Somogyi Néplap, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-09 / 237. szám

IfiLÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK/ ÉLJEK AZ SZK(B)P XIX. KONGRESSZUSA! A MAGYAR DO LG-OZÓk PAt JA MEGYE I P •Ä RTBIZO •TTSÄGÄNAk! LAPJA 1 IX. évfolyam, 237. szám. ÁRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1952 október 9. Tanácsaink felelőssége Tanácsainkra, mint az államha­talom helyi szerveire, a most fo iyó őszi begyűjtés, mezőgazdasági munkák végrehajtása igen nagy­fokú feladatokat ró. Tőlük függ nagymértékben, hogy a (falu ho­gyan állja meg a helyét e két iáen fontos feladat végrehajtásában, hogy dolgozó parasztságunk milyen mértékben veszi ki részét az or­szágépítő ötéves terv megvalósí­tásából. Tanácsainknak a falun őrködni kell dolgozó népünk álla­mának törvénye és rendelkezései felett és biztosítani kell, hogy a község minden dolgozó parasztja tiszteletben tartsa a saját törvé­nyeit az állammal szembeni köte­lezettség pontos teljesítésével. Most, az őszi begyűjtés, a me­zőgazdasági munkák újabb vizsgái községi tanácsaink munkájának. Itt dől el, hogy a párt, a kormány határozatait milyen mértékben te" szik magukévá és a gyakorlatban hogy szereznek annak érvényt, ho­gyan állják meg helyüket a falusi osztályharc első vonalában. Sokrétű feladatot kell megolda- niok tanácsainknak az elkövetke­zendő napokban és hetekben. Az egyik ilyen döntő feladat, mely egyben belpolitikánk központi kér­dése, az őszi mezőgazdasági mun­kák határidő előtti végrehajtása. Emellett igen nagy jelentőségű az őszi kapások begyűjtése. Me­gyénkben mindkét feladat végre­hajtása körül még mindig komoly- lemaradás van. Tanácsaink nagy többsége nem készült fel kellő gon­dossággal az őszi feladatok végre­hajtására. Egyes helyeken az ön­elégültség ütötte fel fejét, másutt a „rossz" termésre való hivatko­zással nem is foglalkoztak az őszi begyűjtéssel, vagy a vetőmag­hiányra való hivatkozással az őszi vetéssel. Mindkét elmélet súlyos következményekkel jár a gyakor­lati munka végrehajtásánál, amiért elsősorban községi tanácsainkat terheli a felelősség. Községi tanácsainknak a felelős­ség kérdését annál is inkább fei kell vetni, mert megyénk jónéhány községében hasonló feltételek mellett dicséretre méltó eredményt értek el mind a begyűjtésben, mind az őszi mezőgazdasági munkáknál. Patosfa község pl. 134 százalékos eredményt ért el a burgonyabe­adásban, vagy Főnyed 176 százalékra teljesítette burgonya­beadását, de megyénk számos köz­sége példát mutatott burgonyabe­adásával és nap mint nap újabb községek szabadulnak fel a korlá­tozó rendelkezés alól. Ma már megyénkben a fonyódi járáson ki vül 47 község élvezi a szabadpiac jogát. Ráksi község dolgozó parasztjai kukoricabeadásuk teljesítésével megyénkben elsőnek nyerték el a szabadpiac jogát és feleslegeiket máris szabadon értékesítették. A kaposvári piacon Poldes József, Ráksi község dolgozó parasztja a szabadpiacon értékesített kukori­cájáért 3500 forintot kapott, Csima Feren.cné pedig 2400 forintot ka­pott kukoricájáért- Érdemes volt hallgatni a pártra és teljesíteni az állammal szembeni kötelezettséget — mondotta —, erről beszél min­denki Ráksiban, melynek dolgozó parasztjai az idén is a tavalyi év­hez hasonlóan elsőnek büszkél­kedhetnek a szabadpiac jogával. Ezeknek a községeknek példamu­tató teljesítése méginkább alá­húzza azoknak a községi tanácsok­nak felelősségét, melyek hasonló feltételek mellett elhanyagolták a begyűjtési terv teljesítését, nem szereztek érvényt a törvényerejű rendelkezéseknek. Ráksi, Főnyed és még számos községi tanács munkája követésre méltó me­gyénkben a községi tanácsok előtt. A tapasztalat azt mutatja, hogy ahol lemaradás van a begyűjtés­nél, ott a mezőgazdasági munkák ban is komoly hiányosság van, ami ugyancsak bizonyítja egyes tanú csők gyenge munkáját. Felsőse- gesd községben a tanács ahelyett, hogy tervszerűen foglalkozna a mezőgazdasági munkával, a be­gyűjtéssel „kétségbeesetten" kap­kod, panaszkodik, hogy nem ké­pes ellátni a feladatokat, de ha­sonló tervszerűtlenség tapasztal­ható még jónéhány községi tanács­nál. A tervszerűtlenség és kapko­dás eredménye aztán az, hogy fi­gyelmen kívül hagyják a kormány rendelkezéseit és csak késve al­kalmazzák a mulasztókkal szem ben a törvényt. Tarany község tanácsa közel 250 dolgozó parasztnak adott ki törési és szedési engedélyt, de mindössze 120 teljesítette beadá­sát és mind a mai napig nem tör­tént fclelösségrevonás. Babócsán engedély nélkül törte le jónéhány dolgozó paraszt a kukoricáját. De nem kisebb mulasztást követnek el községi tanácsaink az őszi me­zőgazdasági munkák végrehajtása., nál, ahol szintén a megnyug­vás, a ráérős hangulat uralkodik a tanácsoknál. Egyik legfontosabb feladat falun is az állami fegyelem betartása. Tanácsainknak rendet kell terem­teni ezen a területen, mert csak így tudják biztosítani a sokrétű leiadat sikeres végrehajtását. A begyűjtés meggyorsításának egyik döntő feltétele az ellenőrzés meg­szervezése. Tanácsaink biztosítsák, hogy a töréstől számított 5 napon belül minden dolgozó paraszt tel­jesítse kukorica- és napraforgóbe­adási kötelezettségét, a mulasz­tókkal szemben alkalmazzák az 5 —10 százalékos felemelést. Külö­nös eréllyel lépjenek fel a kulá- kokkal szemben, ne engedjék, hogy a bcsületes dolgozó parasztok ro­vására szabotálják a beadást, ki­játsszák a törvényes rendelkezése­ket. Pártszervezeteink, községi ta­nácsaink leplezzék le a nép ellen­ségét a .dolgozó parasztok előtt, alkalmazzák a törvény szigorát ve­lük szemben. Különös gondot for­dítsanak tanácsaink a tömegek közti kapcsolat elmélyítésére, mely egyjk legfőbb biztosítéka a feladatok végrehajtásának. El kell érni, hogy a tanácsok az államha­talom kemény, szilárd, megingat­hatatlan szervei legyenek, mert csak így láthatják el rájuk háruló feladatukat. Csak így teremthetjük meg annak lehetőségét, hogy ma­guk a dolgozók ellenőrizzék a ta­nácsokat, vigyázzanak saját állam- hatalmi szervük munkájára és se­gítsék is azt. A tömegek segítsé­ge nélkül nem lehet teljes taná­csaink munkája. Erről tanúskodik a görgetegi községi tanács munká­ja, ahol még egyetlen esetben s.em sikerült teljes létszámban össze­hívni a végrehajtó bizottság tag­jait, az elnökhelyettes nem vállal­ja el a rábízott feladatokat. Ta­nácsülésre is csak néhányan je­lennek meg. Nem véletlen, hogy a község mind a begyűjtésben, mind a mezőgazdasági munkákban az utolsók között halad a járásban. Legfontosabb tehát az állandó bi­zottságok aktivizálása, a jól telje­sítő dolgozó parasztok bevonása ezekbe a bizottságokba. Tanácsaink most, a békebegyíij- tési hét sikere érdekében az ed­dig bevált módszerek felhasználá­sával vitfvék győzelemre a begyűj­tési hetet, hogy megyénk felso­rakozzon az élenjáró megyék kö­zé, hogy minél több község élvez­hesse a szabadpiaccal járó elő­nyöket. Az SZK(b)P Központi Bizottságának beszámolója a párt XIX. kongresszusa előtt G. M. Malenkov elvtársnak, as SZK(b)P KB titkárának előadói besséde II. rész A nép jólétének, egészségügyének és kulturális színvonalának további emelkedése A népgazdaság minden területén elért sikerek a szovjet társadalom anyagi és kulturális életszinvonia- lának további emelkedését eredmé­nyezték. Ez teljesen indokolt, nem is lehetett másként, mivel orszá­gunkban a szocialista termelés cél­ja a társadalom állandóan növek­vő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítá­sa. A szovjet nép egyre növekvő anyagi jólétének legfontosabb niu- tatószáma a nemzeti jövedelem szüntelen emelkedése. A Szovjet­unió nemzeti jövedelme 1940-től 1351-ig 83 százalékkal növekedett. A Szovjetunióban az egész nemzeti jövedelem a dolgozók közkincse, el­lentétben a kapitalista országokkal, ahol a nemzeti jövedelem nagyob­bik felét a kizsákmányoló osztályok elsajátítják. A Szovjetunió dolgo­zói személyes anyagi és kulturális szükségleteik kielégítésére a nem­zeti jövedelem háromnegyed részét kapják meg, a fennmaradó részt pedig a szocialista tei-melés bővíté­sére és más állami és társadalmi szükségletekre fordítják. A munkások és alkalmazottak reálbére és a parasztok reáljöve­delme növekedésének legfontosabb forrása a közszükségleti cikkek árának a kormány által következe­tesen végrehajtott csökkentése. A szovjet kormány az 1947—19152 közti időben 5 ízben szállította le az állami kiskereskedelmi árakat, s ennek eredményeképpen az élel­miszerek és iparcikkek ára most átlagban 50 százalékkal alacso­nyabb, mint 1947 negyedik évne­gyedében. A munkások és alkalmazottak pénzbérének növekedése, a parasz­tok pénz és természetbeni bevéte­leinek növekedése, a közszükségleti cikkek árcsökkentése és a lakosság­nak az állam költségére nyújtott egyébb juttatások eredményeképpen az egy munkásra és alkalmazottra jutó reáljövedelem 1951-ben mint­egy 57 százalékkal, az egy dolgozó­ra jutó reáljövedelem mintegy 60 százalékkal volt magasabb, mint 1940-ben. Az ötödik ötéves terv irányelvei­nek tervezete a Szovjetunió nem­zeti jövedelmének legalább 60 szá­zalékos emelését irányozza elő az 5 éves terv során, előirányozza továbbá — a kiskereskedelmi árak leszállítását is figyelembevéve a munkások és alkalmazottak reálbé­rének 35 százalékos növekedését és a kolhozparasztok pénzbeli és tér. mészetbeni jövedelmének legalább 40 százalékos növekedését (pénzben kifejezve). A közoktatás és tudomány kérdése Malenkov elvtárs foglalkozik a lakásépítés és egészségvédelem te­rén elért eredményekkel, majd át­tér a közoktatás és tudomány kér­désére : A közoktatásra fordított kiadá­sok az 1940. évi 22.5 millárd ru­belről 1951-ben 57.3 milliárd rubel­re, vagyis több mint két ési félsze­resére emelkedtek. Figyelembevéve, hogy a tudo- mányi egyre növekvő jelentőségre tesz szert társadalmunkban, a párt állandó gondoskodást tanúsít a tu­domány fejlesztése iránt. A szov­jet állam tudományos kutatóintéze­tek nagy hálózatának ápítését és felszerelését indította el, a legked­vezőbb feltételeket teremtette meg a tudomány felvirágoztatása szá- mára, biztosította a tudományos káderképzés nagy lendületét 1938- tói 1952 elejéig 1560-ról 2900-ra emelkedett a tudományos kutató- intézetek, laboratórmmok és más tudományos intézmények száma a Szovjetunióban. A tudományos dol­gozók száma ez alatt az idő alatt majdnem kétszeresére emelkedett. Az állam 1946-tól 1951-ig 47.2 milliárd rubelt fordított a tudo­mány fejlesztésére. A beszámoló részletesen kitér az irodalom és művészet teljesítmé­nyeire és problémáira és megálla­pítja; A nagy harciján, amely az új­nak és a ragyogónak társadalmi életünkben való kineveléséért, s az elavultnak és az elhaltnak társa­dalmi életünkből való kiirtásáért folyik óriási kötelezettségek hárul­nak államunk és művészetünk mun­kásaira, íróink, művészeink, zene­szerzőink, filmművészeti dolgozó­ink kötelessége, hogy mélyrehatób­ban tanulmányozzák a szovjet tár­sadalom életét, nagy népünkhöz méltó nagy művészeti alkotásokat teremtsenek. (Taps.) Elvtársak! Nagy sikereket ér. tünk el a szovjet nép anyagi jólé­tének növelésében és kultúrájának fejlődésében. Nem elégedhetünk meg azonban eredményeinkkel. A feladat abban áll, hogy az egész népgazdaság fejlesztése alapján biz­tosítsuk a szovjet emberek anyagi és kulturális életszínvonalának to­vábbi szüntelen emelését. Pártunk ezután is szüntelenül gondoskodik a szovjet emberek állandóan növekvő .igényeinek maximális kielégítéséről, mert a szovjet ember jóléte, a szov­jet nép virágzása pártunk számára a legfőbb törvény. (Viharos, hosz- szantartó taps.) A szovjet társadalmi és állami rendszer további megszilárdulása A párt XVIIT. .kongresszusa óta eltelt időszakban szovjet államunk tovább növekedett, fejlődött és erő­södött. Megnőtt és megizmosodott álla­munk gazdasági alapja, a termelési eszközök szocialista tulajdona. Az említett időszakban még jobban erősödött a szovjet szocialista tár­sadalmat alkotó munkások, parasz­tok és értelmiségiek baráti együtt, működése. Társadalmi és állami rendszerünk, mint a háború tapasztalatai bébi. zonyították, óriási nehézségek ide­jén is a világ legszilárdabb, leg- életképesebbésmegingathatatlanabfo rendszerének bizonyult. A szovjet szocialista rendszer megdönthetet­len hatalmának az a nyitja, hogy ez a rendszer igazi népi rendszer, ame­lyet maga a nép teremtett, amely élvezi a nép hatalmas támogatását, amely biztosítja a nép minden anyagi és szellemi - erejének virág­zását. A marxizmus ellenségei és vulga- rizátorai azt iaz — ügyünk szem­pontjából rendkívül kártékony — elméletet hirdették, hogy a szov­jet állam kapitalista környezetben elgyengül és elhal. A párt szét­zúzva és elvetve ezt a rothadt el­méletet, azt a következtetést vetette fel és alapozta meg, hogy 0]yan körülmények között, amikor a szo­cialista forradalom győzött egy or­szágban, a többi országok többsé­gében pedig a kapitalizmus uralko­dik, a forradalom győztes orszá­gának nem szabad gyengítenie, ha­nem minden lehető módon erősíte­nie kell államát és hogy az állam megmarad a kommunizmusban is, ha megmarad a kapitalista kör­nyezet, Nem értük volna el azo­kat a sikereket békés építő mun­kánkban, amelyekkel most büszkél­kedünk. ha megengedtük volna, hogy államunk gyengüljön. Fegy­vertelenül állnánk az ellenséggel és a háborús vereség veszélyével1 szem­ben. ha nem szilárdítottuk volná meg államunkat, hadseregünket, büntető és felderítő szerveinket. A párt a szocializmus megdönthetet­len erődjévé tette a szovjet orszá­got. mert minden lehető módon erősítette és erősíti a szocialista államot. (Viharos taps.) Az országunkra támadt fasiszta hódítók a szovjet társadalmi és ál­lami rendszer belső ingatagságára a szovjet hátország gyengeségére számítottak. Mint ismeretes azon­ban a háború rácáfolt ezekre a számításokra. Teljes egészében be­igazolódott Sztálin elvtárs történel­mi nyilatkozata, hogy háború ese­tén országunk mögöttes területe és frontja homogenitásánál és belső egységénél fogva szilárdabb lesz, mint bármely más országé. A há­ború során megerősödtek a szovjet hatalom fegyveres erői és hátorszá­ga. A szovjet emberek önfeláldozó munkája a hátországban és a szov­jet hadsereg és haditengerészet hősi harca az arc vonalon úgy ke­rült bele a történelembe, mint a nép példanélkül álló hőstette a haza védelmében. Hadseregünk és flot­tánk Sztálin elvtárs közvetlen ve­zetésével szerveződött, erősödött és harcolt. (Viharos. hosszantartó taps.) Malenkov elvtárs beszél a lenini- sztálini nemzetiségi politika törté­nelmi eredményeiről a .Szovjetunió­ban. méltatja a szovjet népek test­vériességét és a szovjet nép erkölcsi és politikai egységét. Miután fel­sorolta a párt előtt álló belpolitikai feladatokat, áttér a pártépítés kér­déseire. A párt A párt, szovjet hazánk hatalmá­nak szüntelen növekedése a kom­munista párt helyes politikájának és e politika valóraváltását szolgá­ló szervezőmunkájának eredménye, A párt, mint a szovjet társadalom vezető és irányító ereje, biztosí­totta az ország kellő időben törté­nő előkészítését az akti v honvéde 1 em- re. a háború éveiben az ellenség szétzúzására, a háború utáni idő­szakban a népgazdaság újabb ha­talmas fellendítésére irányította a nép minden erőfeszítését. A szovjet népnek a Nagy Hon­védő Háborúban aratott történelmi jelentőségű győzelme a 4. ötéves terv határidő előtti teljesítése, a népgazdaság további fejlődése’ a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális életszínvonalának továb­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents