Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-10 / 289 szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, Í952. december 10, A l'Ain OKTATÁS ANYAGÁHOZ A SZOVJETUNIÓ A BÉKETÁBOR ÉLÉN A Szovjetunió történelmi jelentőségű győzelme a fasizmus felett a II. világháború után azt eredményezte, hogy újabb országok szakadtak ki az imperializmus láncából, ezekben az országokban népi demokratikus rendszer alakult ki. Ezzel a Szovjetunió ereje, tekintélye méginkább megnőtt, Ma. lenkov elvtárs .az SZKP XIX. kongresszusán erről azt mondottat: „Az emberiségnek immár egy harmada kiszabadult az imperializmus járma alól, lerázta az imperialista kizsákmányolás láncait ... A háború utáni időszak a kapitalista világrendszer tovább] gyengülésének, s a demokrácia és szocializmus erői növekedésének * időszaka.“ A történelem folyamán most, a 11 világháború után .alakult ki elsőízben az .egész viliágra kiterjedő szervezett békefront, melynek vezetőereje a nagy Szorvj'etunió. Ide tartoznak a.z európai és ázsiai néjpi demokratikus országok. A béketábor határa azonban nem zárul le az országok határaival, megtalálhatjuk a békét akaró dolgozókat iaz Egyesült Államokban, Francia-, Olaszországban, a világ minden táján. A másik tábor ai háborús uszítok tábora, melynek vezetője a világuralomra, a népek leigázására törő amerikai imperializmus. Vezetése alatt felsorakoznak csatlósaik, a kapitalista országok lakáj-kormányai, a jobboldali szociáldemokraták, — akik ma már nyíltan a munkásosztály árulói lettek — és nem utolsósorban idetartozik a klerikális reakció, -a Va_ tikánnal az élen. A Szovjetunió a béketábor vezetőereje, a béke legfőbb támasza A Szovjetunió fennállása óta következetes harcot vív a békéért. A Szovjetunió békepolitikája társadalmi rendszerének lényegéből fakad. A termelőeszközök itt társadalmi tulajdonban vannak, tervszerű termalés van. A Szovjetunió gazdasága nem ismer válságokat, kizsákmányolást, proifit- hajhászást; a szovjet emberek munkája hatalmas alkotómunka. A Szovjetunió külpolitikája a kis és nagy népek jogainak tiszte- letlbentiartásán épül fel és ezt tettekben bizonyítja be. A II. világháború befejezése óta az Egyesült Nemzetek közgyűlésein törlhetet- lenül éis következetesein kiáll a béke ügyéért. Már 1946-ban javasolta a fegyverkezés és a fegyveres erők általános csökkentését. 1947-ben a közgyűlés második ülésszakán a szovjet kormány kezdeményezte a háborús propaganda minden megnyilvánulásának mély elítélését. 1948-ban Párizsban a szovjet kormány tett javaslatot a nemzetközi együttműködés megszilárdítására, hogy az öt nagyhatalom csökkentse fegyverzetét és tiltsák él az atomfegyver háborús célokra való felhasználását. A Szovjetunió tett javaslatot az EN.SZ-ben, hogy az Egyesült Államok, Anglia, Kína, Franciaország és a Szovjetunió kössön béke- egyezményt. A Szovjetunió küldötte javasoltat a koreai háború azonnali megszüntetését, a legégetőbb nemzetközi 'kérdések megvitatását. „A Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetbe annak tudatában, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésében milyen nagy szerepe van az ember gyűlölő újabb háborús propaganda elleni harcnak, 1951 március 12-én békevédelmí törvényt hozott a háborús propagandát az emberiség elleni legsú yosabb bűncselekménynek nyilvánította“ — mondotta Malenkov élvtárs. A szovjet kormány jegyzékei, amelyek előterjesztették a német békeszerződés konkrét tervezetét és nagyhatalmi tárgyalásokat javasoltak a békeszerződés előkészítésének meggyorsítására — hatalmas erőt adtak a német nép küzdelméhez az egységért vívott harcban. Sztálin élvtárs ez év május 8 í távirata Grotewohl elvtárshoz ismét a szovjet nép békeakaratá- röl tanúskodott: „Németország és az egész világ békéje érdekében sikert kívánok a német népnek és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának az egységes, független, demo1 kratikus és békeszerefő Németországért, a békeszerződés haladéktalan megkötéséért“ — mondotta többek között a távírdt. A világ minden haladó gondol- kozásű embere határtalan bizalommal fogadta Sztálin elvtárs üzenetét » japán néphez: „Kívánom a japán munkásoknak, hegy megszabaduljanak a munka- nélküliségtől és az éhbértől, kívánom a közszükségleti cikkek magas á ánafc felszámolását és sikereket kívánok a béke fenntartásáért folytatott harcban,“ A Szovjetunió következetes bé- kepoliti'kájáról tanúskodik Visin- szkij elvtárs — a Szovjetunió kiil- ügv miniszter ének — beszéde az ENSZ közgyűlésén a koreai kérdés azonnali megoldásávál, a békeszerződés megkötésével kapcsolatiban, A Szovjetunió bé'kepo'iítikáija abból indul ki, hogy a népeknek maguknak kell eldönteniük, milyen társadalmi rendszerben akarnak élni — másszóval minden ország dolgozóinak — támaszkodva a munkásosztályra, a dolgozók nemzetközi szolidaritására — maguknak kell]- megvívniuk harcukat elnyomóik , kízsákmányolóík ellen. A Szovjetunió békepolUikája abból indul ki, hogy az egyes országok társadalmi különbözősége nem ok a háborúra, hogy szocializmus és kapitalizmus békésen megférhet egymás mellett, — hogy a két rendszer gazdasági együttműködése lehetséges, ha ehhez mind a két részről megvan az óhaj. Ma mindenki előtt világos, hogy a Szovjetunió részéről megvan a gazdasági együttműködés óhaja, — az amerikai imperialisták azonban ezt visszautasítják, látva a Szovjetunió erejét, a szocialista gazdaság felsűibbrenidűs'é- gét, félnek ettől a békés versenytől. Az SZKP XIX. kongresszusán — amely rendkívül kiélezett nemzetközi helyzetben ült össze — Malenkov élvtárs rámutatott, hogy a világ általános képét ma az jellemzi, hogy a fejlődés két vonalon salad. „Az egyik vonal: a békegazdaság szakadatlan fe’lendülésé- nek vonala a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban. Ez a gazdaság nem ismer válságokat. Feílödése a társadalom anyagi eV kulturális szükségleteinek maximális kielégítését szolgálja. Ez a gazdaság biztosítja a neptomeg i • életszínvonalának rendszeres emelkedését és a munkaerő teljes io? lalkozlatctiságát. Ezt a gazdasagot a demokratikus tábor országainak baráti, gazdasági egyu működése jellemzi. A másik vonal: a kap.tahzmus nsk a gazdasági vonala, amelyn termelőerői egyhelyben topoyial, annak a gazdaságnak a v0“ ’ .mer a kapitalizmus egyre melyu- niáncsP válságának a: harapónak vonala... Más°rsZa^k’ £ ionosén az elmaradt orsza^k ne peínek leigázása és rendszeres kifosztása útján. Végül pedig a háborúk és a nemzetgazdaság tn.U tarizálása- útján biztosíthassa maximális profitjukat.“ Az emberiség előtt tehát *et út nyílt meg, az egyik, ahol a dolgozók milliói íészére a szükségletek maximális kielégítése biztosítva van és a másik, ahol egy kils csoport tőikés a maga számára a maximális profitot alkarja biztosítani a százmilliók legféktelenebb kizsákmányolása révén. A II. világháború óta a Szovjetunió ipari termelésének színvonala állandóan növekszik, az 1951. évi ipari termelés az 1929. évinek az 1266 százaléka volt. ugyaniakkor az Amerikai Egyesült Államok ipari termelése 1929 és 1939 között csaknem egyhelyben topogott, .s a későbbi emelkedés- nek is csak a II. világháború volt j| az okozóija, amikor a haditermelés erősen megnövekedett. A II. világháború után áz amerikai ipar termelésének színvonala újra jelentős mértékben csökkent, s újabb emelkedést csak a koreai háború megkezdése óta érteik el a h a ditertnelés fok o zásává 1. A Szovjetunió példája nyomán hatalmas mértékben fejlődött a. népi demokratikus országok ipari termelése is. Míg a nyugati tőkés országok: Anglia, Franciaország, Olaszország ipari termelése mindössze 20—30 százalékkal növekedett, 'addig a népi demokratikus országok ipari termelése jóval túlhaladta a háború előtti 'színvonalat. Lengyefország 2.9-szeresen, Magvaroriszág 2.5- szeresen, Bulgária 4.6-szeres.en, Albánia pedig több mint ötszörösen növelte ipari termelését, A Szovjetunió továbbra is állandóan és rendíthetetlenül folytatja béíkepolitíkáját, de ugyanakkor nem ijed meg a háborús gvuj- togatók fenyegetéseitől sem. Malenkov elvtárs kongresszusi beszá. mólójában hangsúlyozta: „Népünknek vannak tapasztalatai az ag- r es szórók elleni harcban és rég megtanulta, hogyan kell ütni őket,“ Komoly figyelmeztetést jelentenek ezek a szavak a háborús uszítok részére. A II. világháborúban a Szovjetunió történelmi győzelmet aratott a legyőzheteflennek hitt német és japán fasiszta hadsereg felett. És ugyanez a sors vár a jövőben minden- agresszorra, aki: meg merné támadni a Szovjetuniót. A Szovjetunió nagyszerű erejének, következetes békejpolitikájá- nák világraszóló bizonyítéka volt a XIX. pártkongresszus. Ez a kongresszus összegezte a XVIII. pártkongresszus ót«a megtett ujjat, győzelmekéit. Ez a kongresszus fogadta el a Szovjetunió új ötéves tervének irányelveit, amely a béke, a gazdasá Jl és kulturális építés terve. Az új ötéves terv irányelveinek végrehajtása hatalmas lépés lesz a kommunizmus megvalósításának útján. Az új ötéves terv fokoz ofh'.b' an elősegíti a Szovjetunió és a népi demokratikus országok gazdasági együttműködésének további megszilárdítását és a gazdasági kapcsolatok fejlesztését minden olyan országgal, amelyek az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök alapján akarják kereskedelmüket fejleszteni. Hatalmas jelentőségű segítség a mi dolgozó népünk számára is :vz SZKP XIX. kongresszusának útmutatása, erőt, hitet ad a szocializmus építéséért vívott harcunkhoz. A szocializmus megvalósításának döntő feltétele a béke megvédése Népünknek is aktívan hozzá kell járulnia ennek a feltételnek a biztosításához, mert a békéért vívott harcban a Szovjetunió vezette bé- ketálbor harcosai vagyunk, Révai divtárs az MSZT első országos kongresszusán azt mondotta: „A Szovjetunió békepolítikájára támaszkodhatunk, de úgy kell dolgoznunk és élnünk, hogy a Szovjetunió békepo’itikája is támaszkodhassak ránk.“ A november 22—23-án megtartott III. magyar békekongresszus — amely előkészítője volt a de- celmíber 12-én Bécsiben összeülő né. pék békeikongresszus árnak —{ ismételten kifejezésre juttatta népünk egysegét, Dékeakaratát- Egész dolgozó népünk küldöttei egyemberként fogadták meg, hogy a termelésben, a beadásban, a munka minden frontszákaszán becsülettel megállják helyüket, így erősítik a békét. A III. magyar békekongressz as után feladatunk a béke magyar híveit még jobban tömöríteni a béke védelmében. Állandóan erősítenünk kell békemozgál m un k a t, amely azért szilárd, mert Rákosi elvtárls Vezeti és mert a nemzetközi békefrontra támaszkodik. Vucsák Magda. Az oktatást áIIandó“Mz©ttságo]k Mimikájáról Tanácsszleaveinlk megalakul ás á- val létrejöttek a tanácsok mellett működő állandó-bizottságok, mint a tanács segítő szervei. Feladatuk, Hogy éllő és szoros kapcsolatot teremtsenek a tanács és a. dolgozók között, kezdeményezéseikkel, javaslataikkal és ellenőrző tevékenységükkel támogatni a tanács munkáját. Ha megnézzük megyénkben, hogy állandó-bizottságaink hogyan felelnek meg hivatásuknak, meg- á!lapíthatjuk, hogy nagyon kevés állandó-bizottság vált a tanács segítőijévé. Különösen az oktatási ál]aindó-bizóttságok nem működnek. A hibát egyrészt ott kell 'keresnünk, hogy az oktatási állandó-bi' zott'ságck összetétele az oktatási feladatoknak nem megfelelő. A tanácsok szervezzék meg az oktatási állandóbizottságokat ! Több pedagógust és több oktatással fcglr.kozó dolgozót az oktatási áll and ó bízó t tsá gckib a! Meg kell néznünk azonban a hiba másik oldalát is, amely abban mutatkozik meg, hogy az oktatási állandó-bizottságok nincsenek tisztában feladataikkal, nem látják meg, mennyi és mi a tennivaló az oktatás területén. Nem veszik észre, hogy az ellenség dolgozik, míg ők tétlenkednek, s ez iskolai mulasztások, a lemorzsolódás, a középiskolai beiskolázás területén felbukkanó hibák az oktatási állandó-bizottságok rossz munkájának is következménye. Javítsák meg sürgősen a munkát Az oktatási állandó-bizottságok vegyék fel a kapcsolatot az iskola igazgatójával, vezetőjével, érdeklődjék meg tőle, hölgy kik az iskola gyakori mulasztói. Keressék fel ezeknek a tanulóknak szüleit, világosítsák fel a tanulás fontosságáról. Segítsék a túl koros tanulókat az általános iskolai tanulmáInyaik befejezésére felvilágosító munkájukkal. Álljanak ott ia szülők és a tanulók mellett az általános iskola befejezése évében, a pá. lyaválasztás nagy problémájának megoldásánál, -a középiskolai továbbtanulásra, vagy ipari pályára való irányításukba bekapcsolódva. Végezzenek felvilágosító munkát a diákotthoni elhelyezés körül a szülőknél nem egyszer dlleniséges megnyilvánulásként felmerülő meg nem értés, elégedetlenség esetében. Fel kell venniük a harcot éppen az iskolázás terén megnyilvánuló klerikális reakció ellen is, amely a szülőket lebeszélni, a tanulókat pedig visszatartani igyekszik a továbbtanulástól. Nyújtsanak segítséget az iskola úttörő- csapatának, mélyítsék el a kapcsolatot a tömegszervezetek ‘és az iskola között, sőt az egyes állami szektorok, vállalatok, üzemek részéről a paironálás kiépítését is szorgalmazzák az iskola felé. Az állandó-bizottság valamennyi tagja dolgozzon Mindezeket a feladatokat csak úgy valósíthatjuk meg, ha valamennyi oktatási állandó-bizottsági tag kiveszi részét a munkából. A községi állandó-bizottságok sürgősem tárgyalják meg az itt vázolt feladatokat és hozzáadva a helyi problémákat, oisszálk fel egymás között a munkaterületet (utcákra vagy körzetekre). A kijelölt területen végezzék el az adott szempontok szerint munkájukat, állandó kapcsolatot tartva az iskolával és a1 tanáccsal. Havi üléseken .számoljanak be a szerzett tapasztalatokról é.s tűzzenek maguk elé további feladatokat. Élnek jó javaslatokkal a tanács felé, ha az iskola kibővítésére, felszerelés pótlására, az úttörőcsapatnak (helyiség biztosítására van szükség. Legyenek az oktatási áll and ó -b i z o t tis á g óik az oktatás ügyének állandó hangadói a tanácsok felé. Horváth Anna olkt, oszt. előadó. Fordítsanak nagyobb gondot a pártoktatásra a tabi téglagyárban Párttagjaink legfontosabb kötelességei közé tartozik, hogy élenjárjanak a termelésben, példát mutassanak a munkafegyelemben, állandóan fejlesszék nolitiíkai tudásukat, Ezek a kötelességek szorosan egymáshoz tartoznak, mert hogy valaki jó munkát tudjon végezni, példát mutasson a termelésben, feltétlenül szükséges, hogy állandóan képezze magát, féjlesz- sze politikai tudásátA szocializmus építése miagy feladatok elé állítja dolgozó népünket. Különösen a párttagokra hárul igen felelősségteljes feladat. Hogy ezeket a feladatokat sikeresén végre tudják hajtani, kitartóan kell tanulniuk, képezni magukat politikailag és szakmailag. Fejlesszék politikai, tzakmai tudásukat A tabi téglagyár kommunistáinak nagyrésze kezdi betölteni azt a feladatot, amit pártunk megkövetel tőlük: élenjárnak a termelésben, példát mutatnak a pártonkí- vüli dolgozóknak. Például Kada- ravek Ferenc kihordó 'brigádja mindig 100 százalékon felül teljesíti tervét, november hónapban 613.000 darab tégla helyett 705.000 darabot hordtak ki, ezzel 114.7 százalékot érteik el. Egyre több téglát adnak terven felül népgazdaságunknak, épülő Sztálinváro- sunkmak és többi büszkeségünknek. A brigád valamennyi tagja párttag, tudják, mi a kötelességük. A ibethordó-brigád tagjai is ugyanilyen jő eredményeket érnek el. November havi tervüket 108 százalékra teljesítették. A brigád tagjainak 50 százaléka párttag, akiknek példamutatását ai párton- kívüli brlgádtagok is követik. Nem mondható el ilyen példamutatás azoníbam a tanulásnál. Itt már nem teljesítik kötelességüket a párttagok. Rendszertelenül, vagy egyáltalán nem jelennek meg a foglalkozásokon. Hogyan akarnak jó munkát végezni ezután a tahi téglagyár kommunistái, hogyan akarják termelésüket tovább fokozni, ha nem tanulnak, nem képezik magúikat minid szakmailag, mind politikailag? Nem tudják megállni' a helyü- ket a szocializmus építésében, ha másodrendű kérdésnek tekintik az oktatást. Fordítsanak nagyobb gondot az oktatásra Pártunk Politikai Bizottságának június 5-i határozata döntő feladatul tűzte párttagjaink elé a tanulást. A pár'ttitkár elvtárs felhívta a párttagok figyelmét a taggyűlésen erre a fontos kérdésre, megbírálta azokat, akik nem vesznek részt a szemináriumokon. Egyes elvtársak nem tanultak ai bírálatból éis nem igyekeznek kijavítani ezt a súlyos hibát. Hanyag munkát végeznek a páttesoportbizaámiak is. Egyáltalán nem foglalkoznak a hozzájuk tartozó elvtársakkal. Nem hívják fel a: figyelmét a kötelesség betartására. Nem magyarázzák meg azoknak, akik nem vesznek részt az oktatási foglalkozásokon, hogy saját magúkat károsítják meg. Önelégültség lett úrrá ia pártcso. portfoizalmi elvtársakon, azt gondolják, hogy mivel a termelésiben élenjárnak a párttagok, — minden jól megy, nem is kell foglalkozniok már az elvtársiakkal. A pártszervezet vezetősége bírálja meg, von-^ ja felelősségre azokat az elvtársiakat, akik nem vesznek (részt az oktatásokon. Foglalkozzanak többet a pártesoportbizalmi elvtársaik a párttagokkal, hogy minden kommunistái tartsa elsőrendű kötelességének a tanulást, hogy ne legyen egyetlen kommunista sem a téglagyárban, aki ne tanulna rendszeresen és ne képezné magát.
