Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-26 / 48. szám
Csütörtök, 1953. február 26. SOMOGYI NÉPLAP Az állattenyésztés és a takarmánytermelés fejlesztéséről szóló párt- és minisztertanácsi határozat végrehajtásának, az állatállomány átteleltetésének helyzete megyénkben At, állattenyésztés népgazdaságunk igen fontos ága. Pártunk ennék megfelelően mindig nagy gondot fordított rá. Többször fi gyelmeztette a párt- és állami funkcionáriusokat, mezőgazdaságunk dolgozóit, hogy állítsál’.;: munkájuk előterébe az állattenyésztés minden módon való fejlesztésének feladatát, ennek érdekében hozott a minisztertanács 1950-ben határo zatot. Ezt a célt szolgálja a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata az állattenyésztés és a takarmányter- mdés1 fejlesztéséről;, az 1952!—54 években. A határozat már formájúiban is (kifejezésre juttatja az álattenyész- tés kiemelkedő népgazdasági jei^n- . tőségét, az állattenyésztés fejlesztésének ügyét, jelentőségéiben a szénbányászat fejlesztéséről és a jegy- rendszer megszüntetéséről szóló intézkedések mellé sorolja. Ez a határozat nagyarányú és sokoldalú célt tűz ki országunk állattenyésztése elé, emellett igen komoly hiányosságokra is rámutat. Ezeknek legfőbb pka az, hogy mezőgazdaságunk dolgozóinak még csak egy része értette meg Rákosi élvtárs útmutatását; „...intenzív, belterjes áttattehyésztés nélkül nincs belterjes mezőgazdaság.” Ez az oka megyénkfoen — annak elleniére, hogy az állatállomány számszerű és minőségi fejlesztése, a hozam emelése terén értünk e’ eredményeket —, hogy egyes állami gazdaságokban és sok termelő szövetkezeti csoportban még mindig másodrendű kérdésként kezeelik az állattenyésztést. Több helyen nem fogadják meg a párt és a kormány útmutatásait, a meglévő adottságok kihasználásának elhanyagolásával nem biztosították az 'állattenyésztéshez sző1 iséges takarmányalapot. Nem minden állami gazdaságban és csak 'kevés termelőszövetkezetiben alkalmazzák az aránylag jól ismert és minden esetben jó eredmények elérését biztosító fejlesztési módszereket. A mámdvetés.'k idején pártunk miinél több rek alkalmazásával 58 daralb sertést hizlal De nem mondható el ez a megye legtöbb állami gazdasága és tsz-é- ről. Megyénkben az utóbbi időben csökkent az állatállomány hozama, a tsz-e ben a tehenek pl. lényegesen kevesebb tejet adnak, mint decemberben. Igen sok helyen tétlenkednek, takarmányhiányról panaszkodnak, s közben felelőtlenül pocsékolnak, mert esák itt-ott alkalmazzák a takarmányozás fejlett módszereit. A megye több mint 300 hármas típusú és önálló tér melőssövetkezete közül pl. csak 41- ben végzik a szalma feltárását. Mindezek azt mutatják, hogy megyénkben súlyos mulasztás történt az állatállomány átte- leltetéséért végzett mun kában, felelősség terheli ezért a megyei és járási tanácsok állattenyésztési dolgozóit, az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek vezetőit, dolgozóit, de a megyei és járási párt- bizottságokat és pártszervezeteket is. Megyénkben a jó átteleltetés lehe. tőségei a helyi adottságok jó kihasználásával .minden állami gazdaságban, tsz-ben és egyéni gazdaságban adva vannak. Kormányunk ehhez jelentős anyagi támogatással is hozzájárult. Csak az kell, hogy felszámoljuk a tanácsok állattenyésztői apparátusában uralkodó felelőtlenséget, szájtátiságot, a gazdaság.vezetők tartsanak fegyelmet, ne tűrjék a takarmánnyal való pocsékolást és az állatok kezelésénél meglévő nagyfokú gondatlanságot. Ahelyett, hogy az „állami abrak kiutalására“ várnának, lássák meg a helyi lehetőségeket és használják ki azokat. Súlyos hiba, hogy a tanácsok állattenyésztési dolgozói együtt sopánkodnak a termelőszövetkezetek Tűrhetetlen, hogy a homok- szeatgyörgyi és marcalj állami gazdaság igazgatói még mindig nem tesznek intézkedéseket az elhullások és a kiesések megakadályozására. Vájjon ezen az elvtársak azt gondoljak, hogy az általuk felhozott ,,objektiv” okok elég magyarázat lesz a terv nemteljesítése „megindokolásánál”? Állami gazdaságaink igazgatói lássák meg a gazdaság adottságait, éljenek a szovjet (tapasztalatok; által nyújtott nagy segítséggel. T ermélőszü vetkezetem;.1 vezetői, pártszervezetei harcoljanak a tsz- tagok fejében még meglévő maradi gondolkodásmód ellen. Szádjának szentbe az ellenség által hiresztelt olyan nézettel, „hogy központi abrak-kiutalás nélkül nem lehet az állatokat jól átteleltetni”. Győzzék meg a tsz állattenyésztőit és dolgozóit a fejlett módszerek alkalmazásáról, győződjenek meg ezek eredményességéről. Minden tsz-ben adva vannak a lehetőségek, emellett segítsék egymást tsz-eink, adjanak kölcsön, vagy adják el a takarmányt azoknak a tsz-eknek, amelyek arra rá vannak szorulva. Egymás segítése jellemezze ezen a iéren is a tsz-eket. Nem szabad előfordulni olyannak, miint pl. a kisikereszturi tszJben, hogy nem használják fel a szalmát takarmányozásra, másoknak som adják kölcsön, holott pl. a müs- dósi Szabadság tsz ezt szívesen venné. Szilárdítsák meg. tsz-eink az állattenyésztésben dolgozók műn ka fegyelmét is, hajtsák végre az állattenyésztésiben dolgozók a vezetőik utasísásait. Tszcs-ink vezetői bátrabban vonA somogyjádi dolgozók válasza az osztopániak versenyfelhívására Mi, Somogyjád dolgozó parasztjai és dolgozó parasztasszonyai elolvastuk a Somogyi Néplapban az osztopániak vállalását, melyet az I. negyedéves tej, tojás és baromfi, valamint az élőállat begyűjtési tervek teljesítésére tettek. Kitűnik ebből ai vállalásból, hogy az osztopániak szilárdan kiállnak pártunk politikája mellett, becsületesein hozzájárulnak a szocializmus építéséhez és a béke m eg szil árdít ás áh o z. Mi, Somogyjád dolgozó parasztjai és parasztasszonyai pártunk melletti hűség tekintetében, a szocializmusért és a béke megszilárdításáért vívott harc során méltó társai akarunk lenni az osztopáni dolgozóknak. Ezért a községi párt- szervezet irányításával, a tanáccsal és az állandó bizottsággal karöltve harcolunk a negyedéves tervek teljesítéséért, vállaljuk, hogy az I negyedévi tej , tojás- és barom- fibegyüjtési tervünket határidőre teljesítjük. Tudjuk, hogy ezidáig a tervtel- jesítésbem nagy lemaradás van nálunk. Tehát elsősorban az eddigi lemaradást kell behoznunk. Ennek érdekében március 1-től 10-ig a Nemzetközi Nőnap tiszteletére begyűjtési hetet szervezünk a községben, melynek eredménye hozzá fog segíteni bennünket az eddigi lemaradás felszámolásához. Elfogadjuk az osztopáni dolgozók versenykihívását, de ezen túlmenően a negyedéves begyűjtési tervek határidőre való teljesítéséért és azért, hogy a begyűjtési hét melyik községben fog nagyobb eredményt hozni, versenyre hívjuk ki Magyaregres, Várda, Edde és Bodrog községeket. Az osztopáni dolgozók versenyfelhívására pedig azt válaszoJjulk, hogy Oszlopán községet, mint a versenytársat a begyűjtés minden területén túl fogjuk szárnyalni. Somogyjád dolgozói. Jó eredmények dicsérik a somogytarnócai állami gazdaság munkáját másodvetés élvetésére adottságait nem látó tez-vezetők■dott útmutatást. Az állattenyésztésről szóló párt- és kormányhatározat figyelmeztette a mezőgazdaság dolgozóit, hogy biztosítsák a számosállatonként» legalább 7 köbméter sí lótakarmányt. Gero elvtárs a Központi Vezető ség 1952. november 29-i ülésén felhívta a figyelmet: %.az állatállo mány eddigi fejlődését is veszélyezteti az idei kedvezőtlen termés ért igen komoly erőfeszítéseket ll tennünk az állatállomány fenn rtása, átteleltetése és mennyiségi wbbfejlesztése érdekében”. A rt és a kormány határozatai jó- ire megszabták — a múlt évi aszá- ,js esztendőt figyelembe véve — az lattenyésztés fejlesztésének, a hona emelésének módját és eszkö- it, ezen határozatok és útmuta- sok betartása és betartatása volt marad a biztosítéka annak, hogy megye ezévi állattenyésztési ter- ,t teljesítse. Azokban az állami gazdaságokul termelőszövetkezetekben, ahol megértették és végrehajtották párt és a kormány határozatait, útmutatásait, az állatállomány atte- leltetése nem okoz gondot, a fejlesztési és a beadási terveket határidőm teljesítik. A somogytarnócai állami gazdaságban u állatállomány részére 4.000 köbméter sílót készítettek el, a négyszeri fejessel a tehenészek napi 10.5 liter ístállóát- lagot érnek el. Az első negyedévi hízottsertés- béadási ■" ötelezettségükct határidőre teljesítik. Vagy például a ba. latoaboglári Dózsa tsz az össze! teljesítette silózási Érvét. A siló etetésével elérték, hogy havonta' az eddig beadott január havi 249 liter tej helyett 500 liter tejet adtak be eddig februárban. Jelenleg ez a tsz a takarmányok okszerű felhasználásával, a fejlett módszekel. ahelyett, hogy szaktudásukkal segítenék a tsz-ek takarmánytarta lékainak feltárását és felhasználó sát. Sok állattenyésztő a központi abrakkiutalásról álmodozik, bete süpped az igénylések gyártásába, ahelyett, hogy a sarkára állna é^ a helyszínen adna segítséget a tsz- eknek. A Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya súlyos mulasztását igazolja, hogy hónapokon keresztiül elnézte a talbi főállattenyésztő begyöpösödött bürokratákat meghazudtoló mentegetődzését és tűri, hogy még mindig központi ábrát kiutalás után esedezzen. Jobban tenné a tahi főá'll'attenyésztő. h; arra törekedne, hogy a többi állat tenyésztővel együtt tudását úgy .gyümölcsöztesse a járás 91 tsz- ében, hogy, betartsák azokat a határozatokat, amelyeket a párt és a kormány az állattenyésztéssel kapcsolatban kiadott. Csak ez és a helyszínen adott konkrét segítség biztosítja, hogy a járás állatállománya takarmánnyal lakjék jól és ne nézzék esedezve a főállattenyésztő ,/imutatásgyárát”. Állami gazdaságaink vezetői, és dolgozói tanuljanak a somogytar- nócai állami gazdaság példájából. Ne azon törjék a fejüket, mint a marcali állami gazdaság főúílatte- nyésztője, hogy hogyan lehetne a második negyedévi abrakkiutalást előbbre hozni1, hanem alkalmazzák a szalma feltárásának módszereit. A dolgozók)' lal értessék meg, hogy mit 'jelent jobban ápolni az állatokat, számolják fel a szájtátiságot és vonják felelősségre az olyan se gédagronómusokat, akik nem tanultak egy áthelyezésből, hanem éppen úgy, mint ezelőtt két hónappal Vesén, továbbra is romboló munkát végeznek. ják be az állattenyésztési munkába a fiatalokat és a nőket. A nők inkább ‘alkalmasak az apró, sokszor magúkkal tehetetlen, gyengéd bánásmódot, figyelmet igénylő fiatal jószágok gondozására, mint a férfiak. Emellett a nők eddigi helyzetük, túlnyomórészt háztartási \ munkájuk révén a férfiaknál in kább alkalmasak arra is, hogy tisz- tántartsá’:i az állatokat. A legfontosabb itt is a lelkes, odaadó munka, ügybuzgalom, a felelősségérzet, ami dolgozó asszonyainkat jellemzi. A nagyberényi Petőfi tsz fejőnőy Csapó Karolina, kiváló ■ eredmény, nyel alltalmazza az itatásos borjúnevelést, a tőgy masszázst, bevezette a háromszori fejest. A háromszori fejes bevezetése utáni' egy hónapban 3 literrel emelte az istállóátlagot. A példák hosszú sora dolgozó . nőinknek az állattenyésztési munkába való bevonása mellett szól. Az átteleltetés további biztosítása és sikere, mint a termelés, a hozam emelésének alapja az állattenyésztésben, nagyjelentőségű politikai kérdés is. Pártszervezeteinkre ezzel kapcsolatban1 kettős feladat hárul: rendszeresen segítsék és ellenőrizzék a tanács és a gaz. dasági vezetők munJcáját, biztosítsák a dolgozó tömegek tevékeny, alkotó részvételét az átteleltetés to- vábbi jó megszervezéséért vívott harcban. Nagy munka vár a népnevelő' re. Eredményes munkájuk egyik fontos feltétele, hogy megismerjék a még hátralévő időben az átteleltetés kérdésének minden csinját-binját, hiszen csak így adhatnak tényleges segítséget az új -módszerek alkalmazásában. A somogytarnócai állami gazdaság fejőguiyásai szép eredményeket értek el a fejési átlag emelésében. A gazdaság legjobb fejőgu- iyása, Gőbölös Ferenc elvtárs jelenleg 11 literen felüli átlageredménnyel dicsekedhet. Megelőzte versenytársát, Emtersics Józsefet, aki 10.4 'liternél tart. A gazdaságban az állatállomány átteleltetésé- hez biztosítva van a takarmány- szükséglet. A gazdaság 'tehenészei a fejlett szovjet módszereket magukévá tették és azokat munkájuk során alkalmazzák. így az egyedi takarmányozást, a tegy- masszázst, az állatok eljésre való előkészítését és a ta.'karmányféle- ségek összetételét is figyelembe veszik. A gazdaságiban egyre emelkedik a tejhozam. Bizonyítja ezt, hogy míg az elmúlt év decemberében az istáillóá'tlag 8.1 liter volt, most már 10.5 liter az átlaghozam. Jól készülnek a tavaszi munkára A gazdaság az állattenyésztésben elért eredmények mellett a tavaszi munkákra való jó felkészülésével is dicsekedhet. Eddig 470 kát. holdon végezték «1 fekál- trágyával a műtrágyázást, főként azoknál a növényféleségeknél, amelyek gyengébbnek mutatkoztak. Ezenkívül 270 holdon már kétszer végeztek fejtrágyázást. A harmadik fej trágyázást a növények s zárba sző kk e.n é sek or adják meg. A gazdaság a- gépjavítási munkákat is minőségileg elvégezel a mélyszántást. Ezt a területet; most kapta meg a gazdaság. A megnövekedett területre biztosítva van a munkaerő 4 A gazdaságban 240 állandó munkást és 200 idénymunkást szerződtettek le, vagyis hússzal többet, mint amennyi a tervek végrehajtásához szükséges, Ezt azért tették, mert számítanak az előre nem látható dolgokra is. A munkát is jól megszervezték. Két traktoros növénytermelési brigádot létesítettek. A brigádoknak a munkagépeket és munkaeszközöket jegyzőkönyvileg átadták. A gazdaság 2 farmmal rendelkezik. Itt ugyanúgy jártak el, mint a traktoros növénytermesztési ‘brigádnál. A {agatokat és a munkaeszközöket is jegyzőkönyvileg adták át a famive- z e'ionek. 250 kataszteri holdon vetnek burgonyát, 301 holdon kukoricát, 40 lkat. hald cukorrépát, 60 kát. hold zabot és egyéb növényféleségeket. A megtervezett területekre a vetőmagvak előkészítése most van folyamatban. A gazdaság dolgozói a megszabott feladatokat versenyben végzik. Ugyanígy a tavaszi munkák elvégzésére is versenyfogadalmakat tettek, hogy melyik 'brigád vagy farm végzi el gyorsabban és jobb minőségben a munkát. Jelenleg a gazdaság dolgozói a még bentlévő trágyamennyiség te. A minisztériumból lejött felül- helyszínre való szállítását végzik, vizsgálo bizottság, megdicsérte a: me^;kezdik> akkor apró-cseprő javítók munkáját. A gazdaság 2-00, doL^oikk.aű ne kelljen az idejüket kát- hold területén nem végezték 1 eltölteni. Sürgősen hozzák be a lemaradást a kapoujlaldak Kaiposujlak dolgozó parasztságának túlnyomó része időben elvégezte az őszi vetést és a mélyszántást. A becsületes dolgozó parasztok a tavaszi munkákra is időben felkészültek, rendbehozták a mezőgazdasági munkaeszközöket, vetőgépekeit és gondosan előkészítették aj vetőmagot. Kovács Lajos 6 holdas, Kovács József 12 holdas dolgozó paraszt Az állatállomány átteleltetése f Szabó Józsefné 7 holdas Jogkérdés áozo parasztasszony mindemben nagyfontosságú politikai azért is. mert az ellenség igyekszik fegyvert kovácsolni nehézségeinkből, a rossz termésből. Dolgozó népünk mindenre elszánt ellenségei, a ibuláikők, igyekeznek megnyergel- ni a maradiságot és arra törekszenek, hogy elgáncsoljál l ezt a nagy munkát. P árt szer v ezeteinl ezt feltétlen tartsák szem előtt. A tavaszi szántás-vetés mellett párt- és állami funkcionáriusaink tekintsék fontos feladatuknak az átteldtetés biztosítását, az egész évi állattenyésztési tervünk teljesítéséért vívott harc fontos szakasza éa, ennek megfelelően harcoljanak érte. Böhm József. példát mutatnak. Sokat tanultak a múlt esztendőben. Megtanulták, hogy az időben és a jó minőségben végzett munka: alapja a magasabb terméshozam elérésének, A tanács azonban igen 'keveset tett. Az őszi vetéstervet 92 százalékra, ,a mélyszántási tervet pedig csak 86 százalékra teljesítette a község. A lemaradás oka az, bogy a községi tanács nem szerzett érvényt a törvénynek, a felvilágosító munkát elhanyagolták. A községben lévő 7 kulá'k szabotálta az őszi vetést, agitált a dolgozó parasztok között a vetésterv teljesítése ellen. Nem különb a helyzet a tavaszi munkákra való felkészülésnél sem. Az ellenség hangja most is érvényesül. Papp Sándor 14 holdas gazda ahelyett, hogy a télen gondoskodott volna a tavaszi vetőmagról, most is azt hajtogatja: „ha az állam ad vetőmagot, én szívesen elvetem." Ez az ellenség hangja. A minisztertanács határozata világosan kimondja: a vetőmagról magai a termelő köteles gondoskodni. A tanács nem tudatosította a dolgozó parasztokkal a rendeletet, nem segítette a gazdákat abban, hogy csere, vagy szabadpiac útján beszerezzék a vetőmagot, ahelyett a tanácselnök is az ellenség hangját fújja: „nincs vetőmag, nem lehet beszerezni” stb. Ideje, ha a tanács levetkőzi a tespedtséget és sokkal .élénkebben lát a munkához, mert az idő sürget. A pártszervezet ellenőrizze rendszeresebben a tanács munkáját és adjon segítséget a párt- és a kor- mánvhsdározotok végrehajtssához. Ne tűrje ,a legkisebb lazaságot sem a tavaszi munkákra való felkészülésnél.
