Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-07 / 287 szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 'Vasárnap, 1952, december 7. ____ —— ■ián mumimi in MeokezdőtioU a DISZ I. országos értekezlete (Folytatás a 2, oldalról.) ‘Az úttörő-mozgalom és a DISZ között olyan kapcsolatot kell kialakítani, ami jellemzi a pionír-mozgalom és a Komszomol közti viszonyt. Az ifjúság szocialista szellemű nevelésében a DISZ-re háruló mind nagyobb feladatok eredményes végrehajtása megköveteli szövetségünk ez: rvezeti mimikájának és a vezetés stílusának nagymértékű és minél gyorsabb megjavítását Dénés István hangsúlyozta, hogy a szövetség egész munkájának egyik fokmérője a DISZ taglétszámának alakulása. A párt Központi Vezetőségének ülése óta elért kezdeti eredmények egyik mutatója, hogy november elejéig, a DIlSZ taglétszáma- több mint 50.000-el nőtt .és jelenleg meghaladja a 710.000- «t. A DISZ taglétszámának növekedését egész munkájuk megjavításának kérdéseként kell kezelni. A Központi Vezetőség káder- munkájában vannak eredmények, főleg az iskoláztatásban. 1951 augusztusában) egy-, vagy kétéves politikai iskolát végzett DISZ-vezetők .az apparátusban egyáltalán nem voltak. Jelenleg van 41 és tanul £9... A közép- és felső vezetők tekintélyes része, munkája mellett elkezdte az általános., közép- vagy főiskola elvégzését. A főtitkár ezután rámutatott arra, hogy éles harcot kell folytatni a fiatal káderekhez való lelkiismeretlen, bürokratikus viszony ellen Melyek a DISZ alapvető feladatai a párt Központi Vezetősége június 2-8-i határozatának végrehajtásában? — vetette fel a kérdést Dénes István. A legfontosabb feladat, hegy biztosítsuk a párt vezetését a DISZ- ben és az, hogy a DISZ vezetői es tagjai maradéktalanul meg is értsék a pártvezetés jelentőségét. Biztosítsuk a dolgozó ifjúság, a munkás- és paraszt-ifjúság mind szélesebb tömegeinek bevonását és példamutatását a szocializmus építésében, az 5 éves terv végrehajtásában. Segítsük a pártot az ifjúság szocialista szellemű nevelésében, szálánál és általános műveltségének, -politikai képzettségáihek emelésében. az ellenség ideológiai befolyása elleni harcban. Szövetségünket a magyar dolgozó és tanuló ifjúság milliós, erős. szervezett seregévé fejlesszük és biztosítsuk, hogy a vezetés a központtól az alapszervezetekig az ifjúság tömegeivel való eleven kapcsolatokon alapuljon. Elvtársak! Milliónyi lelkes ifjú és leány hazaszeretetére, izmos karjára, áldozatkészségére és min- denekfelett a párt és Rákosi elvtárs iránti határtalan szeretetére, a Szovjetunió és Sztálin elvtárs iránti megingathatatlan hűségére akarunk számítani. És szilárdan követjük nagy pártunk útmutatásait. Ha minden körülmények közt pártunk politikájának, a párt Központi Vezetősége határozatának szellemében dolgozunk, akkor bizonyos, hogy a mi nagyszerű magyar ifjúságunk hamarosan elnyeri azt a kitüntető címet, hogy népünk szeretett vezérének, Rákosi elvtársnak ifjúsága. Dénes István beszéde után a konferencia részvevői hosszú percekig tartó lelkes éljenzéssel, hurrázással éltették a világ népeinek vezérlő csillagát, a nagy Sztálint és a magyar ifjúság forrón szeretett tanítóját, Rákosi Mátyás elv-1 társat. Percekig zúgott a kiáltás; Sztálin—Rákosi! Éljen a párt! Viharos tapssal, éljenzéssel köszöntötték a lenini Komszomolt, a magyar ifjúság nagy példaképét és a Dolgozó Ifjúság Szövetségét. Ezután megkezdődött Dénes István referátuma felett a vita. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma A ,,Ce Soir“ című lap jelentése szerint a plenáris ülés napirendje a következő: Georges Cogniot „A Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa“ című beszámolójának megvitatása; Francois BíMoux „A párt politikája és a demokratikus szabadságjogokért, a- nemzet függetlenségéért, a békéért és a dolgozó tömegeik jobb életfeltételeiért vívott harc", valamint Leon Mauvais „André Marty és Charles Tillőn frakciós tevékenysége“ című beszámolója. QimizeíkazL izmtit A német nép ereje meghátrálásra . hénysséríti Adenauert Az egész világot bejárta « hír, hogy az elmúlt hetekben az ameri. kai militarista klikk bonni ügynöke. Adenauer vereséget szenvedett a szövetségi gyűlésben a háborús szerződések jóváhagyása vitájában. A béke hívei megelégedéssel fogadták a német nép győzelmét, az életére törő hóhérok felett. Nyugaton azonban zűrzavart és kapkodást okozott a nyugatnémet lakáj veresége. . Érthető, hogy Washington nem nyugodott bele a bonni kudarcba és szigorú utasítást adott Adenauernak: a különszerződést és az úgynevezett európai hadseregről szóló párizsi egyezményt mindenképpen ratifilcáltatni kell. Adenauer ezúttal is jó lakájnál: bizonyult. Nem rettent vissza a legravaszabb cselfogásoktól sem, a terror min. den eszközét igénybe vette és így kényszerítette ki. hogy a szövetségi gyűlés jóváhagyja■ december 3-án második olvasásban megkezdik a háborús egyezmények ratifikációs vitáját. A számítás ismét rosszul sikerült. Hiába vonták össze Bomba és környékére a Lehr.féle „rendőrség” válogatott csapatait, hiába óvták kordonnal a tárgyalás megkezdésekor a szövetségi gyűlés épü- letét,1 Nyugat-Németország lakossága mégis elküldte megbízottait a képviselőkhöz, mégis hallatta hangját. A küldöttségek szenib esz álltak a ,.parlamenti Gestapo" — ahogy a nép a parlamentben székelő náci 'terrorlegényeket nevezi — brutális támadásával, szembeszálltak a Lehr.„rendőrség” asszonyokat és gyermekeket véresre verő brutalitásával'és eljutott a Kommunista Párt képviselőihez, akiket megkér- j tek: védjék meg Németországot, védjék meg a német nép jövőjét. A Német Kommunista Párt beváltotta « hozzáfűzött reményeket. Határozati javaslatai. amelyeket a képviselők elé terjesztett, hűségesen kifejezik a nép akaratát, a népét, amely vem háborús paktumokat, hanem egységes, demokratikus Németországot akar. A nép ereje ismét győzedelmeskedett. A tömeges tiltakozások, a felszólítások, még a kormányhoz közelálló képviselők egy részét is rádöbbentették hatalmas felelősségükre. Ennek tulajdonítható, hogy Adenauer a második olvasás során— meg sem várva a szavazás eredményét — maga állt fel és javasolta: halasszák el az egyezmények ratifikálását, amíg az alkotmánybíróság eldönti, vájjon joguk van.e a törvényhozóknak megvizsgálni az egyezmény kei? Jellemző. hogy ezzel kapcsolatban éppen a londoni rádió jegyzi meg: ..Eddig maga Adenauer kardoskodott a legerősebben minden halasztás ellen.” A vietnami nép kiűzi a francia gyarmatosítókat Vietnamban ég a fö’d a francia gyarmjatosítók talpa alatt. Az évek óta tartó háború döntő fordulóponthoz érkezett; a néphadsereg egymás után szabadítja fel a gyarmatosítók által rabságban tartott városok lakosságát. A franciák hata más veszteségeket szenvedve feladják állásaikat. Alig egy hete közölték a párizsi lapok, hegy Pba Lay és Moc-Chau, a Son La város előtti térség két legfontosabb hadállása elveszett, másnap pedig már az expediciós hadsereg Észak-Víetnam legnagyobb francia támaszpontját, Son Lat űri tette ki. A néphadse *g folytatta előnyemu ását és most Észák-Viet nam kulcserődjéért, Na-Sanért harcol. Közismert dolog, hogy a szennyes indokínai háború csak az egymást követő francia kormányok ügye, A nép mélységesen elítéli ezt a gyalázatos gyarmatosító hadjáratot és erélyesen követeli, hogy fiai mielőbb térjenek vissza otthonukba. A mostani kudarc oka azonban még ennél is mélyebb. Teljesen te’bomlott a gyarmatosító csapatok harci morálja, a francia katonák és az expediciós hadseregbe kényszerített afrikaiak puskalövés nélkül megadják magukat, mert felismerték, hogy igazságtalan ügyért hajszolják őke* a vérontásba. „Ez az igazságtalan háború — mondja a fogságba esett ka tonák {ízenete a francia néphez — országunk számára csak becste lenséget és jóvátehetetlen károkat eredményezhet. Olyan nép ellen harco unk, amely szilárdan elhatározta; nem teszi le a fegyvert mindaddig, amíg el nem nyerte függetlenségét és nem biztosította kékéjét“. A kudarcot az imperialisták sajtója sem hallgathatja el, A Ion doEÍ „Times“ katonai levelezője, az ugyancsak londoni „Daily Te- legraph“ haditudósítója és az amerikai hírügynökségek saigoni tudósítói megkongatják a vészharangot a gyarmatosítók felett, o’yaanyi- ra, hogy az amerikai „Christian Science Monitor“ című lap már „washingtoni nyugtalanságról“ ír és csangkajsekísia bandák bevetését sürgeti, E fejvesztettséggel szemben a vietnami hírügynökség arról ad hírt, hogy a felszabadult helységek népe hatalmas lelkesedéssel fo- gadja a néphadsereg egységeit. A fronton küzdő harcosok pedig lelkesítő leveleket haPnak a hátországból: Előre a végső győzelemig! Az olasz kormány mesterkedései a népakarat meghamisítására Itália amerikai haditámaszpont. A híres olasz kikötőkben amerikai hadihajók horgonyoznak, a csodálatosan szép városokban szabadon garázdálkodnak az „TJS-Army”. az amerikai hadsereg zsoldosai. Ezzel, szemben viszont Olaszország „atlantizálása” ellen olyan hatalmas méretű a nép ellenállása — és ez az ellenállás olyan elsöprő erejű —, hogy De Gasperi lakájkormánya attól fél: a legközelebbi választása', kon elsöpri őket. Ezért folyamodik a más csatlós országokban már alkalmazott csalási módszerhez, a választási eredményeket meghamisító választójogi törvényhez”. Ennek a törvénynek’* lényege, — mint Togliatti elvtárs, az Olasz Kommunista Párt vezére egyik gyűlésén rámutatott —, hogy az országot két tömbre osztja. Ha a hatalmon lévő párt — jelen esetben a Wall-Street-nek és a Vatilc árinak egyaránt kedves klerikális Keresztény Demokrata Párt — a választásokon megszerzi a szavazatok 50 százalékát, s ehhez még egyetlen egy szavazatot, akkor a parlamentben 385 mandátumot kap, míg a másik tömb, amely a szavazatoknak 50 sr aalékút, mínusz egy szavazatot kapott, csupán 20k képviselői mandátumhoz jut. Egyetlenegy szavazat dönt tehát, nem kevesebb, mint 181 parlamenti mandátum sorsáról De Gasperi ezzel a törvényjavaslattal nemcsak az olasz népet, hanem saját koalíciós szövetségeseit is be akarja csapni. Emiatt Iá- zadnak fel mind nagyqbb számban a Szocialista Demokrata Párt, a Liberális Párt és a Köztársasági Párt képviselői, sőt egyes vezetőségi tagjai is. Mind nagyobb a De Gasperinek behódoló pártvezetők ellenzéke, mind többen kelnek az alkotmánybaii biztosítóit jogok, a demokratikus választójog védelmére. A reakciós választójogi törvényjavaslat elleni harcban az utolsó szót a nép^ mondja majd lei. Az a nép, amely a Kommunista Párttal cs főtitkárával, Togliatti elvtárssal együtt vallja; „A mi meggyőződésünk az, hogy az Olasz Köztársaság élete és jövője az alkotmány tiszteletbentartásától függ. Ha ebben a tudatban lépünk fel és ha meg tudjuk mozgatni az ügy érdekében az olasz nép többségét, akkor megvédelmezhetjük azt az alapot, amelyen köztársaságunk élete nyugszik.” EGY PROPAGANDISTA MÓDSZERE edves elvtársak! Mint a vágóhídi II. évfolyamú politikai iskola propagandistája, én is résztvettem a Szerkesztősig által rendezett tapasztalatcser.-értekezleten. Ez az értekezlet, a többi propagandista módszerének megismerése, komoly segítséget jelent számomra és úgy gondoltam, ugyani- így tudná értékesíteni az ott elhangzottakat, az én oktatásom során nyert tapasztalatomat is a többi propagandista, akik az értekezleten nem vehettek részt. Erre a segítségre most fokozottabb mértékben van szüksége a propagandistáknak és a hallgatóknak, amikor az előtt a megtisztelő, felemelő, de — nem könnyű feladat előtt állunk, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kopgresz- szuisának anyagát' tanulmányozzuk és magunkévá tegyük. Az ezzel kapcsolatos problémák közül a tapasztalatcsere értekezleten a legnagyobbnak az mutatkozott, hogy a hallgatók nincsenek az eddigi módon anyaggal, brosúrával ellátva és így tanulásukban nagyrészt csak a propagandista előadására és jegyzeteikre támaszkodhatnak. Ezért örültünk meg a Szerkesztősig Ígéretének, hogy — a „Szabad Nép”-hez hasonlóan — a „Somogyi Néplap” is rendszeresen fog a kongresszusi anyaggal kapcsolatos elvi cikkeket közölni és ezzel a propagandisták és hallgatók munkáját megkönnyíti. Mi, propagandisták egyébblcént is nagy segítséget kapunk a parttól, hogy munkánkat jól oldhassuk meg. A Központi. Előadó Iroda tagjai által a Pártoktatók Házában tartott magasssinvonalú előadások, a kéthetenként folyó propagandista iskolák, a kiadott útmutató és a megküldött anyag a propagandista számára lehetővé teszi a komoly, jó felkészülést. Ezek alapján minden előadáshoz rövid, a.lényeget kidom borító jegyzetet készítek, megfelelő helyen a magam számára feljegyzem, hogy Sztálin elvtárs művének, vagy Malenkov elvtárs beszédének melyik részét kell felolvasnom, A felolvasandó anyagban is aláhúzással kiemelem a legfontosabbakat, amelyeket —- egy- egy rész felolvasása után — még külön is megmagyarázok a h alkja- J toknak. A hallgatók brosúrák iá- nyán. pedig úgy igyekeztem segíteni, hogy az alapszervezetünk részére érkező, minden a kongresz- szv.ssal foglalkozó propagandaanyagot — Pártépítés, Népnevelő és egyéb brosúra — az iskola hallga. tói részére tettem félre, amit ők nagy örömmel fogadtak. A faliújságon pedig néhánysoros felhívásban figyelmeztetem az iskola hallgatóit, ha a „Szabad Nép”-ben, vagy a „Somogyi Néplapéban a kongresszusi anyaggal foglalkozó cikk jelenik meg. A kongresszusi anyagból tartott első előadáson megmutatkozott, hogy az iskola hallgatói nagy érdeklődéssel, komoly figyelemmel fogadják a kongresszusi anyag ismertetését. Egyrészük már az első szeminárumon aktiv részvételével, jó hozzászólásával mutatta m&g, hogy megértette a kapitalizmus és a szocializmus alaptörvényeit, jól látja a II. világháború gazdasági következményeit a szocialista és a kapitalista országokra. A hozzászólásokból jól kidomborodtak a kapitalista világrendszer gyengülésének és válságának okai. De voltak hallgatók — az elő»» iskolák aktiv részvevői —, akik szinte megilietődve a kongresszusi anyag súlyától és jelentőségétől, meg brosúra hiányában, nem mértei a kérdéshez hozzászólni. Ezek közül egyik elvtársnő vetette fel az iskola végén, hogy helyes volna. ha előre ismernék a következő szeminárium kérdéseit, hogy otthoni tanulásukat, az olvasott anyagot ezek köré csoportosíthassák. Meg is adtam a hallgatóknál'c a kérdé seket és úgy gondolom, hogy a kivetkező szeminéirium sokkal aktívabb, eredményesebb lesz. rpermészetesen a szeminárium levezetéséhez elsősorban a propagandistának kell jó vitavázlatot készítenie, ami nem lehet az»- n0s előadása jegyzetével. A jó vitavázlat megakadályozza, hogy a hallgatók hosszasan kalandozzanak el lényegtelen mellékvágányokra és elősegíti, hogy a lényeges kérdések . felszínre, megvitatásra kerüljenek. Ha ez mégsem így történik, a propagandista ezt a vitavázlaton könnyen ellenőrizheti és a kérdés összefoglalásánál a még hiányzó részre rávilágíthat. Ugyanekkor mutatunk rá az esetleges elvi téve. désekre, hibás hozzászólásokra és emeljük ki azokat az elvtársakat, akik jó hozzászólásukkal segítették elő a kérdés helyes megvilágítását. A felszólalások során az általam vezetett iskolán a hallgatók használhatják jegyzeteiket, de nem engedem meg, hogy magát a ny°m- tatott anyagot forgassák, ezzel is rávezetem őket a jegyzetelés szükségességére, amivel minden propagandista tisztában van és itt felesleges rá bővebben kitérni, A z anyag megszerzése, a jé előadás, helyes vitavezetés és jegyzete’ésen kívül van még egy nagyon fontos szempont, ami nélkül jó iskolát, eredményes oktatást nem tudok elképzelni. Ez a propagandista és a hallgatók egymásköz. ti, közvetlen, baráti kapcsolata. Természetesen könnyebb ezt megteremteni nekünk, akik a saját üzemünkben, munkaterületünkön oktatunk, ahol a hallgatókkal párt-, tömegszervezeti, kultúr és munkavemlon számtalan kapcsolatunk van. De ennek megteremtéséért egy propagandistának sem szabad az időt kímélni. Egyéni beszélgetésiben, a tanulásban, jegyzetelésben való segítség, a hallgatók munkája iránti közvetlen érdeklődé* mind egv-egy láncszem, ami a propagandistát és hallgatóit összefűzheti. 1 Természetesen lehetetlen így efc.V levél formájában a politikai oktatás minden kérdésére kitérni, d-t a magam részéről ezentúl fokozot- , tabb figyelemmel fogom kisérni a j „Somogyi Néplapénak az oktatással kapcsolatos közleményeit és — a Városi Pártbizottság segítségévei — meg fogom hallgatni egy. egy propagandista társam iskola, ját, hogy módszeremet tovább to kéletesíthessem és így hallgatóin* is minél eredményesebben tehesse nek eleget a Központi Vezetőség: határozatának; „tanulmányozzuk megkülönböztetett gonddal és elmélyüléssel a kongresszus okmányait és Sztálin elvtárs lángeszű útmuta. tásait. amelyek felmérhetetlen s*. gítséget nyújtanak a mi népünk számára is a szocializmus építésének minden területén.” Fischer Bétáné. a zársz; es az er; Megyénk termetós zöme tik eze ten ben megkezdődtek a zárszámadások. A tegnapi napon több helyen az eredményhirdetés is megtörtént. így a balatonszemesi Dózsa, a miklósi Vörös Csillag, a sérsek- szöllősi U; Gazda, a somogyvári Dózsa, a szöllősgyöröki Vörös Csillag és még több termelőszövetkezetnél. Azoknál a termelő- szövetkezeteknél, ahol egész évben becsületes munkát végeztek, megvan az eredmény. A szöliős- györöki Vörös Csillag termelőszövetkezetnél például 28.248 forintot tettek félre szövetkezeti és 4».039 forintot üzemi alapba. Emellett készpénzben 7.74 forintot -osztottak munkaegységenként- Szép volt a csoport természetbeni jövedelme is. Búzából 2.45, rozsból 1.28, szénából 2.52, burgonyából 1 kilogrammot osztottak munkaegységenként. Takács Gyű la 255 munkaegysége után búzából 6, rozsból pedig négy mázsán felül kapott, ezenkívül burgonyát, szénát, takarmányrépát és más egyebet is. Készpénz jövedelme 2 ezer forint volt. A somogyvári Dózsa termelőcsoportnál ugyancsak a tegnapi napon volt az eredmény- hirdetés. Herceg Lajos például 244 munkaegysége után 8 mázsán felül kapott búzát, rozsból 3 mázsát és még egyéb mást is. A somogyvári Dózsa termelőszövetkezetnél ugyancsak szép jövedelme volt Ország Jánosnak és Andi Sándornak. Sokat erősödött a buzsáki M-unkaharcos. termelő- szövetkezet is. Szövetkezeti alapjuk ebben az évben 165.730,, üzemi alapjuk pedig 71.541 forintot tesz ki. Elég szép eredményekkel zá"t a balatonboglári Dózsa termelőszövetkezet. Ebben a szövetkezetben Károlyi Ádám, Gacs Lajos és Somogyi Lajos dolgoztak a legbecsületesebben. A zárszámadásikor megérdemelten kapták a legtöbb osztalékot.