Somogyi Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-04 / 259. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1952 november 4. A. J. Visinszkij elvtárs beszéde a koreai kérdésről az ENSZ-közgyalés politikai bizottságának október 29-i ülésén New-York. (TASZSZ.) Visinszkij elvtárs beszéde további során rámutatott, hogy az amerikai parancsnokság több hónapon át az intézkedések egész rendszerét alkalmazta a koreai hadifogolytáborokban, hogy terrorizálja a hadifoglyokat és arra kényszerítse őket. hogy hazatérésükről lemondjanak. Ezzel egyidejűleg az amerikaiak a tárgyalások során továbbra is ragaszkodtak a hadifoglyok ismételt ,megkérdezéséhez” és „rostálásához”. A Szovjetunió képviselője idézte a Nemzetközi Vöröskereszt Bizottság jelentését azokkal a véres eseményekkel kapcsolatban, amelyek 1952 februárjában és májusában a Kocsedo-szigeti hadifogolytáborban lezajlottak. A beszámoló elmarasztaló ítélet az amerikai parancsnokság fölött, mely fegyveres erővel akarja kicsikarni a hadifoglyoktól a beleegyezést, az amerikai hatóságok jogtalan követeléseihez. Ilyen terrorkisérlet történt többek között ez év február 18-án is, amikor felfegyverzett amerikaiak azért támadták meg a kocsedoszigeti hadifogolytábort, hogy megakadályozzák a hadifoglyok átadását a koreai-kínai feleknek. Visinszkij elvtárs a továbbiakban ismertette azt a megrendítő felhívást, melvet a néphadsereg fogságbáesett harcosai Kocsedo-szigetéröl intéztek a világhoz. A felhívás vitathatatlan tényeket sorakoztat fel, melyek bizonyítják, hogy az amerikai fogságban lévő koreai és kínai katonákkal állati módon és rendszeresen kcgyetlenkednek. — Acheson urat mindezek az ese mények nem hozzák zavarba — folytatta Visinszkij elvtárs. A hadifoglyok kényszerű fogságban tartását, a tiltakozó hadifoglyokkal szemben alkalmazott szörnyű bánásmódot Acheson természetesnek, törvényesnek, sőt emberiesnek próbálja feltüntetni. — Mindezek az események még egy kétségtelen tényről, a koreai- kínai hadifoglyok körében uralkodó mélységes egységről, a hadifoglyok bátorságáról és hősiességéről tanúskodnak. Ezt nem törhetik meg azokkal a drákói intézkedésekkel sem, amelyekkel 'hazájuk elárulására próbálják kényszeríteni a koreai és kínai hazafiakat. — Senki, így Acheson úr sem tud egyetlen bizonyítékot sem felhozni arra. — mondotta a továbbiakban Visinszkij elvtárs —, hogy a nemzetközi jog és a nemzetközi gyakorlat megengedné-e a kényszerű „rostálást”, amely arra irányul, hogy megakadályozza a hadifoglyokat hazatérési joguk és lehetőségük megvalósításában és érvényesítésében. Visinszkij elvtárs ezután a tények egész sorával bizonyította, hogy az amerikaiak állásfoglalása nemcsak a nemzetközi jog és gyakorlat alapelveit tiporja lábbal, de tarthatatlan erkölcsi, politikai és ■jogi szempontból is.-— A hadifoglyok kicserélésének kérdése — folytatta1 — az egyetlen akadály a koreai kérdés békés rendezésének útján, az egyetlen akadály annak útjában, hogy megszűnjék az immár több mint két esztendeje tartó koreai háború, amely annyi nyomorúságot és szenvedést hozott. — Á hadifoglyok kicserélése kérdésének nyugodt és tárgyilagos megvitatása meggyőz a koreai és kínai fél álláspontjának teljesen igazságos voltáról. Minden békés és jóakarata embernek támogatnia kell ezt az álláspontot, mert megnyitja az utat. a koreai háború mielőbbi megszüntetése, a koreai kérdés békés megoldása terén. — Az Egyesült Államok által előkészített határozati javaslat, amelyhez a koreai háborúban résztvevő több ország küldöttje csatlakozott, nem felel meg ennek a követelménynek. fizt a határozati javaslatot, mint egyáltalán nem kielégítőt, el kell utasítani. — A koreai helyzettel kapcsolatos sok fontos kérdés közül, nem kis jelentőségű Korea egyesítésének és újjáépítésének kérdése. Az e probléma megoldásának elősegítésére létesített bizottság nem birkózott meg feladatával, megmutatta, hogy teljesen alkalmatlan és képtelen olyan fontos feladat megoldására, mint Korea egyesítésének és újjáépítésének elősegítése. — Világos, hogy a koreai kérdésben a főfeladat a háború befejezése, az, hogy elérjük a koreai kérdés békás rendezését. A lengyel küldöttség által előterjesztett javasltatok teljesen megfelelnek ennek a követelménynek: akcióprogramra ct jelentenek a legfontosabb, legfőbb kérdésnek, a koreai háború és béke kérdésének hatékony megoldása érdekében. A Szovjetunió javaslata a koreai kérdés békés rendezésére Négyórás beszéde végén Visinszkij elvtárs ismertette a Szovjetunió határozati javaslatát, mely a következőképpen hangzik: „A közgyűlés, miután megvizsgálta a Korea egyesítésével és újjáépítésével foglalkozó bizottság jelentését. szükségesnek tartja, hogy bizottságot létesítsenek a koreai kérdés békés rendezésére, a közvetlenül érdekelt felek és más államok — köztük a koreai háborúban részt nem vett államok — részvételével. Az említett bizottságnak tegyék feladatává, hogy haladéktalanul tegyen intézkedéseket a koreai kérdés rendezésére, Korea egyesítésének szellemében. Az egyesítést maguk a koreaiak hajtják végre, az említett bizottság felügyeletével.” A siófoki járás békeharcosainak küldöttválasztó értekezlete Dr Andrea Andreen az amerikaiak baklériumháborújóró! HELSINKI. (TASZSZ.) Dr. Andrea Andreen, a stockholmi kór- házigazigatóság központi klinikai laboratóriumának igazgatója, aki tagja volt az amerikaiak koreai és kínai baktériumháborúját kivizsgáló nemzetközi tudományos bizottságnak, Finnországba érkezett és november i én előadást tartott a helsinki egyetemen a nemzetközi fudományos bizottság munkájának eredményeiről. Adreen asszony a nemzetközi tudományos bizottság által kiderített számos tényen keresztül mutatta be, hogyan alkalmazzák az amerikai intervenciósok a bakté- riumifegyvert Korea és Kína népe ellen. Az, ami ma Ázsiai népeivel történik — mondotta —, holnap megtörténhet Európában is, ha nem mozgósítjuk harcra az embereket a baktéríumháború és általában a háború ellen. A beszámoló után koreai doku- me.ntumlfilmet mutattak be az amerikaiak koreai baktériumhábo- rűjáról. Az Uruguayi Kommunista Párt R \r MONTEVIDEO. (TASZSZ.) Az Uruguayi Kommunista Párt Központi Bizottsága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának közeledésével kapcsolatban külön-nyilátkozatot ’ tett közzé, amelyben hangsúlyozza: Az uruguayi munkásosztály és az egész uruguayi nép azzal fogadja- a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35, évfordulóját, hogy még fokozottabban harcol a békéért és a nemzeti felszabadulásért. A szocializmus hatalmas országának dicső születésnapján minden népnek, köztük népünknek is, az a kötelessége, hogy fokozza a harcot a háború ellen, a nemzeti felszabadulásért, békeszerető kormány megalakulásért. A francia dolgozók küzdenek a demokratikus szabadságjogokért PÁRIZS. (TjASZSZ.) Fökozódík a francia dolgozók harca Le Léap és a Köztársasági Ifjúsági Szövetség négy vezetőjének kiszabadításáért, valamint a reakciónak a kommunista képviselők mentelmi joga elleni mesterkedései, ellen. Saint-Nazaite, Lj.lle, Suresnes, Pontoise, Roün és más városok sok vállalatánál tiltakozó sztrájkokkal tüntettek a dolgozók a demokratikus szervezetek vezetőinek jogtalan üldözése ellen. A „T Humanité" közölte kiváló művészek és tudósok egy csoportjának az ország polgáraihoz intézett felhívását, amely a harc fokozását követeli a kormánynak a köztársasági szabadságjogok elleni merényletei, valamint a szociális és politikai jogaikat védő i dolgozók elbocsátása éllen. A fel- J hívást többek között aláírta El mond Vermeil, Jean Maiion pro fesszor, Jean Paul Sartre ismer burzsoá író, Claude Bourdet újság író és mások. Alain Le Léap védelmére kel sok Force Ouvrierehez és CFTC ibez /Keresztény Szakszervezet tartozó szákszervezeti szerkezet valamint több város szociálist: polgármestere és más burzsos pártok képviselői. Nyugatnémet dolgozók küldöttségei követelik az össznémet megbeszélések folytatását BONN. (ADN.) A vesztfáliai Rünthe, Ahlen, Kamen, Werl. Hamm és Werde dolgozóinak húsz küldötte a napokban határozatokat adott át Ehlers szövetségi gyűlési elnöknek, amelyben megegyezést követelnek a Német Demokratikus Köztársaság kormányával és követelik a német egység helyreállítását. A werderi bányamunkástelep "lakosai határozatban követelték, hogy alakítsanak szövetségi gyűlési küldöttséget és az folytassa az össznémet megbeszéléseket a népi kamara képviselőivel. Ahleni nők és anyák felhívták a szövetségi gyűlési képviselőket, hogy teljesítsék a nép akaratát és ne ratifikálják a háborús különszerződést. Kamen lakosai ugyancsak Bonnban átnyújtott határozatukban követelték, hogy ne fegyverkezésre fordítsák a dolgozok adófilléreit, hanem inkább a legnyomasztöbb ínség elhárítására. Az amerikaiak ismét barbárul bombázták Észak-Korea lakóterületeit Phenjan. (TASZSZ.) Október 31- én reggel négy órakor hét amerikai repülőerőd támadást intézett Dél-Phenjan tartomány Tedon járásának lakott helységei ellen és nagymennyiségű különböző nagyságú bombát dobott le. A támadás következtében több mint nyolcvan ember meghalt vagy megsebesült, sok parasztház elpusztult. November elsejéről másodikára virradó éjjel az amerikai légierő ismét barbárul bombázta Phenjant és környékét. A támadás során 310 különböző nagyságú bombát dobtak le. A békés lakosság körében sok az áldozat. 1 Lelkes esemény színhelye volt vasárnap a siófoki Fogas-vendéglő étterme. Itt tartották meg küldött választó értekezletüket a siófoki járás békeharcosai. Az emelvényen sok virág, s nagyjaink arcképei voltak elhelyezve, mögötte 'Sztálin elvtárs bölcs szavai hirdették: „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke meg. őrzésének ügyét és végig kitartanak mellette.” Az elnökségben a járás legjobb békeharcosai, sztahanovistái, kiváló dolgozói foglaltak helyet. A békeküldött-váiasztó értekezletet Vértes Imre elvtárs nyitotta meg, az ünnepi beszámolót Petrus László elvtárs tartotta. — A bécsi kongresszus jelentősen különbözik a békehareosok eddigi nemzetközi találkozóitól — mondotta.— Becsbe hivatalos minden olyan szervezet, amely többre becsüli a békét a háborúnál. Bécsben várnak minden olyan férfit és nőt, aki szereti gyermekeit, félti otthonát, legyen bármilyen nyelvű, vallású, bármilyen színű, valljon bármilyen világnézetet. — Majd a kapitalista országok dolgozóinak békeharcairól beszélt és a hős koreai népről, akik fegyverrel a kézben harcolnak a békéért. Ezután a hazánkban egyre szélesedő békemozgalmat ismertette Petrus elvtárs. azt, hogy a becsületes dolgozók milyen nagy lelkese, déssel készülnek a Hl. Magyar Békekongresszusra. — A kisgyűlé- sek .előadói, felszólalói egyember- ként nyilvánították ki mindany- nyiunk közös akaratát; küzdünk azért,' hogy ne válhassak valóra a háborús uszítok gonosz terve. Sok tízezer dolgozó mondta el, hogy mennyire gyűlöli Titót és bandáját, akiket Washington' urai azzal bíztak meg, hegy hátbatámadják a népi demokráciák országait — mondotta. — A küldöttválasztó kisgyűléseken azt is számbavettük, hogy ország- építő munkánk milyen erőforrást jelent a békéért küzdő népek harcához. A siófoki járás dolgozói példás munkájukkal felsorakoztak a békéért küzdő népek közé. A Hajózási Vállalat tervét globálisan 120 százalékra, a siófoki MÁV forgalmi és szertári dolgozók 110 százalékra teljesítették tervüket. De az ipari munkások mögött nem maradiakéi a mezőgazdasági dolgozók sem. A járás gabonabeadási tervét 106, kukoricabeadását 92, napraforgóbeadását 92. burgonyabeadását pedig 96.5 százalékra teljesítette. a lemaradást november 5-ig még teljesítjük. — A küldöttválasztó kisgyűlések után ma újabb állomáshoz értünk. Dolgozzunk úgy, hogy kongresszusi küldötteink a III. Magyar Békekongresszuson még jobb munkáról adhassanak számot — fejezte be beszédét. A beszámolóhoz elsőnek Stire Károly, a balatonkiliti gépállomás traktoristája szólott Hozzá, elmondta: november 7-i felajánlását, hogy őszi tervét 120 százalékra teljesíti, a békeküldöttválasztó értekezletre valóra váltotta. Az értekezleten ismételten megfogadta, hogy november 7-ig 130 százalékot ér el. Kazó Ferenc elvtárs arra-hívta fel a figyelmet, hogy gondosan fontolják meg, kit választanak küldöttnek, mert csak a legjobb béköharcosokat érheti ez a megtiszteltetés. Kocsis József né, a balato «újhelyi állami gazdaság tehenésze elmondta, hogy a békét még jelbb munkájával akarja megvédeni. Szauer Károly elvtárs. a Villamosművek dolgozója arra hívta fel a figyelmet, hogy ne becsüljük le az ellenség erejét, de a győzelem biztos tudatában indül. junk harcba a béke megvédéséért. Selmeczi Lászlóné Siófokról arról számolt be, hogy a szülői munkaközösség hogyan segíti a békeharcot. — Olyan ifjúságot segítünk nevelni, amely bátran kiveszi részét a szocializmus építéséiből. Márton Istvánná balatonszemesi MNDSZ-asszony elmondta. hogy községük békeharcosai azt üzenték: 102 százalékos burgonya, 125 százalékos tengeribeadásukkal vették ki részüket a • békéért vívott harcból. Dr. Csongrádi Béla elvtárs elmondta, hogy az orvosok legfőbb kötelessége, harcolni a betegségek megelőzéséért. Mi nem. háborúban elsatnyult, hanem békében feine, veit egészséges gyermekeket akarunk — mondotta. Papp Józsefné, a siófoki MSZT- szervezettől arról számolt be, hogy azzal készülnek a ibékekongresszus- ra, hogy minél több dolgozót vonnak be a szervezetbe. Váss Imre elvtárs, a Délbalatoni Húsipari Vállalat dolgozója, büszkén mondotta el. hogy november 7-i felajánlásukat 110 százalékra teljesítettek. Horváth Ferencné háztartásbeli dolgozó Ságvárról. 'beszámolt; úgy készültek a járási küldöttválasztó értekezletre, hogy erre a napra a község kukoricabeadási tervét is 102 százalékra teljesítette. Lidit Miksa hadirokkant e'mondta, hogy legjobban ők tudják, hogy mit jelent a háború. Elmondta, hogy négy fia van, akiket szívesen küld a néphadseregbe a békét megvédeni. Gombos Istvánná siófoki MNDSZ- asszony ezt mondta: négy apró gyermekem van, szabad• országban szültem őket, szabad országba;« is- akarom felnevelni, ezért mindenütt bátram kiállók a béke védelméért. Állandóan tanulok, hogy gyermekeimet is a szocializmus 'bátor harcosaivá . neveljem. Sipos Béla elvtárs. az általános iskola igazgatója szintén arról számolt be, hogyan nevelik az ifjúságot a béke harcos katonáivá. Tö- rekes Ferenc elvtárs. a járási párt- bizottság nevében üdvözölte a járási békeküldöttválasztó értekezletet. rámutatott, hogy nagy megtiszteltetés ezen az értekezleten részt venni, beszámolni az egész járás előtt, hogy a községek, üzemek, tszcs-k dolgozói hogyan állták meg a helyüket a békeharcban. A küldöttválasztó értekezletet sok község, üzem dolgozói táviratban köszöntötték, s a járás legjobb ■békeharcosainak az elkövetkezendő időben még sikeresebb munkát kívántak. A felszólalások közben egy- szercsak mindenki a bejáratra figyelt. Néphadseregünk küldöttsége üdvözölte az értekezletet. A küldöttek szeme szeretettel pihent meg a; fegyelmezetten bevonuló fiaikon, békénk védelmezőin. Utánuk lelkes pirosnyakkendős úttörők hozták el az értekezletre üdvözletüket, s virágcsokrokkal kedveskedtek a legjobb békeharcosoknak. A küldött- választó értekezlet részvevői felÁll- va, lelkes, ütemes tapssal viszonozták az üdvözléseket. A hozzászólások után következett az értekezlet egyik legfontosabb eseménye: a küldöttek megválasztása a III. Békekongresszusra.. Mindenki érezte, hogy ilyen nagy megtiszteltetés csak a legjobb bé- keharcosokat illetheti. Három küldöttet választottak: Molnár Józsefné ádándi tszcs-tagot, akinek 8 gyermeke van, becsületes munkát végez, 140 munkaegységet szerzett. Szabó Margitot, az Ásványolaj Vállalat szakmunkását azért választották meg küldöttnek, mert állandó 120 százalékos teljesítményével bizonyította be, hogy 'harcol a békéért. Borsicki Lászlőnét, a siófoki békebizottságok titkárát pedig azért, mert jó munkát végzett annak érdekében, hogy a siófoki bé- kebizottságok valóban aktivan kivegyék részüket a békéért vívott harcból. A küldöttek nevében a oiza'mat Szabó Margit békeharcos köszönte meg és megfogadta, hogy a TIT. Magyar Békekongresszuson beszámolásaik mindazokról az eredményekről, amelyeket a siófoki járás dolgozói elértek. Az értekezlet részvevői ezután lelkeshangú táviratot küldtek a magyar dolgozó nép legelső békeharcosának, szeretett vezérének, Rákosi elvtársnak, miközben lelkesen felállva, ütemes tapssal éltették 'Sztálin és Rákosi elvtársakat. Végül az értekezlet valamennyi részvevője együttesen vonult ki a szovjet hősök tiszteletére állított emlékműhöz, hogy koszorújukkal fejezzék ki hálájukat, szereteteket a szovjet nép, s az elesett harcosok iránt.