Somogyi Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-22 / 69. szám

u A FOLD GAZDÁT CSERÉLT Magyaratádről vékony, mély-med- rű patak vezet a régi, kontyos Vár­hegy mögé, az első település szín­helyére. Termékeny, dús gazdagsá­got adó táj. A falu maga levegős, szétterülő, itt-ott szakadé'ko's. A fő uteája egészen különleges. Tulaj­donképpen nem is egy, hanem két utca szorosan összenőve, párhuza­mosan. A puszták mellett emlékez­tetőnek földradőTve ott szuvasodik a tábla: Tátom-puszta, Kacskovics uradalom. A történelem eltemette már az emlékét is, az idő vasifoga sem kí­méli tovább... A falu határa. 1900 kát. hold; Ebből 470 kát. ho'd volt püspöki birtok a javából. Túl, ahol a dom­bok legyezőként nyiilm-ak. széjjel, Rákéi puszta ölelte át a falut 580 holdjával. Kelet felé, ahol akáco­sok lepik el a dombokat, arra kez­dődött a 450 holdas tátom-pusztai Kacskovics uradalom. Iga! felé sza­ladó dombok alatt pedig szélesen Petraesek uraság 400 holdja fogta körül Rákéit. Rőksi Nem nagy falu, mindössze 1000 lélek lakja, 1945 előtt főleg ura­dalmi cselédek, konnmenciósok és részes arat ók lakták. Ráksi adta a munkásokat a három pusztának és a két püspöki birtoknak, sőt Igái­nak is. Fás udvaru, kedves falusi házak, főiútra néző ablakokkal. Ahol a dombok kétfelé nyílnak,, a tetőn' ott szikrázik az l-9i47-iben- épített új házak ablaksora. Nemes József egykori kommen- ciós cseléd szaporázza mellettem a lépést. — Kutya világ volt1 itt’ 20 évvel ezelőtt, — mondja, míg kifújjuk magunkat, azután szétmutiat. Távol uSkocviűt, felett gémeskút emelke­dik mögötte megfeketedett épület- maradványok. — 4ő előtt ott lakott Petraesek uraság. Úgy bánt cselé­deivel, mint a barmokkal. Hajnali 3 órakor már verték az ekevasat & pusztákon, aztán elkezdődött a munka iátomtól-tvaikiulásig. — A másik ifö'Hlbirtckns, Kac-ko- vics, még a bőrt is lehúzta volna'a szegény emberről. 1936-b'an történt. Már negyedik éve dolgoztaim Tóth- M-érei arató bandájában. Arra az évre is szokás szerint leszerződ­tünk. Az uraség egyik .nap azzal bízta njeg az ara-tóglazdát,, |bogy( másnap éjjel fogjunk a krumpli- föltögetéshez és végezzük be azt reggel 8 órára. — Lehetetlen volt, amit kívánt. Dolgoztunk minden erőnkből1, hiá­ba ... A nap már 9 órát mutatott és még mindig vissza volt a mun­ka dandárja. Erre kijött a földes­úr. Káromkodott és szidott min­denkit, egyenesen Tóth-Méreinek rúghatott lovával,' aztán szó .nélkül össze tépte szerződésünket. Azért fizetek, hogy dolgozzanak, nem azért, hogy a napot lopják. Men­jenek oda, ahova akarnak'!’' — Harminchat család kenyeré­ről volt. szó, elvégre nem hagyhat­tuk elaludni a dolgot. Elmentünk a szolgabírósághoz, — Bálványosi, a főszolgabíró nem szívesen fogadott bennünket. Bólogatott, aztán feísóhajtott: — Hím, hm ... nehéz eset. Talán részeg volt a nagyságos úr? — Józan volt biz az. .. — Hát emberek, mégsem olyan ^súlyos az eset. Várjanak türelem­mel, hiszen tudják, mindenre van törvény ... — Kezdett hímelini-há- melni a főszolgabíró „úr” és az aj­tót nézte, miközben azt várta, hogy kitakarodjunk. Nemsokára jött ám utánunk lé- lekszakaidva Kacskovics. — Mit álligálnak itt emberek? — Próbált elbocsátani bennünket Bálványosi. — Vagy kérjenek bo­csánatot Kacskovics úrtól.* — Hát olyant nem teszünk ... — Telefonálok a csendőrőrsre, mennek ,-vagy megegyezünk. Magát pedig — mutatott rám —, ha még egy szót mer szólni, kilakoltatom a falúból. ígéretét valóra is váltotta. 1936 őszén kilakoltattak bennünket. Aihol most az újjáépített iskola­épület áll, ott volt régen az ala­csony, füstös gerendájú, kopottfa*- lú elemi iskola. Kevés cs-elédgyerek járta ki egyhuzamban a 6 osztályt. Javarésze mire feles e-peredett, szer­számot vett kezeibe és dolgoznia kel­lett, hiszen nem volt a tanuláshoz sem mód, sem lehetőség. Az ágyuk 1945 őszén egyre közelebb dörögtek. Kacskovics elszökött a faluból, magával vitte minden gőg­jét, sárga lovát és 460 holdjára épí­tett tekintélyét. Petraesek uraság már 44 novemberében ispánjára hagyta Ráksi pusztát és fiaival nyugatra szökött. A falu lélekzet- hez jutott. Negyvenhat márciusában verték le az utolsó cöveket, megtörtént a földosztás. Az uradalmi cselédek, végre földhöz jutottak, 5—8 ka­taszteri hold föld jutott családon, ként. A föld gazdát cserélt... * * * 1947 nyarán egész sor új ház épült a Felső-soron. A cselédek a pusztákról beköltöztek a szép, új, világos házakba. 1950 februárjában megalakult a faluban az első egyes típusú tszcs. Jobbára volt cselédek léptek be, 12 családdal indult. Júliusig működtek, mikor július 6-án az előkészítő bi­zottság megválasztása után 52 csa­láddal megalakult az első típusú Béke termelőiSzövetkezet. A szövetkezet elnöke Valter ellv- táns, mellén piros szalagon a Nép­köztársaság Mun-kaér-demrend-jele csillog. A szövetkezetükről beszél. 1952 januárban megkaptuk az en­gedélyt a minisztériumtól hármas típusú tsz alakítására is. A termés nagyon kedvezett, gazdaggá tette a osoporttagokat. Holdanként 12 mázsa búza és tavaszi árpa, 9 má­zsa zab." 10 mázsa napraforgó, 91 mázsa burgonya. 103 mázsa cukor­répái, 240 mázsa takarmányrépa ter­mett. Látták a jó eredményeket a többi gazdálkodók is és már félig-med.tig azon voltak, hogy be­lepnek a t?z-lbe. Csak a hiúság fog­ta vissza őket, mert ismerni kell a •parasztot... Á középparaszt kon'ck és félti a tekintélyét. — Na hát a többiek meg Rákó­czi néven végül is egy új tsz-t hoztak létre, egy másik hármas tí­pusú tszcs-t, amely 480 holdon gaz­dálkodik. Az U.i Élet tsz elnöke, Valter Imre beszél, majd félveszi az asztalon lévő telefont. — Igen. Holnap reggel meg­jön a műtrágya. -— Értesíti a gépállomást, traktorosokat. Vonta­tókért. — Rendelkezik, s végül is­mét hozzám fordul: Szeretném az álla)tál!omány unkait is bővíteni, csak így lehet gazdag a csoportunk. Körül a falakon, berámázott ok­levelek bizonyítják, hogy a tsz jól végezte munkáját. Oklevél a jó be­gyűjtésért, oklevefek a mullt évi kiállításon szerzett első díjat nyert állatokról, fogatverseny első helye­zéséről. Az íróasztal fellett ott áll Dobi István aláírásával: Valter Imre Magyar Népköztársaság Murikadr- demrenddej kitüntetett tsz elnöke. — (Szeretném megszolgálni ezt a nagy kitüntetést. * # * Eiste a csoport gyűlést tartott. A kuiltúrháaból áthozott padokon ott ültek a parasztok. Úgy kuesmá- san. szájuk szögletén lélógó pipá­val é-s- nézték az elnököt. Már töibb mint negyedórája beszélt: — „Tojásbeadás negyedévi telje­sítései' tyúkfarm kibővítése, favá­gás. A munkafegyelem' megszilár­dulásai, maghagyma elvetése.,..” Érintette egymás után a feladato­kat. bírálta a tsz munkáját. — Tavaly felépítettük kul'túrhá- zuntoat. Könyveket, rádióit vettünk. Sok tagnak motorkerékpárra ia ju­tott. Az idén felépítjük az új ser- téstfiaztatót és a gyapotsziárítót. A deszka és gerenda kiszabását hét­főn már meg is kezdjük. Jövő hé­ten hozzákezdünk a seénpoms tég­la égetéséhez. Lesz téglánk, lesz anyagunk. A fiaztató felépítése után pedig szeretném, ha legalább két lóistállót is építenénk. —-Úgy is van, kell is, őszre úgy is szűk lesz a régi -istálló... A csoporttagok vitáznak. -A cso­portelnök most a Rákóczi tsz ver­senyfelhívását olvassa fel, majd befejezi; — A kukorica és gyapot vetésén kívül április 4 előtt 5 nappal elve­tünk. A Rákóczi tsz kihívását el­fogadjuk. — Elfogadjuk. Most Kis József hrigádvezető be­szél, számadást tesz a vetésről és sorolja; — 30 hold tavaszi árpát, 6 hold tavaszi házát, 20 hold tavaszi za­bot. 25 hold tavaszi borsót, 10 hold tavaszi rostlent, 4 hold tavaszi má­kot elvetettünk. Figyelemmel hallgatják a tsz XT i i ,i j t „ • * dolgozói Hát hogyisne nincs is an­Nagyonsokat kell dolgozni, vi- ”s • , , • nal boldogitobb érzés, mint mikor gyázni kell a vetésre, az állatokra, jó-e a simítózás. Tegnap jártam Kaposváron, öt bikára és két te­jelő tehénre kötöttem szerződést. a gazda szemlét tart negyedévi munk&j a felett. Miklós Tibor. A felszabodulás előtt terméketlen mocsár — ma 15.000 hold dúsan termő föld a balatonnegybereki állami gazdaságban A Balaton melletti Nagyiberek a felszabadulás előtt nádas, zsom ságra vetik. így eredményesen tudnak védekezni a kártevő ba­nyek és Viziszáirnyasok tanyája volt. A múlt rendszer néipnyúzói csupán úri passziójukat elégítet­ték itt ki: szórakoztak, vadászhat­ták. A felszabadulás után a nlépé lett a hatalom .... A nép állama megkezdte a földművelésre eddig teljesen használhatatlan Nagybe­rek meghódítását. A régebben örökös béklyónak vélt mocsárvi­lágot lecsapolták, kiszárították és a bailatonnagyber-eki állami gazda­ság megalakulása óta 14 ezer hol­dat vontaik be a termelésibe. A dús táptalajú földön nagy­részt kultúrnövényeket ter­mesztenek. békos, mocsaras terület, vadnövé- golypile hernyója ellen. Ezt a módszert a tavalyi jó eredmény is igazolja: míg Somogy megyéiben holdanként átlagban 90 mázsát ho­zott a cukorrépa, addig a bala- tonnagyiberelki állami gazdaság 196 mázsás átlagtermést 'takarított be. Ugyanígy előkészítették a ta- Sajt 1411 hold kukorica alá, azzal a különbséggel, hogy szuperfosz- fáitból 200 kg-ot 100 százalékos, ká­lijából pedig 100 kg-ot adagoltak holdanként. Ezen a területen a talaj klimatikus viszonyaira való tekintettel rövid tenyészidejű ku­koricát vetnek. Gondosan megmű­velt tálaljba vetik a többi növényt is. Most kísérleteznek egy új n-ö-' vényfajta, a menta meghonosítá­sán is, melyet 200 holdon ültet­nek. A gazdaság dolgozói jelentős felajánlásokat tettek április 4 tiszteletére. Futó István és Simon János trak­toristák vállalták: 1930 normá!- holidnyi éves tervük helyett 2500 hold megmunkálását, valamint az üzemanvag 7 százalékos csökken­tését. Napi teljesítményük 22.3 normálhold a 19 holdas napi nor­mával szemben. Hollcmann Imre és Balogh La­jos traktorosok évi tervük 1724 normálholddal valló túlteljesítésére tettek fogadalmat. Napi átlagtel­jesítményük 24 3 normáilhold. Já- nosiházá József és J-ángli Gyula munkagépkezelők napi telljesítmé- éven át művelt, 30 cm mélyen nye 26,5 normálhold. ősszel szántott területen, iholidan- így harcol az állami gazdaság ként 300 kg szuperfoszfátot, 150 valamennyi dolgozója a f-elsza- kg 40 százalékos kálisót kultivá ihadulás előtt teljesen hasznavehe- torral dolgoztak be a földbe. Ez­Már ebiben az évben is újabb ezer kát. holdat törtek fel. Ezen a te­rületen a m.ocsárvi'lág első kultúr­növényét, a kendert honosították meg, amely magas növésű, irtja a gyomokat, vadnövényeket. Lendületesen haladnak a tava­szi munkálatok az állami gazda­ságban. Llatárídő előtt elvetettek árpáiból 100, zabból 414, takar- mányborsclból 90 holdat. Takar- mánysárgarépa nem szerepelt a tervükben, mégis 30 holdat ve­tettek belőle. Betrágyáztiak 1122 holdait és közeli 5 ezer holdon vé­gezték el a tavaszi talaj-művelési munkákat. A kultúrnövények alá minősé­gileg készítették eíő a talajt. Pél­dául a 370 hold cukorrépa alá két után nehézhe.nigerezést alkalmaz­tak. A magot a tavalyinál koráb­ban 45 cm sor- és 15 cm tőitávoil1­tetilen Nagyberek megművelésé­ért, így teszi virágzóvá, dúsan termővé hajdani mocsarat. Termelőszövetkezeteink a felszabadulási hét sikeréért Megyénk termelőcsoportjaí kő- f lakoznak a Sztálin Vasmű építői­vetik munkásosztálvunlk példáját ............... és csatlakoznak a felszabadulási hét mozgalmához. A kastélyosdombói Felszabadulás tsz tagjai is felszabadulási hetet tartanak. Március 18-án este érte­kezleten határozták el, hogy cs-at­A kaposvári MNDSZ-asszonyok április 4-re készülnek Ötéves tervünk sikeres végrehaj­tása, békénk védelme megköveteli, hogy a nők legszélesebb tömegeit vonjuk be pártunk politikájának végrehajtásába. Hogy ezt elérhes­sük. szükséges, hogy városunk te­rületén1 valamennyi MNDiSZ 'Szer­vezetet megerősítsük, $ a még szervezeten kívül álló becsületes asszonyokat is bevonjuk az MNDSZ munkájába. Kaposvár város területén' kilenc MNDSZ szervezet van. Ebből a cu­korgyári elsöpört egyáltalán nem működik. A városi csúcsvezetőség- nek március 8-i felajánlása az volt, •hogy a felszabadulás ünnepére a cukorgyári csoportot újjászervezi, hogy életképes szervezet legyen. Április 4-ire, hazánk felszabadu­lásának 8. évfordulójára valameiny- nyi csoport asszonyai szervezetük megerősítésével készülnek. így pí. a „Zetkin Klára” (Nyugati) csoport felajánlotta, eléri, hogy az eddigi 70 százalékos tagdíjfizetést 100 százalékra emeli. Ugyaniakkor fel­ajánlotta 20 olvasókör beindítá­sát, és 10 új tag beszervezését. Az asszonyok ezeket a vállalásaikat máris teljesítették. A tagdíjfizetés 100 százalékos1. 11 új tagot vontak be a szervezetbe és beindították az olvasóköröket. A Kanizsai-ut 39. számú házban Antalfiné asszonytárs lakásán is működik egy olvasókör, s az -ebben részvevő asszonyok elhatározták, hogy békevédelm-i szerződéseket kötnek a dolgozókkal és kérik a ház béke-házzá való avatását. A ,.Há- mán Kató” csoport asszonyai 60 új tag beszervezését ajánlották fel, eddig 46 asszonyt szerveztek be. Ezenkívül az asszonyok megfo­gadták azt is, hogy a Nők Lapjá-ra 14 új előfizetőt szereznek. Ezt a vállalásukat teljesítették. Jó munkát végzett a Hámán cso­port a Szovjet Film Ünnepére a közönség szervezésénél is. Ebből a munkáiból különösen özv. Tóth La- josné asszonytárs vette ki jól a ré­szét. Gyengén működik azonban a „Vörös Csillag” (Keleti) csoport. Ezek az asszonyok 20 új tag be­szervezését és 2 olvasókör beindítá­sát ajánlották fel és mindeddig csak 8 asszonyt szerveztek be. 'Szervezetük megerősítésével ké­szülnek április 4-re a Központ I. asszonyai is. Itt a 2 csoport egyesí­tése után az MNDSZ munka igen elaludt, a tagság a nőnapokon nem vett részt, tagdíjat nem fizettek, ezért ebben- a csoportban a legsür­gősebb feladat az, hogy a nő- nevelió'ihálózatot kiszélesítsék s a ré­gi nőnevelőket aktivizálják. En­nék érdekében a csúcsvezetőség a Központ I. csc-portnál kibővített ve­zetőségi értekezletet hívott, egybe. Az értekezleten megbeszéltük, kik azok. akik rendszeresen látogatják majd az asszonyokat és biztosítják tagbelyeggeJ való ellátásukat. így dolgozunk minden erőnkkel azo-n, hogy április 4-re minél jobbam erősítsük szervezeteinket, mert tud­juk, hogy ezzel- a békét is erősítjük. Kanizsai Sándorné MNDlSZ városi titkár. II minisziertanács határozata az 1953. évi fimrittónapról A minisztertanács a DISZ javas­latára elhatározta, hogy az elmúlt években megszervezett nagysikerű fémgyüjtő kampányokhoz hasonló­an az Ildién is módot ad a fiatalok­nak az ócskavas és 'színesfémhul­ladékok gyűjtésében való részvételre és ezért elrendeli, hogy április 1- től 30-ig az egész országban fém- gyűjtő hónapot tartsanak. A fémgyűjtést minden üzemben, állami gazdaságban, gépállomáson, termelőszövetke zetben, lakóházban, városban és községiben egyaránt meg kell- szervezni. A fémgyüjtő hónap tartama alátt az összes üze­mekben „gyártakarítást” kell ren­dezni és a feltárt hulladékot a be­gyűjtő vállalatok rendelkezésére kell bocsátani, A házkezelőségek és házfelügyelők gondoskodjanak a lakóházak közös helyiségeiben talál­ható hulladékok felkutatásáról és átadásáról. Az üzemek és vállalatok igazga­tói felelősek a gyűjtés jó megszer­vezéséért és a fémbeadás- tervének teljesítéséért. A városi és községi tanácsok nyújtsanak -támogatást a begyűjtő váltalatoklniak 'és .szövetkezeteknek. Segítsék elő a fémgyüjtő bón-ap si­kerét oly módon, hogy társadalmi úton bevonják a gyűjtésbe a la­kosság széles rétegeit. A minisztertanács felkéri a szak- szervezeteket, hogy az üzemi gyűj­tés megszervezéséből tevékenyen vegyék ki a részüket. Egyben- fel­kéri az MNDSZ-t, a Szabadsághar­cos Szövetséget és a többi- tömeg­szervezetet, hogy a maga munka- területén szintén- segítse elő a gyüj- tlés sikerét, illetve az előirányzat teljesítését. nek felhívásához, melyben felaján­lásokat tettek. A növénytermelési brigád vál­lalta, hogy az összes őszi kalászo­sok fogasolását március 25 ig be­fejezi. A traktorosok arra tettek nuinkclfeiajánlást, hogy a burgo­nya, íkukorica talaijelőikészíiéteét’ határidő előtt elvégzik. A tagság elhatározta, hogy 137 hold kuko­ricát és 17 hold napraforgót négy­zetesen vet el. A növénytermelé­si brigád, hogy vállalását teljesít* hesse, minden egyes parcellára fe­lelőst állít, aki gondot fordít arra, hogy a munkát ne csak időben, de jó minőségben is végezzék el. A burgonyavetés megkezdése előtt egy-két nappal felbontják a prizmákat & a vefésre tárolt ma­got újból gondosan átválogatják. Ezekhez a lelkes vállalásokhoz csatlakoztak a tsz állatgondozói is. Kovács Jenő brigádja nevében vál­lalta-, hogv a rábízott 60 darab gőbölynél az eddigi napi 80 dkg helyett. 100 dkg súlygyarapodást ér el. Ebben nagy segítséget nyújt neki ifj. Horváth János DlSZ-fia- tal, .aki egy hónappal ezelőtt jött meg a mezőgazdasági szakiskolá­ról. Zsifkó János sertésigo-ndozó ar­ra tett felajánlást, hogy a rábízott 264 darab sertés albrakolásánál az értékesítést 24-ről 26 százalékra emeli. Vállalást tettek m'ég a több éis jobb munkára- Séri József <a szénporos téglaégetésnél, a ser­téshizlalda építkezésénél dolgozó Wolf József és Dobrás István, a kőműves brigádvezetők, Molnár Mária és Csizmadia Erzsébet, az építési brigád tagjai. Az iharosberényi Dózsa tszcs tagjai is elhatározták, hogy felszabadulási hetet tartanak. En­nek sikere érdekében vállalták, hogy április 4 ig az összes talaj- előkészítő munkát elvégzik, valaJ mint határidőre elvetik a tavaszi árpát, zabot, rostlent, cukorrépát, takarmányrépát és a burgonyát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents