Somogyi Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-25 / 21. szám

'Vasárnap, 1953. január 25. SOMOGYI NÉPLAP 5 Pártunk lalaipszervlezeí-eilbein megyénk területén is lelkesen folynak az új tagsági (könyvet ki­osztó taggyűlések. Az eddigi tag­gyűlésék tapasztalatai azt mutat­ják, hogy párttagjaink többsége megértette a tagkönyvcsetre je­lentőségét, s becsül eit’bel készül­tek a pártáletnek e nagy esemé­nyére, A Kaposvári Textil,művekben január 19-én tartották meg az új tagkönyvkiosztó taggyűlést. A be­számolóit .Rengd Lajos alapszervi párt titkár elvtárs tartotta, aki is­mertette a nemzetközi helyzetet, majd az üzemben meglévő ered­ményeket és hiányosságokat, a hi­bák kijavításának módját. Végül a tagsági könyvcsere jelentőségé­vel foglalkozott. A beszámolót számos hozzászó­lás követte. Cséfai elvtárs elmon­dotta, hogy az elmúlt évek során milyen hatalmasait fejlődött a mi pártunk. Ahhoz, hogy a jövőben még erősebb legyen, minden párt­tagnak fokozottabban ki kell ven­nie részét V: pártmu-nkábófl. Meg­fogadta, hogy ezentúl a pártmeg- b hatás óikat lelkiismeretesen el végzi. Csepregi élv,társ arról beszéli, hogy a tagkönyvlkiosztó taggyűlés akkor lesz igazán eredményes, ha megfelelően érvényesül a bírálat és öníbíráíaft a vezetők fellé is. iBaítus elvtárs helyesen rámuta­tott, hogy a tankönyvesére alkal­mából át kelí érezni a tanulás je­lentőségét azoknak a párttagok­nak is, akik .eddig élfíanyagoltálk elméleti képzésüket, mert a párt elvárja tőlük, hogy fejlesszék tu­dásukat, hiszen csak így tudnak jó munkát végezni. Róna elvtárs rámutatott, mi­lyen súlyos hiányosság, hogy már közel két hónapja nem volt meg tartva a népnevelőértekezlet, s aminek hatása meglátszik a mun­kában is. \ Rabovsz.kinié elvtársnő, DISZ- titkár a DISZ-oktatásról beszélt az üzemen belül és kérte a párt- vezetőséget, hogy ezentúl gyak­rabban számoltassák be őket, mert ezzel sok segítséget kapnak. *** A vörösmezői (kísérleté állalmi gazdaság kommunistái a taggyű­lést azzal! is ünnepélyessé tették, hogy feldíszítették a pártihelyisé- giükeit. A tagsági könyv jelentősé­gével foglalkozó jelmondatokon keresztül is felhívták ia párttag­ság figyelmét, mit jelent számuk­ra a tagkönyv. Hubert élvtárs, pártti'tkár szín­vonalas beszámolóit tartott, utána lelkes hozzászólások következtek és sok dolgozó tett a tagkönyv- csere alkalmából április 4-re szo­cialista fogadalmat. Barcsi Sarolta elvtársnő, amikor átvette új tagsági könyvét, ‘azt mondotta: — Vállalom, hogy bri­gádommal együtt úlgy dolgozom, hogy a tavaszi vetést 15 nappali a határidő előtt befejezzük, ugyan­akkor úgy foglalkozom a brigá­domba tartozó fiatalokkal, hogy valamennyien résztvegyeniek a kuitúrmunkában is. — A taggyű­lésen a tagjelöltek is lelkes fel­ajánlásokat tették. Gőböiös elv­társ, állattenyésztési dolgozó 1952-ben sertéshizlalási tervét 160 százalékra teljesítette, most megfogadta', hogy 1953 b,an 200 százalékra teljesíti. A hozzászólások után minden párttag átvette tagsági könyvét, s valamennyien -egyúttaŰ beragasz­tották január havi 'tag-járulékukat is. VC­A kaposvári nyugati körzet pártszervezete új tagkönyvkiosz­tó taggyűlésén a párttitkár ellv- •társ beszámolójában ismertette a •párttagsági könyvcsere politikai jelentőségét, a párttagok köteles- .ségeit és jogait, a pártszervezet •előtt álló feladatokat. A beszámoló után több élivtárs mondotta él hozzászólásában, hogy az elmúlt egy év alatt ho­gyan erősödött meg a pártszerve­zet, és hogy most, aZ új tagsági kc-nyvek kiosztása még az eddigi­eknél is jobb munkát követéi meg tőlük. Gíimesi élvtárs hozzászólásában hangsúlyozta, hogy az SZKP XIX, kongresszusán elhangzott beszá­molók a- mi pártunk számára is se­gítséget jelentenek, s ezért úgy kell dolgoznunk, hogy most, a kongresszusi beszámolók tanul­mányozása után munkánkat még jobbá tegyük. Párttagsági könyvkiosztó taggyűlések hírei azok CSOKONAI-ÜNNEPSÉG CSURGÓN Csokonai születésének 180. év­fordulója alkalmából az országos ünnepséglék sorozatába Csurgó ;s békaposolódott. Ma1, január 25-én délután fél 5 órákor ünnepélyes keretek között leplezik le a gim­názium falában elhelyezett már­ványtáblát 'annak emlékére, hogy 1799—1800-ban a csurgój*' gimná­ziumban tanított Csokonai Vitéz Mihály. Az emlékbesz'édet Hor­váth György, a helyi tanács elnö­ke mondja, kísérőműsort a gimná­zium tanulói adnak. A márvány- tábla leleplezése után megnyílik a Csokonai-kiállítás, ahol Csoko­nai kéziratai, művei, továbbá csurgói népművészeti tárgyak ke­rülnek bemutatásra. Délután 6 órakor a kultúrott- honfc-an Gsűkonai-emlékünnepély lesz, ahol dr. Bóka László, az i-ro- daiiomrudomálnydk dóktor'a tart előadást Csokonairól. Az elő­adást követő kultúrműsorban sze­repel a járás legjobb népi tánccso- porJija é« a kultúrversenyben leg­jobb eredményt elért gimnáziumi énekkar is. A műsor legfontosabb számai: Csokonai verséi é's meg­zenésített költeményei. Bertók László III. humán. o. tanuló ene az alkalomra írt Csokonai kö­szöntőjét szavalja el. Január 25- től február 1-ig Csurgó községben és az egész járásban „Csokonai- hetet" tartunk, amikor valameny- nyi népművelési előadáson Csoko­nairól lesz szó. A csurgói Csokonai Vitéz Mi­hály általános gimnázium Csoko­nai emlékére, a haladó tudomá­nyok ápolására valló tekintettel különös melegséggel ünnepli meg nagy tanárja születésének évfor­dulóját. Az ifjúság öntevékenyen és kezdeményezően Csokonai Iro­dalmi Kört alakított, amelynek legfőbb célkitűzése a Csokonai kultusz ápolása, a község és a já­rás haladó hagyományainak ösz- sze,gyűjtése, a csurgói járás nép- művészeti értékelnék felkutatása. Csokonai költészetében az iga­zi szabadságért, becsületes haza- fiságért harcolt. A magyar felvi- gosodás lírai költészetét ő alkot­ta meg. Műveiben a felvilágosult ember felháborodása szólal meg a múltból' íttmaradt babonákon, hangja az elnyomottak 'iránti rész­vét és a kizsákmányolok elleni gyűlölet első költői jelentkezése irodalmunkban. Optimista derűlá­tással bízik az elkövetkezendő időkben, a jövő században, ami­kor Somogy is „új Helikon lesz". Költészetében kipellengérezi a vakbuzgóságot, hirdeti az értelem diadalát, a vallásos sötétség pusz­tulását, a. korabeli embertelen tár­sadalommal szerűben az őskom- mumizmus emberi korszakát ál­lítja. Sajnálja a sanyargatott né­pét és utálattal fordul él kora feudális sötétségétől és visszaélé­seitől. Sokszor foglalkozik a gaz­dag, harácsoló, zsugori pénzgyűj­tők alakjával, akik fösvénységük­ben: . „akármi nagy vétket nem félnek vinni végbe, csakhogy bús ládájuk pénzzel telhessen be“. Csokonai tagadja a féléik halha­tatlanságát és megnyugvással! vall­ja, hogy a halál nem egyéb, mint a test beolvadása az örök anyag­ba. Csokonai sóikat foglalkozott a magyar 'költészet problémái vall is. A feudális elnyomatás szűk kor­látái között minden erejével küz­dött a magyar irodalom ügyéért, a nép szellemi felemelkedéséért és a nemzeti kultúráért. Költé­szetében a felvilágosult 'ember szemlélete és életérzése szólal meg színes, gazdag nyelven. Le- 1 CjpLezji a nemesi osztályok léha életét, bemutatja kultúrálatlansá- gát. Költészete a magyar iroda­lom demokratikus plebejus fejlő­désének első kezdeményezése, amely a feudális reakció legsúlyo­sabb nyomása alatt és annak el­lenére jött létre. Nékünk, csurgóiakin'ajk különö­sen értékes és megbecsülendő Csokonai működése, költészete, mert életének ©gyrészét a 'költő itt töltötte Somogybán. Csurgón volt tanár, de megfordult Kapos­várott, járt Kisasszondon, Nagy­bajomban istib. Töhlb költeményét írta itt, Somogybán. Itt készült -a „Dorottya" c. komikus eposza. „Óda Virág Benedekhez" So- mogyról1 szól! és itt írta „Jövendö­lés az első oskoláról Somogybán" es a „Somogyi nóta" c. népdalát. Mindazt, amit Csokonai saját korában álmodott, amiért küzdött, amiért fiatalon meghalt, másfél évszázaid múlva -megvalósult. A felszabadító Vörös Had-sereg meg­nyitotta szániunlk/ra „a napkelet bársonyos ablakát", -megszűnt -a kizsákmányolás ,és 'az elnyomás, egy boldog Ország boldog népe, napról-napra emelkedő kultúrával zengi Csokonaival együtt: „Vigadj magyar haza! Vége van már, vége a hajdani gyásznak, Leliasa-doztalk már a fekete vásznak, Melyeket a (fényes világosság előtt A hajdani idők mostohás keze szőtt Az eltépett gyásznak rongyainál lógva Tvindöklik egy nyájas hajnal, mosolyogva". Kincses Ferenc igazgató, Csurgó. öreglak dolgozó parasztjai párosversenyre hívták ki a somogyváriakat a tavaszi munkák határidő előtti elvégzésére Az öreg laki dolgozó parasztok már most jól felkészülnek a ta­vaszi munkákra. A mezőgazda­sági állandó-íbizott-ság az elmúlt héten ülést tartott, amelyen rész­letesen megtárgyalták azokat a tennivalókat, amelyek a tavaszi munkák sikeres elvégzését előse­gítik. Megállapították a község vetőtaiagszükségletét, száimbavet- ték -a készleteket, s tervet készí­tettek a gazdák közötti vetőmag- csere megszervezésére. Ugyaniak­kor száinbavették a község -iga- erőit, gépeit, megszervezték ezek javítását és elosztását, végül meg­választották a dülőfelélősöket. Az ülés után az állandó-bizott­ság tagjai és aktívái házi agitáción ismertették a dolgozó parasztok­kal a terve-ket. Felvilágosító mun­kájúik nyomán máris teljes lendü­lettel folyik Öreglakon a tavaszi munkák előkészítése, A szervezett vetőimagosere ré­vén a dolgozó parasztok 90 szá­zaléka márt® biztosítjotta vető­magszükségletét. A gépeik, szer­számok kijavítását a gazdáik íiz-en. öíös csoportokban közösen végzik és ugyanígy a vetőmagtisztítást is egy helyen, az állandó bizottság egy tágjának ellenőrzés-e mellett. Ezzel egyidőb-en gyors ütemben halad az egész községben a szer­vestrágya kihordása is, hogy az idei jó termés biztosítását ezzé! is elősegítsék. A munkák beindulása után Öreglak dolgozó parasztjai páros- versenyre hívták ki a somogyvá- ria k.a-í ;i tavaszi szántás-vetési munkák határidő előtti 'elvégzésé­re. sodik évére kitűzött feladatokat a szovjet népgazdaság minden terüle­tén sikeresen végrehajtotta, s a terv által támasztott hatalmas- kö­vetelményeinek mindenben eleget tett. A jelentés közli, hogy az ipar területén 101 százalékra teljesítet­ték a sztálini ötéves terv által ki­tűzött feladatokat. Ezek az adatok -mindennél fényesebb bizonyítékai annak, hogy a szovjet nép Kom­munista Pártja -és Sztálin elvtárs által vezetve sikeresen1 halad a kommunizmus útján. A jelentés adatai mögött gigászi murka. óriási teljesítmények rej­lenek. A szovjet ipar, amely a há­ború után, 1951-ben kétszer an-nyit termelt, mint a- háború előtt, 1952- ben újabb 11 százalékkal -emelte termelését 1951-hez viszonyítva. A szovjet emberek áldozatos és hő­sies munkája, erőfeszítése rejlik ezek .mögött az adaték mögött. A szovjet dolgozók az 1952. évi terv sikeres* teljesítésével megteremtet­ték az új ötéves terv teljesítésének sikeres és kedvező előfeltételeit. Sikeresen megoldották a háború utáni első ötéves terv hatalmas fel­adatait és most diadalmasan halad­nak győzelemről-győzelemre úgy, ahogy útjukat a SzovjetuDnió Kom­munista Pártja XIX. kongresszu­sa előttük megvilágította. Külföldi, nyugati politikusok, közgazdasági szakemberek érthetet­lenül állnak ezekkel az ered­ményekkel szemben. Nem ért-i-k és nem is érthetik hogy ilyen ered­mények csak olyan országiban szü­lethetnek meg, amelynek olyan bölcs vezetője van, minit Sztálin elv­társ, csak az a nép oldhat meg ilyen hatalmas feladatokat, melyet olyan párt vezet, mint a Szovjet­unió Kommunista Pártja, csak abban az országban születhetnek ilyen csodálatraméltó eredmények, ahol az államrendszer már nem egy kisebbség kezében lévő erőszakszerv, amely állam már nem nyomorgó proletárok állama, hanem olyan ál­lam, amely kizárólag a szocialista gazdasági rendszer erejére és a ki­zsákmányolástól mentes szocialista múmiára támaszkodik. A szov­jet állam gazdasági törvénye ,az egész társadalom állandóan növek­vő anyagi és kulturális szükségle­tei maximális kielégítésének biz­tosítása a szocialista termelésnek a legfejlettebb technika alapjától tör­ténő szüntelen növekedése és töké­letesedése útján." A szovjet népet dicsőséges párt­ja és vezére, Sztálin elvtárs lelke­sítette a győzelmek elérésére. A párt XIX. kongresszusa megszab­ta azokat a feladatokat amelyek a szovjet nép előtt állnak. Sztálin elvtars feltárta a szocializmus és kapitalizmus alaptörvényét és a szocializmus gazdásági alaptörvé­nye az, amelyre támaszkodva a XIX. kongresszus ragyogó fáklya­ként világította meg a szovjet nép útját és jelölte ki a történelemiben egyedülálló feladatait. A tervje­lentés arról tanúskodik, hogy a XIX. kongresszus kifejezte a szov­jet nép akaratát s a szovjet nép továbbra is híven követi pártját. Azt mutatja a jelentés, bogy a szovjet dolgozók magukévá tették a kongresszus által kitűzött fel­adatokat és nagyszerű sikereket értek el s ezzel jelentős lépést tet­tek ismét a kommunizmus felé. A pártkongresszus megállapítot­ta, hogy „az ipar és az egész nép­gazdaság növekedésének alapja a kohászat.”’ Amint a jelentésből ki­tűnik, a szovjet dolgozók maguké­vá tették ezt a megállapítást. A Szovjetunió vaskohászati miniszté- riu-ma 103 *7 százaié ra teljesítette tervét, a bányákban mindent felül­növekvo anyagi és kulturális szük­ségletei maximális kielégítését” milyen korszerű technika alkalma­zásával lehet elérni. így a szovjet gépgyártás 1952-ben 6Ö0 féle új típusú és újmárkájú gépet gyár­tott, a szerszámgépipar 2-00 újtípu­sú és márkájú fémvágó és fameg­munkáló szerkezetet, ezenkívül új automatikus szerszámgépsorozatot. Kétezer szénkombájnt, réselőgépet és 1600 szállítószalagvonalat adtak a bányászatnak. Az új technika alkalmazása a mező,gazdaság nagymértékű fejlő­dését is szolgálja. Az elmúlt évben a mezőgazdaság 131 ezer traktort kapott, 41 ezer gabonalbetakarító kombájnt, 57 ezer tehergépkocsit és ki győzné felsorolni, még milyen korszerű eszközeit a fejlett tech­nikának. A szovjet mezőgazdaság sikerei nem maradnak el ciz ipar mögött. Nagy eredményeket értek el a ter­méshozam emeléséért vívott harc­ban. A gabonatermés 8 milliárd •pudot tett kf, a vetésterület 1951- hez mérten 3,300.000 hektárral nőtt. Nagyarányú fejlődésükhöz hozzájárul a mindjobban növekvő gépesítés. A természetátalakító terv megvalósítása során csaknem háromnegyedmillió hektáron ültet­tek erdőt. Hatalmasak azok az építkezések, amelyek a kommunizmust építő szovjet nép büszkeségei. A Volga, a Don. a Dnyepr és az Amu-Darja mentén hatalmas vizierőművék épülnek. A hatalmas építkezések dolgozói teljesítették elmúlt évi tervüket. Átadták rendeltetésének a kommunizmus első nagy alkotását, a Lenin-csatomiát. Emelkedett a nemzeti jövedelem is. 1951-hez viszonyítva az emelke­dés 11 százalék. Ez a nemzeti jö­vedelem teljes egészében a dolgo­zóké, mint a tervjelentés i-s közli. „Ennek keretén belül a Szovjetunió dolgozói — éppúgy, mint az előző évben is — saját személyi, anyagi és kulturális igényeik kielégítésére, a nemzeti jövedelemnek mintegy háromnegyedrészét lcapták ...” Szociális juttatásokra 129 milliárd rubelt folyósítottak az elmúlt terv- évben. A munkások reálbére 1951- hez mérten 7 százalékkal emelke­dett s ennek megfelelően növeke­dett a vásárlóképesség is. Nagyarányú kulturális fejlődés­ről számol be a szovjet tervjelen­tés. A főiskolákon az elmúlt éviben 1,442.000 hallgató tanult. 1776 szovjet állampolgárt tüntették ki Sztálin-díjjal. Mindezek az eredmények azt mu­tatják, hogy a szovjet dolgozok megértették Sztálin elvtárs és a XIX. pártkongreszus által eléjük tűzött feladatok hatalmas nemzeti és nemzetközi jelentőségét. Az 1952. évi terv sikeres megvalósí­tása azt is mutatja, hogy megértet­ték: a szocializmus alapvető törvénye nem valósulhat meg ma­gától’. A békés gazdasági építőd munka frontján kivívott győzelem nem az égből hullt alá. A szovjet nép ezt önfeláldozó harcban vívta ki Lenin és Sztálin pártjának ve­zetése alatt. Uj erővel nyilvánult meg a Kommunista P-ártnak az a képessége, hogy mindig a tömegek­kel együtt és a tömegek élén- ha­ladjon, hogy tevékenységéiben, 'a munkások, parasztok és az értel­miség millióinak teremtő aktivitá­sára támaszkodjék. A jelentés újabb dokumentuma a sztálini bé­kepolitikának s ez még jobban lel­kesíti az egész világ dolgozóit a békéért, demokráciáért és szocia­lizmusért vívott harcukban. Hatal­mas hozzájárulás ez a győzelem a béke ügyéhez, a népeknek az impe­rialista agresszió ellen, vívott har­cához. !; A KOMMUNIZMUST ÉPÍTŐ SZOVJETUNIÓ NAGYSZERŰ EREDMÉNYEI Hazánk dolgozói örömmel vet­ték kezű' he a Szovjetunió Köz- j ponti Statisztikai Hivatala által i közzétett jelentést, amely a számok I ■és a tények nyelvén számol be a j kommunizmus útján haladó szovjet' nép újabb győzelméről, az 1952. évi ] állami terv teljesítéséről. A szov­jet nép az ötödik ötéves terv má­múló sikerre! alkalmazták az érc termelés új módszereit, emeltél a kehók és martinkemencék telje sí tményét. Rámutatott a kongresszus am is, hogy a szocializmus gazdaság: alaptörvényében lefektetett követel menyeket: „a társadalom állan-dóar

Next

/
Thumbnails
Contents