Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-18 / 41. szám

Szerda, 1953. február 18. SOMOGYI NÉPLAP 3 Felszólalások az MDP Somogymegyei Bizottságának pártválasztmányi ülésen elhangzott beszámolójához | el tudjuk érni megbízatásuk, a ■ Megyei Pártbizottság errevonatko- , , ,.,,1 rájuk váró feladatok végrehajtó- zó korábbi határozatát, mely sze­eszaanoiooc Számtalan olyan párt vezető- rint a dolgozók levele.! egy héten sági tag van, aki a megválasztása belül elintézzük, óta nem vesz részt a pártmunká­a megyei Birkás Imre elvtárs: A bírálat, ami és a hozzászólásokban az MB párt- és töm egszer v ez etek osztályát ér­te, jogos, igazságos bírálat volt, ami nagymértékben hozzájárul, begy ez évben munkánkat eredmé­nyesebbé tegyük. Pártunk célkitűzéseinek meg­valósítása alapszervezete nk te­vékenységiével függ össze. Alap- szervezeteink aktivitása pedig a titkárok és vezetőségek munkájá­tól függ. Tapasztaltuk, ahol a párt- titkárban bíznak a párttagok, a párbonkívüliek, ott megvan a párt- szervezet munkájához aiz odaadó támogatás is. A párttitkároknak a műit évben nem adtunik elegendő segítséget az alapszervezet veze­téséihez elvi és gyakorlati módsze­rekben. Azokban a pártszerveze­tekben mutatkozik meg munkánk­nak ez a hibája különösen, ahol a műit évi vezet,ő'ség-újjáválasztó taggyűléseken új pártótkárök let­tek beállítva. Alapszervezeti •tit­káraink rendszeres instruá'.ásán tű! rendkívül fontos, hogy alapos körültekintéssel válasszuk meg a párttitkárokat. Előfordul, hogy párttitkárt anié'ikül állítanák be, hogy a párttagság véleményét meghallgatnák. A taggyűlésen sok­szor a párttagság nem tudja, ki a párttitkár és hónapokig működik a szervezetben anélkül', bogy a párttagság megválasztott^ volna. Ennek nem egy esetben az a kö- veikezrrklnye, bogy a párttagság aktivitása csökken. Az alapszervi titkárok és a vezetőségek felé — annak ellené­ré, hogy az elmúlt évben ezen a téren tettünk lépéseket — még mindig megmutatkozik az elhanya­goltság, neun adunk kellő segiisé­£ ei, az alapszervi titkároknak, ogy megfelelő színvonalon tudják megtartani a vezetőségi üléseket, taggyűléseket, páirtcsoporibizalmi, pártcsoport- és népnevelő értekez­leteket. Túlnyomó többségük nőm kapja meg azt a segítségeit, amely szükséges lenne obihoz, hoigy eze­ken .az ér [r kehieteken ki tudják szélesíteni a párttagság aktivitá­sát, a pártonkívülieiknek a népne- velőmunka terén való mozgósitá- sáí. Tavaly már voltak ennek a m eg ja vita s ára kéz deniénye z é sek, de ebben nem voltunk elég követ­kezetesek. Még mindig hiba van ezen a téren tmind az M'B, mind a JB k munkájában. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy gyökeresen változtassunk ed­digi futó kiszállási munkamódsze­rünkön is. Ha felkészülten, hosz- szalbb időt tartózkodunk kínt egy- egy pártszervezetnél, terméke­nyebb segítséget tudunk nyújtani a pártszervezetek vezetőinek. ■ Nagy Ferenc elvtárs f elveit ette, hogy az MB párt- és tömegszerve­zetek osztályától az elvtársak nem kapnak megfelelő instrukciót a fel­adatok végrehajtásához. Hiba. az is, hogy keveset foglalkoznak az MiB osztályvezetői a JB k osztály- vezetőivel, nem adják át időben az instrukciókat és ez megmutatko­zik nemcsak a párt- és tömegszer- v özetek osztályánál, hanem a töb­bi osztálynál is. Ezeket a bírá­latokat mint elvtársi segítséget hasznosítjuk munkánk megjavítá­sában. Most szeretnék a párthatároza­tok kérdésével foglalkozni. Az 'alapszeirvezetek vezetőségeinek túl- »yow 6 többsége még azokat a ha­tározatokat sem ismeri, ama Ivek a Pártépítésben jelentek meg, mert senki nem hívja fel rendsze­resein arra a figyelmüket és nincs »llenőrizve a végrehajtás. A pár, határozatok a mi munkánkhoz iránytűként szolgálnak lés azokat fej kell dolgozni, ehhez segítségre va» szükség, hogy pártvezítőisé- geink tudják alkalmazni a saját te­rületükön az országos útmutatá­sokat. A párthatározatok tanulmá­nyozására ha fél is hívtuk az elv- társak figyelmét, vagy adtunk ás módszereket munkájuk megjavítá­sához, de legritkább esetben tör­tént meg, hogy összehívtuk volna sí vezetőségi tagokat és a titkár­ral való megbeszélés 'után segít­séget adnánk a végrehajtáshoz. Ez pedig szükséges azért iS( hogy a párttagság részéről demokra- tíkttaan megválasztott pártvezeté­séül tagok aktivizálásán .keresztül ban. Ha nem foglalkozunk a párt- vezetőségi tagokkal, nem segítjük őket, nem is érzik a felelősséget a rájuk váró feladatok megjoldásá'- tan, ezért pedig minket terhel fe­lelősség. Ennek a gyenge munká­nak a folyománya, hegy egyes he­lyeken a gazdasági élet vezetőivel szemben alapszervezeteink nem képesek betölteni a párt irányító, vezető szerepét. Ezeket a hiányosságokat ismer­jük, ezért szándékoztam aláhúzni, hogy JB-i'nk fokozottabban nyújt­sanak segítséget alapszervi veze­tőségeinknek, párttitkárainknak és főleg több módszerbeli segítséget adjanak nekik. Munkánk megjaví­tásával tudjuk ebben az évben pártépítési, termelési feladatainkat teljesíteni. Szikszai László elvtárs: Gábri elvtárs beszámolója alap­ján megállapíthatjuk, hegy a párt" építő munka az elmúlt esztendő ben jelentő® mértékben megjavult. A pártbizottságok és pártszerve­zeteink egyre több és nagyobb se­gítséget nyújtanak a temegszerve- zeteknek, azonban a segítségadás még nem kielégítő. Még mindig találkozunk olyan .jelenséggel, amikor a párt a községekben, de a járásokban is, elvégzi a községi tanácsok helyett azokat a felada­tokat, amelyeket a községi taná­csoknak kellene megoldainiok. Gondolok itt a ‘begyűjtés, az őszi mezőgazdasági munkák kérdésére. A tanácsoknál még mindig hi­ányzik a kezdeményezés és ennek következtében nincs kielégítő fejlődés, illetve egy helybein vaó topo.gás mutatkozik meg az egyes feladatok elvégzése körül. Ezt elő­segíti még a pártellerő.rzés hiánya is a tanácsok felé. A pártszerve­zetek lent a községekben sem eléggé ellenőrzik a helyi tanács­szervek munkáját. Példának hoz­hatnám fel azokat a leveleket, amelyeket a KV-hez küldenek a dolgozó parasztok. Nem mintha a .pártszervezetek kérdésében nem. lenne ilyen irányú .probléma, de a tanácsok felé rengeteg ilyen levél érkezik. Szeretném hozzátenni, hogy nem az a baj, hogy dolgozó parasztok bejelentést eszközölnek, b ánóm az, hogy kény telenek a KV - hez írni, mert kint a községi párt- szervezet titkárának, a JB munka­társainak, tagjainak is megtették ugyan a jelentést, az'onban intéz­kedés nem történt. Hogy a pártellenőrzés a taná­csok felé nem kielégítő falvaink- ban, azt bizonyítja, hogy .a községi tanácsok elnökei nem lépnek fel következetesen a ku jakokkal szemben, nem követelik meg az állami terv maradéktalan ‘végre­hajtását, betartását. Gyakran ta­pasztaljuk azt, hogy ha pártbizott­ságok, községi pártszervezetek, já­rási vagy községi tanácsok, tár­gyalnak tanácsprobiémák'af, akkor nem egy esetben az ott hozott ha­tározat pusztán adminisztratív in­tézkedésekre szorítkozik és a ta­nácsnak, mint tömegszervezetnek funkciója nem nyer kellőkiíippen kidomborítást. Helyes, ha a pártszervezet tit­kára időnként ellenőrzi, begy a tanácsok tartanak-e fogadóórákat, tartamuk-e beszámolókat, de he­lyes, ha. ellenőrzi a párltitkár elv­társ, hogy a dolgozó parasztok ál­tal tett javaslatok kérdésében ténylegesen tesznek-e intézkedé­seket. Ebben a kérdésben látom azt, hogy komoly hiányosságot követ­tünk el ‘az MB adminisztratív osz­tálya részéről, amikor nem vettük figyelembe, hogy <a tanács mint tö­megszervezet, igen komoly felada­tok megoldására hivatott ezen a területen. Ebben az esztendőben kívánjuk kiküszöbölni a fogyaté- kosságokat és el akarjuk érni a tanácsok terén, hogy elsősorban politikai felvilágosító, meggyőző munkával érjék el az eredménye­keit a falvakban. A levelek kérdé­sében, amit Gábri elvtárs felve­tett beszámolójában, betartjuk a Miskó János elvtárs A Pártoktatás Háza munkájá- j ban eredményeink közül jelentő®, hogy 1952. évben az év végéig tartottunk 230 értekezletet, ame- j lyéken a párt-, állapi! vonalon dolgozó elvtársaka.t oktattuk ki I feladataik végrehajtására, vagy az oktatáshoz, agitációs munkához nyújtottunk segítséget. 200 konfe­renciát tartottunk a káideroktafás­ban részvevő elvtársak részére. 214 szemináriumot az alsófokú ok­tatástan részvevő elvtársaknak, A Megyei Előadói Iroda és a Köz­ponti Előadói Iroda részéiről 1952- beii 103 előadást tartottunk, ahol fcb. 15 ezer elvtárs vett részt. Ezek aiz előadások a pártoktatás segítésén túl, segítséget adtak §■ marxista-leninista képzésben, az eszmei színvonal emeliésében, is­mertették aj .nemzetközi helyzet legfontosabb eseményeit, orszá­gunk szocialista építésének és az ötéves tervnek legfontosabb kér­déseit. A megye területén 315 tömeg- propa.gandaelőadást tartottunk, amelyek, foglalkoztak az ellensé­ges ideológiák, az ellenség elleni harccal. Aiz előadásokon sok pár- tor.ikívüli. dolgozó vett részt, így mozgósítani tudtuk őket az előt­tünk álló feladatokra. Meg kell mondani, hogy JB-ink ezeket az előadásokat nem szívesen szerve­zik, nem látják a jelentőségét. A hiányosságok munkánk hely­telen megszervezéséből adódnak. Nem foglalkozunk rendszeresen a M.E.I. tagijaival. Az elnyéleti ta­nácsadó hiányossága, hogy nem nyújtott .az elvtáirsaknaik megfelelő mód'szeibeli segítséget. A JB-ok a páríimunkáskönyvtárak vezetőjét aktívának nézik és Úgy kezelik őke!. A hibák kijavításához feltétle­nül szükséges, hegy mi ,is sokkal többet foglalkozzunk az ellenőrzés, kérdésével, több segítséget nyújt­sunk a párt munkás könyvi árak ve­zetőinek önálló munkájuk elvégzé­séhez. Nagy Ferenc elvtárs: a kaposvári járási .pártbizottság munkájáról beszélt. Gábri elvtárs több esetben fel 'hívta a figyelmünket a párt- és. kormányhatározatok tanulmányo­zására, .azonban rendszeresen nem tanulmányoztuk ezeket a határú zabokat és nem használtuk fel a gyakorlati munkában. Az MB által hozott határozatok sok segítséget adtak a JB munkájához, olyan ér­telemben is, hogy mi a JB n ne általános, hanem konkrét határo­zatokat hozzunk. De itt is vannak hibák, pl. a műit heti1 3 napos ki­szállásnál állapítottuk meg, hogy vannak M.B határozatok, amelye­ket a JB nem kapott meg. De hi­ba van a régebben hozott határo­zatok tanulmányozásánál is, nem ellenőrizzük azok végrehajtását és nem vesszük elő tanulmányozni. Pl. Rákosi élvíárs 1950 február 10-i beszámolóját nem tanulmá­nyoztuk eléggé, nem igyekeztünk azokat a fogyatékosságokat 'kikü­szöbölni, amelyekre Rákosi elv­társ felhívta a figyelmünket, "A JB által hozott határozatok formáli­sak voltak. Volt olyan JB-ülés, begy 10—12 határozatot is hoz­tunk, amelyeknek a végrehajtásá­nál baj volt, vagy egyes határoza­tok szihtíolytak az osztályokon és j nem tudták végrehajtani. Ezen j változtattunk úgy, hogy most már jóval kevesebb határozatot ho­zunk és konkrétabbakat. A szóbeli, instrukciókkal! kap­csolatban felhívom az MB párt- és tömegszervezetek osztályának figyelmét, hogy az instruktorokat sokkal alaposabban készítsék fel, hogy a JB-nek sokoldalúan adják meg egy'egy kérdésben a felada­tokat Végül szeretném javasolni az MB felé, hogy *a KV határoza­tok tanulmányozását az MB tegye kötelezővé a járási titkárok, illet­ve osztályvezetők részéire. Az MB pontos instrukció alapján ismer­tesse a feladatokat egy-egy KV határozat végrehajtásáról, ezzel elősegítve a JB jó munkáját. A kaposvári járás községi tanácselnökeinek és begyűjtési állandóbizottsági elnökeinek értekezlete Február 12-én a kaposvári já­rási tanács székházában értekez­letet tartottak a községi tanácsel­nökök, a járási és a községi be­gyűjtési állandó bizottságok elnö­kei, amelyen értékelték az 1952- es évi begyűjtési munkát, valamint megszabták az 1953-as év első ne­gyedévi tervének feladatait. A beszámolót Nánási Itnréné VB-elnök tartotta. Beszámolójá­ban elmondotta, hogy az 1952-es gazdasági évben az előző évihez hasonlítva, a községi tanácsok be­gyűjtési munkájában javulás mu­tatkozik. Az 1952 es évben ke­nyérgabonából 32 százalékkal töb­bet gyűjtöttek 'be, mint az előző évben, hasonlóan a többi termé­nyekből is. Az eredmények eléréséhez nagymértékben hozzájárult a be­gyűjtési állandó bizottságok mun­kája. /.hol a tanács tömeg- kapcsolata jó és a parasztokat ál­landóan nevelik a törvények isme­retére, az állami fegyelem betar­tására és a tanácstagok is példamu­tatóan eleget tesznek állam iránti kötelezettségüknek, ott jók az eredmények Is. Megdicsérte jó rnur. Idájáért az osztopáni, ráksí, bíissüi, som.ogygeszti tanács 'be­gyűjtési állandó-bizottságát. Köve­tendő példának jelölte meg a nagyberki tanács begyűjtési állan­dó-bizottságának kezdeményezé­sét. A tervfelbontások idején a be­gyűjtési állandó-bizottság tevé­kenyen résztvett a tervek lebon­tásában és bevontak az élenjáró dolgozó parasztokat is. Ezzel moz­gósították a begyűjtési tervek megvalósítására a dolgozó parasz­tokat. Az 1953-as gazdasági évben á begyűjtési áilandő-bizottsigeik fel­adatául jelölte meg: havonként, egyszer állandó-bizottsági értekez­let tartását, ahol az állandó bizott­ság elnöke beszámoltatja a tago­kat és aktívákat végzett munká­jukról. 5—10 dolgozó paraszt beadási kötelére 11 s égé nek teljesítéséért egy-egv állandó-bizottsági tag vagy aktíva legyen felelő®, akii ha­vonként az értekezleten beszámol a rábízott dolgozó parasztok terv­teljesítéséről. Tanácsainknak el- lenőrizniök keli, hogy a ladikok eleget tesznek-e beadási .kötele­zettségük teljesítésének, .ahol nem, ott a törvény szigorával járjanak el. Biztosítani kelj a kulá.kok hát­ralékainak begyűjtését, valamint a folyó évre ested ékes beadási köte­lezettség teljesítését az adott ha­táridőkre. A beszámolót élénk vita követ­te. Vállalások, versenykihívások hangzottak el a községi tanácsel­nökök részéről. Kisasszond község tanácselnöke elmondta, hogy 1951. évben szé­gyenteljesen lemaradtak a be­gyűjtés teljesítésében, de 1952-ben a járás legjobb községei közé ke­rültek. Az eredmények elérésé­ben nagy jelentősége volt a veze­tők példamutatásának. Ebiben az évben is az elsők között akarnak lenni — mondotta és versenyre hívta ki a járás összes tanácsait. Mat'esz elvtárs, a ibüssüi tanáéi elnöke elmondotta, hogy községe az elmúlt gazdasági évben minden t e.r m én yf éles égből teljesítette ter­vét és az 1953-as gazdasági évben is teljesítik. Április 4 tiszteletére vállalta, hogy az első negyedéves tervet tojásból 110, baromfiból 160, .tejből 105, sertésből 130, vá­gómarhából 120 százalékra teljesí­tik. Rá-ksi község tanácselnöke, Tóth elvtár® versenyre bívta Büssü köz­séget azzal, hogy Büssü község vállalását mindenből 10 százalék­kal túlteljesíti, valamint az 1952. évről visszamaradt sprtésbegyüj- tés.i hátralékot teljes egészéiben teljesíti. Nagy Ferenc élvtárs, a járási pártbizottság titkára hozzászólásá­ban a községi tanácsok elnökeit ai párt- és állami fegyelem betartá­sára figyelmeztette. Elmondotta, hogy a községi tanácselnököknek fel kell szamoinick a hibákat, meg keli szüntetni a .szabálytalan vágási engedélyek kiadását, az osztály­ba re következetes bárdosaivá kell vá'lniok. Felhívta az elnökök fi­gyelmét, hegy a beadási terveket helyesen bontsák le a dolgozó pa­rasztok bevonásával, hogy ne fordulhasson elő olyan eset,, Hogy a kulákek beadási kötelezettségét a dolgozó parasztokra hárítják. A tavaszi mezőgazdasági munkákkal biztosítóim kell, hogy terméshoza­munkat a kaposvári járásban a múlt évihez viszonyítva 30—35 százalékkal növeljük. Ez a leg­fontosabb előfeltétele a begyűjté­si tervek teljesítésének. Az értekezlet eredményességét a járás községi tanácsai jó mun­kájának kell igazolnia. Mikor alakul meg a DISZ-szervezet a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál? A Mezőgazdasági Gépjavító Vá! falat fiataljai kiveszik részüket a gépjavítási munkákból. Szorgal­mas munkaijukkal és tanulási ered­ményükkel járulnak hozzá, hogy az üzem dolgozói jó teljesítmé­nyeket érnek el. Kovács József harmadéves ta­nuló kiváló eredményt ért el a szakma elsajátításában és a ta­nulásban is a. legjobbak közé tar­tozik. Mint tanulót, példamutatá­sáért a vál 1 alatvezetőség 15 szá­zalékos fizetésemeléssel jutalmaz­ta. A tanulók között kitűnik még szorgalmas és lelkiismeretes mun­kájával Balogh László és Major János. A fiatal szakmunkások között Fűlöp Tibor esztergályos mutat példát 147 százalékos ’teljesítmé­nyével, Fodor József esztergályos január hónapban átlagosan 123 százalékot ért éh Törzsök Sándor szakmunkásnak január hónapban 109 százalék volt a teljesítménye. Helytelen az, hogy az üzem­ben n’ncs DISZ-szervezet. Ha va­laki érdeklődik a DISZ-szervezet iránt, akkor azt a választ kapja, hegy „alakulóban'1 van. Ez így megy már hónapok óta és a vá­rosi DlSZ-bízottság még nem tett semmit ennek az áldatlan állapot­nak a megszüntetéséért. Az igaz, hogy a tanulók az iskolában szer­vezeti életet élnek és tagjai az iskolai DISZ-nek, de ez még nem jelenti azt, hogy a többi ifjúmun­kás kimaradjon a DISZ-szervezet - bői. A pártszervezet nemtörődöm­sége miatt egyes fiatalok még azt sem tudják, hogy mi az a DISZ. 1950—51-ben még jól működött a DISZ az üzemben, azóta azon­ban már csak papíron van meg. Helytelen volt a pártszervezet ré. szérűi, hegy nem ellenőrizte a DISZ munkaiját, bár kötelessége, hogy segítséget adjon a fiatalok­nak. Az üzem vezetőségét is feleilős- ség terheli, hogy látva a DISZ- szervézet híánváf, nem teüt som- mit annak érdekében, hogy iái fia­talokat a DlSZ-szervezetbe tömö­rítse. Azzal nem lehet DISZ-t szervezni, hogy „úgysem fog men ni'1. Éppen ideje lenne már Véget- vetni a sokáig tartó „alakulás­nak". Az üzem fiataljaiban meg­van az akarat, csak nincs, aki ösz- szefegja őket. A pártszervezet tö­rődjön a DISZ-el, adjon meg min­den támogatást, segítséget a - fia­talóknak. A vállalatvezetés pedig adja meg a megfelelő támogatóst és ő is szorgalmazza a DISZ meg­alakulását. A városi DISZ-bázottságoo fog­lalkozzanak ezzel a kérdéssel, mi­előbb alakítsák meg a DlSZ-szer- vezetet a Meizcgtazdasági Géipja­vító Vállalatnál.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents