Somogyi Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-02 / 78. szám

miAG P$Ql£TA8JAí EG vH«' Kim ír Szén marsall nyilatkozata Som község új gazdái Levelezőink írják Sport | A MAGYAR DOLG< D ZÓ k P TJA MEGVE 1 PÁRT bízott; X. évfolyam, 78. szám. ' ■■« || ■ ARA 50 FILLÉR Csütörtök, 1953. április 2. A SZOVJET NÉP ÚJABB GYŐZELME 1946 februárjában Sztálin elv- társ a moszkvai Sztálin választóke­rületiben mondott beszédében rá­mutatott arra. bogy a háborút kö­vető időszakban a párt és a szovjet kormány különös figyelmet fordít „a közszükségleti cikkek gyártásá­nak fokozására, a dolgozók élet­színvonalának emelésére, valameny. nyi áru árának következetes csök­kentésére.” Az azóta eltelt 7 esz­tendőben most hatodik alkalommal hajtanak végre a Szovjetunióban széleskörű árleszállítást. A Kom­munista Párt és a szovjet kormány becsülettel valóraváltja Sztálin elv­társ útmutatásait. 1947-ben a szo­cialista gazdaság nagyszerű sikerei lehetővé tették a szovjet kormány számára, hogy megszüntesse a jegyrendszert, olyan mértékben csökkentse az árakat, amellyel a lakosság évi 86 milliárd rubel meg­takarításra tesz szert. A második árleszállítást 1949 márciusában haj­tották végre, amellyel a Szovjet­unió népei egyetlen év alatt 71 mil­liárd rubelt takarítottak meg. Rá egy évre, 1960 márciusában újabb árcsökkentés volt, amely 110 mil­liárd rubel megtakarítást eredmé­nyezett. Majd 1951beii a lenini- sztálini párt javaslatára a szovjet kormány negyedszer szállította le az árakat, újabb 34.5 milliárd ru­bel megtakarításhoz segítve a szov. jet népet. Az 1952 március 3'1-én történt árleszállításig a kommunizmust épí­tő szovjet emberek, több mint 300 milliárd rubel megtakarításra tet­tek szőrt. Az ötödik árleszállítás következtében újból 10-től 30 szá­zalékig olcsóbbodott az élelmisze­rek és tömegfogyasztási cikkek ára. Szavakkal nehéz kifejezni^ a szovjet emberek szeretetét a párt és a szovjet kormány iránt, amely minden intézkedésében az egész társadalom szüntelenül növekvő anyagi és kulturális szükségletei­nek maximális kielégítését tartja szem előtt. Az ötödik árleszállítás­sal a kenyér ára 59 százalékká csökkent, az 1947 es kenyérárhoz viszonyítva. Ugyanilyen nagyará­nyú az egyéb tömegfogyasztási cik­kek árával történt változás is Mindez a'szovjet nép életszinvona Iának rohamos emelkedését bizo nyitja. 1963 április 1-től kezdődően í Szovjetunió minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága az élelmisze­rek és> iparcikkek ál'ami kiskoré^ kedehni árának újabb nagyarányú csökkentésére hozott határozatot A kenyér és a liszt árát, a rizs és a babfélék árát, a gabona és a ta karmány árát 10 százalékkal, a hús és húskészítmények árát pedig 15 százalékkal csökkentették. -A hal. zsiradék és tojás árát 10, a burgo­nya, valamint a zöldségf élék és gyü­mölcsök árát pedig 50 százalékkal csökkentették. Olcsóbb lett a cukor, édesipari és csemegeáru, bor és sör, a szövetek, lábbelik, készáruk, ház­tartási és divatáruk, építőanyagok, kerékpárok, órák és egyéb iparcik­kek. egészségügyi készítmények és számos más tömegfogyasztási cikk ára. A mostani árleszállítást, épp úgy, mint az előzőeket, a Szovjetunió szocialista népgazdaságának gyors. ütemű fejlődése, a munkások, kol­hozparasztok és értelmiségi dolgo­zók fegyelmezett, lelkes munkája tette lehetővé. A Kommunista Párt vezetésével, a: szovjet nép nagy­szerű munkája eredményeként év­ről-évre növekedett a szovjet ipar és mezőgazdaság termelése, a mun­ka termelékenysége. A munkásosztály, kolhozparaszt­ság és az értelmiségi dolgozók szo­cialista hazaszeretete, öntudatos, fegyelmezett munkája teszi lehető­vé, hogy a szocialista gazdaság év­ről-évre gazdagodik, állandóan be­bizonyítva a szocialista gazdasági rendszer hatalmas fölényét, a kapi­talista gazdasági rendszer felett. A Szovjetunió ipara lOi. százalékra teljesítette 1952.. évi össztermelési tervét, ami 1951-hez viszonyítva 11 százalékkal növekedett. A bú­zatermés 23 százalékkal múlta felül az előző évi össztermelést. Az ál­lami és szövetkezeti kereskedelem­ben 20 százalékkal több árut adtak el a lakosságnak, mint 1951-ben. A nemzeti jövedelem az előző évihez viszonyítva 11 százalékkal növeke­dett. A munkások és alkalmazot­tak egy dolgozóra számított jöve­delme 'két százalékkal, a mezőgaz­daságban foglalkoztatott dolgozóké pedig nyolc százalékkal emelkedett. Míg a szovjet kormány követke­zetes árleszállítási politikát foly­tat, a kapitalista országokban egy­re elviselhetetlenebb terhek nehe­zednek a dolgozók vállaira. 1952 januárjában is hatalmas áremelke­dések történtek a tőkés országok­ban. Olaszországban a lakbér 20-- 25 százalékkal emelkedett, Francia- országban 30 százalékkal drágult a kenyér. Svájcban 10 százalékkal emelték a hús és a sör Arát. Angliá­ban felemelték a k nyer -és a Haza­felék, árát. Ausztriában a borjúhús ára 90 százalékkal eme.kodett. A titóista Jugoszláviában a la­kosság megéihtjtéíi viszonyai ki­mondhatatlanul súlyosak. A dolgo­zók keresete r.em tudja utolérni a rohamosan emelkedő piaci Arakat. A legjobban képzett szakmunkás havi fizetése csak kis töredéke an­nak. amibe egy férfiöltöny kerül. Be'grádban 40 ezo-r család van lakás ,nélkül, állandóan növekszik a niun kanélküliek hatalmas tömege. Meg súlyosabb a. helyzet a kapitalista elnyomás alatt lévő gyarmatokon. Tuniszban pl. a hárommillió négy százezer lakos közül kétmillió állan­dóan éhezik. Az «angol gyarmato­kon hatalmas arányokat ölt a gyer­mekhalandóság. Nigériában minden 133.000 embere jut egy orvos. Nyo mórra kényszerítik, éhezésre kár­hoztatják a gyarmattartó hatalmak az olyan természeti kincsekben gaz dag országok lakosait, mint India. Délafrikai Unió, Tunisz stb. Az amerikai narancsra (folyta­tott fegyverkezési vers-.-ny a kapi­talista országok nemzeti jövedelmé­nek egyre nagyobb hányadát emészti fel. Az USA költségvetésé­nek 75 százalékát fordítja fegyver­kezésre, százmillió dollárt a> kémek és diverzánsok fenntartására. Adók formájában egyre nagyobb összege­ket préselnek ki az egyébként is einyomorodott lakosságból. Trum an elnöksége alatt több adót hajtot­tak be, mint az őt megelőző összes elnökök idejében. Az amerikai adó­fizetőknek egy évben 62.6 milliárd dollárt kell fizetniük, többet mint a harmincas években 10 esztendő alatt. A fegyverkezés, az árak emel­kedése. a súlyos adóteher, mind a kapitalista országok dolgozóinak egyre nagyobb enyemorodásuhoz vezet. A Szovjetunió békés építkezése az egész társadalom anyagi é? kul­turális szükségleteinek' maximális kielégítése biztosításához vezet. A szovjet nép békés, építő munkája emeli a dolgozók életszitovonaíát, az elért eredmények növelik a Szov­jetunió nemzetközi tekintélyét. A Szovjetunió Minisztertanácsá­nak és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a hatodik árleszállításról hozott hatá­rozata, a kommunizmust építő szov­jet nép újabb nagyszerű győzelme. A békés építőmunka győzelme a há­borús gazdálkodás felett, a szocia lista társadalom gazdaságának győ­zelme a kapitalista társadalom gaz­dálkodása felett. E győzelem jelen­tősége messze túlnő a Szovjetunió határain. A világ bcesületes dolgo­zóiban még jobban elmélyíti azt a tudatot, hogy az egyedüli helyes út az. amelyen a Szovjetunió jár, az egyedüli helyes példa a Szovjet­unió példája. 0 Szovjetunió liniszHnaiiak és a Szovjetunió íoniista Pártja lözponti bizottságának határozata az éteimiszeiek és iparcikke! állami kiskereskedelmi áfának újai Moszkva, március 31. fl ASZSZ) A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunisla Pártja Központi Bizottsága elha­tározta: 1. Az élelmiszerek és íparcik bek állami kiskereskedelmi árának 1953 április 1-től kezdődő leszállí­tását a kővetkező mértékben; kenyér, liszt és makaróni rozskenyér, búzakenyér, zsemlye, perec és más kenyér és péksiite- ményíélék 10 százalékkal; rozs­liszt, búzaliszt, kukoricaliszt és egyéb liszt 10 százalékkal; maka­róni, vastag és vékony metélttész­ták és más száraztésztafélék 10 százalékkal; kása, rizs, babfélék és élelmi­szer koncentrátumok köles, hajdúi akása, rizs, borsó és más kásafélék, valamint hüvelye­sek 10 százalékkal; élelmiszer kon centrátumok 10 százalékkal; gyü­mölcspép és zselé 15 százalékkal; gabona és takarmány rozs, búza, árpa, zab és más ga bonafélék, korpafélék, olajpogá­csák, olajpogácsa daraíélék, takar­mánykeverék, széna és szalma 10 százalékkal; hús és húskészítmények marhahús, birkahús, sertéshús, ba­romfi, kolbász, virsli, szafaládé, vagdalthús, húskonzervek, húsos főzelék konzervek és szalonnás bab- bonzervek, valamint egyéb bús termékek 15 százalékkal; hal ős halkészítmények hűtött, fagyasztott, sózott, füstölt- hal, heringek és halkonzervek át iagcsan 10 százalékkal; zsiradékok, tojás és fagylalt készri’ha, kötöttáru, kalapok és sapkák • ' ruhák, blúzok, fehérnemű és egyéb gyapotszövetből készült konfek- cíókészíímények átlagosan 14 szá­zalékkal; lenvászonbó] készült iu hák, blúzok, fehérnemű és egyéb koníekciókészitnrtnyek átlagosan 7 százalékkal, hernyóselyemből ké­szült ruhák, blúzok és egyéb kois- fekciókészítmények 12 százalék kai; kötőttárukészíf menyek átlago san 5 százalékkal; harisnyák, zok nik átlagosan 20 százalékkal; gya­pot, selyem, félgyapjúszövetből és durvaszövésű szövetből készült kalapok és sapkák 10 százalékkal; nemez, gyapjúkalapok és sapkák 15 százalékkal; szalmakalapok 10 százalékkal; szőrmekészítmények és irhák 7 százalékkal; róka- és farki róka szőrmekészümények 15 százalékkal; . lábbelik bőrcipő 8 százalékkal; gumitalpú bőrcipő 10 százalékkal; bőrtalpú műbőr , textil- és kombinált cipő 12 százalékkal; gumitalpú műbőr-, textil- és kombinált cipő 20 száza­lékkal; hócipő és gumicsizma 10 százalékkal; sár cipő és egyéb gu micípő 15 százalékkal; nemezcsiz­ma 5 százalékkal; divatáru textil- és fém divatáru és bőrből, valamint műbőrből készült divat áru átlagosan 10 százalékkal; csip­keáruk és lülliüggöny 10 százalék kal;i varró-, »varrógép- és egyéb tűfélék 20 százalékkal; fonalak és fonaláruk 10 százalékkal; plasztik­anyag készítmények 10 százalék kai; fogkefék, ruhakefék és egyéb kefe-áruk átlagosan 15 százalékkal; szappan, illatszer és kozmetikai, vaj, ételzsír, margarin és növényi olaj 10 százalékkal; majonéz és egyéb mártás 10 százalékkal; to­jás 10 százalékkal, fagylalt 10 szá­zalékkal; • burgonya, főzelékfélék és gyümölcsök burgonya 50 százalékkal; cékla 50 százalékkal; sárgarépa 50 száza­lékkal, friss káposzta és egyéb fő­zelékfélék 50 százalékkal; sava nyitott káposzta 50 százalékkal; almák 50 százalékkal; körték 50 százalékkal; szőlő 50 százalékkal; mandarin 50 százalékkal; narancs 50 százalékkal; citrom 50 száza­lékkal; gyümölcskonzervek 25 szá­zalékkal; szárított; főzelékfélék 25 százalékkal; szárított gyümölcs és dió 20 százalékkal; cukor, édesipari és csemegeáruk valamint dohánykészítmények kristály, és finomított cukor 10 százalékkal; karamell, cukorka, csokoládé, teasütemény, ostya, keksz, torta, cukrászsütemény, mézeskalács, kétszersültek és egyéb édesipari készítmények 10 százalékkal; befőtt, dzsem és gyü­mölcsíz 10 százalékkal; leveles­tea átlagosan 20 százalékkal; bab kávé és kakaó 20 százalékkal; vi­taminok 10 százalékkal; durvasó 30 százalékkal; csomagolatlan őrölt só 20 százalékkal; csomagolt só 10 százalékkal; vodka, likőrök, bor és sör vodka ll százalékkal; likőrök, gyümölcspálinkák, párlatok, gyű mölcsborok, konyakok és szovjet pezsgő 15 százalékkal; sör 15 szá zalékkal, bor 5 százalékkal; szövetek karton, szatén, sifon és egyéb gya­potszövet 15 százalékkal; hernyó- selyem 15 százalékkal; fésűsgyap- iú, finomgyapjú és egyéb gyapjú- és félgyapjúszövetek 5 százalékkal; lenszövetek 8 százalékkal; mosószappan 15 százalékkal; mos- dószappan 20 százalékkal; parfő mök, kölnivizek és egyéb illatszer és kozmetikai cikkek 10 százalék­kal; finomabb fajtájú cigaretták 10 százalékkal; másfajtája cigaretták, valamint dohányfélék 5 százalék kai; mahorka 10 százalékkal; hangszer, papír. írószer és iátékáru ! lamos háztartási készülékek, vjlla- | moskészülékek és más villamcssá- ! gí cikkek 15 százalékkal; porszí- I vók 25 százalékkal; „ZiSZ Mosz­kva“ hűtőszekrények és mcsógé pék 20 százalékkal; balták, fűré­szek, fúrók, kovács , lakatos-, asz­talos- és más szerszámok 20 száza­lékkal; villák, kaszák, sarlók és egyéb kisebb mezőgazdasági szer­számok 20 százalékkal; szekerek, kocsikerekek és kocsiszerszámok 10 százalékkal; öntöttvaskályha 10 százalékkal; priméröntvényfcől ké­szült alumíniumedény, zománcozott vasedény, horganyzott vasedény, zománcozott entőttvasedény, sár garézedények, rozsdamentes acél- és alpakkaedény 10 százalékkal: ónozott vasedény 30 százalékkal; késáru 10 százalékkal; könnyűvas­áru, húsdarálók, petróleumíőzők, lámpák, lámpások és egyéb ház­tartási fémáruk 10 százalékkal; var­rógépek 10 százalékkal; bútor 5 százalékkal; gyári kcszítményü szőnyegek és szőnyegáruk 5 száza­lékkal; toll- és pehelyáruk 10 szá­zalékkal; víaszosvászon, könyvkö tővászon és kalikó 10 százalékkal; vatta és vatelin 8 százalékkal; ru­ha festékek háztartási szövetfestés­hez 20 százalékkal; építőanyag pala. és puha tetőíedőanyag 20 százalékkal; ablaküveg 10 száza, lékkai; idomvas és tetőbádog 10 százalékkal; építkezési szögek 25 százalékkal; patkószögek, cipész- és egyéb szögek 20 százalékkal; csapszögek, szegecsek; facsavarok, kerámiai lemezek, fémhálók, drót­áruk és fémcsövek 20 százalékkal; cement 25 százalékkal; lakkok, festékek és háztartási vegyszerek 10 százalékkal; egészségügyi-tech­nikai felszerelések 10 százalékkal; linóleum 15 százalékkal; tapéták 20 százalékkal; gyógyszerek, valamint, egészség hangszerek átlagosan 10 százalék­kal; írópapír, füzetek és egyéb pa­pír, valamint kartonpapír készít menyek 10 százalékkal; ceruzák, tollhegyek, tollszárak és egyéb író- valamint rajzszerek 15 százalékkal; töltőtollal és csayariróuok átlago­san 20 százalékkal; gumi-, cellu lóid- és fém játékszerek, valamint egyéb játékszerek és fenyőfadí­szek 10 százalékkal; porcelán, fajansz és nvegkészítmények * 10 porcelán és fajanszáruk átlagosan 15 százalékkal; üveglámpaáruk és minőségi préselt edény 20 száza­lékkal; minőségi fúvott üveg és háztartási edény, valamint tükör 10 százalékkal; háztartási áru villany'ámpák 25 százalékkal; vil­üe'vi és higiéniai készítmények egészségügyi és higiéniai g'umjké- szítmények 20 százalékkal; gyógy szerek és egyéb egészségügyi, va­lamint higiéniai készítmények át lagosan 15 százalékkal; gyufa, petróleum és benzin gyufa 17 százalékkal; petróleum 25 százalékkal; benzin és kenőoia jók 25 százalékkal; kerékpárok, órák és egyéb iparcikkek kerékpárok és kerékpáraikatre szék 10 százalékkal; személyautó- és mo torkerékpárgumiköpenyek és tömlők 10 százalékkal; kerékpár- gumiköpenyek és tömlők, valamint ,£portlahdák 20 százalékkal; kor­csolyák 10 százalékkal; sítalpak 15 százalékkal; vadászfegyverek, »zerelékek, lőszerek 15 százalék­kal; vadász és horgászfelszerelé­sek 10 százalékkal; karórák 5 szá­zalékkal; zsebórák, fali és egyéb órák 10 százalékkal. 2. Az éttermekben, étkezdékben és más közétkeztetési vállalatok­nál fentieknek megfelelően csők kentem kell az árakat. A szovjet dolgozók örömmel fogadták az árleszállítást Moszkva. TASZSZ.) A szovjet dolgozók nagy örömmel fogadták a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának ha­tározatát az élelmiszerek és ipar­cikkek állami kiskereskedelmi árá­nak újabb, hatedik leszállításáról. Erről beszéltek a moszkvaiak is, amikor értesültek az újabb árle­szállításról. A moszkvai Dinamo’’-.gyár munkásainak gyűlésén, N. Vaszil- jev szere.őlakatos köszöni tét mon­dott a Kommunista Pártnak és a szovjet kormánynak azért a szün­telen gondoskodásért, amelyet a dolgozók anyagi jólétének és kultu­rális színvonalának emelése iránt tanúsít. Az új ári . szállítás ered­ményeképpen reálbére több mint két é- félezer rubellel emekedik évente. A leningrádi üzemek és gyárak műhelyeiben is gyűléseket tartot­tak az, esti műszak dolgozói, ami­kor értesültek az árleszállításról.

Next

/
Thumbnails
Contents