Somogyi Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-22 / 69. szám

Vasárnap, 1953. március 22. mv ;»i 4 ? 3 Felkészültek a mai agitációs napra a nagyberki népnevelők A tavasza mezőgazdasági mun­kák sikeres végrehajtásának érde­kéiben ma falusi pártszervezeteink népnevelőmunkára indulnak. Fel­keresik falva ink dolgozó paraszt­jait és agitációs munkával!, beszél­getés formájáíbian megmagyarázzák nekik a korai szántás-vetés rend­kívüli fontosságát és jelentőségét. A nagyberki pártszervezet nép­nevelői jól' felkészültek a mai agr fációs napra. A pártszervezet ve­zetősége, a községi tanács végre- fa,ajtóbizottsága és a termelőiszö­vetkezeti csoportok vezetői pénte­ken 'eiste összevont vezetőségi ér tekezietet tartottak, ahol részlete­sen megvitatták azokat a feladato­kat, amelyek a mezőgazdasági munkák meggyorsítása és sikeres befejezése terén még megoldásra Várnak. Az értekezleten elhatá­rozták, hogy m.a a népnevelők miniden dolgozó parasztot felke­resnek a község területén és a ta­vaszi munkákra való serkentés mellett a beadási kötelezettségek időbeni teljesítésének kérdésével i s f ojgla lk o znak. A kiindulás előtt minden egyes népnevelőt ellátnak agitációs ér­veikkel, ami nagyban meg­könnyíti munkájukat. AgitációjúK során a népnevelők különösképpen a termelőszövetkezeti csoportok munkafegyelmének megszilárdítá. sával, a tagok, illetve a családta­gok termelésbe való bekapcsoló­dásának fontosságával foglalkoz­nak, mivel Nagyberki Iközséig dol­gozó parasztijainak több mint 75 százaléka termelőszövetkezeti tag. A népnevelők agitáció® munlká- : juk során különösen íhangsúlyoz-jntek célja a tavaszi munkák jó és zák, bogy: ai tavaszi munkáik jó határidő előtti befejezése, ezen elvégzése harci feliadat. ' keresztül a> terméshozam növelése. Ügyelnek a népnevelők az el­lenség, a kulák és a klerikális re­akció aknamunkájának, fecsegé­seinek leleplezésére, A kulák ak­namunkájának egyik módja, hogy különböző okokra hivatkozva, ö maga szabotálja a szántás-vetési munkák elvégzésiét, szemetes vagy csíraképtelen vetőmagot vet vagy egyáltalán semmit, amint ezt szám­talan példa biionyítja — mondot­ta Tar József elvtárs. Farkas Sándor elvtárs. agitációs munkája során főleg az új agro- tecbnikaí módszerek alkalmazásá­ra hívja fel a dolgozók (figyelmét. Jó példának e téren saját tapaszta­latukat hozza fel. Termelőszövet­kezetükben azokon a területeken, ahol ,a múlt évben keresztsorosan vetették a kalászosokat, bárom mázsával több termett, mint ahol egy irányiban. Ugyancsak ez vo­natkozik a négyzetes kukorica- vetésre is. Nvers Gyula elvtárs' népnevelő- munkájja során elmondja a dolgo­zó parasztoknak, hogy ha most a tavaszi munkáJi’ato.kaí időben el­végezzük és az új agrotechnikai módszereket alkalmazzuk, sakkal magasabb termésátlagot tudunk elérni. A terméshozam növelése pedig nagyban megkönnyíti a be­adási kötelezettség teljesítését és sokkal több termény marad a dol­gozóknak szabadpiaci értékesítés­re. Az agitációs munka után gaz- dagyűlésít tartanak, ahol felsza­badulási hetet szer véznák, mély­Kaposvári vállalatok a felszabadulási hét sikeréért jA Kéményseprő Vállalat A Műkőüzem igyekszik a feléje gyakorolt bí rálát nyomán az eddigi munkáján j ."J, javítani. A 'hibák kijavítása mellett' mind a váll.a'liatvezetőség, mind a dolgozók vállalták: a felszabadulá­si héten úgy dolgoznak, hogy ed digi 87 százalékos iervteljcsípésü­ket ICO százalékra emelik már­cius 30-ra. Miért nem távolították el a kulákbarát tanácselnököt Ándoeson? A „Szabad Nlép" február 27 i nyítani ártatlanságát, a járási ta- megbírságolt a tojásbeadás elmu* szépiában megírta, hogyan garáz- nácsot pedig arra kérte, hogy ad- lasztása miatt, addig a kulák okkal dálkodott az ellenség a kiskőrösi j.a ki munkakönyvét. Szappanos» szemben, akik 10 ezer forintokkal járási .tanácsban. A kskőrösi já- 'elvtárs, a járási tanács elnöke ezt tartoznak, nem tettek semmit. Az rás példája arra hívta fel figyel- meg is ígérte azzal a feltétellel, elmúlt évben mindössze két ku­niunkét, hogy ahol megalkuvás, az hegy amíg nem találnak helyette Iák rendezte adótartozását, egy ellenséggel való cimboráié® érvé- „megfelelőt“, addig csak marad- Ruzsícs László nevű kóláknak nyesül1, "ott feltétlenül megtaláljuk jón j még ma is_ 3000 forint • adóhátraié­az ellenség beépülését, kártevő j Azóta több hónap telt e'1 és Si- 'ka van. Sípos Lajos tanácselnök munkáját is. Jpos még mindig a község tanács- 'minderről tud, de nemcsak emézi, ,rv ír a tvt ij7 ANnnrcnN t > 'elnöke. A tanácstitkár ellvtársitiő hf.nem takargatja is a ku.äkok ou­“ÄTSa Tközség äejidüiettei és_ lelkesedéssel dolga- j HOGYAN VÉLEKEDNEK a ta- eredményeit a kulákokikal cimbo- P ' ítz vai°ban, igy van, cs - r,á.c,selnölkrcl' a község dolgozói? ráf, menteget^őket, ezen nincs J ^ holdas dől*, is mit csodálkozni, hiszen ő maga ?&nyvA, £« í? paraszhmszony elmondja, hogy is osztályidegen. ^ És mindezt a éppen ellene. Az andocsi tanács­A Viyía l - «W*. ”™ V«? iSSKT. kSl^S'.iw f » tömegekkel összeforrva^ végzi lWzkedik ha valaki “ Sipos „most is ugyanúgy alkál­im azikiodbk, mint a múltban. Nem 1952 májusában*1 llevélef küldtek a ^ogvaí Sipos^ a^öz^éd^a ^cIÍ^ien^ őket, vagy felülről fi­tabi járási tanácshoz, .amelyben ahogyan S p s. a k ...égi t gyePmeZtetilk rá”. Molnáráé azt J« Ä8T. figyelmet Sipos kV ffklSÍ' ÁUff“ I »» .0 munkájára, családi tapcsoiatau “rátsaíban v“ » MPm!, mM* ra. arra hotfv após,a két házzal probumaikkal a tanac.no ,egy(m,as|? s a <tan,acstitikár elvtars­J y\ll1rnrr/\tl Inn A.Itt.O « n’»Ito't \ ^ ^ - . .használ. n- .büszkém mondja, hogy milyen rendelkezett és olyan cipőüzllet- mprlipn •nTVf,,n mert kivágom“ — mázolom". És ezl ípotc.t a dolgozók ,. ... i nai d>d,ciii'u.eii, vzi i a megengedhetet­«STOÄ len hangot szájtáfva elnézi a hely, Néme^^'hf^ éppin olya, tel .ahol állandóan'S alkalmazóit $ S?olS?°£ && i.^“cäÖ bÄ^tLn^läÄ8^- ' l f h€tfen Potot a dolgozók- j XdSt tolláról^ J LJLJL kai szemben, ■ ezlt a megengedhetet- ^ barátjáról ,ehet megismerni tért azon is, hogy pk Sípos későn árlszerWt - a pár[titkár, a já es..h£imis ,'e;eníft a , 7'' rástól kiküldött instruktorok. Min. gyűjtés állásáról,^ elhallgatta, hogy denlk.j tu<fja és lá.tja S|-pos a községben a Haladás tszcs tel­jesítette legjobban a tojásbeadást. Megtette Sípos .azt is, hölgy Ja szak­mai konferenciára, nem ment el, mert nem olyan osztályzatot ka­pott, lamilyent elképzeli!. És a já­rási tanács mindezt tétlenül' néz­te. A hibákat, a kullákrokonságot nemcsak a község, a járás, hanem a megye is ismerte. AZ ELMÚLT ÉV novemberében a „Somogvi Néplap" cikket kö­zölt „Távolítsák el a kulákbarát tanácselnököt az andocsi tanács I\c> rnj* jól ismerik a községben, a megye ben mint Sípos tanácselnökét, ö - , .... , y- a.jas j-^misztgeti a dolgozókat azzal, magatartasat de senki .nem tesz p a%7.é; Ázsiából patkányokat semmit annak érdekeben. nogy a :h0,z, amelyeknek szőrében bakté helyi tanács éléről elkerüljön. Sí- . rjurook v4na,k. ts fí beszéli le a pos pedig nyugodtan ul a helyen, lasszc,nyoka,t b,eadási kötelezette „vária", amíg másikat találnak he­lyette. NÉZZÜK CSAK MEG, a községi tanács, Sípossal az élen, hogyan „mozgósített“ a feladatok végre­hajtására ? Ha megkérdezzük a, megyei vagy a járási tanácsot Andocs község gük teljesítéséről, helyette ájtato szemforgatással' mondja: „Tartsa nak istemnelk is egy-egy tyúkot hogy a .paipjának is tájijainak". Ig- a kleriiká'lis reakc'ó sötét ügynök és a kulákbarát tanácselnök jó megfér egymással. Nyilvánvaló, hogy ennyi „i tett" után a tanácselnök kiérő' 74 fizikai dolgozója lelkesen csat- alkozott a felszabadulási hét m o zgalomih o z. Vál 1 alá s uikb an megfogadták, hogy első negyed­éves tervüket március 25-re tel­jesítik. Az Ingatlankezelő Válla­lat dolgozói is a felszab'adul'á’si hé­ten kiváló munkát végeznek. eredményeiről, azt a választ kap-j , ,. , ., juk: .nincsenek a legutolsók a,hurkok emmf eset noaot az andocs, ,anács között“. Ez tényleg így van, mert ro1 beszel N,e,meth Irans'ne k ' éleror címmel Megírta a ..Somo- j Andocs községiben nem egy olvan gy. Néplap hogy Andocson . a .becsüAetes dolgozó paraszt kulákcik pártfogó,a Sípos Lajosig e:sörendü kötelességének tart- nwnt aomas Kozeppa., tanácselnök, volt főjegyző, aki ja a beadáS teljesítését, a tavaszi, t£Z?s/ben huzodrk meg, „a ro iirnaiu' c7n- 1 , mi . V P7 o írnc.o? vv ad r 7 f roi deszei ígérnic't.n ímne-ne k * \ 1 i a £‘Sszoi\y, a.k.í a tanácselnök jó\A‘ ti „ hói 'lekerült a kulálklistáról, sK iSZt . « 1 |t j i » / 1 , , f „. „ , i n , )a ct u c. civ-ici a l'*s i icöif, Ciöit/a lei Velőül 2 'l’i T? “ meg ma. is főjegyző urnák szó elvélgzéSlét. Ezekhez -az ez a «tssz világ . Ez Hittatja ma gat a dolgozókkal. Hang- .eredményekhez azonban a tanács-1 ^szony addig bizonyította súlyozta a cikk, hogy bar a járásija ,keVé,s köze van. A hibákhoz R'á,csfal’t hci«X.,° n'em 'kulak„ , pártbizottság és a járási tanacs is-U,««^i a _ _x.c i„. a tanacse'ino'k , , miéig gy’ozod ottsap es a járási tanacs ,s- annál tSlfc|b. A községben még le- a l'a:nactse™1 rT.. ... men Scpos tevékenyeget, kulak- j niaradás van a szánlás, a trágyá. róla es törölte a kulaklist rokonsága , mégis hagyta, hogy ^ a za,b. ég ár,pilvetésben, de,Mo^ mar csak azt sa,Pál,a szeme «Mt veg.ezze kártevő mun- é «.iWubb a \*mar»A)* „ ,bf>. í'-netlhne - ahogy a kozsegue­káját. A cikk megjelenése után S pos mártír arccal felkereste a járási pártbizottságot, igyekezett bizo­Miért nem tud megélni a darányi „tiszteletes úr népi demokráciánkban? BURJÁN ISTVÁN darányi re­formátus „tisztelete® * úr" sokat panaszkodik, 'hogy „milyen nehéz az élete“ a népi demokráciában, hogy ,a „kevéls" kis jövedelméből alig tudja tengetni a maga és csa­ládja életét. Nézzük meg hát egy pillanatra, hogyan is „tengődik“ a darányi lelkész? Burján István „tiszteletes úr” valóban „szerény" viszonyok kö­zött él. lakása, kertje semmiivei sem kisebb most, mint a felszaba­dulás előtt, a népi demokrácia nem vette el1 tőle. De 120 kilós termete sem arra enged következ­tetni, hegy Burján „tiszteletes úr“ olyan „.rendkívüli nehéz vi­tagja van, akkor is csak összesen J szeresen a templom melletti ala 200, azaz kettőszáz forint. Ez az összeg, az úgynevezett „összetett fillérek” egyben azt a célt is szol­gálja, hogy ebből! „tengesse" éle­tét a „tiszteletes úr". Darány dolgozói mindezeket is csony 'bokrokba rejti el és alkal­masint onnan iszogat. Aki esetleg azt véli, hogy mi rosszmájúnk vagyunk és tú.ózunk, az érdeklődjön utána Darányban, egy egy temetés 100 forint, egy merve, ne legyenek restek, fogja- esket és 100 forint és egy kérész 1 ' ' 1» 1 1* f /\!.Á n n ^ Lm i A v. 1 nn f A ff -M 4* All 1 n :,k ceruzát, számoljanak egy ki esit és saját magúik állapítsák meg, hogy valóban „nehéz-e a liszt elet e,s úr“ élete. MINDENKI TUDJA, hogy Da­rány lakossága összesen 1490 lé­lek Ebből 540 lakos katolikus és cgvéb vallásu személy. Ha ,a fent- miaradt 950 lelket jóindulatból le- csökkentjük csiak kerek hatszáz- rs iha ezt megszorozzuk az 50 szonyok" között él, ahogyan sze- í 'orintok'k.al, akkor .elképedve retn.á elhitetni a község dolgozói- j 'át.iu'k, hogy aiz eredmény 30.000 val. Darányiban ma már egyre ke- forintot tesz ki. A szóbariorgó vesebiben hisznek Burján „fisz teletes úr" siránlkozásainak, egy­re többen győződnek meg az el- .enkezőjéről. Persze vannak még olyanok is, akik elhiszik a „tisz­telete® úr" szavait, aki folyton csak arról pana.szkod.k, hogy el­viselhetetlenül nehéz az élete a mai idők között, óriási anyagi gondökkaj küzd, s hazánkban a megélhetésié nincs biztosítva. MIKÖZBEN JÁRJA a falu há­zait, az „agitáció“ minden mód­szerét alkalmazza, hogy megér­tesse híveivel: a bizonyos „léfekpénz“ 'k fizetése az egyetlen módja annak, hogy minden ember bejusson majd a „mennvek orszá­gába.'1 50 forint nem olyan nagy 0.000 forintnak 20 százaléka — mint mondják — az egyházközség képviselői — a hiarangozóé, a kán­toré és a tatarozásra fordítják, ami összesen 9 ezer forintot tesz ki. A fennmaradó 21.000 forintot ha elosztjuk az év 12 hónapjára, •egy hónapra ebiből 1.750 forint :ut. Ha ehhez hozzáadjuk a 960 forintos havi fizetését, melyet min­den hé.narba.n államunk .biztosít részére és mindehhez ugyancsak hozzájön a heti hitoktatási díj, ami óránként pontosan 7 forint 20 fillér, akikor mindez havonta 2.738 forint és 80 fillér. Ebből a kettöezerhétszázhar- minonyolc .forint és nyolcvan fil­lérből „nyomorog“ 'havonta a „tiszteletes úr“. összeg — bizonygatja Burján „tisz-1 EBBŐL VESZI 5 literszámra a felettes úr" — amit ne tudna ki-1bort a földművesszöve(kezet ven-1 fizetni minden darányi dolgozó, j dégllőjében, amit uigyan a lakására j És ha egv közepes családot ve-1 vinni nem igen mer (jóllehet, éppen szikik példáinak, melynek négy léets párjától tartva), hanem rend­teles szintén 100 forint. Mindeze­ket a sok jó forintokat előidéző események b'zony a legszolidabb körülmények között is előfordul­nak a mindennapi éleiben. Ezek az esetek Tehetnek gyászosak, vagv éppen vidítóak, a „tiszte­lete® úrnak" mindenképpen pénzt jelentenek, még pedig elég nagy­mennyiségű pénzt. Mi az ilyen ap­ró dolgokat — ami évente való­színűiéig igen magasra rúg —, egy jobb statisztikus számításai sze­rint nem adtuk hozzá a havi jő1 védelemihez, mely egészen érthe­tő. hegy ezen keresztül is emelke­dik. A KÉRDÉS csupán az, ami akaratlan felvetődik az emberben, hogy vájjon, la éppen nem volna egy családnak 100 forintja a te­metésre, eltemetné-« a „tisztele­tes úr" a megboldogultat? Amikor a. „tiszteletes úr“ azt ihíreiszteli e: faluban, hogy nem tud megélni otthonlévő háromtagú családjával és siránkozik, hogy az állam nem segíti, gondoljon egy pillanatra az itt elmondottakra és még arra, hogy leánya, családjá­nak negyedek tagja az állam pén­zén tanul Pécsett az óvónőképző iskolán. Daránv dolgozói pedig, akik már nem tudják, hogy mi­képp ' meneküljenek a „tisztele­té® úr“ agitációja elől, magya­rázzák ezt meg lelkészüknek. sípos Béla még súlyosabb a lemaradás a be- j gyűjtésben. — Mi ennék az -oka? Az őszi tagosítás alkalmával — minit Právios mezőgazdasági elő­adó elmondja — a ikulákoik földjeit is betagosították. így január 1-tői a föl drié Lk üli, v.sigv ai'iogv a ta­nács nevezi „szegény kuiákok" mentesítve lettek a bela.dási köte­lezettség alóli A járási .tanács sür­getésére azonban mégis kénytele­nek voltak kimutatni, hogy a köz­ségben nyilvántartott 9 kulák tu lajdonában még 24 hold főid van. I'áy a felsőbb szervek nyomására • andocsi tanácsnál, hogy a tanácselnök behivaíta a kulá'ko-1mentse a kulákokat: „ahol m széfi —, bogy az ősszel beadt 'urgonyiát, mert fhár látja, nem lett volna semmi baj V nem adíjá be és most el,a 600 iforintért mázsáját. EZEKEN A PÉLDÁKON k resztül lemérhető Sipo® Lajc nácselnölk „lelkes“ munkán ered menye. Felmerül a 1? miiért tűrte a járási pártlbíjztit a járási tanács, hogy az el'klns ilyen hosszú ideig szabadon gar dá.'lkod; ék, kiskirályo sico djék kát és nagy hangon tudomásukra ; onnét még az isten sem vehet.él' hozta, hogy vetni kell. Ezzel úgy jfelel&isétg kérdése annál i.:j gondolta, megtette a kötelessé-j felmerül1, mert tudtak az a A, lenács elnök tevékenvségérőj"' ták róla, hogy osztályidege ^ abelyiett, hogy azonnal elir. tották volna, vártak, amíg - felelőt" találnak helyette! in gét. Azóta sem törődött azzal, hogy a ikuiiákók hogyan tettek 'ele­det kötelességüknek. És hogy a tanács menny re nem ellenőrzi, 1 ogy mit csinálnak a községben, arról tanúskodik az is, ihogy a ta’ várnak még? Vájjon nincs ,becsületes dolgozó, aki me ne Sípos helyett? Ha így f kodnak, akkor népi látják ./( tói az erdőt- !,i. Msgelőzhették volna mji két a súlyos hibákat, 'ha vi.. esi tanács élén május óta pels, liar.em egy becsülete' zó áll. A járási tanács ét ságe, szájtátisága folytán> , ség súlyos károkat okoz / vaiszi munka kellős közepén a ta­nács dolgozóinak fogalmuk sem volt, hol voltaik, mit csináltak a kulá'kfogatok. Jellemző a tanácsra az is: ahe­lyett, hogy szigorúan megkövetel­né a kuláikoktól beadásuk mara­déktalan tei'jesítésiét, még mente­getni próbálja őket, mondva: „mi­ből teljesítsék szegényeik, Hiszen •nincs 's földijük". E jószívűségnek, meg is mutatkozik az. „ereidmé-jcs011- Sürgős feladat rá/ nye", március 13-ig a. kuláko.'k remteni az andocsi tajór mindössze 20 darab tojást és 3 járási tanács aizO'nnal<.'7j,/( kiló baromfit adtak be. És amíg A** , .. , . , , , “ . .sag piedaig ellenonzzt-'n^ község egyem doU.gozo parasztjai l-rebajtását. Okuljanak »'} , közül decemberiben a tanács 64-et1 esetiből. jJ, Mintegy 450.000 naposcsibé keltettek ki március közepéig az á!!omi gazdaságokban Az állami gazdaságokban, január 1 c'us közepéig már minteg közepén meigindult csibekeltetés ió ütemben folyik. A gazdaságok 120 mod.em, nagyteljesítményű kelfetőgépébe ez évben már az első hónapban 231,334 toiást rak­tak be kelt'eülésre. Hasorlló ütem­ben folyt a keltetés február kö zepé'től március közepéig is. Már­ezer naposcsibe kelt k’ ér szétosztásra a gazdaságok Március közepe óta *át~ gazdaságok 600 kisebb, úgy zegt asztali keltető,gépein erővel megindult a viziszárm cs pulyka keltetése is.

Next

/
Thumbnails
Contents