Somogyi Néplap, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-19 / 220. szám

Péntek, 1952 szeptember 19, SOMOGYI NÉPLAP 3 Fordítsanak nagyobb gondot a minőségi termelésre a Kaposvári Textilmíivekben „A szocialista iparnak nemcsak I tilművek vezetői nem tették magú mind több és több árut kell ter­melnie, hanem minid joibb és szebb árut is. A minőség emelésének a követelménye a termelőeszközök­re éppúgy vonatkozik, mint a fo­gyasztási cikkekre“ —• mondotta ■Gerő elvtárs ez év januárjában az országos aktívaértekezleten. Sokmillió forint beruházással épül megyénk büszkesége, a Ka­posvári Textilművek. A kőműve­sek még dolgoznak, de a fonógé­pek már ontják textiliparunk szá­mára a foiíalat. Az ország szövő­női jó minőségű . fonalat követel­nek a kaposváriaktól, akik a köve­telésnek ebbe« az évben sem tud­tak eleget tenni. A harmadik ne­gyedévben 45 esetben kifogásol­ták különböző textilgyárak a mi­nőséget. Bebizonyosodott, hogy a kifogások jogosak, a hibákért a Kaposvári TsxtiioiOvek vezetői a felelősek. Mik a kifogások? — A Magyar Pamutipar többek között a fonál egyenlőtlensége miatt nem tudja jól megfesteni az árut, ugyanakkor a fonál sza­kítószilárdságának gyengesége miatt nem tudnak jó minőségű árut készíteni, A Magyar Pamutípar augusz­tusban kénytelen volt 8.5 tonna Jonatat a kaposváriak terhére visz- szaküldeni. Ez 3600 forintba ke­rült a' hibát elkövető üzemnek, Hasonló panaszok merülnek fel a többi textilfeldolgozó üzemek­ből is. A „panaszkartotékokból“ az alábbiakat olvashatjuk: Augusztus 21-től 31-ig. Sopronkőhidai Szövődé — gyen­ge minőség. Győri Gyapjúionó és Szövődé — gyenge minőség. Sopronkőhidai Szövődé — gyen­ge minőség. Magyar Posztógyár — nincs meg a szaifcííó-szilárdság. Békéscsabai Kötöttárugyár — fonalegyeniőílenség, Győ.i Gyapjufonó és Szövődé — íonalszámingadozás, A rossz minőségű fonallal dol­gozó vállalatok kártérítést köve­telnek a Kaposvári Textiiművek- től. A könnyűipari minisztérium a követelések zömét jogosnak ta­lálta, s így a kaposváriak több mint ötvenezer foi-intot fizettek ki 1952-ben augusztus 31-ig. M- ar? nVsi Tintíxr a K ainnenrá rí HTí>'V­kévá Gerő elvtárs útmutatását? „Minél többet termeljünk, fpu- tos a mennyiség!“ — ez volt a jel­szó eddig. Júliusban 107.5 száza­lékra teljesítették a havi tervet, a minőségre nem gondoltak, s főleg e fontos kérdés elhanyagolásának tudható be, hogy augusztusban 93.5 százalékra estek vissza a ha­vi tervteljesítéssel. Róna elvtárs — mint mindig — objektív akadályokkal magyaráz­za a hibákat, — „kezdők vagyunk, újak a gépek, nincs elegendő szak­ember“— és-így tovább. Ezeket a kifogásokat átvették a Fonoda többi műszaki vezetői is. Kaizer Sándor, az emeleti fonoda műhely, főnöke szintén az új gépekre há­rítja a rossz minőséget, a tetejébe még azt mondja: „mit kezdjek ezekkel a fiata­lokkal, nem győzöm magam a tanításukat“. A további szavaival megcáfolja az előbbi kijelentését. Van egy füg­getlenített munkamódsz,erátadó, több ifjúmunkás már elsőrendűen dolgozik és nem utolsósorban nagy segítséget kapnak személyesen Altuchov szovjet téxtiltanácsadó elvtársfól, aki többször töltött el hosszabb időt a fonodákban. Ré- taler Istvánt a MEO vezetőjét is terheli a felelősség. Elsősorban azért, mert egyáltalán nincs menetközbeni minőségi ellenőrzés, pedig, ha megkérdezi Tóth Ilona elvtársnőt, aki egy éve dolgozik a gyárban, megtudná, hogya a gyű- rüsfonók sokat bosszankodnak az előfonál rossz minősége miatt. Tóth elvtársnő gépe a fenti ok miatt több ízben — így 15-én 4 órát is — állt. Kedden negyed 2 órakor 8 gyűrűsíonógép állt az egyenlőtlen fonál miatt. A gép­állás a következő félórában 14-re emelkedett. Megkérdeztük Kovács János elvtársat, az előfonoda mű­vezetőjét: miért egyenlőtlen az előfonál ? — „Elsősorban azért — mondja Kovács elvtárs —, mert az előfo­nók nem tartják be az előírást és a szakadásoknál 4 centiméter he­lyett 20- 30 centiméter hosszan sodorják össze a nyújtott fonalat. Ez okozza, hogy a gyűrűsfonógé­peken sok a szakadás, mivel a nyújtott fonál hol vékony, hol vas­tag, s ugyanakkor anyag,pocséko­lást is jelent." — Kovács elvtárs­nak igaza van, mert pl, a 23-es gyű- rűsíonó,gépen a megengedett napi 1,25 kilo­gramm hulladék is pontosan a duplájára emelkedik. Ezekről: a hibákról a MEO veze­tője, Réfaller István nem tud. De nem tudnak a felsőbb műszaki ve­zetők sem. Mit kell tenni a Kaposvári Textílrmívek pártbizottságának, üzemi, bizottságának és a műszaki vezetőknek a minőség megjavítása érdekében? •Elsősorban a minőség megjaví­tása felé kell irányítani a versenyt. Szialai_ elvtársnak, a pártbizottság titkárának észre kell vennie, hogy a havi versenyértékelésből hiányzik a minőség állása, ne elé­gedjen meg azzal, hogy a szakszer­vezet szeptember 12-től 16-ig 110 felajánlási szervezett, amelyet a dolgozók a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulójának tiszteletére, november 7-re tettek. Vegye észre SzaJaí elvtárs es az üzemi bizottság, hogy a 119 felajánlásban csak egy kon­krét minőségi felajánlás van, Tóth Ilona elvtársnőé. Nem tudják ellenőrizni az olyan vállalások teljesítését, mint pél­dául Csonka János, a kártoló A- műszak vezetőjének versenyszer­ződését, amely szószerint így szól: Kihívom a B-műszakot, válla­lom: í. A terv 109 százalékos telje­sítését. 2, Loy-mozgalom kiszélesítését. 3. A munkafegyelem megjavítá­sa t. Az ilyen vállalás nem jó, nem konkrét és éppen ezért nem is ér­tékelhető és ami a legnagyobb In­ba, nem szerepel benne a minőség fokozása. Vonják be a műszaki vezetőket a versenybe, jelen esetben Rétal- ler István, a MEO vezetőjét, aki bizonyára nagy segítséget tud nyújtani a versenyvállalások ellen­őrzésében, így megtudják, kik azok a dolgozók, akik élenjárnak a minőségi munkában ás megtud­ják, kik a selejtgyártók. A válla­lat vezetősége tűzzön 'ki céljutal­mat a legjobb minőségi munkát végző fononők számára, ugyanak­kor pellengérezzék ki a munkát hanyagul végzőket, Teremtsenek olyan hangulatot az üzemben, hogy a rossz mi­nőség szégyen és gyalázat le­gyen. Qátk Tyúber elntárs uépiievefé) BESZÉLGET A TERVRŐL A SZEPTEMBER 7.én megtar­tott megyei népnevelő tanácskozás többek között megállapította: az egyik legnagyobb hiányosság. hogy népnevelőink az országos, a helyi ■eseményeket nem tudják jól össze, kapcsolni a begyűjtés sikeréért in. dított stb. harc agitációjában. Me. gyénk legjobb népnevelői sok hasz­nos tapasztalatra tettek szert a ta nácskozáson. Többek között meg­értették, hogy et népnevelők felada­ta megmagyarázni a dolgozóknak hogy a felszabadulás óta eléri eredmények, építkezések, különböző létesítmények nem maguktól szülét, tele meg, hanem a 3 éves terv. az £ éves terv keretén belül, pártunk ■vezetésével, a dolgozó népünk áldó. zatos munkájával épültek. Erről nem szabad, hogy dolgozóink meg. feledkezzenek. Tóth Gábor elvtárs, Barcs köz. eég népnevelője is felszólalt a ta. náeskozccson, elmondta: a hibák gyökerét ott. látja, hogy a népneve­lők nem olvasnak rendszeresen sajtót és elsősorban pártunk köz­ponti lapját, a „Szabad Nép”-et. így nincsenek tájékozódva a leg- frisebb eseményekről. Ebből adódik, hogy a népnevelők sokszor nem tud­nak kielégítő választ adni a ddgo- zók kérdéseire. TÓTH ELVTÁRS már régóta végez népnevelő munkát a község, ben. Jó felvilágosító munkája is hozzájárult ahhoz, hogy több dől. gozó paraszt jóval túlteljesítette beadási kötelezettségét. Bonczek János dolgozó paraszt, nak szépen termett gabonája. Mind­járt, a cséplőgéptől 100 százalékra teljesítette badását, Tóth elvtárs utána beszélgetett vele először a mindennapi dolgoktól, később szóba került, hogy Bonczek Jánosnak van egy veje katonatiszt tanfolyamon, nemsokára a néphadsereg tisztje lesz, a leánya magasabb iskolába tanul, egy másik közeli családtagja a rendőrségnél teljesít szolgálatot. Bonczek János szívesen beszélgetett szép családjáról és amikor Tóth elvtárs megkérdezte tőle, hogy mindezt mivel viszonozta államunk­nak. Bonczek János elgondolkozott. Megértette, hogy nemesedi a segít­séget kell elfogadni, hanem adni is kell az államnak. A kötelezőn felül még hat mázsa gabonát vitt be az állam raktárába. EZ AZ EREDMÉNY csak egy a sok közül. Tóth elvtárs agitációs munkájában a tanácskozás óta még az eddiginél is nagyobb gondot for­dít arra, hogy a 3 és 5 éves terv helyi eredményeit népszerűsítse. Barcs ugyan úgy, mint az ország­ban annyi más község, sokat ka. pott a tervtől. A 3 éves terv kere­tén belül járdát építettek a község főútvonalán, ® tanácsháztól egészen a vasutig, aztán bekötőút épült Somogytarnócáig. A község főbb épületeit több tízezer forintos be. nullázással rndbehozták. Az ötéves tervben eddig mélyfúrású kutat ka- pott a község, a munkálatai már a befejezéshez közelednek. Uj, mo­dern kórház létesült, különböző osztályokkal. Napköziotthon óvoda, iskolák rendbehozása, mind ötéves tervünk sikeres megvalósításáról tanúskodnak. A községben több mint 500 helyem van vezetékes rá­dió, a mozit is korszerűsítették. agitációs munkájában nem kell messzebb menni a község határánál Tóth elvtársnak, hiszen j nincs olyan dolgozó a községbt j sem, aki valamilyen formában i ! élvezné a 3 és az 5 éves terv eddi ■ létesítményéit. Ezek a módszer, 1 igen hatásosak az agitációban Apró dolgok ezek, de mégis na< jelentőséggel Urnák és a dolgoz< a sok-sok apró dolgon kereszt veszik észre, hogy alapjában me változott az életük. Ezzel a me változott élettel hasonlítja áss. Tóth elvtárs a jugoszláv dolgozz életét. A begyűjtésnél folyó ágit ció során pl. elmondta: a jugoszli dolgozó parasztoknak nemcsalt terményük egyrésqétj, hanem, < egészet be kell adni az államnak. < nem azért, hogy az ország Uo/g zóinak kenyérellátását biztosítsc vele, liánéin azt /t, hogy legyen n\ vei busásan megfizetni az amerik f egy ver szállítmány okát. Jugoszl viában szó sem lehet szabadpieri ott a dolgozó parasztoknak rám módjuk felesleges gabonát, vüq egyéb terményt a piacra’ vinn mert Tito hada az utolsó szenti elveszi tőlük. A dolgozók az ilye beszélgetés után egyre jobban me, gyűlölik Titot és fasiszta bandáji és megértik: ha eleget tesznek 1c telességüknek, hozzájárulnak a bél erősítéséhez A NÉPNEVELŐ csak akkor U igazán eredményes munkát végezn ha a dolgozóknak világosan me< tudja magyarázni- az egyes esetni nyék közötti összefüggést, ha me< tudja értetni a dolgozóklcal, hog mire, miért van szükség. Tóth el társ egyike a jó népnevelőknél aki így végzi a munlcáját, ak a Deák Ferenc és a Rákóczi utci ban a dolgozók mindig szívese várnak, hogy közösen megvitassa a legfrisebb problémákat. Ötéves tervünk legnagyobb alkotás i közé tartozik a Tiszalöki vizű erőmű, melynek építése hatalmas ütemmel a befejezés felé közeledik. Ennek a nagy műnek a megépítésével többszázezer kataszteri hold földterületet tudunk öntözni. Olyan területet, amely eddig a terme, szét mostoha törvényeinek volt kitéve. a szél. a szárazság pusztított rajta. Pártunk és államunk gondoskodása folytán a Vkierömű meg. építésével lehetővé válik a mezőgazda ági termelés hatalmas arányú növelése, megvalósul dolgozó parasztságunk évszázados álma. ÁRUBŐSÉG MEGYÉINKBEN Megyénkben mintegy 1,08 szövetkezeti bolt, 22 szövetkezeti kultúrház és 3 áruház, ezenkívül 199 Népbclt biztosítja a megyénk dolgozóinak ellátását korszerűen berendezett, bőséges áriával rendelkező üzletekkel. 100 FÉRŐHELYES ISTÁLLÓ A nagybereki állami gazdaság 100 férőhelyes korszerű tehénistálló­ját az ötéves terv beruházásainak keretében, ebben az évben építet­ték. Az istállót a fejlett nagyüzemi állattenyésztés követelményeinek megfelelően építették meg, ami biztosítja az egészséges állattartást, A SÁNTOSI SERTÉSHIZLALDA A sántosi sertéshizlalda az ország legnagyobb hizlaldái közé tartozik. Dolgozó népünk állama az 5 éves terv keretén belül 5.916.000 forin­tot fordított a hizlalda megépítésére, melyben jelenleg 17.500 darab sertés hízik. Évente 35 ezer darab hízottsertést ad dolgozó népünk, nek. Az ötéves terv végére 24 ezer darabra növekszik a sertésállo. mány, ami évenkinti kétszeri szállítással 1,8 ezer darab hízottsertést jelent, ami újabb hatalmas lépést, jelent dolgozó népünk életszínvo­nalának állandó emelkedéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents