Somogyi Néplap, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-25 / 251. szám

Szombat. 1952 október 25. SOMOGYI NÉPLAP 3 Jy tj Lett tvuldorm ßetteze Qézátié . . . A kora hajnali órákban Icupá- ml a vállukon, fiatal lányok s asszonyok mennek az úton. Színes ruhájuk tarkán virít, kezükben ele. mózsiás kosarat visznek, a falutól át lálométerre lévő földre mennek kapálni. 1913 nyár eléje, van. tikkadt, for­ró meleg üli meg a porlepte tájat. A növények szomjasan várják az életet adó esőt. Az út egyik oldalán .a földbirtokos kiterjedt, hatalmas parcellái terjeszkednék, másik ol­dalon Cseresnyés János 50 holdas hidak, Fass János és a falu töb~oi kizsákmány dóinak földjei terülnek ■d. Érre a földterületre igyekszenek ■dolgozni. Az asszonyok halkan be­szélgetnek, $ többen felvetik azt, meddig lesz ez így, hogy a más földjét dolgozzák, éhezve, rongyo­san. s kinek testvéret kinek férje pusztul a frontefti, idegen érdeke, kért. Az asszonyok között van JBencze Gézáné is, férjét a fasiszta háború ragadta el, úgy ment el tőle, hogy még d sem búcsúzhatott, s 19UU-ben közölték vele a szomorú hírt. férje eltűnt, három gyerme. kével egyedül maradt. í assan teltek a napok a ne­héz robotban, s Bencze Gé­záné, hogy gyermekeinek biztosítsa a megélhetést, hol az egyik, holla másik iharosberényi hutákhoz ment el éhbérért dolgozni. Mintha ólom­lábakon járna az idő, amelynek vasfoga lassan szétmarta a fasiszta- hordák vasépítményét, s egy szép napon híre érkezett a faluba annak, hogy menekülnek a fasiszta csapa, tok, s velük együtt a földbirtokos és a nagyobb kulákok is. S egy szép reggel arra ébredt a falu dolgos népe, hogy új, de mégis kedves ■arcokat látnak: megérkeztek a köz­ségbe az első szovjet katonák, ha­mar megtalálták a falu dolgozói­nak szívéhez vezető utat, hol egyik, hol másik dolgozó gyermekét fog­ják ölükbe, csalogatják, simogat­ják. A maguk családjáról köveset tudnak. Úgy ölelik magukhoz a kis apróságokat, mintha a sajátjuk len­ne. A feldkabadulással új élet kö- szöntött be a faluba, meg- alakidt a párt, s hívó szavára ugyan úgy, mint az ország minden területén. Iharosberényben is mun­kára lendültek a dolgos kezek, meg­indult a szántás-vetés nehéz mun­kája, a párt irányításával a föld­osztás, s a dolgozó parasztok végre valahára hozzájutottak ezeréves jussukhoz. Kemény, munkával terhes évek következtek. Volt mit újjáépíteni, rendbehozni. Könnyű szívvel, vidá­man dolgoztak a falu lakói, a ma­guk életét kovácsolták, s ebben a munkában szoros egység teremtő­dött meg a falu dolgozó parasztjai között. A faluba lassan visszaszivá­rogtak a náci hordákkal elmenekült kidák és egyéb ellenséges elemek, s igyekeztek megbontani a falu ki­alakulóban lévő egységét. A párt a dolgozók segítségével minden eset­ben leleplezte aljas mesterkedé­süket, s megmutatta a dolgozó pa. rasztságnak a felödés útját. 1 919-ben új hang veri fel a falu csendjét, traktorok ér­keznek a faluba, hogy könnyebbé tegyék a parasztok számára a mun­kát. Mint kedves zenét, hallgatják a falu dolgozói a traktorok hang­ját, hisz új életet hozott a falu dolgozói számára, a munkásosztály ajándékaképpen könnyebbé válik a szántás-vetés nehéz munkája. Előbb kevesen, majd egyre tób- ben igénylik a falu dolgozói részé- női a Ngépi munkát. Megszűnik az idegenkedés a gépek iránt, ■? meg­szokottá válik a faiu dolgozóinak a traktor dübörgése. 1952 tavasza van. Az erdőgazda­ság földje mellett a traktorállomás gépe hasít széles barázdádat Ben­cze Gézáné ekkor még az Erdőgaz. cárságnál dolgozott. Vontatóval hordták a trágyát az Erdőgazdaság földjére, s egyre többször merült fel benne az a gondolat, hogy trak. torista lesz. S ez év őszén elgon­dolását valóra is váltotta, az iha- rosberényi gépállomásra került dolgozni. Az egyszerű szőke asszony csendesen mondja el, hogy bizony első nap már traktorra ül­tették. „ügy markoltam a kor­mányt, hogy szinte belevórósödött a kezem, de estére már kapcsolni is tudtam” — mosolyogja el magát. '— Most meg itt vagyok a csolconya- visontai női traktoros-iskolán, hogy képzett traktorosként kikerülve se. gítsem a dolgozó parasztok harcát a magasabb terméseredményekért. Tanítómtól, Horváth Károly elv­társtól, — akitől olyan sokat ta­nultam — az iskola elvégzése után a munkában szeretném lehagyni, ö 220 százalékra teljesíti normá­ját. Három elemi iskolát jártam, ne­hezen, de megbirkózom a tanulás, sál. Harpacker József né szintén az iharosberényi gépállomásról került az iskolára.. — Nekem traktoros a férjem, sokat kijártam hozzá, s hát megtanított a férjem a traktor ve­zetésére. Nagyon megszerettem a gépet. Égyütt akarok a férjemmel dolgozni és versenyezni is. Szekér Éva Lengyeltótiból, de a megye minden községéből vannak itt lányok, a női traktoros iskolán. 11 angos a volt gróf Széchenyi. 1 féle kastély, szórakozva ta­nulnak a fiatalok, idősebbek egya­ránt. Dicsekedve mondják el a ha­talmas fákkal körülhatárolt, udva­ron. hogy első nap a traktor szer. kezeiével ismerkedtek meg, de rövi­desen a gyakorlatban is megtanul­ják a traktorvezetés, de a szerelés munkáját is. Tudatában vannak a női traktoros-iskola hallgatói azzal, hegy pártunk mindig több és több gépet ad a mezőgazdo.sá,gnak. s ezekhez a gépekhez képzett trak­torosokra van szükség. Beszéltek nekünk arról, hogy ez férfimunka — mondja Harpacker elvtársnő — de mi megmutatjuk, hogy mint az élet minden területén, mi nők, itt is megálljuk a helyünket. H* Távolítsák el az ellenséget a juti Alkotmány tszcs-bő! PROPAGANDISTÁK TAPASZTALATCSERÉJE * Hogyan készülök fel az SZKP története I. éves konferenciavezetésre A juti Alkotmány termelőcso­port 27 tággal, 346 hold földön gazdálkodik. A nyári munkákat időben, a párt és a kormány hatá­rozata szerint végezték el. Búzá­ból és rozsból holdanként 12 má­zsát takarítottak be. Az állam iránti kötelezettséget gabonából 110 százalékra teljesítették. A nyár vé­gén és különösen az őszi munkák megkezdésekor azonban nagyfokú lazaság állott be. A balatonkiliti gépállomás időben elvégezte a talaj­előkészítést, de a csoport elhanya­golta a vetést. Eddig mindössze 20 hold rozsot és 25 hold ősziárpát vetettek, búzából pedig egy szemet seih, holott 100 hold van előirá­nyozva. Amikor jó idő volt, azért nem vetettek, mert „száraz a föld”, ha eső esett, akkor arra hivatkoz­tak, hogy „nem szabad a földre menni, mert sáros”. Ez az ellensé­ges hangulat úrrá lett a cSopoiTon. Hasonlóan elhanyagolták az ősziek betakarítását is. A hét hold Burgo­nyából még semmit sem szedtek-fel. A 75 hold kukorica törésével fa vissza vannak. Az egyéni gazdák­nak adtak ki 15 hold kukoricát sze­désre. ősziekből az állam iránti kötelezettséget sem teljesítette ed­dig a csoport. Burgonyából és ku­koricából egyetlen mázsát sem ad­tak be. A baromfi- és tojás-, vala­mint a hízottsertésbeadással is elmaradtak. A csoportba befurakodott kulák- társaság fertőzi, bomlasztja a cso- portot. Eltűrik, hogy olyan egyé­nek élősködjenek a csoportban, mint Halasi Orbán, akinek a fele­sége kulák. Bent van a csoportban még most is Győrfi Gyuláné ku- lákasszony, akinek 28 hold földje volt és 8(100 négyszögöl földjét egyénileg művelteti.' Győrfiné az idén három hold ku­koricáját Kojdi Gyula négy holdas dolgozó paraszttal műveltette ne­gyedében. S három hold kukorica háromszori ekézéséért 1O0 forintot, 51 mázsa kukorica befuvarozásá- ért egy mázsa csöveskukoricát adotí Kojdi Gyulának, de ezt is akkor mikor Kojdi Gyula a tanácshoz ment panaszra. A járási tanács mezőgazdasági osztályát felelősség terheli, mert nem figyelt fel az egyre inkább növekvő hibákra, amelyek a cső portban vannak. De a járási párt- bizottság sem nyújtott kellő segít­séget a csoportnak, amit bizonyít az is, hogy nincs a csoportban párt Szervezet. így azután az ellenség nyugodtan végzi aknamunkáját. A járási pártbizottság a legsürgőseb­ben vizsgálja meg ezt a kérdést és távolítsák el a csoportból az el­lenséget, hogy megjavuljon a munka. Javítsák meg a munkát a 44\3. számú építkezésnél Hatalmas lendülettel halad a munka a 44/3. Építőipari Vállalat­nál is. A vállalat a harmadik ne gyedévi tervét 119 százalékra tel jesítette. Ebihez nagymértékben hozzájárul, hogy Farkas József és Nagy János építésvezetők betart ják a párt- és a kormányhatáro­zatokat, a dolgozóknak előre ki­adják a havi munkaterv-előírány- zatot, így a dolgozók már előre tudják, hogy mit kell a következő hónapban elvégezni. Tudják azt is, hogy mennyi lesz a keresetük. A Rákóczi-segédmunkás- brigád 213 százalékos teljesítésével az első. Nem sokkal maradt el Csaba ■segédmunkást rígád sem, amely 206 százalékot ért el. A szakmun­kások sem maradtak el: a Németh kőműves-brigád 191 százalékot teljesített. A vasmegyei sztahano­vista kőműves-brigád 142 százalé­kot, a Zsobrák ácsbrigád 139 szá­zalékot ért el. De vannak olyan 'brigádok is a vállalatnál, amelyek nem teljesí­tik a tervet és megfeledkeznek arról, hotfy a vállalat terve tör­vény és azt teljes egészében vég­re is kell hajtani. Földi Lajos bri­gádja október első dekádjában mindössze csak 52 százalékra tel­jesítette normáját, vagy a Petőfi segédmunkásbrigád, amely csak 39 százalékot ért el. A dolgozók nagyrésze lelkese­déssel készült a Nagy Októberi Szocialista Forradalom méltó meg­ünneplésére és termelési értekez­letükön megfogadták, hogy terme­lésüket állandóan fokozzák. A sztahanovisták és az élenjáró dol­gozók módszereiket és tapasztala­taikat átadják a 100 százalékon alul teljesítőknek, hogy ők is mél­tó harcosai lehessenek szocia­lizmust építő hazánknak. A Szol­noki kubikos-brigád felajánlotta, hogy napi 50 köbméter beton he­lyett 70 köbméter betont dolgoz­nak fel az épületeknél. A Vadál kőműves-brigád felajánlotta, hogy a 160 százalékos sztahanovista szintet egész évben tartják, Deák- és Gazda-mozgalomban résztvesznek, megszilárdítják a munkafegyelmet. Komoly hibát követett el Volf főművezető és Kiss Mihály cso­portvezető, akik még nem értet­ték meg, hogy ma már nem kell bottal hajtani a dolgozókat. Meg­feledkeztek arról, hogy mi a népi A Politikai Bizottság 1952 jú­nius 5-i határozata értelmében az 1952—53-as oktatási évben a párt- oktatás színvonalának emelése dön­tő feladat. Különösen fontos és nagy jelentőségű a párt tagjai szá­mára a Szovjetunió1 Kommunista Pártja harcainak, történetének ta­nulmányozása, hogy ezek tapaszta­lataiból erőt merítsenek további munkájukhoz. Az SZKP tapasztala­tainak eredményes tanulmányozása fegyvert ad a kezünkbe, az osztály­ellenség elleni harcban, a szocializ­mus építésében. Az a nagy megtiszteltetés jutott számomra is, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja története első éves tanfolyamát vezessem. Ez a bizalom a párt részéről, még foko­zottabb tanulásra és elméleti fel- készültségre kötelez. A propaganda- munka színvonalának emelése ér­dekében az elmúlt hónapban egy­hetes káderképző tanfolyamon vet­tem részt több elvtárssal együtt, ahol módszertani oktatásban része­sültünk; hogyan kell a konferen­ciákat helyesen vezetni. Az iskolán tanultak nagyban hozzásegítettek a legfontosabb elvi kérdések megértéséhez és tisztázá­sához, melyek a propagandamunka során felvetődnek. A konferencia jó levezetésének egyik legfontosabb feltétele az alapos felkészüli ség, az anyag mélyreható tanulmányozása. Ennek a fontos tényezőnek figye­lembevételével igyekszem felkészül­ni én is az első foglalkozásra. Az első foglalkozás anyaga az SZKP története I. fejezetének 1—2. pontja. A foglalkozásra vajó felkészülést úgy kezdtem meg, hogy áttanulmányoztam a megadott köte­lező irodalmat, ezenkívül a Kommu­nista Párt Kiáltványának megfelelő pontjait és a javasolt irodalmat is. Az irodalom alapos és gondos át­tanulmányozása után jegyzetei ké­szítek az irodalomból, ami az anyag alapos megismerésének egyik fő fel­tétele. Az irodalmat nem külön- külön jegyzetelem ki, hanem az elő­adás fő anyagába építem be egyes részeit a megfelelő helyre, ezzel időt takarítok meg és elkerülöm azt, hogy ugyanazt a részt esetleg több­ször is leírjam. A konferenciák és a hallgatókkal való foglalkozás al­kalmával felhívom az elvtársak fi­gyelmét arra, hogy jó tanulásuk egyik feltétele a jegyzetkészítés, minden hallgatóval megbeszélem a jegyzetkészítés jó módszereit. A konferenciának helyes vezetésének másik feltétele a kérdések helyes kidolgozása. Az első konferencia anyaga meg­tárgyalásánál fontos, hogy a hall­gatók tisztán lássák azokat az osz­tályellentéteket, amelyből a cári Oroszországban a munkásmozgalom kifejlődött. Az első főkérdésnek ez adja meg az alapját. A kérdések kidolgozásánál a főkérdés mellé 3—U kisegítő kérdést dolgozok ki, hogy egy.egy részt még részlete­sebben tudjunk megvitatni, A kon­ferencia alatt felmerült vitás kér­déseket — amelyek a hallgatók hoz­zászólásaival nem lesznek tisztázva, — az összefoglalómban tisztázom, de elsősorban azt akarom elérni, hogy az egyes vitás kérdéseket maguk a hallgatók tisztázzák. Az anyag gondos megtárgyalása után a hallgatókkal közösen érté­keljük majd a konferencia eredmé­nyeit és hiányosságait. Az értéke­lésnek az lesz a célja, hogy segít­séget adjon a hallgatóknak a tanu­láshoz, megszilárdítsa a tanulási fegyelmet, de ugyanakkor felhívja a konferenciavezető figyelmét is munkája fogyatékosságára. Végül, de nem utolsó sorban fejlessze a bí­rálatot a hallgatókban. A konferenciára való felkészülés során látom és érzem azt a felada­tot. amely rám vár az 1952—53-as oktatási évben, ^zért minden tudá­sommal azon leszek, hogy jó fel­készülésemmel én is segítsem a hoz­zám beosztott elvtársak marxi-leni­ni szellemben való nevelését. Szabó Andrásáé propagandista. NŐI TANÁCSTAGOK A BEGYŰJTÉS SIKERÉÉRT demokráciát, a szabad hazánkat i építjük és nem a rég leiünt ,,urak' • országát. Es*y női brigád munká kért, erre Volf művezető és Kiss csoportvezető nyomdafestékei nem biró kifejezéssel küldte e őkét. Megfeledkeztek arról, hog} alkotmányunk egyenlő jogokat biztosít a nőknek a ‘ férfiakkal Lábbal tiporják a párt- és a kor­mányhatározatokat és nem a dol­gozók érdekjeit képviselik. Kiss Mihály csoportvezetőt a vállalat vezetősége. fegyelmi úton azonnali hatállyal termelő munká­ba állította, Voltf főművezető ügye kivizsgálás alatt van. Ezekután nem véletlen az, hogy a vállalatnál laza a munkafegye­lem és a dolgozók rosszul viszony- iának a munkához. Nem mernek bizalommal fordulni az építésve­zetők felé, még azok felé sem. akik rendesen, becsülettel végzik munkájukat, nem mernek ötletek­kel, javaslatokkal menni ,az épí­tés- és a. vállalatvezetőség felé, mert félnek attól, hogy megismét­lődik a Volf- és Kiss-eset. A pártszervezet, a vállalat és a szakszervezet vezetősége tegyen meg minden intézkedést annak ér­dekében, hogy ilyen esetek többet ne forduljanak elő. A kaposvári járás területéről ankétra gyűlték össze a Megyei Tanács nagytermében a női tanácstagok, hogy megbeszéljék £ járás tervteljesítésének, a lemara dás felszámolásának {eenáöit. Nánási Imréné, a járási tanács elnöke beszámolójában foglalko zott asszonyaink életével, harcá va1, párhuzamot vont a gyarmati országokban és a népi demokrá­ciákban élő asszonyok sorsa kö zött. Ismertette, hogy milyen hősi harcot vívnak a koreai asszonyok, a francia nők, akik a vonat elé fe kúsznék, csakhogy megakadályoz hassák a lőszer és fegyver szállt tásáit Vietnam felé. Ismertette a színesbőrű emberek sorsát Ameri­kában, ahol a néger teljesen ki van szolgáltatva a fehér ember kénye- kedvének. Majd foglalkozott azzal, hogy szabadságunkat a Szovjetuniónak és a dicsőséges Vörös Hadsereg­nek, nagy pártunknak, szeretett Rákosi elvtársunknak köszönhet­jük. Ma az iskoláztatás kormányza­tunk elsőrendű feladata. Iskoláink­ból a gyermekeket az üzemek, a hivatalok, a felső iskolák tárt ka­pui várják. Foglalkozott a tanácsok létének és kihangsúlyozta, bogy a tanácsok nemcsak az ál­lamhatalom szervei, hanem tö­megszervezetek is. Ismertette a vá­lasztott tanácstagok jogait, kö­telességeit és foglalkozott a ku- lákság, az osztályellenség elleni harccal. Felhívta a női tanácstagokat, hogy legyenek a tej-, tojás- és í>aromííbegyűjtés élharcosai Rámutatott a példamutatás jelen­tőségére és arra, hogy a jól telje­sítő dolgozó parasztasszonyokat széles körben be kell vonni a terv teljesítéséért indított harcba. Nánási elvtársnő beszéde után a hozzászólók lelkes felajánláso­kat teltek. Présel elvtársnő Nagybajomból, helyeselte Nánási elvtársnő felhí­vását, Matók elvtársnő pedig meg­ígérte, hogy a terv teljesítése ér­dekében bevonják az MNDSZ-t és a DlSZ-t, versenyre hívta ki Kadarkút és Jákó asszony tanács­tagjait november 7-re, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom tisz­teletére. Speri Jánosné ecsenyi! tanács­tag vállalta, hogy Ecseny község november 7-re teljesíti tervét. Nagy Ferenené kisasszondi tá" nácstag vállalta, hogy a tervet nemcsak teljesíteni fogják, hanem túl is teljesítik. Kalocsa Mária kadarkuti tanács­tag Nagybajom versenykihívását elfogadta. Ács Józseíné vállalta, hogy no­vember 7-re Ujvárfalva* a tervét túlteljesíti és Scxmogysárd közsé­get hívta ki versenyre, Lénárd elvtársnő, a jákói ta­nács elnöke Nagybajom község ki­hívását szintén elfogadta, egyben versenyre hívta ki a járás összes tanácsait és asszony-tanácstagjait a terv teljesítésére. Domonkos Józ^efné csombárdi tanácstag vállalta, hogy október 23-ra a község kukoricatervét 100 százalékra teljesíti. Ács Józsefné kapospulai tanács­tag Kencseliget községet hívta ki versenyre. Máté Sándorné kapós- mérői tanácstag elmondta, hogy amit ezidáig elhanyagoltak, azt helyrehozzák és november 7-re tervüket 100 százalékra teljesítik a Bárdudvarnok községet versenyre. Varga Lajosné bárdudvarnoki tanácstag a kaposmtérőiek kihí­vását elfogadta, szintén vállalta, hogy november 7-re tervüket 100 százalékra teljesítik.

Next

/
Thumbnails
Contents