Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-17 / 295 szám
Szerda, 1952. december 17. SOMOGYI NÉPLÁP Az ors^ággyíilés keddi ülése Az országgyűlés kedden folytat- Kiss Károly, Házi Árpád és a mi. kereken 4 milliárd forinttal töb- ta tanácskozásait. A keddi ülésen nisztiertanács több más tagja. Ott bet, mint az 1952. évre. megjelenít Rákosi Mátyás elvtárs, volt az ülésen Dobi István, a Nép- a minisztertanács elnöke, Farkas , köztárfaság Elnöki Tanácsának elMihály, Révai József, Nagy Imre, ’ nöke. Olt Károly pénzügyminiszter költségvetési b számolója Tíz óra után nőhány perccel Ró- tilipar súlyos válságban van, a lét- nai Sándor, az országgyűlés elnö- fenntartási költségek emelkednek,' . . . . .. .., . ,, ke megnyitotta az ülést, majd Olt a munkanélküliek tömege növeke- TÍlTl* Károlv pénzügyminiszter tartotta dik és a dolgozók életszínvonala , a , *?f.eai csak a a a. meg költségvetési beszámolóját. _ j újabb és újabb mélypontra süllyed. Döntő feladatunk azoknak a népgazdaságunkban rejlő tartalékoknak a feltárása, amelyek az. önköltség szakadatlan, rendszeres csökkentésével elérhetők. A Magyar Népköztársaság költ-1 Az Egyesült Államok 1952—53. egyes területeken elmarad a terv ségvetése - kezdte beszédét -1 évi költségvetése 10.3 milliárd dől- ^faitó1' csak látszateredményt szervesen kapcsolódik azokhoz a lár deficitet irányoz elő, Anglia ' u1, . . , feladatokhoz, melyeket a szocializ- j 1952-53. évi költségvetése 75 ! . Ha. f egesz magyar iparban egy mus építésének előttünk álló sza- j millió font deficittel számol, az aa a, ,Y .z . ea„. f u í,?!va kaszában - ötéves tervünk ne- ! első félév azonban már 589 millió ^ «azalekkal csökkentjük az gycdik évében - meg kell való- fontos hiánnyal zárul. önköltségét a me£ak^tott osz' - - - • Az amerikai monopol'tőke a de- j^ábo1 pL 8000 szép kétszobás aficítes 'költségvetések rendszeré-, “5- - 1Sinel? • vei Ingoványos talajra vezeti más* °!t Karoly hangoztatta ezután tőkés országok gazdálkodását. Mi- «z önköltség csökkentesének néf több amerikai kölcsönt kap- OTf0S tényező,e az anyaggal, kuniak „ deficit áthidalására, annál . lon.°““ az importanyagokkal való téliben kibontakoztak a párt és a mélyebbre süllyednek ezek az ál- ; ' ' '"?,rc flf AZ kormány december 2-i határozata-Hámok az ingoványbán, annál job- a^í!lfp1„ íTlÜT.u ^^f a sítanunk. Támaszkodik azokra az eredményekre, melyeket dolgozó népünk céltudatos munkájával a magyar népgazdaság minden területén elért. Az 1952. évben már teljes mér ban kiszolgáltatják magukat az , ... .., . , - , amerikai imperlalis'tsknak. Anglia pjek «neUse. Ez utóbbival kap- 1952-53. évi költségvetésében 40 cső atban dont„ követelmény az egyenletes, ütemes termeles megnak egész népgazdaságunkra gya korolt kedvező kihalásai. A határozat nagyban hozzájárult a tér- _ melés gyors fejlődéséhez, növelte iszázalékkal szorította le az ár dás, s a munka termelékeny,ségéa paraszti és szövetkezeti árufelhozatalt és egészséges egyensúlyt teremtett a pénzjövedelmek elosztásában, fokozta egész népgazdaságunkban a forint szerepét. Rákosi elvtárs tegnap elhangzott beszédéből részleteiben' is kibontakoztak azok a hatalmas eredmények, melyeket népgazdaságunk fejlesztésében, dolgozóink anyagi, kulturális és egészségügyi viszo támogatások összegét, aminek következtében az elsőrendű élelmi- cikkek jelentősen megdrágultak. Tgy a kenyér ára 25, a liszté 31, a húsé 27 százalékkal emelkedett és erős mértékben drágult a vaj, zsír, sajt, cukor stb. ára is, A tőkés országok válságának- .elmélyüléséhez lényegesen hozzávalósítása és ennek keretében a s szigorú technológiai fegyelem érvényesítő-e. A termelés egyenlőtlen üteme a fő oka annak, hogy az iparban még mindig igen magas az indokolatlan túlórák száma. A termelékenység ni takarékosság területén elért eredmények még nem lcielégítőek. Az Országos Takarékpénztár felvilágosító munkájával még nem tudta elérni, hogy a lakosság széles, rétegei megértsék a takarékosság jelentőségét. Tömegszervezeteínknek, mindenekelőtt a szakszervezeteknek, a DlSZ-nek és az MNDSZ- nek, az eddiginél fokozottabb mértékben kell dolgozóinkat az egyéni takarékosságra nevelni. Az 1952. évhez képest — folytatta — a költségvetés kiadásai 9.283 millió forinttal, közel 22 százalékkal emelkednek, teljes összegük 51 milliárd és 864 millió forint. A költségvetésünkben előirányzott kiadások döntő részükben népgazdaságunk termelő, erőinek további fejlesztését szolgálják. A népgazdasági célokra fordított kiadások összege 31 milliárd és 721 millió forint, az -összkiadásoknak 61.2 százaléka. A népgazdasági célokra előirányzott kiadások közti’ legnagyobb összegét-, 19 milliárd é" 19 millió forintot — az összkiadások 37 százai:’ át — hatalmas beruházási programiunk megválás! tására fogjuk felhasználni. A beruházásokra fordított összegek nagyobb részét a felemelt ötéves tervünk által kitűzött feladatokra — ezek között is elsősorban j emelésében nagy szerepe van az ország szocialista iparosi tásányain-ak további felemelésében el- j járul a kelet-nyugati forgalomnak értünk. j az Egyesült Államok diktátuma Az eredmények tükröződnek az i folytán bekövetkezett korlátozá- 1952. évi költségvetés végrehaijtá. sa, amellyel az imperialisták sa- sának számaiban is. Az o-rszággyű- iát, maguk zárják el a demokra- tavaly 1 ez köpést az alkalmazott a5?” ú j ító' m ozs-nIomr - k A fo’yó év első felében elfogadott újítások az előzetes, számítások '•••srint mintegy 850 millió forint M megtakarításhoz vezetnek A lés által jóváhágyett kiadási előirányzatokat — jelentéktelen eltérésekkel — teljesítjük, a bevételi elöirányzatolj némileg túlteljeBít- Vük és így a gazdálkodás tényleges feleslege előreláthatólag 150 millió forinttal meg fogja haladni az előirányzatot. Különösen jelentős eredmény, hogy a fagy- és aszálykár kihatá- j 1 tikus világpiachoz vezető utat. A kapitalista országok gazdasága az egyre mélyülő általános válság és a folytonosan ismétlődő gazdasági válságok harapófogójában vergődik. Olt Károly 'a továbbiakban beszámolt arról, hogy 1953. évi költségvetésünk az első, amelyben & minisztériumi szinten készült vál- ti pénzügyi tervek és a költsa ellenére - népgazdaság fejlesz- -.ségvetésbő'í ellátott szervek elő- fésíre előirányzott kiadásokat —'irányzatainak összeállítása és tár- a készletezés kivételével — vala- gyalása párhuzamosan, a népgaz- mennyi területen, így elsősorban a daisági terv tételeivel egyeztetve, beruházásoknál teljesíteni fogjuk, egyid'őben történt. Jövő évi költ- A bevételi felesleggel záruló ségvetésünk szerkezet?! felépítése költségvetés, továbbá a december lényegében már a Szovjetunió szo_ j 2-í határozat kedvező eredményei ci-alista költségvetési rendszerét i tovább fokozták a forint szilárd- követi, figyelembevéve adott vi- ! ságát. 'Ezt mindenki számára kéz- iszonyainkat, sajátosságainkat. Uj j zelfoghatóan bizonyítja az állami szerkezetében a költségvetés ütés szövetkezeti kereskedelemben ] tekinthetőbb, ellenőrizhetőbb, a szabott áron a közönség rendelke gazdálkodás pedig egyszerűbbé uj-itáQok száma 32 százalékkal emelkedett. Minisztériumainknak, vállalata; i-nknak az eddiginél sokkal fokozottabb mértékben kell figyelmüket a ,,-külörJféle költségekénél elérhető megtakarításokra fordítaniok. Az, önköltségcsökkentés fontossága még fokozottabban je’entkez.ik állami gazdaságainknál, közlekedési, begyűjtési és kereskedelmi vállalatainknál, melyeknek vezetői az eddiginél sokkal nagyobb figyclhoz elengedhetetlen alapanyagbázis kiszélesítésére 1 — a széntermelés, vaskohászat és villamosénergiaipar még gyorsabb ütemű fejlesztésére forditjuk. 1953-ban tovább épülnek és fokozatosan üzembe lépnek ötéves tervünk legnagyobb létesítményei, köztük a Sztálin -Vasmű, ahol a> jövő .esztendőben már megkezdődik a termelés.- 1953-ban olvasztják az első nyersvasat a diósgyőrihez hasonló 700 köbméteres nagyolvasztóban. Egyidejűleg termelni kezd a Martin-acélmű két hatalmas buktatókemencéje, valamint a kokszoló első kemenceegysége. Folytatódik a diósgyőri kohászati művek rekonstrukciója, araelymet kell hegy fordítsanak a tér- riek nyomán megkétszereződik zésére álló árutömeg jelentős nö vekedése. 1952 folyamán* számottevően válik. A benyuitott költségvetés — , , - , , , , . j folytatta Olt Károly — biztosítja nőtt a pénz forgosebassege, ami \a7 1953 év _ ötév,es tervünk ne- nek következtében 1952-ben a :gyedik éve — alapvető feladatai niult énnél kisebb baukgegyforga- maradéktaIail végrehajtásának lommal tudtuk a lényegesen meg- pénzügyi kereteit, növekedett áruforgalmat lebonyolítani. Jellemző a forint iránti szi lárd bizalomra, hogy a lakosság által az Országos Takarékpénztárnál elhelyezett betétek egy év alatt 27.7 százalékkal emelkedtek. Népünk erejét meghatványozza a Szovjetunió önzetlen baráti támogatása, amellyel országunkat a felszabadulás óta gazdaságilag, politikailag egyaránt segíti. Nincs olyan területe népgazdaságunknak, .amely ne kapna 'folyamatosan felbecsülhetetlen támogatást a Szovjetuniótól. Döntően fontosak számunkra a szocializmus felépítéséért vívott harciban a Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdag 'tapasztalatai, amelyek kimeríthetetlen erőforrást jelentenek. A nagy Szovjetunió nagyszerű A tervben meghatározott fejlődésnek a számai tükröződnek jövő évi költségvetésünkben, melynek bevételei 52 milliárd és 739 millió forintot, kiadásai pedig melés gazdasági és pénzügyi kér déseire, a jövedelmezőség fokozására. Állami vállalataink befizetése mellett —- folytatta Olt Károly jelentős a fejlődés a szövetke zetektől származó bevételek nél. Az 1952. évi 502 mil’ió forintos előirányzattal szemben 1953-ra tér1 vezeti 936 millió forintos adóbevétel mezőgazdá&ági terímelőszövet- kezeteink, kisipari szövetkezeteink gyors fejlődését és a földművesszövetkezetek ' forgalmának várható emelkedését mutatja.. A lakosságtól származó adóbevételek 1952. évi 10 százalékos aránya 1953-ra 8 Százalékra csökken. Az e címen előirányzott bevételek legnagyobb összegű tétele a lakosság adóbefizetése, melynek hozama nagyjából az' 1952. évi szinten, mozog. Az adóbevétel jelentő:» része 51 milliárd és 864 millió forintot a helyi Rácsok költségvetésében tesznek ki. A költségvetés egyen- < .jelentkezik Az állampolgári fegye- lege 875 millió felesleget mutat. Az 1953. évi költségvetés fő számai jelentékenyen meghaladják az "1952. évi költségvetés bevételeit és kiadásait. Költségvetésünk kereteinek 9.7 milliárdos növekedése azt bizonyítja, hogy népgazdaságunk erőteljesen és egészségesen fejlődik. A Magyar Népköztársaság 1953. évi költségvetésének bevételei döntő részben a szocialista szektorból származnak. Állami vállalaeredmíényei bizonyítják a tőkés ■ tajnk forgalmi, adó, nyereség- és világ gazdálkodásával szemben a ' egyéb befizetéseinek negyven mi!. szocialista _ társadalom fölényét és liárd és 152 millió forintos előirányzata a költségvetés összbevételeinek 76.1 százalékát teszi ki. A bevételek között legnagyobb összeggel — 27 milliárd és 690 millióval — a vállalati forgalmi adó szerepel, amely összbevételeinek több mint felét, 52.5 százalékát szolgáltatja. A nyereségbefizetések megtervezésénél az 1952. és 1953. évi ön a békegazdaság szakadatlan fellendülését. A Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban a békegazdaság szakadatlanul, válságmentesen fejlődik, rendszerese® emelkedik a dolgozók életszínvonala. A fejlődés merőben más a kapitalista országokban, ahol a fegyverJi®z®s fokozódása ellenére költségcsökkentés várható ered- csökken az ipari termelés, a fo- ményének figyelembevételével lem az adófizetés területén is elmélyült. Dolgozó parasztságunk teljesíti az állam iránti kötelezettségét és ezzel is bizonyítja, hogy szereti a nép államát és magáénak vallja annak célkitűzéseit Fel kell számolni ugyanakkor azt a megengedhetetlen türelmet és elnézést, amely sok esetben a notórius nemfizetőkkel szemben tapasz- 1 talható, akik szeretnék kivenni és ! ki vis veszik részüket a népi demokrácia. vívmányaiból anélkül, hogy állampolgári kötelességüknek megfelelően a közös teherbő! reájuk eső részt is vállalnák. így Vésztő községben töbszáz olyan adózó van, aki évi adójára december 1-ig semmit sem fizetett; Ezután a pénzügyminiszter rá- költségivetés mutatott, hogy a lakosságtól származó 'bevételeknél van előirányozva a III. békekölcsön bevétele és a lakosság megtakarításainak az a része, amely az Országos Takarék- pénztárnál tartósan jelentkezik. Bár a betétállomány egy év alatt több [ gyasztási iparok, elsősorban a te*- i 8859 millió forintot irányoztunk elő j mint 27 százalékkal nőtt, az egyé-j vasgyár termelése. A már elkészült és még épülő nagy létesítményeink közül még tovább építjük az inotai és kazincbarcikai, a tiszalöki vizi- erőművet, fővárosunkban pedig a földalatti gyorsvasát több kilométe rés szakaszát. A népgazdasági ierv előírásai szerint jövő évi széntermelésünket 4.6 millió tonnával kell emelni. A feladat végrehajtása érdekében 1.2 milliárd forintot fordítunk a szénbányászat fejlesztésére. Beruházásaink 'nyomán űj bányák létesülnek, a meglévőket kibővítiük és gépesítjük. Egymagában Komlón négy új bányát tárnak fel. Ezeken a jelentős beruházásainkon kívül számos meglévő üzemünket kibővítjük. modernizáljuk, új gépekkel szereljük fel és ezzT a szocialista nagyipar új nehézipari fellegvárait teremtjük meg, nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is. A modern, nagyüzemi kollektiv mezőgazdasági termelés fokozatos megvalósítása érdekében az 1953. év folyamán 2.7 milliárd forintot fordítunk ta mezőgazdaság beruházásaira. Ebből a beruházási keretből számos traktort, kombájnt, cséplőgépet és egyéb mezőgazdasági gépet juttatunk a falunak, hogy ezáltal megkönnyítsük a mezőgazdasági munkát és a jobb talajművelés feltételeinek biztosításával hozzájáruljunk terméseredményeink növeléséihez. 1953-ban az idei évhez képest mintegy másfélszer akkora területen, közel 150.000 holdon folytatunk öntözéses gazdálkodást, ami lehetővé teszi, hogy az időjárás szeszélyeitől; való függőségünket részben csökkentsük. A jövő év folyamán a műtrágyaellátás a háború előttinek közel ötszörösére fog emelkedni. , Többszáz kilométer utat építünk 1953-ban, ezek között is növeljük a .falusi bekötőutak számát. Jelentős összegeket ruházunk be szociális és kulturális célokra. 1953-ban átadjuk rendeltetésének ötéves tervünk legnagyobb sport- létesítményét, a Népstadiont. Szocialista és kulturális intézményeink legnagyobb részét vidéken fogjuk üzembelielyezni. A rohamosan növekvő mozi'.átogató közönség igényének kielégítésére 19'53-ban több új filmszínházat építünk. Jövő év végére az ország területén mintegy 2600 mozi fog működni. Tovább növeljük a kuitúrotthonok és kul- túrházak számát. Megyénként átlag 15—20 új falusi kultúrottlront avatunk 1953-han. A népkönyvtárak száma 16 százalékkal, könyvállományunk pedig közel háromnegyed millió könyvvel növekedik. Kórházak. rendelőintézetek, napköziottho. nrk, bölcsődék és egyéb jóléti intézmények egész sorát adjuk át rendeltetésének. Dolgozó népünk életszínvonalának emelése érdekében a lakásépítésre fordított beruházások összegét 1953-ban 50 százalékk?! növeljük. Uj lakások ezreit adjuk át az ország minden részén dolgozóinknak. A beruházási kiadásoknak nagy részét az építési költség k teszik ki. E költ-régek még mindig aránytalanul magasak, csökkentésük a legfontosabb és legidőszerűbb feladatok közé tartozik. Az 1953. évi forgóalapszükeég’et megállapításánál már számoltunk a forgóeszközöd forgási sebességének gyorsulásával és ezen az alapon a forgóalapszükségletre 2.629 millió forintot irányoztunk elő. Ha a forgási sebességet csak egyetlen nappal megnöveljük, ezzel 230 millió értékű készletet szabadítunk fel. Telje-en reális célkitűzés tehát, ha az iparban a forgóeszközök forgási sebességének) megnövelésével 1953-ban mintegy egy milliárd forint felszabadítását kívánjuk elérni. Itt is. követnünk kell a Szovjetunió példáját. Pénzügyi szervezetünknek sokkal nagyobb mértékben kell élni a kormányunktól kapott jogokkal annak érdekében, hegy a forgóeszközgaz- dáikpdás területén mutatkozó lazaságokat felszámoljuk. Érvényt kel! szerezni annak az elvnek, hogy hitelt csak pontosan meghatározott anyagi értékre szabad nyújtani, szigorúan ellenőrizni kell a hite ek rendeltetésszerű felhasználását ős gondoskodni kell arról, hogy a vállalatok időben visszafizessék a tejárt hiteleket. Költségvetésünk 1953-ra 3610 milliót irányoz elő kulturális célokra, 747 millió forinttal többet, mint 19'52-ben. A pénzügyminiszter a továbbiakban elmondotta, hogy számottevő összegeket fordítunk a jövő évben is a kutatóintézet* kre. 1953- ban megteremtjük a központi kémiai kutatóintézetet és a kísérleti orvostudományi intézetet. Rámutatott, hogy négyszer annyian tanulnak egyetemeinken és főiskoláinkon. mint a Horthy-rendszev éveiben. Költségvetésünkben az ösztön- dií jakra előirányzott összeg, ide nem számítva a keresetmegtérítéseket, meghaladja a háromszáz milliót. 1963-ban; — folytatta — az általános iskolai hálózatunk szélesítésére az ezévi 36.6 millió forinttal szemben 25.3 millió forintot, felsőfokú oktatásra az 1952. évi 98.6 millió forinttal szemben kereken 154 millió forintot fordítunk. Olt Károly ezzel kapcsolatban ö-szehasonlításul rámutatott az angol közoktatás évről-évre súlyosbodó kilátástalan helyzetére. Angliában az 1952—53. iskolaévben 1,150.000 gyermek szá mára nem tudják biztosítani a tanulás lehetőségét. Majd így folytatta; 1958-ban 436.4 millió forintot fordítunk a munkásosztály fiatal nemzedéke, az ipari tanulók oktatására, új tanműhelyek, otthonok és iskolák építésére és fenntartására. A kulturális célokra fordított kiadásaink között szerepelnek a népművelés és művészet támogatására előirányzott összegek is. 1953. évi költségvetésünk előirányzata ezeknél a címeknél közel 40 millió forinttal haladja meg az idei előirányzatot. (Folytatása a 4. oldalon.)
