Somogyi Néplap, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-03 / 232. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1952 október 3. fiz SZK(b)P módosított szervezeti szabályzata tervezetéről Részletek Kovács István elvtárs előadásából Már csak néhány nap választ el a Szovjetunió Kommunista (bolse­vik) Pártjának XIX. kongresszu­sától, amely felé feszült érdeklődés- * sei és figyelemmel néz az egész világon barát és ellenség egyaránt. A XIX. pártkongresszus sereg­szemléje lesz a győzelmes szocia­lizmusnak, a béke és a szabadság szilárd bázisának, a kommunizmust diadalmasan építő szovjet kommu­nistáknak. A kongresszus nem- csak a szovjet népnek, ha­nem az egész világ dolgozóinak, a kommunista és munkáspártoknak is utat mutat a béke védelmében, a szocializmus, a kommunizmus épí­tésében. Ez adja rendkívüli jelentő­ségét, ezért fordul olyan nagy fi­gyelemmel az SZK(b)P XIX. kon­gresszusa felé az egész nemzetközi kommunista mozgalom, az egész dolgozó emberiség. A XIX. kongresszus nyilvános­ságba hozott történelmi jelentőségű dokumentumai: a jelentőségében és alkotásaiban minden eddigit felül­múló ötödik ötéves terv irányelvei kibontakoztatják előttünk a kom­munista társadalom ragyogó pers­pektíváit. A szervezeti szabályzat módosí­tása és kiegészítése még összefor- rottabbá, egységesebbé, erősebbé teszi és felfegyverzi a szovjet nép élcsapatát, Lenin és Sztálin párt­ját az ötödik ötéves terv megvaló­sítására, a kommunizmus felépíté­sére, a szocialista haza aktiv védel­mére. A Magyar Dolgozók Pártjának példaképe Lenin és Sztálin pártja. Sikereink legfőbb forrása az. hogy pártunk Rákosi Mátyás elvtárs ve­zetése alatt Sztálin elvtárs útmuta­tásait, a Bolsevik Párt gazdag ta­pasztalatait eredményesen használ­ja fel, helyesen alkalmazza a kon­krét magyar viszonyokra: Ezért egész pártunk és vaja. mennyi párttagunk számára rend­kívül fontos és szükséges az SZK(b)P módosított szervezeti sza­bályzat—tervezetének tanulmányo­zása és a magyar viszonyokra való helyes alkalmazása. Lenin és Sztálin elvtárs a párt­ról szóló tanításukban rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítottak a párt írott alaptörvényének, a szer­vezeti szabályzatnak. A szervezeti szabályzatban van összesűrítve Leninnek és Sztálin­nak a munkásosztály forradalmi pártjáról szóló tanítása, a nemzet­közi munkásmozgalom sokévtizedes tapasztalata. A szervezeti szabály­zat meghatározza a párt szervezeti elveit, szervezeti felépítését, gya­korlati tevékenységének legfőbb módszereit, a párt belső életének szabályait, a szervezetek és pártta­gok jogait és kötelességeit. Pártunk szervezeti szabályzatá­nak 55. pontja kimondja; „Az MDP. szervezeti szabályzata a párt alkotmánya, törvény minden párt­tag és pártszervezet számára.’' Tagjaink közül egyre többen megismerik, megértik, és betartják pártunk alkotmányát. De még so­kan vannak párttagjaink, sőt ká­dereink között. ak;k nem értik a szervezeti szabályzat jelentőségét. A pártélet s a pártépítő munka egyik legfontosabb feladata, hogy egész párttagságunkkal jobban megértessük a párt szervezeti sza­bályzatának jelentőségét és szelle­mét. Gondoskodjunk arról, hogy kádereink és párttagjaink tanulmá­nyozzák, valóban alaposan megis­merjék és következetesen betartsák a párt alkotmányát. A párt aláp- törvényének, a szervezeti szabály­zatnak szigorú betartásáért folyta­tott harc a pártmunkának, a párt­élet javításának elengedhetetlen fel­tétele. Az SZK(b)P szervezeti szabály­zatának tervezete a XVIII. párt- kongresszuson elfogadott szervezeti szabályzatot lényegesen módosítja, illetve kiegészíti. Erre azért van szükség — mutatott rá Hruscsev elvtárs téziseiben — mert „a szer­vezeti szabályzat egyes pontjai el­avultak és a szeimezeti szabályzat­nak tükröznie kell azokat a tapasz, talatolcat, amelyeket a párt XVIII. kongresszusa óta eltelt időben a pártépítés terén szerzett.’’ Az új szervezeti szabályzat-ter­vezet módosította a kommunista párt meghatározását. \.A Szovjet­unió Kommunista Pártja a mun­kásosztály. a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség tagjaiból szer. vezett, egy nézetet valló kommu­nisták önkéntes harci szövetsége.” Ez a meghatározás pontosan meg­felel annak, hogy a szocialista tár­sadalom felépítésének eredménye­ként megszűntek a kizsákmányoló osztályok, „a szovjet társadalom baráti osztályokból áll. Megszilár­dult a szovjet nép erkölcsi, politikai egysége.” A szervezeti szabályzatnak egyik leglényegesebb módosítása, illetve kiegészítése, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja új megfogal mazásban szerkeszti meg és tovább fejleszti a párttag lenini megha­tározását. ..A Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja lehet minden dől gozó, más munkáját ki nem zsák­mányoló szovjet állampolgár aki elismeri a párt programmját é; szervezeti szabályzatát, tevékenyen, résztvesz annak megvalósításában dolgozik a párt valamely szerveze tében s végrehajtja a párt minden határozatát. A párttag fizeti a megállapított tagsági járulékot.” E meghatározással méginkább érvé­nyesül a szervezeti szabályzatban Lenin és Sztálin elvtárs tanítása hogy a párt nemcsak az egyformán gondolkodók szövetsége, hanem az egyformán cselekvők szövetsége is. A szervezeti szabályzat legfon­tosabb módosítása, hogy nagymér. tékben növeli a párttagok kötelessé­gét és felelősségét a párt ügyéért a párt határozatainak végrehajtá­séiért. A szervezeti szabályzat-ter­vezet 3. pont b) alpontja még külön is kiemelve meghatározza: „A párt­tag kötelessége, hogy tevékenyen harcoljon a párthatározatok végre­hajtásáért. Nem elegendő, hogy a párttag csupán egyetértsen a párt határozataival; kötelessége, hogy harcoljon e határozatok megvaló­sításáért. A kommunisták passzív és formális viszonya a párthatá­rozatokhoz, gyengíti a párt harcké­pességét és ezért öszeegyeztethetet- len a párttagsággal.” A Szovjetunió Kommunista (hol sevik) Pártja már eddig is igen magas követelményeket állított tag­jai .tagjelöltjei elé. akik mindenkor példát mutattak az egész világ, kommunistáinak helytállásban, fe­gyelemben, kötelességteljesítésben. Miért van hát szükség arra, hogy most még jobban növeljék a párt­tagokkal szembeni követelménye, két, a párttagok felelősségét a párt ügyéért? A kommunizmus gigászi építke zései, hatalmas természetátalakító munkálatai, az ipari és mezőgazda- sági termelés ugrásszerű emelkedő se, a tudomány, a technika, a kul­túra óriási fejlődése új és Sokkal magasabb követelményeket támaszt a kommunista társadalmat építő szovjet nép vezetése és nevelése te­rén. A kommunista társadalom nemcsak anyagilag, hanem szelle­mileg és erkölcsileg is az eddig nem ismert magasságba emeli fel az embereket. A kommunista társa­dalom. a szocialista társadalom tag­jainál is műveltebb, kultúráltaid), magasabb erkölcsű, fejlettebb jel­lemű. bátor, szilárd akaratú, a nép és a haza iránti kötelességüket példásan teljesíteni tudó kommu­nista embereket követel. A' kom­munista társadalom felépítésének vezetése és megszervezése, fejlett kommunista gondolkodású emberek kinevelése, a kommunista párt, a kommunisták megtisztelő történel­mi hivatása. De, hogy a kommunisták mél­tóan be tudják tölteni történelmi hivatásukat és kineveljék a kom­munista társadalom újtípusú embe­reit, .saját magukat is át kell ne­velniük. át kell formálniok. A kom­munistáknak emelni kell általános szakmai tudásukat, kultúráltságu- kat és ki kell fejleszteni maguk­ban a kommunista társadalom tag­jainak kiváló tulajdonságait. El­sősorban a kötelességtudatot, a párt ügyéért való felelősségérzetet, a fegyelmet, azi áldozatkészséget, az éberséget, a bátorságot, a helyt­állást a kommunista morált, az igazságérzetet, a szocialista haza- szeretet és az internacionalizmust. E tulajdonságokkal -rendelkezve, személyes példamutatásukkal maga­sabbra kell, hogy emeljék és ilyen emberekké kell. hogy neveljék az egész szovjet népet. Másrészt azért van. szükség a párttagság elé állított követelmé­nyek fokozására, mert csak ennek biztosításával lehet megvalósítani a kommunista párt másik fő fel­adatát, hogy „állandóan erősítse a szovjet haza. aktív védelmét ellen- légeinek agresszív cselekedeteivel szemben.” A feszült nemzetközi helyzet, az imperialista háborús uszítok pro­vokációi és a lázas háborús ké-szii- lődései, a béke s a haza aktiv vé­delmének biztosítása is megköveteli a párttagok fokozott felelősségét és helytállását a párt, a haza, a kommunizmus ügyéért. Végül azért van szükség a párt­tagok elé állított követelmények fo­kozására, mert az SZK(b)P párt­tagsága a Nagy Honvédő Háború alatt jelentősen megnövekedett és kicserélődött. A pártiba sok új fia­tal párttag került s ez szükséges­sé teszi, hogy még nagyobb figyel­met szenteljenek ezeknek az elv- társaknak szilárd kommunista ne- velősére, a szervezeti szabályzat­ban meghatározott tulajdonságok kifejlesztésére. A Szovjetunió Kommunista Párt­jában a párttagok és tagjelöltek mindjobban kiveszik részüket a pártmunkából és 'harcolnak a hatá­rozatok végrehajtásáért. A kommm nisták mindenütt öntudatosan pél­dát mutatva elöl járnak a szocia­lista versenyben, a tervek teljesíté­sében, túlteljesítésében, a munka- fegyelem megszilárdításában, a mi­nőség emelésében, az önköltség csökkentésében, a takarékosságban, a köztulajdon védelmében, az el­lenség elleni harcban. A kommu­nisták személyes példamutatása lel­kesíti és mozgósítja a tömegeket a feladatok végrehajtására. Pártunk valamennyi tagja és tagjelöltje számára rendkívül fon­tos és tanulságos a párttagok kö­telességeinek meghatározása. A mi pártunk más viszonyok között és más fejlődési szakaszban ugyan, de az utóbbi években szintén fo. kozottabb követelményeket állít a párttagság elé. Rákosi elvtárs 1950 február 10-i KV. ülésen a SZK(b)P tapasztalatait a konkrét magyar viszonyokra alkalmazva mondotta: Mindenért ami ebben az ország­ban poiltikai. gazdasági, kulturális téren történik, mi — kommunisták — vagyunk felelősek. Minél jobban átérezzük ezt a felelősséget, minél jobban áthatja ez a felelősségér­zet mindennapi munkánkat, annál jobban tudjuk elvégezni a reánk- háruló feladatokat, annál inkább meggyorsul a szocializmus építése, dolgozó népünk felvirágzása.” E gondolatot fejlesztette-tovább Rá­kosi elvtárs pártunk II. kongresz- szusán: „Fokoznunk kell pártunk elméleti színvonalát, fegyelmét, £ példamutatást, az áldozatkészséget bátor elszántságot. Hadat keli üzennünk a megalkuvás, a gyáva magatartás minden megnyilvánu­lásának. Ennek a szellemnek a megerősítése cs felszítása kangresz. szusunk egyik fő feladata” — mon­dotta Rákosi elvtárs. A . Szovjetunió Kommunista Pártja szervezeti szabályzatában meghatározott kötelességek szelle­mét alkalmazta a magyar viszo­nyokra a PB. április 10-i hatá­rozata, mely azt a feladatot állí­totta a párt elé, hogy; „a párt. tagokkal és tagjelöltekkel szemben a pártfegyelem, az öntudat, a tanu­lás, a marxista-leninista tudás, a párt iránti áldozatkészség, a terme­lésben való példamutató kommunis­ta helytállás terén fokozatosan ma. gasabb követelményeket kell állíta- A pártbizottságoknak, alapszer. vezeti vezetőségeknek arra kell tö­rekedniük, hogy inecsak a tagság túlnyomó többsége, de minden párt. tag teljesítse a párttal szembeni kötelességét és aktivan kivegye ré­szét a pártmunkából.” Miért állított Rákosi elvtárs, a Politikai Bizottság határozata ma­gasabb követelményeket a pártta­gok elé a kötelességteljesítés, a párt ügyéért való felelősség terén? Azért, mert a fordulat éve után proletárdiktatúra győzelmével hazánk és népünk életében és mun­kájában is új szakasz kezdődött; a kapitalista társadalomnál sokkal fej­lettebb és magasabbrendűfob szoci­alista társadalom építése. A szo­cializmus építése, a dolgozó nép Politikai átnevelése fokozottabb feladatot ró pártunkra. Pártunk minden tagja és tagjelöltbe elé na­gyobb követelményeket állít a helytállás, a példamutatás, a párt­Ás Országos Béketanács távirata, as ázsiai és csendesóceáni népek, békeértekesletéhez Az Országos B éke tárnics a következő táviratot küldte az ázsiai és csendesóceáni népek békeértekezletének Pékingbe: A felszabadult, új házéit építő magyar nép, a magyar békehar­cosok _ milliói forró testvéri üdvözletüket küldik az ázsiai és. csendes­óceáni népek békeértekezletének. Népünk lelkesedéssel és együttérzéssel tekint a békeértekezlet munkája elé, mely barát és ellenség előtt egyaránt bizonyság, hogy a nagy Kína és Korea hős fiai, a szabadságiéiért és függetlenségükért küzdő gyarmati országok népei a Szovjetunió vezette hatalmas béke­tábor soraiban elszántan védelmezik a világ békéjét. Bízunk abban hogy a földkerekség lakosságának kétharmadát ‘képviselő küldöttek megbeszélései és határozatai, hatalmas csapást mérnek az amerikai imperialisták háborús készülődésére és megakadályozzák a csendesóce. áni tömb összetákolását, ez újabb, még kegyetlenebb gyarmati iga kovácsolását, Hisszük, hogy a kongresszus határozatai és intézkedé­sei megteremtik az ázsiai és cs,endesóceáni népek egységes békeszer. vezetét, mely tettrer váltva a népek békeakaratát, meghiúsít minden aljas és gonosz próbálkozást a népek békéje eilen és meggátolja a hitleri hordák szövetségesének, a japán fasizmusnak a felfegyverzését feltámasztását. A népek bécsi találkozója előtt a magyar nép is békekongresszus, ra készül. Biztosítjuk az értekezlet részvevőit és az általuk képviselt ázsiai és csendesóceáni békeharcosok millióit, hogy a népi demokrá­ciák sorában népünk is készen áll béketetteivel, fokozott erőgyűjtés. minden nép békéjének védelmé. Magyar Országos Béketanács. sei segíteni harcukat, a rriagiiT; és ben Sztálin elvtárs cikke a „Bolsevik“ című folyóirat legújabb számában A „Bolsevik” című folyóirat 13. száma közli J. V. Sztálin: ,.A szo­cializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban. Megjegyzések az 1951 novemberi vitával kapcsolatos gazdasági kérdésekre vonatkozólag. Válasz Alekszandr Uj-ics Notkin elvtársnak. L. D. Jerosenko elvtárs tévedéseiről. Válasz A. V. Szanyi- na és V. G. Venzser elvtársaknak” — című cikkét A „TASZSZ" az angol munkáspárt- értekezletének október 1-i délelőtti üléséről Az angol munkáspárt október 1-i délelőtti ülése külpolitikai vitával kezdődött. A vita során megnyilvá­nultak az egyszerű küldötteik és a pártvezetőség közötti oézeteltéré- sek. A napirenden eredetileg 68 kül­politikai kérdéssel foglalkozó hatá­rozati javaslat, szerepelt. E határo­zati javaslatok jelentős többsége az angol dolgozóknak a békére, vala­mint a Szovjetunióval és más de­mokratikus országokkal való barát­ságra irányuló törekvését fejezte ki. A határozati javaslatok több­sége ugyanakkor az angol dolgozók aggodalmát fejezte ki Nyugat-Né- metország és Japán felfegyverzése miatt. A határozati javaslatok azt az álláspontot képviselték, hogy mindenekelőtt az Egyesült Államok politikája veszélyezteti a békét. Mindezeket a határozati javasla­tokat négy összevont határozati ja­vaslatba foglalták össze. Ez a négy összevont határozati javaslat távol­ról sem tükrözte az eredeti hatá­rozati javaslatokban foglalt tétele­ket. A vitát Dalton, a munkáspárti kormány volt pénzügyminisztere nyitotta meg. Beszédét a többi kö­zött a végrehajtó bizottságnak ..az angol munkáspárt külpolitikája” című júniusban közzétett nyilatko­zatára alapozta. Ez a nyilatkozat az Egyesült Államokkal való együtt­működés mellett, de különösen az agresszív északkeleti egyezmény támogatása mellett szállt síkra. Dalton, az egyszerű küldöttek hangulatát figyelembevéve kényte­len volt némileg tartózkodóbban kifejteni a labourista vezetőség szovjeteÜenes politikáját. A munkáspárti vezetőség szov­jetellenes politikájának kifejtésére Noel-Bakert, Healyt és Crossmant szemelték ki. Az egyszerű küldötteiig hangsú­lyozták beszédükben, hogy az ame­rikai politika egy harmadik világ, háború kirobbantásának veszélyével fenyeget. Egyes szónokok követelték az at­lanti egyezmény és a brüsszeli szer­ződés elutasítását. Rámutattak, hogy ezek agresszív eszközök a re. akciós elemek kezében. A küldöttek bírálták az angolok malájföldi politikáját és Anglia fegyverkezési programmját. A Szovjehjníóban és a népi demokráciákban lelkesen készülnek aSZK(b)PXIX.kongresszusára MOSZKVA A kujbisevi vízierőmű építői ríj munkagyőzelmet arattak — jelen­tik a szovjet lapok. —- A vízierö- mű-telep alapgödrének folyó felő­li védőgátján betömték az áteresz­tő nyílást. I. Turtanov írja a „Pravda” ok­tóber 1-i számában: „Szeptember 29-én a Szerp I. Mólót üzem telje­sítette a párt XIX. kongresszusa tiszteletére tett felajánlását és be­fejezte 9 havi tervének teljesíté­sét­Jól dolgozott a 750. sz. henger­sor. „Szeptember 25-én befejeztük 9 havi tervünket és eddig három­ezer tonna hengereltárut termel­tünk terven felül.“ A „Szucsanugolj” szénipari trösztben Mihail Siskin vájár, aki a 16. számú bányában dolgozik, el­határozta, hogy fejtőkalapáccsal havi 1000 tonna szenet termel ki. A sztáhánovista jelenleg műsza- konkínt 40—45 tonna szenet fejt a normában megállapított 25 ton­na helyett. Az élenjáró munkaver_ senye önfeláldozó munkára lelke­síti a többi távolkeleti szovjet bá­nyászt is. Mintegy ezer szuesani bányász máris teljesítette évi elő­irányzatát. PRÁGA Csehszlovákiában a „Sztahá- nov” bányában Eduard Kuchem bányász-brigádja szeptember 28-án ünnepi műszaiko't vállalt a kon­gresszus tiszteletére. A bányászok a műszak megkezdése előtt elha­tározták, hogy a tervben előirány­zott 700 csille helyett ezer csille szenet termelnek kj. Fogadalmu­kat túlteljesítették: 1700 csille sze­net bányásztak ki. A „Rude Právo" beszdímol arról hogy a vitkovicei Klement Gott- waid kohászati üzem 1. számú Martin-kemencéjének olvasztárai szeptember 26-án két órával csök­kentették az olvasztás idejét és 12 tonna acélt termeltek terven felül. és állami fegyelem, dolgozó né­pünk politikai nevelése terén. Másrészt a feszült nemzetközi helyzetben, amikor a déli határa­inkon az amerikai imperialisták veszett csahosa, a fasiszta Tito és bandája, nap mint nap provokál, amikor nyugati határainktól nem messze a háborúra készülő imperi- alisták csapatai állnak, akkor a béke megvédése, hazánk aktív vé­delme ellenségeink agresszív csele­kedeteivel szemben: megköveteli, hogy fokozottabb követelményeket állítsunk párttagjaink és tagjelölt, jeink elé a kötelezettségteljesítés, az éberség, a helytállás, a példamu­tatás. a Párt, a haza ügyéért való felelősség terén. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents