Somogyi Néplap, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-19 / 220. szám
^1 SOMOGYI NÉPLAP Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára lfossjith Lajos 1802. szeptem- bér 19-é'n született, az akkori Zemplén megye. Monok községében. Régi nemesi család gyermeke. Születésének 150-ik évfordulóján kegyelettel, bálával és büsz. keséggel emlékszik rá egész feisza. badult népünk. Kossuth Lajos alakja. tevékenysége összeforrt, egységbe olvadt a XIX. század magyar történetével. A század első felében; a reformkorszak és a szabadságharc ideijén egyik formálója, kialakítója, majd vezetője volt népünk harcainak, fejlődésének. A század máscdik felében megszólal- tatója és ébrentartója a magyar nép szabadságvágyának, függetlenségi törekvéseinek. A politikai élet porronclján először 1832-ben a pozsonyi országgyűlésen jelent meg és az akkor 30 éves ellenzéki követ már itt megmutatta ■nagyszerű képességeit, megmutatta, mennyire különbözik az országgyűlés ,,táblabíró politika, saitól”. Az általa szerkesztett „országgyűlési tudósítások” nem egyszerű tolmácsolója volt az ülésnek, hanem harcos orgánuma az ellenzéknek. a haladás híveinek. Ez jellemezte későbbi „Törvény- hatósági Tudósítások” című kiadványát is. Az akkori hivatalos kormányzat, a népek csendőrének szerepét betöltő Metternich kormány, de az őket kiszolgáló magyar mágnások (akiknek jelentős része magyarul sem tudott) természetesen nem nézték jó szemmel cikkeit, amelyek közül csaknem valamennyi szinte harcba hívta a népet az el- nyomottság, a hihetelen nyomós és nem utolsó sorban a független, ségi törekvések leigázása ellen. 1837. május U-ről 5-re virradó éjjel lakásán elfogták Kossuthot is. csak úgy mint Wesselényi bárót, s az országgyűlési if jak vezérét. Hűtlenség vádjával vetették börtönbe, s két esztendei vizsgálati fogság után négy esztendőre ítélték. A fogság idejét mint a legnagyobbak, ő is arra használta fel, hogy tovább képezze magát. Kitünően megtanult angolul és mélyebben megismerkedett a nemzetgazdaság és a politika tudományával. A növekvő nemzeti mozgalom'és az országgyűlés alsóházának követelésére 1840- ben szabadlábra helyezték és röviddel később ismét munkához lát. "I 841-bem megkezdi a Pesti Hírlap szerkesztését és ezzel lerakja a magyar publicisztika alapjait. Kossuth nem volt vezetője, nem volt kidolgozója a magyar reform- korszak követeléseinek, de nélküle, országgyűlési és publicisztikai tevékenysége nélkül, a reformkorszak nem lett volna a szabadságharc megalapozója. Világosan megfogalmazta a nép követeléseit, jogos igényeit és ki is állt mellettük. Emiatt került elsősorban ellentétbe a magyar mágnásurakkal a föld- birtokos nemességgel. Egyértelműen foglalt állást a jobbágyfelszabadítás mellett, a robot, a dézsma eltörlése mellett. Látta és vallotta, hogy ez a kérdés és Magyarország függetlenségének a kérdése szorosan összefügg egymással. ,,A közállada- lom el nem látott kellékeinek fedezéséről gondoskodni igenis szükséges — írta — de mindennél szükségesebb : a nép Tenlévő terheiben megosztozni. Amaz jobblét kérdése, ez; létkérdése í» házának”. Kossuth követeléseit kezdetben szinte egyértelműen utasítja vissza a nemesség. öt ez nem csüggeszti, sőt újabb, még nagyobb követelések felállítására ösztönzi, követelte, hogy a feudalizmus megszüntetését a közvélemény széles ellenőrzése mellett hajtsák végre és figyelmezteti azokat, akik a jobbágyság eltörlését megalkotó rendszabályok kidolgozásából a közvéleményt ki akarták zárni, hogy „az idők el. múltak, midőn a Delilák álom között nyírták meg a Sámsonokat.” Szembeszállt azokkal, akik a .fontolva haladást” hirdették és azt vallotta. hogy a „becsületes hazafi azt tartja a legokosabb, legfontosabb haladásnak, mely a hazának legtöbb jót, leggyorsabban eszközöl”. Szembeszállt azokkal is, akik a nép forradalmi törekvéseit anarchiáról szóló hamis szólamokkal igyekeztek felfegyverezni, akik válaszul a nép szabadságvágyára anarchiáról kezdtek rikoltozni. Határozottan kimondta: „Rend csak mive- lünk lehet, akik a szabadság hívei vagyunk”. J^ossuth a nép szemében hamarosan a szabadság, a függetlenség zászlója, az elnyomók, a sötétséget terjesztők ostora lett. 1848 Szeptemberében, amikor a szabadságharc válságba jutott, airól kellett dönteni, hogy Magyarország behcdoijon.e a Haubsburgoknak, vagy következetesen végigvigye a szabadságharc ügyét, Kossuth az utóbbi mellett szállt síkra. Kezdeményezésére megalakult a forradaL mi kormány, az úgynevezett honvé- delmi bizottmány és Kossuth a nép közé ment, hogy minél több fegyve- rés erőt toborozzon a szabadság- harc védelmére. Tobcrzóűtja előtt felszólalt a képviselők ázban és a többi között ezt mondta: „Lelkemben fel vagyok indulva azon a gondolaton, hogy az ármánynak, az árulásnak nevetséges szátyárjainak nemzet feletti győzelme csaknem sikerült. Vagyis az, hogy 40—50 ezer hitvány ember bejön ez országba, s úgyszólván kardcsapás nélkül foglalja el a hazát. Én nem érzek magamban annyi erőt, hogy ezt tűr. jem. Fél óra múlva... Azon meg. bízásnál fogva, melyet saját érze. tem, s a bőm veszélye nyújt, megyek. kezdem Cegléden felhívni a népet, hogy tömegesen keljen fegyverre ... Teremtsünk népet, mely- íyel a hazát megvédhessük.” A. magyar katonákhoz intézett felhívásában válaszolt a fegyveres harc ellenzőinek is; ,,Nem magyar az, cudar az, aki hazáját nem vedéi, mezi!” Nagyszerű szavak ezek, s ma is időszerűek. ITossuth mindenütt ott volt. ahol veszélyben forgott a haza. Járta az országot, toberzó beszédeket tartett. Lelkesítette a honvédsereget, tudósításokat írt a honvédseregek győzelméről, s emellett irányította a magyar szabadságharc külpolitikáját, követeket menesztett a. világ különböző tájaira. de amikor pénzügyi probléma merült fel. azt is megoldotta. Nemcsak vezetője, de ihletője, lelke is volt a magyar szabadságharcnak, a magyar forradalomnak. Fegyverbe szólította az éirulók ellen, a külső és belső ellenség ellen egyaránt, a hon védelmére. Szervezője volt az akkori - partizán-harcoknak. amit gueriliahábcrúnak neveztek és az egész mép nevében nyilatkoztatja ki; ..A magyar nép kész utolsó emberig meghalni inkább, mintsem országát elitipratmi engedné”. A nehéz helyzetek, a külső el■^lenség általi szorongatás általános kishitűséget és fejvesz- tettséget váltott ki. Kossuth ez idő. ben is szilárdan képviselte az ellenség előtti be nem hódolásnak, az önvédelmi harc elszánt továbbfolytatásának eszméjét. A magyar nép „ha akarja védeni magáig élni | fog, ha nem, elvesz” — ezekben a j szavakban foglalta össze az akkori helyzetet. Kossuth nélkül 1848-ban a magyar nép nem tudott volna egy esztendőn át nagyszerű szabadságküzdelmet vívni a Haubsburg elnyomással és a vele szövetkezett európai reakcióval szemben. Jogos büszkeséggel idézzük fel a Neue rbeinnische Zeitung, Marx és En. gels lapja szavait; „Első ízben az lSJtS-i forradalmi mozgalomban, első ízben 1793 óta, meri szembésze. gezni egy nemzet, melyet körülzárt az ellenforradalmi túlerő, a gyáva ellenforradalmi dühvei a forradalmi szenvedélyt... Hosszú idő óta első ízben alcadunk egy valóban fórra, dalmi jellemre, egy férfira, ki népe nevében fel meri venni a kétségbeesett harc kesztyűjét, aki nemzete számára Danton és Carnot volt egy személyben, s ez Kossuth Lajos. A tömegfelkelést, a nemzeti fegyvergyártást, a papírpénzt, rövid úton való elintézését minden, kinek, Iaki a forradalmi mcAgai- mat gátolja, a forradalmat perma. nenciában — vagyis a dicső 1793 év valamennyi fövonását újra fel. leljük a Kossuth felfegyverezte, szervezte, lelkesítette Magyarországon”. A szabadságharc bukása után Kossuth nem adja fel a harcot, nem szűnik meg bízni a magyar népben, a magyar szabadság és függetlenség gondolatában. A magyar parasztság és a magyar nép számára pedig a Kossuth-i Programm egy demokratikus, népi Magyarország pregrammja . lett, melytől földet és szabadságot vártak. Folytatni a szabadságharcot, folytatni a jobbágyfelszabadítást: ezt értette a magyar nép, amikor Kossuthot mondott. ..Ennél a KoS- suthról alkotott népi elképzelésnél nincs, ami jobban kifejezze művé. nek nagyságéit és muradandóságát” — írja Révai József elvtárs. 150 esztendeje annak, hogy a zemplén-megyei kis Monok köz. ségben meglátta, a napvilágot a XIX. század magyar történelmének legnagyobb alakja, a független Ma. gyar.ország odaadó, bátor harcosa, az önálló magyar néphadsereg megszervezője és vezetőije, korának legnagyobb magyar hazafia. És a Szovjetunió felszabadító harcai nyomán létrejött magyar népi demokrácia nemcsak valóraváltotta a kommunisták pártja vezetésével mindazt, amiért Kossuth harcolt, de megvalósítja azt is, amire Kossuth nem is gondolhatott. A magyar népi demokrácia " kezdettől fogva egyenes folytatója Kossuth ügyének és népünk nagyszerű felemelkedésének lelkesítője, Rákosi elvtárs vezette dicső pártunk nem felejtette a kossuthi figyelmeztetést. Akkor emlékezünk igazán Kossuthra, ha jól agyunkba véssük ma is élő figyelmeztetését: „Menni kell, menni előre, aki' nem megyen, eltiporják!” Fellegi Tamás Kínában országszerte hatalmas lelkesedéssel fogadták a moszkvai megállapodásokat Kína egész lakossága lelkesen ünnepli a Szovjetunió nagy és önzetlen segítségét, valamint a Kínai- Szovjet Szövetség erejének növekedését, amelynek újabb tanúbizonysága a Moszkvában legutóbb lefolyt kínai-szovjet tárgyalásokról nyilvánosságra hozott közlemény. A főváros üzemeiben, hivatalaiban és iskoláiban kedden gyűléseket rendeztek, amelyeknek részvevői megfogadták, hogy jobb munkával köszöntik az örvendetes hírt. A Peking—mancsuli vasútvonal dolgozói ünnepi gyűlést tartottak, amelyen sok példáját sorolták fel annak, hogy a Szovjetunió milyen önzetlen segítségben részesíti Kínát. A gyűlés szónokai rámutattak: újabb nagy segítség a Szovjetunió részéről, hogy ellenszolgáltatás nélkül a Kínai Népköztársaság kormányának teljes tulajdonába adja át a Csang-Csung vasútvonalat. Mukden lakossága is lelkesedéssel ünnepelte a nagy eseményt. Kao Csung-min, a Kínai-Szovjet Baráti Társaság északkeletkínai szervezetének alelnöke nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangsúlyozza, hogy Port Arthur haditengerészeti támaszpont együttes használata határidejének meghosz- szalSítása fontos lépés a japán agresszió megismétlődésének megakadályozásában. Az ország legkülönbözőbb részeiben egész sor gyár munkásai indítottak munkaversenyt a Moszkvában létrejött megállapodások tiszteletére. A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának küldöttsége a német egység helyreállítására irányuló javaslatokat nyújt .át pénteken Bonnban Johannes Dieckmann, a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának elnöke táviratban közölte Enlerssel,*’a nyugatnémet szövetségi gyűlés elnökével, hogy a népi kamara öttagú küldöttsége pénteken reggel Bonnba utazik és délután 5 órakor átnyújtja a nyugatnémet parlament elnökségének a néjmet egység (helyreállítására irányuló javaslatait. Pé’nfek, 1952 szeptember 19. geafci —■ r»nr —————— ljj rendelet a munkakönyvek kiállításával és kezelésével kapcsolatban A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 79/1952. számú szeptember 16-i rendelete értelmében a munkakönyvét igénylő dolgozó a munkákönyv kiállításáért 10 forint illetéket köteles oík- mánybélyegben leróni. Az első munkakönyv-másolat kiállításáért 50 forint, a második és minden to vábibi munkakönyv-másolat kiállításáért 100 forint kiállítási díjat kell illetékbélyegben leróni. Az illetékbélyeget a (munkakönyv igényléséhez szükséges kérdőívre keil ragasztani és azt a munkakönyvét kiállító hatóság íelülbé- lyegzi. A munkaköny igényléséhez szükséges okmánybélyeget a dolgozó a munkakönyv igénylése előtt köteles megvásárolni. Az illetéket lehetőleg egy dariab bélyegben kell leróni Tízforintosnál kisebb címletű bélyeget a munka- könyvkiállító hatóság nem (fogad el. Olaszországban fokozódik a sztrájk mozgalom és a parasztok föidfogiaió mozgalma A valdagnoi „Margiotto” textilvállalat munkásai hosszú harccal elérték, hogy a vállalat igazgatósága megbeszéléseket folytatott a munkások küldöttségével 120 munkás elbocsátása ügyében. Á tárgyalások egyezséggel fejeződtek, be, melynek értelmében a vállalat vezetősége visszavonja 120 munkás felmondását. A livornoi „Ansaldo‘‘-művek munkásai szeptember 16-án és 7-én általános sztrájkot folytattak le, tiltakozásul újabb száz munkás elbocsátása ellen, A „Montecatini" vegyitröszt pescairai üzemének munkásai 24 órás sztrájkot tartottak, tiltakozásul az éllen, hogy a vállalat vezetősége korlátozza a szakszervezeti szabadságjogokat. A Genova melletti Bolzaneto- fcan folytatódik a „Bruzze“ vasművek munkásainak hősi harca. A. munkások meg akarják menteni a pusztulástól a gyárat, amelyet a vezetőség bezárt. A munkások a leállítás után elfoglalták az j jukkái tiltakoznak a kormány üzemet, azonban a vezetőség meg- j megígért földreformjának chnnru- szakíttatta az áramszolgáltatást és i dása miatt. lehetetlenné tette a munka folytatását. A gyár munkássága mindazon- áíal elvégzi a legsürgősebb munkákat és ezáltal lehetővé teszi a munka mielőbbi újrafelvételét. A kórnyék számos gyárának munkássága szolidaritás-sztrájkot folytatott le. Catania környékén a parasztság harcot folytat a földreform megvalósításáért. A mezőgazdasági munkások több helyen megműveiet- len földeket foglaltak el Adrano és Castiglione környékén. A környező helységekben a munkások szolidaritás-sztrájkba léptek a parasztság célkitűzéseinek támogatására. Avezzano és Ortucchio környékén különösen nagylcíi erjedési' földterületet foglaltak eTa mezőgazdasági munkások, szembe- szá'llva a carabinjevik és a rendőrség terrorjával. Szeptember 20-án, szombaton déli 12 órakor sztrájkba lépnek Siena, Grosseto, Pisa és Livorno mezőgazdasági munkásai. Sztrájk- a Eden Belgrádban A londoni rádió jelentése szerint Eden angol külügyminiszter szerdán Belgrádira érkezett. Edent Kardelj és Rankovics fogadták a repülőtéren. Az angol külügyminiszter Belgrádban megbeszéléseket folytat Titova! és Kardéljjel. A londoni rádió egy másik jelentése arról számol be, hogy Kardelj díszvacsorát adott szerdán Eden tiszteletére. Athénben halálraítéltek két hazafit Az athéni katonai (bíróság a gö- rög légierők 18 tisztje és altisztje ellen indított per során szerdán két. vádlottat halálraítélt, tizenegyet pedig 10 évtől életfogytiglcinig tartó börtönre. A vádlottak „bűne” az, hogy szembefordultak az athéni kormány amerikabarát háborús politikusaival. RÖVID BELFÖLDI HlREK A DISZ Központi Vezetősége »elhívást intézett a DISZ-tagokhoz, a fiatalokhoz és az úttörőkhöz, hogy vegyenek részt minél nagyobb számban a művészeti csoportok II. országos versenyén. A felhívás kiemeli, hogy a versenyben kiváló csoportok képviselik majd a magyar ifjúságot a IV. Világifjúsági Találkozón. * * * Dr. Alois, Neian csehszlovák postaügyi miniszter vezetésével szerdán csehszlovák küldöttség érkezett Budapestre a csehszlovák- magyar postaügyi egyezmény megkötésére. A küldöttséget Katona Antal postaügyi miniszter és Stefan Major, budapesti csehszlovák követ fogadták. * * * A Népművészeti Intézet a DlSZ- szel és az úttörőmozgalommal együttesen júliusban gyermekjáték, gyűjtést rendezett. A szakemberekből, úttörőkből és DlSZ-tagok- ból álló három brigád az ország gyermekjátékokban gazdag helyein megtanulta a népi játékokat. A brigádok ezután a budapesti szabadsághegyi Laura-útí iskolában létesített táborban különböző szakemberek előtt, bemutatták a tanult énekeket, táncokat és sportjátékokat. A gvüjtés anyagából októberben szemelvényeket mutatnak be, majd kiadványok formájában is eljuttatják azt az érdeklődőkhöz, elsősorban az iskolásokhoz, az úttörőkhöz. * * * Három hét alatt 1910 üzem, hivatal, intézmény dolgozói összesen 58.056 bérletet vásároltak Budapesten az Operaháziban és a Városi Színházban tartandó opera-elő- .ndásrvkra. Az idén háromszor anynyi fizikai dolgozó -vásárolt bérletet, mint tavaly, ezenkívül a vidéki üzemek dolgozói is nagyszámban vettek bérletet, így például Sztálínváros, Tatabánya, Várpalota dolgozói. A tanulóifjúság által vásárolt bérletek száma is többszöröse az elmúlt évinek. * *- * Rövidesen megjelenik Kossuth összes munkáinak új kötete: „Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén I.”, amely egyben a „Kossuth Lajos 1848/48-ben" című sorozat III. kötete. Az új kötet anyaga az 1848 szeptember végétől december 31-ig terjedő, időszakot öleli fel, amikor a magyar nemzet Kossuth vezetése alatt a reakció fegyveres támadásával szemben megkezdte önvédelmi harcát. A közel 1000 oldalas kötet lenyűgöző képet ad arról az emberfeletti munkáról, amellyel Kossuth a fegyveres helytállás erkölcsi és anyagi feltételeit biztosította. A kötet a Magyar Történelmi Társulat kiadványa, az anyag ösz- szegyüjtésénék és sajtó alá rendezésének munkáját Barta István, a Magyar T udományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa végezte. * * * Az ötéves terv keretében hó- napról-hónapra falvak, gépállomások, állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek egész sorába vezetik ibe villanyt. Tavaly 118 községet villamosítottak, idén, az ötéves terv harmadik esztendejében, 162 községbe vezetik be a villanyt. A községek mellett ebben az évben még negyven gépállomást, 74 állami gazdaságot, valamint 98 termelőszövetkezetet villamosítanak a tavalyi 75 termelőszövetkezettel szemben.
