Somogyi Néplap, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-16 / 243. szám

SOMOGYI NÉPLAP

Csütörtök, 1952 október 16.

>

Moszkva. (TASZSZ.) J. V. Sztálin elvtára a Szovjetunió Kommu nista Pártjának XIX. kongresszusán október 14-én a következő beszédet mondotta:

(A szónoki emelvényen megjelenő Sztálin elvtársat viharos, sokáig szűnni nem akaró, ünneplésbe átmenő taps fdgadja. Mindenki feláll. Kiáltások hangzanak: s)Sztálin elvtársnak hurrá!”, ,.Éljen Sztálin elvtárs!”, ,,Dicsőség a nagy Sztálinnak!”)

Elvtársak!

Engedjék meg, hogy kongresszusunk nevében köszönetét mondjak a baráti üdvözletekért, a sikereket kívánó köszöntésért, a bizalomért mindazoknak a testvérpártoknak és csoportoknak, amelyeknek képviselői megjelenésükkel megtisztelték kongresszusunkat, vagy amelyek üdvözletét intéztek hozzá. (Viharos, szűnni nem akaró, ünneplésbe átmenő taps.)

Különösen értékes számunkra ez a bizalom, amely azt jelenti, hogy készek támogatni pártunkat a népek ragyogó jövőjéért vívott harcában, a háború ellen vívott harcában, a béke megőrzéséért vívott harcában. (Viharos, hosszantartó tapsi.)

Hiba volna azt gondolni, hogy hatalmas erővé vált pártunknak nincs többé szüksége támogatásra. Ez nem igaz. Pártunknak és országunknak mindig szüksége volt és mindig szüksége lesz a határontúli testvéri népek bizalmára, együttérzésére és támogatására. Ennek a támogatásnak sajátossága abban rejlik, hogy bármely testvérpárt részéről pártunk békeszerető törekvéseinek nyújtott minden támogatás egyben támogatja saját népüket is a béke megvédéséért vívott harcában. Midőn az angol munkások 1918—1919-ben az angol burzsoáziának a Szovjetunió elleni fegyveres támadása idején harcot szerveztek a háború ellen ezzel a jelszóval: .,E1 a kezeket Oroszországtól!” —• akkor ez mindenekelőtt saját népüket támogatta a b'é- kéért vívott harcában és azután volt támogatás a Szovjetunió számára is.

Midőn Thorez elvtárs, vagy Togliatti elvtárs kijelenti, hogy népe nem fog harcolni a Szovjetunió népei ellen, (viharos taps) akkor ez mindenekelőtt Franciaország és Olaszország békéért harcoló munkásai és parasztjai számára támogatás és azután támogatás a Szovjetunió békeszerető' törekvései számára is. A kölcsönös támogatásnak ez a sajátossága azzal magyarázható, hogy pártunk érdekei nemcsak, hogy nem állanak ellentétben a békeszerető népek érdekeivel, hanem ellenkezőleg, eggyéforrnak azokkal. (Viharos taps.) Ami a Szovjetuniót illeti — annak érdekei egyáltalán nem különíthetők el az egész világ békéjének ügyétől.

Érthető, hogy pártunk nem maradhat a testvérpártok adósa és a maga részéről segítenie kell őket, valamint népeiket a felszabadulásért vívott harcukban, a béke megőrzéséért vívott harcukban. Közismert, hogy pártunk így is jár el. (Viharos taps.) Azután, hogy pártunk 1917-ben kezébe vette a hatalmat és azután, hogy reális intézkedéseket tett a kapitalista és földesúri elnyomás megszüntetésére — a testvérpártok képviselői pártunk bátorsága és sikerei feletti elragadtatásukban a világ forradalmi és munkásmozgalmának „ro- hambrigádja” névvel illették pártunkat Ezzel azt a reményüket fejezték ki, hogy a „r.o-hambrigád” sikerei megkönnyítik a kapitalizmus jármában sínylődő népek hely. zetét. Úgy gondolom, hogy pártunk igazolta ezeket a reményeket, külö- nősen a második világháború idején, midőn a Szovjetunió szétzúzta a német és japán fasiszta zsarnokságot, megszabadította Európa és Ázsia népeit a fasiszta rabszolgaság veszélyétől. (Viharos taps.)

Ezt a megtisztelő szerepet természetesen igen nehéz volt betölteni, amíg a „rohambrigád” egyes- egyedül állott és amíg ezt az élenjáró szerepet csaknem egymagában kellett betöltenie. De ez már csak volt. Most egészen másként áll a dolog.

Most. amidőn Kínától és Koreától Csehszlovákiáig és Magyarországig uj „rohambrigádok” jelenJ. V. SZTÁLIN ELVTARS MESZESÜK

a &ieovjetMisió Kommaaist a (bolsevik ) I*árí j an»Ik XIX. kongresszusára;

így áll a dolog mostanában.

tek meg a népi demokratikus országok képében — pártunk már köny- nyebben harcol és vidámabban folyik a munka. (Viharos, hosszantartó taps.)

Különös figyelmet érdemelnek azok a kommunista, demokratikus, vagy munkás-parasztpártok, amelyek még nem jutottak hatalomra és amelyek továbbra is a burzsoázia drákói törvényeinek igája alatt dolgoznak. Nekik természetesen nehezebb dolguk van. De mégsem olyan nehéz a munkájuk, mint amilyen a miénk — orosz kommunis. táké — volt a cárizmus idején, midőn a legcsekélyebb előrehaladást is a legsúlyosabb bűncselekménynek nyilvánították. Az .orosz kommunisták azonban kitartottak, nem rettentek meg a nehézségektől és kivívták a győzelmet. Ugyan így lesz ezekkel a pártokkal is.

Miért nem lesz olyan nehéz e pártok dolga, mint a cári korszak orosz kommunistáié volt?

Először is azért, mert a harcnak és a sikereknek olyan példái vannak szemük előtt, amilyenek ai Szovjetunióban és a népi demokra-1 tikus országokban, láthatók. Kö-j

vétkezésképpen tanulhatnak ezeknek az országoknak hibáiból és sikereiből és ezzel megkönnyíthetik munkájukat.

Másodszor azért, mert maga a burzsoázia —■ a felszabadító mozgalom fő ellensége — más lett, jelen fősen megváltozott, reakciósabbá vált, elvesztette kapcsolatait a néppel és ezzel meggyengítette önma. gát. Érthető, hogy ennek a körül menynek szintén meg kell könnyí- tenie a forradalmi és demokratikus pártok munkáját. (Viharos taps.)

A burzsoázia azelőtt magengedte magának a szabadelvüsködésí, védelmezte a burzsoá-demokrath kus szabadságjogokat és ezzel népszerűvé tefte magát a nép körében. A szabadelvűségnek most már nyoma sincs. Nincs már meg az úgynevezett „személyes szabadság“ — csak annak a személyes szabadságát ismerik el, akinek tőkéje van. Az összes többi polgárt csupán 'kizsákmányolásra alkalmas, nyers emberanyagnak tekintik. Az emberek és nemzetek egyenjogúságának elvét eltipor ták. Ennek az elvnek a helyére a kizsákmányoló kisebbség feljesjogúságának és a polgárok kizsákmányolt többsége jogfosztottságá- nak elve került. A burzsoá-demo- kratikus szabadságjogok zászlaját félrelökték. Úgy gondolom, hogy ezt a zászlót Önöknek, a kommunista és démokratikus pártok képviselőinek kell magasra emelniük és előrevinníök, ha maguk köré akarják gyűjteni a nép többségét. Nincs más, aki magasra emelje. (Viharos taps.)

A burzsoáziát azelőtt a nemzet vezetőjének tekintették, védelmezte a nemzet jogait és függetlenségét, amelyeket „mindenek” fölé helyezett. A „nemzeti elv”-nek most már nyoma sem maradt. A burzsoázia most dollárokért áruba bocsátja a nemzet jogait és függetlenségét. A nemzeti függetlenség és a nemzeti szuverénitás zászlaját félrelökték. Kétségtelen, hogy ezt a zászlót Önöknek, a kommunista és demokratikus pártok képviselőinek kell magasra emelniük és előrevinníök, ha hazafiak akarnak lenni, ha a nemzet vezető erejévé akarnak válni. Nincs más, aki magasra emelje ezt a zászlót. (Viharos taps.)

Érthető, hogy mindezeknek a körű.«lényeknek meg kell köny- nyíteniök a még hatalomra nem jutott kommunista és demokratikus pártok munkáját.

Következésképpen teljes joggal lehet arra számítani, hogy a testvérpártól! sikereket és győzelmet aratnak a tőke uralmának országaiban. (Viharos taps.)

Éljenek testvérpártjaink! (Hosz- szantartó taps.)

, Éljenek jó egészégben a testvér- pártok vezetői! (Hosszantartó taps.)

Éljen a népek közti béke! (Hosz- szantartó taps.)

Le a háborús gyujtogatókkal!

(Mindenki feláll, viharos, szűnni nem akaró, ünneplésbe átmenő taps. Zúgnak a kiáltások: „Éljen Sztálin elvtárs!”, „Sztálin elvtársnak hurrá!”, „Éljen- Sztálin elvtárs, a világ dolgozóinak nagy vezére!”, „A nagy Sztálinnak hurrá!", „Éljen a népek közti béke!”, „Hurrá!”.)

dalom világtörténelmi tapasztala, tait, a szocializmus szovjetunióbeli felépítésének tapasztalatait és meg kell szabnia a további módját a párt fő feladata teljesítésének: a kommunista társadalom felépítésének a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján.

A Programm átdolgozásának szempontjából és abból a szempontból, hogyan szabjuk meg a kommunizmus építésének további útjait, döntő jelentőségű, hogy pártunk XIX. kongresszusára megkapja Sztálin elvtárs, „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban” című új, klasszikus művét.

Sztálin elvtárs új művének történelmi jelentőségét az szabja meg, hogy a Szovjetunióban teljesítették a szocializmus felépítésének fslada- tát és most a párt előtt egész nagyságukban felmerültek a . szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos áttérés új feladatai. Sztálin elvtárs új műve elméleti és gyakorlati megoldását adja azoknak a döntő fontosságú problémáknak,

amelyek az új történelmi körülmények közepette a párt előtt felmerültek.

(Sztálin elvtárs zseniális műve hatalmas nemzetközi jelentőségű. Ez a mű a sztálini lángelme fényszórójával világítja meg a pártunk által vezetett szovjet nép előtt az államunk további erősítéséhez és a kommunizmusnak országunkban való leggyorsabb felépítéséhez vezető útat. (Taps.)

Felolvasom a XIX. pártkongresz- szusnak a Szovjetunió Kommunista Pártja programmjának átdolgozásáról szóló következő határozati ja- vaslatát:

A párt XIX. kongresszusa megállapítja, hogy a VIII. pártkongresszus (1919) óta — midőn a párt jelenlegi programmját elfogadták — gyökeres változások történtek mind a nemzetközi viszonyok területén, mind pedig a szocializmus építésének területén a .Szovjetunióban. Emiatt a párt programmjának több tétele és a pártnak a programúiban foglalt feladatai •— minthogy ez idő alatt már

megvalósultak — nem felelnek meg többé a mai feltételeknek és a Párt új feladatainak.

A kongresszus ebből kiindulva elhatározza;

1. Szükségesnek és időszerűnek tartja a párt jelenlegi programmjának átdolgozását.

2. A programm átdolgozásánál Sztálin elvtárs „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban” című műve alapvető tételeit kell követni.

3. A párt programmjának átdolgozását a következő összetételű bizottságra bízza; a bizottság elnöke; Sztálin elvtárs (viharos, ünneplésbe átmenő taps), a bizottság tagjai: Berija, Kaganovics, Kuusi- nen, Malenkov, Molotov, Poszpje- !0v. Rumján,cev, Szaburov, Csesz- nokov, Jugyin.

4. A párt átdolgozott programmjának tervezetét a Szovjetunió Kommunista Pártjának következő kongresszusa elé kell terjeszteni. (Viharos taps, mindenki feláll1.)

iSésiSetek L. M. Kaganovics elvtárs október Í3>i délelőtti ülésen elmondott beszédéből

Elvtársak!

A párt Központi Bizottsága javaslatot terjesztett a XIX. kom gresszus elé pártunk programmjának átdolgozásáról.

A XVIII. kongreászuson bizottságot választottak az SZK(b)P programmjának módosítására. Mint ismeretes,- a párt a bizottság tagjai közül kiváló elvtársakat vesztett el:

Kalinin elvtársat, Zsdánov elvtársat, Scserbakov elvtársat, Jaro- szlávszkij elvtár,sat. A bizottságnak nem volt. lehetősége, hogy telje sítse megbízatását. A Nagy Honvédő Háború és a háború következményeinek megszüntetését szolgáló munka, a népgazdaság újjáépítésének nagy munkája, megakadályozta a bizottságot munkájának befejezésében.

Most a XIX. pártkongresszus után, a feltételek kedvezőbbek lesznek ’e bonyolult feladat végrehajtására. Kaganovics elvtárs hangsúlyozta hogy a programm elfogadását követő több mint 30 esztendő alatt a Szovjetunió elmaradott agrárországból erős szocialista ipari és kolhozhatalommá vált. Megszűnt a gazdasági életben akkor még meglévő különböző gazdasági alakulatok rendszere, osztatlanul uralkodik a gazdasági élet szocialista rendszere és a szocialista tulajdon — két formában, az össznépi tulajdon és; a kolhoztulajdon formájában. Országunk teljesen átalakult -— mondotta. Sztálin elvtárs vezetésével felépült a szocializmus országunkban.

Az elmúlt 30 esztendő a(att, különösen a Szovjetuniónak a Nagy Honvédő Háborúban kivívott történelmi győzelme eredményeként, mérhetetlenül megnőtt a szovjet állam hatalma és tekintélye.

Mindezen változások miatt pártunk programmjának több tétele és a pártnak a programúiban foglalt feladatai — minthogy ez idő alatt már megvalósultak — nem, felelnek meg többé a mai feltételeknek és a Párt új feladatainak. Éppen ezért, sürgetően szükséges pártunk programmjának átdolgozása.

(Sztálin elvtárs zseniális műveiben kidolgozta a valamennyi dön. tő fontosságú programmkérdést: a szocializmus és a kommunizmus felépítése egy országban, a szocializmus és a kommunizmus országunkban való felépítése kérdésének két oldala, a kapitalista környezet feltételei között, az ország szocialista iparosítása, a mezőgazdaság kollek. tivizálása, a szocialista állam, a szocialista nemzetek kérdését, a nyelvtudomány marxista elméletét és több más nagy elméleti és gyakorlati problémát. Az átdolgozott programmnak meg kell testesítenie mindazt az újat, amivel a nagy Sztálin, vezérünk és tanítónk a marxizmus-leninizmus kincsestárát gazdagította.

(Viharos taps.)

Az új, átdolgozott pártprog- rammnak általánosítania kell a Nagy Októberi Szocialista ForraA párt, a kormány és maga ^ Sztálin elvtárs állandóan .gondoskodik országunk dolgozói anyagi helyzetének szüntelen javításáról, a közszükségleti cikkek gyártásának minden módon történő fokozásáról. Országúnkban óriási munkát végeztünk az ipari és mezőgazdasági termelés minden területének fejlesztése céljából, hogy így maximá lisan kielégítsük a szovjet nép szüntelenül növekvő anyagi és kulturális szükségleteit.

A párt bölcs sztálini politikája biztosította az országban a nehézipar és a szocialista mezőgazdaság hatalmas fejlődését és ezen az alapon a könnyűipar minden ágának sokoldalú fejlődését és közszükségleti cikkek gyártásának szüntelen növelését.

Megteremtettük a hatalmas textil-. kötszövő-. konfekciós., szőrme-, cipő- és bőrüzemeket, amelyek modern technikával vannak felszerelve, Mesterséges és szintetikus fonalak. műbőrök, cserzőanyagok gyártásával és háncsnövények elsődleges feldolgozásával foglalkozó új iparágak fejlődnek ki. Az utóbbi években számos hatalmas könnyűipari vállalatot építettünk az új technika alapján és alakítottunk újjá. Az elavult és kistermelékeny. ségű gépi berendezést tökéletes szerkezetű gépekkel és gépcsoportokkal cseréljük ki. A könnyűiparban a háború utáni időben 170.000 új gépet szereltek fel.

Az üzemek újjáalakítása elsősorban arra irányul, hogy biztosítani lehessen az előállított gyártmány egységére fordított munka mennyi, ségének rendszeres csökkentését és a gyártás technológiai folyamatának megjavítását, a gyártási folyamatok további gépesítése és automatizálása révén, futószalagok be.

vezetésével és a gyártásban a munkaszakaszok számának csökkentésével.

Vegyük például a pamutipart. Nemrégiben a pamutipar még régi kistermelékenységű, Mule-gépekkel dolgozott, amelyek technikai szempontból elmaradottak. Most ezek helyett nagy termelékenységű, új fonógépeket állítottak be. Az új fonógépek egynegyedannyi területet foglalnak el, mint a Mule-gépek s az orsók termelékenysége 60— 65 százalékkal nagyobb, mint azokon Azáltal, hogy a fonógyárakban új gépi berendezést állítottak fel, a fő gépi műveletek száma ti. zenkettőről hatra csökkent.

Bevezették a futószalagrendszert a cipőkonfekció-, kötszövő-, szőrme- és a bőrdiszmű-iparágak üzemeinek többségében. Ez lehetővé tette, hogy ezek az iparágak a könnyűipar nagy gépesített ágaivá váljanak és az átszervezett üzemekben a munka termelékenysége a lábbeli iparban 20 százalékkal, a szőrmeiparban 40 százalékkal és a konfekcióiparban 30 .százalékkal emelkedjék.

A könnyűipar valamennyi ágának; sikeres helyreállítása iés) továbbfejlesztése következtében elértük és jelentősen túlszárnyaltuk a szövet-, lábbeli-, kötszövött áru és egyéb cikkek gyártásának háború előtti színvonalát. 1952-ben a könnyűipar 43 százalékkal több terméket állít elő, mint a háború előtt, ezen belül gyapjúszövetből 60 százalékkal, kötszövött árukból több mint 60 százalékkal, selyem- szövetekből pedig 2.8-szer többet.

Gyökeresen más kép figyelhető meg a tőkés országokban.

Vegyük például az angol textilipart, amely, hogy úgy mondjuk,

Részletek A. IV. ütoszigin eivtárspak a XIX. pártkongresszus október $>-i esti ülésén elmondott beszédéből

nem is olyan régen a legfejlettebb volt a világon és kezében tartotta a textiláruk majdnem valamennyi alapvető felvevőpiacát.

Angliában a pamutszövet gyártása 1951-ben a háború előtti időhöz viszonyítva negyven százalékkal csökkent. A háború utáni években a pamutfonodák teljesítőképessége 28 százalékkal, a szövődéké pedig 24 százalékkal csökkent. Számos textilgyárat leállítottak. A működő gyárak régi felszereléssel dolgoznak.

Az elmúlt években 26 százalékkal csökkent a munkások száma az angol pamutiparban. Nem kisebb válságot él át az angol gyapjúipar. A gyapjúszövőgyárak teljesítőképessége 30 százalékkal csökkent.

Míg a tőkés országokban a békés célokra termelő iparágak elsorvadnak, nálunk, a Szovjetunióban évről-évre szüntelenül növekszik a közszükségleti cikkek gyártása, rendszeresen csökkennek az árak és növekszik a szovjet nép anyagi jólléte.

A könnyűipar dolgozói — a pártnak, a kormánynak és magának Sztálin elvtársnak azt az útmutatását végrehajtva, hogy állandóan növelni kell a könnyűipar termelését és tovább kell javítani termékeinek minőségét — a háború utáni években jelentős munkát végeztek az ipar átépítése terén a választék kibővítése, a minőség megjavítása, a márkás áru minőségének emelése és a gyártott cikkek külső kidolgozásának javítása érdekében. Koszigin elvtárs ezután arról beszélt, bogy a könnyűipar ismeretes sikereket ért el a termékek minőségének megjavításában és a cikkek választékának kibővítésében, de

(Folytatás a 3. oldalon.)