Somogyi Néplap, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-09 / 237. szám
IfiLÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK/ ÉLJEK AZ SZK(B)P XIX. KONGRESSZUSA! A MAGYAR DO LG-OZÓk PAt JA MEGYE I P •Ä RTBIZO •TTSÄGÄNAk! LAPJA 1 IX. évfolyam, 237. szám. ÁRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1952 október 9. Tanácsaink felelőssége Tanácsainkra, mint az államhatalom helyi szerveire, a most fo iyó őszi begyűjtés, mezőgazdasági munkák végrehajtása igen nagyfokú feladatokat ró. Tőlük függ nagymértékben, hogy a (falu hogyan állja meg a helyét e két iáen fontos feladat végrehajtásában, hogy dolgozó parasztságunk milyen mértékben veszi ki részét az országépítő ötéves terv megvalósításából. Tanácsainknak a falun őrködni kell dolgozó népünk államának törvénye és rendelkezései felett és biztosítani kell, hogy a község minden dolgozó parasztja tiszteletben tartsa a saját törvényeit az állammal szembeni kötelezettség pontos teljesítésével. Most, az őszi begyűjtés, a mezőgazdasági munkák újabb vizsgái községi tanácsaink munkájának. Itt dől el, hogy a párt, a kormány határozatait milyen mértékben te" szik magukévá és a gyakorlatban hogy szereznek annak érvényt, hogyan állják meg helyüket a falusi osztályharc első vonalában. Sokrétű feladatot kell megolda- niok tanácsainknak az elkövetkezendő napokban és hetekben. Az egyik ilyen döntő feladat, mely egyben belpolitikánk központi kérdése, az őszi mezőgazdasági munkák határidő előtti végrehajtása. Emellett igen nagy jelentőségű az őszi kapások begyűjtése. Megyénkben mindkét feladat végrehajtása körül még mindig komoly- lemaradás van. Tanácsaink nagy többsége nem készült fel kellő gondossággal az őszi feladatok végrehajtására. Egyes helyeken az önelégültség ütötte fel fejét, másutt a „rossz" termésre való hivatkozással nem is foglalkoztak az őszi begyűjtéssel, vagy a vetőmaghiányra való hivatkozással az őszi vetéssel. Mindkét elmélet súlyos következményekkel jár a gyakorlati munka végrehajtásánál, amiért elsősorban községi tanácsainkat terheli a felelősség. Községi tanácsainknak a felelősség kérdését annál is inkább fei kell vetni, mert megyénk jónéhány községében hasonló feltételek mellett dicséretre méltó eredményt értek el mind a begyűjtésben, mind az őszi mezőgazdasági munkáknál. Patosfa község pl. 134 százalékos eredményt ért el a burgonyabeadásban, vagy Főnyed 176 százalékra teljesítette burgonyabeadását, de megyénk számos községe példát mutatott burgonyabeadásával és nap mint nap újabb községek szabadulnak fel a korlátozó rendelkezés alól. Ma már megyénkben a fonyódi járáson ki vül 47 község élvezi a szabadpiac jogát. Ráksi község dolgozó parasztjai kukoricabeadásuk teljesítésével megyénkben elsőnek nyerték el a szabadpiac jogát és feleslegeiket máris szabadon értékesítették. A kaposvári piacon Poldes József, Ráksi község dolgozó parasztja a szabadpiacon értékesített kukoricájáért 3500 forintot kapott, Csima Feren.cné pedig 2400 forintot kapott kukoricájáért- Érdemes volt hallgatni a pártra és teljesíteni az állammal szembeni kötelezettséget — mondotta —, erről beszél mindenki Ráksiban, melynek dolgozó parasztjai az idén is a tavalyi évhez hasonlóan elsőnek büszkélkedhetnek a szabadpiac jogával. Ezeknek a községeknek példamutató teljesítése méginkább aláhúzza azoknak a községi tanácsoknak felelősségét, melyek hasonló feltételek mellett elhanyagolták a begyűjtési terv teljesítését, nem szereztek érvényt a törvényerejű rendelkezéseknek. Ráksi, Főnyed és még számos községi tanács munkája követésre méltó megyénkben a községi tanácsok előtt. A tapasztalat azt mutatja, hogy ahol lemaradás van a begyűjtésnél, ott a mezőgazdasági munkák ban is komoly hiányosság van, ami ugyancsak bizonyítja egyes tanú csők gyenge munkáját. Felsőse- gesd községben a tanács ahelyett, hogy tervszerűen foglalkozna a mezőgazdasági munkával, a begyűjtéssel „kétségbeesetten" kapkod, panaszkodik, hogy nem képes ellátni a feladatokat, de hasonló tervszerűtlenség tapasztalható még jónéhány községi tanácsnál. A tervszerűtlenség és kapkodás eredménye aztán az, hogy figyelmen kívül hagyják a kormány rendelkezéseit és csak késve alkalmazzák a mulasztókkal szem ben a törvényt. Tarany község tanácsa közel 250 dolgozó parasztnak adott ki törési és szedési engedélyt, de mindössze 120 teljesítette beadását és mind a mai napig nem történt fclelösségrevonás. Babócsán engedély nélkül törte le jónéhány dolgozó paraszt a kukoricáját. De nem kisebb mulasztást követnek el községi tanácsaink az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtása., nál, ahol szintén a megnyugvás, a ráérős hangulat uralkodik a tanácsoknál. Egyik legfontosabb feladat falun is az állami fegyelem betartása. Tanácsainknak rendet kell teremteni ezen a területen, mert csak így tudják biztosítani a sokrétű leiadat sikeres végrehajtását. A begyűjtés meggyorsításának egyik döntő feltétele az ellenőrzés megszervezése. Tanácsaink biztosítsák, hogy a töréstől számított 5 napon belül minden dolgozó paraszt teljesítse kukorica- és napraforgóbeadási kötelezettségét, a mulasztókkal szemben alkalmazzák az 5 —10 százalékos felemelést. Különös eréllyel lépjenek fel a kulá- kokkal szemben, ne engedjék, hogy a bcsületes dolgozó parasztok rovására szabotálják a beadást, kijátsszák a törvényes rendelkezéseket. Pártszervezeteink, községi tanácsaink leplezzék le a nép ellenségét a .dolgozó parasztok előtt, alkalmazzák a törvény szigorát velük szemben. Különös gondot fordítsanak tanácsaink a tömegek közti kapcsolat elmélyítésére, mely egyjk legfőbb biztosítéka a feladatok végrehajtásának. El kell érni, hogy a tanácsok az államhatalom kemény, szilárd, megingathatatlan szervei legyenek, mert csak így láthatják el rájuk háruló feladatukat. Csak így teremthetjük meg annak lehetőségét, hogy maguk a dolgozók ellenőrizzék a tanácsokat, vigyázzanak saját állam- hatalmi szervük munkájára és segítsék is azt. A tömegek segítsége nélkül nem lehet teljes tanácsaink munkája. Erről tanúskodik a görgetegi községi tanács munkája, ahol még egyetlen esetben s.em sikerült teljes létszámban összehívni a végrehajtó bizottság tagjait, az elnökhelyettes nem vállalja el a rábízott feladatokat. Tanácsülésre is csak néhányan jelennek meg. Nem véletlen, hogy a község mind a begyűjtésben, mind a mezőgazdasági munkákban az utolsók között halad a járásban. Legfontosabb tehát az állandó bizottságok aktivizálása, a jól teljesítő dolgozó parasztok bevonása ezekbe a bizottságokba. Tanácsaink most, a békebegyíij- tési hét sikere érdekében az eddig bevált módszerek felhasználásával vitfvék győzelemre a begyűjtési hetet, hogy megyénk felsorakozzon az élenjáró megyék közé, hogy minél több község élvezhesse a szabadpiaccal járó előnyöket. Az SZK(b)P Központi Bizottságának beszámolója a párt XIX. kongresszusa előtt G. M. Malenkov elvtársnak, as SZK(b)P KB titkárának előadói besséde II. rész A nép jólétének, egészségügyének és kulturális színvonalának további emelkedése A népgazdaság minden területén elért sikerek a szovjet társadalom anyagi és kulturális életszinvonia- lának további emelkedését eredményezték. Ez teljesen indokolt, nem is lehetett másként, mivel országunkban a szocialista termelés célja a társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása. A szovjet nép egyre növekvő anyagi jólétének legfontosabb niu- tatószáma a nemzeti jövedelem szüntelen emelkedése. A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1940-től 1351-ig 83 százalékkal növekedett. A Szovjetunióban az egész nemzeti jövedelem a dolgozók közkincse, ellentétben a kapitalista országokkal, ahol a nemzeti jövedelem nagyobbik felét a kizsákmányoló osztályok elsajátítják. A Szovjetunió dolgozói személyes anyagi és kulturális szükségleteik kielégítésére a nemzeti jövedelem háromnegyed részét kapják meg, a fennmaradó részt pedig a szocialista tei-melés bővítésére és más állami és társadalmi szükségletekre fordítják. A munkások és alkalmazottak reálbére és a parasztok reáljövedelme növekedésének legfontosabb forrása a közszükségleti cikkek árának a kormány által következetesen végrehajtott csökkentése. A szovjet kormány az 1947—19152 közti időben 5 ízben szállította le az állami kiskereskedelmi árakat, s ennek eredményeképpen az élelmiszerek és iparcikkek ára most átlagban 50 százalékkal alacsonyabb, mint 1947 negyedik évnegyedében. A munkások és alkalmazottak pénzbérének növekedése, a parasztok pénz és természetbeni bevételeinek növekedése, a közszükségleti cikkek árcsökkentése és a lakosságnak az állam költségére nyújtott egyébb juttatások eredményeképpen az egy munkásra és alkalmazottra jutó reáljövedelem 1951-ben mintegy 57 százalékkal, az egy dolgozóra jutó reáljövedelem mintegy 60 százalékkal volt magasabb, mint 1940-ben. Az ötödik ötéves terv irányelveinek tervezete a Szovjetunió nemzeti jövedelmének legalább 60 százalékos emelését irányozza elő az 5 éves terv során, előirányozza továbbá — a kiskereskedelmi árak leszállítását is figyelembevéve a munkások és alkalmazottak reálbérének 35 százalékos növekedését és a kolhozparasztok pénzbeli és tér. mészetbeni jövedelmének legalább 40 százalékos növekedését (pénzben kifejezve). A közoktatás és tudomány kérdése Malenkov elvtárs foglalkozik a lakásépítés és egészségvédelem terén elért eredményekkel, majd áttér a közoktatás és tudomány kérdésére : A közoktatásra fordított kiadások az 1940. évi 22.5 millárd rubelről 1951-ben 57.3 milliárd rubelre, vagyis több mint két ési félszeresére emelkedtek. Figyelembevéve, hogy a tudo- mányi egyre növekvő jelentőségre tesz szert társadalmunkban, a párt állandó gondoskodást tanúsít a tudomány fejlesztése iránt. A szovjet állam tudományos kutatóintézetek nagy hálózatának ápítését és felszerelését indította el, a legkedvezőbb feltételeket teremtette meg a tudomány felvirágoztatása szá- mára, biztosította a tudományos káderképzés nagy lendületét 1938- tói 1952 elejéig 1560-ról 2900-ra emelkedett a tudományos kutató- intézetek, laboratórmmok és más tudományos intézmények száma a Szovjetunióban. A tudományos dolgozók száma ez alatt az idő alatt majdnem kétszeresére emelkedett. Az állam 1946-tól 1951-ig 47.2 milliárd rubelt fordított a tudomány fejlesztésére. A beszámoló részletesen kitér az irodalom és művészet teljesítményeire és problémáira és megállapítja; A nagy harciján, amely az újnak és a ragyogónak társadalmi életünkben való kineveléséért, s az elavultnak és az elhaltnak társadalmi életünkből való kiirtásáért folyik óriási kötelezettségek hárulnak államunk és művészetünk munkásaira, íróink, művészeink, zeneszerzőink, filmművészeti dolgozóink kötelessége, hogy mélyrehatóbban tanulmányozzák a szovjet társadalom életét, nagy népünkhöz méltó nagy művészeti alkotásokat teremtsenek. (Taps.) Elvtársak! Nagy sikereket ér. tünk el a szovjet nép anyagi jólétének növelésében és kultúrájának fejlődésében. Nem elégedhetünk meg azonban eredményeinkkel. A feladat abban áll, hogy az egész népgazdaság fejlesztése alapján biztosítsuk a szovjet emberek anyagi és kulturális életszínvonalának további szüntelen emelését. Pártunk ezután is szüntelenül gondoskodik a szovjet emberek állandóan növekvő .igényeinek maximális kielégítéséről, mert a szovjet ember jóléte, a szovjet nép virágzása pártunk számára a legfőbb törvény. (Viharos, hosz- szantartó taps.) A szovjet társadalmi és állami rendszer további megszilárdulása A párt XVIIT. .kongresszusa óta eltelt időszakban szovjet államunk tovább növekedett, fejlődött és erősödött. Megnőtt és megizmosodott államunk gazdasági alapja, a termelési eszközök szocialista tulajdona. Az említett időszakban még jobban erősödött a szovjet szocialista társadalmat alkotó munkások, parasztok és értelmiségiek baráti együtt, működése. Társadalmi és állami rendszerünk, mint a háború tapasztalatai bébi. zonyították, óriási nehézségek idején is a világ legszilárdabb, leg- életképesebbésmegingathatatlanabfo rendszerének bizonyult. A szovjet szocialista rendszer megdönthetetlen hatalmának az a nyitja, hogy ez a rendszer igazi népi rendszer, amelyet maga a nép teremtett, amely élvezi a nép hatalmas támogatását, amely biztosítja a nép minden anyagi és szellemi - erejének virágzását. A marxizmus ellenségei és vulga- rizátorai azt iaz — ügyünk szempontjából rendkívül kártékony — elméletet hirdették, hogy a szovjet állam kapitalista környezetben elgyengül és elhal. A párt szétzúzva és elvetve ezt a rothadt elméletet, azt a következtetést vetette fel és alapozta meg, hogy 0]yan körülmények között, amikor a szocialista forradalom győzött egy országban, a többi országok többségében pedig a kapitalizmus uralkodik, a forradalom győztes országának nem szabad gyengítenie, hanem minden lehető módon erősítenie kell államát és hogy az állam megmarad a kommunizmusban is, ha megmarad a kapitalista környezet, Nem értük volna el azokat a sikereket békés építő munkánkban, amelyekkel most büszkélkedünk. ha megengedtük volna, hogy államunk gyengüljön. Fegyvertelenül állnánk az ellenséggel és a háborús vereség veszélyével1 szemben. ha nem szilárdítottuk volná meg államunkat, hadseregünket, büntető és felderítő szerveinket. A párt a szocializmus megdönthetetlen erődjévé tette a szovjet országot. mert minden lehető módon erősítette és erősíti a szocialista államot. (Viharos taps.) Az országunkra támadt fasiszta hódítók a szovjet társadalmi és állami rendszer belső ingatagságára a szovjet hátország gyengeségére számítottak. Mint ismeretes azonban a háború rácáfolt ezekre a számításokra. Teljes egészében beigazolódott Sztálin elvtárs történelmi nyilatkozata, hogy háború esetén országunk mögöttes területe és frontja homogenitásánál és belső egységénél fogva szilárdabb lesz, mint bármely más országé. A háború során megerősödtek a szovjet hatalom fegyveres erői és hátországa. A szovjet emberek önfeláldozó munkája a hátországban és a szovjet hadsereg és haditengerészet hősi harca az arc vonalon úgy került bele a történelembe, mint a nép példanélkül álló hőstette a haza védelmében. Hadseregünk és flottánk Sztálin elvtárs közvetlen vezetésével szerveződött, erősödött és harcolt. (Viharos. hosszantartó taps.) Malenkov elvtárs beszél a lenini- sztálini nemzetiségi politika történelmi eredményeiről a .Szovjetunióban. méltatja a szovjet népek testvériességét és a szovjet nép erkölcsi és politikai egységét. Miután felsorolta a párt előtt álló belpolitikai feladatokat, áttér a pártépítés kérdéseire. A párt A párt, szovjet hazánk hatalmának szüntelen növekedése a kommunista párt helyes politikájának és e politika valóraváltását szolgáló szervezőmunkájának eredménye, A párt, mint a szovjet társadalom vezető és irányító ereje, biztosította az ország kellő időben történő előkészítését az akti v honvéde 1 em- re. a háború éveiben az ellenség szétzúzására, a háború utáni időszakban a népgazdaság újabb hatalmas fellendítésére irányította a nép minden erőfeszítését. A szovjet népnek a Nagy Honvédő Háborúban aratott történelmi jelentőségű győzelme a 4. ötéves terv határidő előtti teljesítése, a népgazdaság további fejlődése’ a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális életszínvonalának továb(Folytatás a 2. oldalon.)
