Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-05 / 285 szám

SOMOGYI NÉPLAP : wtaw!'B»P-«jWii8aiB8ri xsxuirBmxa.'&etmmuuie a Péntek, 1952. december 5, A GYŐZTES SZOCIALIZMUS A Szovjetunió IV. országos bé'reértekezlete ORSZÁGÁNAK ALKOTMÁNYA A Szovjetunió új alkotmánya, amelyet 16 évvel ezelőtt fogadtak el, törvény form áfában szögezte le azokat ,a világtörténelmi jelen­tőségű győzelmeket, amelyeket a szovjet nép Lenin és Sztálin párt­jának vezetésével a szocializmus építése terén vívott ki. A szovjet alkotmány másik sa­játossága, amely merőben megkü­lönbözteti a burzsoá államok al­kotmányától, az, hogy a szocializ­mus pilléreire támaszkodik — a. termelőeszközök szocialista tulaj­donára, ,a kizsákmányolás és a ki­zsákmányoló osztályók felszámo­lásárai, a munkanélküliség meg­szüntetésére, minden állampolgár munkáihoz, orvosi kezelésihez, üdü­léshez, művelődéshez való jogának (biztosítására stb. A Sztálini Alkotmány végetvet iá férfi és a nő közötti évszázados egyenlőtlenségnek is. Egyenlő jogokat biztosít a nő­nek a férfival a gazdasági, ál lamí, kulturális, társadalmi és politikai élet minden tfrüle- i tón. A szovjet alkotmány gyökeresen eltér a burzsoá alkotmányoktól abban is, hogy a szovjet alkot­mány nemcsak leszögezi, de bizto­sítja is a dolgozók számára a demokratikus jogokat és szabad­ságjogot­A Szovjetunióban nincs és nem is lehet munkanélküliség, mint ahogy nincsenek és nem is lehetnek gazdasági válságók sem. Í949 harmadik negyedévéhez ké­pest a Szovjetunió mezőgazdaságá­ban . alkalmazott munkások és tisztviselőik száma 2,400.000-rel ■nőtt. Egyedül 1950 harmadik ne­gyedévében 220,000 olyan ifjú­munkást irányítottak munkáiba az ipáéhoz, a közlekedéshez és az építkezésekhez, akiket a munka- erőtartalékok iskoláiban képeztek ki. 1950 ben a Szovjetunióban 500.000 fiatal szakember vé­gezte el a főiskolákat és tech­nikumokét és nemcsak, hogy valamennyien dolgoznak, hanem az országban egyre nagyobb ai kereslet a mun­kások és szakemberek iránt. A szovjet alkotmány a legjelen­tősebb demokratikus szabadság- jogokat biztosítja a Szovjetunió ál­lampolgárainak: a szólásszabadsá­got, a sajtószabadságot, az utcai felvonulások és tűnte Lésék sza­badságát. E jogok érvényesítésé­hez a dolgozók a szovjet ország­ban megkapták a szükséges anya­gi feltételeket is, így középülete­iket, nyomdákat, híradást eszkö­zöket, papírkészleteket, rádióállo­másokat stb. A Szovjetunióiban az újságok, a folyóiratok, a rádió munkatársak a könyvek és brosúrák szerzői maguk a dolgozók. Most, »mikor a szovjet emberek számára nincs életbevágóbb fontosságú feladat, mint a béke megőrzéséért és meg­szilárdításáért folyó harc, a Szov­jetunió több mint 80 népe nyelvén megjelenő miniden szovjet újság és folyóirat nap mint map közli a dol­gozók leveleit, .amelyekben kifeje­zést adnák béfeeakaratuknak, be­számolókat közölnek a b-ékemoz- galomimial kapcsolatos koníereh- 'ciákrör, gyűlésekről. Amint Sztálin rámutat, igazi szabadság csak ott van, áhol meg­semmisült a kizsákmányolás, ahol egyes emberek nem nyomják el a többieket, ahol nincs munkanél­küliség és nélkülözés, alhol az em­bernek nem kell rettegnie amiatt, hogy boilmap elvesztheti munká­ját, lakását, kenyerét. Vájjon milyen szabadságjogokról lehet beszélni az Egyesült Álla­mokban és Angliában, ha ezen or­szágok lakosságának 2 százaléka rendelkezik az ország egész nem­zeti vagyonának 50—70 százaléká­val . A kapitalista országokban a munkanélküliek hadserege évről-évre nő Lehet-e beszélni a művelődéshez való jogról az Egyesült Államok­ban, ahol tízmillió ember írástu­datlan és több mint húszmillió embernek még elemi iskolai vég­zettsége sincs? Az imperialista reakció „a de­mokrácia védelméről“ szóló', ha­zug frázisokkal álcázza magát, ugyanakkor dühödt támadásokat ’indít ?. dolgozók polgárjogának utolsó maradványai ellen is. Az am erikai imperi a l isták íasizáljáK az Egyesült Államokat. McCarren szenátor törvényjavaslata, ame­lyet az amerikai kongresszus jó­váhagyott, egyesítette a Mundt, Mixon és mások miden kommunis­ta-ellenes és demokrácia-ellenes törvényét. A törvény a koncentrá­ciós táborok létesítését irányozza elő a koinnmiunisták és egyéb ha­ladó szervezetek tagijai számára ..kritikus helyzet" esetén. Az Egyesült Államok számos városá­ban és államában megtiltották a helyi hatóságok a kommunisták ténykedését. Az Egyesült Álla­mokban kíméletlenül leszámolnak a haladó mozgalmak részvevőivel. Nap mint nap állítják bíróság elé a béke éis a demokrácia újabb és újabb harcosait. Az Egyesült Ál­lamokban, Angliában, O’aszország- ban és Japánban a dolgozók jog- fosztottsága még soha nem öltött olyan nagy arányokat, mint ép­pen ma. Az imperialista burzsoázia, mely halálos rémülettel tekint a demo­krácia és a szocializmus növekvő •erőire, előtérbe tolja a fasiszta pár­tokat és az elrugaszkodott re­akciót, segítségükkel akarja ugyanis el­fojtani a dolgozók demökratikus szervezeteit, megerősíteni az im- o éri a lista nagytőke helyzetét és kirobbantani egy újabb háborút. A mai burzsoá demokrácia álarc az imperializmus legállatiíblb ragado­zói ^számára. Á ^kapitalista világ -bajokon és szenvedésen, nyomorúságon és éhínségen, elnyomáson és leigázá­son kívül semmit sem tud adni a dolgozóknak. Nap mint nap csök­ken náluk a-z ipari termelés, a mezőgazdaságban szűkülnek a ve­tésterületek. az Egyesült, Álla­mokban évről-évre megsemmisítik a búza- és burgonyatartalélkokat, ugyanakkor a dolgozók tízmilliói éheznek. Nem tudják elhelyezni a textilíá- kat és a ruhákat, a szemet és az építőanyagokat, ugyanakkor vi­szont a dolgozók százezreinek nincs lakásuk, rosszul rulházkod- nak. Szépített hivatalos amerikai statisztika szerint is 260.000 olyan család van New-Yorklba.n, amely­nek nincs lakása és kb. 500.000 család sínylődik olyan „házak" nyomorianyáín, ame o> iyeket a kongresszus külön bizottság? már 1901-ben lak­hatatlannak minősített, A kapitalista országok dolgozói már régen felismerték a kapitalista „demokrácia", a rotscbíldok és stinnesek, roekefellerek és mor- gamek „demokráciájának" gyö­nyörűségeit. Ugyanakkor feltétle­nül meg kell látni,ok azokat a pá­ratlan sikereket,, amelyeket a Szovjetunióiban értek el » Sztálini Alkotmány zászlaja alatt. Az egész világ tudomást szerzett a nagyszerű sztálini építési tervek­ről, amelyek keretében hatalmas vízi erőműveik épülnék a Volgán és a Dnyeperen, gigantikus csatorná­kat húznak Tuirkm én iában, Krím­ben és az Uráliban. Az ország be­láthatatlan területein folyik a ter­mészet átalakításai. S az egész vi" lájg tudja, hogy mindez a nép ér­dekében történik. A ha adó emberiség megérti, hogy ilyen feszült nemzetközi viszonyok között ilyen nagy­szerű építkezéseket csakis a győztes szocializmus országa végezhet, A Szovjetunió hatalmában, világ­szerte :vz emberek tízmilliói látják békéjük és biztonságuk zálogát. S ezek a tízmilliók a két rend­szer, a1 szocializmus és a kapita­lizmus összehasonlításakor saját szemükkel győződnek meg a szov­jet szocialista rendszer vitathatat­lan előnyeiről a kapitalista rend­szerrel szemben. A francia rendőrség kiadja a spanyol hazafiakat Francosak Párizs. A „rHumaniité" írja: A Splanyol Kommunista 'Párt Központi Bizottsága nyilatkozatot adott ki, amelyben felháborodot­tan tiltakozik az ellen, hogy a francié, rendőrség az utóbbi időben kiszolgáltatott Franco hóhérainak több o yan, Franciaországban lakó spanyol emigránst, akii a menedék­jog védelme alllatt állott. A francia rendőrség ezenkívül bebörtönözve trít több Franco-ielleneis spanyol hazafit és őket szintén ugyanez a tragikus sors fenyegeti. „Ezek a bűnös üzelmek — mond­ja a nyilatkozat —■ leleplezik a francia és francoista rendőrség szoros és tejes együttműködését, melyet közös főnökük, az ameri­kai FBI irányításával folytatnak". Csődöt mondott Titóék iparosítási terve Bukarest. A jugoszláv forradal­mi emigránsok „Pod Zastavom Internacionalizma” című Bukarest­ben megjelenő lapjában: D.j. Vrcelj a többi között a következőket írja „Jugoszlávia iparosításának csőd­jéről”; ,A Tito-banda egyik kedvenc de­magóg szólama a Jugoszlávia ipa­rosításának hangoztatása volt. 1950-ben arról beszéltek, hogy a tervbevett objektumokat 1951-re felépítik, 1951-beni már azzal hite­gették a népet, hogy 1952-ben ké­szülnek el, az idén pedig arról fe­csegnek, hogy majd 1953-ban. Titóék azt is megígérték, hogy az ötéves terv” , során: 1939-bez viszonyítva az ipari termelést öt­szörösére, a mezőgazdasági terme­lést 20 százalékkal, a lakosság életszínvonalát pedig 2—-3-szorosá- ra emelik. Ezt a „tervet” először hat, majd1 hét évre hosszabbították meg. Az ipari termelés emelkedés helyett állandóan csökken. Igen sok üzem csökkentett kapacitással dolgozik. A mezőgazdasági termelés' az idén kb. 50 százalékkal alacsonyabb a háború előttinél. Amit a belgrádi hatalom-bitorlók az utóbbi években építettek,. stra­tégiai jellegű építkezés. Maga Tito mondotta pártjának zágrábi kongresszusán, hogy Ju­goszlávia az utóbbi hat év során három milliárd 581 millió dollárt fordított háborús előkészületekre. Jugoszláviában korlátozzák az áramfogyasztást, miközben áramkivitelről tárgyalnak A nivisz,ádi titóista lapokban hi­vatalos közlemény jelent meg, amely szerint az üzletekben, egész sor üzemben és műhelyben reggel hattól 11 óráig, valamint délután 16—22 óráig tilos a villanyáram- fogyasztás. Ugyanerre az időszak­ra megtiltották, hogy a háztartá­sokban villanyvasalót, villanykály­hát, vagy villanyfőzőket használ­janak s korlátozások alá vetették a közvilágítást is. Az előírások megszegőit kizárják az áramfogyasztásból és bíró­ság elé állítják. A rendelkezéssel egyidejűleg azonban egy másik közlemény is napvilágot látott és a kettő között nem nehéz felfedez­ni az összefüggést. Titóék hivata­los sajtóügynöksége,“ a Tanjug hí­rül adta: november 20-án Nyugat- Németország, Ausztria, Görögor­szág és Olaszország képviselői- leül­tek tárgyalni Genfben a Tito-klikk megbizottaival arról, hogy megin­dítják Jugoszláviából az áramkivi­telt ezekbe az országokba. A bel­grádi klikk tehát a földi mébében rejlő nyersanyagok után most már a villamosáramot is eladja külföld­re, miközben- a jugoszláv dolgozók lakásaiban sorra alszanak ki a fé­nyek. Az egész szovjet nép, a béke hí-' veinek százmilliói a világon min­denütt a békeszerető nagyhatalom fővárosa, Moszkva felé tekintenek, a,hol kedden este megnyílt a Szov­jetunió IV. országos békeértekezle­te. Ünnepi díszbe, öltözött a szovjet szakszervezetek házának oszlopcsar- noka. Az elnökségi emelvény háttéré, ben piros és fehér élővirágokba ágyazva Lenin és Sztálin, a szov­jet állam megteremtőinek arcképe látható. A soknemzetiségű nagy szovjet nép valamennyi rétégénél,c képviselői jöttek ma itt össze. Egy közös cél, egy nagy akarat vezeti ezeket az egyszerű szovjet embe­reket: a munkást, u tarka népvi­selet^ kolhozista nőt, az öszssalmiú akadémukust, a Szovjetunióban működő valamennyi egyház és fele­kezet díszes ünnepi ta.lárba öltö. zött főpapjait: az az eltökélt szán­dék vezeti őket, hogy a népek kö­zelgő békekongresszusa előtt — mint már annyiszor — ismét kife­jezésre juttassák az egész világ­nak a szovjet nép megingathatatlan békeakaratát. A konferencia valamennyi kül­döttének felszólalását o, lángoló sztálini szavak gondolata hatja át: „Éljen a népek közötti béke! Le a háborús gyujtogatókkal!" Az EJNSZ-közgyűlés politikai bizottsága december 2-i ülése New-Yorík (TASZSZ). December 2-án az ENSZ közgyűlés politikai -bizottsága ülésén tö'tlb küldött si­kertelenül prófcálttv tisztára mos­ni magát amiatt, hogy az indiai ha­tározattervezethez fűzött szovjet mc'd-osíiá&ok ellen szavazott, ame­lyek az azonnali koreai tűzszüne­tet és a koreai kérdés békés ren­dezését írják elő. így Irán képviselője kijelentet­te: egyetért azokkal az eszmék­kel, amelyeket a szovjet módesí- t-ásóik tartalmaznak. Majd minden alatti nélkül azt állította, hogy ezek az eszmék „más formában" szerepelnek az indiai 'határozat- tervezetben. 9 Libanon (képviselője arról be­szélt, hogy Viisi-nszkjjj felszólalásá­ból fény derült arra, hogy a hadi foglyok akarata- nem érvényesül szabadon, mert nyomást gyakorol­tak rájuk. A libanoni küldött ez­után önmagának ellentmondva az indiai határozattervezetet támo­gatta. Ezután A. J. Vi-sinlszkij elvfárs, a szoviet küldöttség vezetője rö vid beszédben indokolta, hogy a szovjet küldöttség miért szava­zott az indiai határozattervezet el­len. Először is — mondotta- Vi-sin- szkilj — ez a tervezet nem írja elő a koreai tűzszünetet. Neta írja elő a hadiműveleteik beszüntetését. Másodszor, ez a határozatterve­zet egyáltalában nem ad alapot a hadífcigolycsere kérdésének ren­dezésére. Harmadszor, ez a határozati ja­vaslat nemcsak h-o-gy nem nyit utat a béke felé, hanem azt cé­lozza, hogy továbbra is elhúzza a hadműveleteiket Koreában. Visinszkjj elvtárs beszéde után a Szovjet-unió határozattervezetét tették iel szavazásra. Ez a (hatá­rozattervezet azonnali koreai tűz­szünetet és egy bizottság létreho­zását javasolja a: koreai kérdés rendezésére. A szó ve t határozattervezet mellett a Szovjetunióval az élen 5 küldöttség szavazott. 12 ország küldöttsége tartózkodott a szava­zástól. Az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének agresszív magva, élén az Egyesült Államokkal, természete­sen a szovjet határozattervezet' el­len szavazott. Figyelemreméltó, hogy India, Pakisztán, Irak kül­döttei, akik december 1-én a szov­jet módosítások- ellen stzavaztak, most tartózkodtak a szavazástól. Az ülés végén a bizottság enlnö- ke, g. brazíliai küldött szót akrt*rt adni a- Iiszimmanista képviselők­nek. A. J. Viisinszkij elvtárs, a szov­jet küldöttség vezetője tiltakozott ez ellen, hivatkozva arra, hogy a Iiszimmanista képviselő egyáltalá­ban nem vett részt a szavazásban. Következésképpen semmi oka sincs arra-, hogy megindokolja a „szavazását". SOMOGYMEGYEI MOZIK MŰSORA Vörös Csillag: Dicső Október 4—10. Szabad Ifjúság: Erkel 4 7. Baltxíonboglár: Elítélt falu 6—7, Utolsó állomás 10—11. Barcs: Falusig orvos 6—7. Halló Moszkva 10—11. Csurgó: Magános ház 6—7. Fe, szabadulásunk ünnepe 10—11 Igái: Fény hűl! az úíra 6—7. Lengyeltóti: Fehérhajú lány 6 -7. Nagyatád: Orsaí csomópont 6—7. Boldogság* felé 10—11. Siófok: Boldogság felé 6—7. Tab: Ütközet békében 6—7. 1 Sok és ennek ellenére nagy nyeremények a Teíóban!^ 12 találat 4900 Ft 11 találat 177 Ft 10 találat 28 Ft Góltotó 111 Ft Tetőzzön! Nyerhet! APRÓHIRDETÉSEK Kisebb méretű kombinált szek­rényt vennék. Ajánlatokat a kiadó­hivatalba kérek. Eladó egy 8 hónapos, betanított hím farkaskutya. Cím a kiadóiban. Belépők, alkalmi ruhák kölcsön­zése, szőrmesapkák olcsón: Ács szűcsnél, Fő-u. 8. Bútorozott szobát kerestünk egy vagy két férfi részére. Érdeklődni lehet: Kossuth-t-éri gyógyszertár, telefon 326. Gyakorlattal rendelkező pénztá­rost felveszünk. Cím a kiadóban. ÉRTESÍTÉS A Városi Tanács pénzügyi osz­tálya értesíti a várois lakosságát, -hogy a házbérbevallási ív nyom­tatványok megérkeztek. A háztu­lajdonosok e hó 20;ig a-z adócso­port kivetési oszt-á yán (földszint 10. szolba) feltétlenül vegyék át és kitöltve a fenti határidőig adják be. SOMOGY I NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovszkl Mihály Felelős kiadó: Oábrí Mihály Szerkesztőség Kaposvár, Latinka Sándor-u. ( Telefon : 901, 463, 468 Kiadóhivatal: Kaposvár, Május 1-u, 16. Telefon 999. Sotnogymegyei Nyomdaipari Vállalat Kaposvár, Latinka Sándor-u. 6. Telefon 828» Nyomdáért felel Hidas János

Next

/
Thumbnails
Contents