Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-21 / 299 szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1952. december 21, BEFEJEZŐDÖTT A A ÉPEK BÉKEKONCrRESSZUSA A népek békekongresszusának csütörtök délutáni ülése A szombat éjjeli tanácskozás • Becs (MTI). A népek bekekon- gresszusár&lk csütörtök délutáni üléséin Pedro Mir sandomingói küldött, a-z első felszólaló elmondotta, hogy kétmillió lakost számláló hazája ma nem más, mint az amerikai! légiflotta egyik fontos támaszpontja rakétarepülőgépek felszálláséihoz. San Domingo népe nagy reményeket fűz a népek hatalmas -béke-kongresszusához. Useldimger, a luxemburgi küldöttség vezetője rámutatott arra, hogy mióta a Schunnan-térvható ság Luxemburgba helyezte székhelyét, az ország nehézipara válságba került. Luxemburgnak egyetlen kivezetiö útja a gazdasági válságból a kelet és nyugat közötti kereskedelemibe való bekapcsolódás — hangoztatta Useldimger. Blomberg svéd küldött hangsúlyozta: Szörnyű tragédia lenne, hia az amerikai háborús gyújtogatok elérnék, hogy az emberiség saját elpusztítására használja fel azt a nagy energiát, amelyet a tudósok az atommagból szabadítottak fel, majd javasolta: szólítsa fel a kongresszus a világ valamennyi országának kormányát és parlamentjét, akadályozzák meg, hogy a végipusztulás veszélyébe sodorják az egész emberiséget. Brand lelkész, az ausztráliai küldöttség vezetője kijelentette: „Népünk legnagyobb szégyene, hogy ausztráliai csapatok vannak Koreában, Malájföldön és Japánban. Népünk teljes mértékben elítéli a kormánynak ezt a csatlós- politikáját és a legközelebbi választások során méltó feleletet ad majd az amerikai imperializmus érdekeit szolgáló politikusoknak és pártjaiknak. A népek békekongresszuss A népeik békekongresszusfának részvevői p ént éken délután ismét összeültek, hogy folytassák a vitát a kongresszus napirendi pontjai felett. Az amerikai békeküldöttség tagja, Minnie Garther asszony izzó szavakkal ítélte el a koreai háborút és kijelentette: ,,Az amerikai nlép munkát és békét követel. A -békék övetelés általános az amerikai nép körében" —• hangoztatta és a hidegháború befejezese érdekében küldöttsége nevében javasolta, hogy „a népek gyakoroljanak nyomást a kormányokra a hidegháború megszüntetése érdekében. A potsdami és jaltai egyezményeik szellemében meg kell indítani a tárgyalásokat a nagyhatalmak között. Az ENSZ a nemzetek közötti tárgyalások színihelye legyen és ne a háború eszköze". Ezután Bosiljka asszony, a iu‘ goszláv nép képviselője lépett a szónoki emelvényre. Elmondotta', hogy mélyen együttérez a függetlenségükért küzdő népekkel, majd ífrról beszélt, milyen aljasul árulta e'l a Tjto-kormány Jugoszlávia népeit éis szolgáltatta 'ki az amerikai imperialistáknak. A Tito-'banda a nép akarata ellenére kényszeríti háborús szerződésekbe az országot és háborús előkészületekre fordít miniden rendelkezésére álló eszköztA jugoszláv dolgozók, akik a második világháborúban olyan hősiesen harcoltak a náci-fasizmus ellen, nyíltan és keményen szem- beszáll'n-ak a titóisták mesterkedéseivel. Hatalmas taps fogadta az emel vényre lépő, Guista Fucsikovát, Csehszlovákia népének bélkelkül- d öt tét, a csehszlovák nép nemzeti hősének, Julius Fucsiknaik özvegyét. Itt, a kongresszuson — mondotta Fucsilkova — több alkalommal érintették a különböző felszólalók a Prágában nemrég lezajlott Slánsky-per kérdéisét és egyesek téves következtetéseket vontak le. Ez érthető is, hiszen az imperialisták sajtója és rádiója hazug módon tájékoztatta a kövéleményt e hazaárulók elleni per lefolyásáról. Julius Fucsilknak azért kellet elpusztulnia, mert a mostani per vádloittainaík egyike, Reicin, a Gestapo kémje és ügynöke volt. Vájjon hogyan néznének Önök arra az emberre, aki elárulja legköA délutáni ülés következő szónoka W ílh cím Elfes, az egységes német küldöttség tagja volt. Hangsúlyozta, hogy az egységes német küldöttség teljes mértékben magáévá teszi ennék az értekezletnek határozatai;. A német nép — mondotta — követeli a német egység helyre-., állítását, szabad, titkos, demokratikus össznémet választások megtartását, a külföldi csapatok kivonását Németországból. Bosi olasz küldött Amerika adófizető polgáraihoz fordult azzal a felhívással, hegy követeljék: adó- f islerjeikből ne páncélosokat és repülőgépeiket gyártsanak a gyilkolás, a háború számára, hanem traktorokat, mezőgazdasági és ipari gépeket, az élet, a béke számára. A brit More Manchester és Sat- ford dokkmunkásai nevében követelte: szüntessék meg a malájföldi vérengzést, adjanak szabad ságiét a roalájföldi népnek. Fielding asszony, angol jrüldött, az anyák nevében tiltakozott a háború ellen. ,,Nem háborút akarunk, hanem békés tárgyalásokat" —• mondotta. Alexander Reid angol lelkész hangoztatta: a világ minden egyházának egységesen kell fellépnie a háború és a háborús előkészületek ellen. Va-imo Melt'ti, Finnország küldötte rámutatott az amerikai imperialisták skandináviai háborús előkészületeinek veszedelmessé- gáre és követelte a háborúk megszűnte tiését, az öt nagyhatalom közötti békeegyezmény me g'köíé- séf. nak péntek délutáni ülése zélebibi barátait, harcostársait, hogyan ítélnék meg azt az embert, aki gyáván elárulja hazáját? — fordult FuciSiikova egyenesen a küldöttekhez. Mert Reicin, Slá-n- sky és.társai ezt tetteik. Ezeket az árulókat olyan bűnökért ítélték el Csehszlovákiában, amelyeket minden országnak szigorúan meg kell tor din kv. Nálunk, Csehszlovákiában —- folytjátta — szigorúan fellépnek azok ellen, akik elárulják hazájukat, akik elárulják a béke ügyét, akik háborút készítenek elő. Mi békében alkarunk élni és ezt kívánjuk minden népnek. A kongresszusnak e napjaiban különösen időszerű Fucsik üzenete: „Szerettelek benneteket emberek, legyetek éberek!" Gusta Fucsikova szavait dörgő taps fogladta. A küldötteik felállva forrón ünnepelték a n>agy író özvegyét, a bátor békeharcost. Jusef Helmi egyiptomi küldött felszólalása ut'án a: francia Pierre Cot lépett a szónoki emelvényre. Pierre Cot üdvözölte a nemrég Berlinben megtartott nemzetközi értekezlet határozatait a német egyséig kérdéséről. Ezekhez a határozatokhoz csatlakozva javaslatot tett arra, Hogy a négy nagyhatalom kezdjen tárgyalásokat a nétmet kérdésről azon az elvi a'laV pon, hogy Németországnak függetlennek kell lennie és nem szabad csatlakoznia semmiféle katonai szerződésihez. E tárgyalások megindítása érdekében javasolta, hogy bízzák meg a kongresszus elnökségét egy bizottság é létrehívásával, amelynek tag'jbi köztiszteletben álló személyiek lennének, s e bizottság tolmácsolja majd megfelelő helyeken a népeik követeléseit. A kongresszus részvevői hatalmas lelkesedéssel fogadták a javaslatotA délutáni ülés utolsó szónoka Vérnél Overoe dán küldött volt. Követelte, hogy az ENSZ-be vegyék fel ia Kínai Népköztársaságot és a többi országokat is, amelyek felvételüket kérték. Ezután a bizottságok a kongresszus plénuma.' elé terjesztették jelentésüket. A népek küldötteinek nagy tanácskozása 8 napon át tartó széleskörű vita után befejezte a kongresszus napirendi pontjainak megvitatását és a péntek éjt'szatkai ülésen megvitatta, majd elfogadta a határozati javaslatokat, amelyeket a bizottságok dolgoztak ki. Szostóhai’cm hajnali 3 órakor végétért a népek békekongresszusa, amely 8 napig folytatta tanácskozásait a bécsi Konzert hausíban. A záróülésen Jean Laffitte, a Béke-Vilé-Tarács főtitkára érdekes adatokkal világította meg minden id'-cik 1 eguagydbib Ibékeitenács- kozásámak átfogó jellegét. Közölte, hogy a népeik bélkekongresszu- sán 1880 személy vett részt 85 országiból. Ezek közül 1627 küldött, 105 vendlég éis 102 megfigveilő volt. A tanácskozásokon a legkülönbözőbb nemzetközi szervezetek 46 képviselője is részivel!. A népeik b ékeik ongresszusán rés'Ztvetít sok olyan ember is, aki nem tartozik a nemzetközi békéin ozga! oimhoz. A. népeik békelkon- gresiszusán résztvett küldöttek -közül 250 kívül áll a nemzetközi bé" hc-mozgialcm keretein. Ezután Yves Farge közölte, hogy a népek békekongresszusá- hoz sokezer íidvözlelt érkezet! a földkerekség miniden tájéiról. Majd határozati javaslatokat terjesztettek a. kongresszus elé. Yveis Farge a szavazás megejtése után közölte, hegy a szaivazásba-n összesen 1647 személyt vetít részt. Az öt nagyhatalomhoz intézett felhívást 1637 küldött elfogadta, 7 küldött tartózkodott a szavazástól, 3 pedig azért nem szavazott, mert csak megfigyelőként vett részt a kongresszuson. A világ népeihez ’n'téziett felhívásra 1626 küldött szavazott 'génnel, 10 tartózkodott a szavazástól -és 11 nem vett részt a szavazásban. Yveis Farge bejelentését leírhatatlan lelkesedéssel fogadta a kou- g-eiaszus. Közel fel óráig dübör- jgött a taps. Valamennyien érezték, hegy történelmi pillanaítot élnek át. „Átok a háborúra, békét a: világnak, megvédjűk a békét! Bélkehárcra fel,!“ — hangzottak a kiáltások a h-atalmais tereim minden oldaláról. A záróbeszédet Giuseppe Nitti ola-sz parlamenti képviselő mondotta. A népek békekorgresszusánek legnagyobb eddigi eredményét ab ban láljnk — mondotta —, hogy a jbié'osi tanácskozáson sikerült közös nevezőre hozni az egész emberiség békevágyát, finely most anyfagi erővé változik és lefogja a háborús gyutegatók kezét. Javaslom, hogy a kongresszus titkársága adja ki fehér könyvben a nagy bélke tanácskozásunkon elhangzóit! alapvető fontosságú felszólalásokat, amelyek irányt szabnák jövendő bé-keküzdelmünlk számára. A népek békekongresssu®€Ínak felhívása as 5 nagyhatalom kormányaihoz A népek békekongresszusa a következő felhívást intézte az öt nagyhatalom kormányaihoz: Napról-mapra sürgeitöiblbé válik annak szükségessége, hogy lemondjanak az erőszakról, mint a nemzetiközi konfliktusok megoldásának eszközéről. 600 millió férfi és nő követelte a világon., hogy az öt nagyhatalom kezdjen tárgyalásokat és kössön békeegyezményt egymással. Ezek az emberek aláírásukkal erősítik meg ezt a követelésükét. A közvélemény legszámottevőbb áramlatainak képviselői azt a kívánságukat nyilvánítják, hogy az erőszak alkalmazása helyett tárgyalásclk útján rendezzék a vitás kérdés éket. A népek békekongresszusa, amely 1952 december 12-éln ült össze Béc-sben, az emberiség akaratát fejez] ki, amikor ünnepélyesen felhívja az Amerikai Egyesült i Államok, a Szovjet Szocialistái Köztársaságok Szövetsége, a Kínai Népköztársaság, Nagy-Brítan- nia é-s Franciaország kormányát, kezdjék meg a tárgy aláscka't, amelyéktől a béke sorsa függ. Az öt nagyhatalom közötti megegyezés, a békeegyezmény megkötése végetviet a nemzetközi feszül-leégnek és a legnagyobb szerencsétlenségtől menti meg a világotEzt követelik a népek. A népek békekongresszusának felhívása A B-éke-Világtanács a népék béke-kongresszusának összehívásával azt a szándékát juttatta kifejezésbe, hogy egyesítse azoknak a kü lönlböző mozgalmaknak, szervezeteiknek és áramlatoknak nemes törekvéseit, amelyek ugyan sok kérdésben nincsenek azonos véleményein, de amelyek a népék közötti egyetértésre törekednék és együtt akarnak küzdeni a háború megakadályozásáért és a béke megte rendeséért. A szabadon lefolyt vítia arról az egységes eltökéltségünikről tanúskodik, hogy véget akarunk vetni az erőszak politikájának, -amely már oly sek szerencsétlenséget hozott a népekre és azzal a veszéllyel fenyeget, hogy katasztrófái'1:'; dönti az emberiséget. Véleményünk szerint nincsenek az államok között olyan ellentétek, a,melyeket ne lelhetne tárgyalások útján áthidalná. Elég volt a városok és falvak lerombolásából! Elég volt albflból, hogy tömegével gyártsák a gyilkos fegyvereket! Elég volt a gyűlöl- ség szításából és a háborús uszításból! Itt a legfőbb ideje, hogy tár,gyűljünk egymással! Igt a legfőbb ideje, hogy megegyezzünk egymással! Az öt nagyhatalom: az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Nagy-Britannia, a Kínai Nép- köztársaság és Franciaország kormányához fordulunk, amelyektől oly nagy mértékben függ a világ békéje. Felszólítjuk ezeket a kormányokat, hogy haladék tálamul kezdjenek tárgyalásokat béke- egyezimény megkötés-e céljából. Óriási felelősség terheli az öt nagyhatalom kormányát. A népek választ várnak tőlük. A népek mindent elkövetnek, hogy érvényre juttassák a tárgyalások szellemét. Követeljük, -hogy Koreában hala déktalaimil szüntessenek be minden hadműveletet. Amíg városok dőlnék romiba, amíg vér folyik, .nincs lehetőség ' a megegyezésre. Ha megszűnték a hadműveleteik, könnyebben tudnék majd megegyezni a hadviselő felek a vitás kérdés e'kb en. M eggy őződésümk, hogy minden jóakaratú ember támogatni fogja pártatlan, igazságos és emberi követelésünket. Ugyanakkor követeljük, azt is, hogy Vietnamban, Laoszban, Kambodzsában és Malájföldö-n azonnal szüntessék be a hadműveleteket, ahogyan azt a függetlenségükért küzdő népek iránti tisztelet parancsolja. Követeljük, hogy szüntessék meg olyan jogos nemzeti függetlenségi mozgalmaik elfojtására alkalmazott erőszakot, mint amilyen például marokkói és tuniszi -nemzeti függetlenségi mozgalom. A népek békekongresszusa valamennyi nép számára követeli azt a jogot, hogy maga döntsön sorsáról és maga válassza meg életformáját, belső ügyeibe történő minden beavatkozás nélkül, bármivel próbálják js ezt a beavatkozást igazolni. A béke legtöbb alapja valamennyi állam nemzeti függetlensége. Tiltakozunk miniden faji megkülönböztetés ellen, amely sérti az emberi lelkiismeretet £s fokozza a háborús veszélyt. Meggyőződésünk, hogy a katonai egyezményeik — amelyeknél az erősebb magához láncolja a gyengébbeket — továbbá támaszpontok és idegen katonai erők je- íemíéite nemzeti területen — súlyosam fenyegeti az- adott ország biztonságát, amely ilyen módon arra ébredhet, hogy akarata elleniére háborúba sodortak. Az a véleményünk, hogy olyan államot, amely nem vesz részt semmiféle koalícióban és nem tűr idegen csapatot területén, biztosítani kell mindem tényleges, vagy lappangó agresz- -szi-ó veszélyével szemben. A legutóbbi háború két tűzfészke azzal a veszéllyel fenyeget, hogy tűzvészt okoz Európában és Ázsiában. A német és japán kérdéseket tárgyalások útján békésen lehet és kejil megoldani. Szülksé- ge-sir-ek Hantjuk, hogy a legrövidebb időn belül kössenek béke- szerződést az egységes és demo kratikus Németországgal, olyan Németországgal, ahol nem lehet helye az Európát szerencsétlenségbe döntő nácizmusnak és milr tarizmusniak. E béikeszienződésnek ki kell zárnia, hogy Németország résztvegyen más államok ellen irányuló katonai szövetségben. Javasoljuk, hogy Japánnal is kössenek békeszerződést, amely végetvet az ország megszállásának és lehetőivé teszi a japán nép számára, hogy elfoglalja helyét a békés nemzetek közösségében. Szükségesnek tartjuk, hogy újra felvegyék ai tárgyalásokat az osztrák államszerződésről, amely megszabadítaná ezt az országot az idegen megszállóktól. Meghallgattuk a Koreában és Kínában járt különböző nemzetiségű kiváló emberek beszámolóit a bakteriológiai fegyverek alkalmazásáról. E beszámolók megrázó hatása alatt erélyesen követeljük: haladéktalanul tiltsák be a ba'ktériuimhadvi'selésit és valamennyi állam csatlakozz é|k az erre vonatkozó genfi egyezményhez. A tudomány nagy eredményeit nem szabad a védtelen embereik millióinak elpusztítására felhasználni. Egyidejűleg az atomfegyver, a vegyi/f egyver.ek, valamint a polgári lakosság kiirtására alkalma is más hadieszközök feltétlen betiltását követeljük. Elítéljük azoknak a rövidlátását, akik azt állítják, hogy a fegyverkezési verseny alkalmas az országok biztonságának megőrzésére. Az a véleményünk, hogy a fegyverkezési verseny — éppen ellenkezőleg — fpkozzia a veszedelmet, amely minden államot — kicsit és nagyot egyaránt — fenyeget. A népek akaratát tolmácsoljuk, amikor követeljük, hogy kezdjenek haladéktalanul tárgyalásokat az .igazságos és nem egyoldalú leszerelésről. Biztosak vagyunk abban, hogy hathatós nemzetközi ellenőrzés lehetővé teszi az általános, egyidejű, fokozatos és arányos leszerelés megvalósítását. Támogatjuk vaí-aim ennyi nép képviselőinek kívánságát, hogy a különböző országok haliad ék t alánul kezdjék meg újra az anyagi és kulturális favak cseréjét. Á nemzetközi kereskedelemmel, a tudomány, az irodalom és a művészet eredményein eik kicserél ésével szemben tanúsított ellenállás akadályozza az emberiség jólétét és haladását. Véleményünk szerint az ENSZ alapokmánya szavatolja a világ valamennyi államának biztonságát, de ennek az alapokmánynak mind szellemét, milnid betűit megsértik. Követeljük, hogy vegyék fel az ENSZ-be azt a 14 államot is, amely eddig nem hallathatta hangját ebiben a szervezetben. Végül követeljük, bogy az ENSZ legyen ismét a kormányok megegyezés ér, ék fóruma, és hogy a népeik ne legyenek kénytelenek továbbra is csalódni az ENSZ-be vetett bizalmuk,ban. A népeik — bármilyen rendszerben éljenek és bármilyen eszmének hódoljanak is — békében akarnak élni. A háborút valamennyi nép gyűlöli, a háború árnyékot vet valamennyi bölcsőre. A népeknek módjukban áll megváltoztatni az események menetét ás visszaadni az emberek bizalmát a nyugodt holnapiban. Felhívjuk a világ népeit: harcoljanak a tárgyalások és a megegyezés' szelleméért, az embereknek a békéhez való jogáért!
