Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-25 / 47. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1953. február 25. Csehszlovákiában Fucsik-évet tartanak Prága (MTI). Csehszlovákiai egész népe kegyelettel emlékezett meg a mártírhalált halt nagy nem­zeti írójáról, Julius Fucsikról, aki február 23-án töltötte volna be éle­tének! 50, évét. A csehszlovák kormány 'kor­mánybizottságot alakított a Julius Fucsik emlék ünnepségek megren­dezésére. Az ünnepségek 1953 szept. 8-án, Fucsik halálának 10. évfordulóiéin érik öl csúcspontju­kat. A kormánybizottság elnöke Zdenek Nejedly akadémikus, mi- niszterelnckhelyettes. A csehszlovák írók az idei ket­tős Fucsik évfordulót új művekkel Róma. (MTI.) Vasárnap ezer és ezer gyűlésen tiltakozott az olasz nép a csaló választójogi törvény el­len. A csaló törvény ellen tiltako­zó petíciót, amelyet eddig közel öt­százezren írtak már alá, a március elején Rómában tartandó nagygyű­lésen választott küldöttség nyújtja majd át a szenátus elnökének. köszöntik. 0. Sairánek * drámaíró Fucsik életét bemutató új színdarabon -dol­gozik. J. Rybá.k könyvet ír Julius Fucsik életéről és művéről. A csehszlovák írók könyvkiadó válla­lata kiadta B. Lihaverov szovjet költő, Nezváí csehszlovák állam­díjas költő és Pablo Neruda Fu- csikról írt verseit. Jan Kapr Sztá- l'in-díjas csehszlovák zeneszerző Burjanovszkíj szövegére Julius Fu- csikrói szóló operán dolgozik. Az idén -ismét kiadják Csehszlovákiá­ban Fucsik műveit, amelyek már eddig elérték az 1,035.250->es pél­dányszámot. Ugyanakkor a szenátus belügyi bizottságában folytatódik a csaló törvény vitája. A népi ellenzék szá­mos módosító indítványt terjesz­tett elő, annak megakadályozására, hogy a keresztény-demokraták kü­lönböző, újonnan alakított névleges pártok álarca mögé rejtőzzenek. fi francia nép harca a kormánv fasiszta összeesküvése eilen Párizs. A ,.1‘Humanité” jelenti; Biarritzben a CGT-hez tartozó munkások és az Országos Pedagó­gus Szövetséghez tartozó pedagó­gusok közös nagygyűlést tartottak,, alhol tiltakoztak Alain le Lé'ap, vala­mint a Francia Köztársasági Ifjú­sági Szövetség bebörtönzött veze­tőinek törvénytelen fagvatartása ellen, továbbá a kormány azon tö­rekvései ellen, hogy a kommunista képviselőket megfosszák mentelmi joguktól. Dijonban is gyűlést tartottak a pedagógusok. Határozatot fogadtak el jogaik védelméről, valamint a bebörtönzött hazafiak szabadlábra helyezéséről. A dijoni pedagógusok tiltakoztak a szabadságjogok meg­sértése, valamint a vietnami szeny- nyes háború folytatása ellen. fiz angol nép a koreai háborúi besziiüteíéséí követeli London (MTI). A lancashirei és cheshirei szakszervezet i taná­csok szövetségének manchesteri gyűlésén a több mint félmillió munkást képviselő küldöttek túl nyomó 'többséggel hozott 'határoza­tukban a tüzelés haladéktalan be­szüntetését követelték Koreában. Az olasz nép gyűlések ezrein tiltakozik a csaló választójogi törvény ellen JlwdjLZ,öüik íMák ... KIÉ A FÖLD ? A mi körzetünkhöz tartozik a Középrigóc melletti Antalpusz- ta, melynek területe 225 hold, a Bárány község határában lévő Vi­téz-puszta, amelynek a területe 170 hold. Ezeken a földeken még az őszi mélyszántást sem végezték el, merj nem volt gazdája a föld nek. Én már ősz óta kutatom, hogy kié a föld, de eddig csak azt si­került megtudnom, hogy a tagosítás során 1952 októberében a Me­gyei Tanács Földbírtokrendező Csoportja a Ladi Állami Erdészet tu­lajdonába adta át. A ladíak viszont azt mondják, hogy ők hivatalosan nem vették át a területet. így hát mi legyen ezzel a földdel? A mi­nisztertanácsi határozat világosan megmondja, hogy minden tarta­léktőidéi és egyéb hasznosítható területei meg kell művelni, ez a te­rület sem maradhat parlagon. Helyes lenne, ha idejében gondoskod­nának az illetékesek erről. Kovács János levelező Darány, gépállomás. költ Crest a bodvicai díszben Február 14-én jólsikerült kultúrestet rendezett a nagyatád-bod- vlcai DlSZ-sz.ervcz.et. Sok humort és tanulságot nyújtott a szerep­lésük. Kedvessé tette az estét a táncegyüttes és a műkedvelő-brigád szereplése. Beleznai Teréz egészen jól alakította a, „Nőgyűlölő” c. vígjátékban a Mariim szerepét, méltán megillette a közönség tapsa. Külön dicséretet érdemel Horváth László, „Tokodi Feri” if jú szta­hanovista alakításáért. Nagy tetszést váltott ki a nézőkből Döbrögi osztályvezető szerepe, amelyet Kinter József játszott. Szeretnénk, ha többször rendeznének ilyen kedves estét a fiatalok. Magyar József Nagyatád. A JOBB MUNKA ÉRDEKÉBEN Frank II. SckwaMe ezredes vallomása az amerikaiak koreai bak lóri um háborújáról Peking. (Uj-Kína.) Frank H. Schwäble ezredes, az amerikai ha­ditengerészeti légierő 1. csoportjá­nak fogságba esett vezérkari fő- nőise vallomásában beszámolt az imperialisták - Koreában folytatott baktér i umh ab 0 r ú j án ak körülmé­nyeiről. A magasrangú amerikai vezérkari tiszt elmondotta, hogy Je­rome tábornok, a (haditengerészeti légierő 1. csoportjának parancsno­ka 1952 május 25-re értekezletre hívta össze a csoport vezérkari tisztjeit. Az értekezlet rendkívül titkos jel­legű volt és azon feljegyzések sem készültek. Jerome tábornok eze'kel a sza­vakkal nyitotta meg az értekezle­tet; „Tegnap megbeszélést folytattam Bareus tábornokkal és a megbeszé­lésen csripán Mason ezredes (az 59. légierő hadműveleti tisztje) volt jelen. Amit most (közölnöm kell, az meg fogja Önöket rendíteni, mint ahogyan engem is megrendí­tett. Ennek ellenére, továbbra is végre kel hajtanunk az 5. légierő amelyekből villámcsapásként érte­sültek a bakteriológiai hadviselés kiterjesztéséről. Jerome tábornok ezután ismer­tette azokat az egyéb tennivalókat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kiterjesztett bakteriológiai hadvise­lési programmnak a haditengeré­szeti légierő 1. csoportjára kirótt részét megvalósítsák. ,,Hadműveleteinket — folytatta a tábornok —, egyelőre továbbra is éjtszaka végezzük, de kilátás van nappali hadműveletekre is. Barcus tábornok különösen hang­súlyozta előttem: ,,Ha a kormány elhatározza, hogy nyíltan bejelenti a bakteriológiai fegyverek haszná­latát, akkor a hadviselésnek ez a módja az összes nagyabb harci fel­adatok részévé válik és egy ilyen lépésnek az a célja, hogy a mun­kások, fertőzöttségtől való félel­mükben me merjék kijavítani a bombakárokat.'’ Láthatják tehát — folytatta Jerome tábornok —, «agy iparvidékek elten, de még könyörtelenebb és kegyetlenebb do­log egy egész országban járványo­kat terjeszteni, abban a csekély és kézzel nem fogható reményiben, hogy ezzel megakasztjuk a közúti forgalmat. Végül kijelentettem, ha sikerülne is hatásos járványövezetet létesíte­nünk, meggyőződésem szerint az ellenség akármilyen módon, de mé­gis keresztülszállítaná azon az utánpótlást. Az eredmény azonban az lenne, hogy a járvány az ellen­őrzésünk alatt álló területekre is átterjedne, mert ‘a betegség igazán parancsait mindaddig, amig a ko­reai szárazfölden állomásozunk.” „Most — folytatta Jerome tá­bornok — gyökeres változás követ­kezett be a hadműveletekben. Bar. cus tábornok közölte, hogy Észak- Korea középső részén keresztül fer­tőzött övezetet kell létesíteni és a haditengerészeti légierő 1. csoport­ja a felelős ennek az övezetnék ba'számyáért, amelyhez Szinanzsu és Kunuri városa, valamint a két vái-os környéke tartozik. Az öve­zet nagyobb kiterjedésű, középső részének fertőzését a légierő látja el — ez a jjész Kunuritól egy, a ke- leti parttól mintegy harminc mér­földre fekvő pontig terjed. Az öve­zet jobbszárnyáért a haditengeré­szet repülőgépanyaha'jókról'felszálló giépei felelősek. Uraim! Ez azt jelenti, hogy hadműveleti méretek­ben folytatjuk a hadviselésnek ezt a nyomorult fajtáját!” Jerome tábornok itt pillanatnyi szünetet tartott és mély csend bo­rult a szobára. Ezután áttért* a részteték ismertetésére. az ilyen hadműveletek és az azok­kal kapcsolatban' szükséges előké­születek esetleges méreteit. Ez a lényege annak, amit Jerome tábornok az új programmal kapcso­latban bevezetőül elmondott. Szava­it vita követte. Egy feltett kérdéssel kapcsolat­ban Jerome tábornok hangsúlyozta: Barous tábornok kifejtette, hogy egy fertőzött övezet létesítése a koreai félszigeten keresztül ^bizto­sítani fogja az ellenséges utánpót­lás megbénítását célzó programra sik erét”. Ha emlékezetem nem csal — folytatta vallomását Schwäble ez­redes -— ezzel kapcsolatiban azt mondottam, hogy a légierő helyzete nem lehet valami rózsás, ha külön­leges fegyvereket kell alkalmaznia az ellenséges utánpótlás megbéní­tását célzó Programm megvalósítá­sához. Kifejtettem; nem válogatja meg azt, akit utók ér. Több felszólalás után végül Je­rome tábornok vette át a szót és kijelentette, őszintén szólva az az érzése, hogy a légierő kétségbe van esve az ellenséges utánpótlás meg­bénítását célzó Programm helyzete miatt. Néhányan hozzátették, ha mégis használnunk kell a baktériumfegy- wereiket Koreában, kormányunk is­merje ezt be, mert az ellenség a hadifoglyok révén úgyis rövidesen tudomást szerez róla. Már magá- banvéve elég rossz, hogy koreai embereket és koreai városokat használunk bakteriológiai anyagok­kal való kísérletekre,' de egy olyan méretű háborúban, mint amilyen a koreai háború, áttérni a bakté­riumhadviselés hadműveleti alkal­mazására, egyenesen gyalázatos do­log, mert a bakteriológiai hadvise­lés stratégiái fegyver. A vitának körülbelül ennél a ré­szénél Jerome tábornok emlékez­tetett bennünket arra; nem- azért jöttünk össze, hogy a koreai ba'k- teriiumháború előnyeit és hátrá­nyait megvitassuk —1 a döntést ugyanis már „magasabb helyen” meghozták —-, hanem azért, hogy magát a tervet és a terv"végrehaj­tása céljából a csoporttól megkö­vetelt rendszabályokat megtárgyal­juk. A tanácskozáson felvetődött- a biztonság kérdése is Ezzel kapcsolatban a részvevők kijelentették, hogy ez a legfőbb problémák egyike. Jerome tábor­nok azt mondotta: „Mondják meg az összes beava­tottaknak ; a legmagasabb szemé­lyektől kezdve mindnyájunkig —- beleértve Barcust és most már en­gem is -*— mindenkinek az a véle­ménye hogy, ez országos jelentősé­gű politikai ás nemcsak katonai biztonsági kérdés." Jerome elmon­dotta, hogy Barcus tábornok sza­vai szerint semmit .sem szabad írás. ba foglalni, ami ezzel a program­mal kapcsolatos és tilos a „bak­teriológiai hadviselés” kifejezést, illetve más, hasonló kifejezéseket használni, kivéve a Programm kez­deti megjelölését. Végül olyan sok szemből álló lánchoz hasonlította a biztonságot, amelynek ha egyik láncszeme eltö­ri'-, ez az egész lánc pusztulását eredményezheti. Általában arra a megállapításra jutottunk a biztonság kérdésével kapcsolatban — mutatott rá val­lomásában az ezredes —, hogy a biztonság megkövetelése inkább sa­ját népünk, mint az ellenség előtt akarja a tényeket leplezni. Jerome tábornok az értekezlet végén összefoglalta a szempontodat, ami — legjobb emlékezetem sze­rint — a következőképpen hang­zott; Wendt ezredeshez szólva kijelen­tette: „Ön holnap felkeresi a VMF 513. rajt és közli a raj parancs­nokságával. hogy Barcus hivatott engem és hogy a rajnak a lehető leghamarabb hozzá kell látnia a programra megvalósításához. Hang* súlyozza a biztonság szükségessé­gét, de mindenekelőtt hangsúlyozza azt, hogy meg kell tartani a tízna- penkénti újraf-ertőzést, mert ezé?t közvetlenül a rajt terheli a fele­lősség. Utolsó szavai Stage ezredeshez szóltak: „Jól nyissa ki a szemét és fülét, a biztonság lényeges." A jelenlévők valamennyien megütközéssel fogadták a tábornok szavait! Borzalmas dolog egy nagy háborúban baktériumokat használni Én szeretők a gépállomáson dolgozni, ezért jöttem ide. Büszkén írom, hogy a gépjavítást ellenőrző bizottság megdicsért bennünket, amiért nemcsak mennyiségi, de minőségi munkát is végeztünk. Nem volt könnyű dolog ezt az eredményt elérni, de mi harcoltunk, hogy jó gépekkel kezdjük meg a tavaszi munkákat. Dolgozó társaim nevé­ben megírom azonban azt is, ami nem tetszik nekünk. Nem tetszik az, hegy n vezetőség csak addig törődik velünk, amíg dolgozunk, Ti~ zenketten lakunk a gépállomástól 6 és lé] km-re, Somogy gesztiben. Kezdetben reggel kijött értünk a vontató, este munka után pedig hazavitt. Ennek most sem lenne akadálya, mégsem teszik meg. Ne­künk így minden nap 13 kilométert kell gyalogolnunk, 1 Tóth Irén lévelező Mernye, gépállomás. SZAKMAI ANKÉT A MALOMIPARI DOLGOZÓKNÁL Most, a magyar.szovjet barátság hónapja alatt vasárnap. 22-én jólsikerült szakmai ankét volt nálunk. A Mezőgázdasági Ipari és Tu­dományos Egyesület maiomipári szakosztálya tartotta az ankétot, is­mertette velünk a Szovjetunió fejlett malomiparát. Megtudtuk, hogy mennyivel könnyebben és takarékosabban végzik a Szovjetunióban az őrlést. Ők sokkal kevesebb selymet, hengerhosszt allcalmaznak egy va­gon búza megőrléséhez. Megpróbálunk több módszert átvenni tanítónk, tói, a Szovjetuniótól. Figyelmesen hallgattuk az előadást, hogy ez sikerüljön. Itt voltak az ankéton Zala, Baranya. Tolna és Veszprém megye képviselői is és megyénk legjobb sztahanovistái, élmuüJcásai. ki­váló munkásai a malomiparból. So Icát tanultunk. Hernádi Mátyás levelező, Malo-m. HOL VAN A CSOMAGUNK? Fiam, Kovács V. László bevonult katonának. Cívílruháját 1952 november 19-én 15 órakor Esztergomban postára adta a 748497-es számú feladóvevény ellenében. Azóta már 3 hónap is eltelt, de a cso­mag még mindig nem érkezett meg, pedig pontosan haza címezte: Ko. vács Vendelnek, Kaposvár, Arany út 4-re. Mi kerestük itt Kaposvá­ron a postán, de itt nem találják, Esztergomba viszont nem utá­szunk érte. Ezúton hívjuk fel az illetékesek figyelmét, hogy kerítsék elő a csomagot, melyben 1 nagykabát, egy öltöny ruha, egy pár va­dászbakancs, sapka, pulóver és fehérnemű van. Kovács Vendel MÁV rakodómun­kás, Kaposvár. SAJÁT KÁRUNKON TANULTUNK Az 1951-es évben nem végeztük el az őszi mélyszántást, bizony termésünk fokozottan megérezte az időjárás viszontagságait. Ebben as évben nem alkarunk hasonlóképpen járni, tanultunk a saját kárunkon. Az ősszel a mélyszántást elvégeztük, így a tél folyamán kaptunk elég csapadékot, földjeink nem száradnak ki mint a műit évben. A si­mítózással sem késlekedünk, mert tudjuk, hogy ezzel ,,függönyt” hú- zunje a földre. Az idén a vetőmagvakkal is sokkal jobban felkészül, tünk a tavaszra, mint tavaly. Idejében megtisztítottuk. Burgonyát csíráztattunk. A gazdasági felszereléssel sem lesz baj, de. ehhez az is szükséges, hogy kovácsunk minden használható ócskavasat felhasz­náljon. Benkő Imre levelező, Aranyospuszta, Béke tszcs. A SIÓFOKI VEGYESIPARI KTSZ NYERTE EL A ZÁSZLÓT A Siófoki Vegyesipari Ktsz 1950 közepén alakult, ma már 45 tag­ja van. Ez a szövetkezet példája annak, hogy milyennek kell lenni a ktsz-nek. Udvariasak, gyorsak és jó munkát végeznek. Két szta­hanovistájuk is van: Danucz Lajos és Vídovicz János, ők már öt hó­napja 200 százalékon fejül teljesítik tervüket a cipőjavító részleg­ben. A többi dolgozó is átérzi, hogy most a saját országukban dol­goznak, meg tudják becsülni azt, hogy nincsenek kitéve a munka- nélküliségnek. Jó munkájuknak nem maradt el a jutalma: február 1-én ünnepélyes gyűlésen átadták nekik a megye vándorzászlaját és 2.500 forint jutalmat. A 45 dolgozó közű] 14 részesült pénzjutalom­ban. Az elismerés mindnyájukat mégjobb munkára serkenti, megfo­gadták, hogy április 4 tiszteletére első negyedévi tervüket egy hét­tel a határidő előtt befejezik. Liddíth Miksa levelező, Siófok

Next

/
Thumbnails
Contents