Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-25 / 47. szám

mii3 PROLETÁRJA!EG ' > . - ► Frank H. Schwäble ezredes vallo­mása az amerikaiak baktérium- háborújáról A termelés pártellenőrzése, üzemi pártszervezetek feldatai a terme­lés ellenőrzésében „Állami Áruház“ ■^VM AGY ARI X. évfolyam, 47. szám. ÁRA 5« FILLÉR Szerda, 19S3. február 25. A TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALOM FEJLESZTÉSÉÉRT Rákosi elvtárs 1952 december- bein az ország,gyűlési beszédében Szőkedencs községben megkezdték a tavaszi magvak vetését mondotta; „A mezogazduasag térén állítsuk figyelmünk középpontjába a terméseredmények fokozását és a falu, szocialista építésének, a ter­melőszövetkezetek további egyenle­tes és szervezett fejlesztésének ter­vét,” Ez arra figyelmezteti a párt- és állami funkcionáriusokat, bogy a terméshozam növelése a legszorosabb összefüggésben van a termelőszö­vetkezeti mozgalom erősítésével, továbbfejlesztésével. A múlt év ta­pasztalatai igazolják, hogy amelyik termelőszövetkezet jól használta ki a nagyüzemi gazdálkodás lehetősé­geit, az a növénytermelésben, az állattenyésztésben egyaránt jóval felülmúlta az egyénileg dolgozó pa­rasztok eredményeit. Ezekben a termelőcsoportokban jelentő­sen növekedett a tagság jövedelme is. A még kívülálló dolgozó paraszt­ság ma már minden tekintetben meggyőződhet a szövetkezeti út helyességéről, előnyeiről. Meglévő termelőszövet'ezeteink múlt évi eredménye, évközbeni lelkes, oda­adó munkája eredményeként szá­mos dolgozó paraszt határozta el magát a belépésre. Az elmúlt év­ben 1>97 új termelőszövetkezeti cso­port ala’ ült 7133 családdal. 75.384 hold földön. Ezenkívül 44 I-es típusú csoport alakult. A számok arról tanúskod­nak, hogy megyénk1 dolgozó pa­rasztsága az elmúlt évben igen nagy érdeklődéssé! fordult a ter­melőszövetkezetek felé. Világosan kell látni, hogy a ter­méseredményei növeléséért folyó harc nem választható el a termelő­szövetkezeti mozgalom továbbfej­lesztésétől. Egyes elvtársak ezt a kérdést mégis igen helytelenül, egy­mástól elválasztva nézik. Beszélnek a terméshozam fokozásáról, de. nem úgy, hogy az szoros összefüggésben van a termelőszövetkezeti gazdál­kodásra való áttéréssel. De gyako­ribb eset ennek elleni:ezője, amikor minden áron a fejlesztéssel akar­nak foglalkozni, ugyanakkor netm harcolnak a termelőszövetkezetek belső életének megszilárdításáért, a termés fokozásáért. Gero elvtárs a K. V. 1952 novem­ber 29-i ülésén mondotta: ,,A ho­zam növelése mind a növényterme­lésben, mind az állattenyésztésben előfeltétele és alapja annak is, hogy a dolgozó parasztok százezrei mi­előbb gyaJcorlatban győződjenek meg a nagyüzemi társasgazdálko­dás fölényéről az egyéni gazdálko­dással szemben és önként lépjenek a te rmelő sz öv etkezetbe” _ Az a funkcionárius, aki ezt neim érti, s a termelőszövetkezeti mozgalom erősödését, továbbfejlesztését a me­zőgazdasági terméshozam növekedé­sétől különválasztja, nem érti és nem is értheti meg a mezőgazda- sági terméshozam növelésének alap" vető kérdéseit. A nagyobb terméseredmények elérésének feltételeit egyedül a ter­melőszövetkezeti gazdálkodás tej remt'heti pieg. A mezőgazdasági terméshozam növelése és a terme­lőszövetkezeti mozgalom további erősítése és fejlesztése érdekében legelsősorban is a politikai, felvi­lágosító munkát kell kiszélesíteni, a dolgozó parasztság között. Termelőszövetkezeteink az aszá­lyos esztendőben is beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Pl. a szabadi Béke tsz múltéVi jó ter­méseredményei folytán a zárszám­adás után a község dolgozó paraszt­jai valamennyien a szövetkezeti gazdálkodást választották. A sávo­lya tsz jó eredményeit látva, az elmúlt héten 9 család lépett be a tsz-foe. A tahi járásban a zárszám­adást követő másfél hónap alatt 458 család 5146 hold földdel a ter­melőszövetkezeti útat választotta. De teljesen helytelen és káros az a nézet, hogy ez a fejlődés csupán a terméshozam, a zárszámadások eredménye. Nem, ehhez jelentősen hozzájárult a tahi járás pártbizott­ságának, pártszervezeteinek, a tsz eredményeit tudatosító politikai félt- világosító munkája. Nem véletlen tehát, hegy a tab.i járás dolgozó parasztjai, mintegy 50 százalékban t e r m el ős z ö v e tíkeze the t öm ö rit 1 tek. Ott, ahol csupán a terméseredmé­nyekre bízzák a fejlesztés kérdését, mint a fonyódi és a marcali járás­ban, az eredmény sem . ie'í.gítő. Eza' ben a járásokban a véletlenre bízzák a termelőszövetkezetek fej­lesztését. ami igen helytelen és oda vezet, hogy nyílt tér t engednek az ellenség befolyásának. A mar­cali járás számos termelőszövetke­zete, mint a nemesvidii és a leg­utóbbi időkig a sávolyt, elszakadt a kívülálló dolgozó parasztoktól, felütötte fejét a szektaszellem. Párt- és állami funkcionáriu­saink, községi vezetőink meggyő- zőidhettek arról, hogy ahol rosszul folyik a dölgozó parasztok közt a felvilágosító munka, ott az ellenség, elsősorban a kulákság ' agitáeiója érvényesül. Ez nem véletlen. Az osztályellenség jói tudja, hogy be­folyása a dolgozó parasztokra an­nál jobban csökken, minél több dol­gozó paraszt lesz a térmelőszöyet- kezetbfen. Ezért a kulákság mindent elkövet, hogy gátolja a szövetkezet fejlesz­tését. agitál a szövetkezeti gazdál­kodás ellen, vagy pedig a szövet­kezetekbe beférkőzve saját maga, vagy bérencén keresztül akar­ja lejáratni a szövetkezeti mozgalmat, A felvilágosító aranka elhanyagolása nemcsak a kívülálló dolgozó parasztok felé káros, ha­nem eltompul a szövetkezati tagok politikai érzéke is és- ha valaki fel­vételre jelentkezik, aktot" azt váloga­tás nélkül felveszik. A juti tszcs- ben a1 legutóbbi napokig bent volt Dér Géza, kulák, aki 21 darab ház­táji sertését a tszcs kukoricájával hizlalta. Ezenkívül állandóan agi­tált az új módszerek bevezetése el­len, a korai vetés ellen. Nem vé­letlen, hogy a tsz a kukoricája decemberben szedte le. A dolgozó parasztokban vannak még kételyek az új iránt, ami ab­ból, adódik, hogy évtizedeken ke­resztül egyénileg gazdálkodtak s a magántulajdonosi beállítottság visszahúzza őket a régi, megszokott gazdálkodáshoz, még akkor is, ha személyesen győződik meg a szö­vetkezeti gazdálkodás fölényéről. A dolgozó parasztságnak tóhát segít­ségre van szüksége. Olyan segítség­re, amely eloszlatja a kételyeket az új, a szövetkezettel szemben. Fontos föladatunk tehát, hogy tovább fo­kozzuk a felvilágosító munkát. Szá­moljuk fel a káros ,,elméleteket", mert ezek gátoljaki a dölgozó parasztság felemelkedését, a terme- 1 díszöveikezjetii imozgalom továbbá fejlődését és súlyosan sértik pár­tunk parasztpolitikáját. Tsz.vezetőink. másik fontos fel­adata, figyelni arra. hogy az újon­nan belépők a földjük után be­vigyék a vetőmagot, állataik után a takarmányt. Különösen ügyelni kell erre most, a tavaszi munkák előkészítésénél, amikor minden ve­tőmagra szükség van, mert a vető­mag beszerzése a régebbi tagokat is terheli, ami visszásságot szülne a tsz-ben. Minden egyes vezető kö­telessége, hogy még od'aadóbban, még harcosabban vegye ki részét a mezőgazdaság szocialista fejleszté­séből. Ez nem kampány, hanem ál­landó feladat. A tsz megszilárdí­tása, a terméseredmények fokozása, egyben a tsz fejlesztése is. Szőkedencs község dolgozó pa­rasztsága az elmúlt év őszén is becsületesen végezte feladatát. Vetéstervüket túlteljesítették, az őszi mélyszántást is határidő előtt fejezték be. Példás, jó munkájáért a község dolgozó parasztsága, párt­szervezete, tanácsa többször ka­pott dicséretet. A szőkedencsiek tisztában vannak azzal, hogy ,a ha­táridőre, vagy határidő előtt jól megművelt földbe vetett mag bő termést h.oz. Jól felkészültek a tavaszi mun­kákra is. A párt- és a kormányha­tározatokat, valamint a felsőbb szervektől kapott utasításokat minden esetben gazdagyűléseken vitatta meg a tanács a gazdák­kal. A népnevelők állandóan Iá fogatták a gazdákat. így sikerült elérniök, hogy a tavaszi vetőm ag­yakat minden gazda' beszerezte. Az istállótrágyát egy-két kivétellel a község dolgozó parasztjai a 'tél folyamán kihordták. Amikor az első alkalmas . dő megjött, minden késlekedés nélkül a vetéshez lát­tak. A kaposvári Szabadságzászló 'termelőszövetkezeti csoport 'ma­gáévá tette a miniszlt-ertanács ha­tározatát, mely a tavaszi mező- gazdasági munkák előkészítésiéről és végrehajtásáról szól. A termelő­szövetkezeti csoport 'a határozat alapján lelkesen harcol az őszi lemaradás behozásáért és meg­kezdte a tavaszi talaj műnk álato­kat is. A termelőszövetkezetT cso­port tanulva a múlt évi hiányossá­gokból, az idén sokkal előrélátób- ban készített munkatervet és szer­vezte meg a munkálatokat. A brigádok és a munkacsapatok szervezése megtörtént. Minden brigádnak jegyzőkönyvileg átadták ,a területet, melynek megművelésé­ért felelős, a műveléshez 'szükséges kijavított mezőgazdasági gépeikkel együtt. A tszcs határidő előtt meg­tisztította a vetőmagvakat. A trá­gyakihordást is befejezték. Pártgyűlésen és csoportértekez­leten részletesen megvitatták a feladatokat. A dolgozók felajánlá­sokat tettek és versenyre hívták ki egymást. Határozatot hoztak ar­Éjszakai műs7akban szántottak a G!SZ-fiata!ok A kaposvári gépállomás DISZ- fiataijai nagy lelkesedéssel! kezd­ték meg a tavaszi talajelökészítő munkálatokat és már az első na­pon szép eredményeket értek el. A legjobb eredményt Nagy Sándor DISZ titkár érte el, aki a magyar- atádl Búzakai ász tsz-n él éjszakai műszakban 9 kát. holdat szán­tott fel. Példáját követte Morvái István DISZ-tag, aki 8 holdon vé­gezte el a szántást. Gogeaz György, a kaposvári Szabadságzászló tsz traktorosa 8 holdat, Perák Sándor, a topom,ári. Békegalamb tsz traktorosa szintén 8 holdat szántott fel az éjszakai műszakban. Király elvtárs, a gép­állomás politikai helyettese az eredményeket, az élenjáró trakto­rosok neveit villámon ■tudatosítot­ta a gépállomás többi traktorosá­val. Megyénk traktorosai vegye­nek példát a kaposvári, gépállomás ifitraktorosairól,. Úgy dolgozzanak, hogy munkájukat a tavaszi terv teljesítéséért folytatott harcban minél nagyobb eredmények dicsér­jék. A föld nem fagyos, Jóil megmun­kálható. A község dolgozó paraszt­jai már 10 kataszteri hold szerző­déses mákot vetettek el. Ebből a terv teljesítve is van. Nem késle­kednek a zab elvetésével sem. Holnap azt is megkezdjük — mond­ja Karakai József tanácselnök elv­társ. A szőkedencsiek a tavasszal 50 hold zabot, 69 hold burgonyát, 189 hold kukoricát vetnék. A községben 16 üzemképes vetőgép áll rendelkezésükre. A munkát úgy szervezték meg, hogy terveiket minden növényíéleségből határidő előtt teljesítik. A jó szervezőmunkáért és a példamutatásért dicséretet érde­méi Ifj. Lukács József elv'társ, a községi mezőgazdasági állandó bi­zottság elnöke. De (példamutató, szorgalmas munkájukkal, kezdemé­nyezésükkel kitűntek ' dolgozó pa­raszttársaik köziül Boros István 6, holdas, Rédei Imre és, Lajos István újgazdák, valamint Lukács István 8 holdas dolgozó paraszt. Vése községben vetik a burgonyát Vese községben lendülettel kezdtek a tavaszi munkákhoz. Több dolgozó paraszt már a bur- gífnyát is 'elültette. Köztük első­ként Lébájr József 3, Tóth István 8, Budai István 6, Németh Ferenc 10 holda's dolgozó parasztok. Hcigy V-ése község ezt az ered­ményt már fel tudja mutatni,, ko­moly előkészítő munkára volt szük­ség. A tanács a pártszervezet út­mutatása alapján ',a munkák be­indítása előtt kisgyüléseiket szer­vezett. A községben 8 helyen tar­tottak rendszeresen ilyen gyűlést. Az előadásokat a dolgozó parasz­tok legjobbjai és a mező gazdasági állandó-bizottság tagjai tartották. A tanácselnök elvitárs minden elő­adás előtt megbeszélte a,z előadó­val a szempontokat. Ezeken a kis- gyűléseken vitatták meg a vető­mag beszerzésének problémáit. Határozatot hoztak a vetőmag biztosítására. A község összes készletét felmérték és jó népneve­lő munkával megmagyarázták a dolgozó parasztoknak ,a vetőmag biztosításának a szükségességét. Másrészt csere útiján biztosították a vetőmagot. A gazdák .kötöttek egymás között olyirányú szerző­dést is, hogy a magot csak a,z új termésből adják vissza. A munka­eszközöket is kijavították, a trá­gyát is kiihordták. Vése község példás munkáját kövesse me­gyénk többi községe és minél előbb fogjanak hozzá a tavaszi magvak elvetéséhez, a vetőmag­vak, valamint a munikaeszkozok előkészítéséhez. Gépállomásaink kezdjék meg a tavaszi munkát Megyénkben a tavaszi munkák több helyütt megkezdődtek. A gép­állomások azonban nem .adják meg a termelőszövetkezeteiknek és a községeknek a kellő segítséget. Az utóbbi öt napban a fonói gépállo­más 18, ,a tahi gépállomás pedig 13 kataszteri holdon végzett munkát. Ez mindössze 31 holdat tesz ki, ami korántsem kielégítő. Ugylát- sz.iik, a többi gépállomáson al­szanak, pedig tudhatnák, hogy a tervet nem teljesíti helyettük sen­ki. Az időjárás már nem kifogá- jsoíható, & gépek ki vannak javít­va — legalábbis a jelentéseik sze­rint. A gépállomások megyei köz­pontja hozzon sürgős intézkedést a tavaszi munkáik megkezdése ér­dekében. fl barcsi Vörös Csillag tsz készülődése a tavaszi vetésre A barcsi Vörös Csillag termelő­szövetkezetiben lelkes munka fo­lyik a tavaszra való felkészülés­ben. Azon felül, hogy 140 hold bú­za, 10 hold rozs, valamint 190 hold ősziárpa fejtráigyázását befejezték, megkezdték a magvak vetésre va­ló elkészítését. 20 kát. holdra a burgonya vetőmagját csíráztatják, ugyanígy készítik elő 258 (holdra a kukoricát, 30 holdra a napraforgó, 40 holdra a cukorrépa, 30 holdra a takarmányrépa vetőmagját. A bri­gádokat, munkaszervezeteket ki­alakították. A tsz-en belül négy növénytermelési, 1 kertészeti, 4 állattenyésztési, 1 vegyes és egy négyes brigádot 'létesítettek. A brigádoknak a felszereléseket, m unk a eszk őz őke t j egy z ő k öny vileg átadták. Hamarosan megkezdik a í vetést is. A kaposvári Szabadságzászló tszcs becsülettel harcol a tavaszi munkák sikeréért fást nem végezték el,, amint a ta­ra, hogy ott, ahol <az őszi mélyiszám­laij állapota engedi, megkezdik és öt napon beiül befejezik. A kedvező időjárást kihasz­nálva a tszcs valamiennyi ló­fogata és a gépállomás egyik erőgépe állandóan végzi a taiaj- munkálatokat- Az őszi szántásokon már nagyrészt elvégezték a foga­s-olást és a simítózást. Pár nap allatt előkészítik a talajt és kése­delem- nélkül1 megkezdik a mák, borsó,, lencse, hagyma és füveshe­réik vetését. Az őszi vetések hen- gerezesét már elvégezték. Az ered­mények a pártszervezet és a ter­mel őszövetkéz éti csoport vezető­sége jó munkájának köszönhetők. Az elmúlt hónapokban a párt­szervezet politikai oktatásokon és népnevelő értekezleteken állandó­an1 foglalkozott a termelés kérdé­sével. A vezetőség rendszeresen ismertette a tagsággal a miniszter­tanácsi 'határozatot, előadásokat tartott az új agrotechnikai eljár,á- sok alkalmazásáról. Most az eredmények állandó fo­kozásával biztosítani kell, hogy határidő előtt elvégezzék a tava­szi mezőgazdasági munkálatokat. Haladéktalanul biztosítsuk a vetőmagot A becsületes termelők a minisz­tertanács határozata szerint igye­keztek csere és szabadpiac útján beszerezni a hiányzó vetőmagszük- iségletet. A somogyvári Szabadság tszcs a pu'szíaberényi állami gaz­daságból cserélt 10 mázsa árpáért 10 mázsa zalbiot, a balatonboglLári Dózsa tszcs az állami gazdaságtól árpáért kukoricát, a szentbalázsi Kossuth tszcs 4 mázsa kukoricát cserélt búzáért, a rinyaujnépi Bé­ke tszcs Babócsán cserélt kenyér- gabonáért burgonyát. Ugyanilyen csere útján oldották meg a vető­magbiztosítást Jankovics József, P-erger József dolgozó parasztok és Szu!okban Sshuer Máté dolgozó pa­raszt is. A törökkoppányi termelő- csoport is biztosította a vetőmagot és már megkezdték a tavaszi mun­kálatokat. Szombaton, február 21- én mintegy 15 holdon vetett a tszcs mákot. Megyénk többi ter­melőszövetkezete és az egyénileg dolgozó parasztság is kövesse a törökkoppányiak példáját, haladék nélkül kezdjék meg a tavaszi me­zőgazdasági munkát.

Next

/
Thumbnails
Contents