Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-05 / 30. szám
Csütörtök, 1953. itbftiái' 5. SOMOGYI NÉPLAP Eredményes voll- határszéli járásaink sertéstenyésztőinek tapasztalatcsere-értekezlete Február 1-én a kastélyosdombói Felszabadulás termelőszövetkezetben 80 sertéstenyésztő gyűlt össze Somogy megye határszéli járásainak termelőszövetkezeteiből, állami gazdaságaiból, hogy a sertéstenyésztés aktuális problémáit megvitassák. A nyolcvan küldött előtt Tóth József, a Felszabadulás tsz állattenyésztési brigádvezetője és Element Árpád tsz elnök ismertette a tagság harcát az átteleltetés sikeréért. —- A nyári szárazság, a fagy- ég jégkár következtében az abraktakarmánytermés nagyfokú kiesése nagy gondot okozott a szövetkezet dolgozóinak. Gazdaságunkban azonnal bevezettük a legszigorúbb takarékosságot — mondta Element elvtárs. — A takarmány hiány miatt szinte lehetetlennek látszott hizlalás! tervünk teljesítése. Ekkor mutatott utat pártunk •és kormányzatunk, hogy mit kell tenni. A pért útmutatása nyomán tagságunk egyemtierkéíil látott a munkához, hogy a hiányzó abraktakarmányt makk- és akáchüvely gyűjtéssel pótolja. — A környező erdőségekben 10 és fél vagon makkot gyűjtöttünk össze s ezen felül további 14 vagon makkot vásároltunk fel. Ezzel már nemcsak a meglévő sertésállományunk továbbtar- tása és kihízlalása volt biztosítva, hanem mód nyílt arra is, hogy a környező ' termelőszövetkezetektől, ■csoportoktól mintegy 380 darab hízónak való süldőt vásárolhassunk. Szövetkezetünk azonban nemcsak az összegyűjtött makkot hasznosította. 570 mangalica ‘hízósertést kihajtottunk az erdőre. Ezeknek a sertéseknek mindössze két és fél kilogramm abrakot adunk meleg, híg moslék alakjában naponta, s az erdei legeltetés, makkoltatás révén havonta átlag 17—18 kilogrammos súlygyarapodást érnek el. így egy kilogramm ráhízott súly kb. öt forintba kerül a termelőszövetkezetnek. A makktól kihízott sertések az erdőről egyenesen a vagonokba kerülnek, hogy a lakosság zsír- és húsellátását szolgálják. A látogatók ezután a helyszínen szemlélték meg a termelőszövetkezet sertésállományát, a gyűjtött makk raktározását. Különösen elismerően nyilatkoztak a takarmányelőkészítő munkáról, a jól felszerelt élesztősítő kamráról, a rendről, tisztaságról, amely az egész gazdaságban uralkodott. Árvái Tibor, a barcsi Vörös Csillag brigádvezetője szólalt fel elsőnek a vita során. Elismerően nyilatkozott a termelőszövetkezet hízlalási munkájáról, viszont keményen bírálta a termelőszövetkezetet amiatt, hogy a hizlalás mellett elhanyagolják magát a sertéstenyésztést. A szedett sertések hizlalása soha nem olyan gazdaságos, mint a termelőszövetkezet által kitenyésztett egységes süldőálllomá- nyé. Kiss József, a komiósdi Terv termelőcsoport sertéstenyésztője elmondotta, hogy nagyon sokat tanult a tapasztalatcsere-értekezleten Elsősorban tisztaságot és rendet. Elmondta, hogy bizony sokszor előfordult, amikor többnapos trágya is benn maradt a sertésólban. ígéretet tett arra, hogy ezután ez néni fog többé előfordulni. A sertések takarmányozása terén ugyanakkor minden rendelkezésre álló jéhetösé- get felhasznál. Hiba volt az, hogy termelőcsoportjuk tagjai makkgyüjtéskor nem a közös állatállomány, hanem csupán a háztáji állatok számára gyűjtöttek. Gibicsán Péter, a háromfai állami gazdaság brigádvezetője arra hívta fel ar dolgozók figyelmét, hogy az élesztősítéshez ne forró, hanem langyos vizet. használjanak, mert a forró víz megöli az élesztő- gombákat és a vitaminokat. Kifogásolta azt is, hogy a különféle scrtésfalkákat közös etetőben etetik. így az esetleges fertőző megbetegedések gyorsan terjednek. Tóth Imre, a rinyaujlaki Petőfi termelőcsoport sertésgondozója elmondta, hogy ők is felhasználták a gazdag makktermést állataik átte- leltetésére. A látogatók számos hozzászólásban kérték ki a kastélycsdonr bói tsz vezetőségének tanácsát. így többek között Zakócs Ferencné, az iharosberényi Úttörő termelőszövetkezet sertésgondozója a ' takarmány normájáról, Eiss Péter, a rr- nyaujlaki Eossuth termelőcsoport dolgozója pedig arról beszélt, hogy a makk .etetése mellett eredménye- ssn használják fel a sertéssilót is. Az értekezlet végén sertéste- nyésztási filmet vetítettek a részvevőknek, majd a lakócsai délszláv művészegyüttes kultúrműsorával zárult a jólsikerült tapasztalatcse- reértekezlct. líjvárfalva élenjár© község akar lenni Ujvárfalva község pártszervezete ■és tanácsa a múlt évi jó tapasztalatok alapján készül az új begyűjtési rendelet, a tavaszi munkák előkészítéséről és végrehajtásáról szóló, minisztertanácsi határozat végrehajtására. Ujvárfalva község dolgozó parasztjai a múlt évben minden beadásnak időben eleget tettek. Kenyér- és takármánygabo- nabeadásukat jóval túlteljesítették, búzából 126, rozsból 112, árpából 126. zabból 377 százalékra, 'Ugyanígy az őszi kapásokból is eleget tettek begyűjtési kötelezettségüknek. Időben és jó minőségben végezték el az őszi kalászosok vetését, -és ezzel megteremtették az alapját az 1953 évi begyűjtési terv sikeres teljesítésének. Az eredményes munka egyik legfőbb feltétele volt a múlt évben is a dolgozó parasztok közt megszervezett párosverseny, melynek eredményeit a tanács rendszeresen értékelte. A tanács népszerűsítette az élenjárókat A „Békeharc Hírei” című táblán nap mint nap változtak a nevek, újabb és újabb békdharcosolc nevei kerültek ki a táblára, akik példás teljesítésükkel méltón érdemelték ki a legjobb békeharcos címet. A most megtartott gazdagyű- iésen a tanács értékelte a múlt év eredményeit és felhívta a dolgozó parasztokat, hogy a múlt év tapasztalatait felhasználva, ebben az évben is becsülettel állják meg helyüket az állam iránti kötelezettség teljesítésében. A dolgozó parasztok megfogádták, hogy ebben az évben is elsőnek akarják teljesíteni beadási kötelezettségüket. A gazdagyűlés elhatározta, hogy csatlakoznak Igái és Várda község párosversenyfelhívásához. Elhatározták, hogy április 4-re, hazánk felszabadulásának 8. évfordulójára teljesítik félévi tojás- és baromfibeadási kötelezettségüket. Tejbeadási kötelezettségüket március 20- ra 110 százalékra teljesítik. A minisztertanács határozatának megfelelően a tavaszi vetéseket, így a zab, árpa, burgonya, tengeri vetését határidő előtt befejezik. A vállalások teljesítése érdekében Béres György, a begyűjtési állandóbizottság elnöke Rahács József mező- gazdasági állandóbizottsági elnököt hívta ki versenyre, vállalta, hogy a tavaszi munkák során a zab. árpa, burgonya és a kukorica vetését határidő előtt 5 nappal befejezi. A vezetők példamutatását követte a többi dolgozó paraszt is. Jankó István Galambos Sándor dolgozó parasztot hívta ki versenyre. Vállalta, hogy a’ tavaszi vetések előtt az őszi mélyszántáson elvégzi a simitózúst és minden vetést határidő előtt elvégez. A gazdagyűlésen megjelent dolgozó paraszt- asszonyok sem akartak lemaradni a többiek mögött. Kalmár Istvánná tanácstag begyűjtési versenyre szólította fel Pékő Ferencné dolgozó parasztasszonyt. Kalmárné vállalta, hogy első negyedévi tojás- és Aaromfibeadási kötelezettségét március 20-ig 115 százalékra telje, siti. Ezenkívül még számos versenykihívás történt, ami mind azt igazolja, hogy Ujvárfalva község dolgozó , parasztjai nem akarnak adósai maradni az államnak. Visz- sza akarják hálálni kormányzatunknak mindazt, amit eddig kaptak, az új községi tanácsházat, az autóbuszjáratot, a telefont, villanyt, egiészségház-at, amit mind a fel- szabadulás után kaptak. Még több, még jobb munkát fognak végezni. Az ujvárfalvaia’k az elsők közt akarnak lenni a járásban és megőrzik a község becsületét. „Felejthetetlen élmény volt számomra a Vihar című film“ Én is megnéztem és felejthetetlen. élmény volt számomra, de a néz-őlkiözömség tapskitöréseiből kö vetkeztetve, mindazok számára is, akik a díszbemutatón ,a filmet végiig gyönyörködték. Hol1 elfojtott indulatok cs.end'jével, hói viharsze- rű kitörésekkel tanúsították, hogy szinte átélik a film eseményejt, viharzó történetét. Az a vihar, amely bevezetőül a film gyönyörű színihatásaival a természet szépségeit, de romboló munkáját is tükrözi, nem ül el a felhőik elvonulásával!, hanem vi hart idéz élő a termelőszövetkezet belső életében és tovább tombol a falu dolgozó parasztjaiban ‘is, A lányát a termeiőszö- vetkezeit iránti idegenkedésből még választottjától is elszakítani akaró középparaszt egyéniségében épp úgy megnyilvánul, mint ahogy ott viharzik a Vörös Hajnal termelőszövetkezet belső életé- bem és küzdelmeiben, de ott tombol a falu egyéni dolgozóinak az új és a régi közötti ingadozásában •is. A szövetkezet életiében azonban az igazi vihar előidézője a szocialista gazdasági rendszer ellensége, a kulák. A film élethűen állítja elénk a szövetkezeti elnök szerepében a kulákbefolyás ellenséges megnyilvánulását és az osztályidegen el érnék romboló aknamunkáját. A, kulákbefolyás leleplezésével a Vörös Hajnal termelőszövetkezet életében is elmúlt a vihar és Juci, a középparaszt leányának szerelmére is meghozta a napfényt. Apja a szövetkezeti gazdálkodást választja és már nem akadályozza boldogságát. A szereplő művészeik kitűnő jellemábrázolása a magyar paraszti élet- hű tükrözése volt. S annál inkább tudtuk értékelni a művészi alakítás nagyszerűségét, meri hiszen a szereplő művészek közül Juci apjával együtt és Masnié személyesen ott ültek kötünk *•& díszbemutatón. A művészek nagyszerű játéka és a film nagy fejlődést mutató színihatása a „Vihar“ című új magyar színes (filmet a termelőszövetkezeti gazdálkodás művészi propagálójává avatta. Horváth Anna levelező. Nagyszabású építkezések az öntözéses gazdálkodás kiterjesztésére A tavalyi aszályos esztendő tapasztalatai nyomán az állami gazdaságokban. és &' fermelőcsopor tokban a tél folyamán hatalmas méretű építkezések indulnak az öntözéses gazdálkodás kiterjesztésére. A hejdumegyei Csökmön a Haladás termelocsoportban 130 holdat öntöznek az idén és már megkezdték az öntözőberendezés földmunkáit. A Berettyó egyik holtágából víztárolót is építenek a csoport tagjai. Ugyanitt a Kossuth termeiőszövatkezet egy külön tároló építését kezdte meg, amely 102 holdat tud vízzel ellátni. A Textilmüvek Üzemi Bizottsága javítsa meg munkáját _________,________________t..._....... / ' 3 A z 1952-es évben a Kaposvári Textílmű becsülettel teljesítette feladatát, ezt mutatja az, hogy évi tervét 105.2 százalékra teljesítette. Ez az eredmény fokmérője a dolgozók szorgelmais. és becsületes munkájának, amellyel ötéves tervünk megvalósításán dolgoznak. Az 1953-as évi terv sikere nagyban függ attól, hogy a vezetőség, a pártszervezet és az üzemi bizottság hogyan mozgósítja a dolgozókat a termelés vonalán. Ebiben a harcban különösen nagy a feladata az üzemi bizottságnak, melynek jó versenyszer- ve-ző munkájától nagyban függ rz 1953 as terv túlteljesítése. A Kaposvári Textilművek üzemi bizottságának a terv túlteljesítése érdekében meg kell javítania munkáját. Az üzeími' bizottság a dolgozók részéről már többször kapott bírálatot termelési értekezleteken, taggyűléseken. Puskás 'Ferencnlé elvtársnő, Ü.B1 eh lök a bírálatot elfogadta, jolbib munkát ígért, azonban a kővetkező napon már elfelejtette, hogy az iizeimi bizottság imiinikájjáiban milyen változtatásokat ígért. ’Munkájának hiányosságai sok mindenben megmutatkoznak. Lapunk január 25 i számában megbíráltuk az üzemi bizottságot, hogy Maitok József eltűnt 75 forintját még nem fizették ki. Az eredmény az lett, hegy Hornyák Erzsébet és Puskás Ferencné még most is azon vitatkoznak, melyiküknél veszett nyoma a 75 forintnak. Mátok József már az ősz óta vár erre a pénzre, éppen ideje volna már elintézni. Jellemző az üzemi bizottság munkájára Szuií- mao Jánosné segélyének az ügye is. íNe,m adták ki a segélyt — mivel már pénz nem volt a pénztárban —, mert újévi malacot kellett venni azon az összegen. Ugylát- szik fontosabb volt az, ‘hogy a sorsoláson új'évi make is szerepeljen, mint az, hogy egy dolgozó anya időben megkapja a segélyét. A dolgozók feltárják az ÜB hiányosságát A dolgozók helyesen látják az üzemi bizottság hilbáit és őszinte bírálataikkal igyekeznek elérni, hogy az ÜB valóiban tökéletesen vegezze munkáját. Helyesen bírálja Deák Ferenc is az ÜB munkáját a szerkesztőségihez int levelében, mikor a következőket írja: „Az ■eilmiűlt hetek tfolyaimán az ÜB a termelési értekezleten jelentkezőt keresett az üdülésre, pedig tudomásom szerint az üdülésnek a jó és kiváló munka jutalmaként kelj szerepelnie. A termelési felelős, Miókovics Mária nem ismeri a verseny állását és a legjobb dolgozókat, pedig hivatásának egyik Ifőfeladata ez volna. Hegy a munkájához szükséges irányelveket honnan veszi, azt nem tudjuk, mert a DISZ-bizottsági ülésen, ahol ,a termelés kérdésével foglalkoztak, nem jelent meig. A kommunista műszaki aktíva érteke» létén, ahol az 1953-as terveket vitatták meg, szintén nem vetf részit. Miókovics el'vtársnőnek munkaterve sincs, ami egy termelési felelős munkájában nélkülözhetetlen. A szakszervezet hangos híradóját egyáltalán nem használják, egyébre, mint lemezek játszására, ugyanakkor az üzem kiváló dolgozóinak. népszerűsítésével nem törődnek. A szekrényekben 20 ezer forint értékű könyv van, de a könyvtárat még mindig nem nyitották meg, pedig a könyv a dolgozóké és olvasni is akarnak belőle". Deák elvtárs bírálata igaz. Ez azt mutatja', hogy a dolgozóik élnek a bírálat fegyverével .és he- lyesen tudják alkalmazni azt. Az üzemi bizottság .azonban a bírálatot „vádaskodásnak“ veszi. Nem látja a bírálat és önbírálat jelentőségét. Ez azonban érthető, mert maga az üzemi bizottság elnöke sem gondoskodik arról, hogy ae ÜB munkáját poíl'itikai tartalommal töltse meg, A politikai konferenciákon, ahová járniai kellene, nem jelenik meg. Javítsák meg a bírálathoz való viszonyukat Miókovics Mária termelési felelős és Puskás Ferencné ÜB el- nök a bírálatot elfogadja, „de“ mindig feltételekkel. Igyekeznek „visszavágni". A hibákra kész magyarázatot adnak, többek között ilyet is: „Próbáljátok cisalk meg ti is, majd megtudjátok, hogy milyea nehéz a mii munkánk“. Nem vitás, hogy az üzemi bizottságok munkája nem könnyű, ha jót akarnak dolgozni. I Azonban helytelen ezt a nehéz mjinkát úgy megkönnyíteni, mint a Textilművek üzemi bizottsága tette, hogy csak a könnyen megoldható feladatokat végzi él. Nagyobb rend lelhetne az ÜB irodáján is. Az ÜB-elnök fiókjában egyihalomra dobált cédula- ás pénzhalmaz között nem csoda, hogy a 75 forintnak nyoma veszik és hogy a dolgozók ügyeit „csiga- lassúsággal“ intézik el, A Kaposvári Textílmű vek üzemi bizottságának feltétlenül meg kell javítania munkáját és helyesen kell viszonyulnia a bírálathoz. Az- ÜB elnökének a. (bírálatokra nem magyarázatokat kell keresnie, hanem megjavítania, tervsz«- rűbbé tennie munkáját. A jövőben az űzetni bizottság intézze nagyobb gonddal a dolgozók ügyeit és a sokat ostorozott bürokratizmust szüntesse meg. Ha az ÜB a bírálatok alapján kijavítja hibáit, fígyelembeve-’ szí a dolgozók javaslatait, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy ra. 1953-as év az üzem dolgozóinak még nagyobb sikereket biztosít, mint a múlt esztendő. GÁSPÁR ELYTÁRS ÁTADJA MUNKAMÓDSZERÉT- A becsületes és jól megszervezett munkának a gyümölcse nőm marad el —• mondja Gáspár sztahanovista vasbetonszerelő., a 73/1. számú Építőipari 'Vállalat dolgozója. Gáspár etvtárs, mint minden öntudatos magyar dolgozó, tervfeladatáinak túlteljesítésével harcolt és harcol most is a terv és a szocializmus győzelméért. Jó munkájáért megkapta a sztahanovista oklevelet, s azóta még következetesebben harcol, hogy kiérdemelje azt a kitüntetést, melyeit a párttól és a népi demokráciától kapott. — A kitüntetés után — mondja Gáspár el’vtárs — uj eredmények és győzelmek eléréséért indítottam harcot és megfogadtam, hogy tapasztalataimat és munkamódszeremet átadom dolgozó 'társaimnak,, hogy ők is kiváló szakmunkások legyenek és tervüket túltpljesátve, építhessék szép hazánkat. Most hazánk felszabadulásának 8. évfordulóját, április 4-ét készül megünnepelni és megfogadta, hogy minden hóinaplblan 200 forint értékű vasat takarít meg népgazdaságunknak. Vállalását túlteljesítve, január hónapiban 247 forint értékű vasat takarított meg. Ezenkívül vállalta, hogy az építkezésen dolgozó Rengel Ferenc segédmunkásit mumkaimódlsze- rének átadásával vasbetonszerelő segédmunkássá neveli. Kitartó munkáját siker követte. Renget Ferencet megtanította a vasszerelési rajz olvasására is. Rengel elvtárs január 31-én vizsgázott és most már mint begyakorolt vas betonszerelő segédmunkás dolgozik az építkezésen, Gáspár elvtárs munkamódszerével és tanácsaival harcol a terv feladatainak teljesítéséért, illetve! túlteljesítéséért. Gáspár élvtárs még több dolgozónak adja át munkamód,szerét- így segíti győzelemre -vinni a ierv határidő előtti teljesítését.
