Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-01 / 27. szám

£ SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1953, február 1. Gyufaszál a zsemlyében Barátságosan mosolyognak, szúr te kínáltatják magukat a piros­pozsgás, friss zsemlyék a Kenyér, gyár Május 1-utcai süteményes boltjában Naponta rendszeresen vá­sárolok belőlük. Csütörtökön meg­jelentek a még nagyobb, gusztuso­sabb, 1 forintos zsemlyék. Ez alka­lommal ebből vettem. A jóízű falatozás közben valami keményebb tárgy került a fogaim közé. Gyufaszál volt. Étvágyam ■rögtön elment. Nem. vagyok dohá­nyos, de bosszartkodásom talán ki. sebb lett volna, ha a gyufaszál még használható. Ezzel viszont már va­lamelyik hanyag sütőmunkás rá­gyújtott és a hamutálca <helyett a 'zsemlyetésztába dobta. így került az én számba. Most legfeljebb ,,/ ogy is z káló nak” használhatom. Mindamellett én a gyufát mégiscsalc jobban szeretem a trafikból, skatu­lkában vásárolni, fogpiszkálót pedig szintén a megfelelő helyen venni és nem a zsemlyében találni. Nem találom helyesnek a Kenyér­gyár „buzgóságát”, azt, hogy a sü­teménnyel együtt gyufával is ellát­ja a fogyasztókat. Nagyobb gondos­ságot várunk a sütőm/wnlcásoktól. Rostás Károly. Sportvezetőségválasztás a Textilművekben Néhány nappal ezelőtt mintegy 300 dolgozó gyülekezett a Textil- művek kultúrtermében, hogy meg­válassza a Ruhaüzemmel közös sportvezetőséget. A választás megtörtént. A 13 tagú sportveze­tőség tényleg vezetőség. 2 fizikai dolgozó kivételével vezetőiünkéi dolgozóból áll. Nincs kifogásunk a sportvezeíőség tagjai eíleii, becsű letes, jó vezetők. De mégis, nem lehetett volna fordított az arány­szám? Menőjük úgy, hogy 11 egy­szerű munkás és 2 vezetőiünk cics? Adósok Népköztársaságunk Elnöki Taná­csa begyűjtési rendeleté vonatkozik az egyénileg dolgozó parasztokra, de a termelőszöveikezti csoportokra is. Ezt azonban egyesek igyekeznek el­felejteni. A barcsi Vörös Csillag tsz példáid igen szép eredményeket ért el minden munkában, de úgy vé­li, hogy a tojás- és baromfibeadás másodrendű dolog. Ebben az évben még egyetlen baromfit és egyetlen tojást sem adtak be. A drávaszen- tesi .ßüzakaldsz", a komiósdi .Terv". a vízvári „Béke" csoportok hasonlóJcéppen lemaradtak nem tel. jesítették a havi tervet. Gázolaj az úttesten Kaposváron, a Berzsenyi u. 1— 3. szám előtt, ha az estj órákban elmegy valaki, a cipőjével tapossa a gázolajat. Itt van az ÁFORT- gázolaíkúfia. Villanyt nem szerel­tek fel ide, az ÁFORT „takaró koskodík.“ Arra viszont nem gon­dolnak, hogy amikor sötétben tan. kolnak, minden eucalomiral kb. 1 liter gázolaj elfolyik, a földre ke­rül. 2 éve pazarolják így a gáz­olajat. Ideje lenne ennek a pocsé­kolásnak végetvetní. „Pontosság"* a Vegyesipari ktsz-nél .4 Vegyesipari ktsz, úgy mint a ót betöltő, vagy adminisztratív; többi, azért alaJcnlt, hogy a dolgo­zók által megjelölt javítási munká­kat, elvégezzek. Sok tennivalója van még azonban ennek a ktsz-nek, hogy « megrendelés után ne bosszú­ságot, hanem megelégedést szerez­zenek a ,,fél"-nek. Most még ott tar. tanok-, h<>gy ha valaki. személyesen felkeresi őket fél 5-kor, már nem vesznek fel megrendelést (bár ott vannak), mert csak Víg van hiva­tal. Másnap telefonon tudomásul ve. szili, hogy milyen munkák elvégzé­sét kérik tőlük, elvállalják és meg­ígérik, hogy a következő nap el­mennek és teljesítik re feladatot. A Következő nap, de az azt követő nap is eltelik, a Vegyesipari ktsz dal. gozója azonban nem jelentkezik. El­felejtik az Ígéretüket, vagy ők ,(ilyen pontosak”? Szén helyett fa, vagy egyik sem Egyre fejlődő országunkban több és több szénre van szükség és a fa is fontos iparcikk. Nem véletlen, hogy a hitelakcióban megszabták, mennyi szénhez mennyi fát adhatnak. Kapos­váron nem egy dolgozó van, aki máig, tehát februárig g megrendelt és kifizetett hítelakciós tüzelőjé­nek csak a felét kapta meg, ami természetesen kevés még aKnor is, ha nem tüzelt minden nap. Tél re rendelt tüzelőt mindenki, nem pedítf tavaszra. A TÜZÉP azonban csak iáér. ígér, de ritkán teljesít. Ha már nagyon kritikus a hely­zet, adnak 5 mázsa szén helyett 4 mázsa fát. Miért nem lehet megkapni a megrendelt tüzelőt, ki a felelős ezért ? A csurgói és a barcsi járási TSB-k versenyszerződése Kultúragitációs munka Somogy megyében Megyénk dolgozó parasztsága előtt a tavaszi mezőgazdasági mun­kákra való felkészülés áj azoknak időbeni elvégzése, valamint az ál­lami kötelezettségek teljesítése áll közvetlen feladatként. Az üzemi dolgozók a terv telje­sítéséért, a selejt csökkentéséért, a termelés minőségi színvonalának emeléséért harcolnak. E feladatok megoldását a dolgozók öntudatának állandó emelésével, kitartó felvilá­gosító munkával, rendszeres agitá- cióval érhetjük el. jelentős szerepet tölt be a kultúragitáció Ä kultúragitáció a népneveilés fontos része, mely hatásánál * mozgósító erejénél fogva nagy mértékben támogatja a napi felada­tok megoldását. Megyénkben a kul­túragitációs munkának szép ered­ményei vannak, de ezek még csak kezdeti eredményeknek nevezhetők. Az elmúlt évben több mint 100 rig­musbrigád működött az aratási munka idején. A kultúragitációs munka másik eredményes időszaka a békekölcsön- jegyzés ideje volt. A kultúrottbo- nok és a kultúrcsoportok ez alka­lommal úgy végezték föladatukat, hogy az eredmények az egész me­gye területén jelentős mértékben megmutatkoztak. A böhönyei kul­túrotthon rigmusbrigádja munkája nyomán meggyorsult a faluban a begyűjtés, eredményes volt a béke­kölcsönjegyzés. A nagyatádi kul­túrotthon a békekölcsön.] egyzés egész ideje alatt minden kulturális eszközt a jegyzések elősegítésének szolgálatába állított. Reggelenként hangos híradóval üdvözölte a dolgo­zókat. A rigmusbrigád kiénekelte a késlekedőket és lemaradókat. Kiénekelték Nagy János és Prefek Béla nagyatádi dolgozókat, akiknek havi fizetésük felül volt 1300 forinton és csak. havi fizetésük 35 százalékát jegyezték. A ki- éneklés felébresztette hazájuk iránti kötelességérzetüket, mert á bírálat után azonnal egész havi fizetésük összegét jegyezték le mindketten. Csurgón is napfelkeltétől estig zengett a kultúrbrigádok dala. Fa­liújságon, rajzos híradón keresztül serkentettek, dicsértek a kultúrott­hon aktivái. A kultúragitációs munka eredmé­nyes voltát özv. Zóka Józsefné, bö­hönyei dolgozó parasztasszony esete bizonyítja legjobban. Özv. Zókáné nem akart békekölcsönt jegyezni. — „Ha népnevelők jönnek hozzám, kisöprüzöm őket” — mondotta. Egyik reggel megjelent Zókáné ud­varául a rigmusbrigád, s rázendí­tett a dalra: „Rózsaszínű a békeköl­csön leötvényem, ezért, élek rózsa­színű reményben. Békekölcsönből épült falunkban az óvoda és a fa­lunk kultúrotthona. Azon jöttek fa­lunkba az arató új gépek, így szol­gálja békekölcsön a népet". Özv. Zóka Józsefné, amikor meghallotta a dalt, rá sem gondolt a söprű- zésre. Megértette, hogy mit jelent a békekölcsön a falu népének, meg­köszönte a dalt és azonnal példa mutató jegyzéssel segítette a béke ügyét. Ez a néhány példa is bizonyítja a kultúragitáció hatását. Mégis mikor megyénkben a nyár után be állott az ő.sz, meg a tél, a kultúr­agitációs munka nagymértékben visszaesett. A második országos kultúrversenyre is mindössze öt rigmusbrigád nevezett be. Ponto­san azt a műfajt, amdyik az agitá­ció egyik leghatásosabb formája, nem fejlesztették kultúrotthonaink, üzemeink. Sem a falusi, sem pedig az üzemi kultúrotthonok nem vál­tak az agitáció központjaivá. Párt- szervezeteink, falusi tanácsaink, üzemi bizottságaink és a tömeg­szervezetek munkájától függ az, hogy a kultúrotthon ténylegesen agitációs központtá váljon. Ennek előfeltétele az, hogy mind az üze­mekben, mind községeinkben meg­szilárdítsuk a kultúrotthonok ve­zetőségeit, kialakítsuk a kultúrott­honok különböző köreit. Amikor megyénkben a terv telje­sítéséről, a tavaszi mezőgazdasági munkák jó elvégzésének feladatai­ról beszélünk, akkor ezzel egyidő- •ben a kultúragitációs munka fej­lesztéséről is kell szólni. Szüntessük- meg a kultúragitációs munka hiányosságait. A kultúragitációt adandóvá, irá­nyítóvá és harcossá kell tenni. Egy-egy nagy politikai vagy ter­melési kampány előtt megyénkben kifejlődik a kultúragitáció és eb­ben a munkában fellendülés van. De a kampány befejezése után nagy visszaesés mutatkozik és a brigá­dok túlnyomó többsége megszűnik. Egyes üzemeinkben, mint pl. a Cu­korgyárban, ahol rendszeresen sze­repel a rigmusbrigád a termelési értekezleteken, szakszervezeti gyű­léseken, ott nagyban hozzájárul a. munkaverseny szervezéséhez, a tér-; melés fejlesztéséhez. A többi üzem­nek is arra kell törekednie, hogy mind a kultúragitációs brigádot, mind a szemléltető agitációs mun­kát állandóvá tegye. A lakácsai kultúrotthon rigmus. brigádja állandóan a begyűjtési 3 a mezőgazdasági munkák időbeni elvégzéséről énekel a lemaradó dol­gozóknak. Nem felejti el soha le­leplezi))! az ellenséget és meggyűlöl- tetmi a határunkon leselkedő impe­rialista bérencet, Titot. Falusi kultúrotthonainknak a la- kócsai kultúrotthon példáját követ­ve állandóvá kell tenni a kultúragitációs munkát. Ezt Csak úgy lehet elérni, ha rendszeresen konkrét feladatokkal látják el pártszervezeteink, taná­csaink a kultúrbrigádokat. A helyi szempontok kidolgozásához elenged hetetlenül szükséges az, hogy még jobban fokozzuk a helyi alkotó te­vékenységet. Emeljük a munkás írócsoportok, szemléltető agitációs csoportok és a rigmusírók számát. Akkor lesz jó és eredményes köz­ségeinkben és üzemeinkben a kul túragitációs munka, ha nemcsak a központi műsoranyagra várnak, hanem helyileg még több és jobb anyagot adnak elő. ■' A párt alapszervezetei előtt a kultúragitációs munka fejlesztésé­vel kapcsolatban az a feladat áll, hogy irányítsák, vezessék a kultúr­agitációs munkát. Harcoljanak a kultúragitáció politikai tartalmáért, s vonják be a kultúrbrigádok fele­lőseit, a szemléltető agitációs fele­lősöket a népnevelőcsoportok érte­kezleteire, mint ahogy erre a fel­sőbb pártszervezetek határozatot hoztak. Pártszervezeteink akkor végeznek jó munkát, ha rendszere­sen számonkérik üzemi bizottsá­gainktól, sultúrctthonigazgatóink- tól ezen a területen végzett felada­taikat is. Kultúraktiváinknak. kultúrmun- kásainknak a kultúrbrigádok szá­zait kell létrehozni, biztosítani, hogy még nagyobb lelkesedéssel, meg jobban dolgozzanak. Kultúr­agitációs munkánk minden eszkö­zének felhasználásával, a kultúrcso­portok tömegeinek mozgósításával járuljunk hozzá falun a mezőgazda- sági munkák, üzemben a munkafe­gyelem megszilárdításának ügyéhez, a munkaverseny felajánlási moz­galmának kiszélesítéséhez. Szálai Béla. Az 1953-as évi sportfejleszt éti terv sikeresebb teljesítése érdé ben a csurgói és a barcsi járási TSB k versenyszerződést kötnek egymással. A verseny értékelésé­re. amely negyedévenként törté­nik, az MTSB-t kérjük feli. Versenyszempontok: 1. Az MHK-jelvény esek számát mind minőségileg, mind mennyisé­gileg növeljük, M'HK tervünket 100 százalékon felül teljesítjük. 2. A falusi sportkörök vezetősé­geit megerősítjük, hogy úgy szak­mailag, mint politikailag megfelel­jenek a követelményeknek. Határ­idő 1953 április 30. 3. Nagy gondot fordítunk a pah ronáíás megszervezésére. 4. Pontosan végezzük az új mi­nőségi rendszerrel kapcsolatos fel­adatokat. 5. A társadalmi aktívák képzé­sét úgy ütemezzük be, hogy az év végére járásaink 100 százalékra teljesítsék tervüket. 6. A társadalmi úton létesíten­dő sportpályák építését segítjük, fő isúlvt helyezünk arra, hogy a meglévőket versenyképessé te­gyék sportköreink. 7. A versenynaptárban előírt versenyeket pontoisian megren­dezzük és a helyezetteket bekülld- jü.k a megyei versenyekre. A já­rási versenyekről felvett jegyző­könyveket ?. verseny után 48 órán belül felterjesztjük az MTSBhez. 8. A határidős jelentéseket pon­tosan beküldjük. ■ 9. A falusi sportköröket rend szeresen látogatják. Segítséget adunk az iskolai testnevelésiben mind az általános, mind a középis­koláknak. 10. Újjászervezzük a sportkö­röknél az MH;K-bizottságokat és részűikre 1 napos tanfolyamot tar­tunk. 11. Megerősítjük a bizottságot, melyeknek üléseit havonkint meg­tartjuk. A jegyzőkönyveiket 48 órán beliül elküldjük az illetéke­seknek. 12. Újjászervezzük a társadalmi szövetségeiket és azok képzésével rendszeresen foglalkozunk. Ellát­juk igazolványokkal és állandó fel­adatokkal bízzuk meg őket. 13. Kibővítíjük a társadalmi in- sírüktori hálózatot és megfelelő feladatokat adunk számukra. 14. Az év, végére fejlesztési ter­vünket globálisan is, de részletei­ben is 100 százalékon felül telje­sítjük. 15. A versenyrendezéseknél az eddigieknél jobban támaszkodunk a társadalmi megoldásokra, ezzel az év végéig ellátmányunkból 10 százalékot megtakarítunk. 16. A súlyponti sportágakból bemutató jellegű versenyeket ren­dezünk a falusi sportköröknél. 17. A súlyponti sportágakból szabálymagyarázó előadásokat tar­tunk és tartatunk a falusi sport­köröknél. 18. A kádernyilván tartás okát pontosan vezetjük, az új káderek­ről beszerezzük az anyagot. 19. Pontosan felfektetjük az anyagszámadást és a leltárakat. Határidő 1953 március 31. 20. Az 1953. éVi fejlesztési terv sikeres teljesítése érdekében a sportköri elnökök részére negyed­évenként, értekezletet tartunk, melyen értékeljük a munkát 21. Megszervezzük járásainkba® a sportkörök közötti munkaver- senyt. Határidő: 1953 március 1. A versenyszerződést a követke ző időpontokban értékeljük: 1953 ápril's 10-ig, július 10-ig október 10-ig. 1954 január 1 Ó ig Barcson és Csurgón az MTSB kiküldötteivel a JTSB elnök részvételével. A verseny győztese az a sportköi lesz, amely a vállalt 21 verseny- pontot a pontozás alapján nagyobt pont'számban teljesíti. A versen-) győztesének adjuk a csurgói és í barcsi járási TSB-k által felaján lőtt versenyzászlót. A verseny zászlót az évvégi értékelés utál adjuk át. Barcs, 1953 január 26. Vörös István csurgói JTSB-elnök Czeczelí Károly barcsi JTSB-elnök. Minden fajtájú és minden mennyiségű 2 kg-on felüli elő házi- nyulat szerződésre 12 Ft, szerződés nélkül 10 forintos áron megveszünk. A belga óriásért 2 forinttal kevesebbet fizetünk. Nyulböreit 70 százalékkal magasabb áron értékesítheti, ha szer­ződést köt a Prémesállattenyésztő Vállalat megbízottjánál Kaposvár, Kossuth Lajps-u. 21., Kaposvár, Sétatér u. 6., Csorna, Pojti Imre. Kiváló minőségű tényé sznyulak rendelhetők a Prémesállaftenyésztp Vállalatnál Budapest, V,, Sütö-u. 1. sz. Telefon: 181^466., 383—180. apróhirdetések Főkönyvelőt felveszünk nagy­kereskedelmi vállalathoz. Részle­tes életrajzokat eddigi működés megjelölésével „Megbízható'1 jel­igére a Hirdetőbe. A Somogymegyei Villanyszerelé­si Vállalat vásárol 1 darab amper­mérőt 30 A. határig és 1 darab voltmérőt 150 V. mérési határig és 1 diarab gerjesztő ellenállást 6 kw teljesítményű dinamóhoz, 110 volt. SOMOGYMEGYEI MOZIK MŰSORA Vörös Csillag: Vihar 29—4. Szabad Ifjúság: Fiatalok 30—3. Balaíonbogláv: Boldogság felé 31—1 Barcs: Ruszlán és Ludmilla 31—1. Csurgó: Acélkatonák 31—1. Igái: Mi leszünk az elsők 31—1. Lengyeltóti: Kínai cirkusz 31—1. Nagyatád: B ügy 31—1. Siófok: Afrikában történt 31—1. Tab: Eladó lány 31—1. SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovszki Mihály Felelős kiadó: Gábri Mihály Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor-u. 7 Telefon: 901. 463, 468. Kiadóhivatal: Kaposvár, Május 1-utca 16. Telefon: 999. Somogymegyei Nyomdaipari Vállalat Kaposvár, Latinka Sándor-u. 6. Telefon: 828. Nyomdáért felel: Hidas János A Somogymegyei Sütőipari Vál lalat 100 Ikg-tól 500 kg-ig tizedes mérleget keres megvételre. Beje leütések: Lenín-u. 10. alatt. Felhívás vállalatok, közületek és intézmények részére! Figyelemmel a pénzügyminisz tér 3.420—44/1952. P. M. szám rendeletére, felihívjuk vaiamenn-y vállalat, közület és intézmény f: gyeimét, horfw amennyiben a 1* vonásos adókra vonatkozó beje lentését még nem adta be, ihároi napon belül a Városi Tanács V. pénzügyi osztályához különbéi bírság; terhe .mellett kettői pé dánvfcan adja be. Wjisiejs VÁLTS 1 TAKARÉKBETÉTKÖNYVET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents