Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-15 / 39. szám

3

A Magyar Dolgozók Pártja Somogymegyei Bizottságának beszámolója

a február 18-i megyei pártválasztmányi ülésen

A Megyei Pártválasztmány február 13-i ülésén Gábri Mihály ejlvtárs tartott beszámolót az 1952. évi pártépítési munkáról. Beszámolójának első részében foglalkozott a pártválasztmány jelentőségével é-s szerepével, majd rátért a termelés és a gazdasági helyzetre:

A megye termelési terveinek helyzete — eredményeink és hiányosságaink ezen a téren —' hű képét» adja pártszervezeteink tevékenységének. Rákosi elvtárs szerint; „A kommunista jó munkájának próbaköve a termelés eredménye, hogy a jólvégzett po. lítikaí munkát az emelkedő termelés számai ellenőrzik“. Hogy jobban le lehessen mérni a megye pártszerveinek egy év alatt végzett munkáját, szükséges elöljáróban a legfontosabb termelési ágak helyzetével foglalkozni.

Megyénk gyáripara 1952, évi tervét 101 százalékra teljesítette. Számos üzemünk, mint .a Kaposvári Textilmű is, december 21 előtt befejezte évi tervét- Vannak olyan üzemek, mint a Vasöntöde és Gépüzem, amelyek tervüket 113 százalékra teljesítették. Az ipari termelőszövetkezetek évi termelési tervüket 117 százalékra teljesítették. Ez annak eredménye, hogy vállalataink igazgatói és a párttitkárok következetesen harcolnak a tervek teljesítéséért. A pártibizottságok, beleértve a Megyei Pártbizottságot is, 1— nagyobb figyelmet fordítanak az iparra. Egyes üzemek a tervfegyelem lazasága, a szervezetlenség és a munkaverseny gyengesége miatt nem teijesítétték tervüket. A Tanácsi Téglagyárak Somogymegyei Egyesüléséhez tartozó üzemek mindössze 83, az építőipar szintén S3 százalékra teljesítette tervét.

Ezután foglalkozott Gábri elvtárs az április 4-re való'felkészüléssel, majd áttért a mezőgazdaság helyzetének ismertetésére.

1952-ben a mezőgazdaság szocialista átszervezése Somogy megyében a II. pártkongresszus és a Központi Vezetőség határozatai szerint lényegéiben egészségesen folyt. Az önkéntesség elve alapján a dolgozó parasztok az elmúlt évben is nagy számmal választották a nagyüzemi gazdálkodás útját. 1952-ben a megye területén 97 új

III. típusú és 8 I. típusú tsz, illetve tszcs alakult. A tsz-mozgalom egy év alatt 7300 családdal, 12.042 taggal és 73.896 kh. földdel növekedett. Jelenleg 340 tsz-ben és csoportban 15.957 ’Család 25.832 taggal, 147.544 hold földön — a szántóterület 23.4 százalékán — közösen gazdálkodik. A megye 250 községéből jelenleg 65 a tsz- község, vagyis községeink egynegyede. Legelőreihaladottabb a mezőgazdaság szocialista átszervezése a tahi járásban, ahol a szántóterület 50 százalékán szövetkezeti gazdálkodás folyik. Egészséges volt a fejlődés a csurgói és barcsi járásokban is, ahol a szántóterület 31.1, illetve 31.9 százalékán folyik szövetkezeti gazdálkodás. "Leggyengébb a marcali és fonyódi járások eredménye, ahol a szántó- terülefnek mindössze 7.2, illetve 9.4 százaléka van a szövetkezetek kezelésében.

Termelőszövetkezeteink jelentős része példásan végezte el a tavaszi éís nyári mezőgazdasági munkát, őszi vetési é9 sílózási tervüket teljesítették. Az őszi vetésben mintegy 20—30 tsz maradt el. A legsúlyosabb lemaradás a tsz-ek beadási kötelezettségének teljesítésénél van. Ennek oka, hegy még mindig laza az állami fegyelem, másrészt, hogy a beadási tervek teljesítésének feltételeit nem sikerült számos szövetkezetben biztosítani. Ezt a párt- és a tanácsszervek elhanyagolták. t

A télen 214' III. típusú termelő- szövetkezetnél készült el a zárszámadás. A 214 tsz egy év alatt átlagosan kétszeresére növelte vagyonát. Ossz vagyonuk ma meghaladja a 81 millió forintot. A szövetkezeti vagyon egy év alatt 6 millió 470.733 forintról több mint 23 millió forintra emelkedett. A középes hosszúlejáratú hitelekből közel

40 millió forintot fizettek vissza egy év alatt.

A megye termelőszövetkezeteiben a tagság általában több munkaegységet teljesített, mint az előbbi évben. Énnek megfelelően, akik jól dolgoztak, jelentős jöve- delem/e tettek szert. A barcsi Vörös Csillag tsz tagja, Gulácsi Mihály családjával 884 munkaegységet teljesített. Kerestek összesen: 31 mázsa búzát, 2 és fél mázsa árpát, 9 mázsa tengerit, 18 mázsa szénát, 71 kg cukrot, 18 mázsa ta‘ karmányrépát, 7 mázsa burgonyát és több mint 13 ezer forint készpénzt. Ehhez természetesen hozzájön még a háztáji gazdálkodás jövedelmié. Az ‘-ilyen jövedelem írem egyedülálló, de még csak nem is ritka jelenség a megyében.

A zárszámadások eredményeit az egyénileg dolgozó parasztok megyeszerte figyelemmel kísér- *ék. Számos közgyűlésen és csoportértekezleten a zárszámadás ismertetésén az egyénileg dolgozó parasztok is résztvettek. Az eredményt látva, a zárszámadás ideje alatt 16 új csoport alakult és a már meglévők is új belépőkkel 'erősödtek. Összesen 1162 család 1869 taggal, 14.060 hold földdel lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára az elmúlt hetekben,. A termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítása és fejlesztései általában egészséges. A megye gépállomásai, állami és lerdőgazdaságai 1952-ben jól oldották meg feladataikat — kivéve az utolsó negyedévet, amikor a gépállomások és állami gazdaságok súlyosan elmaradtak. A gépállomások a gépjavítással és mélyszántással, az állami gazdaságok az állattenyésztési és beadási terv teljesítésével. Most az a feladat, hogy az állatállomány átteleltetését és a minisztertanács határozatának végrehajtását a tavaszi munkákról maradéktalanul biztosítsuk.

A kedvezőtlen időjárás ellenére a megye 1952. évi begyűjtési tervét valamivel jobban teljesítette, mint a megelőző években. Ezt a javuló politikai munka, a szilárduló állami fegyelem, a tanácsok és a begyűjtési szervek fokozott munkája eredményezte. A kenyér- és takarmánygabonát 100, a burgonyát 100, a • hízottsertést 102, a vágómarhabeadást 103» százalékra teljesítette a megye. Egy sor fontos terményt, állatot és állati terméket azonban nem sikerült begyűjteni. Súlyos lemaradás van az elmúlt évből a napraforgó, kukorica, tej. tojás, baromfi és a széna begyűjtésénél. A lemarar dás szembetűnő a termelőszövetkezeteknél. De a kulákok kötelezettségteljesítéséről a megalkuvás miatt alig lehet számot adni. A tanácsok opportunizmusa a falusi osztályeílenséggel szemben! tűrhetetlen. A tavalyi hátralékot senkinek «1 nem engedik, ugyanakkor az ezévi beadási kötelezettség teljesítése is már napirenden van.

Az 1953. évi begyűjtési tervek teljesítését a tanács- és begyűjtő szervek nem vették megfelelően kézbe, Az első negyedévi hízott- seríésbeadásí terv mindössze 32 százalékban nyert eddig teljesí test.

A begyűjtés egyéb területein még ennél is rosszabb a helyzet. A következő idők fontos feladata a begyűjtési tervek pontos teljesítésének megkövetelése minden termelő szektortól.

Az őszi mezőgazdasági munkák tervének teljesítésében igen súlyos lemaradás van és ez veszélyezteti a jövő évi iközellátást. Biztosítani kell az őszi vetések pótlását, pótolni kell februárban a mélyszántást és nagy gonddal, időben elő kell készíteni a tavaszi szántás-vetési terv maradéktalan teljesítését. A termelés terén elért eredmények és hiányosságok szoros összefüggésben vannak a politikai felvilágosító munkával.

Agitációs és propagandamunkánk helyzete

Pártszervezeteink agitációs munkája következtében nőtt pártunk tekintélye, szélesedett megyénk dolgozóinak látóköre, szilárdult az állami fegyelem, fokozódott a szeretet a Szovjetunió, Sztálin és Rákosi elvtársak, iránt. A különböző tömeg propaganda és kultúrelőadások nagy népszerűségre tettek szert. A Szabad Föld Téli Esték keretéiben megtartott 2900 előadásnak közel 330 ezer hallgatója volt. A megtartott 14 ezer mozielőadást több mint másfél millió ember nézte végig. A megye 154 népkönyvtárából több mint 200 ezer kölcsönzés történt. Pártunk központi lapjának, a ,,Szabad Nép"-nek mintegy 15 ezer előfizetője van. A dolgozó parasztok előszeretettel olvassák a „Szabad Föld“-et, amit közel 10 ezren fizetnek elő. Mintegy 6 ezer népnevelőfüzet 'közvetlen segítséget nyújt az agitátorok munkájához. A „Somogyi Néplap" javuló politikai színvonala, harcos—kritikus hangja is mindinkább hozzájárul megyénk dolgozóinak felvilágosításához. A határmenti járásokban nemrég megtartott „Délsomogyi kultúrhónap" keretében számos előadás, színdarab, kiállítás, hangverseny, felolvasás fokozta dolgozóink lelkesedését a szocialista építés iránt.

A felvilágosító munkában fontos szerepe volt a népnevelőknek,' akiknek jelentős része fáradságot nem ismerve küzdött az .ellenséges nézetek ellen, tudatosította a párt- és kormányhatározatokat, ismertette a belső és nemzetközi helyzetet. Rendszeresebbek és színvonalasabbakká váltak a népnév elő é rt eke z le t e k, sokrétűbbé vált á felvilágosító munka. Széleskörű agitációs tevékenység folyt a gabonabegyüjtés, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése, a III. békekölosönjegyzés és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának méltó megünnepléséért. Az év utolsó hónapjaiban azonban a népnevelő- munka ellanyhult, ami hozzájárult az őszi mezőgazdasági munkák súlyos elmaradásához. A Megyei Pártbizottság agitációs és propaganda osztálya elkéúyelmesedett, nem fordított figyelmet az agitációs munka további javítására. Hasonló helyzet alakult ki a járási pártbizottságok és alapszervezetek zöménél is.

Igen gyenge a felvilágosító munka a falusi szocialista szektorokban, mindenekelőtt a termelőszövetkezetekben. A legtöbb helyen a népnevelőcsoportok kiépítéséhez csak nemrégen kezdtünk hozzá. A felvilágosító munka hatékonyságát csökkenti, hogy nem állandóan végezzük, hanem csak főleg a kampányok idején, másrészt pedig, hogy nem elég tartalmas. Az ellenséges nézetek, tevékenységek leleplezése nem konkrétan, hanem sok esetben csak szólamokban történik. Hiányzik a nép- nevellőmunkából a harcosság, ami csökkenti az agitáció hatékonyságát. Sokszor a népnevelők — mert nincsenek megfelelően kiképezve, érvekkel ellátva — maguk is meghátrálnak a nehézségek előtt és ahelyett, hogy felvennék a harcot az ellenséges nézetekkel, ők maguk is siránkoznak. Vannak párt' szervezetek, ahol hosszú ideig népneveilőértekezleteket sem tar tanaik. A párt alapszervezetek, <ie pártbizottságok részéről is tapasztalható a politikai tömegmunka lebecsülése és ugyanakkor bürokratikus, adminisztratív módszerekkel való helyettesítése. Az ilyen jelenségek ellen a jövőben következetesebben kell harcolni.

A február második felében megtartandó népnevelő értekezleteken a minisztertanácsnak az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról szóló határozatát ismertessék. Ezt a határozatot részleteiben meg kell vitatni a népnevelőkkel, ismertetni annak politikai és gazdasági jelentőségét s annak megtörténte után minden népnevelő keresse fel a hozzá beosztott dolgozókat, világosítsa fel őket a tavaszi munkák elvégzéséről.

Jelentősen hozzájárul a párttagok elméleti színvonalának emeléséhez a fokozódó érdeklődés a pártkiadványok iránt. Csak Kaposvárott több mint 26 ezer politikai mű, köztük többezer klasz- szikus fogyott el egy év alatt. Sokan tanulmányozzák a megyéDen Lenin, Sztálin, Rákosi elvtársak munkáit és a XIX, pártkongresz- szus történ elírni jelentőségű anyagait.

A pártoktatási év sikeresebben indult be és jelenleg is magasabb színvonalon folyik, mint a megelőző év hasonló időszakában. Párt. bizottságaink és alapszervezete- ínk lényegesen többet és alaposabban foglalkoznak a propagandamunkával. Egyre jobban megértik, hogy a pártoktatás jó megszervezése alapvetően befolyásolja fejlődésünket. A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusa anyagának feldolgozása rendkívül nagy érdeklődést és lendületet adott a pártoktatási munkának és a figyelmet nagymértékben erre a területre irányította. Számos helyen nőtt a hallgatók száma, új politikai iskolák jött elf létre és emelkedett a politikai iskolák és konferenciák elvi színvonala.

Az eredmények ellenére még mindig sok fogyatékosság van a páripropaigandamunkában. Az oktatás egyik formájában sem tudtuk elérni, hogy a hallgatók min. den esetben jól felkészülve, 1O0 százalékosan megjelenjenek a foglalkozásokon. ^

A DISZ propagandamunkájában — mely az oktatási év megindulásakor igen -sok fogyatékossággal küzdött — a XIX. kongresszus anyagának a feldolgozása jelentős javulást eredményezett. Növekedett * a DISZ politikai körök hallgatóinak száma, emelkedett az oktatás elvi színvonala is. A tabi, marcali, nagyatádi járásiban a fiataloknak több mint 30 százaléka vesz részt az oktatásban. Ezeknek a kezdeti eredményeknek ellenére a DISZ-oktaíásban még komoly fogyatékosságok vannak mind a felkészülés, mind az ellenőrzés és segítségnyújtás területén, melyen állandó, tervszerű munkával változtatni kell.

A propagandamunka javítása érdekében fő feladatunk, hogy állandóan javítsuk az ellenőrzést, különösen a propaganda szemináriumokon, politikai iskolákon és konferenciákon, biztosítsuk a hallgatók gondos felkészülését és megjelenését a konferenciákon. Most, ahogy közeledik a tavaszi mező- gazdasági munka, fontos feladatnak keli tekinteni a lemorzsolódás elleni harcot, 'különösen falun és a mezőgazdaság szocialista szektoraiban, mert az utóbbi időben a pusztakovácsi és más pártszervezetékben elmaradnak a politikái iskolák, vagy lemorzsolódás van.

A következő résziben Gábri elvtárs foglalkozott pártunk számszerű helyzetével és a tagjelöltfelvétellel a megyében, majd rátért a határozatok ellenőrzésének fontosságára.

Somogy megyében az elmúlt időkben gyakran volt tapasztalható egyes funkcionáriusok részérői formális viszony a Központi Vezetőség határozatai iránt. Voltak és vannak elvtársak, akiket nem nyugtalanít, hogy a pártépítés egyes területein lemaradás van, hogy nem teljesítjük a begyűjtési, vetési terveket, sőt egyesek ha- mif jelentésekkel félrevezetik, megtévesztik a pártot. Mindez azért fordulhat elő, mert nem elég hatékony a megyei és járási párt- bizottságok részéről a végrehajtás ellenőrzése. A határozatok végrehajtásának magasszínvenalú ellenőrzése még nem vált pártszervezete nk húsává és vérévé. Lebecsülik és sok esetben elmulasztják figyelemmel kísérni a határo zafok sorsát. Ezért vannak szép számmal^ végre nem hajtott, vagy csak részben végrehajtott határozatok.

Igen fontos, hogy a pártbizottságok munkájukat még fokozottabban, reális munkatervek alap ián végezzék. El kell Ikerülni, hogy egyes elvtársákat túlságosan megterheljenek jelentések gyártásával, különböző feladatokkal. Gondot kell fordítani arra, hogy a pártmunkások tervszerűen, előrelátóan dolgozzanak és ne az események után 'kullogjanak, kapkodjanak egyik feladattól a másikhoz. Minden területen csökkenteni kell az ülések számát és az írásos anyagok mennyiségét.

ÖSSZEFOGLALVA:

a) Nagyobb figyelmet kell fordítani a pártihatározatok helyszínen történő ellenőrzésére. Ennek érdekében többet kell tartózkodni az alsóbb szerveknél és segíteni azok munkáját. Fokozottabban kell alkalmazni a brigádok - és komplex-brigádok munkáját az ellenőrző munkában.

b) Az egyes szervek vezetőit rendszeresen be kell számoltatni pártbizottsági ülésen, vagy egyéni beszélgetés formájában. Esetenként kérjenek az egyes területek vezetőitől ellenőrző jelentést, azt értékeljék és reagáljanak rá.

c) A fentiek megvalósítása érdekében szakítani kell a pártmunkában még mindig tapasztalható bürokratikus jelenségekkel.

Önbírálat, alulról jövő bírálat

Pártunk Központi Vezetőségének 1950 február 10-i ülésén Rákosi elv'társ feladatként jelölte meg, hogy erősítsük pártunk kapcsolatait a tömegekkel, fejlesszük a pártonbelüli demokráciát, a kritikát és önkritikát. Az elmúlt 2 év során megyénkben komoly javulás volt a pártdemokrácia betartása, a bírálat, önbírálat alkalmazása terén. Ennek következtében javult a párt és a dolgozó tömegek kapcsolata. Az utóbbi időben azonban ismét tapasztaljuk, hogy a helyes bírálat és önbírálat kérdését pártszervezeteink egyrészé- ben még mindig lebecsülik. Egyes funkcionáriusok, akik felelőig helyen dolgoznak, nem vonják le a tnaguk számára a tanulságot íi párt erre vonatkozó számos útmutatásából, nem fejlesztik, nem segítik elő a bírálatot és önbírálatot. Elkenik a hibákat, a hiányosságokat. „A minden rendben van" hangulat és önteltség légkörét teremtik meg maguk körül. Az ilyen funkcionáriusok sok kárt okoznak a pártnak, bár gyakran hangoztatják a párt iránti odaadásukat.

Akadnak nálunk még kiskirályok, akik azt hiszik, ‘hogy a párt határozatok rájuk nem vonatkoznak, akik tessék-lássék módra elismerik a feléjük gyakorolt bíná |at helyességét, ugyanakkor minden módon elnyomják az alulról jövő bírálatot. A bírálókkal szemben gyakran nyúlnak olyan eszközökhöz, ami kommunisták részére megengedhetetlen. Arról, nogy funkcionáriusaink nagyon gyakran nem tűrik a kritikát, a bírálatot, néhány elrettentő példa szemléltetően tanúskodik. A csurgói járásban Nagy Árpád tanító, aki 1948 óta párttag, egy értekezleten megbírálta a csurgói JB munkáját és a járási titkár magatartását. Ezt követően koholt vádak alapján kizárták a pártból. Kizárását felületes vizsgálat után a Megyei Pártbizottság is jóváhagyta A Központi Ellenőrző Bizottság visz- szavette a pártba. Ebben az esetben tehát a bírálók üldözésével találkozunk.

i A Siófoki Ásványolaj Válknat pártszervezete a Megyei Pártbizottsághoz jelentést írt, amelyben feltárta a vállalat vezetősége részéről tapasztalt hiányosságokat és bírálta a vállalat igazgatóját. Az igazgató — mivel a pártveze- tőséggel szemben nem bírt ,zaakciót alkalmazni — koholt vádak alapján a gépírónőt akarta eltávolítani az üzemből, aki a levelet leírta. Helytelen magatartásáért, a bírálat elfojtásáért Németh László igazgató elvtársat a JB megrovásban részesítette.

Továbbra is áll, hogy még sok helyen nem szívesen nézik pártunk lapjával, a „Szabad Nép"- pel szoros kapcsolatot tartó munkáslevelezőket, akik a lapot infer(Folytatása a 4. oldalon.)