Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-21 / 299 szám
Vasárnap, 1952. december 21. SOMOGYI NÉPLAP Az országgyűlés szombati ülése Rákosi Mátyás elvtárs távirata J. Y. Sztálin el vtárslioz Az országgyűlés szombaton folytatta tanácskozását. A szombati ülésen megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, a minisztertanács elnöke, Nagy Imre, Hidas István, Kiss Károly, Házi Árpád és a minisztertanács több más tagja. Az első napirendi pont az 1953. évi állami költségvetés tárgyalásának folytatása volt. Szalai Béía felszólalása .Szalai Béla országgyűlési képviselő volt az első hozzászóló. A mi kultúránk, a szocialista kultúra békés építőmunkára, a népek közti barátságra és testvériségre nevel. Ezzel szemben az úgynevezett „-amerikai kultúra” rombolásra, gyilkosságra, népek közti ellenségeskedésre. Egy példa a sok közül: az Egyesült Államokban éven- te körülbelül egymillió 10—17 éves gyermeket tartóztatnak le különböző bűncselekmények elkövetése miatt. Ezeknek a szerencsétlen gyermekeknek nagyrésze a bíróság előtt azzal védekezik, hogy romboló ef- kölcsű könyvek, film, vagy a rádió hatására követték el a bűncselekményt. 1952-ben százegymillió forintot fordítunk kulturális beruházásokra. Uj székházat építettünk a Magyar Távirati Irodának, megkezdtük az uj szinkronfilmgyár felépítését. Vidéki kulturotthonok, mozik építésére éts színházak fejlesztésére 21 millió forintot fordítottunk. Elmondhatjuk — kezdte beszédét ■— hogy nemzeti kultúráink nagy alkotásai most válnak egész népünk közkincsévé. Szocialista jövőjét építő dolgozó népünk egyre nagyobb érdeklődéssel fordul műveltségünk n-agy nemzeti hagyományai felé és erőt, lelkesedést merít belőlük jövőt formáló munkájához és eredményeiket védelmező bék-ehareához.-Jelentős eredményekről számolhatunk be színjátszásunk és dráma- irodalmunk terén/ Színházaink számos kiemelkedő új magyar színművet mutattak be az elmúlt esztendőben. Színházi életünk eredménye nemcsak az új magyar művek, bemutatása terén mutatkozik meg, hanem színjátszásunk színvonalának jelentős emelkedésében is. Különösen szépen fejlődött a korábban igen elmaradott vidéki színjátszás. Eredményes volt ez az év zenei fejlődésünk terén is. Ebben az évben először támaszkodott zeneszerzőink munkája szélesebb körű állami megrendelésekre. Ötéves tervünk -hatalmas alkotásai egyre szélesebb körben vonják be az alkotó munkába képzőművészeinket. Csupán a földalatti gyorsvasút képzőművészeti munkája több mint 25 szobrászt és 11 festőművészt foglalkoztat. Képzőművészeink éppen a rmilt eseményeit Ezután Rónai Sándor elnök bejelentette, hogy Olt Károly pénzügyminiszter kíván szólni. Olt Károly bejelentette, hogy_ a vita során felmerült módosító javaslatokat reálisaknak tartja és elfogadásukat javasolja. . Egyúttal javasolom — folytatta — hogy a kiadások 32,520.000 fo1952-ben. kb. 40 új járási kultúr- házat és 330 új területi kultúrott- liónt létesítettünk. Budapesti és vidéki normái filmszinházaink száma 1952 végére 491 lesz, falusi- kés- kény-filmvetítő mozijaink számát az idén 1293-ra emeljük. 1953-ra a kulturális beruházások összege 131 millió forint lesz. Többek között -a jövő ékben- mintegy 300 új kultúrotthon, és 150 keskenyfilmvetítő mozi épül. Fejlődő új ipari városaink, mint Komló, Várpalota és a többiek méltó kul tárházat és moziépületet kapnak. Az állami eszközökkel történő beruházásokon kívül jelentős helyi erővel történő beruházásokat hajtottak végre. Például Pusztasza- bo’cs község kultúrházának építésére a költségvetési előirányzatban 3-000 forint szerepelt. A helyi tanács kezdeményezésére társadalmi akció indult 100—110 ezer forint értékű beruházásának helyi erőforrásokkal való biztosítására. Kulturális tömegmozgalmunk művészeti ágának fejlődését jellemzi az a tény, hogy a jelenleg folyó kultúr- versenybe , 13.1001 kultúresoport j kapcsolódott be 205.100 részvevővel, j Elmondotta a továbbiakban, hogy az év első 9 hónapjában szín- j házainkat 3.3 millió, filmszínháza-1 inkát 85 millió, múzeumaink kiállí- \ tásait pedig több mint háromne-! gyed millió dolgozó látogatta. 1952 első három negyedévének j Majlát Jolán felszólalása megörökítő állami megrendelések megvalósítása során jutnak el mindjobban nagy nemzeti hagyományainkhoz. Ötéves tervünk nagy alkotásai, hatalmas méretű állami megrendelései igen erőteljesen for. dítják művészeinket mai életünk eseményeinek ábrázolása felé. Ennek eredményeit mutatja be a teg- nap megnyílt III. Képzőművészeti Kiállítás. Örömmel és büszkeséggel számolhatunk be filmművészetünk eredményeiről. Filmjeink ez évben komoly nemzetközi sikereket értek el. Az irodalmi életünkben jelentkező problémák kihatnak drámairodalmunkra, de filmművészetünkre tó. Nincs elegendő és megfelelő filmforgatókönyv. A következő évben felújítjuk filmgyártásunk technikai felszerelését, új filmlaboratórium épül. Uj kultúránk jelentős nemzetközi sikereket ért el az elmúlt esztendőben. Közel 20 különböző kiállítás ismertette meg a külfölddel népi demokráciánk kultúrájának eredményeit. Különösen nag}' lépéseket tett irodalmunk azon az úton, hogy kiemelkedő művei- a nemzetek közös kincsévé váljanak. Ebben áz évben jelent meg a Szovjetunióban — Aczél Tamás és Nagy Sándor Sztáj adatai szerint a négy népművelési | könyvkidó 550 művet adott ki 3.5 l millió példányban. Ezután arról beszélt, hogy milyen segítséget nyújtott a Szovjetunió Kommunista Pártja JXIX. kongresszusa az íróknak, az irodalom vitás kérdéseinek megoldásához. Elmondotta, hogy a kultúrpolitikai munkaközösségben lefolyt vita és Révai József elvtárs zárszava nagy segítség íróink, die- rajtuk kívül valamennyi alkotó művész számára. Népünk szereti tehetséges íróinkat és azt várja- tőlük, hogy a párt útmutatásai szellemében az eddigieknél jobb műveket írjanak a dolgozók életéről, munkalhőstetteiről, a szocializmust építő ország mai problémáiról. Elmondhatjuk, hogy népünk a szocialista társadalmat építő többi néppel együtt nemcsak a gazdasági rend fejlettsége, de műveltség szempontjából tó az élvonalba került. ma már a világ legműveltebb népei közé tartozik. Nincs egyetlen kapitalista ország a világon, amely -a fejlődésben velünk lépést tartana. Köszönet és- hála ezért példaképünknek, a nagy Szovjetuniónak, amely számtalan formában segíti kulturális fejlődésünket és a magyar kultúra legfőbb őrének és kulturális fejlődésünk motorjának, a Magyar Dolgozók Pártjának, szere- tett Rákosi Mátyás elvtánsunknak. A költségvetést pártom és a magam nevében elfogadom. lin-díjas műve mellett —- a 700 oldalas „Magyar költők antológiája” és még -sok más klasszikus és új magyar irodalmi mű. Kultúránk területén mutatkoznak még fogyatékosságok is. Ezek je- küzdése, az elért eredmények továbbfejlesztése képezik jövő évi munkánk programmjának alapjait. Mindenekelőtt erősíteni kell a kapcsolatot kulturális életünk és népünk nagy alkotó munkája; a szo- cializmusÁpítése, béliéért folytatott harca kíTOtt. Népünk több, jobb, szebb műveket vár alkotó művészeinktől. íróink, zeneszerzőink, képzőművészeink, általában művészeink még adósok népünknek számos, új életünket bemutató művel. A szovjet kultúra példáinak még sokkal mélyebb megértése és alkotó művészeink munkájában való hasz. nosítása a másik feladat, melynek irányítani kell jövő évi kulturális munkánkat. Jobban ki kell- mélyíteni a népi demokráciákkal való kulturális kapcsolatainkat és a tapasztalatok cseréjét. A népművelési minisztérium költségvetése kultúránk -ilyen fejlesztésének az anyagi eszközeit biztosítja, ezért a költségvetést elfogadom. • Olt Károly felszólalása rintos csökkentése eredményeképpen mutatkozó 97,48-0.000 forinttal az országgyűlés a minisztertanács tartalékát emelje fel, hogy az így adódó megtakarítás az év közben felmerülő új szükségletekre legyen fordítható. Kérem az országgyűlést, hogy az 1953. évi költségvetést a javasolt módosítások figyelembevételével fogadja el. (Taps.) Olt Károly beszéde után az elnök bejelentette, hogy a költségvetéshez több hozzászólás nincs és -a vitát bezárta. Ezután szünet következett. íSzünet után Antos István, a költségvetés előadója szólalt fel Bejelentette, hogy a gazdasági és pénzügyi bizottság a költségvetési vita során elhangzott módosító ja" vasiatokat megvizsgálta és javasolja, hogy azokat az országgyűlés fogadja el. A javasolt módosítások — folytatta — a költségvetés fő összegeit nem érinti, ezért a gazdasági- és pénzügyi bizottság javasolja, hogy az országgyűlés a költségvetési törvényt eredeti szövegében, tehát 52.739.047.000 forint bevételi, 51.864.005.000 forint kiadási előirányzattal és 875.042.000 forint felesleggel hagyja jóvá. Ezután az országgyűlés az 1953. évi állami költségvetést általánosságban és részleteiben a javasolt módosításokkal és az 1953. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot változatlan szövegben egyhangúlag, nagy lelkesedéssel elfogadta. Ezután az állami statisztikáról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. A javaslat előadója Varga István képviselő volt Joszif Visszárionovics Sztálin Elvtársnak Moszkva Kreml Kedves Sztálin Elvtárs! 73. születésnapja alkalmából úgy a magam, mint a magyar dolgozó nép nevében meleg szeretettel üdvözlöm Önt, s jó egészséget kívánok Önnek, hogy teremtő ereje teljében sok-sok esztendőn át vezesse újabb győzelmek ielé a kiszabadító Szovjetuniót, a hatalmas béketábort és az egész haladó emberiséget, RÁKOSI MÁTYÁS. dialista államiban képzelhető el, áh o-l » dolgozó népnek érdeke a termelés átfogó nyilvántartása. Ezért nálunk a jó statisztika és ellenőrzés az egész nép ügye. Dolgozó népünk elvárja, hogy a hiá- r.yosiságjból, vagy tudatosan hamis adá-tc&'at szolgáltatóik ellen e törvény szigorát -érvényesítsük. A statisztika a szocialista társadalomiban nem öncél, hanem a- ve- zeftéls megjavításának eszköze. Ehhez azonban az kell, hogy a statisztika világos, érthető, áttekinthető legyen. A törvényjavaslat biztosítja a felesleges adatszolgáltatás, adatgyűjtés megszüntetését. A továbbiakban a statisztikus- ikéjpz-és fontosságáról beszélt, be- iqjeTfésül hangsúlyozta: Ennek az új törvénynek fontos fegyverként kell szolgálnia az ötéves tervünk sikeres teljesítéséért folyó harcban. Kérem az országgyűlést, hogy .az állami- statisztikáról .szóló törvény-javaslatot fogadja eh Hozzászólások A javaslathoz az élső felszólaló Szita János országgyűlési képviselő volt. A tőkés társadalomban — mondottba — a statisztika a- -kizsákmányoló osztályok érdekeit szolgál ja. A tőkés társadalomban a statisztika a kapitalizmus belső ellentétei elleplezésénék, a- valóság szépítésének eszközévé válik, ma. gyárul mondva: aíhol lehet, hami- sí:. Ezután eilimondoltta, Ihcgy az adatszolgáltatás az elmúlt években lényegesen meggyorsult. A leg-foníos-aibib körülmény azonban az elmúlt években elért fejlődés terén az, hogy a statisztika egyre inkább -és egyre mélyrehatóbban foglalkozik a számszerű adatok alapján a gazdasági, társadalmi folyamatok alakulásának, fejlődésének elemzésével. Az előttünk fekvő statisztikai -törvény szerepe -kettős — folytatta —: egyrészt rögzíti (azokat a szervezeti formákat, kialakult eredményeket, ^melyeket az utóbbi év-ekben elértünk, másrészt előre mutat a statisztika minden terén való fejlődése, -a statisztikai fegyelem megszilárdítása, statisztikai rendszerünk -színvonalának emelése irányálba. A tőrvényjava-slat a Szovjetunió gazdag tapasztalatai és a magyar statisztika legutóbbi fejlődése alapján helyesen állapítja meg a statisztika feladatait és szervezetét. A statisztika feladata, hogy segítséget nyújtson a gazdasági, -szociális és kulturális fejlődésnek, a tervek végrehajtásának ellenőrzéséhez és ezen keresztül az állam, a népgazdaság irányításához. El kell érni — mondotta a továbbiakban —, hogy az összes állami, gazdasági, társadalmi szervek a törvény .minden .rendelkezését maradéktalanul végrehajtsák, megszilárdítsák az állami fegyelmet a statisztika téren éis egyre inkább felhasználják a statisztika fegyverét a munka mindennapi irányításában, az ellenőrzésiben, a vezetés színvonalának emelésében. Az említett feladatok végrehajtására megvan minden lehetőség. A Szovjetunió gazdag tapasztalatai, -a pánt és a kormány állandó segítsége e téren i's lehetővé teszi a sikert, a'zt, hogy a statisztika betöltse a maga hivatását ötéves tervünk teljesítéséiben, a szocializmus építésében. A s-ta-tiszítika terén elérendő feladatokhoz segítséget fog nyújtani az előttünk fekvő statisztikai törvény i-s. Ezért a Magyar Dolgozók Pártjla és a magam nevében a statisztikai törvényt elfogadom. Ezután Tóth Endre országgyűlési képviselő szólalt fel Rámutatott, hogy az állami statisztikáról szóló törvényjavaslat egyik alapvető rendelkezése: a Központi Statisztikai Hivatalnak alárendelt széleskörű helyi statisztikai hálózat kiépítése. A helyi hálózat lényegesen jobb -ellenőrzést fog biztosítani, mint a központosított szervezet, -egyrészt mert közel van a megfigyelés helyéihez, másrészt mert feladatuk, hogy idővel olyan jól megismerjük a területükön lévő üzemek, gazdaságok, iskolák, kórházak életét, hogy a valóságtól eltérő adatokra salját ismereteik alapján -azonnal f elfigyelhessenek. A helyi hálózatnak második legfontosabb feladata, hogy tájékoztassa a helyi vezető párt- és állami szerveket. A hiányosságok me- net közbeni feltárásával módot fog adni azok kíküszölblöléisére, a cosságára a mezőgazdaság szocialista szektorában is, ahol segítséget kell nyújtania a: nép vagyoná. nak tékozlása, a nemtörődömség, a felelőtlenség elleni harchoz. A mezőgazdasági -statisztikai a-datok sohasem csak 'termelési eredményeik, hanem politikai jeladások is a párt és a kormány számára — megmutatják az osz- tályeilíenség mesterkedéseit, megmutatják parasztságunk viszonyát a munkásosztályhoz, a népi demokráciához, megmutatják a szocialista» szektor fejlődését, megszilárdítását. A mi mezőgazdasági statisztikánknak az is feladbta —■ mondotta befejezésül —, hogy nyilvánosságra hozza, milyenek a valóságos viszonyok azokban a-z országokban, ahol a parasztság még nem a szocialista, hanem a kapiTervünk teljesítésének egyik legfontosabb feltétele — mondotta — hogy pontosan nyilvántartsuk, mivel rendelkezünk. Népi demokratikus államunknak új típusú statisztikai szervezetre és hivatalra van szüksége, olyanra, amilyent Lenin elvtárs a következőképpen jellemzett: „A központi statisztikai hivatalnak a szocialista építés felülvizsgáló és ellenőrző szervének kell lennie. Azt kell számbavennie, amit a szocialista gazdaságnak most elsősorban tudnia kell.” Statisztikai hivatalunk szervezett kiépítése és megszilár-; dítása- terén a Szovjetunió^ példájára támaszkodva, pártunk útmutatásával -az utolsó két-három esztendőben, jelentős eredményeket értünk el. Az eredmények ellenére az előttünk álló nagy feladatok szükségessé teszik, hogy statisztikai rendszerünket új szocialista- alapokra helyezzük. Fontos ez azért is, mivel a jelenlegi statisztikai törvény elavult és sok rendelkezésben ellentétben áll szocialista gazdasági életünkkel. A beterjesztett törvény javaslat 1. paragrafusa szerint a statisztika a Magyar Népköztársaságban a gazdasági, szociális, kulturális fejlődés ellenőrzésének és tervszerű irányításának eszköze. .Arra szolgál, hogy a számadatok tudományos -csoportosításával, elemzésével feltárja a gazdasági és. társadalmi élet jelenségeinek összefüggéseit,, számot adjon a népgazdasági tervek végrehajtásáról és felhívja a figyelmet a mutatkozó hiányosságokra. A benyújtott törvényjavaslat mindegeket biztosítja. A statisztika! rendszernek ebben a törvényjavaslatiban lefektetett ma ga-sí okú egysége csak szo‘ tervfeladatok végrehajtására. A statisztika minidig és mindenütt az osztályharc eszköze — folytatta. — Az o.sztálybarc ma nálunk ai mezőgazdaság területén jelentkezik legélesebben: a kulák- ság a.z, amely elszántan és szívósan harcol azért, hogy keresztezze a szocializmus építését. A mezőgazdasági statisztika sokat tehet az osztály-harc területén és bizonyos eredményeket elért eddig is. Szükség van a -statisztika kar: taíisfa úton halad. A törvényjavaslatot elfogadta, Tótlh Endre felszólalása után Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke lezárta a vitát. Az ország- gyűlés az állami statisztikáról szóló törvényijavaslliatoft általánosságban és részleteiben: elfogadta. Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke ezután további eredményes jó munkát kívánt a képviselőknek és az országgyűlés ülésszakát berak esztette.
