Somogyi Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-26 / 98. szám

SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1953 április 26. Moszkva. (TASZSZ.) A .Prav­da’1 április 25-i számának vezér­cikkében azzal a 'beszéddel foglal­kozik, amelyet Eisenhower elnök április 16-án mondott az Amerikai Lapszerkesztők Társaságában. Kö­zöljük a vezércikk teljes szövegét: Nyolc év muH el a szövetségeseik vek - a Szovjetuniónak, az Egye .«ült Államoknak. Angliának és Franciaországnak' — a Hitler-faS-iz mus fölött aratott győzelme és a második világháború befőj ezé.- e éta A nagy harc legfőbb terhét n szov­jet emberek viselték vállukon. Azért harcoltak, hogy megvédel- mezzck hazájuk szabadságát és füg vétlenségét. segítséget nyújtsanak Európa Jefgázott népeinek a fasisz­ta iga alól való felszabadulásban és biztosítsák a háború befejezése utáni a tartós békét és a nemzet­közi biztonságot. A Szovjetunió, amely követk.ze- tesen védelmezi a népek közötti bé­ke ügyét, most is, mint azelőtt, a nemzetközi együttműködés elő­mozdítására törekszik. G. if. Ma­lenkov. L. P. Berija és V. M. Mo­lotov 1953 március 9-i beszédében kifejezésre jutott a szovjet népnek az általános béke megszilárdítására irányuló törhetetlen akarata. Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke április 16-án az Amerikai Lapszerkesztők Társaságában be­szédet mondott a nemzetközi hely­zet kérdéseiről. Ez a beszéd mint­egy vá’asz a szovjet kormánynak a vitás nemzetközi kérdések békés rendezésének lehetőségére; vonatko­zóim tett legutóbbi nyilatkozataira. Éppen ez a körülmény magya rázza meg azt. az érdeklődést, amely minden országban megmutatkozik az elnök beszéde iránt a társadalom széles körei részétől, amelyek vár­ták az angol amerikai tömb veze tőinek reágálását á Szovjetunió béke szerető törekvéseinek újabb meg; ny íLváru iására. Együttérzés fogadta Eisenhower elnök ama szavait: „az igazi és teljes békére törekszünk egész Ázsiában, miként az egész viliágén ugyanúgy, mint. azt a kijelentését: hogy ,.vitás kérdések közül, legye­nek azok nagyok vagy kicsinyek, egyetlen egy sem megoldhatatlan, ha megvan az óhaj minden más ország jogának ti=zte]etb:ntartá«á- ra," Az elnöknek a békére vonatkozó szavai., továbbá az • a kijelentése, hogy a vitás kérdések közül egyet­len egy sem megoldhatatlan, ellen­tétben áll azonban beszédében fog­lalt más megállapításaival. Azok. akik Eisenhower beszédében igazi béketörekvést óhajtanak látni, szük­ségképpen felteszik a kérdést: mi­ért, kellett az elnöknek a békére szó­lító beszédében félreérthetetlenül „atomháború“ lehetőségével fenye­getőzni? Vájjon az ilyesféle érveik meggyőzőbbé teszik az elnöknek a békéről szóló beszédét? Minden­esetre. a Szovjetunióval szemben az ilyesféle kitételek, vagy egye­nesebben megmondva; az ilyesféle fenyegetések soha nem érték el és nőm érhetik el céljukat. Az Egyesült Államok elnöke be; ízedében egész sor nemzetközi problémát érintett, amelyeik jelentő gége nem egyforma. Végeredmény­ben azonban beszédét főképp a Szovjetunióval való viszony kérdé­sének szentelte. Kijelentette: „Előttem csupán egyetlen olyan kérdés ismeretes, amelytől a hala­dás függ. Ez a kérdés a következő; „Mit hajlandó tenni a Szovjet unió?“ Bilihez hozzáfűzte; ..Az igazságot egyszerű ellenőrizni. Meggyőzni csak tettekkel lehet.“ Nos. ebben, lehetetlen nem egyet­érteni; a tettek értékesebbek a szavaknál. Forduljunk tehát azokhoz a fon­tos nemzetközi problémáidhoz, ame­lyeknek helyes megoldásától a bé­ke megszilárdítása függ. Minden.kelőit — a koreai kér­dés. Tagadható-e, liogv az utóbbi években olyan kérdések álltak a nemzetközi körök figyelmének kö­zéppontjában. mint a koreai hábo­rú kérdése. Korea nemzeti egysé­ge helyreállításának kérdése? Mint ismeretes1, ilyen kérdések alapján bírálták- el ezekben az években sok állam külpolitikáját. A •szovjet, nép. következetesen t-i mogatott -,.z igazságos koreai fegy­verszünet megkötésére irányuló minden .lépést, 4 A Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság kormányainak nemrégiben A „Pravda“ vezércikke“ Eisenhower elnök legutóbbi beszédéről tett javaslata, amely újabb- lehető­séget nyújtott a szavakról a tettek re való áttérésre és megnyitotta a koreai háború befejezésének táv­latát, azonnyomban támogatásra talált a szovjet kormány részéről. Azok. akik konkrét feleleteket ke résnek — nem szavakat, hanem tet­teket. a nemzetközi viszonyok idő­szerű kérdéseinek megoldására irá­nyuló feleleteket — értékelni tud­ják az említett tény jelentőségét. Forduljunk más nemzetközi problémához. Ki feledkezhet meg például a né­met kérdésről, vagy ki kerülhet meg általános szólamokkal olyan fontos nemzetközi problémát, mint Németország nemzeti egységének helyreállítása demokratikus, béke­szerető alapon? Kit elégíthet ki nemcsak Németországban, hanem határain túl js e kérdés olyan ke­zelése egyik-másik állam részéről, hogy mondjuk, egyszerűen „dina­mikus“ európai külpolitikája esz­közének tekinti Németország nyu­gati részét, figyelmen kívül hagy­va, hogyan reagálnak erre Európa egy.s népei és mindenekelőtt a francia nép. amely nem egyszer .volt a militarista Németország ál­dozata. Nem világos-e. hogy Németor­szág kérdésének megoldása szüksé­gessé teszi. Németország valameny- nyi szomszédja létérdekeinek és az európai béke megszilárdítása érde­keinek f i gye lembe vét elét és min­denekelőtt a német nép nemzeti törekvéseinek következetes figye­lembevételét. Az Egyesült- Államok e.nökéuek- beszéde nem ad alapot e -kérdés megoldásához. Nem vette tekihtec- he a német problémára vonatkozó potsdami négyhatalmi m-egállapo dósokat. Ugyanígy járt el az Egye sült Államok *előző kormánya is. De ha elismerjük a német kérdés­nek az európai béke megszilárdí­tása szellemében -történ» pozitív megoldása észszerű szükségességét, amire a Szovjetunió következete­sen törekszik — nem szabad meg­feledkezni az említett fontos nem­zetközi megállapodásokról!, ame lyek alatt ot-t áll államiunk, vala­mint Nagyfcr tannia és a megáll a podásokhoz csatlakozott Francia ország aláírása, Ha az angol-amerikai tömb nem számol ezzel és tovább megy a maga számára kijelölt úton — le­hetetlenné téve Németország nem­zeti egyesítését és militarista ál­lammá .alakítva annak nyugati* ré­szét, ahol a hatalom továbbra is a revans híveinek kezében marad — végzetes hibát követ el, mindenek­előtt a német -•néppel szemben. A német 'kérdésben -elfoglalt úly-en álláspont ugyanakkor összeegyez­tethetetlen Európa valamennyi fbé- k-e szerető államának és az egész haladó emberiségnek érdekeivel. Arról van szó. hogy minél előbb megkössék a békeszerződést Né­metországgal, azt a békeszerző­dést, amely lehetővé teszi a német népnek, hogy egységes államban egyesüljön és elfoglalja 'a-z őt -meg „az egész emberiség állítja a bé -két, a testvériséget és az igjízsá gcsságot”. hogy „minden országnak elidegeníthetetlen joga az, hogy sa­ját választása szerint alkossa még kormányzati formáját és gazdasági rendszerét“, hogy „nem igazolható egyetlen országnak olyan kísérlete sem, hogy kormányzati formát kényszerítsen más országokra/’ és így 'tovább. Ha valóiban ezek az elveik hatá­roznák -meg az Egyesült Államok politikáját és h<a nem maradnának csak általános deklarációik en­nek meg kellene mutatkoznia a ko' reai kérdéssel, Németországgal és Kínával kapcsolatban -elfoglalt ál­láspontban is. Éppen az a dolog lé­nyege, hogy a deklarációkat nem erősítik meg a tették, hogy az Egyesük Államok valóságos poli­tikája mindezideig kevéssé vette számba az ilyesféle -deklarációkat e kérdések és sok más nemzetközi kérdés megoldásánál. Az elnök beszédében meg-külön böztető figyelmet szentel- Kelet- Euróipiai népeinek. Szavaiból az kö­vetkezik, hogy a kelefeurópai or­szágok kormányzati formáját ki v ölről kényszerítették rájuk, bár ez ellentmond az általánosan is­mert tényeknek és az ezekben az országokban uralkodó valóságos helyzetnek. A tények azt mutatják, hogy Kelet-Európa népei épp a jo­gaikért vívott szívós harcban jutot­tak el a jelenlegi népi demokra­tikus kormányzati formához és hogy -csak -eme új viszonyok kö­zött tudták biztosítani a gazdaság és a kultúra rohamos fejlődését ál- amaikban. Különös dolog volna azt várni a Szovjetuniótól, hogy beavatkozzék .az e népek által megdöntött -reakciós rendszerek visszaállításai érdekében, Ugyanakkor az elnök egyszerűen vét az általánosan ísmer-t történel­mi-törvényszerűség ellen, amikor „felszólítja“ a Szovjetunió vezetőit, „használják fel döntő -befolyásukat a kommunista világban" arra, hogy tartóztassák fel Ázsia -gyarmati és félgyarmati népeinek az év-száza do-s -elnyomás és rabszolgasors ,ei' len indított felszabadító m-ozgál mát. Nehéz -a nemzetközit problé­máik helyes értelmezésére számít a ni, amíg a, nemzeti felszabadító mozgalmat egyes „rossz-szándékú" emberek sugalmazása eredményé nek tekintik. m Egészen érthetetlen az elnöknek az -az -utalása, hogy „-más népeik nek. közöttük Kelet-Európa népei­nek” biztosítsanak szabadságot más országokkal való egyesülésre egy „jogi világközös-sé.gben“. Mindenki előtt ismeretes, ki az, a-ki akadályozza néhány népi de m-ok-r-atkus ország felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe és iki akadályozza a nagy Kína tör vényes jogainak visszaállítását az ENSZ- ben. Viszont nem a Szovjet­unió képviselői terjesztették e elő azt -a krv-aslatot. hogy vegyenek fel- az Egyesült Nemzetek Szerve ze-téb-e 14- országot — azt a javas­latot, amelyet az angol amerikai tömb szavazataival vetették el? Ami -az osztrák államszerződést illeti, ezzel kapcsolatban megismé­telhető. hogy -ít sincsenek olyan kérdések, amelyeket ne lehetne mieg-oldani a korábban elért szer­ződéses megegyezések alapján, az osztrák nép demokratikus jogainak 'lényeges megtartásával. le-fő helyet a békeszerető népeik közösségében, és hogy ezután ki­vonják Németországból -a meg­szálló csapatokat, amelyek -eltar­tása tehertöblblet-ként nehezedik a német nép vállára. Az Egyesült Államok él nő kének ti nemzetközi kérdések széles kö­rét érintő beszédében nincs szó a Kínai Népköztársaságról, Kína nemzeti jogéinak v/ssz-a állításáról az Egyesült Nemzetek Szervezet«- ben, valamint Kína jogos területi igényeiről, beleértve Taiv-a-n szige­tét. V-ajjon ez a kérdés -nem tarto­zik napjaink halaszthatatlan nem­zetközi problémái közé? És mégis tény, hogy ebben a nagy beszéd ben Kína- kérdésié nem került meg­világításra. Ez pedig azt jelenti, hogy Kínával szemben makacsul, attól1 a- törekvéstől diktált politi­kát folytatnak, hogy visszafelé for­gassák a szakadatlanul fejlődő ese­mények menetét, bár mindenki lát­ja, akinek szeme van, hc-gy az ilyen iti-kára elkerülhetetlen kudarc var. Eisenhower beszéd ében öt „té­tek" fogalmaz meg, amelyek — szavai szerint - meghatározzák „az Egyesült Államok magatartá­sát a ,nemzetközi! ügyek területén". Ezek a „tételek" kimondják, hogy AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETÉRŐL Az elnök beszédében készségét nyilvánította az iránt, hogy ‘ az Egyesült Nemzetek Szervezetéi olyan intézménnyé változtassák, amely valóban meg tudja őrizni va­lamennyi nép békéjét ás biztonsá­gát. Nem a Szovjetunió hibája, hogy ez a szervezet ma nem telje­síti a reá bízott feladatokat. De még most sem késő emelni tevé­kenységének jelen-tőségét, különö sen a béke és a nemzetközt! bizton­ság megszilárdítása- terén, ami e szerv-ezet létrehozásának legfőbb célkitűzése volt. Ehhez mimidenelcelőtt az szüksé­ges, hogy valamennyi tagállam tisz­teletben tartsa az ENSZ élveit, h-ogv ne sértsék meg alapokmányá- mnk alapél veit. Ehhez az szüksé­ges, hc-gy egyetlen kormány se tö­rekedjék az ENSZ-et saját -külpoli­tikájának segédszervév-é tenni, mi­vel -ez nem egyeztethető össze sem az Egyesült Nemzetek Szervezeté n-ek alapelvejveil, sem a normális nemzetközit együttműködés és a béke megszilárdítása érdekeinek céljaival. Felvetődik -a kérdés, miért írta a iá a-z Egy esült Nemzeteik Szerve­zetének mind a 60 tagállama az alapokmányt, amelynek legfonto­sabb része az öt nagyhatalom egy- in-gús,ágának elve a Biztonsági Tanácsban a béke biztosítását érintő -kérdéseik megtárgyalásakor? Nem azért, hogy e minden -ország által -elismert élvet a- gyakorlatban egyes államok semmibe vegyék! És természetesen nem azért, hogy ezt a- nemzetközi elvet valamilyen lyügnek, vagy az ENSZ és -a Biz ío-nsáigl Tanács munkássága akadá­lyozójának tekintsék. Végül, ki te kiinthet normálisnak olyan helyze­tet, hogv Kína, a világ legnagyobb országa m-e-g van fosztva annak le­hetőségé tői, hogy részt vegyen á Biztonsági Tanács és a közgyűlés munkájában, s ehelyett valamilyen kuomíntangista ma-dárijeisz-tö pöf“ feszk-ed'-k az ENSZ szerveiben, Vájjon az ilyen helyzet előmoz­dít hatja-e az ENSZ tekintély éneik megerősítését? Vájjon ilyen- viszo­nyok között léh-et e számítani az Egyesült Nemzetek Szervezete te vé’kenységéneik normálii.s fejlődésé­re és kötelezettségeinek teljesíté­sére a béke és a nemzetközi biz lonság megszilárdítása terén? Mindenesetre e kérdés megoldá­sát, miként számos más megérett nemzetközi probléma megoldását. nem lehet megkerülni, Ha vala- 1 mennyien arra törekszünk, hogy kevesebb legyen a szó és több a tett, akkor nyilvánvalóan meg le­het majd találni -az *uta,t az ilyen problémák megoldásához -is. Nem alaptalanul kapcsolta ös-sze beszédében -az elnök a fegyverzet csökkentésének kérdését azzal, hogy komolyabb figyelmet kell szentelni a ga-zdasági problémák­nak, -a ny omor -és ja nélkülözés el­leni harc problémáinak. Aligha elé­gít ki azonban valakit is az, ha- ezt az ügyet valamiféle „v'lágsegé- lyez-ási alap" létrehozására zsugo­rítják, amiről ebben a beszédben szó volt. Ennek az „alapnak" hangzatos elnevezése -egymagában nem ele gendő. Mások iesznek a-z -eredmények, ha e probléma megoldásának alap­ja az országok közötti valóban szé­leskörű és demokratikus együtt' működés lesz -a- népek szuverén jo­gainak tdij-es tiszteletbentartás-ával és anélkül, hogy -a segélyben ré­szesülő országokra, politikai felté­teleket kényszerítenének, Amit az elnök eddig a „világsegélyezési alap“ ról mondott, abból az az em­ber benyomása, hogy Itt a kudarcot vallott „Marsha-U-terv" új változa­táról van szó -s egybe« annak a' népszerűtlen „Truman féle 4, po.n't“-nak más elnevezést viselő folytatásáról, amely egye® gyenge államoknak juttatott jelentéktelen k önyö r a dóm á n yok k aí igyekezett alávetni -egyes -országok és gyarma­ti területek költségvetését és gaz­dasági életét, tehát magukat eze­ket az -országokat és területeket is, az Egyesüil-t Állam-ok külpoliti­kája úgynevezett .,dinamikus" cél­kitűzéseiben. Amint látható, most arról van szó, hogy tovább mennek ezen az úton. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy az utóbbi' időben az amerikai gazdasági „segítség" .egyenes visszautasítása is előfordul, amint az Burma és néhány má? állam példáján- látható. Az is köztudomású, hogy az utóbbi időben számos állam határo­zottan kijelenti, lyigy nem annyira az Egyesült Államoktól kapott úgy­nevezett ..segélyhez’1 fűződnek ér­dekei, mint inkább ahhoz, hogy az Amerikai Egyesült1 Államok ne gördítsen mind újabb és újabb aka­dályokat az államok közötti normális kereskedelem fejlesztésének, a nem­zetközi áruforgalom kiszélesítésé­nek útjába. Odáig megy a dolog, hogy még az Egyesült Államok vezette tömb­höz tartozó országokban is, min­denekelőtt Angliáiban, egyre erő­sebb a zúgolódás a demokratikus tábor államaival folytatott keres­kedelemre vonatkozó, az Egyesült Államok által diktált korlátozások ellen. Az elnök beszédében foglalt bé kefelhívás természetszerűleg a kel­lő támogatásban részesül a mi ré­szünkről. Nehéz azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy az Egyesült Államok kormányának külpolitikai irányvonala egyelőre messze áll ezektől a békeszerető felhívásoktól. Szemléltető bizonyí­tékai ennek például az elnök be­szédével. foglalkozó olyan kommen­tárok, amilyeneket mindössze két nappal Eisenhower beszéde után adott egy olyan tekintélyes szemé­lyiség, mint Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere. Nem lehet nem egyetért, ni Stracheyve’. a volt angol labouris­ts kormány miniszterével, iki úgy jellemezte Dulles beszédét, hogy az Eisenhower beszédének „háborús aktussá“ való átalakítására irányu­ló törekvés. Dulles bizonyos mértékig fényt vetett arra a mindenkit meglepő tényre, hogy Eisenhower beszédé­ben hallgatott Kínáról. Amint ki­derül, az Egyesült Államok kor­mányát aggasztja az úgynevezett „nemzeti“ Kína, vagyis a Csang- Kaj-sek-féle csőcselék sorsa, ame­lyet a kínai nép győzelmes harca eredményeképpen kergetett ki az országból. Ami pedig’ a valóban nemzet} Kí­nát 'Illeti, egyedül törvényes népi demokratikus kormányával, Duí les addig megy, hogy az Egyesült Államok kormánya érdemének mi nősíti a Kínai Népköz-társaság el­len foganatosított politikai és gaz­dasági blokádot. Du'les harciassága régóta isme retes. Lelhet, hogy -az ö beszéde az cincik beszéd-éneik kissé -szabad tol­mácsolása. De -nem szabad figyel' men kívül1 hagyni azt a tényt, hogy ő áll az Egyesük Államok külügy- m nis-ztériuimának élén é9 az ő sza­vai akarva nem akarva kapcsolat­ban' állnak az Eisenhower vezetése alatt álló-kormány hivatalos állás­pontjával. Ezért nem hagyhatjuk szótlanul Duile-snak azf az állítását, hogy a szovjet vezetőik az Egyesült Álla­mok ügynevezett kemény politiká­jának nyomására tetteik felhívást a, vitás -kérdések békés rendezésére. Az egész világ előtt ismeretes, hogy a szovjet vezetők cselekede­teiket nem valamely -országnak a Szovjetunióval szemben folytatott politikája „keménységével" vagy „lágyságával" kapcsolatos meg­gondolások alapján határozzák meg, hanem a szovjet nép alapvető érdekeiből, a béke és -a -nemzet­közi biztonság érdekeiből indulnak ki. Bár az a harcias póz, amelyet Dulles annyira kedvel, -egyeseknél hatásos lehet, célját aligha éri el., különösen a diplomácia területén. Azzal, hogy Öulle-s összekapcsolta az Egyesült Államok béikejavasla tál előterjesztésének lehetőségét az úgynevezett „európai védelmi közösség" létrehozásával, „a fran­cia és a német erőket magukban foglaló egyesült fegyveres erők" megszervezésének terveivel, vagy is a továbbit fegyverkezési hajszá­val — talán, akarata ellenére el­árulta az Egyesült Államok politi­kájának igazi értelmét. De ha Ei­senhower beszédének értelme tényleg -az, ahogy azt Dulles az el­nök után ugyanabban a teremben és azono-s hallgatóság előtt megtar; to-tx terjedelmesebb -beszédében ki­fejtette,- akkor az -n-e-m adhat -pozi­tív eredményeket a béike megszi­lárdítása érdekeinek szempontjá hói. Az Egyesült Államok hivatalos képviselőinek ilyen .nyilatkozatai­val kapcsolatban nehéz megállapí­tani, mi a valóságban az Egyesült Államok jelenlegi külpolitikai ál­láspontja. Arról ven-e szó, boigy a nemzet­közi viszonyok terén mutatkozó feszültség enyhítésének útjára lép­jenek-e, más népek jogai tisztelet­(Fojyíatás a 3. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents