Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-22 / 196. szám
Péntek, 1952 augusztus 22. SOMOGYI NÉPLAP 3 II Szovjetunió tejlesztésére irányuló 1951-1955. évi ötödik ötéves terv irányelveinek tervezete (Folytatás a 2. oldalról.) n Biztosítani kell miniden öta- * * tűzött és mocsaras területek fees sípolása útján nyert földterület magas termelékenységű felhasználását. Biztosítani kell, hogy mindenütt áttérjenek az állandó öntözőosator- nák helyett az ideiglenes öntöző- csatornákat alkalmazó új öntözési rendszerre. Elsőrendű feladatnak kell tekinteni az öntöző- és vízellátó rendszerek építését a kujibisevi vizierőmü villaImosenergiájának felhasználási területén és a Leninről elnevezett Volga-—Don hajózható csatorna övezetéiben, meg kell kezdeni az öntöző- és vízellátó rendszerek építését a sztálingrádi vizi- eramű, a turkmén főcsatorna, a id él ukrajnai és az északkrimi csatorna övezetében. El kell végezni uz előkészítő munkálatokat a kulundini sztvőppf földjeinek öntözésére és vízellátására hivatott öntözőrendszerek építéséhez. Folytatni .kell az öntözőrendszerek építésének munkáját a középső f eket felföld - ö ve ze then, a Kora-Barakszini alföld ön, a Szir- Darja, a Zeravs-ania és a Kaska- Darja folyók völgyében, a középső fergánia öivezethen, Kubányban a jegorliki rendszer ■építését és a csui nagycsatorna építését. Az ötéves időszak alatt 30—35 százalékkal növelni kell az öntözött földterületeket, a kolhozokban és a szo-v- hozoklban 30—35.000 tavat és víztárolót jjcell építeni és biztosítani kell ezek sokoldalú gazdasági fel- használását. iMocsárlocsaipolási munkálatokai kell végezni a Bjelorusz, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban (elsősorban a pok szjai síkságon) a Litván, a Lett, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban, nz OSZSZSZK nyugati és köziponti vidékein, a Barabini síkságon és más területeken. Az 1051—1955. évi idő szak alatt 40—'45 százalékkal kell növelni a imolcs*rak lecsapolása által nyert földek területét. O A kolhozok és szovhozok szarvasmarha-állományának te jh o zam - Cme | és e szempontjából kiiilönösen fontos az intenzivebb állattenyésztési rendszer, az állatok istállózásának további bevezetése az egyes területek sajátságainak figyelembevételével. A juhtenyésztés további fejlesztése érdekében a Leninről elnevezett Volga—Don hajózható csator na vízellátási övezeteiben, a Ivaspi- tenger menti alföldön. a- Nogaj- sztyeppén és a turkmén főcsatorna övezetében dús legelőket kell léte siíteni. A vízellátó létesítmények üzetmbeihelyezésével egyidejűleg gondoskodni kelj a legelők vízellátásáról, hogy az említett területeken így kövér legelők létesüljenek a legnagyobb juihnyájak Számára is. A középázsiai és kazahsztáni területeken a helyi öntözcSművek és az artézi vizek felhasználásával magas tenméshozaimú szénakaszálókai és legelőket kell létesíteni, hogy fokozatosan csökkenteni lehessen azt, hogy a jószágot nagy távolságban lévő legelőkre hajtsák át. Q Be kell fejezni a kolhoZok- ban a nagy mezei munkák gépesítését, nag}imértékben gépesíteni kell a munkaigényes feladatokat az állattenyésztésiben, a zöld ségtenmelésben, a kötészetben, a mezőgazdasági termékek szállításában, fel- és lerakáséiban, az öntözés, a mocsaras területek lecsaipo- lása és új területek művelhet övé tétele terén. 1955-ben a gépesítés érje el az alábbi színvonalat: a gahonanomű- ek, ipari növények és takarmány- növények szántásában és vetésében 90—95 százalékot, a gabonaneimftek és a napraforgó kombájnokkal va ló aratásában 80—90 százalékot, a cükorrépaszedésben 90—95 százalékot, a nyersgyapot gyapotszedőgé pékkel való aratásában 60—70 százalékot, a hossziúrostú len vetésében és betakarításában 80—90 százalékot, a burgonya vetésében, sorközi megművelésében és szedésében 55-—60 százalékot, a szénakaszálásban és a silózásban 70—80 százalékot. Biztosítani kell a gép- és traktor- állomások munkájának további ja* vitását, ki kell szélesíteni tevékenységüket a fáradságos munkafolyamatok gépesítése terén, a kolhozok termelőmunkájának valameny- nyi ágában. Fokozni kell a §ép- és traktorál 1 cm ások felelősségét a mezőgazdasági növényfajták és az állattenyésztés hozatalára vonatkozó tervek teljesítéséért. Az ötéves terív végére kb- 50 százalékkal növelni kell a gép- és traktorállomások trakt orálloimjányának teljesítőképességét, különösen a mezőgazdasági növényfajták sorközi megműveléséhez szükséges gépek0! vontató sorművelő traktorekét. Az ötéves terv alatt biztosítani-kell a traktorok napi teljesítményének kb. 50 százalékos emelését. Be kell fejezni a gazdaságosabb Diesel-motoros traktorok bevezetését. A Litván, a Lett és az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban növelni kell a gép- és traktor-állomások hálózatát és ezeket az állomásokat traktorokkal és mezőgazdasági gépekkel kell ellátni. Az egyik legfontosabb feladat a vi.lamosti-aktorok és a villamos- energiai felhasználásával működő mezőgazdasági gépek bevezetése, különösen azokon a vidékeken, ahol nagy vizierőmíítelepek vannak1A Biztosítsa, liiogy a kolilio- znk beruházásai elsősorban a közös gazdaság fejlesztését céloz; zák: gazdasági épületek, állatta r- áshoz szükséges helyiségek, öntöző % levezető csatornák, víztárolók építésére, a földeknek a bozóttól való .megtisztítására, mezőivédő er- lősávok ültetésére, kollhoz-viHauy- i.eleipek és egyéb olyan építmények létesítésére, amelyek a; kolhozok közös gazdaságának sikeres fejlesz testhez, a kolhozok és a ko h-oZipa- -asztok jövedelmének növeléséhez elkerüllhetetleniiil szükségesek. 11 A szovhozok fejlesztése te- ré-n a legfontosabb feladat íz árutermelés növelése, elsősorban búzában, finom és félifinom gyapjúban, húsban, továbbá az állatté- ayészlő kolhozok ellátása faj-apaállatokkal. Hoigy a Szovhozok jószálgállomá- nya részére szüárdi takarmiánylbá- zist teremtsenek és teljesen biztosítsák a jószágállomány durva és nedívdús takarmányát, a' szoivihozok- han 45—55 százalékkal növelni kell a takarlmánylfiélék vetésterületét, a szovhozokban biztosítani kell az összes mezőgazdasági növényfajták terméshozamának jelentős emelését. A szo'vhozok szarvaismaiíbaállo- mányát 35—40 százalékkal, tehén- á II okmányát 70—75 százalékkal, juhállományát 75—80 százalékkal, seri és á 11 omá nyát 4 (I—45 s z á'z-a 1 ék ka 1 emeljék. 1955-r« a szovhozoklban egy-egy telién f égési eredményét a következő színvonalra emelje: a feketeföld- övezeten kívül eső területeken 3500 —3900 kilogrammra, a középső f°- keteföld-övezetben 3000—3400, Észak- és Dél-Kaukázusban 2800— 3200, Szibériában és Kla-ziahsztán északi területein 2400—2900, a voL gamenti, középázsiai Kaukázuson túfli és dél kazahsztáni faj-állattenyésztő kolhozokban 2100—2600 kg-ra, A szovhozokban egy-egy finomgyapjas juh átlagos tayírási eredményét a következőképpen emelje: Dé'- és Észak-Kaukázusiban a Volga mentén 5.5—6.5 kg-ra, Szibériában. Kazahsztánban és a Kaukázuson túl 4.5—5.0 kg-ra. A kolhozokban lényegében he kell fejezni valamennyi, munkaigényesebb niun'kaifolyamat gépesítésé a földművelésben, az állattenyésztésben, a takarmány-termelésben és a takarmány-előkészítésben. A szövhöz okban nagy mennyiségiben lakóházakat, kultúráiig és gazdasági épületeket kell építeni. | O A mezőgazdasági termelés J előírt növekedésének bizto sítására az ötéves terv alatt a nie- zőgiazfdaságiban kb. 2.1-Szer, az öntözési és vízgazdálkodási létesítmények terén pedig kb. négyszer akkora összegű állami beruházást kell végrehajtani, mint a negyedik ötéves tervben. ül. Az áruforgalom, a közlekedés és a távközlés területén 1 Az ipari és mezőgazda-sági * • termelés növekedése alapján az ötéves terv ideije alatt kb. 70 százalékkal növelje az állami és szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi áruforgalmát. 1955-re, iaz 1950. évihez viszonyítva a kővetkező arányban növésé a legfontosabb áruk eladását a lakosság részére: a húsárukból 90 százalékkal, ha.lífélékből 70, állati zsírból 70 százalékkal, sajtból kétszer annyit, növényi olajból kétszer annyit, zöldség-, gyiimölcs- és tejkonzervből 2.5—3-szor annyit, -cukorból kétszer annyit, teából kétszer annyit, borból kétszer annyit, sörből 80 százalékkal, ruházatiból 80 százalékkal, pamut-, gyapjú-, selyem- és lenanyagokból 70 százalékkal, lábbeliből 89 százalékkal, harisnya és zokniból kétszer any- nyit, kötöttárukból 2.2-szer annyit, bútorból háromszor annyit, fémből készült edényekből 2.5-Szer annyit, kerékpárból 3.5-Szer annyit, varrógépből 2.4-sz«r annyit, rádió- és televíziós vevőkészülékeidből kétszer annyit, órából 2.2'-szer annyit, háztartási jégszekrényekből, mosógépekből, porszívókból többször any- nyit kell eladni. Az ötéves terv alatt bővítsék az étkezdék, vendéglők, teáz-ók hálózatát és kíb. 80 százalékkal növeljék a közélelmezési vállalatok termelését, jelentősen növelve áruik választékát. Növelje az élelmiszereket,'rnhál, lábbelit, textilanyagokat, bútort, edényt, gazdasági árucikkeket, kulturális -szükségleti cikkeket és építőanyagokat forgalolmba hozó különleges boltok számát. Jelentősen emelni kel! az ipar és a. kereskedelmi hálózat céljait szolgáló hűtő- házak és raktárak építését. Folytatni kell az élelmiszeráruházak, étkezdék, vendéglők és raktárak felszerelését hűtőberendezésekkel és a legújabb felszerelésekkel. O A vasúti közlekedés árufor- gahma 1955-re 35—40 százalékkal emelkedik az 1950. évihez viszonyítva, a folyami közlekedésé 75—80, a tengeri közlekedésé 55— 60, a gépköcsi.köz 1«kadósé 80—85 százalékkal, a légiközlekedésé legalább kétszeresen, az olaj és gáz csővezetékeké klb. ötszörösen. O A vasúti közlekedés terüle- tén a legfontosabb feladat legyen a vasútvonalak teljesílőiké- pességiének nlövelése- Ennek megfelelően: a) Az előző ötéves tervihez képest klb. 60 százalékkal több másodrendű vonalat és négyszer annyi villamosított vasútvonalat kell üzembehelyezni. Az állomási rendezővágányok hosszát a vasutak üzemi útvonalainak klb- 46 százalékára k®ll emelni; b) Körülbelül 2.5-szer annyi új vasútvonalat kell építeni és átadni a rendszeres forgalomnak, mint 1946—1950-ben. Be kell fejezni a dé!szibériai fővasútvonal építését az Abakan tói Afcmolinszkig terjedő szakaszon. Be kell fejezni a Csárdáson—Kungráld vasútvonal építését és hozzá kel]1 fogni a Kungrád —Makat vonal építéséhez. Meg kell indítani a Krasznojarszk —Jenisze.jszk, Gurjev—-Asztrahán, Agriz—Pronino—S zurgut vasútvonalak építését. A Litván, Lett és Észt Szovjet Szocialista Köztársaságokban el kell végezni a vasútvo naíak újjáépítéséhez; Szükséges munkálatokat. c) Az ötéves terv végére az önműködő térközbiztosító berendezésekkel felszerelt szakasz-ok hosz- szát kb. 80 százalékkal, az önműködő vonatmegállító berendezések- kel felszerelt szakaszok hosszát pedig az 1950. évivel szemben, legalább 2.3-szeresére növelje, a távvezérelt váltóberendezéseik számát ■szintén 2.3-SiZieir,esiére kell emelni. Jelentősen növelni kell a diszpécseri centralizáció alkalmazását. Biztosítani kell a kocsirendeziéslhez szükséges gurítódomibok további gépesítését. Folytatni kell a rádió felhasználásának bevezetését a vonat- klözlekedés és a tolatás irányításánál. •d) Tovább kel] javítani a vasúlak pályafennitartását. Az öl éves terv alatt kb. 85 százalékkal több új sínt kell szállítani a vasútak számára, mint 1946—1950-ben. e) Biztosítsa teljes mér!ékben a vasúti közlekedés főútvonali mozdonyokban, vülalnios-imozd-onyokban, motoros 'mozdonyokban, teherszállító-, hűlő és utasszállító vagonokban mutatkozó szükségletét. Lényegében be kell fejezni a használatban lévő vasúti kocsik automiatikus kapcsolásra való átalakítását és hozzá kell fogni a gördülőanyag görgőcsap ágyakká 1 való felszereléséhez. Meg kell kezdeni új, nagyteljesítményű gőzmozdonyok, villanyinozdonyok, köztük gázgenerá'loios mozdonyok gyártásátIf) Javítsa (ováblb a gördülőanyag felhasználását. 1955-re a ko- csiiforduló idejét az 1950. évihez képest legalább 18 százalékkal csökkenteni kell és a gőzmozdonyok állal naponta befutott útvonal átlagos hosszát legalább 12 százalékkal kell emelni. Jelentősen meg kell javítani a vasúti kocsik teher- bíróképességéuek kihasználását és növelni kell a teher vonatok terhelését. Tegyen intézkedéseket a vonal- közlekedésben részvevő dolgozók különösen a imozdonyyezetőbrigá- dok munkájának jobb megszervezésére. A Körülbelül kétszeresére kell-*-1* emelni a folyami kikötök teljesítőképességét. Be kell fejezni a sztálingrádi, szaratovi, kujlbisevi, iiljanovszki, kaz-anyi, gorkiji, ja- i’oszlavi, moloto'vi, -omiszki, novoszi- birszki, halbarovszki, oszetrovói, kot'laszi és pecsorai kikötők építését és újjáépítési munkálatainak első részét. A fő kikötőket nagytól- jeisítlményű gépi eszközökkel kell ellátni. Szél'esebh arányokiban kell folytatni a folyólmenti iipari vállalatok gépesített kikötőinek építését. Be kell fejezni a volga-baltiten- geri víziút átszervezését, növelni kell a Kánná medrének hajózási mélységét és egységes, mélyvízíí közlekedési rendszert kell létrehozni a Szovjetunió európai részében. Javítani kell a hajózást és növelni kell az utas- és teherszállítást a Nyomán- és a Daugava-folyók vízgyűjtő medencéjében. Építsen hidat a Nyetaian-tfolyóti át Kaunaszban és a -Diaugava-folyón át Rigában. Építse újjá a meglévő folyami hajóépítő és hajójavító üzemeket és építsen újakat. Biztosítani kell a nagy víztárolókon való hajózásnak megfelelő utas- és teherszállító folyami flotta építését. Növelni kell a folyami közlekedés szerepét a- szibériai és messze északi területek teherszállításában. Biztosítsa a kis folyókon történő szállítás fejlesztését a helyi szükségletek kisegítésére. p Jelentős méretekben növel- je a tengeri kereskedelmi hajóraj űrtartalmát, bővítse a hazai tengerjáróttrajógyártás bázisát új hajógyárak és javítóműhelyek építésével és a meiglévők kibővítésével. Ki kell szélesíteni és át kell építeni a leningrádi, ogyesszai zsdánovi, novorosszijszki, maihacs- kalai, murmanszki, narjanmare kikötőt é’s a távolkeleti kikötőket Biztosítani kell m tengeri közlekedés további fejlődését a Litván, a Lett és az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban, ki kell bővíteni a rigai és a klajilpedai kikötőt. Növelje a tengeri kikötők teljesítőképességét és bővítse körülbelül a- kétszeresére a tengeri-hajó javítóüzemek teljesítőképességét. Növelje a halászati kikötök teljesítőképességét. Fokozza a teherszállítást az északi -tengeri útvonalakon. A tengeri flottát újabb jégtörőkkel kell kiegészíteni. Emelje a folyatnia, a tengeri és a halász-flotta, munkájának minőségét, csökkentse a rakományoknak a fogyasztókhoz való eljuttatására fordított időt, javítsa a kikötök munkáját, csökkentse a hajók kihasználatlan vöszteglési idejét. z Az 1946—'1950. évihez ké- pest kb. 50 százalékkal több keményburkolatú giépkocsiútat épít sen, illetve építsen át, különösen a déli területeken, a Kaukázuson túl, továbbá a Baltikumban, Növelje a közúti gépkocsiközle- tkedés részvételét a teherszállításban és az utasszállításban. Fejezze be a hatósági göpkocsiszolgálat egyesítését. Javítani kell a gépkocsik kihasználását és jelentősen 1® kell szállítani a szállítás önköltségét. Bővíteni kell a gépkocsijavító üzemek és állomások hálózatát, a gépkocsiellátó állomásokat. Az ötéves terv idején kb. kétszeresére kell emelni a városok közötti állandó autóbuszvonalak hosszát. n Jelentősen növelni kell a * * szállító repülőgépek, a polgári légilf’ott-a állományát, valamint a légi útvonalak és az éjjel- nappali szolgálatra berendezett légikikötők hálózatát. O Biztosítsa a hírszolgálat to- vábbi fejlődését: az ötéves terv folyamán legalább kétszeresére növelje a nemzetközi távbeszélő- és távírók álbelek hosszúságát. Növelje jelentős mértékben a rádióállomások sűrűségét. Vezesse be az ultrarövidhullámú rádióadást és rádió hírszolgálatot. Az ötéves terv során 30—35 százalékkal növelje a városi távbeszélőállcimások kapacitását. Javítsa meg a posta munkáját a s-ajtó és postaküldeményeknek a lakossághoz való eljuttatása terén, biztosítsa a postaszállítást a kerületközi útszakaszokon, főleg autó- közlekedés útján. Q A hírszolgálat toválbbfej- lesztési tervének megfelelően a kereskedőittmbo és 'hírszolgálatba való állami beruházást 1951— 1955-lben az 1946—190t). évekhez viszonyítva 63 százalékkal növeljeIV. A nép anyagi jólétének, egészségvédelmének és kulturális színvonalának további^ fejlődése terén . ~J A szocialista ipar szüntelen növekedése és a társadalmi munka termelékenységének állandó emelkedése alapján az ötéves terv folyamán legalább 60 százalékkal emelje a Szovjetunió nemzeti jövedelmét és ezzel kapcsolatban biztosítsa a munkások, alkalmazottaik és parasztok jövedelmének további emelkedését. A termelés fokozódásának és a munka termelékenysége emelkedésének, valamint a kulturális építés terén végzendő feladatoknak megfelelően irányozza elő, hogy n munkások és alkalmazottak számát a népgazdaságban 1955-re, az ötéves terv utolsó évére, 1950-hez viszonyítva 5 százalékkal növel jük. <r) Állandóan csökkentse a köz- szükségleti cikkek kiskereskedelmi árait, minthogy az árak csökkentése a munkások és alkalmazottak reálbére és a parasztok jövedelme emelésének legfőbb eszköze. A munkások és alkalmazottak reálbérét — egyebek között a kiskereskedelmi árak csökkentésével — legalább 35 százalékkal emelje. A munkások és alkalmazottak ■zociális biztosítására fordított állami előirányzatot az ötéves terv folyamán 1950-hez viszonyítva leg- ilábfo 30 százalékkal emelje. A kolhozparasztok munkájának termelékenysége emelkedésének, a koilioztermelés növekedésének, a földművelés és állattenyésztés termelékenysége emelkedésének alapján emelje tovább a kolhozparasztok természetbeni jövedelmét (pénzben kifejezve legalább 40 százalékkal). O A munkások és alkaknazot- tak lakásviszonyainak további megjavítására állandóan fokozza a lakóházépítést. Az ötéves terv során irányozza eí'ő az állami lakásépítés széleskörű programúi- ját, s a lakásépítésbe fektetett összeget a megelőző ötéves tervhez viszonyítva növelje kétszeresére. A városokban és munkás-lakótelepeken állami építkezések útján bocsásson összesen mintegy 105 millió négyzetméter területen új lakóházakat a lakosság rendelkezésére. Segítse a városokban és munkás-lakótelepeken az egyéni építkezést, amelyet a lakosság állami hitelekkel saját költségén végez. Javítsa a városok és munkás-lakótelepek lakossága számára a (Folytatás « 4. oldalon,)
