Somogyi Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-22 / 69. szám

6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1953. március 22. A SPORTMAN A darányi gépállomás a tavaszi mezőgazdasági munkák végzésé­ben, a szántás vetésben súlyosan lemaradt és szégyenteljesen az utolsók között kullog. Még most hibájából későbben végzik el a ve tést és ez sokszáz mázsa termés kiesést jelent? Fusson a darányi gépállomás, nekünk az a véleményünk, de mosi sem érték el, hogy megközelítő eg : már minden erőbedobással, mert is teljesítsék a műszaknormákat, ja körzetéhez tartozó terület szán 4.3 holdat szántanak fel a gépek tás-vetési munkáit nem 1954-ben, műszakonként, a 8.2 normálholddal hanem 1953 tavasszal éspedig szemben. Amikor megkérdeztük a gépállo­más vezető mezőgazdászát, azt válaszolta, hogy „miért csak ve­lünk, Daránnyal foglalkoznak ál­landóan, igazuk van az elvtársak- íak, de csak 90 százalékig". A darányi gépállomás könyve. ője azonban már másképpen ma- yarázza a dolgokat; „Várjunk, ak kérem, várjunk, én sportoló ) gyök és tudom azt, hogy a futó j előbb lassan, majd mind gyor- abban és gyorsabban kezd futni, (/ van a ml gépállomásunk is, -lég nem zárult le az első negyed- •V, elsők leszünk“. Vájjon mire lapozza az elsőséget, a 4.3 hold- i? — és nem gondol arra az "társ, hogy a futó elméletével tfszáz hold földön a gépállomás min sztertanács határozatában megállapított időpontban akarjuk elvégezni. Bökje a Tüske“ a politikai helyettes elvíársaj is, aki — bár arra hivatkozik, hogy állandóan kint van a területen az igazgató elvtárssal együtt és mi ezt el is hisszük neki, csak pont az ered menyek nem mutatkoznak meg kínt a területen. Amikor feltalál­ták a rönlabdázást, nem gondoltak art a, hogy kedvenc sportjátéka lesz a darányi gépállomás vezetői­nek, akik úgy dobálóznak az „ob­jektív okokkal", a ,,nem tehetünk róla“ szavakkal, mint a röplabda- csapat a labdával. Szűnjön meg ez a labdázás és teljesítsék a tervet becsülettel, a gépállomás hírnevé­hez méltóan. A PONTOS SZEMMÉRTEKRŐL Barcson, az Italmérö Vállalat tLérmében úgy gondolja az itdl- rő, hogy neki nagyon jó szem­eteké van Mi pedig úgy gondol- #, hogy a szernménBéh\0n keresztül gyón magafelé hajlik a keze. M'í az étteremben ugyanis ha ikér egy kis málnát, kap 'HspohÁr narancsot, illetve egy ’ • szódavizet és éppen csak !i narancsot löttyent bele az üvegből a szódavízbe a jó szem. mértékű kiszolgáló, hogy egy kicsit színe legyen a víznek. Ha pedig egy nagy málnát kér, rendes adag szódavízzel, de dupla málnával, ak­kor is csak annyit kap, hogy egy kis színe van a víznek, de 30 fil­lérrel többet fizet. Mégis csak jobb a hiteles mérő­eszköz, ha nelci nem is, dz a fo­gyasztónak! HOL A MUNKAGEPKEZELO ? róják jól Rínyaújlakon, hogy a -zterlanácsi határozat értel­ei a téli szerződéskötések Idá­ban a termelőszövetkezet- ■clább annyi tagot kell trak- 'ői kiképzés és beosztás a gépállomásra küldeni, traktorvezetőre a termé­szetben dolgozó traktor­ég van. Ebben nem is oa az LTj Élet tszcs-ben sem. lüldték ők a két tszcs-tagot, megtanulták a traktorveze a'e nemcsak félig kell ám ele­im a határozatnak! A trak- j két műszakban kell dol- i, ehhez ped'g szükség van a ó-vezető mellé munkagépke- e is. A csoport azonban nem ad tagot erre. A traktorosok „úgy oldották meg" ezt a problémát, hegy ketten dolgoznak együtt a gépen. így természetesen nincs ki­használva a gép, hiszen pihenni mindkettőjüknek kell- Ők egyszerre píheaaek, egyszerre dolgoznak, a gép tehát csak egy műszakot dol­gozik. így a tavaszi munkákat aé- sőn végzik el, hosszabb ideig van szükség a gépre, elvonják azt máshonnan, pedig sokfelé szükség ■ lenne arra. Mennyivel észszerűbb lenne két munkagépkezelőt adni a két trak­toros mellé, éjjel nappal üzemel­tetni a gépet, hamarabb végezni a munkákkal! A kálmáncsai „Béke“ énekkar a művészeti együttesek IL országos versenyén . Színes népviseletbe öltözött uta­sokkal egymás után érkeznek a ha­talmas autóbuszok a Fővárosi Ope- rettszinház bejárata elé. A színház homlokzatát, előcsarnokát az ünne­pélyes alkalomra feliratokkal, mié. pttnk gazdag művészi életét ábrázo­ló fényképekkel, vörös és nemzeti színű draper iákkal! díszítették. A fel iratok sokasága hirdeti nagyjaink tanítását a .művészetről, a kultúrá­ról. Megkezdődött a művészeti együttesek II. országos versenyé­nek fesztiválja. Hazánk legjobb üzemi, -városi és falusi csoportjai, zene-, érnek, és tánccsoportjai, összesien 73 csoport, öt napon keresztül szerepeltek a budapesti fesztiválon. * # * Megkezdődött a minden részvevő számára feledhetetlen bemutató. Nemes Dezső elvtárs, a népművelési minisztérium főosztályvezetőjének ünnepi megnyitója után egész ha­zánk gazdag népi művészetének vá­logatott .gyöngyszemei csillantak meg a lelkesen ünneplő nézők előtt, A budaipesti Gömb-utcai általános iskola fúvós-zenekara, a Rákosi Má­tyás Művek központi tánecsoportja, az M. T. H. 1. sz. csepeli intézeté­nek énekkara, a oagykáll ói úttörő­csapatok ' táneosoportjának üde gyermekjátékai után a Dunakeszi Vagongyér kitűnő rigmusbrigádja mutatta meg, hogyan használják fél üzemükben a kultúrmunkát a hibák felfedésére, a termelés növelésére. A következő műsorszám bejelen­tése után hangosabban dobogott a szívem. Következik a káknánesai „Béke” énekkar műsora. Amikor szétnyílt a függöny, a tetszés mo­raja futott végig a nézőtéren. Ott állt az egyszerű és mégis oly pom­pás .somogyi népviseletbe öltözött, fegyelmezett* énekkar ... Karna­gyuk biztatóan néz rájuk és be­tölti a nézőteret a szép, dallamos kálmáncsai .népdal.. . Meglepetés érezhető a közönség soraiban. Megszokták, hogy népda­lainkat a régi szöveggel éneklik a legtöbb helyen. A kálmáncsai ének­kar tagjai új szöveget írtak, olyat, amelyik kifejezi új életünk szép­ségeit. Az egyik népdalszöveget Kovács István 60 éves dolgozó pa­raszt írta. És felcsendül a dal... ,TÁVIRATI ÚTON“ h,s 7-én 11 órakor távirat ut a homokszentgyörgyi pos. Most azonban kivételesen nem "ko-ltak szigorúan a smbá- •* ezen a postán, pedig tűd­éit, hogy a táviratot nem háton kell továbbítani. Csiga- ? Még úgy is előbb eljutott i volna a postától a címzettig, mint a kézbesítővel. így ugyanis délután 5 óralior érkezett meg „rendeltetési helyémn a távirat. ugylátszilc, itt időnként rugafhncmtn alkalmazzák, a szabályt, úgy, hogy nekik min. denképp kényelmesebb legyen. i KULCS Hl ANYA MIATT EG ESZ ÉJSZAKA ÁLLT A TRAKTOR '.cncén nagyon vigyáznak a; kellettek volna a kiskulcssck, de írnokra, annyira, hogy azok gé‘ az első műszakosnál az pedig nem adja ki a . Hogy ez mire jó? — azt u az alábbi példa. te fél 10-kor Hetesí Mar­vezető gépén csekély hi- munka közben. Rendes al fél óra alatt meg tud- avítani, igen ám, de a : nagyrészt Tóth József- pali műszakosnál vol- észetesen leállt a gép­it társával, hogy szűk­ei'szerszámokra, hozza el. sei odaadta a íorrasztó- iizente, kogv ő is azon- , hozza a többi szerszá- idő telt, a lámpán kívül Tóth József csak nem jött a szer­számmal. Fél 1-ig javították a gé­pet, de sehogy sem sikerült a kís- kulcs nélkül. Akkor mindketten bementek a faluba, Tóth József „már megyek is, rögtön, csak a gép ne maradjon egyedül, menje­tek vissza“. A rögtön re reggel 6-ig kellett várni, addig állt a gép, akkor érke­zett oda Tóth József. Hiába, nem jó, ha az embert még aludni sem hagyják, úgylálszik ő ezt tartja. — Mi mást! Mindig olyan helyen le­gyen 0 szerszám, hogy az, aki ép­pen dolgozik a gépen, meg tudja szerezni felesleges időpocsékolás nélkül. Kálrndncsára négy úton leélj bemenni De szeretnék a babámmal beszélni Megmondanám neki azt az ‘egyet, Hogy ne tartson több szeretőt, csak egyet. Traktor szánt a kálmáncsai határba Odakint a győri tói táblába. Az én babám annak a vezetője, Mint a huszár ül a trak tornyeregbe. Holdvilágos este is húz barázdát Nem bánkódom hogyha sokáig nem lát. De ha megjön nincs a vijágon Jobb szerető, mint a kedves kis párom. Ej de sokat arattam a nyáron, De keveset aludtam az ágyon. . Vesd meg babám ágyad, selyem ágyadat Hadd aludjam ki rajta magamat. Nem aratunk sarlóval, kaszával Csak újabban aratunk kombájnnal. Kombájn aratja le a búza táblákat Köszönhetjük Rákosi apánknak. Nem kell szedned a markot, angyalom Tarjában sem a kötőiét hánynod. Te kötözöd a zsákot, kedves galambom Én meg onnét .elhordo-m a vállamon. S ebben a népdalban, úgy érez­zük. mindnyájunk megváltozott élé* térő! írt az öreg Kovács István bá­csi. Ezért is csattan fel oly lelke­sen a taps a nézőtéren. * *■ * — Hosszú volt az út a budapesti fesztiválig, amelyet a csoport meg­tett— mondja Pakoitt Vilmos, kál* máincsai kultúrotthon igazgató. — Amikor 1951-ben öt fővel megala­kult az énekkar, gondolni sem mer­tük volna, hogy két év múlva ilyen nagy megtiszteltetésben lesz ré­szünk. Többször ott tartottunk, hogy majdnem feloszlott az ének­kar. Kétizben nem volt karna­gyunk, mert a karvezető tanítót másik községbe áthelyezték. — Tavaly ősszel kéréssel fordul­tunk a Népművészeti Intézethez, hogy adjon karvezetőt énekkarunk­nak. — Ekkor már 50 tagja volt az énekkarnak. Kérésünket meg­hallgatták és elküldték hozzánk Hollós Lajos budapesti karnagyot. Ennek és énekeseink fáradhatatlan tanulniakarásának köszönhető, hogy eljutottunk a budapesti fesztiváltra is. Közben az énekkar vezetői és az énekesek jövő terveikről beszélnek. Arról, hogy a közel 200 felgyújtott népdal közül melyüket tanítják be legelőbb a kórussal, meg arról, hogy a szakmai képzést milyen for­mában valósítják meg. Pakott elvtárs arról beszél, hogy száz főre növelik az ének­kart, köztük 30 úttörővel. Mellette megszervezik a tánccsoportot és a zenekart. A következő versenyen már népi együttes vesz részt. Az énekkar tagjai arról a ked­ves fogadtatásról -beszélnek, amely- lyel Budapesten fogadták őket. Mindenki szilárdan elhatározza, hogy ezentúl még inkább élenjár mind a ku-Mrmunkálbain. mind a termelő munkában-. * * * Pereg a műsor. Egymást váltják a kórusművek és tánckompoziciók. Klasszikus énekkari művek, moz-.. g-aimi dalok, magyar és román né­pi táncok, amelyek mind, mind bi­zonyítják népünk gazdag népi ha­gyományait, felszabadult alkotó kedvét. ^ Pócza Jánosné_ Yégezziík el sürgősen a legelők karbantartási munkáit GYSZERRE 3 MUNKÁT VÉGEZNEK nlgyörgyi áUami gaz- csica Pál és Bőr 1st. sok, Horváth Imre bri- .gronómus javaslatát új módszerrel dolgoz- faktorral hosszirányú 311 egyszerre 3 műveleteit yfjntanctk, boronáinak és a 1 gépnek nem jelent kejöst ez, szépen elbírja, j unkák gyorsabban ba­kéi traktoros pedig a magas teljesítményért természete­sem több bért kap. 10-én vezették be először az új módszert, 9—9 óra alatt ezen a napon mindketten 151 százalékot teljesítettek. 16-&tn már 180 százalék volt a teljesítménye, mind a leét műszakban mindegyik traktorosnak, ami 87 forint kere­setet jelentett. Javasoljulc, hogy kö­vessék másutt is e két kiváló trak­toros példáját. A kétéves állattenyésztési és ta­karmány t e r m je s zt é-s i fejlesztési tervünk megköveteli, hogy a fej­lődő állatállományunk részére szükséges takarmánybázis megte­remtése végett a legelőik fűhoza mát növeljük. A gyorsabb íűsarjadzás érdeké­ben' Ihlajtsuik végre legelőinken sür­gősen az -alábbi munkálatokat: Gyomirtás A műit évi gyomok elszáradt ré­szeit el kell távolítani és elégetni a Legelő szélén. A korán fejlődő gyomokat és különösen a mérges gyomokat még a 'kihajlás ellőtt vágjuk le, vaigy szúrjuk ki, mert ezáltal mentesítjük állatainkat a -meigb'etegedéstő], a iiejcsökenés- től. A gyomirtást a tavasztól kezd­ve a. legeltetés egész tartama alatt késő őszig állandóan végezni kell. Hengerelés A felfagyás veszélyének kitett legelőinken, amint a fagyok meg­szűnnek é-s a talajra rá lelhet men­ni, végezzük el a hengereliési mun­kát, leibe tő leg többtestű henger ref. Fogasolás A beiszaipolódotit és lietömődött legelőinken végezzük e! a fogaso­lást, lehetőleg láncboronáv-al, mi­vel annak kerete nem merev és így a tálaljhoz jól hozz-ásimul. Teregessük szét a legelőn -a múlt évi delelőhelvelken összegyüle-m- lett trágyát- .A legelő megjavítása érdekében trágyázzuk felül1 lege­lőinket .aoró, morzsaléikos -trágyá­val, vagy öntözzük meg - trágyalé- vell, 3—4-szeres vízzel hígítva a trágyalevet, ezzel nagymennyisé­gű nitrogént biztosítunk a növény- zeitnek- és fejlődését meggyorsít­juk. Teregessük szét a vakondtúrá­sokat, mert ezzel megakadályoz­zuk a gyomok megtelepedését vakoad túrásokon. Hozzuk rendbe a kutakat, vá­lyúkat. A kutak környékét tölt sük fel és gondoskodjunk arról, hogy a legeltetés ideje alatt ele­gendő egészséges, tiszta víz álljon álata'nk rendelkezésére. A kutak környékét méiszporral1 fertőtlenít­sük. A kihajtás -előtt osszuk be a legelőnket szakaszokra, ,a szakasz határokat jól látható karókkal vagy élőfávai jelöljük meg. Az első szakasznak -azt a 'l'egelőrészt 'elöljük ki. ahol a gveipez'et a leg­korábban fejlődésnek indul. A szakaszos legeltetést miniden kö­rülményeik között hajtsuk végre, mert ezen. keresztül is növelni tud­juk legelőink fűhoz-amát és álla­tainkat egész éven át friss fűvel láthatjuk el. Ki kell jelölni ,a fektetéshez, trá­gyázáshoz szükséges -delélőhelye­ket. A korai legeltetés megkezdé­sét nagymértékben elősegíti az, ha a fenti l-egelőjavításj -munkákat -haladéktalanul elvégezzük és biz­tosítjuk -a ,gyeipnövé,nyzel[;nek ko­rai sarjadzását. Legeltetés szempontjaiból hasz­náljuk ki mindazon területeiket, ahol a gyepnlövényzet korai fejlő­désnek indul, á-rökpartolkat, diüllő- utalkat, erdei -tisztásokat stb., mert ilyen területeken a fű fejlődése ko­rábban indul meg és állatainknak zöld takarmányt biztosíthatunk jó­val a megszokott kihajtási idő előlit. A leigelőjavítási munkákon ke­resztül 'hozzájárulunk állattenyész­tési fejlesztési tervünk maradékta­lan végrehajtásához. Wéber Endre megyei fák- gazd. előadó. A kutasi állami gazdaság traktorosai a noraiák túlteljesítésével készülnek április 4-ére A kutasi állami gazdaság trakto­rosai párosversenyben harcolnák a. tavaszi talajmunikák. a szántás-ve­tés gyors elvégzéséért. Már a mun­kák megkezdése óta szép eredmé­nyeket értek el, de a surjáni trak­torosok 1700 normálholdas felhívá­sa után újabb sikerek eléréséért- in­dították harcot. A kutaei állami gazdaság traktorosai megyénk te­rületén az elsők között c;atiak.o'Z- tgk az 1700 normá'ihcldas mozga­lomhoz,, >s már ,az első napokban kiváló eredményeket értek el. Az elért eredmények azonban nem te­szik elbizakodottá őket és nap mint nap bizonyítják be jó munkájuk­kal' , hogy -méltó harcosai szocia­lizmust építő hazánknak. A gazdaság legjobb traktorosai: Vajda Mihály é,s Sajtos József elv­társak. 19-én. napi- normájukat 2Í0 ■százalékra teljesítették. Napi telje­sítményük egy-egy géppel 13 n-or- má'.liö’.d talajmunka elvégzése volt. Hasonlóan- jó munkát végeztek Gö­löncsér István és Pf einer József traktorosok, akik „Zetorrai” 10.5, -illetve 10 kát. holdon végezték el a vetést egy nap alatt. A kutasi’ állami gazdaság trak­torosai kimagasló teljesítmények* ke' a tervfeladatok és a normák túlteljesítésével készülnek felszaba­dulásunk, legnagyobb nemzeti ün­nepünk, láprdilis 4 méltó megünnep­lésére és -március 20-tóí április 4-ig felszabadulási hetet tartanak. Meg­fogadták), hogy a felszabadulási hé­ten még jobb és kimagaslótb ered­mények eléréséért harcolnak és -vál­lalták, hogy a tavaszi talapmunká­kat a minisztertanácsi határozat­ban megjelölt határidő előtt öt nappal befejezik. Megyénk gépállomásainak, állami gazdaságainak, tszcs-inek traktoro­sai kövessék az élenjáró traktoro­sok példáját.-

Next

/
Thumbnails
Contents