgozzunk. megszilárdítsuk az állampolgári fegyelmet és a munkafegyelmet. Az kell, hogy takarékosan bánjunk az anyaggal, az energiával, hogy őrködjünk a közösség, a nép vagyona, javai felett. Óvjuk népünk vagyonát, mint a szemünk fél nyét. Szükséges, hogy a most folyó választási békeversenyben és általában & munkaversenyben mind újabb és újabb eredményeket érjünk el és sikeresen valósítsuk meg mindenütt a terv által előírt feladatokat.

És szükséges az is, hogy továbbra i« kemény .kézzel sújtsunk le azokra, okik békés építőriiunlkán- kat meg akarják zavarni, hogy éberek legyünk az ellenséges aknamunkával szemben! Ugyanakkor tudjunk megbocsátó.k lenni azok iránt, ,aki‘k a múltban hibáztak, vagy tévelyegtek ugyan, de most becsületes .munkával, szorgalommal, szakértelemmel, tettek révén bizonyítják be, hogy beilleszkednek a népi demokrácia rendjébe és azt őszintén akarják szolgálni.

Gerő elvtárs ezután hangoztatta, hogy sikereink mellett van elmaradás is. Például a Lenin Kohászati Művekről őszintén meg kell mondani: egyelőre hitelbe kapták azt a nagy kitüntetést, bogy üzemük Lenin nevét viselheti. A terveit jelenleg ne,m teljesítik, adósai az országnak.

Lenin neve kötelez! — mondotta Gerő elvtárs, — Dolgozzanak szervezettebben, dolgozzanak jobban! Tetteikké,!, cselekedeteikkel bizonyítsák be, hogy méltók arra a névre, amíelyet immár május 1-től viselni fognak!

Gerő elvtárs a béke védelméről szólva a többi között ezeket mondotta:

Pártunk, kormányunk törhetet- le.mil tovább folytatja békepoliti- káját. Ettől a politikáitól nem tér el, nem fog eltérni egy hajszálnyira a jövőben sem. Nekünk nincsenek területi igényeink egyetlen állammal szemben sem. Nincs egyetlen olyan kérdés sem, mely ellenségeskedést indokolna részünkre valamely országgal, mi minden országgal békében akarunk élni, tekintet nélkül arra, hogy az illető országban milyen társadalmi rend uralkodik. Mi ebbe nem szólunk bele, nem akarunk beleszólni. De nem tűrünk beleszólást abba sem, hogy milyen legyen a mi társadalmi rendünk.

Tetszik vagy nem tetszik ez bizonyos nyugati köröknek, de a magyar népnek van saját maga választotta törvényes, demokratikus kormánya, megvan a maga népi demokratikus rendje. Megvan és ez így is marad! A magvar nép kipróbálta a gyakorlatban, hogy sokkalta jobb élni kapitalisták és nagybirtokosok nélkül, semmint a kapitalisták és a nagybirtokosok csizmája alatt. És egy nép, amely a maga gazdája lett, amely megismerte a szabadság ízér, sohasem fogja megengedni, hogy ia „felszabadítás“ hazug örve alatt újra járomba hajtsák.

Azt is mondják, hogy ha megengednénk „felszabadítani“ magunkat, akkor segélyben részesítenének bennünket. Köszönjük! Nem kérünk belőle! Eddig is megvoltunk az ilyen „segély" nélkül, s ennek ellenére, helyesebben éppen ezért, igen gyorsan haladtunk elére a felemelkedés útján ugyanakkor, amikor azok az országok, amelyek az úgynevezett Marshall segély „áldásaiban" részesülnek, kátyúba jutottak, termelésük. 'hanyatlik, vagy egyhelyben topog, tömeges munkanélküliséggé! küszködnek,, s ugyanakkor függetlenségüket kénytelenek voltak elzálogosítani az ,,önzetlen“ segítőnek.

Az egész magyar nép nagy örömmel és teljes egyetértéssel fogadta a Szovjetunió újabb kezdeményezéseit a vitás nemzetközi kérdések békés rendezése érdekében és erejéhez mérten támogatja azt a népek közötti szilárd és tartós béke megvalósítására irányuló következetes politikát. A magyar népnek is hő óhaja, hogy az a kezdeményezés. amely Koreában egyelőre a beteg és a sebesült (hadifoglyok kicserélését eredményezte, teljes fegyverszünethez és békéhez vezessen.

Népünk, a .magyar dolgozó nép is következetesen védelmezi a népek közötti béke ügyét. Országunk megbecsült ' tagja annak a hatalmas, nyolcszázmilliós tábornak, amely a béke megvédelmezésének jelszavát írta zászlajára és melynek élén a hatalmas Szovjetunió halad.

Megfeszített munkánkkal, kemény, szívós1 küzdelmünkkel elértük, hogy ma Magyarország szilárd bástyája a béke frontjának és az is marad. Pártunk és a Magyar Függetlenségi Népfront programmin': a béke, munka ,jólét, fel- emelkedés. Ezért küzdöttünk és ezért hívjuk harcba a dolgozókat, a választó .polgárok millióit.

Gerő elvtárs beszédét sűrűn szakította meg a taps. A nagygyűlés melegen ünnepelte népünk forrón szeretett vezérét, Rákosi Mátyás1 elVtársat, határtalan lelkesedéssel éljenezte felszabadítónkat^ a nagy Szovjetuniót.

Gerő elv társ beszéde után Szakad József, a nagyüzemi pártbizottság titkára mondott köszönetét Rákosi elvtársnak azért, hogy az üzem a nagy Lenin nevét viselheti. Megígérte, hogy a választás tiszteletére minden dolgozó munkája legjavát adja és mé.g nagyobb lendülettel küzd majd az elmaradás behozásáért. A nagygyűlés végül táviratot küldött Rákosi elvtársnak.

Ezután az elnökség tagjaival az élén az ünneplő dolgozók az üzem egyes számú kapuja elé vonultak, ahol Lenin elvtárs lepellel bevont szobra állott, virágos pázsitos kis park közepén.

Hatalmas tapsvihar közepette hullott le a lepel a világ proletariátusa halhatatlan vezérének aranyozott mellszobráról.

Előadás a Pártoktatás Hazában

Hétfőn este a Pártoktatás Házá- j mára dr. Sívó József elvftárs, a bau mintegy 200 értelmiségi dói- kórház szülészeti főorvosa tartott go zó —• pedagógusok, orvosok, előaddást az értelmiség ■ multbani mérnökök, gyógyszerészek — szá- és jelien helyzetéről.

DR. SIVÓ JÓZSEF ELŐADÁSA

Nem lehet feladatom e rövid előadás 'keretében, hogy a munkásság 'és parasztság életét ismertessem, milyen volt a Horthy rend szerben — mondotta Sivó elvtárs, —• hanem beszéljünk most a diplomásuk, az értelmiségiek nyomoráról. A gazdasági válság az értelmiséget iis rendkívüli mérteikben sújtotta, tekintélyes része nyo- morgotf, vagy egyáltalán nem jutott munkához.- A magánalíka'.ma- zottak fizetését többi,z,ben leszállt. 'tolták, a (köztisztviselőkét másfél év alatt ötször csökkentették. Már a gazdasági válság kezdetéin, 1929 végén az értelmiségi dolgozók tömege jelentkezett lealázóam csekély összegű karácsonyi segélyért.

Az óbudai hidat tervező mérnököket 1931-ben 140 pengős havi fizetéssel alkalmazták, de csak olyan kötelezvény ellenében, .amely szerint sem -végkielégítésre, sem nyugdíjra joguk nincsen és bármikor elbocsát,hatóik. Két év múlva aztán a fizetésükéit 75 pengőre szállították de ás így kevesebbet kaptak, mint az úgynevezett város; szükségmunkások 80 pengős 'létminimuma. Az Országos Tanítószövetség 1933 elején ismételten tiltakozott az újabb fizetés- csökkentés ellen ’és ugyanez év végén már 2500 állástalan tanító kérte elhelyezését.

Nézzük néhány konkrét példán keresztül az egyes értelmiségi csoportok helyzetét a Horthy-rend- szerben. A pedagógusok nagyobb részét képező tanítóság helyzete mélységesen nyomorúságos volt. Túlnyomó részük ,a tanulóéveik alatt a nyári szünet idején kénytelen. volt olyan munkáit vállalni tandíja megszerzése végett, amely előre,haladását alig szolgáltai, az iskolaév alatt pedig a jobbmódúak rosszul tanuló gyermekeinek installálásával pocsékolta a különben saját tanulmányaira szánt idejét. Amikor a n'agy nehézségek árán kezében volt a tanítói diploma, kezdődött a küzdelem az •állásszer- zésért. Az ország iskoláinak nagy- része 'felekezeti iskola volt, ahol az iskolaszék vezetője a helybéli pap, tagjai pedig a falu kudákjai voltak. Sok olyan pályázat volt, ahova ötvennél többen nyújtották be kérvényüket.

Nézzük pl. a harmincas évek görgeteg! tanítóválasztását, amikor a református pap a 27 pályázó mindegyikéhez elsősorban ,azt a kérdést intézte,, hogy: „Tud-e a tanító úr tarokkozni?" Ugyanis a faluban csak három tarokkozó volt, hiányzott a negyedik partner, s az ebbeli szakismeret volt ,a döntő a tanító válasz tásnál. Az általános helyzetet jellemzi, hogy 1922-ben, az első b-lis'tázás alkalmával 2406 tanító és 710 tanár vált munkanélkülivé.

Nézzük egy másik értelmiségi rétegnek, az orvosoknak a múltbeli helyzetét- Középiskolai tanulmányaikat nagyrészük ugyancsak rendkívüli nehézségek, instruktor- kodás, félig-meddiig kegyelemkenyéren élés mellett fudta elvégezni. Az egyetemre való felvétel alkalmával csupán messze terjedő protekció igénybevétele tette lehetővé, hogy a. Hómannféle „ikultúr- prograimm" következtében a 300— 400 jelentkező közül 'felvett 80— 100 elsőéves medikus közé 'bejut- ' hasisom. A magas tandíj, a drága könyveik, ,a legkülönbözőbb laboratóriumi díjak csaknem lehetetlenné tiejtték a toVábbltiauulást. Ismét in- struktor,kodás, 'tehát a szakmai tanulmány, oík rovására végzett idegölő munka adott csupán a medikusnak lehetőséget arra, hogy ugyanúgy, mint a bölcsészkaron tanuló tanárjelölt .kartársai, nagy- nehezen: elvégezze tanulmányát. A rendszer jól tudta, hogy ia későbbi könnyebb elhelyezkedés .reményében a kulimunkákkal1 járó és semmi újat sem nyújtó fizetést élen állásokra is bőven van jelentkező, hiszen mindez a nyomorpolitikához tartozott.

Diplomával a kézben merültek csak fél a még komolyabb gondok, hogy vájjon hogyan és hol lehet elhelyezkedni. Rendszeresített fizetéses állás vajmi kevés volt. Minden klinikán 10—15 díjtalan gyakornok dolgozott, .jóformán remény nélkül, hogy belátható időn belül díjas gyakornoki állásba nevezzék ki. A magam életéből veszem azt az emléket, hogy mint klinikáikig jó képzett tanársegéd, kilenc alkalommal pályáztam a legkülönbözőbb kórházak főorvosi állására. Hiába jelentem meg kihallgatáson a „méltóságos államtitkár úrnál“, mivel szakmai képzettségemen kívül más .hjánlóm ,nem akadt é>s mivel az egyik budapesti professzor, aki ,a jelölőbizottság tagja volt, főnökömmel haragban volt, állást nem kaphattam.

A második világháború eseményeit szintén nem feladatom ismertetni. De jól tudjuk, hogy Sztálin elvtárs diadalmas Vörös Hadserege megsemmisítette a. fasiszta fenevadat, megsemmisítette az átkos Horthy-rendszert is. Hazánk felszabadulása, a demokratikus átalakulás 'az -értelmiség helyzetében is nevezetes változásokat hozott. A hitleri klikk tisztában volt azzal, hogy az értelmiség egy nép nemzeti öntudatának kialakításában és fenntartásában mennyire fontos fényező. Kétségtelen, hogy a magyar értelmiség helyzete., társadalmi szerepe és ideológiai befolyása a Hor- thy-loők alatt érthetőivé tette, hogy miért vált többségük a múltban a reakció társadalmi támaszává.

Ma azonban, amikor az értelmiség minden rétege látja azt a hatalmas iépítőmunikát, melyet a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével a munkásosztály és a vele szövetséges parasztság elért, Ikiell, hogy a magyar értelmiség is teljes erejével népi demokráciánk oldala mellé álljon ■■ •**■*

Nézzük a Szovjetuniót, ahol már a szocializmus megvalósult. A Szovjetunióban a .szocializmus felépítése az értelmiség erkölcsi és anyagi helyzetének hallatlan javulását hozta maga után. 'Ez kifejezésre jut állandó számbeli gyarapodásukban. így 1926—1939 között a pedagógusok száma megnégyszereződött, az orvosoké megháromszorozódott és a mérnököké megtízszereződött.

De nézzük a Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívásában röviden ismertetett hazánk- be.li második ötéve.s terv célkitűzéseit. Ezek azt a gyönyörű perspektívát tárják elérik, hogy ,,a tanulóifjúság a falun legalább ,az általános iskola nyolc osztályát, a városokban, az ipari központokban legalább a középiskolát kötelezően elvégezze“. De mit valósítottunk meg már eddig is? A tanulóifjúság számára ykitűnő kollégiumok állnak rendelkezésre, itt az elhelyezés vagy ingyenes, vagy mindössze havi 30 forint. Emellett ,azónban ai kollégisták .nagyrésze 200—300 forint ösztöndíjban részesüli.

Az orvostanhallgatók isorsa is messze kiemelkedett ,a régi medikus-sorsból. Országunkban nincs egyetlen olyan orvos sem, akinek ne nyujitana kormányzatunk fix fizetéssel járó állást. Ezeik mellett legnagyobb segítséget a Szovjetunió önzetlen támogatása adja. A legkiválóbb szovjet tudósok é>s pro' fesszorok, Petrovszkij, Szaposkov és mások, éveket töltenek ef nálunk, s átadják azt a mélyen szántó nagy tudást, amely elől eddig él voltunk zárva.

Mindennek alapja a marxi-lenini sztálini elmélet, a dialektikus materializmus mindent átfogó, s mindent tökéletesen megmagyarázó filozófiai _ és társadalmi tudományi rendszere. Most már adva van megismerésére minden lehetőségünk. Élünk és mindenkor élnünk is kell vele, hogy erre a világnézetre építve haladjon és építsen értelmiségünk — mondotta befejezésül Sivó elvtárs.