Somogyi Néplap, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-12 / 240. szám

2 SOMOGY)! NÉPLAP muxmmmmomtmMvmmmaitaB Vasárnap, 1952 október 12. {mom .•crtrtASk A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Fáét ja XIX. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) lalkozik, majd áttér az építőanyag- iparra. mely az' ötéves terv során a főbb építőanyagok gyártását leg­alább kétszeresére kell. hogy nö­velje. A vegyészeti iparban a szóda, a műgumi és az ásványi műtrágya termelését kell a leggyorsabban fejleszteni. A ka’cinált szóda gyár­tását 1950-hez viszonyítva körülbe­lül 84. a marónátroné 79. a mű­gumié 82 és az ásványi műtrágyáé 88 százalékkal növekszik. Jelentős mértékben meg kell nö­velnünk a kapacitást az ammóniák, kénsav. műgumi. szintétikus szesz' szóda, műtrágya, növényvédő vegy­szer, a mezőgazdasági növények terméshozamának nagy növekedését biztosító szemcsés műtrágyagyártás terén. Hasonlóképpen fokozni kell a műanyagok, festékfajták és mű- selyem-nyersanyagok termelését, bővíteni kell az egyéb vegyészeti termékek választékát és fejleszteni kel! a színes fémpótló műanyagok termelését. . A faipar még mindig elmaradt a népgazdaság növekvő szükségle­teitől. Feladatunk megszüntetni a faiparnak ezt az elmaradását. Az öt év alatt a szerfa-kiszállítást meg kell növelnünk körülbelül 56 száza­lékkal. a fűszeráruk termelését pe­dig 50 százalékkal s ugyanakkor minél nagyobb mértékben át kell helyeznünk a fakitermelést az erdő­ben gazdag vidékekre, különösen az északi kerületekbe, az Ural, Nyu- gatiSzibéria és a Karéi Finn Szov­jet Szocialista Köztársaság vidé- keire. Csökkentenünk kel! az erdők irtását az ország erdőben szegény vidékein. A fakitermelés idényjel­legét csökkenteni kell. a fakiter­melő körzetekben újjá kell alakí­tani a meglévő erdőipari gazdasá­gokat. új gépesített erdőipari gazda­ságokat kell létesíteni s állandó munkásokat kell biztosítani szá­mukra. Ugyanakkor tovább- kell fejlesztenünk a fakitermelő munká­latok komplex gépesítését, meg kell javítanunk a fakitermelés szervezé­sét és gépeinek kihasználását, emel­nünk kell a munka termelékenysé­gét. A fűrészáruk termelésének növelése céljából az új fakitermelő körzetekben üzembehelyezett fű­résztelepek számát a negyedik öt­éves tervhez viszonyítva mintegy nyolcszorosára kell emelnünk. Minden módon fejlesztenünk kell a papír, cellulózé, bútor, furnir- lemez, favegyészeti és hidrolit ipart. Nagy feladatok állnak az épí­tőanyagipar előtt. Az előirányzott beruházási terv megvalósítása meg­követeli. hogy az öt év alatt a főbb építőanyagok gyártását legalább kétszeresére növeljük, megjavítsuk minőségüket és bővítsük választé­kukat. A cementgyártást körülbe­lül 2.2-szeresére. a falazóanyagok gyártását 2.3-szeresére. a palagyár­tást 2.6-szeresére. a puha tetőfedő anyagok gyártását 70 százalékkal, a cser ép gyárt ást háromszorosára kell emelni. Ugyanakkor sokkai több új, kiváló minőségű és töké­letes díszítő- és burkolóanyagot, gyári kikészítésű kerámia-, gipsz-, beton- és vasbetonalkatrészt kell gyártani, ami elősegíti a nagyipari építés módszereinek fokozottabb'al­kalmazását és csökkenti az építke­zés önköltségét. A nehézipar és á mezőgazdaság fejlődése alapján az ötödik ötéves tervben biztosítanunk kell a köz­szükségleti cikkek gyártásának gyors fejlődési ütemét. A mezőgaz­dasági nyersanyagtartalékok lehe­tővé teszik, hogy az öt év alatt a könnyű és az élelmiszeripar ter­melését legalább 70 százalékkal növeljük és ezen- belül 1955-re 1950- hez viszonyítva a pamutszövetek gyártását körülbelül 61 százalékkal, a gyapjúszövetek gyártását 54 szá­zalékkal. a bőrcipők gyártását 56 százalékkal, a hústermelést 92 szá­zalékkal. a halászat, hozamát 58 százalékkal, a kristálycukorgyártást 78 százalékkal, az állati zsiradék termelését 72 százalékkal, a növé­nyi z-iradéktermelést 77 száza­lékkal, a konzervgyártást 2.léze­resére emeljük. A meglévő termelési kapacitások jobb kihasználása mellett az új öt­éves terv nagy ipari beruházási programmot ír elő. Az ötödik öt­éves terv az ipari termelés növe­lésének terve szerint az állami ipari beruházások körülbelül két­szeres növelését írja elő a negye­dik ötéves tervhez képest. A beru­házások különösen nagymértékű növelését kell előirányozni a kohá­szat, a villamoserőmüvek, az ás­ványolajipar. valamint a könnyű­ipari vállalatok fejlesztésére. A be­ruházási tervnek nemcsak új vállala­tok és gépegységek jelentős számá­nak üzembshe'yezését kell biztosí­tani. de a meglévő vállalatok kapa­citásának növelését is a gépegysé­gek újjáépítése, új berendezés lé­tesítése. a termelés gépesítése és a technológiai folyamatok javítása útján. A termelőkapacitások növe­lése a meglévő vállalatok kibővítése útján — ez a legfontosabb tarta­léka a termelés legkisebb költsé­gekkel való növelésének, az új öt­éves tervben. Az új ötéves tervben biztosítani kell az ipari vállalatok építésének jobb területi elhelyezését annak ér­dekében. hogy -az ipar még köze­lebb kerüljön a nyersanyag és üzemanyagforrásokhoz. Ez lehető­vé teszi, az észszerűtlen és rendfű- vül nagy távolságra irányuló vas­úti szállítások megszüntetését. Szaburcv elvtárs az új minisz­tériumok. építőszervezetek megerő­sítését. nagy ipari építkezési mód­szerek széleskörű alkalmazását és a tervezés tökéletesítését jelöli meg főfeladatokul. 2. Az ötödik ötéves terv feladatai a mezőgazdaság területén A mezőgazdaság területén a fő- feladat. továbbra is az összes me­zőgazdasági növények terméshoza­mának emelése, a közös állatállo­mány szaporítása és bezárnának egyidejű jelentős emelése, továbbá a földművelés és állattenyésztés össz- és árutermelésének fokozása a kolhozok közösségi gazdaságának további megszilárdítása és fejlesz­tése útján a szovhozek, a gép- és traktorállomások munkájának meg­javítása, a fejlett mezőgazdasági technika és az agrokultúra vívmá­nyainak alkalmazása alapján. A gabonafélék terméshozamának ötévi növekedését 40—50 százalék­ban állapítottuk meg, ezen belül a búzatermelésnek 55—65 százalék­kal kell emelkednie, a nyers.gyapof- termés 55—65 százalékkal, a rost­len 40—50 százalékkal, a cukorré­pa 65—70 százalékkal, a naprafor­gó 50 __60 százalékkal emelkedik. Fokozzuk a burgonya, a kender, a dohány, a mahorka és más növé­nyek termesztését is. Továbbfejlő­dik a kertészet, a szőlészet, a cit­romtermesztés és a selyemhernyó- tenyésztés. Erős fejlődési ütemet állapítunk meg az állattenyésztésben. A hús és szalonna mennyisége lüöő-ben ■— 1950-hez képest — 80—90 szá­zalékkal. a tejtermelés 45—50 szá­zalékkal emelkedik, a gyapjúterme­lés pedig 2—2.5-szere-ére nő. Mosz­kva, Leningrad, valamint más nagyvárosok és ipari központok környékén növekszik a zöldségfélék, a burgonya, valamint a tej, hús és tojástermelés. Földművelésünknek fejlett takar- mányfűtermelés és helyes vetésfor­gók alkalmazásával, továbbá az ipa­ri- és takarmánynövények, a zöld­ségfélék és a burgonya vetésterüle­tének a mezőgazdasági kultúrák között elfoglalt arányának növelésé­vel még termékenyebbé és maga­sabb színvonalúvá kell válnia. A beszámoló rámutat a Szovjet­unió egyes főterüléteinek a termés­hozam emelésével kapcsolatos fel­adataival. A negyedik ötéves tervben meg­kezdtük a természetátalakítást a Szovjetunió európai részének sztyeppes és erdős-sztyeppés vidé­kein. Most minden lehetőségünk megvan arra, hogy mindenütt át­térjünk a helyes földművelési rend­szer meghonosítására. Az ötödik ötéves tervben erdőövezetek létesí­tését irányoztuk elő, kolhozok és szovhozok földjein, nemcsak a Szov­jetunió európai része, sztyeppés és erdős-sztyeppés vidékeinek övezeté­ben, hanem Szibéria, Közép-Ázsia és más területek sztyeppés vidékein is. Tervbe vettük, hogy öt év alatt a kolhozokban és a szovhozokban legalább két és félmillió hektáron ültetünk védő-erdősávekat és körül­belül két és félmillió hektár terü­leten létesítünk állami erdőket. A negyedik ötéves terv éveiben jelentékeny munkálatok folytak a kolhozokban és szovhozokban" a he­lyes vetésforgók meghonosítása és az élenjáró talajmegmunkálási rendszer alkalmazása érdekében. Ezen a téren azonban komoly hiá­nyosságok mutatkoztak. A mező- gazdasági minisztériumoknak, a te­rületek. határterületek és köztársa­ságok, párt- és szovjet szerveinek meg kell javítaniok munkájukat a fűves-herés vetésforgók meghonosí­tására és biztosítaniok keli, hogy mindenütt a helyes talajművelési rendszert alkalmazzák. Az ötödik ötéves terv irányelvei előirányozzák a fűvetés továbbfej­lesztését. Ez a mezőgazdasági nö­vények termésgyarapításának és az állattenyésztési takarmánybázis megszilárdításának egyik legfonto­sabb eszköze. Az ötödik ötéves terv irányelvei előirányozzák a helyes fűves-herés vetésforgóknak a kol­hozokban és a szov'hozokban való elsajátításával kapcsolatos munká­latok fokozását. A vetésforgók meg­honosítását olyképpen kell megva­lósítanunk, hogy biztosítsuk a ga­bona-. a gyapot-, a cukorrépa-, a lenrost- és más növények termelé­sének, valamint a takarmányok ter­melésének. évrői-évre való fokozá­sát. az állami tervnek megfelelően. Növelnünk kell a kolhoz- és szov- hozföldek műtrágyával és szerves- trágyával való trágyázását. A mezőgazdasági növények ter- í méshozamának és összhozamának fokozásával kapcsolatos feladatok megkívánják, hogy a tudományos kutatóintézetek, a kísérleti állomá­sok és a mezőgazdasági szervek újabb, nagyobb terméshozamú ga­bonafajtákat, termékenyebb és ko­rábban érő gyapotfajtákat, több cukortartalmú cukorrépafajtákat tenyésszenek ki és honosítsanak meg a termelésben s az öntözött földeken való termesztésre alkalmas új mezőgazdasági növényfajtákat tenyésszenek ki. Feltétlenül bizto­sítanunk kell a szovjet agrobioló- gia továbbfejlesztését a micsurini tanítások alapján és a tudományos vívmányok, valamint az élenjáró mezőgazdasági tapasztalatok szé­leskörű alkalmazását a kolhozokban és a szovhozokban. Az, ötödik ötéves tervben széles­körű vízgazdálkodási rendszabá­lyok megvalósítását vettük tervbe. Öt év alatt 30—35 százalékkal nö­veljük az öntözött földterületeket. 40—45 százalékkal pedig a mocsa­rak leesapolásávai nyert termőföl­dek területét. Tervbe vettük, hogy a kolhozokban és a szovhozokban körülbelül 35.000 tavat és víztárolót létesítünk. Az állandó öntözőcsatornák he­lyett az ideiglenes öntözőcsatorná­kat alkalmazó új, öntözési rend­szerre való áttérés, már ma is ko­moly eszközt jelent a megművel- hető területek növelésére és az ön­tözött földek termékenységének. fo­kozására. Tervbe vettük, hogy az ötödik év végéig befejezzük az új öntözési rendszerre való áttérést minden vidéken, ahol öntözéses földművelést folytatnak. Az öntözés terén végrehajtandó elsőrendű feladatként, tervbe vet­tük öntöző- és vizellátórendszerek építését, a kujbisevi vizierőmű vil­lám osenergiájának felhasználása alapján és a V. I. Lenin Volga- Dcn hajózható csatorna övezetében. Tervbe vettük öntöző- és vízellátó, rendszerek építését a sztálingrádi vizierőmű, a Turkmén Főcsatorna, a délukrajnai és az; északkrimi csa­torna övezetében. Ezenkívül meg akarjuk tenni az előkészítő munká­latokat a kulungyini sztyeppe ön­tözésére és vízellátására. Folytat­juk az öntözőrendszerek építését, a központi feketeföld-övezetben, á Kura-Arakszin alföld, a Szir-Darja, a Zeravsan és a Kaska—Darja fo. lyók völgyében, a középfergánai övezetben, úgyszintén Kubányban a jegorliki rendszer, az ortotokoji víztároló és a csui nagycsatoi'na építését. E munkálatok végrehajtá­sát hatalmas technikai bázis bizto­sítja. A mezőgazdaság most jelen­tős földásógép-porkkal rendelkezik. A mezőgazdaság exkavátor park­ja 1951-ben, 1940-hez képest csak; nem nyolcszorosára/ növekedett. A vízgazdálkodási építkezéseket nagy­mennyiségű exkavátorral, talajnye- sővel, talajmaróval és egyéb gépek­kel látták el. Jelentős helyet szentel a beszá­moló az állattenyésztés fejlesztése irányelveinek. Ahhoz. hogy a szarvasmarhaállomány az egész me­zőgazdaságban 18—<20 százalékkal, a juhállományt 60—62 százalékkal, a sertésállományt 45—50 százalék­kal emelni tudják, biztosítani .kell az állat, helyes tartását és takarmá­nyozását. Az öntözőrendszerek szerteágazó hálózata — egybekapcsolva a me- zővédő-erdök telepítésével, a helyes vetésforgókkal és az élenjáró egyéb agronómiái módszerekkel — bázist ?id a földművelés erőteljes fejlődé­sének, hazánk oly nagykiterjedésű területén, ahol a legutóbbi időkig a vízhiány és a gyakori forró, szá­raz szelek miatt nem maradt állan­dó a mezőgazdasági növények ter­méshozama, az állattenyésztés pe­dig megsínylette a takarmány, és vízhiányt. Az új ötéves tervben nagy és felelősségteljes feladat ált a gép­es traktcrál'omások előtt, mint olyan nagy állami vállalatok előtt, amelyek már most az egész nö­vénytermesztési munka több mint kétharmadát végzik el a kolhozok­ban. Biztosítani kell a gép- és trak- t< rállcmások munkájának további javítását, ki kell bővíteni a nagy fizikai erőt igénylő munkák gépe. sítésére irányuló tevékenységüket a kolhcztermelés minden területén s fokozni kell a gép és trak- toráüomások felelősségét a mező- gazdasági növények terméshozamá­ra és az állattenyésztés hozamára vonatkozó tervek teljesítéséért. A jelenlegi ötéves terv folyamán be kell fejezni a kolhozokban a nö­vénytermesztő munkák gépesítését, széles körben ki kell fejleszteni a nagy fizikai erőt igénylő munkák gépesítését az állattenyésztésben, konyhakertészetben, gyümölcskerté- szetben. mezőgazdasági termelvé- nyek szállításában és rakodásában, mocsarassá vált területek lecsapó­dásában és újabb területek termé­kennyé tételében. A gép- és traktor-állomások trak- torállományá nak teljesítőképessége öt év alatt, körülbelül másfélszere­sére növekszik, különösen gyorsan fejlődik a mezőgazda ági növény­fajták sorközi műveléséhez szüksé­ges gépeket vontató traktorok tel­jesítőképessége. 1955-re a kolhozok földjein dolgozó traktorállomások teljesítőképessége a vetésterület minden száz hektárjára számítva 70 százalékkal növekszik. 1940-11ez viszonyítva és 30 százalékkal 1950- hez viszonyítva. Ezenkívül a me­zőgazdaságban megnövekszik a te­hergépkocsik. állandó , gépek és egyéb gépezetek állománya. Tervbe vettük, hogy a mezőgazdaság nagy. mennyiségű új tökéletesebb ekét, kultivátort. vetőgépet, gyapptszedő- •gépet. cukorrépaszedő kombájnt szénabetakarító gépet, takarmány- silózó gépet, villamos juhnyíró- és villamos fejőgépet, valamint más mezőgazdasági gépeket kap. A gép- és trakitorállomások, szevhozek és kolhozok feladata, hogy jelentős mértékben megjavítsák ennek a technikának a kihasználását. * Az ötödik ötéves tervben ki kell bővíteni a mezőgazdaságban a vílamcisener.giia alkalmazását. Egyik legfontosabb feladat: töké­letes szerkezetű villamosmotoco- kat és villamosenergiával meghaj­tott mezőgazdasági gépeket készí­teni és bevezetni a mezőgazdaság­ban. E gépeknek az olcsó villa- mosenengi.a {'elhasználásával kell doigoznick, különösen a nagy ví­zierőművek vidékén. Az ötéves. terv újabb feladato­kat ír elő a földművelés é.s állat­tenyésztés további fellendítésére vonatkozóan. Ezeknek a felada­toknak a végrehajtása megköve­teli a kolhozok további megerősí­tését: a .kolhozok vezető káderei­nek helyes kiválasztását és elosz­tását, vaiamint e káderek tovább­képzését. Biztosítani kell a kolhozvagyon növekedését, a közösségi gazda­ság mindenoldalú fejlesztése, a földművelés és állattenyésztés ágazatainak helyes összekapcsolá­sa, a munkatermelékenység jelen­tős emelése, a munkaszervezés és a bérezés javítása, valamint ia rne- zőgazdíasági veszteségek lehető legnagyobb mérvű csökkentése ré­vén. Növekedők a kolhozcik jöve­delme, tölbb jut az oszthatatlan alapba, ami ’ehetővé teszi a kol- liozclkiban az építkezés nagyobb- szabású fejlesztését olymódon, hogy a beruházások elsősorban a közösségi gazdaság fejlesztését szolgálják — gazdasági épületek, állattartáshoz szükséges helyisé­gek, öntöző- és levezető csator­nák, vízitárol ók építését, a földek megtisztítását a bozóttól, mező- védő erdősávok ültetését, ikothoz- Yiilíanytelepeik és egyéb építmé­nyek létesítését. Az ötödik ötéves tervben az ál­lam nagy összegeket ruház be a mezőgazdaságba; az állami beruhá­zások volumene a negyedik ötéves tervhez képest körülbelül 2.1-sze­resére emelkedik, a vízgazdálko­dási építkezésekre fordított beru házasok pedig négyszeresükre emelkednek. Azok a nagy feladatok, amelye­ket az új ötéves terv állít a mező- gazdaság elé, azt követelik, hogy a mezőgazdasági minisztériumok, a. helyi párt- és szovjet szervek jelentősen javítsák meg a mező- gazdaság vezetését. A mezőgazda­ságnak nyújtott nagy állami segít­ségre t-ámaszkodva széleskörű©» fel kell használni a földművelés is az állattenyésztés össztermelé­se és árutermelése növelésének meglévő jelentős tartalékait és ar­ra kell törekedni, hogy minden kcllhoz, minden szovhoz és min­den gép. és traktorálLomás telje­sítse az állami tervét. 3. Az ötödik ötéves terv feladatai az áruforgalom, a közlekedés és a hírtovábbítás területén Az ötödik ötéves terv előirány zatai, az ipari és mezőgazdasági termelés növekedésének alapján, az állami és szövetkezeti keres­te edel em kiskereskedelmi árufor­galmának öt év a.att körülbelül 70 százalékkal valé növelését ír­ják elő. Előírják, hogy jelentősen nőve. - jók a lakosságnak eladott legfon­tosabb élelmiszer és iparcikkek, valamint a kulturális és háztartá­si szükségleti cikkek mennyisé­gét. így 1955-ben a lakosságnak körülbelül 90 százalékkal több húsáruit, 70 százalékkal több hal- félét, 70 százalékkal több állati zsiradékot, kétszerannyi sajtké­szítményt és kétszerannyi cukrot adjanak eh mint 1950-iben. A terv előírja továbbá, hogy jelentősen több iparcikket adjanak el: pa­mut-, gyapjú-, selyem- és lenanya - get körülbelül 70 százalékkal, ru­házati cikket 80 százalékkal, láb­belit 80 százalékkal többet, kö­töttárut 2.2-szer annyit adjanak ei. Kulturális és háztartási szükségleti cikkekből a következő mennyiség­ben kell többet eladni: bútort kb. háromszor annyit, vas- és fémedé­nyeiket két- és félszer annyit, var­rógépet 2.4-szer annyit, kerék­párt 3.5-szer annyit, rádió- és te­levíziós vevőkészüléket 2-szer any- nyit, órát 2.2-szer annyit, háztar­tási jégszekrényt, mosógépet, és porszívóit fónéhányszor annyit, mint 1950-ben. Egyúttal előírják az étkezők, vendéglők, teázák há­lózatának kibővítését és a közét­keztetési vállalatok forgalmának körülbelül 80 százalékkal való nö­velését, a választék jelentős javí­tásával egyidejűleg. A fogyasztók ellátásának továb­bi megjavítása érdekében előírják a kiskereskedelmi hálózat, mindé, nekelőtit az élelmiszereket, ruhá­zati cikkeket, lábbelit, szövete­ket, bútort, edényt, háztartási cikkeket, kulturális szükségleti cikkeket, építőanyagokat árusító szaküzletek há.ózetának kibővíté­sét és az élelmiszerüzletek, étkez­dék, vendéglők és raktárak felsze­relését hűtőberendezésekkel és a legkorszerűbb berendezési tár­gyakkal. A beszámoló a továbbiakban rámutat, hogy a közlekedés min­den fajtájának áruforgalmát öt év alatt körülbelül 46 százalékkal kelil emelni. Az ipari és mezőgazdasági ter-i melésnek, valamint az áruforga­lomnak az új ötéves tervben elő­írt növekedése megköveteli a köz­lekedés jelentős mértékű fejlesz­tését. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents