Somogyi Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-22 / 69. szám
SZOVJETUNIÓ — ÉPÜLŐ KOMME; IZMUS Egyenletes termelést, magasabb termelési kultúrát írta: M. Szakalov, a leningrádi „Kujbisev“ karburátorgyár igazgatója A szocialista termelés szakadatlan növekedése és tökéletesedébe megköveteli, hogy minden ■üzemben biztosítsák a munkatermelékenység .folytonos emelkedését és a legszigorúbb takarékosságot. E feladatok megvalósításában döntő szerepet játszik az üzemek egyenletes munkája, az egyenletes termelés. Az egyenletes termelés alapja pedig a napi ütemterv, amely a termelési folyamatok minden láncszemét átíogia. Csakis a pontról-pontra megvalósított terv biztosítja az egyenletes termelést, csakis ezzel lelhet elejét venni a hóvégi hajrának. A irKu|bisev“-karbuiráforgyár már régóta napi ütemterv alapján dolgozik. A pártszervezet kezdeményezésére már 1950-ben az üzem minden dolgozója e feladat megváló sítá sara összpontosított a figyelmét. Munkások, művezetők, mérnökök, technikusok és alkalmazottak vettek részt az átszervezéssel kapcsolatos rendszabályok kidolgozáséiban. A natpí ütemterv szerinti munkára való áttérés elsősorban a o'itfozók alulról jövő kezdeményezésére jött létre. A termelés jobb előkészítése érdekében felbontottuk a tervet a műhelyek, részletek és a brigádok számára. A ^rVfelbomiást a hónap kezdete ott 5—10 nappal végezzük el. A üví terven kívül dekád-ütemter- jek is készülnek, amelyek minién egyes cikkre vonatkozóan és énzértékre is megszabják, meny- yit kell naponta termelni. Az gés-z gyárra vonatkozó ütemterv ‘vezetése után már az első hó- pokban megszerveztük a rend- re8 ellenőrzését annak, hogyan esi tik a részlegek napi feladatit. Az ütemterv teljesítéséit a kairányítók rövid napi értedéin ellenőrzik. Ezeket az érdeteket a termelési vezető A munkanap eredményeit aí feltüntetik a versenytáJb- A pártszervezet kitartóan az ütemterv teljesítésére, s az esetleg előforduló lemaradásokat minden komolyabb esetben taggyűlésen tárgyalják meg. Ez azonban csak a munka fele volt. Az üzem dolgozói tudták azt is, hogy az egyenletes termelés megvalósítására irányuló erőfeszítéseik kudarcot vállanak, ha a fő I műhelyek mellett a ,hátországban“, a segédmühelyekben, a műszaki és anyagbeszerzési osztályokon és a gyárigazgatósáig más szolgálati ágaiban nem szervezik meg a pontos munkát. Ezért nagy gondot fordítunk a „hátország" munkájára. Csaknem félévig készítettük elő az újrendszeirü munkára a vasöntőmühelyt és a nyomás alatti öntés műhelyét. Ezekért az üzemrészeket el kellett látni elegendő mennyiségű szerszámmal, sajtoió- formávail és készülékkel. Ezért megnöveltük a szerszámmühely kapacitását és minden műhelyben szerszám- és gépjavító Csoportokat létesítettünk. Átszerveztük az anyagbeszerzési osztály munkáját is a nélkülözhetetlen átmenő anyagkészlet állandó biztosítása érdekében. Az ütemterv pontos betartásához biztosítani kellett műhelyeinkben a maximális anyagtakaré- kosságot és a tökéletes technikát. A pártszervezet és a gazdasági vezetők arra igen nagy gondot fordítottak. így készítettük elő a napi ütemtervre való áttérést. Ezzel párhuzamosan természetesen megélénkült a szocialista munka- verseny is. A verseny eredményeinek értékelésénél döntő szempontként vettük figyelembe, mennyire dolgozott egyenletesen az illető műhely, részleg, vagy hri- gád. A műhelyek egészhavi egyenletes termelése 'késedelem nélkül meghozta eredményeit. A gyár az 1949. évi színvonalhoz képest több mint kétszeresére emelte termelését. Az egyenletes termelés a termékek minőségének meg- javuíására vezetett. Ugyanakkor pedig lényegesen csökkent a termékek önköltsége is. A napi ütemterv szilárdan gyökeret vert a termelésben. Nem szabad azonban azt hinni, hogy most már nyugodtan élvezhetjük erőfeszítéseink gyümölcsét. Az ütemterv teljesítése szakadat- len, meg nem gyengülő figyelmet kíván." Az ütemterv alapján végzett munka magas követelményeket támaszt minden részlegen a vezetés színvonalával szemben is és nem tűr számítási hibákat és elnézést a szervezeti és technikai kérdésekben. Az ötödik ötéves terviben megszabott komoly feladatok arra kö teleznek bennünket, hogy továbbra is kitartóan keressük a termelés fokozásának és tökéletesítésének újabb módjait, mind magasabbra és magasabbra emeljük a termelés kultúráját. Elkészüli a rasszipuhinszki kolhozközi vizierőmű A közelmúltban elkészült a Szovjetunió legnagyobb kolhozközi vizi- erőműve, a rasszipuhinszki vizierőmű. A 2.000 kilowattom erőművet a Mok-a folyó partján építették fel a Rjazany-területi kolhozok ellátására. A szovjet kormány 18 millió rubel hosszúlejáratú hitellel segítette a kolihozparasztokat. a vizierőmű építésében. Tavaszra teljesen villamosítják azt a 60 kolhozt. amely résztvett a vizierőmű építésében. A villanyt több mint 130 faluba és községbe, 532 állattenyésztő gazdaságba, 1200 közintézményibe és 12 ezer kolhozparaszt házába vezetik be. Az új vizierőművet ünnepi1 gyűlés keretétón adták át rendeltetésének. A rasszipuhinszki vizierőmű üzemibe helyezése újabb nagy győzelem a mezőgazdaság villamosításáért fc-lyó harciban. Á kommunisták a verseny szervezői délukrajnai és az északkrimi csatorna építkezésén Annyik, az Ukrán Vízépítő Válialct politikai osztályának helyettes vezeiője cikkébő ) Dé.'ukrajnai és Éslzalkkrimi ama építkezésén az előkészí- ■ s s e g é d m u n kálait ok mél lett gdultak a főmunkálatok is. behelyezték a kámenszki trendszert, amely 3.100 hek- öld vízellátását biztosítja, Fo- c az ivanovói és plagovescsán- ' ‘öntözőrendszerek építése. Az ... 11.500 hektárt, az utóbbi f. 2.800 hektárt lát majd el U. Megkezdődtek a munkák rhnyeingulecki és a nyizs- iguiecki öntözőrendszer épít- ién is. Szimferopol környé- a Sz&igir-folyón {0.000 hek- ntőzésére és a város vízellá- a alkalmas óriási víztároló z Ukrán Vízépítő Vállalat zói, akik versenyben vannak ovkai vízierőmű építőivel, etták Sztálin elvtársnak szavukat: határidő előtt tel- ~t‘k az 1952. évi építési és ;si munkák tervét. Az épí- s gépkezelők munkasikereit jÍPyú versenvmozgalom és 'ey.vró sztahanovista munkai- k elterjesztés« tette lé- munkaverseny és a \í élet vezető és irányító óért. Az építkezés párt- ezetei megnőttek, szer- rpegerősödtek, bő ta- >kra tettek szert a poli- egmunka terén. A 45 .^ervezet 885 tagot szám- o mm un isták minden fon rahelyen ott vannak, po- — egmunkát végeznek, jó ik elöl az új gépek elsajátításában, szé- en terjesztik a haladó -ódszereket és személves itatással ííjabb termelési nekre serkentik az énítő- nílják a fiatal munkásokat, nekik tapasztalataikat, of t kezes pártszervezetei a novuitá'K, mérnökök és tech- nteket rendeztek. Az érteteken elfogadott szervezeti ki rendszabályok jelentős ben hozzájárultak a munkaI termelékenység növekedéséhez. A munkaverseny fejlesztéséiben különösen nagy szerepet töltenek be a népnevelők. Több mint 600 népnevelő végez politikai tömegmunkát a munkahelyeken, a brigádoknál és a munkásszállóikban. Az toítkezésen hetenkint politikai tájékoztató előadást tartanak, amely szorosan kapcsolódik az építkezés napi* feladataihoz. Az építkezés pártszervezetei széleskörűen népszerűsítik és oktatják a XIX. pártkongresszus anyagát, Sztálin elvtársnak „A Szocializmus közgazdasági proibléjmái a Szovjetunióiban“ című-zseniális művét. Az Ukrán Vízépítő Vállalat dolgozói felajánlották, hogy november 7 ig teljesítik az építési és szerelési munkálatok 1953. évi tervét; 12 százalékkal túlteljesítik a földkiemelőgépek évi feladatát és egyúttal 10 százalékos terven felüli üzem- és kenőanyag- megtakarítást érnek el, meglhosz- szabbítják a gépek használati idejét, 5 százalékkal emelik az egy munkásra eső 'munkateljesítményt; az előirányzathoz képest 1 százalékkal csökkentik az építő- és sz erei őmunk ál átok ö níkőltség é t. A MUNKA SZERVEZÉSE, DÍJAZÁSA A KOLHOZBAN A kolhozban a munka megszervezésének alapvető formája az állandó termelési brigád. A brigád- j rendszer elősegíti a munka pon- j les megszervezését, növeli az egyéni felelősséget, (a munkafegyelmet és a brigádtagok felelősségét a felszerelés leggazdaságosabb kihasználásáért. Kolhozunkban 15 brigád van, köztük 9 növénytermelő, 4 zöldségtermelő, 1 kertéiszeti és szőlészeti, valamiint 1 dohánytermelő; íbrgád. A brigádokban összesen 11114 kolhoztiag dolgozik. Egy-egy brigádba átlag 70—80 tag tartozik. Mindegyik, növénytermelő brigád átlag 700 hektár szántóföldön dolgozik. Az én vezetésem alatt álló bri- ! gádra 1058 hektár földet, 27 lovat j és különböző munkaeszközöket ! bíztak. Az igáisállatokat a brigádon belül egy-egy koihozparaszt gondozza. Brigádomnak 72 tagja van. Mindegyik brigád tagra 14.6 hektár vetésterület jut. Brigádomban 5 munkacsapat van, amely az ipari növényekkel foglalkozik. Mindegyik munkacsapat 6—7 tagú. Szükség esetén a munkacsapatok más munkát is végeznek. A munkálatokat 9 csoportba! osztották, aszerint, hogy milyen szaktudást követel, milyen nehéz és milyen fontos. Minél magasabb csoportba tartozik valamelyik munka, annál több munkaegységet írunk jóvá a végzett munka arányában. A legmagasabb csoporthoz tartozik például a gépész munkája, az alacsonyabb csoportokhoz tartozik például a zöldségválogatás s a gyümölcsosztályozás. Minden brigádnál vannak számfejtők, akilk este, munka után felmérik a feldolgozott területeket. Reggelre a mezei szálláson kifüggesztik az egész brigád, az egyes munkacsapatok és az egyes kolhoztagok előző napi eredményeit, valamint azt, hogy hány munkaegység jár előző napi munkájáért egy-egy kolhoztagnak. A kolhoztagok munkakönyvecskéjébe a ibrgádvezető a hét végén írja be a teljesített munkaegységek számát. Az állattenyésztő telepeken is hasonló a díjazási rendszer. Egy fejőnőnek például minden 100 liter tej felese után másfél munkaegységet írnek jóvá. Mindennapos jelenség kolhozunkban, hogy a kolhoztagclk póídíiazásbán is részesülnek. Az állattenyésztő telep dolgozói például borjakat, malacokat kapnak. Andrej Bejgul, a krasznodari ..Forradalom vi!ágítótornya”-koli- hoz brigádvezetője. A TUDOMÁNY PALOTÁJA A moszkvai Lenin-hegyen a tudomány palotájának építkezésén 1948 december 20 án emelték kj az első köbméter földet, 1949 áprilisában hozzáláttak az alapok lerakásához. Most már a befejező munkáknál tartanak és folyik helyiségek bebútorozása és berendezése. A Moszkvai Állami Egyetem magas épülete az oro-sz nemzeti építészet egész építészeti egységét képviseli. A főépület közepén 32 emeletes torony emelkedik, amelyhez 18 emeletes szárnyak és 9 emeletes épülettömbök csatlakoznak. Az épület toronynyulványán ragyogó csillag csaknem 240 méterre van a föld felszíne felett. A SZTÁLINGRÁDI VIZIERŐMŰ ÉPÍTKEZÉSÉN Különösen kitűnik Gennadij Bovsa. az „10C5 ös’‘ iszapszivaty iyúgcp kezelője, aki közel kétnapi normát végez naponta. A vízi- erőmű építkezésénél jelenleg a vízierőmű épülete alapgödrének elkészítési munkálatai folynék. Fe’töliík a zárógátat, amely elhatá rolja az épületet a Volgától. Téfen is megállás nélkül folyt a talaj kiemelése és a gát feltöltése íszapszivattyúgépek segítségével. Hatalmas munkát végeztek a tél folyamán nagyteljesítményű gépezetekkel és körülbelül másfél millió köbméter főidet emeltek ki. A képen: az „1005 ös“ iszapszivattyűgép munkában. A ZOOTECHNIKUS A TERMELÉS SZERVEZŐJE Az Októberi Forradalom óta az agronómusok. a zootechnifcusok, az állattenyésztők és a gépkezelők egész hadseregét képezték ki a Szovjetunióban. Az ország fontos feladatok megoldását hízta izekre a szakemberekre. iSok tekintetben az ő tudásukon, tapasztalataikon, szervezőkészségükön és kezdeményező képességükön múlik a mezőgazdasági termelés valamennyi ágának fellendítése. Igen felelősségteljes szerepet töltenek te a szevbozokban például a zootecknikusck. ők irányítanak az állattenyésztő telepeken minden termelési folyamatot, feliaszná’' a munkájukban a micsurini tudomány legújabb vívmányait s az élenjáró állattenyésztők tapasztalatait. ők az állattenyésztők segítői és tanácsadói, de az ő feladataik közé tartozik a műn ka verseny szervezése is az állattenyésztő telepekenA szovhozok zootedinikusainaik most a téli hónapokban az a legfontosabb felad-tűk, hogy jó gazda módjára gondoskodjanak a jószágok kifogástalan átteleltetéséről, I mert nagymértékben ezen múlik az I évi állattenyésztésfejlesztósi terv sikeres teljesítése. A szovjet zoo- techniikuisok lankadatlanul ellenűr- Izik az átteleltetés menetét, ügyek rnek a helyes takarmányozásra, együtt harcolnak az állattenyésztőkkel az elhullások megelőzéséért. Vigyáznak arra, hogy a jószág le ne romolják a téli hónapokban, s ne csökkenjen az állatok hozama. De nem utolsósorban figyelemmel kísérik a zootecihrikusok a ter- mékbeszolgáltatási terv egyenletes teljesítését is. A zootedhnilkusok másik fontos feladata, hogy tenyésztési célokra minden évben elsőrendű növendékállatokat neveljenek. Ennek érdekében értékes apaállatokat köll be- sz, rezniök a gazdaság szélmára. A jó zootechnikus mindig pontos és nagy gonddal összeállított, hosz- szaíbb időszakra sízóló terv alapján dolgozik. A tervhez azonban nem ragaszkodik mereven, hanem állandóan' javít rajta és a feladatoknak megfelelően kiegészíti. Példamutató munkát végez ezen a téren Muhin zooteahnikus a Leningrádi 'területi ,,'Gomontovo’‘-szovhoziban, ahol törzskönyvezett állatokat tenyészte- inelk. Muftiim mied'.n egyes állatt alapos tanulimány ozása nyomán szervezi meg a tenyésztési munkát, e szerint kéazít terveket ie. Mindenben segít a gazdaság álktte- nyésatőinek, hogy becsülettel tudják teljesíteni tervfeladataikat.
