Somogyi Néplap, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-03 / 232. szám

Péntek, 1952 október 3. SOMOGYI NÉPLAP 3 Javítsák meg a munkát, harcoljanak következetesen a feladatok végrehajtásáért a vései állami gazdaságban Most az őszi munkák sikere nagymértékben függ állami gazda­ságaink munkájától. Nagy felelős­ség llárul állami gazdaságainkra a mezőgazdasági munkákban. Min­den erőt .összpontosítani kell, hogy rövid idő alatt befejezzék a termé­nyek betakarítását és határidőre teljesítsék a vetési tervet. Ezek a felelősségteljes feladatok megkö­vetelik, hogy állami gazdaságaink vezetői és dolgozói minden képes­ségüket, erejüket latbavessék. A vései állami gazdaságban az -őszi munkák kezdetén jelentős eredményeket ériek el, elsők vol­tak a környéken a vetéssel, az ár­pa már szépen zöldéi, napról-nap- xa erősödik. Számolják fel a megelégesieüséiet A kezdeti lendület azonban nem sokáig tartott, a gazdaság vezető­sége megelégedett a kezdeti ered­ményekkel. Elhanyagolta a kellő ellenőrzést, a dolgozók nem hasz­nálták ki a teljes munkanapot, megtörtént, hogy 5—6 órakor már otthagyták a munkát- Hasonló la­zaság van a gépesítési csoportnál. Hat traktorból rendszerint három üzemen kívül van, a hiányos el­lenőrzés következtében előfor- ■dult: a traktorosok napokig áll­nak. a géppel. De alacsony telje­sítményt érnek el az üzemképes traktorok is. Például 29-én 4 trak­tor 24 óra alatt mindössze 7 hol­dat szántott fel. Megtörtént az is, hogy a traktorosok készakarva rontották el a gépet, csakhogy ne kelljen dolgozni, A pártszervezet és a gazdaság vezetősége ahelyett, horfv felelősségre vonná a közva­gyon rongálóit, maga is arról be­szél, hogy ,,könnyű eltörni, hisz mind rosszak“, holott jókarban lé­vő gépeket vett át a gazdaság, amiért felelősséggel tartozik. A traktorosok gyenge teljesítménye kihatott az egész őszi mezőgazda- sági munkára. A tervbevett 1177 hold vetőszántásból mindössze 743 holdat végeztek el. A gazdaság vezetősége figyelmen kívül hagyta a minisztertanács határozatát, mely megállapítja, hogy a rozs és az őszi keverék vetésének határ­ideje szeptember 30. A gazdaság­ban 260 hold rozs és 220 hold őszi­keverék nincs elvetve. A betaka­rításnál hasonló a helyzet. A gaz­daság . vezetősége annak ellenére, hogy gyakorlatilag bevált módszer az ekével való burgonya kiízánfá- sa, mégis kézi erővel aíkarták ki­szedni a 191 hold burgonyát. Ed­dig mindössze 15 holdat szedtek fel. Csak most. a Tröszt többszöri utasítására fogtak hozzá a fogatos turgonyaszedéshez. 3 tervszerű!!«« munka RövetkezmÉir/s az is, hegy a gazdaság a tervbe­vett 3800 köbméteres silógödörbe mindössze 1000 köbmétert sílózott le.; A vésel gazdaságban a tervsze- rütlenség a tervfegyelem hiányá­ból fakad. Rossz a viszony a gaz­daság igazgatója, az agronómus és a többi szakelőadó között. Előfor­dult, hogy az agronómus rendel­kezéseit, mely az ő hatásköréhez tartozik, Bognár elvtárs, a gazda- j ság igazgatója napiközben megvál­j toztatta, anélkül, hogy erről bárki tudott volna. Az ilyen önkényes intézkedés az önállóság rovására ment és elmaradott a felelősség kérdése is, ami súlyos károkat okozott, már eddig is a gazdaság­nak. A dolgozók pl. még ma sem ismerik a tervet, mert a vezető­ség nem bontotta fel brigádokra, munkacsapatokra. Mindezekért a. hiányosságokért komoly felelősség terheli a gazda­ság pártszervezetét. Huszár elv- társ, a gazdaság pártszervezetének titkára maga sem foglalkozik meg­felelően a dolgozókkal, elhanya­golja a vezetőség munkájának el­lenőrzését. A vései állami gazda­ság vezetősége sürgősen változ­tasson eddigi helytelen munka­módszerén, fordítson gondot az eüenílrzésre de ne úgy, mint Bognár elvtárs, aki egész éjjel kint tartózkodott a traktorosnál, mondva, csak így megy a munka. Nem ez a módja az ellenőrzésnek és a lemaradás felszámolásának, hanem az, hogy a gazdaság vezetője tegye felelős­sé az illetékes gépcsoport-veze­tőt a terv végrehajtásáért. Ehhez az szükséges, hogy minden dolgo­zó ismerje az őszi mezőgazdasági munkáikban, hogy mit kell napon­ta elvégezni. Nem lehet jó vezető, aki mindent maga akar elvégezni és elveszi a vezetőség többi tag­jainak önállóságát. A munka he­lyes megszervezésével, a tervfe- gyeieim szigorú betartásával har­coljanak a vései állami gazdaság vezetőkés dolgozói az őszi mező- gazdasági munkák sikeréért. A begyiljíé§i minisztérium versenyjelentése A hét első felében a kukorica- begyűjtés üteme javult, a napra- forgóbegyüjtés azonban még min­dig nem kielégítő. A kukoricafoe- gyiijtésben továbbra is Szolnok megye vezet, amely tervét eddig 74.8 százalékra teljesítette. Az el­múlt három napiban a legjobb ku- kcrícabegyiv isi eredményt Nőg- rád megye érte el, amely 11.8. szá­zalékkal növelte kukorjcabegyüj- tését. Jó eredményt ért el Győr megye 9.6' százalékos emelkedé­sével. A leggyengébben ment a hét elején a kukoricabegyüjtés Tolna és Baranya megyében. A kukorícabegyüjtésí verseny állása: 1. Szolnok, 2, Pest, 3. Heves, 4. Nógrád, 5. Csongrád, 6. Békés, 7. Győr, 8. Szabolcs, 9. Bács, 10. Vas, 11. Borsod, 12. Hajdú, 13. Vesz­prém, 14. Komárom, 15. Zala, 16. Somogy, 17. Tolna, 18. Fejér, 19, Baranya megye. A burgonyaibegyüjtésben to­vábbra is Győr megye vezet 87 százalékos tervteljesítéssel. A hét •első felében fejér megye érte el a legjobb burgonyabegyüjtésí ered­ményt. Begyűjtését 20 százalékkal növelte. Hajdú megye 11 százalék-| kai második, Vas megye 10 száza­lékkal a harmadik legjobb begyűj­tési eredményt érte el a hét első felében. Legrosszabb a 3 napi be­gyűjtése Csongrád megyének, mely különben is jelentősen lemaradt a ’burgonyábegyüjtésben. Á burgonyabegyüjtésí verseny állása: 1. Győr, 2. Pest, 3. Fejér, 4, Nóg­rád, 5. Komárom, 6. Vas, 7. Zala, 8. Tolna, 9. Somogy, 10. Veszprém, 11. Baranya, 12. Szolnok, 13. He-i vés, 14. Bács, 15. Hajdú, 16. Bor­sod, 17. Szabolcs, 18. Békés, 19. Csongrád megye. A napraforgóbegyűjtésben Vas megye szilárdan tartja az első he­lyét, amelyet a múlt héten hódí­tott el Fejér megyétől. Vas me­gye 67 7 százalékra teljesítette ed­dig tervét és ennek a hétnek az e,ső napjaiban is 6.2 százalékos emelkedéssel a legjobb naprafor­góbegyűjtési eredményt érte el. A második legjobb eredmény 5.4 szá­zalékkal Zala megyéé. A napra- fcrgóbegyüjtésben is Csongrád me­gyéé a legrosszabb heti eredmény, de alig valamivel jobb Szabolcs megye napraiorgóbegyüjtési ered­ménye a hét első napjaiban. Szabotáló kii lakokat ítélt börtönre a bíróság Bátori Imre kőröstarcsai kulák ősziárpáját még nem vetette el. A békési járásbíróság 2 évi börtön­re, 1500 forint pénzbüntetésre és 2000 forint vagyonelkobzásra ítél­te. Id. Denke István csákberényi kulák ugyancsak elmulasztotta az ősziárpa elvetését. A móri járás- bíróság 1 évi és 6 hónapi böríőnre, 2000 forint pénzbüntetésre és va­gyonelkobzásra ítélte. Nem velette el ősziárpáját Nagy István battonyai kulák (volt ispán) sem. A battonyaj járásbíróság 1 évi és 3 hónapi börtönre, 1600 fo­rint pénzbüntetésre és 2400 forint vagyonelkobzásra ítélte. A dorogi járásbíróság Pa-pp La­jos tokodi kulákotr aki tengeribe,- adási kötelezettségének nem tett eleget, a letört kukoricát lakásá­ra szállította, lucernáját pedig lo­vával feletette, 1 évi és 6 hónapi börtönre, 3000 forint pénzbünte­tésre, valamint 5000 forint vagyon­elkobzásra ítélte. A kaposvári járásbíróság Gál. F. József mosdósi kulákot 1 évi és 6 hónapi börtönre, 1000 forint pénzbüntetésre és 1000 forint va­gyonelkobzásra ítélte, mert kuko­ricáját bejelentés- nélkül letörte, s a bnromfiólban és a kemencében elrejtette. Janec-:kó Pál nagyszénás! kulák tengeri- és napralforgóbeadási kö­telezettségét nem teljesítette. Az orosházi járásbíróság 1 évi és 2 hónapi börtönre. 2000 forint pénz­büntetésre, valamjnt 3000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A Sxigetvári-uteai Téglagyár dolgoséi lelkesen jegyeztek békekölcsönt Aligha van olyan dolgozó ebben az országban, aki már elfelejtette "volna a Horfhy-fasizim-us 25 éves nyomorúságát, amikor a munká­sok százezrei lézengtek munka nélkül és nemhogy pénzt tudtak volna kölcsönözni, hanem még a mindennapi kenyerüket sem tud­ták megkeresni. Ebben az időben különösen nagy volt a nyomor az építőipari munkások és az építő­anyagokat gyártó üzemek munká­sai között, hiszen minden telet munka nélkül vészeltek át. A tég­lagyári munkások nagy többsége földes, vizes odúban lakott és sok helyen 2—3 családot is összezsú­foltak egy-egy ilyen egészségtelen lakásban. Jól emlékeznek még erre az időre Kaposváron a Szigetvári-ut­cai Téglagyár dolgozói is és vala­hányszor erről az időről szó esik köztük, mindannyiszor összehason­lítják mostani szabad, boldog éle­tükkel, amelyből már teljesen el­tűnt a múlt minden nyomorúsága. A régi, vizes, düledező odúkat csinos, száraz, egészséges laká­sokká építették át számukra. Üze­mi fürdőt, zuhanyozót kaptak. Csupán ezekre több mint 150.000 forintot fordított a nép állama, s ezeken kívül még igen sok ked­vezményben részesültek, amilyen­ről a felszabadulás előtt még ál­modni sem mertek volna. Például, a kemencemunkások bakancsot, munkaruhát, az agyagbányában dolgozók gumicsizmát, munkaru­hát, esőköpenyt kapnák. Még -ebben az évben kétmillió forintos beruházással korszerű gépekkel látják el az üzemet úgy, hogy minden nehezebb munkát ki­zárólag gépekkel végeznek, ami szintén a dolgozók érdekében tör­ténik, mert sokkal könnyebben végzik munkájukat. Ezt a szabad -és boldog életüket akarják részben meghálálni a Szi­getvári-utcai Téglagyár dolgozói is, ezért jegyeztek tehetségük szerint örömmel a III. Békekölcsönt. A. jegyzésben jó példával járt elől Weisz Dezső telepvezető, aki 1400 forintos havi fizetéséből elsőnek jegyzett le 2000 forintot. Nemes­szegi István égető 1200 forintot jegyzett. Az üzem másik két ége­tőbe: Cseik István és Csűrik Péter 1000—1000 forintot jegyeztek. Nagy János Sándor téglavető családjá­val együtt 1800 forintot jegyzett. Tomola Margit, aki csak két hete dolgozik az üzemben, 500 forintos havi átlagkeresetre számít és má­ris lejegyzett 600 forintot. Magyar Györeyné és Sütő Pálné vetönők 500—500 forintot jegyeztek, ami egyhavi keresetüknek felel meg. A kaposvári Fűtőiláz dolgozói eredményesen harcolnak a tervtelj esi tésért Ezt mutatják azi eredmények, melyet az ötéves terv döntő eszten­dejében- havonta elértek Az elmúlt nyolc hónap alatt tervüket átlago­san 118.4 százalékra teljesítették. Különösen kiemelkedő az’ augusztus havi terv eredmény, a tervet 133.9 százalékra teljesítették. Az üzem dolgozói augusztus havi eredmé­nyükkel elérték, hogy az egy igaz­gatósági területhez tartozó közép- fűtőházak versenyében' az élre tör­tek, országosan pedig a középfűtő- házak között folyó versenyben meg­szerezték a második helyet. Most a dolgozók az üzemvezető­séggel, pártszervezettel és az üze­mi bizottsággal együtt a IV. negyedévi terv túlteljesítéséért indulnak harcba, hogy a következő negyedben még kiemelkedőbb eredményt érhessenek el Úgy akarnak dolgozni, hogy az új esztendőt már az élüzemmé nyilvánított Fűtőház üdvözölje. Vannak még hibák a termelés­ben, amelyeket világosam látnak a vezetők. Most az a feladat, hogy a negyedik negyedben kiküszöböljék és valóra válthassák a dolgozók kí­vánságát és> még jobb eredménye­ket érhessenek el. A hibák elsősor­ban a vontatás iés a fiókműhely összköltségeinek magasságából adódnak. A feladat az, hogy a moz­donyvezetőket még jobban -bevon­ják az üzemi élet megjavításába olymódom, hogy a kisebb javítást, még nagyobb mértékben maguk végezzék el mozdonyaikon. Nagy feladat vár :ezen a téren a sztaha­novistákra. Az üzemben 40 sztahanovista dolgozik Feladatuk, hogy újításaikkal, ész- szerűsítéseikikol hozzájáruljanak a nagyobb anyagtakarékosságihoz, a javítási költségek csökkentéséhez. A pártszervezet és az üzemi bizottság állandóéin foglalkozik a dolgozók­kal, a népnevelőik harcolnak a na- gvobb eredmények eléréséért. Egyé­ni beszélgetéseken- keresztül meg­magyarázzák a takarékosság jelen, tőségét. Sok javulás tapasztalható azóta, amióta a népnevélőket -és a -szak­szervezeti aktívákat együtt osztot. ták be népnevelő munkára. Nagy súlyt helyez a pártszervezet és az üzemi bizottság a dolgozók tovább-1 képzésére. A fizikai dolgozók ré­szére szakmai továbbképző tanfo- lyamot is szerveztek, ahol a dolgo­zóknak több mint fele eredményesen sajátítja el a jó munkáihoz szüksé­ges szaktudást. .Számos példa iga­zolta már eddig is, hogy azok a dolgozók, akik politikai oktatásban résztvesznek, sokkal jobb munkát végeznek, jobb a munkához való viszonyuk. Ezért a pártszervezet a tavalyi oktatási évben tanuló elvtársak számát majdnem megkét­szerezte és a közeljövőben megin. dúló oktatási évben- több oktatási forma létrehozásával 89 dolgozóit osztott be gondos kiválogatás után a pártoktatásba. A DISZ fiatalok részére 26 fiatal részvételével DISZ politikai kört szervezett. Az üzemi bizottság 40 hallgatóval szak- szervezeti oktatást indít meg az üzemben. Példái mutatnak a kölcsönjegyzésben Jól kapcsolta össze a pártszerve­zet a munkaverseny agitációt a harmadik békekölcsön sikeréért folytatott agitációval. A népnevelő­ket eayhetes esti tanfolyamon ké­szítette fel, látta el agitációs ér­vekkel. Az ötéves terv országos eredményei mellett az üzem dolgo­zóinak saját életével agitáltak. A múltban nem volt lehetőség a ta­nulásra és aki segédmunkásnak ke­rült a Fűtőházba, abban is örege­dett meg. Ma pártunk lehetővé tette az ő számukra is, hogy át- képző tanfolyamon vegyenek részt és rövid időn belül mozdonyvezetők legyenek. Sokmillió forint értékben egyenruhát adott a Fűtőház dolgo­zóinak, tisztességes megélhetést biztosít minden egyes jó munkát végző számára. A népneveíőmunka meghozta a várt eredményt, a Fűtőház dolgozói valamennyi­en" példamutatóan jegyeztek. Az üzem dolgozói 254.100 forintot je­gyeztek), 1.152 ’forintos) átlaggal. Különösen kitűntek Illés György la­katos csoportvezető 1500, Misaner Gyula párttitkár mozdonyvezető 2500. Varga István DISZ fiatal, lakatos 1200. Mezőfi Lajos szintén DISZ tag 1200, Batika József moz. donyvezető 2000. Uzsoki István mo­torvezető 2200 forintos 'jegyzésük­kel. A termelésben, és a békekölcsön- jegyzésben elért eredményeik azt bizonyítják, hogy a pártszervezet és az üzemi bizottság gazdája a munkaversenynek és a dolgozók kommunista nevelésének. További jó munkájukkal elérhetik az élüzem kitüntetést. 500 forintot jegyzett idős Nagy Lászlóné, az öregiaki magtermeíő kertészet dolgozója A III. Békekölcsön jegy zésben jó példáját adták a hazafias köte­lesség teljesítésének a Kertészeti Mßgtermeltetö és Vetőmagellátó Vállalat kaposvári kirendeltség évek dolgozói. Valamennyien az első napon lejegyeztek és egyetlen egy sem jegyzett kevesebbet egy havi fizetésénél. A kirendeltség központjának értelmiségi dolgozói 22.300 formtot jegyeztek, mintegy kifejezné szeretetüket és hálájukat a nép állama iránt, mely őket, értelmiségi dolgozókat ilyen megbecsülésben ré. szesíti. Horváth Lászlónak, a kirendeltség vezetőjének három, gyermeke van. s 1800 forint havi fizetése, mellett 3000 forintot jegyzett. Ku­kán Béla könyvelő 1040 forint havi fizetése mellett 2000-et, s a két­gyermekes Jászberényi József .né is lejegyezte egyhavi fizetését, 800 forintot. A kirendeltség öreglaki üzem egységének dolgozói 26.500 forintot jegyeztek. A vezető és néhány adminisztrátor kivételével vaiameny. nyien mezőgazdasági fizikai dolgozók. Varga Alajos 840 forintos havi keresetére 1100 forintot jegyzett. A jegyzéskor elmondotta, hogy szeretné meghálálni a pártnak és az államnak, hogy 3 évig tanulhatott a Kertészeti Technikumban, s az egyszerű alkalmi napszámosból kertészeti szakember lett. Hasonló, an nyilatkozott Tóth Gabriella is. Apja kosárfonó, aki sohasem tud­ta volna lányát taníttatni. ,(jt is a párt segítette ahhoz. hogy 3 évig tanulhatott a Kertészeti Technikumban. s ezért 840 forintos fizetése mellett 1000 forint értékű kötvényt jegyzett. A gazdaság egyik legjobb népnevelője id. Nagy László, mielőtt a jegyzési ívet aláírta volna. elmondta, hogy ö a felszabaduléis előtt is ebben a gazdaságban dolgozott, amikor ez még a Jankovics grófoké volt. Emlékezései a múlt iránti gyűlölet tűzét szítja fel benne, amikor mondja: — Bizony. azok a gőgös urak kiszívták még a vé­rünket is. annyit dolgoztattak velünk, s a látástól vakulásig tartó munka mellett még kenyerünk sem volt elég. Én nem kívánom, hogy még egyszer visszajöjjön az « világ, én a békét akarom és ennek tá­mogatására■ szívesen jegyzek 500 forint békekölcsönt, s a fiával együtt odaírták az ívre. hogy 500—500 forintot jegyeznek a békére. _ De nemcsak Nagy né. hanem a gazdaság valamennyi dolgozója látja a múlt és a jelen közötti különbséget és ezért jegyeztek vala­mennyien szívesen a dolgozók államát erősítő kölcsönt. S hagy e köl­csönökkel elsősorban a saját jövőjüket teszik szebbé, ennek a jegyzés napján is fényes bizonyítékát láthatták. A gazdaságban ezen a na­pon gyulladt ki a villany, melyre 60.000 forintot fordított a nép ál­lama és ezen a napon szólalt meg először az a rádió is. melyet a gaz­daság dolgozói kaptak ct második negyedévben végzett jó munkájukért.

Next

/
Thumbnails
Contents