Somogyi Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-23 / 275. szám
1 (óit a (éli tetei SGinopvasza!ói Lalinka tsz A somogyaszalói Latinka tsz tagsága egész éven keresztül becsületes, szorgalmas munkát végzett. Egységesen kivették részüket a tsz tagjai a munkákból. Jó termést takarítottak be, szép jövedelemre számít a tsz minden tagja. Nagy gondot fordítottak az állatállomány növelésére és a takarmány biztosítására. Tudják azt, takarmányt. Jelentős takarmány- megtakarítást jelent és igen jó híz. lalásí takarmánynak bizonyult a siló. A tsz tagjai 450 köbméter silót készítettek, külön a sertések és külön a tenyészállatok részére. Ezenkívül még külön ároksilókat is készítenek, amelyekben a répafejeket silózzák le. Befejezték a „fehér arany“ sze- désí és betakarítási munkálatait is hogy egyik legjövedelmezőbb te ™, i, ,, rület az állattenyésztés fejlesztése I a lSZ *-a’Öai- A ->0 .íold gyapot szede- és növelése. Állataik részére j sét határidőre elvégezték, amely- már jóelőre biztosították a téli i nél közepes termést érték el. Fokozzuk sa begyűjtést., teljesítjük törvényes kötelezettségünket Sok községben a dolgozó pa- j vannak egyesek, akik spekulálnak, rasztok Ígéretet tettek, hogy no-j nem teljesítik a beadást, s ezzel vember 30-ra, a minisztertanács i hátráltatják a járás, a megye határozatában megjelölt határidőre tervüket mindenből túlteljesítik és elérik, hogy egyet’en hátralékos sem lesz a községben. Ráksi, Osztopán, Öreglak és még sok község példája bizonyítja, hogy a beadást túl lehet teljesíteni. Ezekben a községekben a tanács a pártszervezet irányításával időben ismertette a dolgozó parasztokkal a törvényt, alkalmazta a hátralékosokkal szemben a törvényes -szankciókat. Dolgozó parasztságunk nagyrésze megérti a beadás teljesítésének jelentőségét, mégis e.bbrejutását a versenyben. A járások helyezése a kukoricabeadásban: 1. siófoki, 2. kaposvári, 3. tahi, 4. fonyódi, 5. marcali, 6. barcsi, 7 csurgói, 8. nagyatádi járás. Burgonyabeadásban: 1. fonyódi, 2 siófoki, 3. barcsi, 4. marcali, 5. kaposvári, 6. csurgói, 7. tahi, 8. nagyatádi járás. Napraforgóbeadásban: 1. siófoki, 2. talbi, 3. fonyódi, 4. kaposvári, 5. marcali, 6. barcsi, 7. csurgói, 8. nagyatádi járás. SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1952, november 23. Osztopán dolgozó parasztsága 192 százalékra teljesítette a burgonyabeadási kötelezettségét Osztopán község dolgozó paraszt jai b. adási kötelezettségük túlteljesítésével harcolnak ötéves tervünk sikeréért. A község dolgozó parasztjai a mai napig kukoricából 146 százalékra teljesítették beadási tervüket. Szép eredményt értek el a burgonyabegyüjtésben, 192 százalékos tervteljesítésükkel mutatnak példát megyénk dolgozó pa rasztjainak. Egész évi Mzottsertés- beadásuknak 65 százalékos teljesítésénél tartanak. A községben érvényesült a kommunisták példamutatása. A tanácstagok valamennyien teljesítették beadásukat, egyetlen hátralékos sincs. Példájukat követte a dolgozó parasztság. Tanácsüléseken, gazdagyűléseken tettek a. .gazdáik felajánlást, állandóan bírálták a lemaradókat. Kassai Vendel 5 holdas dolgozó paraszt mindenből eleget tett az állam iránti kötelezettségének, majd felvételét kérte a termelőcsoportba. A község dolgozó parasztjai megfogadták: úgy dolgoznak, hogy november 30-ra egyetlen hátralékos .gazda se leg-yen a községben. Az őszi mélyszántás jelentősége mezőgazdasági termelés értékének ötéves tervünk végére legalább 55 százalékkal keli meghaladnia az 1949. évi mezőgazdasági termelés értékét. Ezt az eredményt a szovjet mezőgazdasági tudomány alkalmazásával, a talaj termelékenységének fokozásával, a magasabb terméseredmények biztosításával érhetjük ei. Ahhoz, hogy a talaj termelőképességének fokozását elősegítsük, ki keL küszöbölnünk elsősorban a munka, illetve a termés csökkentését célzó hibákat. Az őszi trágyázás után biztosítani kell a talaj termelékenységének fő feltételét, a tartósan mor- zsalékos, jószerkezetü talajt. Létre kell hozni a talajnedvesség megőrzésé;. Már most fel kell venni a küzdelmet a gyomok ellen és irányt kell venni a rovart kártevőit pusztítására. Ennek a munkának jó elvégzésénél legdöntőbb feladatunk az őszi mé yszánfás jó minőségű munkával történő, batáridő előtti befejezése. Itt rakjuk le az alapjait a jövő évi magasabb terméseredményeknek. Víljamsz, híres szovjet tudós szerint a mélyszántást minden körülmények között elöhán- tós ekével végezzük. Fordítsanak nagyobb gondot a versenyre, távolítsák el az ellenséget a nagybajomi erdőgazdaságból inou-nen aJaKua a nagyDajom erdőgazdaság. Sok nehézségeit kellett leküzdeni, amíg megerősödött. A múlt rendszeriben a tőkések m-m törődtek az erdőkkel, irtották, pusztították, de nem gondoskodtak az újratelepítésről. Az erdőgazdasághoz tartozó erdőterületek nagyon elhanyagoljak voltak, amikor az állam kezelésbe vette. Nőm voltak mérnökök, akik szakszerűen irányították volna az erdőgazdá'ko- dást. Ezeket a hibákat a dolgozó nép államának helyes irányításával orvosolták. Ma már erős és gazdag az erdőgazdaság. Közeli 20 ezer hold területen fekszik, van már képzett mérnök is. ■ A megalakulás óta több mirt 35 holddal gyarap'íották a csemetekertet, a jövő évben saját maguk biztosítják már a gazdaság facsemeteszükségletét. Ebben az évben 15 holdon új csemetekertet létesítettek. A fő irányt a fenyőfa termelésére fordítják, mert tudják, hogy országunk ebből a faféleségből szenved hiányt. Az ötéves terv végére kb. 800 hofidat erdősítenek. A gazdaságnak ebben az évben komoly gondot okozott a munkaerőhiány. Évi fakitermelési tervüket 76 % ra teljesítették. A lemaradást igyekeznek behozni és december 21-re 100 százalékra teljesíteni a tervet. A dolgozók közül sokan kiemelkedő eredményt értek el. Tóth Ferenc öttagú munkacsapata Mesztegnyőn 114 «százalékra, Farkas Imre csoportja 101.6 százalékra teljesítette tervét. Hiba, hogy az erdőgazdaság vezetősége és -a pártszervezet nem törődik a versennyel. A műm kaügyi előadó feladatának tekintik ezt. Van olyan csapat is, amely 100 százalékon alul teljesíti a tervet. Az üzemegységek közül Q legjobb eredményt a tapsonyi üzemegység dolgozói érték el, tervüket 94 százalékra teljesítették. Az erdőgazdaság betartja a csemeteültetési tervét is, a kiszabott tervet mind csemeteültetésben, mind pedig a magvetésből 100 százalékban elvégezte, őszi tölgymakkból hat vagon előirányzattal -szemben 26 vagonnal gyűjtöttek össze, így biztosították a magvetósi terv- teljesítést. Ebben az évben új módszereket alkalmaztak a gazdaságban. Az erdősítendő területet felszántják és éppen úgy megmunkálják. mint a mezőgazdasági növények talaját, ezzel^biztosítják, hogy a csemetéket gondosan ápolhatják, megmentik a felnövő' gyomoktól A nyár folyamán Kutason és feo- mcgysiimonyiban mintegy 30—30 holdon a csemeték, sorközeit traktoros tárcsával művelték, így a csemeték gyors fejlődésnek indultak. Vannak súlyos hiányosságok is a gazdaságban. A múlt rendszer le- vitézlett „urai” akadályozzák a gazdaság munkáját. Fejes István, Molnár Imre horthysta jegyzők lebeszélik a dolgozókat a munka versenyről. Neveltnek, ha versenyről van szó. Lebecsülik az új kádereket és akadályozzák a munkát. A pártszervezet távolítsa él az ilyen „szakembereket” a gazdaság ból, vonjanak be helyettük becsületes dolgozókat, akik szívügyüknek tartják a dolgozókkal való foglalkozást, a munkaverseny szervezését. A dolgozók közötti felvilágosító munkával szélesítsék ki a versenyt, hogy az erdőgazdaság maradéktalanul teljesíteni tudja a tervet. Készítsünk állatainknak jóminőségű silótakarmányt Az ötéves terv végére az állatállományunkat 57 százalékkal, az állati termékek hozamát pedig 35 százalékkal kell emelni. Ahhoz, hogy az állattenyésztési és állati termékek növelésének tervét túlteljesítsük, biztosítanunk kell iaz állatok részére szükséges takarmánymennyiséget. A silótakarmány egyike a legolcsóbb ée legtápértékesebb takarmányoknak. Az állatok sokkal jobb étvággyal fogyasztják, mint a szálastakarmányt és lényegesen jobban is értékesítik. Pl. ha kukorica- szárat, szalma, vagy száraz széna- féleséget etetünk állatainkkal, egy bizonyos mennyiség kárbavész, különösen a kukoricaszárnál, mintegy 30 százalék. A silótakarmány etetésénél a növényben lévő vitaminokat az állatok részére megmentjük, azokat tökéletesen fel tudják használni. A silőtakarmánnyal etetett tehenek a téli időszakban mindenkor ugyanannyi vitamint és karotint kapnak, mint amennyit a zöldtiakarmányozás ideje alatt. A sarjúnád, vadkender, sás, ku- koricaszár, burgonyaszár, törek, pelyva és általában a zöld gyomok és gazok jó silót képeznek. Takarmányainkat ezzel pótoljuk, az állatok részére a téli időszakban a vitamint biztosítjuk. Állami gazdaságaink nagyrésze megérti a siiózás jelentőségét. A somcgytarnóciai, marcali, nagybaráti állami gazdaságok fokozottan harcolnak a silózási terv teljesítéséért. A silótakarmány helyes fel- használásával a somogytarnóoai állami gazdaság tehenenként a fejési átlagát 12 literre emelte. Ezzel .szemben a balatoniboglári és az alsóbogiáti gazdaságnál, ahol a siló- takarmány etetésére nem fordítottak gondot a tehenészetben, a fejési átlag 4—5 liter között mozog. Nagyon helytelen az a' m'aradi felfogás, hogy csak a szarvasmarhák részére szükséges ,a silótakar- mány. Fontos a sertések, lovak és a baromfiak részére is. A sertések részére a silótakarmányt lehetőleg olyan takarmányokból készítsük, amelyek egymást könnyen kiegészítik, ennek megfelelően fehérjékben szegény takarmányokat a fehérjében gazdagabb takarmányokkal kell ösiszesilózni. Nagyon ajánlatos, különösen a mostani időszakban a nedves répaszelet, vagy felaprított takarmányrépával és 3 százalék melasszal, vagy 6 százalék párolt és megzúzott apró burgonyával silózni. A sertések silótakarmányát minden esetiben az úgynevezett hideg erjesztéses módszerrel készítsük el. Helyes, hogyha már a szopós malacoknak is adunk silótakar- mányt és korán szoktatjuk rá azokat. Négy hétnél idősebb malacoknál 10—20-—30 dkg. silót biztosítsunk naponta. A választott malacoknál, vagy fiatalabb süldőknél 0.5—1 kg, a 30—80 kg-0s süldőknél, vagy a kifejlett nagyobb sertéseknél 2—4 kg-ot etessünk, óvakodnunk kell azonban az előrehaladott terhes állapotban lérő kocáknál, a-z utolsó két hétben a vemhes kocákkal silótakarmányt egész kis mennyiségben, vagy egyáltalán ne etessünk. A isilóta- karmányt abraktakarmánnyal keverve etessük. Az egyszeri etetésre szánt abrakmennyiséget előzőleg a keverőkádban meleg vizzel forrázzuk le úgy, hogy a forrázásra használt . víz ne legyen több, mint amennyi a dara átnedvesíté- sére szükséges.-^*-lla.mí gazdaságainknál rendelet írja elő az e öhántós eke használatát. Ennek ellenére még vannak állami gazdaságok, ahol idegenkednek az előhántó alkalmazásától. Pl. a vései gazdaságban z előhántót annyira feltették, hogy az semmiféle munkát nem végzett. Amikor felelősségre vontuk a'helyszínen a traktorost, hogy az ekén lévő előhántót miért nem használja, azt válaszolta,'hogy nem bírja a traktor. Ez üres kifogás és vissza kell verni az ilyen helytelen nézeteket. A Szovjetunióban pontos kísérletekkel bebizonyították, hogy az előlhántós eke -— ha a csoroszlya az előhántó mögött, közvetlenül a Ifőíörzs elé van szerelve — lü—15 százalékká., kevesebb vonóerőt igényel, mint ugyanaz az eke előhántó nélkül. A mélyszántás alkalmával az eke a talajt megforgatja, meglazítja, így az őszi és téli csapadékot könnyen befogadja és jobban megőrzi. Az őszi mélyszántást bo- ronálni nem szabad, hogy a. barázdákká; is .megfogjuk a "téli havat. Csak a ló őszi mélyszántással védekezhetünk hatásosan az aszály ellen. Az őszi mélyszántott területen nagyon hasznos munkát végez a fagy is. A hantokban lévő víz megfagy és szétrepeszti, lazítja, morzsássá alakítja a talajt, ami elősegíti a tavaszi morzsalékos magágy előkészítését. A talaj gyomosodása elleni harc legjobb fegyvere az őszi mélyszántás időben való jó elvégzése. A szántat!,an földben ősz- szei a gyomnövények magot kötnek. (Hélszab, repcsényretek stb.) A felnőtt évelő gyomok (tarackbúza, csorboka, búzavirág stb.) földalatti hajtásaikban az őszi mélyszántás nélkül megerősödnének. Ha ezeket a gyomnövényeket ősszel nem pusztítjuk el, vagy legalább fejlődésükben nem gyengítenénk, úgy tavasszal különösen a nem kaipásnövényeinknél a nagytömegű gyom a kultúrnövények fejlődését hátráltatja, a talajban lévő nedvességet és tápértékét elszívja, feléli. De ,a kapásoknál is jóval nehezebben boldogulnánk, több munkával és költséggel tudnánk csak a gyomnövényekkel a küzdelmet felvenni, ami ugyancsak nagyban hozzájárulna a gyengébb terméseredményhez. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a növények betegségei gyakran komolyabb mértékben megfertőzik a tarlómaradványo- kát, a gyomokat- Az őszi mélyszántás a betegségek mégsemmisí- tésével nagy szerepet játszik. A, rovarok, ádati kártevők nagyrésze elpusztul az őszi mélyszántás alkalmává:. A szántásnál felszínre kerülő csimaszok (pajor, drótféreg stb.) egyrészéí az eke után a madarak, másik részét az eső, fagy pusztítja el. ^llarni gazdaságainkra az őszi mélyszántás -munkáinál még nagy feladat vár. Több «int 13 ezer kát. holdat kell cmélyszánta- ni. Ebből közel 60 százalék van elvégezve, ami azt mutatja, hogy állami gazdaságaink dolgozóinak. minden percet ki kell használniok, hogy a mélyszántást bevégezzék. Nem mindegy, hogy az őszi mélyszántást mikorra fejezzük be. Szovjet kísérhetek arról tanúskodnak, hogy az egy hónappal későbben végzett mélyszántott, azonos tulajdonságú talajviszonyok mellett hektáronként 1—2 mázsával kevesebb termett, mint az egy- hónapipa! előbb elvégzett mély - szántott talajban. A megyében három állami gazdaság fejezte be a mélyszántást.- Súlyosan lemaradt a marcali, alsó-- bogati és a ladí gazdaság, ahol mindössze 15—20 százalékig végezték el az őszi mélyszántást. Az őszi mélyszántás minőségi: munkája biztosítéka a jobb termés elérésének. Nagy gondot kell fordítanunk a szántás mé ységére. Ipari növények alá általában 25— 27 cm-re szántsunk, tavaszi gabo- na alá 22—25 cm-re. A mélyszántásnál ügyelnünk kell a káros barázdafenék kialakulására, éppen, ezért minden évben változtassunk a szántás mélységén 1—2 cm-t. Á.- lami gazdaságaink vezetői gyakran ellenőrizzék a mélyszántás: mélységét és a minőségi munkát. ^1! ami gazdaságaink jó mun- ' kárukkal, példamutatásukkal biztosítsák élenjáró szerepüket a szocialista mezőgazdaság fejlesztésében, magukkal kell, hogy ragadják termelőszövetkezeteinket és egyéni dolgozó parasztságunkat az őszi mélyszántás határidő előtti elvégzésénél is. Ma már a gépállomások sűrű hálózata lehetőséget ad minden termelőszövetkezetnek és egyéni dolgozó parasztnak, hogy kövessék az ál ami gazdaságokat a magasabb terméseredményekért folyó harcban. A tervek teljesítése, az államiránti beszolgáltatási kötelezettség törvény. Ahhoz, hogy ezt maradéktalanul teljesítsük, ;1- etve túlteljesítsük, már az indu- ásnál kell biztosítanunk ennek alapfeltételeit. Ha időiben, jó minőségi munkával végzik el állami gazdaságaink az őszi mélyszántást és a minisztertanács határozata szerint határidőben a növényápolás munkáit, akkor megteremtették a élhetőségét annak, hogy terveiket mindenben teljesíthessék. Köncz István Állami Gazdaságok Trösztje Meg!*e dődött a sele Hjehénh« laJrsi akció Kormányzatunk a telbénhízla’á- j ződtető napon kiselejtezett tehe- si akció szerződéskötését a mai | nét hajtsa fel. nappal indította be. Szerződni le hct a F. M. Selejtező Bizottsága által kiselejtezett tehenekre. Feltételek a következők: a szerződéskötéskor 600 forint hízlzlásí előleget kap minden szerződtető gazda. Leszál ítási idő a szerződés megkötésétől számított 3 hónap múlva, előre meghatározott hónapban. A szerződés minden lekötött tehén után mentesíti a gazdát 150 liter tejbeadási kötelezettség alól. A szerződéskötés az üsző- és tinószerződtetésekkel egyidőben történik, tehát minden gazda, aki ezen akcióiban részt kíván venni, a községi tanácsnak megküldött és a tanács által kifüggesztett szerSomogymegyei Állat- és Zsírbegyüj’íő Vállalat,