Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-24 / 46. szám

2

SOMOGYI NíPLAP

Kedd, 1953, február 24.

Országos * értekezlet a tavaszi munkákról

(Folytatás az 1. oldalról.)

közös földáliományához csatolják. Azok ;> termelőszövetkezetek, amelyek az idei tavaszon tartalék - földeket vesznek át művelésre, a gópállomá&ok részéről előnyben és kedvezményben részesülnek.

— A tartalékfőldek hasznosításában fontos szerepük van a földművé sszövet kezeteknek, amelyek egyrészt házi kezelésben gondoskodnak a föld megműveléséről, fölképpen azonban kislhaőzonbérfet- ,'be adják.

— Meg kell állapítani, hogy mind a két területen nagy az elmaradás.

— Tavaszi mezőgazdasági munkánk másik fontos kérdése a talajerőutánpótlás, a trágyázás. Itt a feladatok ® következek:

1. Az ist álló trágya leggondosabb kezelése és leggazdaságosabb felhasználása; 2. azokon a földeiken és azon növényeknél való felhasználása, amelyeknél a leghatékonyabban értékesül; 3. elsősorban alapírágyázásra való felhasználása,

4. az istállótrágya mennyiségének és minőségének elégtelensége miatt fokozottabban kell műtrágyát használni.

— A trágyakihordásnál lelentős elmaradás van. Számtalan termelő- szövetkezetben és állami gazdaságban állítólagos fogathiány miatt nem hordják ki a trágyát. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy nem fogják foeszántani, nem kerül időben ni talajba és a szél meg az eső miatt nagyarányú tápanyag veszteség éri.

A rossz szervezés, nem pedig a iogalhiácy az oka a trágya- kihordásnál mutatkozó elmaradásnak, Ezen jobb szerve zéssel sürgősen változtatni kell.

— A vetéssel, mint a tavaszi mezőgazdasági munkált központi feladatával kapcsolatban, először a vetőmag biztosításával kell foglalkozni. M'nd a. termelőszövetkezeteknél, min d ez egy éni gazdaságoknál az az alapelv, hogy minden növényi éles ég vetőmagját a termelők adják. A tapasztalat gizt mutatja, hogy a mezőgazdaság irányító szervei lebecsülik a tavaszi vetőmag- szükséglet biztosítását. A tanácsok és a termelőszövetkezeti vezetők nem veszik észre, pedig a .szemük előtt megy végbe, hogy a tavalyi gyenge termés kiövetkez- tében kialakult magas, piaci árak spekulációs útra terelik a vetőmagot. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy nem fedezi majd a vetésterv teljesítéséhez szükséges mennyiséget.

A termelőszövetkezeti elnökök c.s a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai haladéktalanul gondoskodjanak a tavaszi vetőmag biztosításáról száló határozatok pontos végrehajtásáról.

Szigorúan ellenőrizzék az erre irá- lyuiló munkát és ahol visszaélést, 'agy mulasztást állapítanak meg, organatosítsák az előírt büntető endsz a b ály okát.

— A népi demokratikus állam . szerződéses termeltetésnél szo- ásos vetőmag bisztosításán túl- aenően a tavaszbúza vetümag biz- osításáhöz nagy segítséget ad, eb ősorban cserétermény ellenében, linden termelőszövetkezetnek és gyénileg dolgozó parasztnak ®1- őrendű érdéke, hogy meglegyen a zokásos kenyérgabona vetése, ogy a tavalyi kiesést az idén pó- olja.

Kormányzatunk közbenjárására a Szovjetuniótól megkaptuk a szükséges tavaszbúza-vető- magot, amellyel hiányzó kenyérgabona vetésünket pótolhatjuk. Az állam ezzel a segítséggel s legnagyobb gondtól, a kenyérgondtól szabadítja meg a termelőket, amikor elsősorban más termények ellenében, megállapított kulcs szerint, csere formájában rendelkezésükre bocsátja a szűk séges tgvaszbúza-vetőmagot.

cserére vonatkozó utasítások ír élkésve, de kimentek. Végre- íjtásukban azonban súlyos hibák innak és veszélyes elmaradás utatkozik. Ez azzal a veszéllyel r, hogy a tavaszbűza cseréje nem »nyelődik ]s időben, a termelők -m jutnak vetőmaghoz, az állam

pedig csereterményhez. A földművé,Tésü.ívi minisztérium és a helyi te-ácsok minden késedelem nélkül szennai fogjanak hozzá a csere lebonyolításának megszervezéséhez. Minden termelőszövetkezettel és dolgozó paraszttal napok alatt mag kell állapodni és a cserét a helyszínen azonnal le is kell bonyolítani ndsza-nesze alapon. Az ellenség bizalmatlanságot próbál kelteni a cserével szemben, azzal a híreszteléssel, hogy a csereter- méinyért a termelek nem vetőmagot, hanem pénzt kapnak vetőmag vásárlására. Az ellenséges hírverést azzal kell megcáfolni, a termelők bizalmát azzal lehet és kelti megnyerni, hogy csereteranényük elleniében azonnal, természetben megkapják a tavaszbúza-vetőma- got. Jó szervezéssel a mezőgazda- sági osztályok, valamint a tnnácsok végrehajtó bizottságának mozgósításával március lúg biztosítani kell a csere gyors és sikeres lebonyolítását, mint a tavaszi vetés egyik legfontosabb feltételét. Tisztában kell lenni aizzal, hogy a feladat sikeres megoldása néhány nap jólszervezett és fegyelmezett munkáján múlik.

Jó előkészítési, korai vetést

Nagy elvtárs ezután a vetőmag előkészítésének jelentőségéről beszélt. ■— Miveil az idén a hozam kérdése fokozottabban előtérbe kerül, sokkal nagyobb gondot kell fordítani a vetőmag előkészítésének. agrotechnikájára — mondotta. — Nagy igazság van abban a közmondásban, hogy Ciki ocsut vet, szemetet arat. Az agrpnómusoknak érezniük kell a felelősség súlyát, amely a helyes agrotechnikai szabályok betartásáért rá'ukhárul. Nekik kell biztosítani,o'k, hogy csakis, megfelelő minőségű és a szükség szerint csávázott vetőmag kerüljön a földbe, hogy a vetőmag tisztítása terén betartsák a szigorú követelményeket és a tisztítást a külső munka megindulása ele jt befejezzék.

A termelők között a legszélesebb körben ismertetni kell a

tavfszbúza agrotechnikáját,

amelynek alapelve: a magnak

minél előbb földbe kell kerülnie.

A vetés ideje február vége, március eleje. Mivel! a tavaszbűza te- nyósziceje rövid, siettetni kelj. az >érés{. Ebből a szempontból fontos a talajkiválasztás és a talajelőkészítés. Jobb talajelőkészítéssel és jó vetöágy készítésével kell pótolni az őszi szántás előnyeit. A nagyobb hozam elérésére kívánatos, hogy géppel, sűrűn, keresztsoro- san vessünk. /

— Más növények vetésének előkészítéséire is fokozottabb gondot ■kell az idén fordítani és a rendelkezésre álló időt jól ki kall használni. Különösen a tavaszi árpa vetését kell szorgalmazni. Nagy és fontos feladat a napraforgó és a tengeri vetése és a burgonya ültetése. Erre különösen fel kell készülni. Napraforgónál és burgonyánál a vetőmag beszerzése a fő feladat, számolva azzal, hogy a kialakult magas spekulációs árak a piac felé húzzák a vetőmagot.

—; Az agrotechnikai intézkedések mellett döntő súllyal esnek latba azok a szervezeti randszabá lyok, .amelyeknek biztosítani,ok kell, kegy a vetések a miniszter- tanácsi határozatban előírt batáridőre országosan befejeződjenek, ho'tfv -a megyék, járások és községek vetéstervüket hiánytalanul teljesítsék. A földművelésügyi minisztérium és a tanácsok végrehajtó bizottságai, felelősségük tudatában, felszámolva a munkájuk ban még meglévő lazaságot, erélyesen, ingadozás nélkül, az állami fegyelem és az állampolgári kötelességek betartatásával és betartásával szigorúan szerezzenek érvényt kormány és az állami főhatóságok rendelkezéseinek.

—A tavaszi mezőgazdasági munkák szerteágazó feladatai közül, méreteinél és fontosságánál fog va ki kell emelni a szélesebb értelemben veti növényápolást, ifőkén- p#n mint időrendben első feladatot. az őszi vetések ápolását, a gyomirtást és a legelőgondozást.

Lehetőleg minél nagyobb területen már most végezzék el az őszi 'kenyérgabona-vetések fej trágyázását. A ritka vetéseket helyes felülvetni, főképpen évelő takarmánynövényekkel. Ahol a talaj felfagyott, ott hengierezni kell, mihelyt a föld állapota lehetővé teszi. A gyomirtás lényegében már a talaj ss a vetőmag előkészítésével kezded k s arra később is nagy gondot kel! fordítani.

A nők munkájának nagy jelentőségéről

Az előttünk álló túvaszi mezőgazdasági feladatok sikeres meg- .oldásában fontos szerepe van 3 munkaszervezésnek, a munkaerő biztosításának — hangsúlyozta Nagy elvtárs. — A múlt évben szemtanúi voltunk, hogy állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben milyen súlyos gazdasági károkat okozott a munkaerővel való helytelen gazdálkodás. De mostanában is gyakran halljuk, hogy termelőszövetkezetek munkaerőhiányról panaszkodnak, holott rossz munkaszervezésről van s,zó.

A munkaerő valóságos kincsesbányája van a termelősző vetkezetekben, csak éppen nem veszik észre. Pedig a nőknek a termelésbe való bevonásával minden munkaerőproblémát megoldhatnak.

A ncík mellőzése komoly anyagi veszteséget jelent a termelőszövetkezeteknek, mert a gyakorlatban már bebizonyosodott, hogy nemcsak felveszik a versenyt a férfiakkal, hanem számos termelési ágban, főképpen az állattenyésztésben, sokkal ügyesebbek, ered- mé-inyesefclben dolgoznak, szinte nélkülözhetetlenek.

— Állami gazdaságainkban és gépállomásainkon is hasonló a helyzet. Itt is gyakran munkaerő- hiányról panaszkodnak, holott itt is rossz m unk asz e rvezé s r öG van szó. Elmaradás van mind a gépállomásokon, mind az állami gazdaságokban, mind pedig a termelőszövetkezetekben a növénytermelő-. fogatos- és traktorosbrigá dek szervezésében. Ezt sürgősen pótolni kell. A hibák és mulasztások gyors és eredményes kiküszöbölése szempontjából az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben is döntő jelentősége van a tavaszi munkákra való felkészülést ellenőrző szemléknek. F. szemlék sikeréért -a miniszter személyesein felelős s b:ztosííani kell, hogy valóban feltárják a hiányosságokat ,3 így gvorsan kiküszöbölhessék azc'kat.

— A munka szervezet alapja a munkafegyelem. Enélkül nagyüzemben, termelőszövetk ezie t ben vagy állami gazdaságban eredményes termelőmunkát folytatni nem lehet. Állami gazdaságaink, de elsősorban termelőszövetkezeteink tavalyi gyenge gazdasági eredményeiben döntő szerepe volt a sok fegyelmezetlenségnek. E téren gyökeres változást kel! létrehozni. Az alapszabályban le vannak rögzítve a fegyelmezés módjai. A ter- melcszövetke.zet-vezetősége az el- ‘nök, a brigádvezlstőtk kötelesek élni ezekkel a jogokkal a tagság érdekében.

A »esteket, dologkerülőket, a közösség nyakán élősködőket, akik a többiek munkáját is hátráltatják* és bomlasztják a termelőszövetkezetet, ha ? fegyelmezés és büntetés nem segít, ki kell zárni a szövet kezetből.

Ez persze nemcsak a vezetés, hanem az eg-ész tagság feladata is.

— A nép állama, amely annyi áldozatot hoz ai termelőszövetkezetek helyzetének javítása, gazdasági megszilárdítása érdekében, elvárja, hogy a te rmel Bszö vet keze - lek a munkafegyelem megszilárdí- lásávai, .terméseredményeik növelésével fokozottabban járuljanak hozzá mezőgazdasági terveink teljesítéséhez.

A tanácsok feladatai

A tarvaiszi munkáik nagy próbára teszik helyi tanácsainkat. Jól fel .fee’ll 'Készülnek a feladatok eUátáj sára, a végrehajtás irányítására és ellenőrzésére. Ahhoz, hogy felelősségük tudatában feladataikat jól elláthassák, hogy ne valamilyen helytelenül értelmezett, az országos érdektől eltérő, vagy azzal szembenálló helyi érdek képviselőivé váljanak, hanem a népi demokratikus állam helvi végrehajtó szervei legyenek, erőteljesebben, fokozottabben kell harcolniuk az állami fegyelem megszilárdításáért.

A tanácsoknak, mint a központi államhatalom helyi szerveinek, feltétlenül érvényt kell szerezniük a törvénynek, a kormány és az állami íőható ságok rendelkezéseinek, bizto- sítan'ok kell az állampolgári jogok mellett a kötelességek teljesítését is.

Helyi tanácsaink feladataik eiUíi- tásáhez nag- segítségre va.n szükségük. A mim 'sztériumok csökkentsék a lehető legkisebbre áz egymást keresztező és zavart,kellő utasítáisdk számát és terjedelmét, továbbá lényegesen korlátozzák az egymás sarkát taposó központi instruktorok ás ellenőrök kiküldését — mondotta Nagy elvtárs.

— Az alulröljővő segítség adva van a tanácsok számára, csak ki kell nyújtani értük a kezüket. Ott vannak ai mezőgazdasági állapdó bizottságok, oft vannak a jólműködő termelőszövetkezetek és gépállomások., amelyekre nyugodtan támaszkodhatnak helyi tanácsaink. Ott vannak •& termelőmunkában kitűnt dolgozó parasztok, akik sok segítséget tudnak nyújtani tanácsainknak, csak bátrabbal) kell őkét bevonni a munkában.

A szocialista versenyről

— Hatalmas lendületet adhat és kell is hogy adjon a munkának a szocialista verseny, melynek kibontakoztatására ezideig vajmi ke. veset tettek a földművelésügyi minisztérium és a tanácsok állapítja meg Nagy Imre.

A mezőgazdasági dolgozók széles tömegének a munkaversenybe való bevonása nagyban hozzájárul ahhoz, hegy a megnevekedett feladatokat határidőre jól elvégezzük.

Az állami, szervezeti és igazgatási téren foganatosított rendszabályoknak egybe kell kapcsolódtok a dolgozók lelkes onunkaverse- nyével, apx.lls 4-re, legnagyobb ünnepünkre, felszabadulásunk tiszteletére történő felajánlásaival. A dolgozók részéről már történtek kezdeményezések. Fel kel] karolni ezeket,' hogy ,a sok helyi kezdeményezés és felajánlás végül is hatalmassá növekedett országos me z,'gazdasági szocialista munkaversenyben egyesülve, motorja legyen ■a tavaszi mezőgazdasági munka sikeres elvégzésére irányuló nagy erőfeszítéseknek.

— 'Egyetlen pillanatra .se tévesz- iszüik szem elő! — folytatta —, hogy amkor dolgozó népünk bősége ®ebb ellátására, az ország jövő,évi kenvere biztosítására, ,a tavaszi mezőgazdasági munkáik hiánytalan elvégzésére messzemenő gondoskodással és körűitek intéssel ké szülünk, az ellenség nem alszik, nem vár ölhetett kézzel. Az ellenség is készül. A rémhírterjesztés, a hazugság, a rágalom és megfélemlítés legaljasabb eszközeit is igénybe veszi, hogy gálád terveit keresztülvigye. Nyitott szemmel, éteren kell tehát járnunk, hogy idejekorán felismerve az ellenség szándékait, meghiúsíthassuk azokat. „ Az ellenség próbálkozásai mint eddig mindig, most is kudarcot vallanak. Megtörnek dolgozó népünk józanságán, hazaszeretetén, a népi demokráciához való hűségén.

Külső és .belső ellenségeinkre súlyos csapást mérünk, ha s'keresőn elvégezzük a tavaszi mezőgazdasági munkákat. Cmőkőn, a mező- gazdaság., vezetőin, a termelés szakemberein és .élenjáró dolgozóin múlik elsősorban, hogy ez így is legyen.

— Jöjjenek tehát a tettek, amelyek minden szónál ékesebben be! szélnek! Ki-ki a maga helyéin, legjobb tudásával és képességével végezzen minél jobb munkát és akker a kormányunk és pártunk által elénk tűzött feladatokat minden bizonnyal s kérésén meg fogjuk oldani — fejezte be beszédét •a megjelentek lelkes tapsa köze petto Nagy Imre elvtárs.

Az értekezlet vitájának ismertetésére visszatérünk.

Felszólalás

az országos mezőgazdasági értekezleten

Bohátka Gyula, a semogygeszti Uj Barázda tsz elnöke felszólalt az országos mezőgazdasági értekezleten. Megemlítette: a trágya kezelését olymódon szervezitek meg a múlt c<vb n, hogy a trágya -hordásra állandó fogatot biztosítottak, amely a trágyáit folyamatosan kivitte a trágyázandó terület szélére.

A tavaszi vetőmagot biztosítót, ták és kitisztították. A burgonyát

prizmában tárolják 'és állandóan ellenőrzik. A legjobb brigádnak vándorzászlót és jutalmat adnak. A tavaszi, munka időbeni megkezdése érdekében mezei figyelő-szolgálatot szerveztek. Az összes tavaszi gabonát kerasztsorosan, a- kuli o. ricát, napraforgót négyzetesen vetik és alkalmazzák .a pótbeporzást. A tavaszi kalászosokat kötszer iej- tr ágy ázzak.

A moszkvai földalatti vasát építése

Mosz'eva (TASZSZ.) Rövidesen befejeződik a moszkvai földalatti vasút nagy gyűrűje utolsó szakaszának .építése. A földalatti vasút nagy gyűrűjében 12 állomás megépítését tervezték. Ezek közül tíz már készen van; a Kiev és Krasz- naja Presznya állomás építési munkája pedig már a befejezésihez közeledik.

Konuztantyin Rizskov, ,a .földalatti vasút tervezőintézetének főépítésze a következő ct mondotta:

A szovjet építészek arra törekedtek, hogy az állomások ©Ifeledtes- •sék azt, hogy a föld alatt vagyunk. Rövid..-cm a földalatti vasút új állomásai gránitba és márványba öltöznek.

A Krasznaja Pre3znya állomás terve -— mondotta Komsztantyim Rizskov -— országos pályásait eredménye, amelyen a Szovjetunió igen sok fiatal építésze is részt vett. A legjobbnak a fiatal' moszkvai építészek egy csoportjánál tervét ismerték el és azt valósítják meg. Az állomás fehér és vörös márvánnyal díszített földalatti terme ünnepélyes, monumentális hatást •k lt. Falait az 190S-ös forradalmi eseményeket ábrázoló domborművek díszítik. A felszíni váróterem falmélyedéseiben az 1905. évi forradalom hőseinek szobrait helyezik el. Ezek a hősök Moszkva munkás* ■negyedében, ott, ahol most a Krasznaja Presznya állomás épül, ■barrikádharcokban vettek nászt.