Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-07 / 287 szám
ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS - ÉPÜLŐ SZOCIALIZMUS A szovjet szakszervezetek a munkavédelmi rendszabályok betartásáért A Szovjetunióban a szakszerve-1 vezni. A munkavédelmi bizottság zetek nagy segítséget nyújtanak a ; tagjai sztahanovisták, mérnökök és gazdasági vezetőknek a munkavé- í technikusok. A munkavédelmi bi-, delmi rendszabályok betartásában } zottság résztvesz a munkavédelem és betartatásában. A munkavédel- terveinek és a hozandó intézkedémi szervek fontos helyet foglalnak el a szakszervezetek rendszerében, a szakszervezeti csoportok selk kidolgozásában, ellenőrzi, hogyan tartja be az igazgatóság a munkaidőre, szabadnapokra, szatól kezdve egészen a Szovjetunió badságolásra vonatkozó törvénye-. Szakszervezeteinek Központi Tanácsáig. Minden szakszervezeti csoportban társadalmi munkavédelmi megbízott van, aki a munlkatörvények, a balesetelhárítási és egészségvédelmi utasítások és előírások betartását ellenőrzi. Felülvizsgálja a munkahelyeket, megnézi, kifogástalanok-e a gépek és egyéb munkaeszközök, rendben van-e a szel lőztető berendezés, jó-e a világítás, stb. A társadalmi megbízott ügyel arra, hogy a munkásokat ellássák védőfelszereléssel. A munkavédelmi megbízott szabadidejében tesz eleget kötelezettségeinek. Abból a célból, hogy a szak- szervezeti tagok széles tömegeit bevonják a munkavédelmi törvényeik megvalósításának ellenőrzésébe, az üzemi szakszervezeti bizottságok és műhelybizottságok szemináriumokat szerveznek. A szemináriumi foglalkozásokon a hallgatók megismerik az alapvető munkavédelmi feladatokat. Minden olvan vállalat szakszer vezeti két, tanulmányozza az üzemi balesetek és szakmai megbetegedések okait és intézkedéseket tesz megelőzésükre. Az egyes iparági szakszervezeti központokban külön osztály foglalkozik a munkavédelmi kérdésekkel. Ennek az osztálynak a munkatársai rendszeresen látogatják a hatáskörükbe tartozó vállalatokat és intézményeket. A munkavédelmi ellenőrök kötelességei közé tartozik intézkedéseket tenni az esetleges szabálytalanságok és fogyatékosságok kiküszöbölésére, biztosítani a munkaviszonyok javítását célzó intézkedések végrehajtását. Az ellenőrnek a munkavédelmi szabályok megsértése esetén jogai van vizsgálatot folytatni és pénzbüntetést kiróni a vétkes személtekre. A munkavédelmi, a balesetelhárítási és ipari egészségvédelmi rendiszaíbályok betartásáért a vállalatok, hivatalok és intézmények igazgatóságai felelősek. Súlyos mulasztás esetén a szak- szervezeti ellenőrök jelentései r\“v?r SÄftsi ónul touuet foglalkoztat, köteles j ;ai. a munkások egészségvédelmét zóna munkavédelmi bizottságot szerják a munkások egészségvédelmét elhanyagoló vezetőket. Az uráli és ukrajnai hengerészek versenye Mocsarak helyén — termőföldek Két évvel ezelőtt még többezer hektárnyi mocsaras terület volt a kozelecki és bobrovicai kerületben. 1050-ben talajjavító állomást létesítettek itt. Két esztendő sem telt bele és a mocsarak eltűntek. Helyükön termékeny rétek és szántók gyarapítják a kolhozok vagyonát. A Kozeleck kerületi , Sevcsenko” kolhoz hektáronkint 400 mázsa takarmányrépát és 50 mázsa jóminőségű szénát takaritott.be a termékennyé tett, ■ mccsártalanitott földjeiről. Ugyanebben a kerületben az ,.I:jics”-kolhoz először vetett a lecsapolt területen rozsot. A 35 hektárnyi. területről hektáronkint 15 mázsa termést takarítottak be. A kolhozok a XIX. Pártkongresszus határozatának megfelelően fokozzák erőfeszítéseiket a mocsarak lecsapolására. A kolhozparasztok a talajjavító állomások segítségével arra törekszenek, hogy az ötödik ötéves terv végére minden mocsaras területet meghódítsanak és megműveljenek. ,K. Liebkneclit”-gyár cső-iját. A dnyepropetrovszki hengeré- j yegére ^ előirányzott Magnyitogorszk a tervért A magnyitogorszki Sztálin-kchó- komibiinát kollektívájában lelkes visszhangot keltettek a XIX. Párt- kongresszus határozatai. A kombinát dolgozói újult erővel indultak harcba a nyersvas-, acél- és öntöttvastermelés fokozásáért. A 20-as kemence olvasztárai vállalták, hogy még ebben az évben 5 ezer tonna acélt adnák terven felül az országnak és 100 ezer rubelt takarítanak meg. Megfogadták, hogy határidő előtt érik el 1 az acéltermelésnek az ötéves terv színvonalát. •hengerműfcelyében Glikin művezető! szék levelet írtak az ura'i újítólcműszaka kapcsolódott be elsőnek a hengersorok óránkinti teljesítményének emeléséért indított versenybe, amelyet a pjervouralszki „Sztáji'id'-gyár dolgozói kezdeményeztek. Glikin műszaka az új módszerrel. határidő előtt fejezte be tízhónapi tervét, többezer tonna csövet gyártott terven felül, közel 700 tonna fémet és 475 tonna tüzelőanyagot takarított meg. Az önköltség csökkentésével 743 ezer rubel megtakarítást ért el. Glikin mű’zaka nemrégiben kihoz, amelyben közölték e’határozá sukat, hogy évi tervüket Sztálin elvtárs születésnapjáig, december 21-ig befejezik, a hengersorok teljesítményét 6 százalékkal növelik és 15 százalékkal csökkentik a hengersorok megengedett állását. Csursznnov válaszlevelében közölte, hogy brigádja elfogadta a versenykihívást. Az uráli hengerészek lehetőségeiket mérlegelve szintén vállalták, hogy évi tervüket december 21-re befejezik, 8 százalékkal növelik a hengersorok teleki tményét és 22 százalékkal csők hívta szocialista munkaver. envre a: kentik a hengersorok megengedett pjervouralszki Csurszánov brigád- ‘ állását. Ennek érdekében átszervezik a termelési folyamatot és még következetesebben alkalmazzák a korszerű technológiai előírásokat. Az olvasztárok kezdeményezését lelkesen támogatják a bányászok, kohászok, koxolómunkások, hengerészek és a kombinát többi dolgozói. A dolgozók munkaver senyét a kombinát pártszervezetei irányítják. Több mint 2.000 népnevelő világítja meg a kombinát dolgozói előtt az olvasztárok 'kezdeményezésének jelentőségét -s felhívják a munkásokat, hogy minél több és minél jobb minőségű acélt adjanak a hazának. B. Zsirnov: A lengyel népgazdaság fejlődése A_ Lengyel Népköztársaság 8 Lengyelország nemzeti jövedelmeév alatt az iparilag gyengén fejlett, a külföldi moiniopoltőkétől függő országból iparát gyorsan fejlesztő, független országgá vált. A háború előtt a lakosság 61.4 százaléka élt mezőgazdaságból, 1950-ben már csak 45.75 százaléka. Az egy főre eső ipari termelés több mint négyszerese a háborúelőttinek. Gyors ütemben fejlődik a nehézipar, az egész népgazdaság fellendülésének az alapja. Egész sor olyan gépet és iparcikket gyártanak az új Len. gyelországban, amelyet azelőtt külföldről kellett behozni. Uj iparágakat teremt a hatéves terv. A szocialista szektor uralkodó helyzetet foglal el a lengyel népgazdaságban. 1951-ben már 99.4 százalék volt a szocialista szektor részesedése a lengyel ipari termelésiben. A szocialista ipar évnegyedről évnegyedre növeli termelését. Az ezévi harmadik évnegyedben a szocialista ipar termelése 21 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év harmadik negyedében. A munka termelékenysége 1952 harmadik évnegyedében 14 százalékkal emelkedett 1951 harmadik évnegyedéhez képest. A hatéves terv megvalósítása során Lengyelországban hatalmas méretű ipari építkezés folyik. A lengyel állam gyorsan növekvő nemzeti jövedelmének mintegy 23 százalékát fordítja új gazdasága beruházásokra. A nemzeti jövedelem már kétszerese a háborúe'iőtti nek. A nagy ipari építkezések között is első helyen áll Nowa Huta. az épülő hatalmas kohászati kombinát. Nagyjelentőségű alkotás a ezestochowai ..Bierut” kohászati üzem is, amelyben már tikészült hat Marbimkemence és az új hen- gerde. 1953-ban két nagyolvasztót helyeznek üzembe. A régi kohászati üzemeket csaknem egytől-egyig kibővítik és korszerűsítik. Az ipar fejlődése lehetővé teszi a mezőgazdaság gépesítését. Egy év alatt 33 százalékkal emelkedett a traktorok száma. Növekszik a szocialista szektor a mezőgazdaságban is. A szántóföldek körülbelül 15 százalékát már közösen művelik meg a dolgozó parasztok. A mezőgazdasági termelés színvonala jelentősen magasabb a háborúelőttinél. Kulturális téren is hatalmas fejlődésre tekinthet vissza a népi demokratikus Lengyelország. A háború előtt Lengyelország lakosságinak 23 százaléka írástudatlain volt. A népi Lengyelország felszámolta az írástudatlanságot. Egyre erősödik a lengyel nép erkölcsi és politikai egysége. A dolgozó tömegek egyre szorosabbá» tömörülnek a Lengyel Egyesült Munkáspárt köré, amely Lenin és Sztálin útján vezeti a lengyel népet. Új emberek a romániai Sstálinvároshan A felszabadulás előtt repülőgépeiket gyártottak az I. A. R. üzemben, amelynek helyén a háború pusztításai nyomán romok .maradtak csak. A román dolgozók a Szovjetunió önzetlen baráti segítségével hatalmas, korszerű üzemet létesítettek az egykori repülőgép- gyár helyén, a - „Szov-RonrTrak- tor“-gyárat. 1946 októberében hagyta el az üzem kapuját az első traktor. Azóta, hat év alatt a Szovjetunió állandó segítségével az üzem nagyon sokat fejlődött. A szovjet segítség lehetővé tette a kémények erdeje gomolygó ** füsttel felhöite be a gyár. udvart. Lázasan folyt a munlca a csepeli gyárban, Magyarország legnagyobb gépgyárában, A műhelyek között alkatrészekkel megra. kott motoros-targoncák közleked- tek. A vülanydaruk hatalmas acél- tömböket ■emelgettek és mkodtak. A gyárudvaron másodmagával szikár, feketesapkás középkorú férfi haladt át. A munkások hírét vették jöttének, kitódultak a rnűhe. lyekből és a legkedvesebb szavakkal üdvözölték a messziről jött vendéget ■ — Moszkva, Lenin, Sztálin! Pavel Boriszovics Bikov. moszkvai esztergályos — mert ö volt a vendég — abba a műhelybe ment, ahol Muszka Imre, a hírneves magyar esztergályos dolgozott. A két híres esztergályos kezetrá- zott, ismerkedett. Muszlca elmondta, hogy tanítójának tekinti Biko- vot. Az újságban olvasott rnunlca- módszereiről és ezek segítségével most 3—U normát teljesít naponta. Pavel Boriszovics szemügyre vet. te Muszka gépét és szerszámait. Közben nagy tömeg gyűlt köréjük. A munkások félkörben körülállták Muszka gépét és várakozással tekintettek a csendesen mosolygó moszkvaira. — Mennyi itt az esztergályosok vágási sebessége? — kérdezte Bikov. — A legjobbakc 60 méter. Muszka elvtárs csúcseredménye a 100 métert is eléri — felelt az esztergá- lycsműhely vezető mérnöke, aztán ö is érdeklődött: — És Önöknél mennyi? —■ A mi gyárunkban a gyorsvágók átlageredménye 600—700 méPavel Bikov látogatása Vörös Csepelen A Sztálin-díjas Borisz Polevoj cikke nyomán tér. Az én sebességem 1000 méter, tolmács fordított és a műhelyvezető zavartan nézett körül, mert a vendég az idegennyelvű felkiáltásokból kihallhatta nemcsak az elképedést és csodálko. zást, de a hitetlenkedést is. Pavel Boriszovics folytatta: — Három héttel ezelőtt, elvtár. sak, új gépet próbáltam ki. Az az■ tán a gép! 1350 méteres sebességgel vágtam vele, de minden megerőltetés nélkül ám! A tolmács fennhangon mondta a számot. Bikov érezte, hogy sokan kétél■ kednek szavaiban. Beszélni kezdett, megmagyarázta munkamódszerét, elmondta, hogyan érte el a nagy eredményt. Miközben a tolmács szavait fordította, Bikov megfigyelte., hogy egy idősebb munkás, szemében bizalmatlansággal nézegeti a kezét. Pavel Boriszovics tovább beszélt, aztán megint a tolmács következett. Ekkor az öreg munkás odajött, megragadta Bikov kezét és mondott valamit. A tolmács zavartan hallgatott. A munkások bosz- szunkodva rángatták az öreg ka- bátujját. — Fordítsák le kérem, hogy mit mond — mondta Pavel Boriszo- vies. — Azt kéri, mutassa meg a kezét — mondta, kicsit szégyenkezve a tolmács. navel megérezte, hogy az -* öreg magyar nem hisz neki. Egy pillanat alatt rájött, mit kell tennie. Elvette Muszka munkaköpenyét, saját zsebéből pedig ki- halászta a kést, amit magával ho. zott mintának. Egy perc alatt betette a gépbe, aztán annyit mondott csak, hogy most már nem fecseg többet, hanem megmutatja.. hogyan is dolgoznak a gyorsvágó szovjet esztergályosok. Dolgozni kezdett. Az emberek izgatottan figyelték gyors mozdulatait. Bikov felegyenesedett és kérte, hogy emeljék a fordulatszámot 300-ról 700-ra. — Hétszázra —* ismételte a műhelyvezető. — Kezdetnek jó lesz 700. A. tömeg szájróLszájra adta: hétszáz, hétszáz. Pavel Boriszovics érezte a jelentőségét annak a pillanatnak, amikor ő, a szovjet munkás bemutatja munkamódszerét a magyar munkásoknak ebben a gyárban, amely nemrég még valami Weiss Manfréd nevezetű tőkésé volt. — Mennyi a maximális fordulatszáma ennek a gépnek? — kérdezte — Ezernégyszáz. — No, akkor állítsuk H00-ra. Viharos zúgás támadt. A műhelyben már senki sem dolgozott, egymás hegyén-hátán szorongtak az emberek, felkapaszkodtak a- gépek tetejére, a létrákramindenki a szovjet esztergályos mozdulatait figyelte. — Ezt nem engedhetem meg. Szerencsétlenség történhetik. Ilyen még nem volt a technika történetében — szabadkozott a műhelyvezető. — A Szovjetunióban így dolgoznak, kezeskedem érte, hogy semmi baj sem lesz. A < műhelyvezető engedélyezte a kísérletet. Emelték a fordulatszámot. műhelyben néma csend volt csak a gép zaja hallatszott. Az alkatrész, amelynek elkészítési ideje az üzem normája szerint 80 perc, két és fél perc múlva meg munkálva Bikov kezében csillogott, majd kézről-kézre járt, mint valami csoda. Ekkor odalépett Bikovhoz a két. kedö, öreg munkás és azt mondta: — Köszönöm a leckét, elvtárs. Pavel kezetrázott vele és barátságosan kérdezte — Csak azt az egyet mondja meg, mit nézett a kezemen? — Én Amerikában dolgoztam és néha meghallgatom Amerika Hangját. Azok arról beszélnek, hogy a szovjet munkaeredmények — tiszta kitalálás. Azt is mondják, hogy a munkások helyett pártmunkásokat és mérnököket küldenek ki külföldre. Hát én nem akartam, hogy öregségemre az orromnál fogva vezesseneli. Pavel felkacagott. Vele együtt nevetett Muszka Imre, meg a többi esztergályos, lakatos, marós. És végül, kissé 'még szégyenkezve, elnevette magát az öreg munkás is. — Mi mindent összehazudnak azok ott! —- mondta — No, ezután ne- kém is okosabb dolgom lesz, mint hogy őket hallgassam. — Erre ugyan már előbb is rájöhettél volna, Lajos bácsi — mondta valaki. a munkások körülvették ** kovot. Bi. — Mondja el, hogyan tanult meg ilyen jól dolgozni? — kérdezték. — A kommunista párt és Sztálin tanított rá — felelte. — Válaszát fordítás nélkül is mindenki megértette. És a műhelyt megtöltötte a munkások viharos tapsa, lelkes éljenzése. az öntödei munka teljes gépesítései. Az üzemmel együtt nőnek az emberek is. Giurgiu Aurel öntödei művezető keze alól sokszáz kiváló szakmunkás -került ki. Ő vette például gondjaiba Dobriceanu Maria fiatal parasztlányt, aki még 1946- ban - Htt a távoli Gropníta községből (Iasi tartomány) a sztálin- városi üzembe. A művezető megmutatta a fiatal lánynak, mi lesz a feladata és azután nap mint np foglalkozott Dobriceanu Maria szakmai képzésével. — Nem kell megijedni a nehézségektől! — bátorította Mariát, amikor észrevette, hogy valami- Wen nehézség már-már kedvét szegi. Tanulj csak szorgalmasan, nézz körül, minden részlegben sok faluról érkezett ifjúmunkás dolgozik. Körülötted mindenki fanul, képezd magad te is ... Dobriceanu Maria szorgalmasan tanult, állandóan képezte magát és mai a részleg legkiválóbb élmun- kásnője. A lánctalpkészítő részleg vezetője, a 25 esztendős Bob Victor, a fe-iszabadulás előtt a hododí báró jószágait legeltette. Ma részlegvezető és az üzem egyik legkiválóbb dolgozója. Állandó párosversenyben van Mares Ionnal, a 2. kemence legkiválóbb olvasztárával. Nemcsak a közös célért folytatót* munka kapcsolja össze őket, hanem szoros barátság is. Mindketten dolgozó paraszt-család gyermekei. r.’riik a népi hatalomnak köszönhetik, hogy felszabadultak a szolgaságból és most mint kiváló szakmunkások járulhatnak hozzá a szocializmus építéséhez. Vasíle Dícu mérnök, 29 éves, az üzem forgácsolórészlegének vezetője, Tö-bb mint 15 évvel ezelőtt került az I. A. R. üzemhez. A kapitalista tulajdonosok szobát sepertetteik a 14 éves fiúval, ritkán kerülhetett csak a gépek közé, ahova annyira vágyott. Az ország felszabadulása, mint annyi dolgozó fiatal elölt, Vasile Dicu előtt is ragyogó távlatokat nyitott. A pártszervezet javaslatára az üzem vezetősége 1949ben a sztálinvárosi munkáspolitechnikára küldte. Két évvél később Kút községben az öreg Dicu boldogan újságolhatta falubelijeinek, h-ogy fiából mérnök lett-