Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-17 / 295 szám
Ei SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1952. december 17. TANÁCSKOZIK A NE PÉK NGRESSZUSA (Folytatás az 1. oldalról.) bőj egy fiatal amerikai békeküldött lép ki, magához öleli a k°" real asszonyt és megcsókolja. Egymás után jönnek hozzá forró kézfogásra, néhány szóra afrikai ara‘ bök vörös fezükben és fehérruhás indiaiak. Ezután Iwaskiewicz, lengyel küldött szólalt fel, aki Lengyelország békésen dolgozó népének üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak. „A lengyel nép épít és keményen harcol az új háború szervezői ellen” — hangoztatta beszédében. A következő felszólaló Petrosz j Kclkkalisz athéni egyetemi tanár, j volt görög miniszter, elmondotta: j a görög nép a bé'keharcosok ha- j taímas tömegeivel! halad együtt, j — Nyújtsatok támogatást a görög | ■népnek ibékéharcában! A görög j nép készen áll igaz ügyének győ-1 zelmére vitelére. Békét a világnak! A délelőtti ülés befejező részében Tcdor Pavlov, a Bolgár Tudományos Akadémia elnöke és Bris- ton asszony, az Angol Munkáspárt tagja beszélt. A Vasárnap délutáni ülés A vasárnap délutáni ülésen az első felszólaló . Manuel Cruz, a Fiiiöp-szigetek népének küldötte, drámai erejű beszédében arról szói', milyen tűrhetetlen viszonyok uralkodnak hazájában, amely 500 évig ?, spanyol hódítók igáját nyög. te, azután pedig az amerikai imperializmus gyarmata, kegyetlenül kizsákmányolt nyersanyagbázisa és katonai hídfőállása lett. A Füiöo szige tek népe a. többi csendesóoeáni néppel együtt elszántan küzd az amerikai imperialistáik elnyomó rendszere és háborús 'tervei ellen — mondotta Manuel Cruz. San Szuat Hong asszony, malájföldi küldött a hazája népe ellen folyó brit agresszióról beszélt és elmondotta, hogy az angol támadók Malájföídön eddig több mint 50 ezer hazafit gyilkoltak meg. Az ország sokat szenvedett népe önrendelkezési jogot és a külföldi csapatoknak azonnali kivonását, valamint öthatalmi bekeegyezorreny megkötését követeli, mert csak ez biztosíthatja mind Malájföld, mind az egész világ békéjét. Essen nyugatnémet országi evangélikus lelkész felkérte a kongresz- szuet; támogassa egész erkölcsi súlyával a német nép küzdelmét, amelyet a békeszerződésért és hazája egységéért folytat. * Savoleseu tanár, a Román Tudományos Akadémia elnöke hangsúlyozta, hogy a Román Népköztársaság éppúgy, mint a béketábor többi országa, az egyenjogúság elve alapján továbbra is hajlandó újra felvenni és kiszélesíteni kereskedelmi kapcsolatait a tőkés országokkal, mert meggyőződése, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű országok együttműködhetnek és ez az együttműködés nagy mértékben csökkentené a nemzetközi feszültséget és az új háború veszélyét. Eieni Teaci asszony, albán egészségügyi dolgozó, ismertette -az Albán Népköztársaság hatalmas eredményeit, amelyeket eddig elért a békés építkezés, a gazdasági és kulturális felemelkedés útján. Az albán küldött Enver Hodzsá- nak, az albán nép szeretett vezetőjének szavaival zárta felszólalását: „A béke olyan szükséges számunkra, mint a kenyér, a levegő — az élet!” Jósé Giral, Spanyolország volt miniszterelnöke, felszólalásában kijelentette: „A spanyol nép tudja, hogy a békéért folyó harcban úgy segít legjobban! a többi népeknek, ha sajátmaga kemény és elszánt harcot folytat függetlenségéért.1’ Anna Seghers, a világhírű német írónő hangsúlyozta: Adenauei- nek nem sikerült megvalósítania a nyugatnémet különszerződést, nem sikerül a német ifjúság legjavát feláldoznia az úgynevezett európai hadsereg zsoldosaiként. A német nép nem akar háborút — mondotta Anna Seghers, majd idézte Wilhelm Pieeknék, a Német Demokratikus Köztársaság elnöké, nek szavait: „A Német Demokrati- kus Köztársaság sohasem fogja megengedni, hogy új háború induljon meg német részről a francia nép, vagy más népek ellen.” A ■ vasárnap esti ülés utolsó szónoka Alessandra Piaggó asszony, olasz küldött, a keresztény béke-, mozgalom képviselője javaslatokat tett a nemzetközi feszültség enyhítésére és a vitás kérdések megoldására. A népek békekongresszusának hétfő délelőtti ülése A népek békekongresszusa hétfőn délelőtt 10 órakor folytatta munkálatait. A hétfő délelőtti ülés eleién az elnökség nevében Isabelle Blume több fontos bejelentést tett. MíndeneikelŐtit bejelentette az elnökség azon elhatározását, hogy a kongresszus Ihárom.bizottságot alakít, amelyek mindegyike a napirend egy-egy pontjával fog foglalkozni. Az első bizottság ’ foglalkozik tehát a nemzeti függetlenség és biztonság kérdésével, a második bizottság azzal a problémával, hogy hogyan vessenek véget a folyamatban lévő háborúknak, a harmadik pedig a nemzetközi feszültség enyhítésének kérdésével. A" délelőtti ülésen az első 'felszólaló Nu-aik, laoszi delegátus volt, aki elmondotta, hogy országa a francia gyarmati uralom követkéz, tébien még mindig elmaradott mezőgazdasági ország. Az ország lakosságának 90 százaléka írástudatlan és területén csak néhány kórház, de annál több börtön épült. Laosz népe a vietnami és a kambodzsai nép oldalán küzd -szabadságáért. Ugyanakkor azonban a laoszi "nép szolidaritást vállal a francia néppel is, amely szintén felemeli tiltakozó szavát az indokínai háború ellen. Frartini argentin delegátus fal szólalásában hevesen támadta síz amerikai imperialistáknak a Tathi- amerikai népek ellen irányuló politikáját. Hangsúlyozta, hogy ez a politika vezetett a koreai háborúhoz is. Az argentin delegátus ezután rámutatott azoknak a'z úgynevezett ',,segélymegállapodá,soknak“ a lényegére, Amelyeket Amerika a latjnamerikai országokra kényszerít. Mindez az úgynevezett szabad világ védelmének ürügye alatt történik — mondotta ai továbbiakban Frantíni — de az igazi szabad világ nem az, amelyről aiz amerikai propagandistáik szónokolnak. A szabad világ az, amely valóban fíiggietien, szabad nemzetekből áll. Ez a szabad világ, amely-et ennek a békekongresszusnak is meg kell védenie. Le Dinh' Then vietnami küldött rámutatott, hogy a vietnami nép, amikor nemzeti függetlenségét védelmezi. ezzel együtt küzd a nemzetközi békéért is. A vietnami delegátus végül előterjesztette a pekingi békeértekezlet hat pontból á-lló békeprogrammját,. amely magába,ni foglalja a nemzetek szuverenitásának, függetlenségének cs területi épségének biztosítását, a koreai, vietnami és maláj földi agresszív háború azonnali beszüntetését, az idegen megszálló csapatok visszavonását és idegen támaszpontok megszüntetését, a nemzetek kö- zötti szabad gazdasági és kulturális csere előmozdítását, mindennemű blokád és más hasonló gazdasági megkülönböztetés megszüntetését, valamint a nemzetek közötti megkülönböztetés, a háborús propaganda és a gyűlölködés megszüntetését. A thaiföldi delegátus a népek békekongresszusánál tiltakozott a thaiföldi békehaircosok üldözése miatt. Rámutatott, hogy az amerikai kormány a thaiföldi kormánnyal is gazdasági és katonai egyezményt fogadtatott e], amelynek következménye ma már az, hogy a thaiföldi költségvetés hatvan* százalékát katonai és rendőri célokra fordítják. A thaiföldi1 delegátus is konkrét javaslatokat terjesztett elő, amelyek a folyamatban lévő háborúk megszüntetésén túlmenően magukban foglalják azt az indítványt is, hogy Japánnal kössenek általános békeszerződést, kössék meg a német békeszerződést és az osztrák államszerződést és az öt nagyhatalom kössön egymással békeegyezményt. Giuseppe Nitti olasz képviselő a kongresszusi delegátusok nagy tapsai, között bejelentette, hogy a béke olaszországi hívei népes delegációval képviseltetik magukat az olasz kormány minden tilalma ellenére. Nitti ezután árról beszélt, hogy Olaszországban a hatóságok előtt a béke szó ma éppen, olyan felforgató értelmet kapott, mint a szabadság szó a fasizmus idején, majd rámutatott, hogy a békemozgalom igen nagy eredményeket ért el a párizsi és bonni megállapodások elleni küzdelemben. Nitti képviselő a továbbiakban javasolta, hogy a nagyhatalmak üljenek össze a-német kérdés rendezésére és szabad választások alapján hozzanak létre össznémet kormányt és egységes, független, de. mokratikus Németországot. Nitti ezután 5, vagy 10 évre szóló „fegyverszünet” megkötését javasolta,, amely maga után vonná a fegyverkezési verseny megszűnését és a .gazdasági és kulturális érintkezés felélénkülését. Ezután Elsa Triolet lépett a szónoki emelvényre. A francia írók nemzeti bizottságának üdvözletét tolmácsolta, majd vázolta é bizottság létrejöttének történetét. A francia írók nemzeti bizottsága — mondotta — a hitleri megszállás éveiben illegalitásban született és pártállásra, politikai, vagy bölcseleti meggyőződésre való tekintet nélkül tömörítette a legkülönbözőbb irodalmi irányok képviselőit, mindazokat, akik harcolni akartak a gyűlölt ellenség ellen. Ma ismét olyan, időket élünk — mondotta a továbbiakban — amelyek arra kell, hogy késztessék az írókat: legyenek ismét ellenállók, tömörüljenek ismét egy ellenállási mozgalomba. a háborúval szemben i’aíó ellenállás nagy mozgalmába: Döbbentsék rá a háború veszélyére azokat, akiknek rossz az emlékezetük. Felszólalását e szavakkal fejezte be; „Kell. hogy valamennyi férfi és nő ellenálljon a háborúnak, ellenálljon azzal az erővel, melyet az életösztön és a boldogságra törekvés acéloz keményre.” Michel Brugier, a német kérdés békés megoldását célzó nemzetközi-értekezlet küldötte, aki mist megfigyelő vesz részt a kongresszuson,-nagy érdeklődés közepette terjesztette a kongresszus elé azokat a határozatokat, amelyeket a német kérdés békés megoldását célzó nemzetközi értekezlet a múlt hónapban'Berlinben hozott. Hangsúlyozta végül, hegy a Bé- ke-Világtanács eddigi munkássága igen, értékes hozzájárulást jelentett a német kérdés békés megoldásához. A béke fenntartásáról, nemzeteink létéről van szó — fejezte be felszólalását — a haza iránti szeretet, az emberiség iránti felelősségünk azt parancsolja számunkra, hogy segítsük elő minden eszközzel az egységes, demokratikus, független és békeszerető Németország megteremtését. ■ Kambodzsa képviselője ismertette ezután azt a harcot, amelyet Kambodzsa népe, a vietnami nép oldalán a francia gyarmatosítók ellen folytat. Kambodzsa népének küldötte beszámolt ezután a gyarmatosítók kegyetlenségeiről, ősrégi1 pagodákat rombolnak le, a kambodzsai nép művészetének örökbecsű remekeit, százszámra gyújtják fel a lakóházakat, gyilkolnak, kegyetlenkednek. Kambodzsa 14 tartományában azonban már demokratikus uralom van, s, a demokratikus' kormány lényegesen megjavította a lakosság életszínvonalát, minden háborús nehézség ellenére is. Ott, ahol évszázadok óta éhségtől szenvedtek az emberek, ma már mindenkinek van elegendő ennivalója. Kambodzsa lakosságának legfeljebb 10 százaléka volt írástudó, ma már a felszabadult területeken a> lakosság 50—60 százaléka tud írni-olvasni. A népek békekongresszusának hétfő délutáni ülése A raélpek béíke'kongresszusának hétfő délutáni ülésén, amelyen Alekszandir Kornyejcsuk szovjet küldött elnökölt, Buxbaum tábornok, a brazíliai, küldöttség tagja elmondotta, hogy a béikeszerető brazíliai népnek sikerült eddig megakadályoznia a 9 hónappal ezelőtt kötött amerikai-brazíliai katonai szerződés brazíliai részről való ratifikálását. Ez a szerződés, amelyet a brazíliai kormány a nép megkérdezése nélkül ,éis a nép akarata ellenére írt • alá, az eddiginél is nagyobb mértékben szolgáltat- j ná 'ki Brazillá véderejét és terű- j letét az amerikai imperialistáknak, i Az’amerikai brazíliai katonai szer. j ződés lényegileg nem más, mint megszállási szabályzat, 'amely a washingtoni kormány kezére ját- sza Brazíliában a közigazgatást, a gazdasági és katonai intézményeket. Brazília népe elszántan harcol az amerikaiak további terjeszkedése ellen. December 5-én Rio de Janeiro főterén a textilmunkások tízezrei hevesen tüntettek az amerikai háborús gyújtogatók és brazíliai szekértolóík ellen. 'Percekig zúgott a taps, amikor Ataman Ale ja, a szabadságáért harcoló tuniszi nép küldötte lépett a szónoki emelvényre. A francia hatóságok terror-intézkedései miatt csak egymagám jöhettem el a népek békekiongresz- szusára — mondotta Ataman Aleja — nórem többi megválasztott békeküldöttének kiutazását a tuniszi francia hatóságok megakadályozták. December 8-án, tehát pontosan egy héttel ezelőtt hagytam el Tuniszt, alhol a francia kormány gyarmati zsoldosai példátlan kegyetlenséggel üldözik, gyilkolják, börtönökbe és koncentrációs tábiorokba zárják a bennszülött lakosság ‘hazafias vezetőit. Népünk orvul .meggyilkolt vezetőinek gyilkosait mindenki ismeri. Ennek ellenére szabadon jámak-kelnek és a francia, rendőrség oltalma alatt cinikusan kinevetik a tuniszi haza- fiákat, akik emberfeletti erőfeszítéssel folytatják egyenlőtlen harcukat az elnyomók ellen. Arról beszélt ezután a tuniszi küldött, hogy betegség pusztítja hazája lakosságát, az iskolák bezárása miatt terjed az írástudatlanság. A békegyűléseket betiltják és a tuniiszilakat igyekeznek elriasztani v békemozgaloimban való részvé- .téltől. Az idegenlégió. hajtóvadá- jszátokat rendez a tunisziakra. Két. j százezer tuniszi hazafi sínylődik koncentrációs táborokban anélkülv hogy közölnék velük, mi a vád ellenük. Tuniszban pokollá teszi az életet ai francia kormány, amely arcpirulás nélkül állítja, hogy civilizációt és kultúrát terjeszt Tuniszban. ■Javaslom, hogy a népek békekon. gresszusa alakítson állandó bizottságot a -tuniszi kérdés megoldőfiá- I tial: elősegítésére. Javaslomtováb- j í>á, hegy az a bizottság a helysei- : nen vizsgálja ki a' tuniszi helyzetet és tapasztalatairól tegyen jelentést a Béke-Világtanácsnaic — mond- doj-ta végezetül a tuniszi küldött, akit beszéde befejezésekor újra lelkesen ünnepelt a kongresszus. Marinelle kubai küldött — a lá- tinamerikai népek képviselőinek a kongresszuson elhangzott beszámolóira hivatkozva — még egyszer aláhúzta, hogy az Egyesült Államok szemérmetlen elnyomó és kizsákmányoló politikát folytat a közép- és délamerikai országokkal szemben. Manihes ezredes, a' francia küldött, a volt Ellenállási Harcosok Nemzetközi Szövetségének főtitkára a fasiszta koncentrációs tábornok egykori foglyainak és a fasiszták által meggyilkolt áldozatok özvegyeinek és árváinak nevében felszólította a békeszerető népek képviselőit, hogy akadályozzák meg az amerikai imperialisták egyik legalávalóbb tervét, a német fasizmus és militarizmus feltámasztását. ; Fassbinder asszony, bonni egyetemi tanár elítélte az amerikai imperialisták által' tervezett „keresztes háborút”, amelyet a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen készítettek elő és hangsúlyozta, hogy magában a „keresz- tesháború” szóban is ellentmondás van: minden kereszténynek el kell ítélnie a háborút, minden kereszténynek a szeretet alapján kell állnia. Megállapította, hogy mindaz, ami erkölcsileg hamis, politikailag is csak hamis, helytelen lehet. 'Végül kifejezte mély meggyőződését, . hogy a békeszerető emberek világ- i szerte ki tudják vívni a tartós bé- I két. - • Á nyugatnémetországi egyetemi , tanár felszólalását nagy taps követte, amely még fokozódott, amikor az algíri nép fiatal küldötte, Baja Aliasis lépett az emelvényre. Az algíri küldött elmondotta, hogy a békemozgalom erői az egész országban egyre növekednek. A béke- harc Algírban is szaros kapcsolatban van a népek függetlenségi harcával. A gyarmatosító hatalom A1-. gin ^népe számára azt jelenti, hogy közei 80 százalék az analfabéta, egy orvos jut minden 80.000 lakosra. Vannak- az országnak olyan vidékei is, ahol 1:20.000 lakosra jut egy orvos. Mi, aigiriak azonban — sohasem tévesztjük össze a gyarmatosítókat a becsületes franciákkal és szolidárisak vagyunk az ő harcukkal — mondotta, majd javaslatot terjesztett a kongresszus- elé, amelyben követeli a már - dúló háborúk azonnali befejezését és a nemzetközi feszültség, enyhítésére alkalmas határozatok hozatalát. Az ülés következő szónoka Emilio Serem, Oaszr zág népének képviselője beszámolt a békemozgalom hatalmas arányú növekedéséről Olaszországban. Beszéde során szolidaritását, fejezte ki mindazok. iránt a népek iránt, amelyek az amerikai háborús uszítok mesterkedései következtében még mindig nem lehettek az ENSZ tagjai és követelte; vegyek fel a Kínai Népköztársaságot- az ENSZ-be, az öt nagyhatalom kössön békeegyezményt, szüntessék be a gyilkos háborúkat és Olaszországot adják vissza az olaszoknak. Sereni nagy tetszéssel fogadott beszédé után Máté Jáncs küldött szólt a kongresszus részvevőihez. M4té János' gyönyörű kötésű könyvet nyújtott át a jiépek béke- kongresszusa elnökségének és a következőket mondotta: Mélyen tisztelt elnökség, kedves barátaim! Mint a magyarországi delegáció egvi'li tagja és a veszprémi egyházmegye katolikus püspöki hel'y- nöke, 3340 romái katolikus pap- testvérem kérésének teszek eleget, ,-'.imíikor az ő aláírásukkal ezt a könyvet átadom. Ebben püspökeik, kanonokok, teológiai tanárok, plébánosok, hitoktatók és káplánok határozottan állást foglalnak a béke ügye mellett. Mi, matfvarcirszági katolikus papok a mindennapi istentiszteleten mondott imáink - mellett állandóan tevékenykedünk a béke ügyéért. ,,Mi, magyar katolikus papok személyes állásfoglalásunkkal határozottan az egy és oszthatatlan világbéke szent ügve mellé állunk. Ezt aláírásunkkal is bizonyítjuk, Elengedhetetlen' erkölcsi kötelességnek tartjuk, hogy az egész katolikus világ hallassa szavát, amellyel' a. szörnyű koreai háború azonnali megszüntetését sürgeti. Ugyanakkor leszögezzük, hogy a baktériumfegyver és az atomerő pusztító háborús alkalmazását súlyos bűnnek tartjuk, valamint sürgető szóval kívánjuk, hogy azonnal szüntessék meg a most is folyó háborúkat, elsősorban a koreai vérengzéseket és azután kezdjenek á világ hatalmai minden nép békéjét biztosító tárgyalásokat. Tudjuk, hogy megáldja Isten az igét, amely kimondja és megáldja a kezet, amelv ezt az óhajt aláírásával erősíti”. Ezt az aláírásgyüjteményt azzal a szándékkal adjuk át a Béke-Vi- lágtanácsna.ik, hogy ezzel is elősegítsük ta f)ékekongre.sszus minél eredményesebb működését Isten áldását kérjük a népek béketörekvéséire, hogy az mielőbb diadalmaskodj ák a gonoszság, a háború felett. Máté János (beszédét hatalmas lelkesedéssel fogadták a részvevők. A küldöttek a szónoki emelvényről lelépő magyar katolikus papot forró kézszorításokkal üdvözölték, s az egész terem hallgatósága tapssal ünnepelte a magyar katolikus papság képviselőjét. Az ülés befejező részében Ibrahim Rosad egyiptomi küldött, majd Abdallah, Marokkó képviselője szólalt fel. Valamennyien jelentős javaslatokat terjesztettek a kongresszus részvevői elé. Az esti ülés utolsó szónoka, La- foret francia parasztküldött volt. Élesen tiltakozott az ellen, hogy az amerikaiak megszállják Francia- országot és támadásra rendezkedjenek be területén.
