Somogyi Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-02 / 258. szám

I SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1952 november 2. Értekezletet tartottak megyénk könyvtárosai Megyénk nagyobb községeinek népkönyvtárosai, valamint a mező- gazdaság szocialista üzemeinek könyvtárosai bevonásával értekezle­tet' tartott a Megyei Könyvtár. Az értekezleten világosan rajzolódott ki az a forradalmi változás, melyet ötéves tervünk a falu kulturális életében hozott. Kaszinói és dalár­dakönyvtárak helyébe szervezett, tervszerűen működő, széles dolgozó tömegeket a szocialista építésre mozgósító könyvtárak létesültek. A megyénkben működő 142 nép­könyvtár alig tud deget tenni a fokozódó igényeknek és az a 110 község, amely az ötéves terv hát­ralévő időszakában jut népkönyv, tárhoz, sürgeti a könyvtárak léte­sítését. Bánki Gyula somogyszili könyvtáros az alábbiakban igazol­ta a feladatok szépségét és. egyben nagyságát. — „Nap mint nap látom könyvtári munkám közben népünk növekvő tudásszomját. A falu népe igyekszik pótolni azt, amit a nult rendszer kulturális téren is meg­vont tőle. Úgy vannak mint én. Amióta megismertem a szocialista realista könyveket, másként látom a világot. Éz a magyarázata an­nak. hogy falunkban már több mint 300 rendszeres olvasója van a népkönyvtárnak. Ahol nem erőteljes az olvasóm,oz- galom, ott a könyvtár munkája hiányos.” Rózenberg Lászlóné nagybajomi könyvtáros példákat hozott fel ar­ra. hogy a falu népének formálá­sában milyen jelentős szerepet ját­szik a könyv. Közölte, hogy a Nagybajomhoz tartozó két puszta dolgozóit kívánságukra vándor­könyvtárral látják el és november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tisztele­tére megnyitják az olvasótermet. Kapecska Lajosr.é, a Marcali Erdőgazdaság könyvtárosa beszá­molt dolgozóik könyvszeretetéről. Nagy ládában vándorolnak a köny­vek üzemegységről-üzemegységre és az üzemegységekben több mint száz rendszeres olvasója van a könyvtárnak. Bolhó község nép- könyvtárosa. beszámolt arról, hogy községük lakói: különös figyelem­mel fordulnak a természettudomá­nyos könyvek felé. Foglalkozott az értekezlet a könyvtári munka fogyatékosságaival. Helyenként ,.a jó bornak nem kell cégér” jelszóval elhanyagolják a könyvtárpropagandát és az ön­elégültség eredményeként vissza­esés tapasztalható. Több községi tanács semmi támogatást nem ad a könyvtár működéséhez. A tabi köz­ségi tanács nem gondoskodott ar­ról, hogy a könyvtárnak villany­világítása legyen. A tabi dolgozók is szeretnének olvasni, bizonyítja Németh elvtárs, a malom dolgozó­jának kijelentése, aki elmondotta, hogy a könyvek hívták fel a figyel­mét az új élet nyújtotta lehetősé­gekre és a könyvtár könyveiből szerezte meg az alapismereteket ahhoz, hogy technikumban tanul­hasson. Még helytelenebből kezeli a sió­foki községi tanács a könyvtár ügyét. Nemcsak, hogy nem ad tá­mogatást a könyvtár működéséhez, nem engedi igénybe venni a han- gosbemondót sem könyvtárpropa­gandára, de a könyvtárakra vonat­Elkészült Budapesten a László- kórház két új elkülönítő-megfigye- lő épülete, amelynek építésére és berendezésére csaknem tizenötmil­lió forintot fordított az egészség- ügyi minisztérium. A ceglédi köz. kórházban harminc ágyas, Csornán pedig tizenöt ágyas új gyermekgyó­gyászati osztály kezdte meg műkö­dését. a szolnoki tüdőbeteg-szanató­kozó minisztertanácsi rendeletet sem tartja be és szabályellenesen más célra is kiutalja a könyvtár- helyiséget. Nagyobb gondot a könyvtári munkára A hibák megtalálhatók az üzemi könyvtáraknál is. Vannak olyan üzemi könyvtárak, melyeknek több­száz kötetes könyvtára használat­iamul az igazgatói szobában dísze, leg, vagy mint a nagybajomi gép­állomáson. ahol az üzemi bizottság nem gondoskodik könyvtáros beál­lításáról. Ennek következtében a könyvtár már. több mint két hónap­ja nem működik. Hibát követett el a csurgói tan­gazdaság is, mert nem könyvekre fordította a kulturális alap erre a célra felhasználható részét. Vannak olyan gépállomások, állami gazda­ságok . többek között mint a kereki, karádi gépállomás, a bárdibükki, pusztakovácsi állami gazdaságok, amelyek annyira sem értékelik a könyvtármunkát, hogy könyvtáro­sukat elküldték volna a tapaszta­latcsere értekezletre. Bár ezek a je­lenségek csak szórványosak, de fel­hívják a figyelmet arra, hogy meg kell javítani a könyvtári propagan­damunkát és minőségi munkával el. kell érni, hogy könyvtárhálózatunk betöltse hivatását népünk kul túr- forradalmában. riumban pedig harmincöt ágyas uj osztályt szerveztek. Tizenkét ágyas, korszerű szülőott­hont kapott Lengyeltóti és Heves község. A dolgozó nők termelőmun­kájának megkönnyítésére Pécsett, Komlón, Sopronban. Vácott és Szombathelyen 35—35, Győrben 25 férőhelyes új területi bölcsődét létesítettek. 1952 Inai éimegriíta jelentősen fejlődött a; ország egészségiig^ hálózata Az „Auróra" soríűze A uróra — mitológiai istennő. A hajnal istennője. Futta­tón tündökletesen emelkedik ki minden reggel fehér lovak vontatta szekerén az óceán habjaiból, s hir­deti a világnak, hogy felkelt a nap. A City urai azelőtt sohasem ha. ragudtak a hajnal istennőjére, de aztán egyszerre másképp véleked­tek róla.­— Amikor az Auróra nevét hal­lom,. onkénytelenül fegyver után nyúlok ... Ezt a City egyik hangadó személyisége mondta két évvel ez­előtt. De erre gondol már harminc­öt éve. És amint tudjuk, nem csak gondol. V an mire gondalniok az im­perialistáknak. — az ame­rikaiaknak. angoloknak, meg a töb­bieknek. „Az ,Auróra’ cirkáló november 7-én a Téli Palotára irányított ágyúinak dörgésével hirdette a vi­lágnak, hogy új korszak kezdődött: a Nagy Szocialista Forradalom kor­szaka” —- olvassuk az SZKP tör­ténetében. És ez nem mitológia. Ez az életből vett igazság, ez a tör­ténelem. Ismeretes, hogy az , Au­róra” vaktölténnyel tüzelt. Mégis azt kiabálták: — A Téli Palotát rommá lőtték! A lázadók az „Au­róráról” elpusztították az orosz kul- túrát! A bolsevik barbárok tönkre, tették Petrográdot. Oroszország szí­vét! így ordított a fehér arisztokrá­cia. így jajgatott a burzsoá sajtó így kiabáltak a City és a Wall Street urai. amikor az „Auróra” sortüzét meghallották. A Téli Palota ép és érintet­len maradt. az orosz kultúra pedig a szovjet hatalom évei alatt olyan mértékben gazdagodott, ami- lyenre a világ egyetlen más kul. túrájánál sem volt példa. Oroszország szíve — Leningrad, hősi várossá vált. És mi történt azokkal, akik ordí­tottak"! Akik fegyvert csörtettek és hadjáratot vezettek a barbár bolsevikok” ellen? Akik 1918 már­ciusában pokolgéppel akarták fel­robbantani az ..Aurórát”? Rég benőtte már a dudva és a gyom, a sok ordító, fegyvercsörtető sírját. A z .,Auróra” sőrtüze este dör. dűlt el. De ez az új. szó- ciolista korszak hajnalát jelezte és ezért nem tudtak aludni a City és Wall Street lakói, az ..Auróra” sor- tüzének visszhangja elkíséri őket a sírig. Az „Auróra” sortdlze azt hirdet­te; — Békét — a kunyhónak! Hábo­rút — a palotáknak. Le a háború­val! Éljen a világbéke! Ezért kapkod a háborús gyújtó, gatók keze ..titokban és gonoszul fegyver után”. amikor az „Auróra” szót hallja. Sok történetíró azt írja. hogy az ..Auróra” sortüze jeladás volt a. Téli Palota ostromához. Ez nem egészem így van. Az „Auróra” sor­tüze a világ-kapitalizmus elleni ostromra szóló jeladás volt. És ez az ostrom egyre növekvő erővei folytatódik. A z „Auróra” sortüze vaktöl­tény volt csupán. De mégis hány koronás fő. hány átmeneti kormány és kormányzó repült dör. -dülése nyomán. És hányán repül, tele még ezután ebből a fajtából! A kerenszkiek és gueskovok történel­mileg elkerülhetetlen sorsa elöbb- utóbb utoléri a City és Wall Street- et is. Jön a nép és ..erős basszushangon dörgi” a City és. a Wall Street lakói fü­lébe: ..Akik nem idevalók. pusztuljanak! Lejárt már az idő nektek!” SZÜLETÉSNAP Irta: Raszul Gamzatov A föld fölött kegyetlen szél csatázott, Bomolt az ég sok sz utykos fellege . . . De fény csapott fel és a nagyvilágot E ifény hazám felől ragyogta be. i Uj ország születését adta hírül Az Auróra dörgő sortüze... Velünk örült a )óbarát; a gyűlölt, Gálád ellenség tombolt, forrt dühe. E nap születésnapnak számít nálunk, így vallja-érzi gyermek és öreg: Szabadság fénye gyűlt ki, mag az ágyuk Reszkettették a földet s az eget. Magasba nyúlik zászlaink farudja, Friss indulókra dongnék lépteink . . . A jóbarát velünk örül ma újra Az ellenség acsarkodik megint! Győzelmeink napján ünnepel minden nép, Kanton, Szófia zengi énekét, Dicső hajónk kemény visszhangja nemrég Az elnyomót Pékingben zúzta szét. j Nem örvendezne egy ország sem vélűnlk, Ha akkor nem megyünk rohamra mi... Barátainkkal boldogságban élünk, Tajtékzanak Nyugat bitangjai. LEVELEZŐINK ÍRJÁK Lakócsa délszláv község villanyt kapott 1952 október 25-e emlékezetes nap Lakócsa község délszláv dol­gozóinak életében. Ezen a napon gyulladt ki a községben a villany. A lakácsai dolgozók régi vágya valóra vált. Amit a múltban csak ígérgettek. azt pártunk és szeretett Rákosi elvtársunk vezetésével mi most valóra váltottuk. 1942-ben jártak a falunkban villamosítási ügy­ben. Azt ígérték Hcrthyék hogy a mi községünkben is kigyullad a vil­lany. A pénzt összeszedték és utána eltűntek, a viüa?iyról megfeled­keztek. Nem felejtették ezt el a lakácsaink. Megfogadták a villany­avatáskor, hogy beszolgáltatási kötelezettségük túlteljesítésével hálál­ják meg pártunknak és kormányzatunknak ezt a szerető gondoskodá­sát. De nemcsak Lakócsa község délszláv dolgozóinak házaiban gyulladt ki a villanyfény. A szomszédos Szentborbás községben is. Az elkövet­kezendő napokban pedig minden somogyi délszláv község kap villanyt már a szerelési munkák vége felé járnak. A dolgozó parasztok azzal' igyekeznek meghálálni pártunknak és államunknak, a szerető gondos, kodást, hogy az összes szántás-vetési és betakarítási munkát meg­gyorsítják. november 7-re 100 százalékra elvégzik, hogy munkájuk­kal is hozzájárulhassanak békénk megvédéséhez. Búzás András Lakácsa. „a gépállomás segített újításunk megvalósításában örömmel olvastuk a „Somogyi Néplapéból, hogy a darányi gépállomás az első a megye összes gépállomásai között. Példamutató, szorgalmas traktoristák dolgoznak, akik Jmíndig példamutatóan ki­veszik részüket a munkákból. Büszkék vagyunk mi, darányi dalgo zók a gépállomásunkra, arra, hogy az őszi talajelőkészítéssel a jövő évi termés biztosítását elsőnek végezték el. Én a laáí erdőgazdaság középrígóci üzemegységében dolgozom öt társammal. Nekünk is sok segítséget nyújtott munkánkhoz a gép­állomás. Azon gondolkodtunk több napon keresztül, hogyan tehet­nénk munkánkat, a nehéz fatönkök vagonbarakását újítással köny nyebbé. Az újítás terve meg is született. A bevezetéséhez két fo gaskerék hiányzott mindössze és máris megkezdhetjük a munkát. Azon gondolkodtunk, honnan vegyünk két fogaskereket. Eszembe ju­tott a gépállomás, bíztam a gépállomásban, mint szocialista szek­torban, hogy- segít az újítás bevezetésében és nem is csalódtam. A gépállomáson Kovács elvi őrs és Gelencsér elvtárs szívesen fogadtak, elmondtam nekik, hogy miért jöttem és segítettek. Az újítás sikerült és nagyiján megkönnyíti munkánkat, A lapon keresztül akarom megköszönni a gépállomás vezetősé­gének, hogy segítséget nyújtottak nekünk abban, hogy mi is még jobb eredményeket érhessünk el az újítás bevezetésével, FÜLÖP SÁNDOR Darány. Boldog jövő előtt állunk „Jobb szakembereket a hazának”, ez a néhány szó lelkesít ben­nünket. amikor kezünkbe vesszük a, könyvet és leülünk az iskola padjai közé. Nem volt könnyű az út. amelyet eddig megtettünk, most itt vagyunk a III. osztályban és néhány hónap . múlva kikerülünk az életbe, hogy tanulmányainkat felhasználhassuk, a szocializmus építéséhez. Soha el nem múló hálával tartozunk kormányunknak, hogy lehe­tővé tette számunkra a gondtalan tanulást. Tudjuk, hogy a kapitalis­ta társadalomban mint napszámos cselédek csavarogtunk volna, az or­szágban munkát keresve, éhezve, fázva, rongyosan.. Ma boldog jövő előtt állunk. Tanulással és munkafegyelemmel 'kell megmutatnunk, hogy hűek vagyunk a hazához és szeretjük azt. Osztályunkban van­nak jó eredmények. Különösen jó eredményt ért el Puskás Ferenc aki eddig mindig ötösre felelt. Vagy Molnár Zoltán,> aki ugyancsak ötösnél és négyesnél rosszabbra még nem felejt. Igyekszünk még jobb- eredményeket elérni, hogy jó munkánkkal résztvehessünk a szocia­lizmus megvalósításáért, folytatott harcban. Molnár Zoltán Csurgó FORDÍTSANAK GONDOT a VETÉSEK MEGÓVÁSÁRA SOMiOGYSIMONYIBAN A gondosan előkészített talaj, s az időben elvetett mag egyik fő biztosítéka a jövő évi termésünknek. Azzal azonban, hogy elvelet tűk a magot, nem szabad megelégednünk, mert a földbe vetett magnak — amelyik csírázni és hajtani kezd — nagyon sok ellensége van. Somogysimonyí községben például már évek óta pusztítja a ki­kelő gabonát a futrinka. A tanács még csak ott tart, hogy gondol­kodik, hol lehetne pusztítószert szerezni. A gazdák a pusztítószer hiánya miatt házilag irtják a kártevőket, de ez nem sok sikerrel jár. Jó lenne, ha a községi tanács rövid időn belül beszerezné a fut­rinka-irtószert és nagyobb segítséget nyújtana a gabonakártevők el­leni harchoz, BOKOR FERENC Scmogyszob. November: mezőgazdasági újítóhónap Ez év első kilenc hónapjában a i földművelésügyi minisztérium újí­tási osztályához benyújtott és elfoga- j dott újítások közül eddig ezernyolc- vanihét került gyakorlati alkalma­zásra a múlt év ugyanez időszaká­ban elfogadott és gyakorlatban is alkalmazott haszáznegyvenhat újí­tással szemben. Ezek az újítások máris sokmillió forintos megtaka­rítást jelentenek. A7 újítómozgalom állandó fejlő­dési mellett vannak azonban még hiányosságok is. A hiányosságon kiküszöbölése érdekében november­ben a gépállomásokon, kísérleti és tangazdaságban, valamint egyéb mezőgazdasági válMatná 1 újító­hónapot rendeznek, mezőgazdasági vállalatnál újító­tik be. Az újítóhónap alatt beadott javaslatokat az újítóbizottságok negyvennyolc óra alatt letárgyal­ják s azokat lehetőleg azonnal al­kalmazzák is. A dolgozókkal minde­| nütt ismertetik a jövő évi újítási I feladatterveket. Ezek a feiadatter- j vek irányt mutatnak az újítóknak arra, milyen kérdések megoldásá­val foglalkoznak. A gépesítés terén a fontosabb megoldandó feladatok: jobb gépkihasználás a téli gépjaví­tás, karbantartás és helyesebb megszervezése, gépösszekapcsolások, roncsgépek használhatóvá tétele. Törekedni keli továbbá olyan újí­tásokra, amelyek munkaerőmegta- karítással csökkentik az idénymun­kák nagy munkatorlódását. Nagy szükség van a balesetelhárí­tást biztosító újításokra is. Sok anyagot és pénzt lehet megtakarí­tani a jó munkaszervezésre vonat­kozó, valamint a házi építkezések­kel kapcsolatos újításokkal is. Ezeknek a feladatoknak a megöl- dására mozgósítja az újítóihónap a gépállomások, termelőszövetkezetek, kísérleti és tangazdaságok dol­gozóit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents