Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-18 / 296 szám
2 EJ SOMOGYI WPt.AP Csütörtök, 1952. december 18. Az országgyűlés elé terjesztették népköztársaságunk 1953. évi költségvetését Anti.* István elitén be*z *de Olt Károly elvtárs pénzügymi-' niszter lelkes tapssal 'fogadott beszéde után Antos István elvtárs, a pénzügyminiszter első helyettese tartotta meg előadói beszédét. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság 1953. évi költségvetése a kiadások kereteit 54.9 milliárd forintban irányozza elő — kezdte beszédét. — A népgazdaság fejlesztésére, dolgozó népünk anyagi, kulturális és egészségügyi viszonyainak további felemelésére, békés építőmunkánk védelmére államunk 1953-ban 9.3 milliárd forinttal nagyobb ösz- szeget fordít, mint a folyó évben. A költségvetés kiadási kereteinek 21.8 százalékos emelkedése állami életünk valamennyi területén jelentős fejlődést biztosít. Ahhoz azonban, hogy az idei év kedvezőtlen mezőgazdasági eredménye ellenére sikerrel valósíthassuk meg ötéves tervünk negyedik esztendejének alapvető feladatait, eszközeinket fokozott mértékben kell összpontosítanunk a,z 1953, évi népgazdasági terv legfontosabb célkitűzéseire és mindlen területen a legkövetkezetesebb takarékosságot kell megvalósítanunk. Új üzemek kérdik meg működésű " et Pártunk II. kongresszusa határozatainak .megfelelően biztosítanunk kell az ipar gyorsütemű fejlesztését. Az 1953. évi költségvetés 11.4 imillíárd forintot irányoz élő nehézipari minisztériumaink feladataira. Ennek az összegnek a döntő részét a nehézipar beruházásai igénylik. Ötéves tervünk büszkesége, a Sztálin Vasmű egyes üzemrészei — így az I. számú nagyolvasztó, a kokszoló, a Martin, az erőmű 1953-ban már megkezdik működésüket. A népgazdaság összes beruházd sainak 9.3 százalékát fordítjuk a gépgyártás fejlesztésére. 1953-ban olyan nagyjelentőségű üzemek kezdik meg működésüket, mint a debreceni gördülőcsapágy-gvár és a soroksári vasöntöde. Jelentős összegeiket fordítunk olyan nagy vas- és gépipari nagyüzemeink bővítésére és korszerűsítésére, mint pl. a Ganz Vagon- és Gépgyár, a MáVAG. a, Beloiannisz'-gyár, a Gheorgihiu-Dej Hajógyár, a Győri Vagongyár. A nehézipari minisztériumok költségvetése 180 millió forintot iránvoz elő tudcimányos kutatásokra, 90 millió forintot ipari technikumokra, egyetemekre, különféle tanfolyamokra. Krő<»ffV#i>n firn pzogasdaedinnnbaf Az 1953. év további alapvető feladata a mezőgazdaság fejlesztése, a mezőgazdaság szocialista szektorának további erősítése. Gépállomásaink az új gépek ezreit kaoíák 1953-ban. Az állami gazdaságok génállománya olyan mértékben nő, hogy az aratást 95 százalékban, a sorközi művelést 80 százalék. ban gépi munkával fogják elvégezni. A mezőgazdaság erőteljes gépesítése hozzá fog járulni a terméshozam növeléséhez és parasztságunkat, állami gazdaságaink dolgozóit egyre nagyobb mértékben mentesíti a nehéz testi munka fáradalmaitól. A mezőgazdasági szakismeretek széleskörű terjesztése, a Szovjetunió gazdag tapasztalatainak átvétele elengedhetetlen abban a küzdelemben, amelv a rn^gas terméshozamért, a 'leghaladóbb agrotechnikai módszerek meghonosításáért, a nagyüzemi mezőgazdaság megteremtéséért folvik. Mezőgazda- sági oktatásra fordított kiadásaink a két földművelésügyi tárcánál megközelítik a 300 millió forintot. A fejlődés mértékét jellemzi, hogy a Hortihy-remdszer 1938—39-es költségvetése mezőgazdasági szakoktatásra csupán 2.9 millió pengőt biztosított. Az ipari és mezőgazdasági termelés jelentős növekedése fokozott feladatokat ró a közlekedés- ’ ímfperialista táborban folyó észtere. Ezért a költségvetés az ideihez len fegyverkezési hajsza, a koreai képest 60 százalékkal nagyobb agresszió kiszélesítésére irányuló összeget biztosít a vasút beruhá- kísérletek, Tito bandájának prozasaira. ! Jobb ellátást, kulturális felemelkedést biztosítunk a dolgozóknak Költségvetésünk több mint 750 millió forintot biztosít a könnyűipari, élelmiszeripari és begyűjtési minisztériumclk költségvetésében a lakosság jobb ellátását biztosító beruházásokra. Az 1953. évi költségvetés gondoskodik a dolgozók további kultürális felemelkedésének anyagi feltételeiről. Oktatásra, különböző kulturális és népművelési intézményekre, a tudomány fejlesztésére előirányzott összegek az 1952, évi 2.8 milliárdról 3.6 milliárd forintra, tehát 26.1 százalékkal emelkedtek. A költségvetés 5.9 milliárd forintos szociális f ? egésrsegiírtv- előirányzata lehetővé teszi, hogy tovább bővítsük kórházaink és rendelőintézeteink hálózatát, mintegy egyharmadával növeljük a szakorvosi rendelőórákat, gondoskodjunk az üdültetés, a szanatóriumi ellátás kiszélesítéséről. Gondoskodunk* békés építő munkánk védelméről Ötéves tervünk nagyszerű célkitűzései, dolgozó népünk anyagi, kulturális és szociális életkörülményeinek további emelkedésére tett intézkedések nem épülnének szilárd talajra, ha nem gondoskodnánk békés építőmunkánk, nagyszerű vívmányaink védelméről. Az vokáCjö! arra figyelmeztetnek, hogy erősítsük néphadseregünket, államvédelmi szerveinket. Fegyveres erőink jobb felszerelésére a honvédelmi minisztérium és az Államvédelmi Hatóság költségvetésében az összkiadások 14,2 százalékát biztosítjuk, j Munkásosztályunk, dolgozó pa. I rasztságunk, haladó értelmiségünk, melyet nagy pártunk tömör egységbe kovácsolt és vezet, hatalmas legyőzhetetlen erő, amely Rákosi elvtárs bölcs útmutatásait .k ö vr t '-e. a >7c. ó t gítségére támaszkodva keresztül, viszi terveink megvalósítását, költségvetésünk teljesítését. A tervben és a költségvetésben foglalt óriási feladatok megoldásával nemcsak. a szocializmushoz visszük közelebb népünket, hanem előmozdítjuk a béke megvédésének minden becsületes ember számára drága ügyét, hozzájárulunk a béke, a haladás és n demokrácia világméretű táborának erősítéséhez, melynek élén a kommunizmust diadalmasan építő Szovjetunió ha- j lad, s amelyet Sztálin elvtárs láng. j elméje irányít és visz diadalra, J Tisztelt Országgyűlés! | Az országgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága az 1953. évi • költségvetést letárgyalta és jóváhagyta. Kérem az országgyűlést, hogy a Magyar Népköztársaság 1953. évi költségvetését fogadja el. Antos István előadói beszéde után Dögéi Imre emelkedett szóA költségvetés vitája Dögéi Imre elvtárs beszéde Dögéi Imre bevezetőjében hangsúlyozta, bogy mezőgazdaságunk fejlesztésének, szocialista átszervezésének döntő előfeltétele mezőgazdaságunk gépesítése. Ennek megfelelően pártunk és kormányzatunk a gépállomások széles hálózatán keresztül új és modern mezőgazdasági termelőeszközökkel lába el és 1átia «4 a falut és a termelőszövetkezeteket. Ebben az évben a gépállomások traktorállomány» már meghaladta a 9,450-et és mintegy 180 kombájn, 1681 .kéve'kötő-aratógép biztosította a termelőszövetkezetekben az aratás szemveszteség nélküli végrehajtását. Ebben az évben már állami gazdaságainkban az aratás 82 százalékát, a termelőszövetkezetekben pedig 43 százalékát géppel végezték. Az idén közel 2000 tárcsát, 700 előhántós ekét és egyéb korszerű talajművelő és mezőgazdasági gépet kaptak gépállomásaink. Ebben az évben éppen a rendkívüli, kedvezőtlen időjárás következtében métfirtbál-h -vö-'7áó. vá vált a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás előnye a kisparcella- gazdálkodással szemben. így például a pereszt égi Szabadság tsz búzából lkat. holdanként 13.9 mázsát, a hajdúböszörményi II. Kongresszus tsz kát. holdanként 31 mázsás kukoricatermést, a sátorhelyi állami gazdaság kát. holdanként 120 mázsás, a vesz- prémmegyei tündérmájori Megértés tsz pedig 144 mázsás burgonya- termést ért el ebben az évben. Nem lehet kétséges egyetlen egv józameszű dolgozó paraszt eleit sem, hogy a kisparcella földién a két ti. nójával vagy lovával nem tudja azt az eredményt elérni, mint akí modern gé.ppel felsze relt szövetkezeti nat>vüzemí gazdálkodást folytat. Mindezeket a dolgozó parasztok egyre inkább felismerik és ennek következtében belépnek a termelőszövetkezetekbe. Termelőszövetkezeteink egészséges fejlődését mutatja az a ténv. botfv az év -Je- je óta a középparasztok belépése mintegy 62 százalékos fejlődést í mutat. Jelenleg a termelőszövetkezeti községek és városok száma 665 és ezen belül van 15 termelőszövetkezeti városunk és 4 termelőszövetkezeti járásunk. Pártunk és kormányunk 1953- ban még tovább kívánja fejleszteni a mezőgazdaságot. Ennek megfelelően a mezőgazdasági beruházások összege az ezévihez viszonyítva 37 százalékkal emelkedik a költségvetés szerint. Ezen belül a terméshozamunk emelése érdekében mintegy 20 százalékkal növeljük a beruházás összegét a növényápolás terén az előző évihez viszonvítva. Tovább növelőik a gépállomások gépállományát, s ennek megfelelően 1953-ban 34' százalékkal többet fordítunk a gépállomások beruházására. Állattenyésztésünk fejlesztésére 60 százalékkal nagyobb öss*«*m* ruházunk }•&. a jövő évben, mint ez évben. Az ország fásítására, a mezővédő -erdősávok .létesítésére 1953- han 81 százalékkal nagyobb összeget ruházunk he, mint ez évben. A termelőszövetkezetek növekedése egyre több szakképzett ag- ronómust és állattenyésztőt igényel. Ennek megfelelően a szakoktatás területén 1953 ban 100 l!zá7;?lákVal nnrf-vobb összeget ruházunk be, mint ez évben. .Azok a hatalmas feladatok, melyeket 1953-han meg kell valósítanunk, szükségessé teszik mindenekelőtt az állami fegyelem megszilárdítását. Szilát-«! öl!s»m* Wvelom nélkül az előttünk álló hatalmas feladatokat nem tudnánk megvalósítani. Dögéi Imre a továbbiakban a minisztertanács megnövekedett feladataira mutatott rá, maid az Országos Munkabér Bizottság titkársága és az Országos Létszám Bizottság munkáiéval foglalkozott. A minisztertanács elnöksége alá tartozó tárcák fejezete című költségvetésben — folytatta — összegszerűleg is. de jelentőségében is igen kiemelkedő az a közel 74 millió forintot kitevő -előirányzat. egyházat és a vallásfelekezeteket támogatia Alkotmányunk biztosítja népköztársaságunk minden polgára számára a vallásszabadságot, a vallás szabad gyakorlását, a kormány és az egyházak között lét-' rejött megállapodások pedig megadják az egyházak működéséhez szükséges anyagi alapot. Dögéi Imre itt r'Tnu'atott, hogy már vannak békepapok és ezeknek a száma növekszik. Ezek a bé- kebarát-papok nyiltan kiállnak a demokrácia, a béke ügye mellett és elítélik a háborús gyújtogató- kát. Ugyanakkor azonban vannak olyan papok is, akik a békés alkotó munka helyett szívesebben látnák a rombolást. Ezek a papok egyetlen egy szóval sem ítélik el a háborús gyujtogatókat és így a béke, a dolgozó nép ellenségeivé válnak. Befejezésül kijelentette, hogy a költségvetést elfogadja. MihályfiErnő felszólalása A következő felszólaló Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes volt. Nines olyan tétele ennek a költségvetésnek — mondotta — amely ne azt bizonyítaná, hogy a magyar nép a békére készül, a békét tervezi. a békének épít, az égé® nép boldogabb, jobb jövendő életéért dolgozik és hogy ezt a békét minden erejével meg is akarja védeni. A továbbiakban elmondotta, hogy az Egyesült Államok költség- vetésének 93 százaléka szolgálja a háborút. Míg a Szovjetunió példá- , ul iskolai célokra 12.6 százalékot I fordít, addig az Egyesült Államok I költségvetésében a kulturális kiadá- ' sok tétele 0.4 százalék. A mi költségvetésünk 7 százaléka szolgál kulturális kiadásokat. Népköztársaságunk szociális és egészségügyi célokra a költségvetésnek több mint 11 és fél százalékát, -közel 6 mil- liárdot fordít, ami mintegy 23-szor annyi, mint az amerikai költségvetésből erre jutó fél százalék. Hangsúlyozta ezután, hogy az amerikai kormány a nép szociális, kulturális és gazdasági szükségletének kielégítésére alig szán valamit, de a háborús agresszió minden terhét és a nép elnyomását egyre nyersebben és nyíltabban végrehajtó államgépezet fenntartásának terhét a dolgozó tömegekre hárítja. Példákkal bizonyította, hogy az Egyesült Államokban tudósok” százai propagálják a faji egyenlőtlenség elméletét, terjesztik az új maltuzianizmus emberevő „tanait” és hihetetlen mértéket ölt a szenny- ircdalom terjedése. A mi költségvetésünk azon alapul — folytatta —, hogy nálunk legfőbb érték az ember és a legdrágább kilincs a gyermek. Az előttünk fekvő költségvetésben közel két és félmilliárd forint szolgálja közvetlenül a gyermekeket, a csecsemő- és az anyavédel-met, óvodákat, a gyermekotthonokat, az alsófokú iskolákat, a gyermeküdültetést. A művészekről szóló gondoskodással kapcsolatban Mihályfi Ernő megállapította; Az irodalmi alap gondtalan alkotó munkát és tanulmányi segélyeket biztosít az írók részére. A Horthy-remdszerben az írók éjtsza- kai pihenője sem volt biztosítva, ma íróink nyugodt munkáját szolgálják az alkotó-házak, ez évben eddig ezt 113 író vette igénybe, az üdültetéseken kívül. Rendelet biztosítja az írók méltányos honoráriumát. ,S mindez, amit művészeink és íróink kapnak, benne van ebben a költségvetésben. Végül a költségvetést -örömmel elfogadta. TSáná*i László felszólalása Ezután Nánási László, a SZÖ- VOSZ főtitkárhelyettese emelke- ! dett szólásra. j ötéves népgazdasági tervünk végrehajtása során iparunk nagyarányú fejlődésének természetes -, következménye — mondotta a többi között —, hogy a munkásosztály egyre több géppel, szerszámmal, iparcikkel tudja segíteni dolgozó i parasztságunkat, egyre több segítséget tud nyújtani mezőgazdaságunk még korszerűbbé tételéhez. A mezőgazdaság területén elért eredményeinket elsősorban annak köszönhetjük, hogy felszabadítónk, a nagy Szovjetunió a rendelkezésünkre bocsátott tudósok, mezőgazdasági szakemberek és szakkönyvek segítségével, valamint a fejlett, új agrotechnikai eljárások ismertetésével nagymértékben elősegítette mezőgazdaságunk fejlődését. A terméshozamok növelése érdekében egyre több és egyre nagyobb területen vezettünk be ebben az évben új termelési módszereket a Szovjetunió példamutatása és tapasztalatai alapján. A költségvetésben a mezőgazdaság területére előirányzott beruházások lehetővé teszik, hogy az űj agrotechnikai eljárásokat és fejlett te melésí módszereket a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok minél szélesebb körben alkalmazzák. 1952-ben alkalmaztuk kísérletképpen a tavaszi kalászosoknál a korai beérésí és a termőképesség fokozása érdekében a tavaszi búzánál és tavaszi árpánál a jar0vizált vetőmaggal végzett vetést. Következő évben már többezer holdon fogunk jarovizált vetőmaggal vetni. Ez a módszer becslésünk szerint 80—100 kg többlettermést jelent, holdanként a jarovizálás egyéb előnyei mellett. Növénytermesztésünkben * Szovjetunió segítsége a felszabadulás után a növényi kultúrák meghonosításában is meg- mutatkozot. Ezek közül legjelentősebb a gyapottermelés bevezetése. A gyapottermelés 1949-ben indult meg nagyobb területen és 1952-ben már az 1950 évihez viszonyítva majdnem tízszer akkora területen biztosított népgazdaságunk számára nélkülözhetetlen nyersanyagot. A mezőgazdaság területén elért eredményeket tovább kell fejlesztenünk, tovább kell hasznosítani a szovjet mezőgazdaságtól kapott tapasztalatokat, ez az útja mezőgazdaságunk további korszerű fejlődésének, mezőgazdasági termelésünk állandó fokozásának, s dolgozó parasztságunk jóléte további emelkedésének. Költségvetésünk ehhez megadja a kellő anyagi fedezetet. Igazán korszerű, fejlett, a termelési eredményeket állandóan- növelő földművelést csak nagyüzemi, szocialista mezőgazdaságban lehet megvalósítani. Mezőgazdaságunk területén tovább kell a szocializmust építeni, elsősorban tovább kell erősíteni, szilárdítani a már meglévő termelőszövetkezet«, ínket, termelőszövetkezeti csoportjainkat, A továbbiakban beszámolt arról, -hogy az elmúlt esztendők alatt hatalmasat fejlődtek falvaink, mező- gazdasági, kereskedelmi és kulturális téren egyaránt. Befejezésül leszögezte; A magyar dolgozó nép megkezdett hatalmas országépítő munkáját tovább akarja folytatni, békében akar élni és építeni. A költségvetést elfogadta. Nánási László felszólalása után az elnök javaslatot tett a legközelebbi ülés időpontjára és napirendjére. Az országgyűlés december 17- én, szerdán délelőtt tíz órakor folytatta az 1953. évi állami költség- vetés vitáját.
