Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-10 / 289 szám

Szerda, 1952. december 10. SOMOGYI NÉPLAP 3 Vonják felelősségre a szabotáló, fegyverrejtegető, rémhírterjesztő kulákokat Som községben Som község földterülete a felsza­badulás előtt 'közel 3000 hold volt. A birtokot a foldesúr és a kulá- kok bitorolták, a község lakóinak nagyrésze nr m rendelkezett föld­del, a kulákckhoz és az uradalmak­ba jártak dolgozni. A Mákok és a földesúr sok szegény parasztot tettek tönkre, elárverezték a kis- - parasztnak a házát és földjét. 1945-ben1 gyökeresen megválto­zott a helyzet. A föld a jogos tu­lajdonosoké, a dolgozó parasztoké lett. A párt vezetésével fokozato­san kiszorítottuk a vezetésből az ■ellenségi?t s a hatalom a dolgozó népé lett. Mindjobban érvényre jutott a közteherviselés reális megoszlása, érvényesült a jelszó: ,,fizessenek a gazdagok”. Ez ter­mészetesen nem tetszik a kulákok- nak, ezért, minden alkalmat meg­ragadva, igyekeznek ártani, fékez­ni dolgozó népünk fejlődését. Sza­botálják a beadási . köto'ezettséget, nem művelik meg földjeiket, lázíta- nak a dolgozó parasztok között. Vonják felelősségre a szabotáló kulákokat Nagy Lajos kulák 29.55 mázsa kukoricával és 3 mázsa hizottser- téssel tartozik népünk államának. A beadási kötelezettség és az adó­fizetés alól úgy igyekezett szaba­dulni, hogy otthagyta a falut és a balatonfüredi Hajógyárba ment „dolgozni”. Sipos Imre kulák 489 kiló ku­koricával, 2 mázsa hizottsertéssel, Farkas Károly 47.93 mázsa kuko­ricával, 6 mázsa sertéssel, Osvátih József kulák 36.73 mázsa kukori­cával, 5.38 mázsa burgonyával, 11 mázsa sertéssel, 2400 darab tojás­sal, 16 kiló baromfival, Kovács Gyula kulák 12 mázsa kukoricával, Kiss Gy. József kulák pedig 27.33 mázsa kukoricával tartozik népünk államának. A szabotáló, lazító kulákok, Ame­rika hangját terjesztik a község­ben, felnagyítva beszélnek a fagy- és aszálykárról, így akarják befo­lyásolni a dolgozó parasztokat. Os- váth József, Farkas Károly kulá­kok igaerő-uzsorával zsarolják a dolgozó parasztokat. Terményeiket elrejtik a beadás elől. -Sípos Imre kulák 11 zsák kukoricát rejtett- el az istálló padlásán, Os-vátih Ist­vánná és ifjú Szobi Lajos, a kulák rokona, 4 zsák kukoricát, valamint puskát és pisztolyt rejtegetett a padlásdeszka alatt. Leplezzék le az ellenséget Nem véletlen, hogy a község ku­koricából 67, -napraforgóból pedig 94 százalékra teljesítette a kötele­zettséget-. A 11 nyilvántartott ,ku- lák közül kettő teljesítette a be­adást. A tanács a kivetett kártérí­tésnek még csak 25 százalékát haj­totta be. Súlyos fele’ősség terheli a községi tanács -elnökét, aki el­tűrte, hogy a községben a kulá­kok . szabotá'ással, rémhírterjesz­téssel gátolják a begyűjtést. _A ta- nácf vezetői a legrövidebb időn be­lül teremtsenek rendet a hátralé­kos kultákokkal szemben, éljenek a törvényadta jogokkal, leplezzék le az .ellenséget a dolgozó parasztok előtt. Állít ák munkába az állan- dóbizottságckat, végezzenek felvi­lágosító munkát a dolgozó parasz­tok között, hegy december 21-re Som község is becsülettel telje­sítse az állam iránti törvényes kö­telezi: ttséget. A Fipsioda-építhesés dolgoséi « terv határidő előtti teljesítésére tetteh fogadalmat A Kaposvári Fonod'a-é‘$tkezés dolgozói lelkes felajánlásokat tet­tek -Sztálin- elvtárs 73. születésnap­ja, december 21 tiszteletére. Az építkezés dolgozói negyedik negyed­évi tervüket december 1-ig 75 szá­zalékra teljesítették. -Számos olyan brigád van, mint Bu-csek és Simon elvtárs brigádja, melyek már hosz- ezabb idő óta párosversenyben vannak egymással és állandóan pél­dát mutatnak az építkezés dolgo­zóinak. E két brigád példamutató munkája eredményeként az építke­zés több brigádja párosver-rny- szerződést kötött egymással. Kuti Gyula kőműves-brigádja is szocia­lista kötelezettségvállalást tett de­cember 21-re. brigádja' nevében megfogadta, hogy a decemberi ter­vet 3 nappal a határidő előtt be­fejezi. Párosversenyre hívta a Bi- ró kőművesbrigádot. A két brigád között- nemes harc indult az első­ségért. Az első napokban Kuti elv­társ brigádja haladt az élen, de Biró elvtárs brigádja kemény, har­cos és jól megszervezett munká­val 136 százalékos teljesítményével az élre került. Egyed József kőműves brigád­ja nevében vállalta, hogy a decem­beri tervet két na-ppal -a batáridő előtt teljesíti, párosversenyre hív­ta Kiess Ferenc kőműves-brigád­ját. Az építkezés összes dolgozói fel­ajánlásokat tettek. Megfogadták, hogy december 21-re a főműhelyt olyan állapotban adják át a Textil­műveknek, hogy megkezdhetik a gépek szerelését és 50 ezer orsót üzembe tudnak helyezni. A válla­lások teljesítéséhez ny-ujtson segít' A kaposvári járás begyűjtési munkájáról A kaposvári járás a november 30-i értékelés szerint a járások begyűjtési versenyében a harmadik helyre került. Kukoricából 15.496, burgonyából pedig 16.881 dolgozó paraszt teljesítette túl beadási- 'kö­telezettségét. Több község, mint Rá'ksi és Nagyberki, mindenből túlteljesítette beadási kötelezett­ségét -s megkapta a szabadpiaci ér­tékesítési jogot. Ezekben a közsé­gekben a tanács jól . foglalkozott a begyűjtéssel, érvényesült a kom munisták -és -a vezetők példamuta­tása, verseny alakult ki a dolgozó parasztok között, amely a -begyűj­tés mozgató ereje volt. Másutt vi­szont a begyűjtési terv teljesítését akadályozza, hogy a tanács nem is­merteti a törvényt,. nem követeli meg a törvényes kötelezettség be­tartását. Ez a helyzet a kaposmé- rői, kaposfői, attalai, topon-ári és a kapoafüredi községi' tanácsok­nál is. Gerő elvtárs pártunk Központi Vezetőségének ülésén hangsúlyoz­ta: „Begyűjtési politikánkban a továbbiakban is biztosítani kell, hagy a termelők feltétlenül az elő írt időre teljes mértékben elegei tegyenek a nép állama iránti kő. telezettségüknekj‘ Tanácsaink biz­tosítsák tehát mindenütt, hogy a község dolgozó parasztjai minden­ből eleget tegyenek beadási köte­lezettségüknek. Népszerűsítsék az élenjáró dolgozó parasztokat, tuda­tosítsák a szabadpiac jelentőségét, a kötelezettség teljesítésével járó -kedvezményeket. Gerő elvtárs rá­mutatott arra is, hogy „olyanoktól követeltünk többlet-teljesítést, akik . t uesu-esenez nyújtson »cgtt begyűjtésben kötelezettségüknek seget az építés vezeteege, a part- ^ umh;, R-nk is vonat. szervezet és az üzemi- bizottság. Biztosítsák a műszaki feltételeket, kozik ez. Somogysárd község­iben Sándor József, vb. titkár, a Saját magukat károsítják meg, ha nem készítenek silótakarmányt a nagyberényi tszcs-ben „A hozam növelése a mezőgazda-1 port. A régebben kapott répasze. hogy a dolgozók a munkaidőt 100 ^ hizottsertésbeadási kötelezettség j teljesítését követelte Bozsoki Jó- ) zsíf négy holdas dolgozó paraszt- , , ... | tói, holott az már teljesítette kö­zes fizikai dolgozóit, hogy a valla-1 telezettségét. Nem magyarázta UcUr laKoaí+jSeáuoi Za wíliehes.it*- mGg Bozsoki Józsefnek, hogy csu­pán- 59 kiló Icukoricahátralékát kell rendeznie és akkor megkapja a sza­bad vágási engedélyt. Sándor József vb. titkár ugyan­akkor eltűri, hogy a községben a kulákok szabotálják a beadási kö­telezettség teljesítését. százalékosan kihasználhassák. A műszaki dolgozók segítsék az építke­Iásolc teljesítésével, és túlteljesíti' sével erősítsék egyre épülő és szépülő szocialista hazánkat és a béketábort. ­Ságban most'és a legközelebbi évek- letet is későn szállították el a vas­ben — a növénytermelésben és az| útállomásról, így nem tudtak belő- á'llattenyésztéöben egyaránt — köz-j le minőségi takarmányt készíteni. ponti feladat...” — mondotta Ge­rő elvtárs a Központi Vezetőség november 29-i ülésén. Majd rámu­tatott arra, hogy a feladat végre­hajtásánál nem feledkezhetünk meg a reális helyzetről, arról, hogy szűkösen vagyunk a takarmánnyal, ezért végre kell hajtani a silózási tervet. Megyénk állami gazdasá­gainak, termélőesoportjainak több­ségében megértették a silózás je­lentőségét, szép eredményeket ér­tek el. A nagyberényi Petőfi tér­ni előcsoport vezetői azonban nem vették figyelembe Gerő elvtárs beszédét, bűnös mulasztást követ­tek el, nem fordítottak gondot az állatállomány áttefeltetésére. Két hét óta a som-n-agyberényi vasútállomáson rothad egy vagon cukorrépasz-elet, haza-szállításáról, adózásáról nem gondoskodik a csó­Eddig 20 köbmétert adóztak, de nem földelték le megfelelően, így ez is romlásnak indult, az állatok nem eszik meg. Takács Gyula tsz- -elnök. nem törődik a csoport va­gyonával, munkájával, s a rossz munkaszervezés következtében még ma is szedetlen két hold takar­mányrépa. Egy holdról felszedték a répát, de azt nem földelték le, így megfagyott, nem alkalmas ar­ra1, hogy télire tárolják. 70 hold­ról nem takarították le a kukorica- szárat sem. Pedig az állatok átte- leltetéséhez, a tejhozam növelésé-* hez, a répásadéiból, kukoricaszár­ból jó si-lótakarmányt lehetne ké­szíteni. A takarmányozásnak ez a formája a hozam növelésének leg­olcsóbb és legjobb, legcélraveze­tőbb módja. A termelő-csoport vezetői és tag­jai nagy hibát követtek el. Saját maguknak, népgazdaságunk mák ártanak hanyag munkájukkal A csoportnak 38 munkaképes tag­ja van. nem hivatkozhatnak tehát munkaerőhiányra. Nem beszélve arról, htfgy a családtagokat i-s be lehet vonni1 az ilyen munkába. A hiba gyökere, hogy nem szervez ték meg a munkát, hagyták, hogy egyesek lazítsák a munkai egyel- met, ehhez maga a vezetőség is hozzájárult. Felelősség terheli a tahi járási mezőgazdasági osztályt is, melynek tagjai több esetben kint jártak a csoportnál, de nem figyeltek fel a hiányosságra1, nem szorgalmazták a silózást. Vonják felelősségre a csoport vezetőségét a mulasztásért, szaktanácsokkal nyújtsanak segít­séget az állatok takarmányellátá- sán-ak biztosításához. Járásunk területén komoly prob­lémák vannak -a sertések forgalmá­nak és levágásának szabályozásá­ról szóló 75—1952. VIII. 30. M.T. rendelet végrehajtásában. Községi tanácsaink sok esetben követnek el -hibát. Nem adják ki a megjáró sertésvágási engedélyt a becsülete­sen teljesítő dolgozó parasztoknak, vagy olyanoknak adnak ki vágási engedélyt, akik nem teljesítették beadási kötelezettségüket. Ez tör­tént Attalában, Simon-fán, ahol a tanácselnök megtagadta a vágási engedély kiadását olyanoktól, akik­nek a törvényes joguk megvan rá. Gálosfán viszont nem szerez­nek érvényt a törvénynek. Vágási engedélyt adtak ki Újhelyi Vince és Tábori Lajos Mákoknak, akik nem teljesítették beadási kötele­zettségüket. Ahhoz, hogy tanácsaink jó mun­kát végcdiqs-senek, a nyilvántar­tást állandóan naprakész állapotban kell tartani, mert rossz nyilván­tartás visszaélésre ad módot. A mi 'begyűjtési tervünk az élő emberek millióinak aktiv kezde­ményezésére és öntudatos- munká­jára épül. A begyűjtési ál’andóbi- zottságban azok a dolgozó parasz­tok és kommunisták vannak, akik legjobban' teljesítik beadási köte­lezettségüket és példát mutatnak. A begyűjtési állandóbizottságok­nak kell élénk kapcsolatot teremte­ni a tanács és a dolgozó parasztok között. Az áHandcbizottsági tagok­nak kell a begyűjtési tervek telje­sítése, illetve túlteljesítése érdeké­ben versenyt szervezniük,segíteni az állampolgári fegyelem megszilárdí­tását. Rákosi elvtárs mondotta: ,.A leg­fontosabb fegyelmezési eszköz an­nak a, szellemnek a kialakítása, amelyben a fegyelem meg nem tar­tása szegyen és gyalázat, A taná­csok és állandóbizottságok nevelési módszerének kell eredményeznie, hogy a falu a dolgozó nép háláját és köszönetét kötelezettség énei: jó teljesítésével rója le a népi de­mokrácia. államéival szemben”. Ez a feladat a mi járásunk területén is. Sailai Lajos begyűjt, osztályvezető. G/akorlaH oktatás a csokonyavisontai női traktoros iskolán A tél váratlanul köszöntött be. Egyik reggel csak arra ébredtüjik, hogy sűrű pelyhekben hull a hó, s ahol még tegnap a frissen szántott ugart láttuk, ma fehér hó borít mindent. Örültünk a hónak, gondolva, jót hólabdázunk, de azért egy kicsit bosszankodtunk is. Bent a melegen, a fűtött előadói teremben, nem vagyon érezni, hogy foga van a télnek, ■—- de mi lesz akkor, vetődött fel bennünk a gon­dolat —, ha majd itt kell hagyni a *meleg termet, ki kell menni a szabadba, ahol a gyakorlati okta. táson veszünk részt. z első napon, mikor kiléptünk a hóval borított udvarra, már megtaláltuk a tél örömét, szép­ségét. Tóth elvtárs, az iskolai ok­tató, javaslatot tett; Elvtársnők, gyújtsunk gallyat, rakjunk tüzet, köréje ülve majd jobban megy a tanulás. így is volt, hatalmas tá­bortüzet raktunk, percek alatt el­foglaltuk helyünket, izgatottan vár. tunk, melyiknek jut az a megtisz­teltető feladat, hogy elsőként ülhet traktorra és bemutathatja amit az elméleti órákon tanult. Az elv­társnő —- akit az előadó felszólí­tott — mosolyogva, ült fel a trak­torra, először kissé bátortalanul, majd mind határozottabban forgat, ta d ' kormányt, adagolta a gázt, gyorsította, majd lassította a gé­pet, aszerint, ahogy az előadó mondotta. Voltak olyanok is, akik az első gyakorlati órán nem akar­tak a gépre ülni, féltek tőle. Ilyen­kor tréfálkozva beszéltünk velük. — Nézd csal», úgy fél a géptől, mintha az rúgna, vagy harapna. jye féljetek — biztattuk őket — a gép teljesíti az ember akaratát, akkor. ha jól megtanul, tűk, hogyan kell bánni vele. Ma a vizsga előtti hetekben ■már alig van egy.két olyan elvtársnö, aki félne, idegenkedne a géptől. Én nem tudok nagyobb boldog­ságot elképzelni annál, mint ami­kor az iskola után traktorra ülőit s a termelöcsoport hatalmas tábláin akaratomnak ■engedelmeskedve szánt, dolgozik a gép. A lobogó tábortűz mellett sokat beszélgetünk iskolai életünkről, sokat gondolkodunk jövőnkröl. Ilyenkor eszünkbe jut a múlt s na­gyon boldognak érezzük magunkat népi demokráciánkban, ahol élni, dolgozni számunkra, nők számára, sokszoros örömet jelent, tjdha nem feledjük el mind­azt, amit a pártnak köszön­hetünk. Ezért a hátralévő időben legjobb tudásunk szerint tanulunk, hogy jó munkával szolgálhassuk dolgozó népünk, s a béke ügyét. Horváth Anna II. a női traktorosiskola hallgatója. Szenta község dolgozó parasztjai a kötelezettsf g teljesítésével készülnek ünnepelni december 21-ét Szenté község dolgozó paraszt­sága következetesen harcol a párt és a kormány határozatainak vég­rehajtásáért, a begyűjtés teljesíté­séért. Kukoricából 101, burgonyából 114, tojásból 108 százalékra telje­sítették. a beadást. A napraforgó­éi. a baromlfibegyüjtésnél kevés le­maradás van. A község dolgozó parasztjai elhatározták, hogy -kö­vetkezetesen harcolnak továbbra iis az állam iránti kötelezettség tel­jesítéséért, nem engedik, hogy a község egyetlen lakója is adósa maradjon népi államunknak. Vál­lalták, hogy Sztálin elvtárs szüle- tésn,apjának 73. évfordulójára, de­cember 21-re mindenből teljesítik a begyűjtési kötelezettséget. Me­gyénk dolgozó parasztsága köves­se Szent® község dolgozó paraszt­ságának példáját. A törvényes kö­telezettség teljesítésével ünnepel­jék méltóan a népek nagy barát­jának, a béketábor nagy vezéré­nek, Sztálin elvtárs születésnap­jának 73, évfordulóját. A fertőző sárgaságról Komlősdról Jávor István levele­zőnk arra kérte szerkesztőségün­ket, hogy tájékoztassuk a beteg­ségről, mely K omlós dón az utóbbi időben öt 'gyermeket támadott meg egy családiban. Kénesére közöljük a megyei tisztiorvos válaszát: „Mintegy 2 éve figyeltünk fel felnőttek és gyermekek között előlforduCó betegségre, a fertőző sárgaságra. Kórokozójáról még csak annyit tudunk, hogy a vírus okozza. A vírus a baktériumnál sokkal kisebb kórokozó és csak biológiai eljárással lelhet kimutat­ni. A fertőző sárgaság virusa igen nehezen tenyészthető és ez a to­vábbi kutatásaink fő akadálya. Nem sikerült még megtalálni a ve- e széniben fogékony anyagot, A baktériumokkal szemben a víru­sok ugyanis csak élő sejtben te­nyésznek. Éppen ezért ennek a betegségnek az eredete, a fertő­zési módja, lappangási ideje, de a gyógyítási módja sincs njég telje­sen tisztázva. i vei védekezünk terjedése ellen. Igen fontos, hogy a beteg fokozott mértékben tartsa be az egészség­ügyi szabályokat (evés előtti és szőkelés utáni kézmosás, fokozott ruha-, ágynemű-, testi és lakás- tisztiaság). Azokat az ételeket, amelyek több kézen át kerülnek főzés nélkül fogyasztásra, -alapo­san tisztítsák meg, mielőtt a be­tegnek adják, de helyesebb, ha a betegség időtartamára teljesen ki­hagyják iaz étrendből. Ebből a betegségből az eddigi tapasztalataink szerint a legtöbb esetben a beteg meggyógyul, sem­mi káros visszahatás nem marad utána. Feltehető azonban, hogy a betegség súlyosabb formái ma­radandó má,(elváltozásokat hagy­nak maguk után, de ez ritka eset. A betegség hosszú ideig elhúzódik, a beteget ágyban kell tartani, te­hát nagyfokban legyengíti őt a hosszú fekvés és ezáltal a 'más be­tegségekkel szembeni ellenállását csökkenti, tehát a beteg gyógyír Az már kiderült, Ihogv a fertő- j 1 ás® és egyéb betegség .elkerülése zést a beteg váladékai (köpet, vi- érdekében egyaránt fontos, hogy zelet, széklet) terjeszti 'és ezért a tartsák be az óvóintézkedéseket. legSzigonúbib elkülönítéssel, a vá- J dr. Zsoldos Sándor ladékok ágymelletti fertőtlenítésé- megyei tisztiorvos.”

Next

/
Thumbnails
Contents