Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-18 / 296 szám
PROLETÁRJA! EGY fu SÜLJETEK/ & C^M Bőt Gíö Az országgyűlés elé terjesztették nép köz tár saságumk 1953. évi költségvetését IX, évfolyam, 296. szánt. ÁRA 50 FILLÉR Tanácsaink feladata a íjflvdalrjsíroin jó elkészítésiben Csütörtök, 1952. december 18. Á DOLGOZÓ KÉP KÖLTSÉGVETÉSE Rákosi eívtárs három nappal ezelőtt elhangzott beszédéből részleteiben is kibontakoztak azok a hatalmas eredmények, melyeket népgazdaságunk fejlesztésében, dolgozóink anyagi, kulturális és egészségügyi viszonyainak további emelésében elértünk. , Jelentős lépést tettünk előre ■—• mondotta Rákosi elvtárs — mon az úton, hogy hazánkat iparral rendelkező mezőgazdasági országból, fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá változtassukNagyszerű eredményeink tükröződnek az 1952. évi költségvetés végrehajtásának számaiban, mint ahogy az országgyűlés költségvetési vitája során Olt Károly elvtárs ismertette évi költségvetésünk mérlegét. A 150 millió forint felesleg, mellyel évi költségvetésünk előre- láthatólag zárul, ismét fényes bizonyítéka a szocialista tervgazdálkodás fölényének a kapitalista gazdasági rend felett. A mi tervünk a béke terve, a mi költségvetésünk a béke költségvetése. A mi költségvetésünk nagyszerű számadatai nyomán új üzemek százai épülnek. A tervszerű beruházások végrehajtása mezőgazdaságunk gépesítését, új kórházakat, napköziotthonokat, kultúrlházak százait, könyvekkel gazdagon felszerelt kcWyvtárakat: egész gazdasági és kulturális életünk szilárdulását tükrözik. „A népi demokratikus országok — s ezeknek táborában Magyar- ország is — a Szovjetunió példa, ját követve, az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei biztosítását tűzik maguk elé célul...” — mondotta Olt elvtárs. E feladat megvalósítását tükrözi jövő évi költségvetésünk, melyet az egész magyar nép — köztük megyénk dolgozói is határtalan örömmel fogadtak. Népgazdasági tervünk az 1953. évben a termelőerők további gyors fejlesztését, a termelés fokozását, dolgozó népünk anyagi és kulturális színvonala, jólétének további emelését tűzi ki célul. Ennek a tervben meghatározott fejlődésnek a számai tükröződnek jövő évi költségvetésünkben, melynek bevételei 52 milliárd és 739 rniLlió forintot, kiadá sai pedig 51 milliárd és 864 millió forintot tesznek ki. A költségvetés egyenlege 875 millió forint felesleget mutat. Jövő évi költségvetésünk kereteinek 9.7 milliárdos növekedése azt bizonyítja, hogy népgazdaságunk erőteljesen tovább fejlődik. Addig, míg a Szovjetunióban és a, népi demolcráciákban a dolgozók jobblétét van hivatva elősegíteni a költségvetés, -másként áll a helyzet a nyugati imperialista országokban. Nálunk a jövő évben költség- vetésünk bevételeinek döntő része — 76.1 százaléka — a szocialista szektoroktól származik, ami közvetve vissaatérül a dolgozókhoz. Az imperialista országokban az állam bevétele a kapitalista iparból, a nagybirtokokból származik. Ez a bevétel nem a dolgozók érdekeit szolgálja, hanem a tőkések maximális profitjának kielégítését tűzi ki célul. Ezekben az országokban évről-évre nő a nyomor, a munkanélküliség réme fenyegeti állandóan a dolgozókat. A dolgozók százezrei vesztik el nyomorúságos megélhetésüket biztosító állásukat, csökken a felvásárlóké, pesség, mélyül a kapitalizmus általános válsága. A talajtvesztett imperializmus a gazdasági élet militarizálásával, a háborús pszichózis növelésével akar. ja megoldani a nehézségeket. A kapitalista államok költségvetésében szakadatlanul növekszik a fegyverkezési versenyt szolgáló közvetlen és közvetett kiadások aránya. Az Egyesült Államokban a közvetlen katonai kiadások az 1937—38 költségvetési év egymilliárd dollárjáról az 1952—-53-as költségvetési évben 58.2 milliárd dollárra nőttek és ezek a kiadások most az Egyesült Államok egész költségvetésének 74 százalékára rúgnak. 1937—38-foan az Egyesült Államok katonai kiadásai a költségvetésnek 14 százalékát tették. Nem sokkal marad Amerika mögött a katonai kiadások növelésében a többi kapitalista állam sem, melyek az 1938-as- költségvetés töbszörösét fordítják háborús célokra. Ezzel a politikával nemcsak a gazdasági helyzetet igyekeznek megszilárdítani, hanem agressziós terveik kiterjesztését szolgálja elsősorban a Szovjetunió és a népi demokratikus- országok ellen. A Szovjetunió segítségével ha-, zánkban hatalmas eredményeket értünk el, s most az új költségvetésünk megmutatja, hogy a jövő esztendőben erőink tovább gyarapodnak és ismét egy lépéssel közelebb kerülünk a szocializmus megvalósításához. Eredményeink állandó- harcok közben jöttek létre. Dolgozóink egy percre sem csüggedtek a munkában, mert tudják, hegy ez az ország a miénk. S mint ahogy a jó gazda házának kertjét kerítéssel veszi körül a kártevők pusztításának megakadályozására, ugyanúgy népi ‘ demokratikus államunk erős. ütőképes népi hadsereget hozott létre, hogy drágán- szerzett eredményeinket megvédelmezze az idegen beavatkozókkal szemben, Dolgozóink nagy örömmel vették, hogy az 19(53. évi kö'tségvfetésünk az 1952. évi 5905 millió forinttal szemben 7381 millió forintot, költségvetésünk 14.2 százalékát fordítjuk fegyveres szerveink megerősítésére. (Költségvetésünk a dolgozláí nép költségvetése. Kiadásai közt nincs egyetlen forint sem, amely — közvetlenül vagy közvetve — ne a dolgozók javára, társadalmunk egyre növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítésére szolgálna. Nincs az országban egyetlen olyan család, amely ne tapasztalná egyéni életében is államunk egyik vagy másik költségvetési juttatásán keresztül megnyilvánuló gondoskodó, sát. Ezért vállalják, hogy a jö.vő évben fokozottabb mértékben harcolnak gazdasági és politikai életünk minden területén tervünk hiánytalan megvalósításáért, az állampolgári kötelesség teljesítéséért. Munkánk csak akkor válik eredményessé, ha még keményebben ■harcolunk új életünk minden ellenségével szemben, s a Szovjetunió, segítségével, pártunk vezetésével győzelemre visszük jövő évi terveinket. Rákosi elvtárs beszéde nyomán többen beléptek a csoportba Tótújfalun Tótujfalu délszláv községben hét- j főn délután gyorsan futott a hír: j este 8-kor Rákosi elvtárs beszédét • közvetíti a rádió. Estére, aki csakj tehette, a község kultúrtermébe sietett meghallgatni szeretett vezérünk beszédét. Az arcokról nagy érdeklődés sugárzott. Amikor a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről beszélt Rákosi elvtárs, úgy ereztél.- ez különösen nekik szól Az előadás közvetítésének befejezésekor még sokáig beszélgettek, Egyik dolgozó paraszt a másiktól vette át a szót. — Nálunk in megalakult a termelőszövetkezeti csoport ez év elején -— mondotta Virovácz Sándor 6 hcMas dolgozó paraszt. — Eddig azonban a faluból nem sokan tartoztak a csoportba. Én is gondol- köztam, míg ebben az évben egyénileg gazdálkodtam. Most azonban ”sokat tanultam megint Rákosi elvtárs beszédéből, s úgy határoztam: a közös gazdálkodás útját választom. Szeretném, ha a többi gazda- társaim is gondolkoznának ezen, ha minél előbb szövetkezeti község lenne Tótujfalu. — -4 nemzetközi helyzet is azt kívánja tőlünk, hogy fokozottabban harcoljunk a több termésért s ezzel is hozzájáruljunk a békeharchoz — vette át a beszéd fonalát a 7 holdas Vunáváá Pál. — Mi itt élünk, dolgozunk közvetlen a jugoszláv határszélen, nekünk még a többi falunál is jobban kell küzdöttünk békés éle. tünk megvédéséért. Én is a szövetkezés útját választom. Hasonlóképpen fontos itánymu. tatéként vitatták meg a beszéd többi részét is. Ezen az cetén azonban nem ért véget e nagyjelentőségű eseményről a beszéd. Kedden a DlSZ.fiab'.lolc az újságból pontról- pontra megvitatták Rákosi elvtárs beszédét, s úgy érezték, hogy hatalmas segítséget, lendületet kaptak vele munkájukhoz. k adjuk Rákosi eltoial: ójiije! iáisi Sokan hallgatták Rákosi eívtárs beszédét a fonyódi járásban Hédiim este íérásnrkh?yn szám tszcs-ben, községben, üzemben és hivatalban a dolgozók a rádió köré ültek, hogy közösen hallgassák r*u><s Rákosa elvtárs beszédének közvetítését. Fonyódon a járási tanács termében mintegy 50 dolgozó hallgatta a rádiót, legtöbben papírral és ceruzával a -kezükben, Hatalmas lelkesedéssel figyelték szeretett vezérünk szavait. Különös érdeklődést tapasztalhattunk akkor, amikor Rákosi elvfárs a nemzetközi helyzetet ismertette, amikor hazánk belső helyzetét világította meg és utána az előttünk álló feladatokat ismertette. Rákosi elvtárs beszédének elhangzása után kisebb csoportokban beszélték meg az elvtársak, hogy Rákosi elvtárs beszéde nyomán hogyan javítsák meg munkájukat, A járási tanács mezőgazdasági osztályának dolgozói mindjárt a helyszínen megbeszélték az egyes feladatok megvalósítását. Balatoniéi?én 22-en, Lengyeltótiban 18 an, Öreglakon 17-en, Bu- zsákon és Vörsön is többen hallgatták kollektiven a rádiót ezen az estén és sok család ezenfelül r»5»t rádióía mellett hallgatta Rákosi eívtárs beszédét. Szabó Ferenc JB ágit. prop, oszt, vez. Mi, a kaposvári Szabadságzászló tszcs tagjai olvastuk Rákosi elv- I társ országgyűlési beszédét, mely- I ben Rákosi elvtárs számtalan ta- j nácsot és útmutatást adott a köt vetkező feladatok végrehajtásához. Mi különösen a mezőgaizda- i -sági ré’szét; tanulmányoztuk át Rákosi elvtárs beszédének s úgy i érezfüík, pontosan azokról a hiá- nyoságokról -beszélt, amelyek nálunk is fennállnakA mi földjeink még nincsenek ta- goisítva, de azért elvégezhettük volna azokat az agrotechnikai eljárásokat, amelyeket a Szovjetunióiban és nálunk is alkalmaznak, de csak 10 hold kukoricát vetet- 1 tűnik négyzetesen, pótbe-porzást még nem alkalmaztunk, pedig ar- ! ra a 3—4 mázsa többt-ermésre nagy 1 szüksége lenne jószágállományunknak. Az őszi vetéseket határidőre elvégeztük, de az őszi mélyszántással nem állunk jól, ami legnagyobb részben a gépállomás hibája, mert rém küldött elég ideiben traktort szántani, j Termés ere Win ányemk nem voltak mindenből kielégítők, de azért még ígv is jóval többet termeltünk, mint az egyénileg gazdálkodók. Rózából 10.76 kg, cukorrépáiból 82 mázsa átlagot, 'burgonyáiból 80 mázsás átlagtermést I értünk el. Azokat a hibákat, ami- j két -elkövettünk, Rákost eívtárs beszéde nyomán kijavítjuk és a következő gazdasági évben szervezettebben dolgozunk azért, hogy szocialista hazánk építését elősegítsük, föibb ken-veret, burgonyát, zöds-éiífélét és több ipari növényt termeljünk. Bódog Antal párttitkár. Varga János tszcs-elnök. Áz eredményeket látva egyre több dolgozó paraszt lép be a jutái Úttörő tszcs-be A jutái Úttörő tszcs-nek sok no héziséggel kellett megküzdenie, am-'g a mai eredményekig eljutott. Tizenegyen alakították meg a; csoportot, valamiennyien újgaz- dák, o-lvanok, akik még nem is régen a botosispánok, csendőrök parancsára dolgoztak, nem voltak érdekelve a termelésben. Tapasztalatlanok voltak a tszcs tagfaA, Az ellenség éppen ezért igyekezett kihasználni kevés jártasságukat a nagyüzemi gazdálkodásban. Rágalmazták a szövetkezeti gazdálkodást, befolyásuk alá kerítették ai kevésblbé öntudatos dolgozókat. „Minek dolgozni, minek a termelő- csoport, hiszen évente -egyszer fizetnek, a tagok akikor sem kapják meg a jövedelmet, nem lesz kenyér. Újból rongyosaik lesznek a csoport tagjai" — hangoztatták lépten-nyo-mon a kulákok. A pártszervezetnek szívós felvilágosító munkát kellett végeznie, harcolnia az ellenség ellen, míg végül is győzött az új, sikerült leleplezni az ellenséget. Munkáihoz láttak a csoport tagjai. Buzsáki elvtárs, a csoport párttitkára és aj kevés létszámú tagság keményen dolgoztak, hogy minél jobb -eredm én veket érhessenek el, bebizonyíthassák a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Négy családra 82 hold föld munkája várt. Volt idő, amikor lemaradtak a munkával, de hamarosan rájöttek, hogy ez a rossz szervezésből adódi-k. Volt olyan csoporttag, aki nem járt el rendszeresen dolgozni. Ezt a hibát kijavították. Az idei évben az aszály és a fagy sok kárt okozott a csoportnak. Búzából 7—8 mázsa, kukoricából 10—12 mázsa termett holdanként. Hiba volt, hogy nem alkalmazták a fejlett agrotechnikát, négyzetes vetést, pótbeporzást és ez megmutatkozott a termié-sered- .ménvek'-p SS. A bibék ellenére is szép volt a csoport jövedelme. A közös vagyon ÍOO ezer Ft A tagok egyévi osztaléka jóval felülmúlja az egyénileg dolgozó parasztok jövedelmét. Buzsáki István és felesége 405 munkaegységet teljesített. Az évvégi elszámoláskor 16.85 mázsa búzát, 1.74 mázsa árpát, 4.78 mázsa kukoricát, 20.54 mázsa szálastakarmányt szállított haza. Cukorból 184 kilogrammot kapott. Amikor 'cselédember volt, cukor csak nagyritkán került az asztalra. Nagyobb ünnepeken esetleg, de leginkább akkor, ha valaki a családiból megbetegedett. Évente nem fogyasztottak el többet 8—10 kilogramm cukornál. Készpénzből a zárszámadáskor 2000 forint körül kaptak, Buzsáki elvtárs jövedelmét számolva boldogan mondja, hogy érdemes volt dolgozni, hiszen minted v 19.000 forintot tesz ki a jövedelme. A csoport az évvégi elszámoláskor félretette az állatállo- imánv téli tak?már-'"/-ükséigletét és a jövő évi vetőmagot. Első a csoport fejlődési», — mondották a tagok — és csak a fennmaradó mennyiséget osztották ki. A kis csoport eredményeit látva a kívülállók közül *»»*>4 tübbon érdeklődtek a nagyüzemi gazdálkodás felől, kerültek közelebb a csoporthoz. Az eredménvek 18 dolgozó parasztot győztök meg, s ma már 22 család 300 holdon gazdálkodik a tszcs-ben. Megszaporodott oi állatállomány is. A fejlődő állatállomány részére istállókat alakítanak át. Lelkesen, szorgalmasan dolgoznak a csoport tagjai. Megfogadták, hogy december 21-re, öt nappal a határidő előtt befejezik az építkezést. Ma már nem tudja az ellenség visszatartani a becsületes dolgozó parasztokat tv szövetkezettől, nap- ról-napra erősödik a csoport. A pártszervezet segítsége biztosíték arra, hogy a csoport tagíai a jövő évben is győztesen kerülnek ki a több termésért vívott harcból. lapzártakor jelem tik A Balatoni Halászati Vállalat jelenti, hogy december 14 én befejezte éves tervét. A Nagyatádi Konzervgyár dolgozói vállalták, hogy évi tervüket december 21-re teljesítik, ígéretüket valóraváltva, 15 én befejezték évi tervüket.
