Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-24 / 46. szám

MILÁ9 PROLETÁRJA! EG YESÜLJETEk / ÉLJEN A 35 ÉVES SZOVJET HADSEREG! ft AAftGVftR DOLGOZÓK PÁRTJA MEGYEI PÄRT BtZOTTSÄGÄN AK LAPJ X. évfolyam, 46. szám. ARA 50 FILLÉR kedd, 1953. február 24. ELŐRE, AZ IDEI ORSZÁGOS ÉRTEKEZLET A TAVASZI MUNKÁKRÓL A tavaszi munka kezdetén a Ma­gyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa a soronlévő feladatok meg­beszélésére országos termelési ér­tekezletet hívott össze, amelyen állami gazdaságok, termelőszövet­kezetek, gépállomások vezetői és 'legjobb (dolgozói, a termelésben élenjáró egyénileg dolgozó parasz­tok, a mezőgazdasági irányító szer­vek vezetői és szakemberei, to­vábbá a mezőgazdasági tudomány dolgozói vettek részt. Az Agrártudományi Egyetem ag­ronómiái karának dísztermében rendezett értekezleten résztvett Nagy Imre elvtárs, a miniszterta­nács elnökhelyettese, Hegedűs András elvtárs, az állami gazdasá-1 gok és erdők minisztere, Erdei Fe­renc elvtárs, földművelésügyi mi­niszter, Tisza József elvtárs, be­gyűjtési miniszter, Győré József elrtárs, b elügyminiszter. Erdei Ferenc elvtárs megnyitója után Nagy Imre elvtárs, a minisz­tertanács elnökihelyettese tartotta meg beszámolóját. NAGY IMRE ELVTÁRS BESZÉDE Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a kormány az idei tavaszon foko­zottabb követelményeket támaszt a mezőgazdaság vezetőivel, szak­embereivel; és élenjáró dolgozóival szemben, akiknek munkáján nagy mértékben mülik,, hogy sikeresen •megvalósuljanak az évi terv nagy céljai, hogy újabb jelentős lépéssel menjünk előre a szocializmus út­ján, hogy országunk és népünk szá­mára biztosítsuk a szebb és jobb élet anyagi feltételeit. — A tavaszi mezőgazdasági mun­kák — folytatta — mindenkor az emberi munkaerő, az igásálLomány és a gépi- technika nagyfokú igény­bevételét követelik. De az idei tavaszon nemcsak erről, hanem sokkal többről van szó. Arról, hogy a rendes szokásos tavaszi me­zőgazdasági munkákon kívül — a tavalyi kedvezőtlen, egy emberöl- ■ tőben csak egyszer előforduló idő­járás és a mezőgazdasági irányító szervek rossz munkája következté­ben — rendkívüli feladatokat kell megoldani. Ismeretes, hogy a múlt tavaszi kései fagy, majd a súlyos aszály nagyarányú terméskiesést okozott, ami az'ellátásban, az áru­forgalomban és a termelésben egy­aránt érezteti kedvezőtlen hatását. Alapvető feladat, hogy a tavalyi terméskiesést minél előbb pótoljuk. Ezt az őszi mezőgazdasági mun- tkákfka’l .’kellett elkezdeni. Meg kell azonban mondani, hogy az új ter­melési esztendő, a szakadatlan őszi esőzések miatt igein kedvezőtlen körülmények között indult. Ezt te­tézték olyan súlyos hibák és mu­lasztások, amelyek a felszabadulás óta eddig még nem fordultak elő, s ,amelye'ket a mezőgazdaság veze­tő szervei, az FM és az ÁGEM, valamint .alsóbb tagozataik most elkövettek. Az egyik legsúlyosabb mulasztás az őszi mélyszántásban mutatkozó nagyarányú elmaradás. — A földművelési szervek má­sik súlyos mulasztása az őszi veté­seknél történt. Súlyosbította a hei'yzetet s a földművelés ügy veze­tőinek felelősségét, hogy a megfe­lelő ellenőrzés hiánya és a jelentő­szolgálat lazasága következtében valótlan jelentéseikkel megtévesz­tették a kormányzatot és a pártot. Ilymódon a kenyérgabona kérdés, amely mezőgazdaságunk szocialista átszervezésével járó döntő terme­lési Probléma, jelentőségében meg­nőtt. Ebből logikusan következik, hogy megoldására rendkívüli erő­feszítéseket kell tenni. Tavolyi tanulságok — Mezőgazdaságunk mai hely­zetéből adódnak azok a nagy és nehéz feladatok, amelyeket az előt­tünk álló hetekben, hónapokban meg kell oldanunk. Mielőtt azon­ban erre rátérnénk — mondotta Nagy elvtárs — szükséges, hogy a múlt esztendő termelési tapasztala' tatból, abból a súlyos leckéből, amelyet kaptunk, bizonyos tanul­ságokat levonjunk, A legfőbb ta­nulság az, hogy a természet mosto­ha viszonyai, az időjárás szeszélye elleni sikeres küzdelmekre nem vagyunk felkészülve! sem, agro­biológiai, sem agrotechnikai, sem pedig szervezési-igazgatási tzem­pontból. Kísérletügyünk nem tart lépés t a fejlődéssel és ami a döntő, elszakadt a gyakorlati munkától, az élettől, a termeléstől. A tavalyi fagy és aszály súlyos hatása mutat­ja, mennyire tűrhetetlen az, hogy nő v én yn e m esítőin'k e 1 h a ny a g ölj ák a faggyal és szárazsággal szembpn ellenálló növényfajták kitenyészté­sét és meghonosítását. Mezőgazda­sági termelésünk vetőmaganyaga nem megfelelő, leromlott, silány és a felújító munka nem kielégítő. Köztudomású, hogy terméshozam tekintetében valahol hátul, tizen­hetedik helyen kullogunk a világ­ban. Amíg nem teremtünk gyöke­res fordulatot az .agrobiológiai tu­dományos munkában és széles ala­pon, a micsuríni agrobiology út­jain hozzá nem fogunk a tudomá­nyos eredmények gyakorlati alkal­mazásához, nem tudunk úrrá lenni a természet elemi erői felett, min­dig ki leszünk téve az időjárás vb szontagsÉgai okozta ""súlyos Károk­nak. Nem szabad megismétlődni an­nak sem, hogy alapvető agro­technikai kérdésekben a ter­melést irányító szakemberek között a legellentétesebb né­zetek nyilvánuljanak meg, ami gyakran lehetetlenné teszi a szükséges agrotechnikai intéz­kedéseket. Ez történt a múlt tavaszi fagyká­rok idején és a teljes bizonytalan­ság megismétlődött az lagronómu- sok körében a'kései, a téli gabona­vetések kérdésében. Az őszi búza- vetésben bekövetkezett nagyará­nyú 'elmaradásban nem kis szerepe van annak, hogy az agronómusok és egyéb növénytermelé'si (szakem­berek nagy része az őszibúza kései vetése ellen foglalt állást. Mezőgazdaságunk íej'lődése, a kitűzött termelési feladatok megvalósítása és nem utolsó­sorban a természet mostoha viszonyai elleni sikeres küzde­lem parancsclóan megköveteli, hogy a magyar mezőgazdaság szakemberei, tudósok, ? gro- nómusok, kísérleti vezetők és élenjáró termelők, az agro­technika alapvető kérdéseiben Micsurin, Viljamsz, Líszehko tanításai és a szovjet tudomány legújabb eredményei alapjan, egységes és határozott állás­pontot alakítsanak ki. Olyan álláspontot, amely nem hátrál­tatja, hanem elősegíti a felm; rülő nehézségek leküzdését. A tavalyi nehézségeik leküzdésére irányuló munkában 'kiütköző.oc a tanácsok mezőgazdasági app t fiú­sának, a megyei és járási osztá­lyoknak a hibái és gyengeségei is. A mezőgazdasági osztályok magas létszámuk ellenére nem tudták kellő,képűén biztosítani őszi me­zőgazdasági munkák, a száacús- vetés sikeres végrehajtását, rém tudták legyőzni a nehézségeket. Az apparátus nehézkes, lassú. Munkája nem elég szákszerű. Sok esetben elferdítik, rosszul alkal­mazzák a helyes intézkedéseket. —• Komoly tanulságokat kell le­vonni a tavalyi tapasztalatokból ;.z ÁMG-nak és az egyes gépállomá­soknak is - szögezte le Nagy Imre elvtárs. - Rosszul! szervezték meg a munkát, hibák voltak a gépek Kihasználása és ka rb an far t ás a, va­lamint a traktorosok bérezés,e kö­rül. Nem megfelelő a gépállomások viszonya a termelőszövetkezeteik­kel; a gépállomások nem éreznek kellő felelősséget a termelési ered­ményekért. A fegyelem lazasága, az .agrotechnika, a műszaki és a .politikai vezetés ziláltsága, fő té­nyezői voltak jelenlegi nehézsé­geinknek. Az elmúlt esztendő ke­mény lecke volt állami gazdasá­ga ink, t e rímelő sz öv e tk eze t ein'k, szok vezetői, dolgozói, valamint az egyéni dolgozók számára egyaránt. Az a tény azonban, hogy .szép számmal vannak állami gazdasá­gok, 1 ermelcszövetkezetek és egyéni gazdaságok, amelyek jó, sőt kiemelkedő termelési eredménve- ■ket értek e] és az őszi szántás - •veiéSí tervüket is teljes'A ti hk, mm tatja, hogy ahol a jó gazda gondjs- ságáva.l, a korszerű agrotechnika széleskörű alkalmazásával, jó mun­kaszervezéssel, határidőre végez­ték «1 a mezőgazdasági munkákat, ott az eredmény nem marad'-. el, Sikeresen leküzdötték az elemi csapások, az időjárás viszontagsá­gai káros ,következményeit és jól felkészültek a tavaszi munkára is. Megnövekedett feladatok — Az elkövetkező hetekben, hó napokban az eddigi . tavaszi mun­káktól eltérő rendkívüli fék dalo­kat kell megoldani, ami ké .égt-de- nűí rendkívüli erőfeszítéseket, jobb szervezést, irányítást, ellenőrzést és minden termelési tényező teljes latba vetését követeli. A m-zt gaz­dasági feladatokat a kövaöíftz 5 sa­játosságok jellemzik: 1. Lényegesen több talajmun- ■kát kell elvégezni, mégpedig úgy, liQgy a többletmunka nem a tava­szi munkáik egész időszakára el­osztva, hanem február végén és március első felében jelentkezik. A gyorsaság általában döntő tényező lett az idei tavaszon. 2. A tavaszbúza vetésterülete csaknem megtízszereződik. Ez minden szektorban és az ország egész területén új feladat, s a mun­kaszervezésben és az agrotechni­kában új kérdések megoldását te­szi szükségessé. 3. Fel kell készülni tehált arra, hogy — főleg márciusban —■ min­den egyéb feladat mellett elvégez­zük a hatalmasan megnövekedett szántási, talajelőkészítési munká­kat és a tavaszbúza vetését. 4. A munka torlódása miatt rendkívüli jelentősége van a határ­idők pontos (betartásának. Kedve­zőtlen időjárás esetén a határidő betartásának fontossága még nö­vekszik. Ha nem tartjuk be a ha­táridőket, akkor az idő rövidsége és a munka megnövekedett meny- myisége miatt összetorlódó felada­tokat nem tudjuk megoldani-. 5. Végül az idei- tavaszon a szo­kásosnál jóval több gondot és munkát kell fordítani a növény­ápolásra, az őszi vetések felerősí­tésére, továbbá a fagy vagy a kár­tevők okozta vetéskíesés pótlására. JMagv elvtárs ezután rátért az előttünk álló legfontosabb felada­tok ismertetésére. Hangsúlyozta, hogy a legnagyobb és legsürgősebb feladat a szántás, a talaj elclkéiszí- tése. — Tudjuk, — folytatta, — hogy a talajnak, mint termelőesz­köznek egyéb termelőeszközöktől eltérően, az a sajátossága, hogy helyes felhasználás mellett terme­lékenysége nem csökken, ellenke­zőleg, növekszik. Az a módszer, amely a talaj te rmok áipeiss égének növelését biztosíthatja, a helyes ta­lajművelés, a korszerű talaj előké­szítés. Az idei tavaszon a jelentős terménykiesés pót­lásában döntő jelentősége van a holdankínti hozam maximá­lis fokozásának. Ennek legfon­tosabb eszköze a jó talajmun ka, az okszerű talajelőkészítés. A tavaszibúzáinál az okszerű talaj- előkészítés döntően befolyásolja a terméseredményeket. De így van ez egész növénytermelésünkben. — A morzsalékos talajszerkeze- tet, amely a termelékenység alap­feltétele, jó traktor munkával lehet és kell, biztosítani. Ilyen módon növénytermelésűnk eredményei döntően attól függenek, hogy mi­lyen talajmunkát végeznek a gép­állomások. Az ÁMO rnu<.KŰjúiól — A kormány a gépállomások munkájának megjavításáról! hozott határozatával minden feltételét megteremtette annak, hogy ;l gép­állomások megnövekedett terme­lési és műszaki feladataiknak tel­jes mértékben megfeleljenek, hogy a t’avaszi talajmun kákát kellő idő­ben és a kívánt jó minőségben el­végezzék. — Az AMG feladata a téli idény­ben az erő- és a munkagépek javí­tása volt. Meg .kell állapítani, hogy komoly Lemaradás van, különösen az erőgépek generálja vitásában. A batáridő február 28. Az ÁMG vezetésének fő • fel­adata az erőgépek generáljaví­tásának határidőre és jó minő­ségben való elvégzése, Az ÁMG másik feíadata az volt, hogy az ősszel elmaradt mélyszán­tásból minél többet pótoljon és ezzel csökkentse a gépállomások előtt álló tavaszi talajmunikák mennyiségét, elejét vegye a tavaszi munka torlódásának. Annak elle­nére, hogy az időjárás általában kedvezett a szántásnak, az elma­radás pótlásáért alig történt vala­mi. Az ÁMG felelőtlen, hanyag és t ehe te len régi vezetése, szervezeti ziláltsága, a nagyfokú lazaság az' állami fegyelemben és a munkafe­gyelemben, nem utolsósorban pe­dig az ellenőrzés hiánya, (akadá­lyozta az ÁMG előtt álló felada­tok eredményes megoldását. Az ÁMG-be.n még meghúzódó 'ellensé­ges elemek, az éberség hiánya kö­vetkeztében mindezt kihasználhat­ták. Az ÁMG vezetésének, s termé­szetesen magának a földműve­lésügyi minisztériumnak is egyik legégetőbb feladata a talajmunkák, elsősorban a szán­tás ütemének maximális meg gyorsítása, a napi teljesítmé­nyek megsokszorozása. Ennek útja — e gépjavítások meggyor­sítása'révén az egész traktor­park mielőbbi munkábaállítá- sa és kapacitásának teljes kihasználása. E feladatok megvalósításában döntő szerepe van a gépállomások szervezeti és műszáki felkészültsé­ge -alapos ellenőrzésének, a tavasízi szemlének. Ennek megszervezésé­re igen nagy gondot kell fordítani, hogy valóban hatékony legyen, fel­tárja a hibákat és hiányosságokat, hegy ne váljon formálissá, ne bü­rokratikus ipapírellenőrzés Jegyen. A gépállomások munkájában ta­pasztalt (súlyos hibák éé hiányos­ságok oroszlánrésze abból szárma­zott,'hogy nem voltak megszervez­ve, vagy csak nagyon lazán mű­ködtek az állandó traktoros bri­gádok. Ebbel világosan követke­zik, hogy a tavalyi súlyos hibákat elkerülni csak akkor lehet, ha eb.- fcen a kérdésben döntő változás következik be. .— Az ÁMG-nek, mint a mező- gazdasági termelés fejlesztése és szocialista átalakítása leghatéko­nyabb állami szervének legnagyobb hiányossága az, hogy eddig nem tudott iszoros termelési, technikai és politikai kapcsolatot teremteni a termelőszövetkezetekkel, hogy elszakadt tőlük — hangsúlyozta! Nagy elvtárs. A gépállomások és a termelőszövetkezetek jó kapcso­latának megteremtésábem nagy jelentősége van a gépállomásokról szóló minisztertanácsi határozat mellékleteként kiadott szerződés­mintának. A szerződés döntő jelen­tősége abban van, hogy nemcsak ér. cefceitté teszi a gép’áltei. 1st t. *cí meíőszövetkezet termelési eredmé­nyeiben , hanem felelőssé is teszi érte. Ezzel az eddigivel szemben jelentősen megnövelkedett a gépál­lomás >agnonómusán0.k szerepe, 'aki nemcsak a gépállomás gépi mun­kája agrotechnikai előírásainak betartásáért felei, hanem a terme­lőszövetkezet termelési terveinek teljesítéséért is. A gépállomások csak akkor tudnak megfelelni azoknak a jogos várakozásoknak, amelye­ket a párt és a kormány tá maszt munkájukkal szemben, ha ezekre a feladatokra széles körben mozgósítják a gépállo mások dolgozóit. A tavaszi talaj munkák igen nag’ részét igaerővel 'kell elvégezni egyrészt azért, mert a legnagyobl arányú elmaradás az őszi mély szántásban az egyéni gazdaságok nál van, másrészt, mert lerőgépeinl kapacitásának legteljesebb 'kihasiz nálása sem elegendő a talaijmunká! gépierővel való elvégzésébe! Ebből világosan következik, hog az igaerőt a talajmunkáikra ke] összpontosítani és elejét 'kell vem annak, hogy a fuvarozás, piac szállítás, vagy egyéb elvonja a igaerőt a mezőgazdasági munkát tói. A helyi tanácsoknak szigorúa végre kel! hajtana az erre vonatke zó rendelkezésekéit. Műveljünk meg minden talpalatnyi földet — A tavaszi mezőgazdasági mur kák főszempontjai: minden ta palatnyi föld megművelése — hant súlyozta Nagy elvtárs. — Bár föld kötelező megművelésére van mák rendelkezések, mégsem kön1 nyű a feladat megvalósítása, me: nemcsak a birtokban, tulajdonba! vagy haszonbérben levő területi két kell megművelni, hanem a úgy nevez ett tártál ékt e rü Le t e k e a parlagcn fekvő és gazdát!an fc de’ket is. A fő feladat itt a bel tanácsokra hárul, amelyek kötél sek gondoskodni a hasznosításre elsősorban úgy, hogy a tartalékt rületeket a termelőszövetkezete (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents