Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-24 / 301 szám

Csütörtök, 1952. december 25. SOMOGYI NÉPLAP 3 A MEGVÁLTOZOTT FALU 1 »44 DECEMBER 10-ET mu X tatott a naptár. A napok -éfa lehullott hó vastagon takarta fce Kiarád község utcáit. Kint zord szélvihar tombolt, s időnként meg- remegtek a sárviskó ablakai. Szi­ta Sárüdor szótlanul ült feleségével és két kicsi gyermekével a rozoga heverc'ágy szélén. A petróleum­lámpa kialudt, csak a tűzhelyből kies illanó í'ény 'világította meg né­ha a sötét falakat. — Vájjon él-e még a drága fiam? — tör ki a keserű sóhaj az asz- szcnyiból és elkezdett hangosan zokogni. — Ne sírj, nem tart már sokáig, hazajön a gyerek; legalább 200 szülő v.an Katádon, aki így várja a fiát, az apát vagy a férjét, azok is bíznak — vigasztalta fe­leségét a férje. Sóik keserű évet éltek át Szi- táéík, mert mindig másnak robotol­tak. 26 évig volt sertéspásztor és minden nap érezte a karádi kuiá- kok kizsákmányolását. Munkájá­ért sizidás és megaláztatás volt a bér. De még nagyobb gond sza­kadt rájuk, mikor fiukat elhurcol­ták a nyilasok. n ÁRMAN DOLGOZTAK egész éven keresztül a ke­vés kommencióért. A külákok kis- íkirálycíikodtak a faluban, mert az •ő kezűkben volt a község vagyo­nának többsége. A község földte­rület® összesen 15.000 holdat tesz ki, s ennek több mint fele4 a 39 kulak, a veszprémi káptalan és Kru china .báró tulajdonában volt. A faluból vagy 150 család szolgált ezeknél a vérszopóknál. De ki volt téve a kizsáfcmánycbáisnák az -a 400 parasztcsalád is, akiknek 1 —2 hold földjjük volt csak. Zsu- herács Vendelnek is ökölbe szo­rult a keze, amikor Szita Sándor­nak, régíi sorstársának elmondta: — Engem sem néztek sem­mibe sem, pedig irodaszolga voltam a községháznál és nekik ló- tottaim-futottam egész na Posza Imre 36 holdas akkori ku: ákbíró megkövetelte, hogy minden reggel megtisztítsam a csizmáját. Pedig azt a nyomorult 60 pengőt, amit havonta kaptam, megszolgál­tam a csizr.-r'isztítás nélkül is. A HOLNAP bizonytalanságá­tól rettegve vergődtek hosszú évtizedeken át Karád köz­ség szegényparasztjai, a kulákok és a földesurak karmai közt. A bi­zakodás és .a jövőbe vetett hit azonban nem hagyta dl őket, úgy ahogy Szita Sándort sem hagyta el az új élet reménye. A felszabadu­lásba! új éle‘t kezdődött Kúrádon Ls. A földnek nagyrésze, amit eddig a kulákclk és földesuralk bitorol­tak, a szegényparasztok tulajdona lett. Több mint 400 család! ka­pott földet és 204-en kaptak 'ház­helyet. Szita János is 7 holdnak lett jogos tulajdonosa. A felszabadulás után vagy 180 család épített Új -házat, köztük Szitáék is. Naponta szépül a dol­gozóik élete. Szita Sándor az Al­kotmány tszcs-ben dolgozik mint ser t é&tenyész't ő. Ma már a község­ben működő négy t e rrne 1 öcsop őrt - ban több mint 180 dolgozó pa­rasztcsalád műveli közösen a 15 ezer hőid földet. A párt segítsé­gével gépállomás létesült a falu­ban, amely korszerű mezőgaz­dasági gépeikkel teszi könnyebbé a dolgozó parasztok munkáját. A fiatalok közül 30-an mentek trak­torosnak. De sokan mentek főis­koláikra is. Kudomrá/k Károly tszcs-tag mezőgazdasági akadé­mián tanul. jyjlNTEGY 60 FIATAL ment iá községből ipari tanuló'- nak és segédtaunlkásnak. Szitáék Annuská’a elektroműszerésznek készül Pesten, már m*st több mint 1100 forintot keres havonta. Az ifjú Szita Sándor ipari ta­nuló Budapesten, az idősebbik fiúk pedig az állami erdészetnél dolgozik. A fejlődés kapuja széles­re tárult a dolgozó fiatalok előtt. A községben eleven kulturális élet van. Uj kultúrházat építették, kaptak eigy 600 kötetes könyvtá­rat. A régi iskolát 'kibővítették és az 5 tanerő helyett ma 9 tanerő van. Az utcákon, de míajdnem minden házban villanyfény ra­gyog. Q KÖMMEL LÁTOGATJÁK a falu dolgozói az új mo­ziban a szebbnél-szelbb filmeket, A. múltban 17 rádió volt a falu­ban, ma több mlint 180 háznál van. Egyre inkább eltűnik Karád köz­ségből is a műit átkots nyoma és a kultúra áldásai teszik szebbé a dolgozók éleiét. Szita Sándorék is csak mint egv rossz álomra tekin­tenek vissza a múltra. 1953-BAN TARTJÁK A NŐK VILÁGKONGRESSZUSÁT Bécs (TASZSZ). A Nemzetközi Demokratikus 'Nőszövetség Taná­csa a napokban Bécsben üléssza kot tartott. A tanács kifejezésre juttatta, hogy támogatja a népek békekongresszusának határoza. tait­Hogyan tesszük jobbá munkánkat Gerő elvtárs útmutatásának felhasználásával Az 1952-es tervév célkitűzéseinek teljesítése minden vállalat, így a mi vállalatunk előtt is, Gerő elv­társ beszéde nyomán még dön több feladatként jelentkezik. A vállalati pártszervezet Gerő elv társ beszédét felhasználva, a .szak­szervezettel és a váilalatvezető- séggel közösen az 1952 es tervév feladatainak határidőre történő teljesítésére azonnal kezdeménye­ző en lépett fel. Dolgozóink köré­ből is történtek olyan kezdemé­nyezések, melyeknek alapján még november 28-án az üzem kollek­tívája felajánlást tehetett ezévi tervünknek december 21-re, Sztá­lin elvtárs 73. születésnapjára tör ténő teljesítésére. Ebihez a. fel’hí vasunkhoz, amelyet pártunk me­gyei lapja is közölt, több vállalat csatlakozott. Gerő elvtárs beszéde után dol­gozóink mindjobban magukénak érezték a vállalt kötelezettségek teljesítését, aminek alapiján 1952. évi termelési tervüket 2 nappal a a kitűzött határidő előtt, decem­ber 19-ér. teljesítettük. így az 1952-es íervév végéig előrelátba- Az ülésszak határozatot hozott, ^ fólag terven felül 50 tonna fonal hogy 1953 júniusában Dámába , termeléssel járulunk hozzá nép­összehívja a nőik világkonjgresszu \ gazdaságunk eredményeinek fo­sát és felhívásit intézett » világ > vábbi gyarapításához, asszonyaihoz, hogy támogassák a i Nem feledkeztünk meg arról népek béke-kongresszusának hatá­rozatait. Magyar Sándor elvtár a az 1953 júniusi tervén dolgozik Magyar Sándor elvtárs a múlt­ra gondolva elmondja, hogy a tő­kések Magyar-országában nem be­csülték meg, emberszámba sem vették a munkást. Leírhatatlan nyomorban és szenvedésben élt sokszázezer mun-kástársával együtt. Munkája nagyon ritkán volt, de az sem tartott tovább pár napnál. A kevés fizetésből, amit szakmájában keresett, alig jutott kenyérre, sóra, paprikáéi. Arra, hogy ruhát vegyen magának, még csak nem is gondolhatott- Egyik foltot a másikra varrták, hogy mi­nél tovább tartson a- -nadrág. A múlt rendszer nehéz járma súlyos teherként nehezedett Magyar Sán­dor esztergályos-segédre ugyan­úgy, mint az egész dolgozó népre. A szebb, boldogabb és emberibb életet a Szovjetunió hősi felszaba­dító harca hozta meg a hitleri fa­siszta horda felett aratott győzel­mes harcával. Uj élet kezdődött minden becsületes magyar dolgo­zó számára. A magyar nép nagy pártunk ve­zetésével kezébe vette sorsának irányítását. A múlt rendszer terhe alatt elnyomott dolgozóik lettek az üzemek vezetői és igazgatói. Ma­gyar eívtárs a Kaposvári Vasöntö­de és Géípiizemnél kapott munkát. Becsületes munkájáért ma becsű letes bért kap. Kére-setélből bőven jut a család íjának élelmiszerre, ruhára egy­aránt. Jó munkájáért felvettek pártba, azóta még jobb munkával harcol, hogy kiérdemelje pártunk bizalmát. Normáját állandóan 179 180 százalékra teljesíti, jelenleg 1953 júniusi telvén dolgozik. A Vasöntöde dolgozói, köztük Magyar elvtárs is, hatalmas lelke­sedéssel fogadták Gerő elvtárs be­számolóját. Az üzem dolgozói újabb eredmények elérésével in­dítottak harcot pártunk és » KV határozata értelmében az 1953-as év és az ötéves terv növekvő fel­adatainak határidő előtti teljesíté­séért. Marfvar élvtárs megfogadta, hogy 1953. évi tervét hat hónap­pal a határidő előtt, július 1-re be­fejezi. Jó munkájával, tervének túlteljesítésével harcol a terv ha­táridő előtti teljesítéséért. Zsíros Ferencék élete a múltban és most i. jf^zegényes bútorzatú, homá­lyos kis szobában három kis gyermele játszadozott. Két kis­fiú és egy kislány. Rongybabájuk­kal és az üres dobozokkal egész naphosszat el játszadoztak. Vidám gyermekkacagá s ukt 6 / csak úgy visszhangzott a szoba. A kislány .nagy szeretettel ölelte magához rongybabáját, féltette. Másik já­tékra, szebbre nem tellett, Zsíros Ferencék l;eresete ebben az időbem a megélhetésre is alig volt elég. -Nem került ruhára, játékra a gyer­mekeknek. Zsíros Ferencné férjével együtt dolgozott, vetette a téglát, hogy valamilyen formában biztosít, sák a mindennapi megélhetésükhöz szükséges kenyérrevalót. Kora reggeltől késő estig dolgo­zott az anya, csak délben szaladt be, hogy levest főzzön gyer­mekeinek, férjének, vagy egy darab fekete kenyeret nyomjon az éhes, síró kisgyermekei kezébe. Utána megint dolgozni ment, a ki­esüket otthagyta magukra a szobá- ■ ban. Azok tovább játszadoztak vidá­man, mitsem tudva szüleik keserves életéről. rW siros Fereiic pár hónapja ke­rült a téglagyárba. Azelőtt gazdasági cselédként dolgozott a fé­szerlaki uradalomban. Látástól vu- kulásig hajszolták őket a munkára, évi IS mázsa gabonáért. A nehéz munkát nem sokáig bírta. Gondolta, könnyebb lesz sorsa, ha bejön a vá­rosba, a téglagyárba dolgozni. így kerültek az Arany-úti téglagyárhoz. Életük azonban itt sem különbözött az előbbitől. A szegény ember élete egyforma volt. bárhova ment dol­gozni a' múltban. Mindenütt a ne­héz munka, szegénység és nyomor jutott osztályrészül. Az évek egymásután, egyformán peregtek. A kis család megszaporo­dott. A három gyerek helyett Jt—5 —6, majd hét éhező száj várta a betevő falatot. Bizony sok gondot, sok szomorúságot okozott a szülők­nek a gyermekek nevelése. Fájt a szíve Zsíros Ferencnének, amikor iskola helyett disznókat őrizni küld­te gyermekét. hogy pár fillérrel több jusson kenyérre. A gyermekek lassan felnőttek, dolgozni tudtak. Oda mentek mun­kát vállalni, ahol kaptak, nem oda, ahova szerettek volna. A szülőket a megélhetés gondja mellett gyerme­keik jövője is nyugtalanította. Váj­jon milyen lesz a legdrágáb kincs, a. gyermekeik sorsa. azoknak is csak a nehéz mun,lm és a nyomorúság jut-e osztályrészül? II. A felszabadulás után megvál­tozott a kis család élete. - A szegényes lakásból tágas, világos, egészséges lakásba költöztek. Nem, volt már gond a megélhetés. Zsíros Ferenc, az egyszerű gyem munkás szorgalmas munkája jutalmául te­lepvezető lett. A hét gyermek kö­zül már csak kettő van otthon a szülői háznál. A sok munkától és gondtól megtört Zsíromé boldogan beszél gyermekeiről. Három fia ka. tona, kettő tisztiiskolán van, egy pedig már néphadseregünk hadna­gya. Két fia rendőrzenész, mind­kettő boldog, életet él. A kislány is- koUfya jár, nem kell disznókat őriv'ie tanulás helyett. Tanár, mérnök, orvos lehet, vagy amihez kedvet, tehetséget érez. KjT ét kis unoka is van már a családban. A legidősebb leány a múltban még rongybabával játszadozott, ma két gyermek anyja Neki már nem gond a gyermek ne­velése. Az anyának nem kell már gondolkodni azon, hogy mit ad en­ni gyermekének, miből vesz ruhá. zatot, ez mind biztosítva vdn ma már hazánkban. A szegényes bútorzat helyett tiszta bútorok vannak a szobában. Kint a konyhában sütnek-főznek, készülődnek, hogyne, hiszen "itthon van a katenafiuk, akire nagyon büszke az édesanya. Népi demo­kráciánk biztosította az egész csa- ládnaJc, a régi gyári munkásnak és hét gyermekének a rendes megélhe­tést, a biztos jövőt, a boldog életet. ,sem, hoitfy jövő évi munkánk alapjait most kell leraknunk. Most kell meghatároznunk azokat az alapvető kérdéseket, melyek­nek alapján az 1953-as tervévben üzemünk a népgazdaság által1 ki­rótt feladatának eleget tehet. Vállalatunk műszaki tanácsa az egyes üzemrészek vezetőinek be­vonásával meghatározta azokat a feladatokat, amelyek köré az 1953. évi műszaki intézkedéseinket cso­portosítjuk. Vállalatunk munkájá­ban döntő kérdésként jelentkezik a termékek minőségéneik megjaví­tása, a belső anyagmozgatás jdb- bá't'étele és az anyagtakarékosság további foltozása. A feladattere­ket dolgozóink előtt a; műszaki ve­zetők ismertették’. Népnevelőérte. kezleteken, a szakszervezeti bi­zalmiak útján, valamint a decem­beri termelési és műszaki értekez­leten részleteiben is megtárgyaltuk dolgozóinkkal az elvégzendő mun­kálatokat. Gyárunk dolgozói 57 értékes javaslatot nyújtottak be. Ezeket felhasználva a műszaki ve­zetőség elkészítette az üzem 1953. évi műszaki intézkedési tervét. N épga z das á g u nk f okoz o tt abb követelményeket állít az új gaz­dasági évben vállalatunk elé. Ez megköveteli, hogy dolgozóink szakmai ismereteit kíbővítsük, megtanítsuk őket azokra a kor­szerű szoyjet fonási munkaimód­szerekre, amelyek alapján munká­jukat jobban elvégezhetik, -munka­termelékenységüket emelhetik. A Szovjetunió könnyűipari miniszté­riuma átadta vállalatunknak a leg­korszerűbb szovjet munkafogások leírásait. A magyarországi gyárak­tól hozzánk jött kiváló szakmun­kások bevonásával így szervezet­té tehettük a szovjet munkafogá- ok begyakorlását. Gerő élvtárs beszédében nép- azdaságunk további fejlődése szempontjából alapvető kérdés­ként jelölte meg a takarékossá­got. Megvizsgáltuk eddigi munkán­kat és feltárultak a hibáik, Ezeket a hibákat részben már kiküszö­böltük, vagy a jövőben sürgősen kiküszöböljük. Az anyagtakarékosságban egyik hiányosságunk volt, hogy z .import gyűrűnfutók felhaszná­lását nem ellenőriztük kellően, így a futókat a fonónők nem használ­ták fel takarékosan. Az anyaggal való takarékosságra kidolgoztuk és előírtuk a futócserék szerve­zett végzését. A felesleges fel- használás elkerülése végett fonó- nedriket csak a szükséges számú futókkal látjuk el­Üzemünk munkájának alapanya­ga a pamut, a textilipar legdrá­gább import alapanyaga. Ahhoz, hogy vállalatunk az önköltség (alakulását kedvezően befolyásol­hassa, az önköltségcsökkemtési (programmot végrehajtsa, feltétle­nül szükséges a pamuttal való ta­karékosság. Ezen a területen hiá­nyosság volt, hogy a hulladékcsök­kentést nem kezeltük súlyponti kérdésként. A felhasználható, fon­ható hulladék visszakeveréséné'l is követtünk el hibákat. Alapanyag­takarékossági feladatunk elvégzé­sére dolgozóink között mozgalmat szervezünk a hulladék csökkenté­sére, a nemfonható hulladék mi­nimális mennyiségre való leszo­rítására. A tisztító üzemrészünk­nél pedig a huliadék-visszakeverés programniszerű ellátását szervez­tük meg. Az 1953. évre elkészített anyag- tervünlket felülvizsgáltuk. Megál­lapítottuk, hogy az orsómeglhajtó szalag felhasználása csökkenthe­tő, ha a szakadt meghajtó szala­gokat kijavítva újra felhasználjuk. Aliihoz, hogy dolgozóink jó mun­kát végezhessenek, szükséges a vezetés színvonalának megjavítása. Termelési egységeink vezetői még nem rendelkeznek kellő szakmai tapasztalatokkal, ezért ezen a te­rületén is követtek el hibákat. Elő­fordult, hogy a fonónőik gépeik megjavítását vagy jobb beállítását kérték a. művezetőtől vagy segéd- művezetőtől, s a műszaki vezetők ezt végrehajtani nem tudták, mert r.em rendelkeztek kellő szakmai gyakorlattal. Ilyen körülmények között a vezetés nyilván nem volt megfelelő. Ezért megszerveztük a művezetők gyakorlati oktatását. Gyakorlati tapasztalatokkal ren­delkező művezetőket kértünk a többi fonodától és az így hozzánk érkezett, jó szakmai ismerettel' rendelkező művezetők és tech­nikusok fél éven keresztül együtt dolgozva fiatal műszaki gárdánk­kal, átadják szakmai ismereteiket. Vállalatunk részéről fokozottabb mértékben kiépítjük a kiadott uta­sítások végrehajtására vonatkozó ellenőrzést. Ez feltétlenül szüksé­ges a technológiai és a munkafe­gyelem megszilárdításához. Az 1952. éves tervünk teljesíté­sében jelentősen közrejátszott a szocialista murJkaverseny. Hiá­nyosságunk még az, hogy műszáki vezetőink — így a művezetők, mű- helyfcnökö'k — nem irányítják a munkaversenyt, nem tartják szá­mon üzemrészük elért eredmé­nyeit. A művezetők kötelessége a munkaverseny irányítása üzemré­szük területén, ezért ennek a kő vet élménynek a jövőben érvényt szerzünk. Feladataink Gerő elvtáns beszé­de nyomán világosak előttünk. Ed­dig megtett intézkedéseink bizo­nyítják, hogy munkánk eredménye­sebbé telhető, ha a hiányosságok kiküszöbölésével minden nap fog­lalkozunk. Az 1953. új tervév-vál­lalatunk elé olyan feladatot állít, amely gyárunk minden egyes dol­gozójától, műszaki értelmiségétől rendkívül magasfokú szervezettsé­get, fegyelmezett, szorgalmas mun. ká'. igen komoly erőfeszítést köve­tői meg. Ha Gerő elvtárs útmutatá­saival nemcsak alkalomszerűen fog­lalkozunk, hanem egész munkánk­ban gyakorlatilag végrehajtjuk, biztosak lelhetünk abban, hogy vállalatunk teljesíteni tudja a nép­gazdaságunk által a magyar köny- nyűipar legfiatalabb üzemére ki­rótt feladatokat. Csepreghy Győző Kossut'h-díjjas főmérnök. AZ ÁLLAM KÖNYVESBOLTOK. AZORSZAG MINDJÉN RÉSZÉBEN I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents