Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-26 / 48. szám
SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1953. február 26. A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat megalakítását tárgyalta meg a Tudományos Akadémián tartott értelmiségi ankét A Magyar Tudományos Akadémián szerdán értelmiségi ankétot tartottak a Társadalom- és Termemunkának «szköze, szerve egy erős társadalmi értelmiségi szervezet kell, hogy legyen: az új Társadalomszettudományi Ismeretterjesztő és Termeszettudomámyi Ismerete Társulat megalakításával kapcsolatban, Az ankéton nagy számban vettek részt a magyar tudomány különböző ágainak képviselői. Az ankétot Rusznyák István Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. majd Törő Imre Kossutb- díjas akadémikus tartotta meg referátumát. Népünk politikai, gazdasági életének fejlődése hatalmas mértékben növelte dolgozó tömegeink kulturális igényeit — mondotta referátumában Törő Imre. Elérkeztünk az építésben egy olyan szakaszhoz, amikor a tudományos ismeretek terjesztésének problémája parancsolólag merül fel. Nagy, átfogó, jól irányított ismeretterjesztő munkának jött el az ideje, amelynek eszközei: jó előadások tartása és az elhangzó szavakon kívül népszerű tudományos folyóiratok és egyéb kiadványom, brosúrák, szemléltető eszközök, film-modellek, plakátok, diapozitivek készítése is. Ennek a nagy ismeretterjesztő munkának az elindításában szeretnénk ma az első lépést megtenni — mondotta az akadémikus. — A két Terjesztő Társulat. A most megszervezendő új társulatnak a magja több mint 100 éves múltra visszatekintő Természettudományi Társulat, melyet a párt kezdeményezésére 1950-ben az előadások tömegszervezésére alakítottak át, valamint az Irodalomtörténet i*“es Történelmi Társulat előadóit szakosztálya. A tudományok ismeretének "terjesztése más feladat, mint a kutatás. De nem indulhat meg és nem folyhat sikerrel, ha a tudományos kutatók munkájától függetlenül próbálkozik. Az elmélet és a gyakorlat egysége a haladó tudományos kutatómunka egyik legfontosabb vezérlő fonala, A tudósok laboratóriumi. könyvtári, vagy műhelyi tudományos munkái pklcor nyernek értelmet, lia eredményeik a gyakorlati életben érvényesülnek és dolgozóink mindennapi munkájának lendítőkerekei lesznek. A tudomány és termelés munkásai alkotó együttműködésének ereje éppen albban áll, hogy meggyorsítja a tudomány vívmányainak! gyakorlati felhasználását. Az üzemek és mezőgazdasági dolgozók tiz- és tízezrei kapcsolódnak be az ismeretterjesztő előadások által felkeltett érdeklődés alapján a tudomány eredményeinek gyakorlati felhasználásába, termelő munkájuk köziben. Törő Imre ezután rámutatott’- az új társulat feladata, hogy a tér m é síz e 11 u do m ány o s ismer et térj e s z- tést magasabb színvonalra és sokkal .szélesebb alapra helyezze. Rendkívül fontos szerep vár -ezen a területen tudományos fél-etünk vezetőire, tudósainkra, kutatóink ra és a fiatalabb kutatók csoportjára. Az új társulat az értelmiségnek olyan országos tömegszervezetét kívánja létrehozni, amely el kell hogy mélyítse az értelmiség kapcsolatát a széles tömegekkel. Mai gyűlésünk hazánk egész vezető értelmiségét akarja megmozgatni — fejezte be előadását Törő Imre —, hogy alkotó munkájukon kívül 3 tudományos műveltség terjesztésével tegye népünket még erősebbé, gazdagabbá, országunkat még alkalmasabbá arra, hogy a haladó nemzetek roha-mbrigádjai között meneteljen fényes jövője felé. Számos hozzászólás után az ankét felhívással fordult a magyar értelmiséghez, ^FELHÍVÁS A MAGYAR ÉRTELMISÉGHEZ! A magyar dolgozó nép a felszabadulás óta eltelt esztendőik során jelentős eredményeket ért el pártunk vezetésével a szocializmus építése terén. Iparunk hatalmas fejlődése, mezőgazdaságunk szocialista átalakulása, népünk anyagi és kulturális színvonalának emelkedése hazánk történetének legragyogóbb korszakát jelentik. Amiért népünk nagyjai harcoltak, s amiről csak álmodoztak az elmúlt századok során, a független, demokratikus, magas kultúrájú Magyarországról — az ma eleven valóság. Az elmúlt évek során a tudomány és a művészet népünk közügyévé emelkedett. Tudósaink munkája egyre nagyobb segítséget nyújt a termelésnek, íróink, zenészeink, képzőművészeink alkotásai egyre hatékonyabb lendítői a szocializmus építésének. Népünk politikai, gazdasági életének fejlődése hatalmas méretekben növelte dolgozó tömegeink kultúrális igényeit. Rákosi Mátyás elvtárs 1952 december 15-i ország- gyűlési beszédében mondotta: „Népköztársaságunk kulturális helyzetét az jellemzi, hogy dolgozó népünk kulturális igényei olyan gyorsasággal emeltednek, hogy bár a népművelési munka terén mind mennyiségben, mind minőségben jelentős eredményéket értünk el, még mindig messze lemaradunk a rohamosan növekvő követelmények mögött.” Az országos fejlődés eredményeként mind nagyobb erővel tör fel dolgozó népünk tanulásvágya. A szocialista öntudat növekedésével párhuzamosan nő a:z igény a széleskörű műveltség elsajátítására, a szakmai ismeretek magasabb tudományos színvonalának’ elérésére. Ugyanakkor a szocializmus építése egyre több „kiművelt emberfőt” kíván, sürgetően követeli a maradi- ság, babonák, előítéletek elleni szervezett küzdelmet. Az új, nagy követelmények megvalósításában hatalmas szerepe van a kulturális felvilágosító munkának és ezen belül a társadalmi és természettudományi ismeretek terjesztésének. A Szovjetunióban már 1947-ben megalakult a „Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság”, amelynek elnöke Oparin akadémikus és tagja a szovjet értelmiség szine-java. Fennállásának öt éve alatt a társaság sokmillió előadást tartott. A szovjet példa nyomán Romániában, Lengyelországban, Csehszlovákiában Í3 megalakultak az ismeretterjesztő társulatok és nagy sikerelet értek el az általános kulturális színvonal emelésében. Kínában is napirendre került a már nűködő természettudományi és a rsadalomtudományi i-smeretter- vztő társulat egyesítése, ílérkezett az idő hazánkban is n egységes értelmiségi tömeg- ezet megalakítására, amely ki tudja elégíteni a tudományos ismeretterjesztés iránt megnyilvánuló fokozott igényeket. Ez az új tömegszervezet egyesíti a magyar értelmiség legjobb erőit a tudományos és gyakorlati munka legkülönbözőbb területeiről, s ezzel még szorosabbá teszi a kapcsolatot mániások, parasztok és értelmiség között. Hazánkban már évek óta folyik a politikai és tudományos ismeret- terjesztő munka. Az elmúlt évben városainkban és falvainkban közel százezer előadást tartottak, mintegy hatmillió hallgató előtt. Ebben a munkában jelentős eredményeket ért el a több mint száz éves múltra visszatekintő, haladó hagyományú Természettudományi Társulat, 'valamint az Irodalomtörténeti Társaság- és a Történelmi Társulat. A létesítendő új, egységes társadalom- és természettudományi ismeretterjesztő társulat hivatott arra, hogy megszervezze a tudomány és művészet minden ágának az eddiginél szélesebbkörű népszerűsítését és az ismeretterjesztés feladatainak egységes irányitásával hathatósan szolgálja népünk sokoldalú kulturális képzését. Ezeknek a céloknak meigvalósíA Magyar Államvasutak hogy az egyes díjszabási korlátozással közlekedő gyorsvonatokon az alábbi menetigazolványok érvényesek: 1. Budapestről Debrecenbe és vissza közlekedő 1740>/1701/a, 2. Budapestről Békéscsabára és vissza közlekedő 6608/6607 és 3. Budapestről Pécsre és vissza közlekedő 1910/1903 isz. gyorsvonatokon érvényesek a teljesárú és féiárú, valamint a 33 százalékos és 66 százalékos mérséklésű gyorsvonat párnáskocsíra szóló menetjegyek, a pánnáskocsira érvényes összvonalas, csoportos vagy 200 km-es bérletjegyek ( fapados kocsira szóló bérletjegy csak ráfizetés esetén érvényes.) 4. Budapestről Miskolcon át Ózdra közlekedő 402/b/9502 és visszautban 9503/2303 sz. gyorsvonatokon érvényesek a teljesárú és félárú, valamint a 33 százalékos | Dolgozó millióink kívánságának tesz eleget népi demokráciánk, amikor gondos- odik a dicsőséges Tanácsköztársaság emlékének méltó megörökítéséről. A Tanácsköztársaság emlékművét a Vérmezőn állítják fá és az emlékmű tervezésére zártkörű pátására felhívással fordulunk a magyar értelmiséghez, tudósainldhoz, művészeinkhez, egyetemi és főiskolai tanárokhoz, orvosokhoz, mérnökökhöz, írókhoz, tanárokhoz, tanítókhoz, agronómusoklhoz, technikusokhoz. Vegyenek részt az új értelmiségi szervezet munkájában! Szakmai útmutatásaikkal, előadásaikkal emeljék a tudományos ismeretterjesztés színvonalát! Felhívással fordulunk a városok és falvak dolgozóihoz! Támogassák az új társulat munkáját, kívánságaikkal, észrevételeikkel tegyék termékennyé az új társulat1 munkásságát. Sztálin elvtárs mondotta; „Mi minden munkást és parasztot művelt és képzett emberré akarunk tenni és idővel el is érjük ezt.” A kultúrának ezen a széles útján járunk mi Is, amikor a magyar értelmiséget az értelem, a kultúra, a tudományos ismeretek, a felvilágosodott gondolkodás harci lobogójához hívjuk. Budapest. 1953. február 25. Az országos értelmiségi ankét elnöksége nevébeni RUSZNYÁK ISTVÁN. az Akadémia elnöke. vezérigazgatósága közli, mérséklésű .gyorsvonat párnás vagy fapados kocsijára szóló me netj egyek, továbbá párnás és fapados kocsira szóló összvonalas, csoportos vagy 200 km-es bérletjegyek. Az 1—4. pontban felsorolt vonatokra érvényes menetigazolványokhoz még díjmentes vonalhasználati jegyet is be kell szerezni az IBUSZ menet jegyirodáknál vagy az állomási jegypénztáraknál. 5. Budapestről Szegedre és visz- sza közlekedő 702/a, 701/a számú gyorsmotorvonaton érvényesek a teljesárú és félárú, valamint a 33 százalékos és 66 százalékos mérséklésű gyorsvonat! párnás és fapados kocsira szóló összvonalas, csoportos, vagy 200 km-es bérletjegyek. Ehhez a vonathoz az érvé nyes menetjegyen felül vonalhasználati jegyet beszerezni nem kell. lyázat keretében hét kiváló szobrászművészünket hívták meg. A pályázaton részvevő képzőművészeknek terveiket 1953 július elsejéig kell benyujtaniok. Az emlékmű felavatására 1955 tavaszán kerül sor. A VÉRMEZŐN ÁLLÍTJÁK FEL A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG EMLÉKMŰVÉT Roy H. Bley vallomása az amerikaiak baktériumháborújáról Peking (Uj-Kína). Roy, H. Bley őrnagy, az amerikai haditengerészeti légierő 1. csoportjának fogságba esett összekötőtísztje vallomást tett az amerikai imperialisták Koreában folytatott baktériumháborújáról. Bley a többi között ezeket mondotta: 1952 július 8án gépemet Észak- Korea felett lelőtték. Ezt megelőzően mintegy öt héten át a haditengerészeti légierő 1. csoportjának összekötőtisztje voltam. Azokat a tényeket, amelyeket a baktériumbad viselés se] kapcsolatban felfedek, szabad akaratomból adom elő. A továbbiakban a fogságba esett amerikai őrnagy elmondotta, hogy hivatalának elfoglalása után tájékoztatták őt arról, hogy Koreában baktériumháború folyik. Egy alkalommal magához hivatta őt Clark ezredes, a haditengerészeti légierő I. csoportja szervezési osztályának főnöke és feltárta előtte a b aki é r iu mb o mb a a Ik aim az á s árnak eddigi történetét- Az ezredes szerint a légierő — washingtoni főparancsnokságától érkezett parancs alapján — 1951/52 telének elején kezdett először baktérium- bombát alkalmazni. A baktérium- bombákat először Okinaváról fel- szállott B—29 es bombázók dobták le. Később a B—26ios bombázókból álló és a K—8-as kunsziani támaszponton állomásozó 3. ‘bombázócsoport is bekapcsolódott a baktériumhadviselésbe. A továbbiak során vadászgépeket is feí- haszná ltaik bak t ériumtám adáso k - ra, a többi között ugyancsak a K—8-as támaszponton állomásozó 513. haditengerészeti vadászrajt. Az 513. raj alig valamivél 1952 jar nuár elseje után kezdett baktériumbombákat alkalmazni és a légierő márciusban a VMJ. 1, rajt is a program végrehajtására osztotta be. * Clark ezredes azután szünetet tartott — folytatta Bley őrnagy —, majd megkérdezte: ,,Mí az Ön véleménye a baktériumbombák alkalmazásáról ?” Én így válaszoltam; „Uram, ez nemcsak -elveimmel áll ellentétben, -hanem egész biztosan foltot ejt a haditengerészet hírnevén is.” Az ezredes erre kijelentette, hogy ő sem helyesli a -hak[ériumbombák alkalmazását és az .egész csoportban senki sem helyesli ezt, de parancs érkezett erre magasabb helyről és nincs más tennivalónk, minthogy engedelmeskedünk & parancsnak. Clark ezredes ezután -elmondotta, hogy résztvett a Jerome tábornok által összehívott értekezleten, ahol megbeszélték a baktérium- hadviselés célpontját képező térségeket. Ezután elmondotta, hogy Bley- nek milyen megbízatásokat kell a lehető legrövidebb idő alatt teljesítenie. E megbízások főleg a baktériumbomba igénylésévé] és a ki? lönlbőző légitámaszpontokon történő raktározására vonatkoztak. Bley befejezésül elmondotta: r,í952 július 8-án, lamilkor Schwäble ezredessel együtt visszatérőiben voltara a K—6 os támaszpontról a K—3 a« támaszpontra, eltévesztettük útirányunkat és Észak Korea felett, az arcvonal mögött a szárazföldről leadott lövésekkel lelőtték gépünket.” ÚJABB TERRORHULLÁM FRANCOS PA NYOLORSZÁGB AN Párizs (TASZSZ). A „T Huma- níté'1 jelentése szerint újabb véres terrorhuillám indult el Franco Spanyolországban. Barcelonában január 8 án a francóísták kivégeztek három spanyol antifasisztát. Január 27-én Granadában agyonlőttek egy spanyol 'hazafit, majd néhány nap múlva Sevillában másik három hazafi lett a franeóista terror áldozata. Franco hatóságai újabb pert készítenek -elő, hogy ie- szám-olja-niak Gregorio Lopez Rai- niundo kommunista spanyol hazafival. A „PBumanité” hangsúlyozza, hogy a spanyol nép ellen irányuló terror fokozása egybeesik az amerikai imperialisták katonai támaszpontjainak építésével. Spanyolország lakossága — folytatja a lap — elszántan száll szembe a: franeóista hóhérokkal és követeli az elítélt hazafiak szaha-doníboosá- tásá't. A ,,1‘Humanité" leleplezi azt is, hogy a francia hatóságok kezére játszanak Francónak -és üldözik a Franciaországban élő spanyol köz- társaságiakat. Párizsban letartóztatták Roberto Lopez Rodriguez és Odilio Fernandez Rodriguez spanyol antifasisztákat. Az amerikaiak folytatják a békés koreai városok és falvak barbár bombázását P honján (TASZSZ). Az amerikai repülőgépek 253 robb a. nő bombát repülők folytatják Phenjan, Ham- dobtak le Phenjan egyik lakóne- hin, Vonsza-n, valamint más koré- gyedében, 174 -ember — köztük 62 aí városok és falvak barbár -bőm- gyermek — elpusztult, bázását. Február 24-én amerikai | AZ ALBÁN KÉMEK ES KÁRTEVŐK PERÉNEK FOLYTATÁSA Tirana (TASZSZ). Február 23- án és 24-én az albán katonai törvényszék folytatta a külföldi hírszerzés szolgálatában álló kémek és kártevők perében a vádlottak kihallgatását. Szadik Bairamí vádlott, az Intelligence Service angol hírszerző szolgálat ügynöke elmondotta, az angolok Görögországból dobták át albán területre, hogy gyilkosságokat, rablásokat kövessen el, titkos értesüléseket gyűjtsön, majd menjen át jugoszláv területre. Kriszto Marko vádlott, a görög kémszolgálat ügynöke azt vallotta, hogy a lavroszi -koncentrációs tábort meglátogató amerikai, angol és jugoszláv bizottság választotta kj azt a három csoportot az oft' lévö albán árulókból, akiket Nyugat Németországba .küldtek „kiképezni." Muharem Szulejmani vádlott, görög kém kijelentette, hogy Lavrosz táboriban körülbelül kétezer bűnöző volt, akik a német megszállókat szolgálták, valamint imperialista kémeik és ai népi demokratikus országokból megszökött árulók. Az amerikaiak az albán árulók egyik csoportját Olaszországba), egy másikat Görögországba -küldtek „kiképzésre." O-szafi vádlott kijelentette, hogy az albán és bolgár háborús bűnösök -szervezetét az UDB irányítja. A kém- és kárt evő csoportokat átdobás szempontjából -legalkalmasabb helyeken helyezik el. Azt a csoportot, amelyhez Oszafí tartozott, felfedezték és felszámolták, öt magát az államibiztonsági szervek -elfogták. Ezzel -a vádlottak kihallgatás* befejeződött. Valamennyi vádlott bűnösnek vallotta magát. Dánia népét nyugtalanítja az amerikai légierők dániai elhelyezésének terve Kopenhága. (TASZSZ.) A dáa nép fokozottan nyugtalankodik amiatt, -hogy -béke idején amerikai légierőket akarnak elhelyezi» i Dániában. A „Fyns Tidende”, a kormányzó Venstre-párt vidéki lapja, a napokiban a 'külföldi haderő dániai elhelyezése ellen nyilatkozott. A ,,Fyns V-enstreblad” a radikális párt befolyásos lapja követeli: tartsanak ebben a kérdésbe» népszavazást.
