Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-05 / 30. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP _________________________________________________________________________________Csütörtök, 1953. február 5. M illli'ffl IprtHrt^fraBBHEaBESfflBMBkaiaia^TiiM £S#PlMM^ffiragSZS3HMMKSag5BgWiÉttMyg^^ A minisztertanács határozata a gépállomások munkájának megjavításáról (Folytatás az 1. oldalról.) ■ezen felüli az idény-norma túltel­jesítése esetén további 50 száza­lék progressziót !ke]l alkalmazni. Emellett a komlbájniveze, tőknek 500, a munkagépke,zellöknek 400 •forint jutalmat kell adni a kom­bájnnak az idény végén megfelelő állapotban történő átadásáért. A jutalom feltételei: az idénynorma teljesítése, az üzemanyagnorma be­tartása, a gép átadásaikor felvett jegyzőkönyvi igazolás a kombiin megfelelő minősítéséről. e) A cséplési normákat egysze­rűsíteni kell olymódon, hogy a kü­lönböző gabonafélékre megállapí­tott kategóriákat 'össze kell von­ni. Hasonilóképpen össze kell von­ni a jelenlegi szem-, szalmaarány szerint megállapított 8 csé]plési ka­tegóriát js olymódon, hogy 3 ka­tegóriát kell országosan megálla­pítani és egy gépállomáson csak egy kategóriát kell alkalmazni. f) A hraktorbrigádolk vezetőinek díjazását a brigád tervteljesítésé- iől kell függővé tenni és a meg­állapított alapteflj'esítményen felül a brigád teljesítménye után 50 szá­zalékkal felemelt teljesítménybért kell fizatini. Nem fő munkák ide­jén a brigádvezetek részére to­vábbra is havi díjazást kell bizto­sítani. g) Az üzemanyag megtakarítá­sért fizetett prémiumot fenn kell tartani, viszont az üzemanyag túl­fogyasztási, vagy üzemanyaghiány esetén mind a brigádvezefök, mind a jnaktonveizetők ’béréből, illetve mimika egységéből levonást keli eszközölni. A levonás azon­ban a ike,reset 10 százalékát nem haladhatja meg. 4., A minisztertanács kötelezi az Országos Tervhivatal elnökét és a földművelésügyi minisztert, bogy a gépállomások munkavédelmi, egész ségiigyi, balesetelhárítási és jóléti berendezéseinek, (szolgáltatásainak) megvalósításához a szükséges felté­teleket az éves tervekben biztosít, sák. a) A gépállomások; igazgatói, a helyi lehetőségek • legteljesebb fel- használásával gondoskodjanak a munkavédelem és a szociális ellátás körébe eső létesítmények megvaló­sításáról és a gépállomási dolgo­zók munkafeltételeinek megjavításá­ról. b) Különösen nagy gondot kell fordítani a női dolgozók szociális és munkavédelmi ellátásának lénye­ges megjavítására, elsősorban elkü­lönített és megfelelően berendezett női szállások, mosdók és öltözőhe­lyiségek létesítésére. A szükséges beruházásokat és beszerzéseket már ■ebben az évben úgy kell megvaló­sítani, hogy azok a mezőgazdasági idénymunkák idejére elkészüljenek, illetőleg rendelkezésre adjanak. c) Az idénymunkák eredményes és időben való elvégzése érdekében a traktorbrigád számára minden olyan területen, amely 4—5 kilo­méternél távolabb esik a község­től, brigádszállást kell létesíteni. A brigádszállás épületéről a ter­melőszövetkezet köteles a saját ere­jéből gondoskodni, berendezése pe­dig — a rendelkezésre álló esz­közökből — a gépállomás köteles­sége. d) A balesetek elkerülése végett be kell vezetni a traktorvezetői jogosítvány rendszerét és 1953 má­jus 1-től kezdve csak ilyen jogo­sítvánnyal rendelkezők vezethetnek traktort. 5. A gépállomások javítóbázisát az 1953. évben jelentős mértékben ki kell szélesíteni és a javítás es karbantartás műszaki előírásait szi­gorúan be kell tartani. a) A gépállomás igazgatója köte­les egyénileg felelőssé tenni a gép­állomás minden dolgozóját a rábí­zott gépek karbantartásáért és ja­vításáért. Mindazokat, akik a mű­szaki előírások, valamint a gépek átadására és átvételére vonatkozó szabályok .ellen vétenek, felelősség­re kell vonni és kártérítésre kell kötelezni. 6. A gépállomások dolgozóinak műszaki és agrotechnikai oktatását magasabb szinvonalra kell emelni és gyakorlatiasabbá kell tenni. a) A traktorvezetők és a mun­kagépkezelők gépállomási oktatását úgy kell megszervezni, hogy a gé­pekkel való gyakorlati foglalkozás mellett elegendő idő jusson elitté leli oktatásra. Az oktatás necsak álló' gépeken, hanem a lehetőség szerint minden munkafolyamat be­mutatásával és begyakorlásával történjék. b) Különösen gondot kell fordí­tani a nők oktatására, elsősorban a női traktorvezetők részére szer­vezett megyei iskolák benépesítésé­re, gondozására és oktatási szín­vonaluk emelésére. c) 1955 december végéig el kell érni, hogy minden gépállomás igaz­gatója és vezető agronómusa leg­alább mezőgazdasági akadémiai képzettségű szakember legyen, a gépállomások körzeti agronómusai pedig legalább középfokú végzett­séggel rendelkezzenek. 7. A gépállomási vezetés meg­szilárdítását a felelősség pontos meghatározásával és következetes .érvényesítésével, valamint a veze­tők tekintélyének emelésével kell elősegíteni. a) A gépállomás igazgatója az egyszemélyi felelős vezetés elve alapján felelős a gépállomás min­den dolgozójának munkájáért és ezen keresztül a gépállomás egész működéséért. A gépállomások igaz­gatóit a földművelésügyi miniszter nevezi ki, vagy mozdítja el. b) Az igazgató helyettesei, a ve­zető agronómus, a vezető mecha­nikus és a főkönyvelő egyénileg felelősek szakterületük irányításá­ért és kinevezésük, vagy elmozdí­tásuk az ÁMG főigazgatóság veze­tőjének jóváhagyásával! történhet. 8. A, gépállomásokon gyökere­sen meg kell javítani a pénz- és anyaggazdálkodási fegyelmet és a legerélyesebb eszközökkel kell vé­gi-tvetni akár a pénzeszközökkel, akár az; anyaggal folytatott pa­zarlásnak; a) A gépállomás minden dolgo­zójának kötelessége a pénz- és anyaggazdálkodás szabályait szigo­rúan betartani, a rábízott nyilván­tartásokat lelkiismeretesen és gon­dosan vezetni, s őrködni afelett, hogy senki a nép vagyonával, gon­datlanul, vagy felelőtlenül ne gaz- dálkodhassék. b) A gépállomás igazgatója köte­les a pénz- és anyaggazdálkodás terén a legszigorúbb ellenőrzést gyakorolni és mindazokkal szem­ben, akik a pénz- és anyaggazdál­kodási fegyelem ellen vétenek,. fe­gyelmi eljárást lefolytatni s sú­lyosabb esetben pedig bűnvádi fel­jelentést tenni. Különleges köteles­sége a gépállomás, igazgatójának, hogy megteremtse ,az alapbizonyla­tok vezetésének szigorú rendjét és folyamatos ellenőrzéssel őrködni afelett, hogy e téren a gépállomá­son és a brigádoknál a legkisebb lazaságot se tűrjenek meg. c) A gépállomások számvitelé­nek és pénzgazdálkodásának meg­szilárdítása érdekében meg keil erősíteni a könyvelői és revizori apparátust és a gépállomási irá­nyító szervek biztosítsák a szám­viteli dolgozók munkájának na­gyobb megbecsülését. 9. A szocialista tulajdon meg­őrzése minden gépállomási dolgozó alapvető kötelessége. Megengedhe­tetlen, hogy a gépállomások igazga­tói, műszaki vezetői és más dolgo­zói a milliós értékű gépekkel „szem­ben közömbös, sokszor felelőtlen magatartást tanúsítsanak, ellhanya1 golják a gépek karbantartását és a tárolásra való rendelkezések be­tartását. Ezt a tűrhetetlen helyze­tet haladéktalanul fel kell számol­ni és mindazokat, akik a műszaki karbantartásra és helyes tárolás­ra vonatkozó rendelkezéseket nem tartják be, szigorúan felelősségre kell vonni, súlyosabb esetben pe­dig büntető eljárást kell folytat­ni ellenük. A gépállomások felelősek a ter­melőszövetkezet termeléséért, gaz-' dasági megerősítéséért és szerve­zeti megszilárdításáért. Ennek ér­dekében a gépállomások és a ter­melőszövetkezetek kapcsolatát szo­rosabbá kell tenni, szilárd alapokra kell helyezni, és az együttműködés alapokmányát, a gépállomási szer­ződést, az abban foglalt kötelezett­ségeket mind a gépállomás dolgo­zóinak, mind a termelőszövetkezet tagjainak be kell tartaniok. 1. A gépállomás és a termelőszö­vetkezet között a mezőgazdasági munkák elvégzésére megkötött szer­ződés kötelező erejű okirat, amely meghatározza mind a gépállomá­sok. mind a termelőszövetkezetek kötelességeit a tervben kitűzött ter­melési feladatok teljesítése érd:ké- ben. a) A gépállomás és a termelőszö­vetkezet közötti szerződést a jelen határozat mellékleteként közzétett szerződésminta alapján kell meg­kötni. A gépállomás és a termelő- szövetkezet köteles a szerződésmin­ta alapos áttanulmányozása után, a termelési tervek alapján, az egyes munkák elvégzését, azoknak határ­időit és agrotechnikai előírásait pontosan meghatározva, a szerző­dés tervezetét a termelőszövetkezet közgyűlése .elé terjeszteni, amely a . gépállomás igazgatójának, agro- nómusának és a traktorbrigád ve­zetőinek jelenlétében azt minden részletében megtárgyalja. A köz­gyűlés által elfogadott szerződést a járási tanács elnökének és mező- gazdasági osztályvezetőjének kell megerősítenie. b) A gépállomás igazgatója és a termelőszövetkezet elnöke köteles a szerződés betartását a munkák ha­táridőre és megfelelő minőségben való elvégzését folyamatosan ellen­őrizni. A gépállomás és a termelő- szövetkezet egy évre megkötött szerződés alapján minden mezőgaz­dasági főidény előtt köteles kiegé­szítő megállapodásban lerögzíteni azt, hogy a főidényben elvégzendő egyes munkákat a minisztertanács határozatában esetleg más jogsza­bályban megállapított határidőkön bglül pontosan mely időpontra, mi­lyen agrotechnika alkalmazásával és milyen munkaszervezéssel fog­ják elvégezni. 4 c) A gépállomási tanácsot a gép­állomások és a termelőszövetkeze­tek együttműködésének irányító és ellenőrző szél-vévé kel! fejleszteni. A gépállomás igazgatója köteles a gépállomása tanácsot évente leg­alább háromszor a mezőgazdasági főidények előtt összehívni. A gép- álldmási tanács ülésén a gépállo­más igazgatója köteles részletesen beszámolni az egyes termelőszövet­kezetekkel megkötött • szerződések teljesítéséről, a tapasztalt hibákról és hiányosságokról. A termelőszö­vetkezetek elnökei kötelesek részt- venni a gépállomása 'tanács1 ülésén és szövetkezetük részéről feltárni a szerződés teljesítésével kapcsola­tos tapasztalataikat. A gépállomási tanács ülésén a járási tanács el­nöke, vagy helyettese is köteles résztvenni. 2. Az 1953. évi tervek elkészítése során a gépállomás és a termelő- szövetkezet terveit szoros össz­hangban kell elkészíteni. A gépállo­másnak, .elsősorban agronómusai útján a tervezés egész menete alatt részt kell venni a termelőszövetke­zet terveinek elkészítésében azzal a felelősséggel, hogy a termelőszö­vetkezet tervf.eladatai . a gépállo­más munkájának alapját képezik. 3. A gépállomási munkák díjté­teleit egyszerűbbé kell tenni és el\ számolását a termelőszövetkezetek számára meg kell könyíteni. a) Az ország minden termelő- szövetkezetét, talajjánalk dombor­zati 'és kötöttségi viszonyai alapján az országosan megállapított négy kategória valameflyikélbe kell be­sorolni és területén egy díjszabást kell alkalmazni. b) A talajmunkák 'díját a terme­lőszövetkezet termélszefben köte­les teljesíteni. Az önálló termelő­szövetkezet és a III. típusú ter­melőszövetkezeti csoport azonban gépállomási díjtartozásának az't a részét, amely összes szántóterüle­tére kát. holdamként számított 30 búzakilogrammom feliül van, sza­bad választása szerint természet­ben vagy készpénzben egyenlít­heti ki. c) A gépállomási díjtartozásnak természetben .teljesítendő részié ugyanazon szabályzat alá esik, mint a termelőszövetkezet beadá­si kötelezettsége és teljesítéséért a gépállomás is felélős. 4. A gépállomás és a termelő- szövetkezet termelési (kapcsolatá­nak további megszilárdítása és a traktorvezetőiknek a terméshozam emelésében való érdekeltté tétele érdekében tovább (kell szélesíteni a termelőszövetkezeti tag trak­torvezetőik rendszerét. a) A téli szerződésikőtések idő­szakában a termelőszövetkezetek­nek legalább annyi tagot kell traktorvezetői 'kiképzés és be­osztás céljára a gépállomásra kül­deni, amennyi traktorvezetőre a term el é,szövetkéz éifben dalig ózó traktorokhoz szükség van. Külö­nösen súlyt kell helyezni a terme­lőszövetkezetek fiataljainak és a nőknek traktorvezetővé való ki­képzésére b) A termelőszövetkezeti tag traktorvezetők részére az egy müszaknerma teljesítéséért járó munkaegységek számát •— a gép- karbantartási díj beszámításával — 2.50—4.00 munkaegységről 3.50 —5,50 munkaegységre, a ,munka- gépkezelők részére égy műszak- norma teljesítésé ént megállapított munkaegységek számát 1.60—2.65 munkaegységről 2.25—3.25 mun­kaegységre kell felemelni. Egyide­jűleg a gépállomás álfái fizetendő pénzbeli biztosított minimumot 8 forintra kell emelni. 5. A földművelésügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértés­ben 1953 végéig oldja meg minden gépállomás területi elhelyezésé­nek kérdését olymódon, 'hogy min­dem gépállomás csak egy járás té­rülőién dolgozzék. A gépállomá­sok által kiszolgált termelőszövet­kezeték körzetét tartósan ki kell alakítani és el kell érni, hogy a traktorbrigádok állandóan ugyan­azon a területen dolgozzanak. A gépállomások munkájáért és e határozatban foglaltak megvalósítá­sáért közvetlenül felelősek a me­gyei, illetve a járási tanácsok is. Ezért erélyesen fel kell számolni a megyei és járási tanácsok és a gépállomások minden elszigetelődés) törekvését. 1. A megyei tanácsoknak a me­gye gépállomásait, mint mezőgaz­dasági irányító tevékenységük leg­főbb eszközeit szorosan és közvet­lenül kell irányítaniok és fejleszté­sükre, ellenőrzésükre, különösen pe­dig e határozatban foglaltad vég­rehajtására megkülönböztetett fi­gyelmet kell fordítanidc. a) A megyei tanács végrehajtó bizottságának irányító és ellenőrző tevékenységét ki kell terjesztenie a gépállomások egész tevékenységé­re, a termelőszövetkezetek munká­jára, főképpen a termelési tervek teljesítésére. b) A megyei tanács mezőgazda­sági osztályának gépállomási cso­portját 1953 március 1-ig igazga­tósággá kell szervezni. A megyei: gépállomási igazgatóság vezetője a mezőgazdasági osztály vezetőjének első helyettese, aki a végrehajtó bizottság határozatai és a mező- gazdasági osztály vezetőjének uta­sításai alapján irányítja a gépál­lomások működését. A mezőgazda- sági osztály főagronómu&ának kü­lönleges kötelessége a gépállomások munkájának agrotechnikai irányí­tása és végzett munkájuk minősé­gének állandó ellenőrzése. c) A megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke köteles a gép­állomások munkáját rendszeresen a végrehajtó bizottság üléseinek na­pirendjére tűzni és ezekre az ülé­sekre a gépállomási igazgatóság vezetőjét, illetve a megvizsgált gép­állomás igazgatóját minden eset­ben meghívni. 2. A járási tanács végrehajt* bizottsága felelős a gépállomások és termelőszövetkezetek szoros kap­csolatának kiépítéséért, a gépállo­mások által végzett munka agro­technikai minőségéért, valamint a termelőszövetkezetek és gépállomá­sok között felmerült viták eldönté­séért. Ennek megfelelően a járási tanács végrehajtó bizottságának jogai és kötelességei a gépállomá­sok működésével kapcsolatban a következők: a) A járási tanács végrehajt# bizottsága minden termelési kam­pány előtt a járási mezőgazdaság» osztály vezetőjén keresztül kötele» meghatározni azokat az agrotech- ■nikai előírásokat, amelyeket a gép­állomások alkalmazni tartoznak. ' b) A járási tanács) végrehajtó bizottsága illetékes a gépállomás é* a termelőszövetkezet között akár a végzett munka minősége, akár egyéb, a termeléssel kapcsolatos viták eldöntésére. Ezért gépállo­mási döntőbizotságot kell szervezni, amelynek e'nöke a járási mezőgaz­dasági osztály vezetője, tagjai: a gépállomás igazgatója és az érdekelt termelőszövetkezet elnöke. c) A járási tanács végrehajtó bizottsága köteles egyfelől a járá­si mezőgazdasági osztályon, a terv és statisztikai osztályon /keresztül biztosítani a termelőszövetkeze­teik és gépállomások tervének összhangját, mind egy-egy gépál­lomás és termelőszövetkezet vi­szonyában, minid a járás egész te­rületére vonatkozóan. d) A járási tanács végrehajtó bizottsága a járási .mezőgazdasági .osztályvezetőn, a főagroncmuson, valamint a terv csőport vezetőjáa keresztiül köteles ellenőrzést gya­korolni a gépállomáson. Emellett a gépállomás igaz g alt ójia kötele® rendszeresen beszámolni a járási tanács végrehajtó bizottsága ■elnö­kének a gépállomás terveinek tel­jesítéséről és a nagyobb munkák megszervezéséről. e) A járási tanács végrehajtó bizottságának nincs joga arra, hogy a gépállomás üzemi, műsza­ki és pénzügyi kérdéseivel ren­delkezzék, vagy ellenőrzést gya- koTicOion, sem pedig arra, hogy a gépállomás gépeit irányítsa, vagy azoktól a tervtől eltérő munkát követeljen meg. A minisztertanács utasítja » földmű vei ésügvi minisztert és a 'belügyminiszteri, gondosikod|j'ainak arról, hogy a megyei tanácsok el­nökei, a megyei mezőgazdasági osztályok és ‘gépállomás) igazgató­ságok vezetői, továbbá a gépállo­mások igazgatói és politikai he­lyettesei a jelen határozatot ala­posan áttanulmányozzák a gépál­lomások ügyeivel foglalkozó ta­nácsi dolgozókkal, a gém ál lom ásó­kon pedig a gépállomások vala­mennyi dolgozóijával megfelelőé* ismertessék. A határozatot a gép­állomások igazgatói és politikai helyettesei a termelö'szövetlkeze- tek vezetőivel és tagságával külön ismertessék. Budapest, 1953. január 30. Rákosi Mátyás s. k., á minisztertanács elnöke. ítélet az Egyesült Államok Kommunista Pártja 13 vezetőjének ügyében New York (TASZSZ). Február 3 án Dimoclk szövetségi bíró íté­letet hirdetett az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártja 13 veze­tőijének ügyében. A kolmmunista párt 13 vezetőjét ai hírhedt Slmith- törvény előírásainak megszegésé­vel vádolják. Díimock bíró Elizabeth Gurley Flynnt, Petti's Perryit, Alexander Bittei'mannt, Alexander Trachten­berget, William Weinistonet, V. J. Jetemet és Arnold Jofmsont egyenként háromévi börtönre és 6000 dollár pénzbüntetésre, Betty Gannct-t, Albert Lamnont, Luis Wedrostodkot, Jacob Mindéit és George Bl. Charneyt egyénik ént klétévi börtönre, valamint 4000 dollár pénzbüntetésre, Claudia Jonest pedig egyévi és egyhónapi börtönbüntetésre ítélte. A vietnami néphadsereg és a partizánok győzelmes harcai Észak-Vietnam síkságain Peking (Uj Kína). A Vietnami Hírügynökség jellenti: A vietnami népi erőik alakulatai és a partizánok újabb katonai si­kereket érték dl Észak-Vietnam síkságain és szétzúzták az ellenség összes úgynevezett portyázó had­műveleteit. így Nam-Dinh tartomány Ngia- Hnnig körzetében a népi erők és a partizánok 9 órán át tartó harc­ban visszaverték a 2000 emberrel, 75 motoros jármüvei és 15 repülő­géppel támadó ellenséget. Az agress-zorok 280 főnyi veszteséget szenvedtek halottakban. Az ellenség január 11 és 14 kö­zött nagyszabású támadó hadmű­veletbe kezdett, hogy megkísérel­je felmenteni a Kvíníh-Hcw éls Thai- Ninth körzetében körülzárt több őrhelyet. Az ebben az időszakiban lefolyt bét ütközetben a vietnami néphadsereg alakula/tai csaknem 3 ellenséges századot semmisítettek meg. Január 16-án a népi erők ala­kulatai a Tbai-Ninlh körzetébe* fekvő Taan-Fuongnáíl 200 ellensé­ges katonát tettek harcképtelenné.

Next

/
Thumbnails
Contents