Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-17 / 295 szám

VHAG PROLETÁRJA! EGYESÜLJÉTEK/' &'' Az országgyűlés keddi ülése A kommunisták példát mutatnak a somogycsicsóí tszcsben Véber Anna fonónő egy százalékkal ismét megelőzte veisenytársát: Harangozó Rózsát ti ^ ..„ 'iWjPlHflWilPMiiwi »i ti rassasg áfei ' IX, évfolyam, 295, szám. ÁRA 50 FILLÉR Szerda, 1952. december 17. ■■ »—■ n ÚJ GYŐZELMEK FORRÁSA Megyénk mindén dolgozója ha­talmas lelkesedéssel fogadta Ráko­si elvtársnak az orstzággyűlés új ülésszakán mondott beszédét. Rákosi elvtárs beszédében foglal­kozott a nemzetközi helyzet alaku­lásával, s rámutatott arra, hogy az amerikai imperialisták egy újabb világháború kirobb&ntásán mes­terkednek. Igájuk alá akarják haj­tani a világ népeit és világuralmi törekvéseik elérése érdekében egyre nyíltabban készítik elő a III. vi! ágháborút. E célnak az érdekében eszeve­szett. fegyverkezésbe kezdtek és csatlósaikra is ilyen eszeveszett fegyverkezést kényszerítenek rá, haditámaszpontokat és támadó- bázisokat építenek kj a Szovjet­unió és a népi demokráciák ellen. Beszédében rámutatott arra is, 'hogy rendkívüli módon kiélesedett a harc az imperialisták között a piacokért és ezt a versenyt élesíti az is, hogy újra megjelent a japán és a nyugatnémet konlkurrencia a világpiacon. Az amerikai imperialisták ter­veik megvalósítása érdekében fo­kozzák a terrort saját országukon helül, de a csatlós országokban is. Egyre jobban kibontakozik az Egyesült Államokban a faisizáló- dási folyamat, üldözik és terrori­zálják a békét védő, háborút el­lenző demokratikus szervezeteket, elsősorban a kommunistáikat, ha­ladó polgárokat. Hitler fegyvertá­rából előráncigálíák mindazokat a fasiszta módszereket, amelyeket a német fasizmus alkalmazott. Szol­gálatukba állítják a háborús bű­nös náci tábornokokat, német és japán f-'.s’sz'ákat. Beszédében rá­mutatott Rákosi elvtárs arra is, hogy: ,.Az erőszakolt fegyverke­zéssel lár. amelyet az amerikai imperialisták szövetségeseikre kénvszerítenek, bo<?v a hadiipar egvre inkább elbaráosolia a bélke- ipar elől a nyersanyagot, ami fo­kozódó munkanélküliségre, a. dol­gozó tömegek életszínvonalának csökkenésére vezet a kapitalista országokban“. Beszédében rámutatott arra is, hogv ezekben az országokban a dolgozók sztoriitokkal igyekszenek életszínvonalukat megvédeni, s rá­mutatott arra, hogv ..Anglia, Fran­ciaország, Nvugat-Nénretország. a Ska.ndináv-ors(zágok, Belgium, Hol­landig és Svájc lakossága. 1952-ben kevesebbet eszik, iszik, dohányzik, kevesebbet utazik, kevesebbet szó" rakozik és kevesebb ruhát, háztar­tási cikket vásárol, mim 1951-ben“. Az ipari termelés területén is, a kereskedelem területén is pangás tapasztalható, A kapitalista táboron belül is egyre inkább felismerik, bogy a rosszabbodó gazdasági helyzet oka az Egyesült Államokkal való szö­vetség, Az amerikai imperialisták terveiket ma már nem tudnák olyan könnyen végrehajtani, mint a megelőző időkben, ezt mutatja Nvutfat-Né me'tor s z á g példáiéi: a bonni különszerződés elfogadtatá­sát ÁAsnaueréik nem tudták ki­erőszakolni. Beszéde további részében Ráko­si elvtárs rámutatott arra, Hogy míg az imperialista országokban az egyre mélyülő válság jelei bonta­koznak ki. a béketábor országai­ban — köztük a mi hazánkban is — hatalmas mértékben .fejlődik az ipar, a mezőgazdaság. Mírf a kapi­talista országokban állandóan csökken a dolgozók életszínvona­la, a ibéketáboT országaiban — s ígv a mi hazánkban is —• állandóan növekszik a dolgozók életszínvo­nala. Ez azért va,n. mert míg a ka­pitalista országokban a maximális profit kisaitolásáért. — a béketá- ’bor országaiban a dolgozók szük­’ séglete'nek maximális! kielégíté­séért folyik a harc. Rákosi elvtárs a gazdasági ered­ményeinkkel! foglalkozva rámuta­tott arra, hogy ipari termelésünk egyenletesen és erőteljesen fejlő­dik. ,,Széntermelésünk az idén ”22.2 ■ százalékkal, bauxittermelésünik 58 ! százalékkal, nyensolajterm'elésünk 18.4 százalékkal, aJuminiumterme­■ lésünk 16,,2 százalékkal!, timföld- : termelésünk 22.5 százalékkal, acéltermelésünk 14.1 százalékkal I viUaimósenergiatermelésünlk 20.3 j százalékkal nőtt meg. Ipari terme, lésünk ebben az évben a tavalyi­hoz viszonyítva, ha december hó nnp folyamán is teljesítjük ter­vünket, 22 százalékkal növek­szik“. Az eredményeik mellett rámu'ta- tett azokra a hiányosságokra is, amelyek gátolják a tervteljesítés fokozottabb emelkedését. Rámuta­tott a mezőgazdaság eredményeire és hibáira, amely növénytermelé­sünk, állattenyésztésünk, vonalán me gmutatkozik. Rák'oisi elvtárs beszédében fog­lalkozott azzal, hogy az aszályos év ellenére is nagyobb termésered- ; menyeket érhettünk volna el, ha j betartottuk volna, a növényápolás I és az agrotechnika szabályait, ha j fokozottabb mértékben alkalmaz- j tűk. volna munkánkban az újat, a 1 haladót. Rákos] elvtárs beszéde megmu­tatta az eredmények mellett a fo­gyatékosságokat. s útmutatást .adott az ország, a megye minden dolgozójának, Rákpsi elvtárs be­széde még jobb munkára kell, hogy ösztönözzön bennünket. Úgy kell megszerveznünk munkánkat, hogy az ötéves terv döntő évének terv'fe'Iadstaít megyénk minden üzeme, vállalatai maradéktalanul teljesítse, hogy fokozottabb mér­tékben készüljünk fel az 1953. évi tervfeladatok végrehajtására. Min­den területen szüntessük meg a meglévő hibákat, számoljuk fel a , lazaságokat. Megyénk számos ter- .ttwelŐBZövetkezetében megtalálha­tók azok a hibák és hiányosságok, amelyekre Rákosi elvtárs beszédé­ben rámutatott. Széles körben kell ismertetni dolgozó parasztságunk­kal, hogy az agrotechnikai mód­szerek alkalmazásán keresztül hány százalékkal tudják növelni terméseredményüket. Oda keil hatnunk, hogy ne legyen megyénk­ben egyetlen olyan termelőszövet­kezet sem, ahol ne alkalmaznák a jól bevált szovjet agrotechnikai módszereket. El kell mélyíteni ter­melőszövetkezeteink tagságában a közös vagyon iránti megbecsülést, fokoznunk kell dolgozóinkban a felelősségérzetet az állam, a dol­gozó nép, a közösség vagyonának megbecsülése iránt. Erősítenünk kell minden terüle­ten az állampolgári fegyelmet, har­cot kell indítani megyénk minden községében a begyűjtési tervek maradéktalan teljesítéséért, az ál­lampolgári fegyelem megszilárdí­tásáért. Úgy kell dolgoznunk az el­következendő időiben, hogy dolgo­zó népünk egysége még jobban .megszilárduljon, hogy a hazafíság, a helytállás, az áldozatvállalás le­gyen minden egyes dolgozónknak éltető eleme. A mi megyénk dolgozóinak kü­lönösképpen hatalmas segítséget adott Rákosi elvtárs beszéde, meg­erősített bennünket, felfegyver­zett a feladatok elvégzéséért ví­vott 'harcban. Az elkövetkezendő időiben úgy kell dolgoznunk, hogy megyénk példamutatóan élenjár­jon minden feladat elvégzésében. TANÁCSKOZIK A NÉPEK BÉKEKONGRESSZU Becs lakosságának béketüntetése Az osztrák főváros lakossága gresszusa iránt- A felemelő béke- szombat délután hatalmas béketüri. tüntetés ötezer fáklyavivő felvo- tetéssel1 fejezte ki rokónszenvét és nutasával fejeződött 'be, szolidaritását a népek békekon- j A szombat éjszakai ülés riutna nem adott útlevelet részük­re. Willíard Uphaus lelkész, az ame­rikai ibékemiozgalom egyik ismert vezetője, üzenetében lelkes sza^ vakkal üdvözölte a békeszerető emberiség Becsben összegyűlt kül­dötteit és felkérte őkét, bogy ne azonosítsák az amerikai népet a háborús |poli'tikát folytató, er­kölcstelen washingtoni kor­mánnyal. John Pezzarí, az amerikai bá­nya- és kohóipari dolgozók szak- szervezete newyorki szervezeté­nek elnöke rámutatott üzenetében, hogy az általa vezetett szakszer­vezet tagjai követelik: 1, A koreai háború haladéktalan megszüntetését. 2, A tárgyalások megindítását ff? ENSZ közvetítésével az öt nagyha­talom között, a Kínai Népköztársa­ság részvételével, mindent alapvető nézeteltérés rendezése céljából 3, Az ellenőrzött leszerelést és a tömegpusztító fegyverek minden fajtájának eltiltását. A népek békekongresszusa va­sárnapra' virradóra éjszakai ülést tartott, amelyen elsőnek Percy Belcher angol küldött, az Angol Munkáspárt tagja, az angol dohány­ipari dolgozók szakszervezetének főtitkára szólalt fél. Élesen bírál­ta az amerikai imperializmus sze­kerét toló angol kormány békeei- lenes politikáját, majd rámutatott, hogy Anglia nemzeti függetlensége — ma sokkal inkább, mint valaha — veszélyben forog. Az angol nép csak abban az esetben harcolhat sikeresen függetlenségéért, ha minden más népnek is hajlandó ugyanilyen jogot biztosítani a füg tétlenségre. K u ti mappa neves indiai közgaz­dász felszólalása után — aki be­szédének nagyrészében Gandhi ta­nításait ismertette — a kongresz SíZus figyelemmel hallgatta meg két amerikai Ibéíkéheircos hangszalag­ról közvetített üzenetét, A két küldött nem1 jelenhetett meg a né­pek békekongresszusán, mert az Egyesült Államok külügyminiszté­Yves Farge beszéde a b épek békekoiigresszusán |Egy !i wn Yves Farge beszéde elején rá­mutatott arra, hogy a világ nélkü­lözi a biztonságot. Ez a tény va­lamennyi népre veszedelmes. A koreai, a vietnami és a maláj,földi háborúk azzal fenyegetnek, hogy a háború általánossá válik vagy kiterjed. Olyan helyzet alakult ki, amely háborút idézhet elő nemcsak a népek megkérdezése nélkül, ha­nem apélkül, hogy a kormányokat és az alkotmányos szerveket érte­sítenék és igénybevennék. . Bizonyos területeiknek kü'jföldi hadseregek által történő megszál­lása és repülőtámaszpontofc léte­sítés® ezeken a területeken, az il­lető országokat egy olyan kor­mány elhatározásainak kénye- kedvére szolgáltatja iki, amelynek székhelye sokezer- kilométerre van ezektől a támaszpontoktól és re­pülőterektől. Hogyan lehetünk úrrá ezen a rendkívül veszélyes helyzeten? Ha saját hazám példáját veszem, meg kell állapítanom, hogy az at­lanti szerződést, mint a védelem eszközét emlegetik, amely — mint állítják — biztosítja elhatározási jogunkat. A szerződések aláírása után külföldi támaszpontokat lé­tesítettek országunk területén; nemzetgyűlésünk véleményét nem kérték ki, sőt még csak nem is ér. tesítetté'k e nemzeti szuverénífá- surJk elleni támadásokról; a tá­maszpontok hálózatát kiterjesztet­ték a tengerentúli területekre is, ahol az uralkodót ■— például a marokkói szultánt — e határozat­ról még csak nem is értesítették. Szuverénitásunk eszközeit tá­madják, intézményeinket pedig megfosztják elhatározási joguktól —■ hangsúlyozta Yves Farge. lAi nemzeti függetlenséget meg kell védeni minden fenyegetéssel szemben és valahányszor fenyege­tik, meg is védjük bárkivel szem­ben. Meg kell állapítanunk, hogy az atlanti szerződés, a csendesóceáni szerződés és a latinamerikai or­szágokkal kötött kétoldali szerző­dések kezdeményezéséért az * esült Államok kormányának Ikeíí viselnie a felelősséget. Yves Farge ezután az ENSZ helyzetét vizsgálta. Az Egyesült Államok, zászlaja alatt folytatják harmincadik hó­napja a koreai háborút, *e szép és bátor ország területén próbálják ki a nemzetközi megállapodások ér­telmében eltiltott új tömegpusztító fegyvereket. Az a csalárd bizton­sági indítvány, amelyet már le­lepleztem, odavezetett, hogy az ENSZ a ,,béke“ jelszavával támo­gatja és fedezi a legszörnyűbb há­borút, amelyet a világ valaha is ismert. Sokan vagyunk itt olyan országok küldöttei, amelyeknek kormányai támogatást nyújtanak a béke védelmének eme különös felfogásához és résztvesznek az elpusztított és íelpepzselt föld szégyenletes vállalkozásában. ,,Az Önök függetlensége a mi függetlenségünk is" — a, lengyel hazafiaknak ezt a felhívását sze­retném bővebben körülírni: ezt kell hangoztatni, amikor Vietnam­ról beszélünk, ahol olyan (háború folyik, amelyet már csaknem az egész francia nép elítélt. Csak a vietnami nép és nemzet jogos érdekeinek lojális elismerése ! lehet a fegyverszünetet kővető | tárgyalások alapja — és mi a fegy­verszünet azonnali megkötését kö­veteljük. Meg ke'j itt mondanom: szenve­dünk a vietnami háborútól, kegyet­lenül megérezzük e testvérháború terheit. Küldöttségünkben vannak professzorok, akik Ifjú vietnamia­kat tanítottak és akik feljogosítva érezték magukat, hogy beavassák ezeket a fiatalokat a humanizmus­tól átitatott francia örökségbe. Ezek a professzorok azon a véle­ményen vannak, hogy az elképzeli líetiő leggonoszább dolog mégiscsak a szelem elárulása. Bár Franciaországot megcsalják, Franciaországot félrevezetik: viet­nami barátaink, bízzatok a francia népben, a francia nép méltó akar maradni és méltó is marad nagy hagyományaihoz. Az atlanti rendszer Európában a biztonság teljes hiányát hozta magával. Ez a meghatározás ér­vényes mindazokra a kontinensek­re, ahol hasonló rendszer létezik. Minden ország biztonsága a füg­getlenség elnyerésére irányuló akaratától függ és e biztonság alapelemei: a folyamatban lévő háborúk megszüntetése, lemondás Nyugat.Némeíország és Japán fel­fegyverzéséről és az öt inagyhata- lom közötti tárgyalás. Jól tudom, hogy igen sokan te­kintenek Franciaországra, ahol £i veszélyeket jól ismerő és kiutat (kereső közvélemény nyomása alatt mélyreható változások tör­ténnek. Máris megmutatkoznak e változások kézzelfogható jelei. Biztosíthatom Önöket, mindent elkövetünk, hogy ez a remény ne váljon semmivé — fejezte be be­szédét Yves Farge. (Hosszú és lelkes tops, a küldöt­tek felállnak.) A vasárnap délelőtti ülés A népek békekongresszusa va­sárnap .délelőtt folytatta munká­ját. A vasárnap délelőtti ülés napi­rendjén a népek függetlenségének és biztonságának (kérdése szerel pelt. Elsőnek Gabaldon tábornok, Ve­nezuela képviselője szólt hozzá a kérdéshez.. Beszédében hangsúlyoz­ta, hogy a kormányok és nem a népek 'küldték fiaikat az amerikai imperializmus érdekeiért folyó há­borúba.. La.i'in-Amerika népe béké­ben akar élni és elutasít minden olyan szerződést, amely háborúhoz vezet. Ezután Aga Djavai Oglue sejk- ■ Ül-Iszlam (muzulmán sejk) a Szov­jetunióban élő muzulmánok nevé­ben köszöntötte népek békekon- gre'sszusát. A néipek függetlenségének és biztonságának megőrzéséről folyó vita következő felszólalója ' az osztrák békemozgalom közismert harcosa, Dohretsberger, a igráci egyetem professzora volt. A pro- 1 fesszor hangsúlyozta, hogy mind- . inkább felszámolják a, tárgyalási I lehetőségeket a kelettel. Az ame­rikai és angol imperialisták kato­nai támaszponttá változtatják az országot és minden erővel a fasiz­mus felélesztésére törekednek. Az osztrák nép nagy tömegei azonban nem osztrák az imperialisták és az őket kiszolgáló klerikális-jobbol­dali szocialista kormány vélemé­nyét: a megszállás megszünteté­sét. az államszerződés megkötését és határozott semlegességi politi­kát követelnek. Az osztrák békeharcos felszóla­lása után fehérruhás koreai asz- szony lépett az emelvényre: Kim Hen Szu, a koreai békeharcosok (képviselője, aki megrázó példákat solrolt fel arra, milyen kegyetlen­séggel irtják az amerikai agresz- szorok az országa függetlenségét és szabadságát védelmező koreai népet. De ezek a borzalmas (kegyetlen­ségek sem tudják megtörni a ko­reai harcosokat. Kim Hen Szu felhívással fordult Amerika asszonyaihoz, az anyák­hoz és feleségekhez, hogy egységes, harcos fellépésükkel akadályozzák ■meg a gyilkos koreai háború to­vábbfolytatását, követeljék az ame­rikai csapatok visszavonását az or. szagból. 1 A szónoki emelvényről lelépő koreai asszonyt lelkes ünneplés­ben részesítik. Az ünneplő tömeg- (Foly tatása a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents