Somogyi Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-30 / 281. szám
Ifi**? . SOMOGY! NÉPLAP Vasárnap, 1952, november 3i. A sztahaiiov-mozgaSoiii nagy átalakító ereje írta: Mihail Rosszovszkijj Tizenhét esztendeje múlt november 17-én, hogy Sztálin elvtárs elmondta történelmi nevezetességű beszédét a sztahanovistáik első ösziszövetségi tanácskozásán. Sztálin elvtárs ebben a beszédében mélyenijáró tudoimányos jellemzését adta a sztahanov-mozgalom- nak és meghatározta óriási jelentőségét. A sztahanov-mozgattom a sz0' cialista munkaiverseny magasabb- rendü formája, az új, élenjáró tech. nika alapján keletkezett. A szta. hanov-mozgaloim ugyanis, ahogy Sztálin elvtárs rámutatott, elképzelhetetlen az új technika, a munkások és* a munkásnők új káderei nélkül. „Akik a technika élére tudnak állni és azt előre tudják vinni.“ A fejlett technika és a jó káderek még nem elegendők, mert a sztak-ancv mozgalom alapja elsősorban a dolgozók anyagi helyzetének gyökeres megjavuiása. Csak a kultúrá t és jómódú élet, a nép életszínvonalának szüntelen emelkedése biztosíthatja a sztahanov- niuzgalom kibontakozását. OtL ahol a termelőeszközök a kapitalisták tulajdonában vannak, ahol a dolgozók nyomorúságosán tengődnek, ahol a munka gyű ölt nehéz teher, alhoi a kapitalista konkurencia kegyetlen t'örviényej uralkodnak, o'tt nincs helye ,a munkaversenynek. A szocializmusban, ahol megszűnt a kizsákmányolás, alhoi a termelési eszközök a nép tulajdonában vannak és ahol az emberek maguknak dolgoznak, ahol a dolgozót megbecsülés és dicsőség övezi, ott a szociaista munkaverseny fenkölt elve 'érvényesül Sztálin e’víárs megállapítása szerint, a -szocialista verseny elve: az elmaradottak bajtársi megsegítése az élenjárók részéről. A Szovjetunióban a Kommunista Párt irányító és a szakszervezetek óriási szervező munkája révén a dolgozók tömegesen vesznek részt a munkaversenyben. Az építés kommunista módszere az egész népre kiterjed. Csodálatos és hatalmas a munkaverseny formáinak vá tozatossága, a sztahanovisták és a termelési újítók kezdeményezéseinek gazdagsága. A háború utáni években a ,.Ka- libr"-gyár újítójának, N. Rosszij- szkijina'k a kezdeményez és éré szocialista iparban nagy lendületűt kapott a ,,sztahanovista gyár" cím elnyeréséért indult mozgalom, üt. kin és Mustokova kezdeményez ték az egyéni megtakarítási számlák nyitásáért folyó mozgalmat. Az egyéni elszámolás módszere országos viszonylatban máris sokmi lió rubel összegű megtakarítást, eredményezett. L e vesénk o és Mu- hanov, a „Burevesztnyik" cipőgyár sztahanovistái kezdeményezték & termelési önköltség műveletenkin- ti csökkentését. Ez a mozgalom is csakhamar tömegmozgalommá vált s az önköltségcsökkentés révén tíz- és tízmi-lliárd rubel megtakarí- tásnoz jut a népgazdaság. Csutlkih elvtárs kezdeményezésére indult verseny ,a minőségi gyártmányok előál ításáért, a gyári védjegy be. csületéért. Zsamdarova és Szled'ko- va (Agofonova), a lublinóí öntöde és géirgvár fiatal sztahanovista esztergályosai továbbfejlesztették Levcisenkó és Mulhanov verseny- formáját s versenyt indítottak minden egyes termelési művelet kifogásta-lán elvégzéséért. Az iparban, az építkezéseken, a közlekedésiben rendkívül nagy mértékben kifejlődött a gyors munkamódszerek alkalmazása. A s z t ah a n o v-m o zgalm a t forradalmi szellem hatja át, engesztelhetetlen ellensége a maradi-ságnak, a sablonossá ínak, az elavult technikai normának. A sztahanovista sohasem elégszik meg az eredményekkel, mindig előre tör. A Kommunista Párt, a szovjet kormány és a szakszervezetek minden erejükkel támogatják a termelés eme igazi forradalmárainak nagyszerű tulajdonságait. A XIX. pártkongresszus rámutatott határozataiban, hogy a továbbiakban is minden erővel támogatni kell az ipar és mezőgazdaság újítóit, élenjáróit. Lenin és Sztálin azt 'tanítja, hogv az új társadalmi rendszer -'vőzelme számára legfontosabb a munkatermelékenység emelése. Ezért mutatott rá Sztálin eivtárs 1935. november 17-i beszédében, hogv a magas munkatermelékenységért küzdő sztahanov-moziga'lom megteremti a szocializmusból a kommunizmusba vlaló átmenet előfeltételeit, A sztabanov-mozgalom széleskörű fejlesztésével a szovjet nép válóban jelentősen emelte a munka’ termelők enységet. A Szovjetunió iparában a munkatermelékenység 1940-'től 1951-ig 50 százalékot emelkedett. Az ipari termelés növekedésének közel háromnegyed részét a munkatermelékenység emelése révén nyer; ték. Az új ötéves terv időszakában a munkatermelékenység körülbelüli 50 száza ékkal emelkedik és 1955-ben háromszor annyi iparcikket állítanak elő, mint 1940-ben, A szovjet dolgozók közvetlenül érdekeltek, a munkatermelékenység emelésében, tudják, hogy ezzel országuk gazdasági erejét és a do gozók életszínvonalát emelik. Az állam és a nép érdekeinek egységében r-ejlilk a társadalmi .munka magas termelékenységének az alapjai a -szocializmusban. A szocializmusban a murilka termelékenységének emelése a munkát megkönnyítő legújabb technika egyre nagyobbmérvű -alkalmazásával történik. Ezért a párt és a kormány nagy figyelmei fordít a gépesítésre. A -háborúutáni időszakban például minden évben 550 újtípusú nagyteljesítményű szerszámgépet terveztek és kezdték meg ezek tfvártását. Az új ötéves terv időszakában óriási mennyiségű új gépet gyártanak s 1955-ig a Szovjetunióiban alapjában véve befejeződik az iparban és az építőiparban a nehéz és munkaigényes folyamatok gépesítése. Sztálin elvtárs azt mondotta, -hogy a -magas munkatér,melékeny- ség. amely szükséges a közszükségleti cikkeik bőséges megteremtéséihez, csak úgy érhető el, ha a munkásosztály kulturális és technikai színvonalát a mérnökök és technikusok színvonalára -emelik. Sztálin . elvtárs lángelméje a szta- hanov-mozgalomiban meglátta a munkásosztály kulturális és technikai felemelkedésének csiráit. A sztahanovisták az új utakat kutatva, alaposan tanulmányozzák a technikát, -emelik általános műveltségük és kultúrájuk színvonalát- Tanulnak és tanítanak, könyveket írnak, előadásokat tartanak. A sz j a|h:i,nov-moziga 1 om, ahogy ezt a nagy Sztálin előre látta, a népgazdaság fejlesztésének fontos tényezője; fontos tényezője a XIX. pártkongresszuson kijelölt gigantikus tervek megvalósításának, az új, ötödik sztálini ötéves terv teljesítésének és túlteljesítésének. Téli építkezési módszerek a Szovjetunióban Irta: M. Kosztyin A Szovjetunióban télen ugyanolyan ütemben haladnak az építkezésék, mint nyáron. Az építkezési do.gozóik rendszerint már nyáron felkészülnek a télre. Azokat az építési műveleteket, a.me Jyeknek elvégzése a téli hónapokban nehézségekbe ütközne, még nyáron elvégzik. Jelentősen elősegítik a téli építkezések zavartalan menetét az új munkamódszerek. Az épületek külső burkoá-sát például azelőtt csak nyáron végezték. A moszkvai építkezéseknél 1951 elején kezdték meg a házak kefámia-burkolásának tömeges alkalmazását. Ez a módszer csaknem teljesen kiküszöböli a homlokzat burkolásának „nedves eljárását". Ezt a munkát a legkedvezőtlenebb időjárási viszonyok közepette is el lehet végezni. Moszkvában ai Paszcsaihaiju utcában az 58. számú ház például összeállítható vasbetonvázból, üveges kerámíablokk-falakból és szigetelő lemezekből épült. Az építők a helyszínen úgyszólván csak szerelési munkákat végeztek. Ezt pedig a tél természetesen nem akadályozhatta. A régi munkáimó-dszerek -mellett nagy nehézséget okozott télen a belső vakolómurika is, amelyet rendszerint kézzel végeztek, ugyancsak „nedves eljárással" A száraz va kolás bevezetése megváltoztatta az egész belső kiképzési eljárást. Most ezt a munkát a szereléssel és a külső burkolással együtt végzik, Számos építkezésnél alakultak komip-ex-bri-gádok a kiképzési munkáik meggyorsítása és minőségének javítása céljából. Mind egyikhez három — kőművesekből, vakolókbóil és épületasztalosokból álló — csoport tartozik. A csoportok a feladat elvégzése után egymástól veszik át a munkát. A hóvihar, a fagy, a rövid léli napok nem akadályozzák az építést. Az építkezési helve.r télen már a koradélutáni óráikban fényárban úsznak.-Ismeretes, hogy külföldön a falazást -szabad ég 'aíla-tt, mínusz 5 foknál nagyobb hidegben lehetetlennek tartják. A Szovjetunióban sikeresen végzik a íalrakást bármekkora fagyiban is. A 21 méternél nem magasabb falakat mesterségesen szárítják. Akárcsak a íalrakást, a betonozási és a földmunkákat is el lehet végezni télen a talaj felmelegítésének segítségével. Az élenjáró szovjet technika, a széleskörű gépesítés, az -új mlinkem ód szereik és az építőik kezdeményezései lehetővé tették, hogy -a Szovjetunióban az, év bármelyik szakaszában zavartalanul építkezhessenek. RAGYOGÓ TÁVLATOK A román parasztkűildöttségnek a Középázsiar Öntözési Intézetben Ivanyenko elvtárs, az intézet tudományos titkára Üzbek-ísztán ra- gyogó távlatairól beszél. Közép- Ázsia sivár vidékein minden öntözésre használt köbméter víz 300 gramm -gyapotot, másfél kiló cukorrépát, 3.5—5 ki'ó selymet, 7— 10 kiló húst és zsiradékot, vagy 10 liter tejet jelent, A Turkmén Főcsatorna évente 13 milliárd köbméter vizet biztosít majd ezeknek a földeknek. Ennek az egyenér- tékei tejre átszámítva, valóságos téjtengert jelent . . . Üzbekisztánra alkony borul s a lemenő nap utolsó sugarai bíbor- színnel vonják Tie a festői Férgana völgyet. Az autóbuszon a román para-sztkü’idött'ség tagjai -beszélgetnek. Azonban hamarosan elhallgatnak. Egy k'ép köti le vailameny- nyíük gondolatait, az a ragyogó jövő, amelynek körvonalai egyre világosabban bontakoznak ki nemcsak Üzlbekisztán, hanem Közép- Azsia valamennyi szovjet köztár-, sasága számára. —• Sokat tanultunk ebből a látogatásból — mondja P-etre Du- mitru. — Elmondhatjuk majd otthon, hogy a jövőnket láttuk: jólétet, fejlett kultúrát és boldog embereket. V. Lebegyjnszkája: ,December 10-ig befejezzük évi tervünket" A kétszer kitüntetett moszkvai ,,Kujbísev"-transzformáltorgyár termékeit a Szovjetunió minden részében használják. A gyár lelkes kollektívája munkájával nagymértékben előbbre viszi a XÍX. pártkongresszuson kitűzött hatalmas villamosítási feladatok megvalósítását, A gyár szerelőműhelyében már október 19-én a november havi terven dolgoztak. A kommunizmus naigy építkezéseinek szállítandó transzformátorok évi gyártási tervét kilenc hónap alatt befejezték. Az egyik műheíyrészlegben hatalmas, mintegy 150 tonna súlyú transzformátorok _ szerelésén -dől. goznak. Ezeket a gíg-antikus'transz- fcrmátorokiat a vizierőt-elepelk részére készítik. A szomszédos műhelyben gyufaskatüTya nagyságú transzformátorokat, a Dirnkov mérnök által tervezett szikramentes villamos- csengők fontos alkatrészét gyártják. Áz efajta csengők különösen a rádióhallgatók körében népszerűek. Ezek a vitlanycsengőlk ugyanis nem zavarják a rádióvételt. A körvetkező műhelyben tömegszükségleti cikkék, a rádiókészülékek, a villanyviasalák transzformátorait készítik. A ,,Kujbisev"-gyár 19 műhelyében valamennyi dolgozó állandóan túlteljesíti normáját. A gyár kollektívája a harmadik évnegyedben elért kiváló eredményéért megkapta a Vörös Vándorzászlót. A dolgozók megfogadták, hogy korábbi vállalásaikkal szemben nem december 21-re, hanem már december IQ-re befejezik évi tervüket. A nehéz és munkaigényes folyamatok gépesítéséért! V. Kuznyecov, N. Jakovlev, K. Dimítrijev és A. Csernozubov Sz'tálin-díjasolk, a keményfém ötvözeteket gyártó moszkvai kombinát komplex f-elta áló és észszerűsítő brigádjának tagjai a „Trud" ha; sá-bjain keresztül felhívással fordulták az újítókhoz. A felhívásiban hangsúlyozzák, hogy a XlX. pártkongresszus útmutatásai alapján az észszerűsítőknek és feltalálóiknak konkrét munkaterv szerint kell dolgozniuk. „Nézetünk szerint azzal' kell kezdenünk, hogy elkészítjük zz észszerűsítőik és a feltalálók -alkotó munkájának tervét a nehéz és munklaigényes folyamatok gépesítésére — szól a felhívás. Ezeknek a terveknek értelme és gyakorlati jelentősége abban vau, hogy felhívják az újítók figyelmét azokra -a termelési szaka szóikra, ahol még kézzel dolgoznak, ahol nehéz és munkaigényes a termelés. A tervek elkészítésében minden vállalat valamennyi dolgozájár&k részt kelll vennie.' A mi komplex-brigádunk az első háboruutáni ötéves terv ideién alakult meg. Azóta számos javaslatot tettünk és -dolgoztunk ki a termelés tökéletesítésére. Ezek révén sokmillió rubelt takarítottunk meg az államnak .. . Brigádunk már elkészítette további alkotómunkájának tervét. Szocialista köte ezet-ts-ég-et vállalunk arra, hogy fel-szereljük és kipróbáljuk az új hidraulikus sajtoló, automatát. 1953. január 1-ig összeszereljük azt a kísérleti berendezést, amely tökéletesíti a kemény- íém-ötvözefek gyártásának technológiai folyamatát. 1953-ban ész- szerűsítéseinkkel legalább 1- millió rubel megtakarítást érünk el. Az ötéves fcrv időszakában automati záljuik a lk érni éhy fém - ötv özetek tisztítását és csomagolását. Azt is megfogadjuk, hogy a munkások és a fiatal szakemberek közül újabb feltalálókat és ész-szerűsítőket ne. velünk. A feltalálók és észszerü- sítők tömegmozga'imának további kiszélesítése érdekében felhívjuk az újítókat: kövessék példánkat. Az észszeirüsítők és a feltalálók aktívan kapcsolódjanak be az ötödik« ötéves terv megvalósításáért, a további -műszaki haladásért folyó harciba" — fejeződik be a felhívás. Harmincöt éves út — a középkortól a kommunizmus küszöbéig A Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt Üzbekisztán a cári birodalom gyarmata volt. A -népet kettős ki zS áikni á ny o'l ás és elnyomás súlya nyomta. A gyarmatosítók és az üzbég földesurak, a bájok egymással versenyre kelve kínozták, fosztogatták a: népet. A szocialista forradalom teremtette* meg az üzbég nemzeti állaim megalkotásának feltételeit. 1925 májusában megalakult az Üzbég SzSzK, amelyet az üzbéig nép kívánságára felvettek a Szovjetuniót alkotó szövetségi köztársa, ságok sorába. Az Üzibég SzSzK a szovjet hatalom évei alatt a fejlődés hatalmas útját járta be: középkori elmaradottságból a kommunizmus küszöbéig ível, ez az út. A köztársaság :i sztálini ötéves tervék időszakában kifejlesztette iparát és felvirágoztatta szocialista mezőgazdaságát. A szovjet nemzetek gazdasági fejlődéséiben mutatkozó egyenetlenségek felszámolására irányuló lenini-sktáliini politika kohászati és gépipari üzemeket, műtrágyagyárlakát, élelmiszer- és textilipari és selyemfetdolgozó vállalatokat hozott létre Üzbékiszlán- -ba-ri is, A mezőgazdaság fejlődését jellemzi az a bejelentés, amelyet az Üzbég Kommunista Párt egyik küldötte, Ni’jazov elvtárs tett a XlX. pártkongresszuson. Az üzbég küldött elmondotta, hogy az elmúlt három esztendő alatt több mint háromszorosára növekedett . az üzbég kolhozok jövedelme. Megemlítette, hogy jelenleg mintegy 2000 milliomos kolhoz működik a köztársas ágiban. Az Üzbég SzSzK a gyapot, a „fehér arany" országa. Az üzbég gyaipottermesztők a terméshozam tekintetében messze maguk mögött hagyják Irán, Törökország, Afganisztán, India, az Egyesült Államok és a régi híres gyapottermesztő ország, Egyiptom termelőit. A gyapottermesztés felvirágzása alapján fejlődik az üzbég textilipar. Jelenleg már több mint 150 textilgyár és ruhaipari vál/slat .működik, köztük olyan óriások, mint a „Sztálin" textilkombinát. Mig a legnagyobb törökországi textilgyárak 30—35 ezer orsóval dolgoznak, ÜZbekisztánlban csak a tsskenti „Sztálin“ textiikomib-inát töibb mint 200 ezer orsóval termel. Az üzbéig népgazdaság gyors fejlődését a testvéri szövetségi köztársaságok minden ehető módon elősegítik. Az Üzbég SzSzK fát, traktorokat, gépkocsikat, gépeket és sok más anyagot kap a Szovjetunió többi köztársaságaiból. A villamosenergiatermelés 1950- ben közel hatszorosa volt a hábo. rúeiőttinek. Az ötödik sztálini ötéves terv a további fejlő-diés útját nyitotta meg és szüntelenül növeli a 'köztársaság .gazdagságát. Az új, hatalmas beruházások nyomán az cgylkor nyomorúságos, inkább csak kézműves je legű iparral rendelkező gyarmat élenjáró köztársasággá fejlődött, amelyben 800 víllfamoserőmű jelzi, hogy az üzbég nép is a kommunizmus küszöbére érkezett.
