Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-20 / 195. szám

Szerda, 1952 augusztus 20. SOMOGYI NÉPLAP 3 „Nagyon sutát köszönhetek a; alMnánynak: tan munkám, becsületes keresetem, a nyáron Hévízen ütem, lányén a bányaipari teehnlkumban tanai“ Az alkotmány 3. évfordulóját ünnepeljük ország­szerte. Azét az alkotmányét, amely egész dolgozó né­pünknek olyan sokat adott. Jogot a munkához, a pihenéshez, a művelődéshez, de így lehetne hosszan so,rolni. Én is sokat kaptam az alkotmánytól és munkámon keresztül e,zt köszönöm meg, hálálom vissza. Alkotmányunk kimondja, hogy polgárai szá­múra biztosít ja a munkához való jogot és a végzett munka mennyiségének megfelelő díjazást. Ennek a megvalósulását érzem abban js, hogy oly1,cm gyönyörű, komzerüen berendezett üze,rriban dolgozhatom, mint a Kaposvári Fonoda. És a munkámért megkapom a megérdemelt bért. Az alkotmány azt is kimondja, hogy a dolgozók számárai biztosítja a pihenéshez, az üdüléshez való jogot, Eizt is saját magamon érez­hettem. Májusban kétheti fizetett szabadságomat Hé­víz Gyógyfürdőn töltöttem. Hévízre valamikor csak az urak, a tömőit erszényü kiz&álamúnyolók járhat­tak. Most már több hete bétegsaabádsúgon vagyok, a múltban ilyenkor a dolgozókat kitették az utcára, szó sem lehetett arról, hogy, fizetésit kapjanak. Én pontosan megkapom a táppénzt. De nemcsak maga­mon, hanem 17 éves, lányom életén keresztül is ér­zem alkotmányunk megvalósulását. Nekem a maliban csiak 5 elemi jutott, a leányom már választhat ott, hogy milyen pályái akar magának. Először tanítónő- képzőbe ment, azután bányász mérnök szeretett vol- na lenni. Most már negyedik éve tanul a pécsi bá­nyaipari technikumon, ahol szép egyenruhát is ka­pott. Minden nyáron gyakorlati munkát végeznek, de ezt külön díjazzák, ahogy azt alkotmányunk biztosítja. Mindezt a sok Szépet és jót, amit alkot­mányunknak köszönhetünk, a jövőben még jobb munkával háláljuk vissza. F iktar Jánasné MN DSZ-tng, Kaposvár. „Saját ás családom megváltozott életét köszönhetem az alkotmánynak: a mulfban nyomorogtunk, ma emberhez méltó életet élünk" A felszítbadulás előtt szüleim gazdasági cselédek voltak Souimi'clh báró kaposújlaki birtokán. Nyol­cán voltunk testvérek. A megélhetés nagyon nehéz volt. Édesanyáim nem tuldo.lt dolgozni a sok gyer­mektől. A légid ős etbb bátyámat elvitték katonának, a középső bátyáimnak seim jutott jobb sors édesapá­iménál, ő is báró SomsisidMioz került kocsisnak. Én még akkor kicsi voltam, de éreztem, hogy énrám is ez a sors vár. Kint laktunk László-,majorban, négy kilométerről kellett bejárnunk kisöfclb testvéreimmel együtt Kaposvárra iskolába. Fáztunk, ne,ni, volt me­leg ruhánk. De ki törődött akkor ezzel? Közben jött a felszabadulás és szinte egycsiapásra megvál­tozott az életünk­Édesapám otthagyta a cselédi sort, rende.s mun­kát kapott, a legidősebb bátyáim megnősült, a föld­osztáskor 8 hold földhöz, jutott, a középső bátyám víZiVezetékszerelőnek tanu'lt, most a néphadsereg ka­tonája. De az én életem is megváltozott. Anniikor meghallottam, hogy fonótanfolyam nyílik, az elsők között jelentkeztem. Tavaly októberben kerültem a Kaposvári Textilmiűveklhez, most mint gyűrűs,fonónő dolgozom és nagyon szeretem a szakmámat. Mar tudom, hogy mindezt alkotmányunk biztosí­totta számomra,, azt is, hogy fizetett szabadságra mehettem, azt js, hogy 800 forintot keresek egy hó­napiban, hogy ugyanúgy fizetnek, mint a férfiakat, vagy idősebbeket, aszerint, hogyan dolgozom. Saját életem és csaláldom megváltozott életét köszönhetem az .alkotmánynak — a múltban nyomorogtunk, ma emberihez méltó életet élünk. Én mindezt úgy viszo­noztam, hogy az alkotmány ünnepének tiszteletére fogadalmat tettem, hogy 5 százalékkal csökkentem a sélejtet és ezt napi 50 dekával túlteljesítettem, így a jó munkával ünneplem ,a, maii napot. Kiss Anna DISZ-tag, Textilmüvek. .Itat és jobbau akaiok dolgozni, mert Mm, hogy az alkolmányadla iogolmal ezzel Mm meghálálni“ Apám vasúti segédtiszt volt. Ti­zenheten voltunk testvérek. Én mindenáron vasutas akartam len ni, de mennyi szenvedésbe került nekem és szüleimnek, mire álmaim valóraváltak. Nappal tanulás, éjjel alkalmi munka, vagy fordítva. Mi­lyen keserű csalódást jelentett, amikor végre álláshoz jutottam a vasútnál. A havi fizetés éppen csak élelemre lakásra volt elég. Családalapításra nem is gondol­hattam. A felszabadulás után a milliók életévei együtt az enyém is meg­változott. Emberséges munkavi­szonyok mellett jó fizetést, gon­doskodást kaptam a népi demo­kráciától. Azóta nap mint nap ta­pasztalom, hogy a munkához való jog nem papírforma, hanem való­ság. Fejlett munkásvédelem van, ez is alkotmányunk megvalósulá­sa. A műit rendszerben egymást érték a szolgálatközbeni balese­tek. Ez úgyszólván teljesen meg­szűnt. Nyugodtan, abban a biztos tudatban dolgozhatom és tár­saim is, hogy mögöttünk áll1 a párt, a kormány, az egész nép, aki féltő gonddal vigyáz ránk. Azóta számomra ünnep lett a munka. Büszkévé tesz az a tudat, hogy az én munkám is elősegítet­te, hogy ebben az évben másod­szor lett éiüzem a kaposvári állo­más. Ennek tudatában tettem meg alkotmányunk ünnepére felajánlá­somat dolgozó társaimmal együtt. Felajánlottuk, hogy a menetrend- szerinti 75 százalékos tervünket 2 százalékkal túlteljesítjük. Válla­lásainkat megvalósítottuk. A múlt rendszerben állandóan a hátam mögött volt a munkanél­küliség réme. Ma többet és job­ban akarok dolgozni, mert tudom, hogy az aikotmányadta jogaimat ezzel tudom meghálálni. A múlt­ban ezzel másik dolgozótársam ke­nyerét vettem volna el, m,a a né­pi demokrácia jutalomban részesí­ti a jó munkát végző dolgozókat. Én, aki a felszabadulás előtt havi 120 pengőért annyit robotoltam mások hasznáért, most mindkét al­kalommal, mikor élüzem lettünk, 600 forint jutalomban részesültem. A mi alkotmányunkat ünnepe­lem és közben születendő gyerme­kemre gondolok. Alkotmányunk gondoskodott róla. Más lesz a gyermekkora, szebb lesz az élete, mint az enyém volt. Gallovícs József, forg. szolgálattevő. „Amit nekem az elmúlt rendszer nem biztosított, azt biztosítja fiamnak az alkotmány“ Mi, dolgozó parasztok, úgy ké­szültünk erre a nagy napra, alkot­mányunk megünneplésére, hogy idő előtt eleget tettünk állampolgári kötelezettségünknek. A cséplőgép­től egyenesen a terménynasMárbti vittük beadásunkat. Kaposvár dol­gozó parasztjai az elsők közöét vol­tak a megyében, akik megkapták a szabadpiac jogát. Én is jó teljesí­tésemmel segítettem elő ennek a megszerzését. Az elmúlt évben is a,z élenjáró dolgozó parasztok kö­zölt szerepelt a nevem, de az idén sem kullogtam hátul. A cséplőgép­től mindjárt elegeit tettem kötele­zettségemnek. Két gyermekem van — értük tiettem. Amit nekem az el műét rendszer nem biztosított, azt most nekik az alkotmány biztosítja Ha kedvük lesz, tovább tanulhat­nak, a fiam géplakatos szeretne len­ni. Az alkotmány biztosítja a jogot' ahhoz. hogy műid időn belül kitű­nő szakmunkás váljék belőle. Ezérí teljesítettem túl beadási kötelezett­ségemet. És Giziért, hogy Rákosi elv- társ és a párt előlit ezen a nagy ün­nepen ne .kelljen Kaposvár dolgozó parasztjainak sem szégyenkezniük. Simon Lajos dolgozó paraszt, í>ülö-út 4,9. Szellemi ssükségmunka, 40 pengős kereseti lehetőség- EZ VOLT, AMIT NYÚJTANI TUDOTT A MÚLT Dolgozó népünk mindig jobban értékeli és becsüli a nép alkot­mányát, mert mindig világiasabban látja azt a különbséget, ami az úgy­nevezett „ezeréves alkotmány“ és népi demokráciánk alkotmánya kö­zött népünk javára megmutatkozik. Én egy vagyok a sok közül, aki­nek évtizedekig volt ailkalma „él­vezni'' mindazt, amit a munkásicsa- ládoknmk és azok gy elemekeinek az oly díszesen ezerévesnek emlegeted alkotmány nyújtott. Apámat alkot­mányos kötelezxütiség, ágyútöltelék- n&k vitte a frontra az első világhá­borúban. Az is lett két héten be­lül, szívért lőtték Én csak az átlőtt fényképről ismerem. Anyám, do­hánygyári munkásnő volt, de mint hadiözvegy, nem volt rá szükség. Nőttünk gyermekek, nem tudom miiből, a,zaz hogy tudom. Nem havi keresetből, jó szívek adományából, s alkalmi munkából. Velünk nőtt a gond. Mégis tanultam, akartam ta­nulni. Hihetetlen áldozatok és ne­hézségek árán ment *z. Ma diákotthonba visszük munkás és panasz,[gyermekeinket, díjmente­sen, vagy alig számiba jövő térítéssel, tandíjkedvezményt biztosítunk ta­nulmányi előmenetelük szerint, mert alkotmányunk megadja a ta­nulás jogához a> lehetőséget is. De nézzük mi lett, hogy elvégeztem is­koláimat? Okleveleimet szép piros tokjába záriam — munkára jelentkeztem a szövőgyárban, 5 hétig dolgoztam, de csak helyettesként jutottam be. Aztán más kenyér után kellett néz­nem. Népi demokráciánk új pedagógu­sai, tanuljátok meg értékelni azt, hogy íínékt&k w mi alkotmá­nyunk a kéményezések sorozictla nélkül biztosítja elhelyezésieket s nem kell megismerkednetek az ál- 'lásnétki üfisiég lkér\vféniporo2ta\tiai<val és az ideiglenes munkaléMtőségek átkois bizonytakms,ágával. Ez a kü­lönbség a pégi és az új között. Szel­lemi szükség munka 4ö pengős ke­reseti lehetősége, ez volt az ösz- szes, amit nyújtani tudóit a nwR rendszere a kezdő értelmiség szá­mára. Így ért aztán a felszabadulás. Uj éhet kezdődött a régi romjain, s én boldog vagyok, hogy a múlt keserű lapaéztbcúabaiU átélve jobban becsülhetem a jelent. mely engem is megbecsül. Jelenleg már a Somogy me gyei Ta­nács oktatási osztályának vagyok előadója, hol megyei viszonylat­ban dolgozhatom dolgozó népünk továbbképzése érdekában. Alkotmá­nyunk ünnepe előtt így idéznünk fel előttem a múlt és a jelem, hogy sor­somon keresztül tanuljam becsülni a jelent és tanítsak másakat is arra.' hogy a nép nemcsak ígér, hanem amit alkotmányunkban lefektetett, azt be is váltja és boldog jövőd biz­tosít valamennyi dolgozója számá­ra. 11 orválh Anna megyei oktatási előadó, „ALKOTMÁNYUNK VAN, AMELY VALÓBAN A NÉP ALKOTMÁNYA" Több éve vagyok banktisztviselő. A múlt rendszerben a bank a dolgozók kizsákmányolásának egyik jelentős formája volt. Min két, tisztviselőket a munkánkon keresztül zsákmányolt ki a magán­kézben lévő bank és a mi munkánkon keresztül sokezer kisember filléreit rabolta el és duzzasztotta hatalmas tőkévé. A felszabadulás után azonban a tőkés bankrendszer helyébe lé­pett a szocialista bankrendszer és új, hatalmas távlatokat nyitott meg a pénzintézeti dolgozók számára is. Gazdasági életünk forra­dalmi átalakulása után új szerepet kapott a Magyar Nemzeti Bank is, amely a nagy Szovjetunió Állami Bankjának mintájára épül ki. Alkotmányunk van, amely valóban a nép alkotmánya. Megvál toztak a munkaviszonyok. A tőkés rendszer sivár munkarobotját felváltotta a tervezés és az új feladatok megoldásának igazi munka­köre. Míg a múltban az érvényesülés egyedüli biztosítéka az úgy­nevezett „jó összeköttetés“ volt, ma a népi demokrácia a munká ját, hazáját szerető dolgozók számára kivétel nélkül lehetővé te­szi képességeinek kifejlesztését. Alkotmányunk ünnepének harmadik évfordulóján ezek a gondo­latok törnek elő és úgy érzem, hálám csak úgy lesz teljes kormá rsyunk, pártunk és annak szeretett vezére iránt, ha még nagyobb len­dülettel és odaadással veszem ki reszem az előttünk álló nagy fel­adatok végrehajtásából. Ezért tet em én is dolgozótársaimmal együtt e nagy nap tiszteletére munkafelajánlást, melyet 100 százalékra teljesítettem is. Fiókunk munkájában még sok a tennivaló — ígé­rem, nem állunk meg félúton. Valóra váltjuk ötéves tervünk vala mennyi célkitűzéseit és munkánkkal mindenkor szilárdan helytál lünk a békéért vívott harcban. SÁRMÁNDl KÁROLY, MNB. fiókiőnökhelyettes. Alkotmányunk biztosítja a drávaszentesi dolgozóknak is a munka, a tanulás és a művelődés jogát Dunántúlnak dombokkal övezetit déli részén Tito J ug őszi áviáj ónak sz amsz édségában fekszik Drávpuzenjbes község, közel 600 lakommal. Nem nagy község, de dolgozó parasztságának szorgalma, odaadó munkája nyomán 1949 óta nagyot fejlődött a falu. Estémként a napi munkai után a szomszédok öszeülnek beszélgetni a múltról, a munkáról, a feladatokról, s a jövőről, ami vafarroernnymnlenek ioly Sókfitt és szépet Ígér. Ilyenkor a ráncokat bojdog mosoly, megelé­gedettség váltja fel az arcokon. És hogy mennyiivei más a falu élete, erről beszélnek Dráva^zenhes köz­ség dolgozó parasztjai. Mélyen vé­sődött emlékezetükbe az az idő, amikor a falu lakóinak nctgyrésze a s&oms&ddságban lévő gróf Széchenyi birtokom dolgozóit, róhatott hajnal­tól napestig 50—60 filléres napszá­mért. Amikor kevés béremelést csak kérni w merlek, nem egy esetben elbocsátás, munkanélküliség követ­kezett. Egyik grófi Mait okról a másik­ra mentek, gondolái, hogy ofit majd fiaién jobb lesz, de mindenütt a ro­bot, hajsza és a nyomor fogadta az emberehet. Erre jól visszaemlékszik Sípos István, Szili János és Molnár bécsi is, de a község valamennyi dolgozó parasztja, old a Széchenyi grófnál dolgozati, tengette életét. A felszabóidulássál egyidöben mfigtrál- 'tozoitt az ő sorsuk is, jobb élethez jutottak. Az elmúlt évek ■során a köznépben egyre több dol­gozó paraszt győződött meg a nagy­üzemi gazdálkodás helyes útjáról■ 1949-ben megalakult a 10 csa­ládból álló termelőszövetkezieti cso­port. Példásan dolgoztak, majd az 50-es évben példájukat követve új- ma 10 családdal szaporodott (1 cső port. így 1952 február 17-én már az egész község tiermelőszöveJkeizet- ié alakult, ahol még irtagyobb lehe­tőség nyílt arra, hogy fejlődjenek és egyre nagyobb eredményeket tud­janak felmutatni. Ebben az évben már az állatállomány is 80 db •sziurvmmarlmm-, 84 db csikó-lóra, 20 anyakocára, 50 db Mzoltsertés- re, 64 db süldőre és m választó­malacra szaporodóit fal Állandó fejlődésükkel, jó munkájukkal akar­ják viszonozni államunknak mind­azt a sok ját, amit eddig kaplak. Mig a gróf Széchenyi ideje alatt sötét lakóházakban, gyér, egészségtelen világítás mellett ron­gálták szemüket, az ötéves terv so- írón a termelőszövetkezet dolgozói­nak lehetőségük nyílt, — alkotmú- * nyunk számukra is biztosította — hogy villanyvilágítás mellett ol­vashatnék, tanulhatnak, művelőd- keinek. Régi végijük is valóra vált. A községben lévő mozi szórakozást nyújt valamennyiek részére, mely­nek igém sok látogatója van és minden alkalommal zsúfolt nézőtér előtt vetítik a haladó szovjet és ma­rj gór filmeket. Ezekből igen sokat tanulnak a dolgozó parasztok- Te­lefont is kapott a község az ötéves terv során. Iía pedig azt nézzük, hogy a múltban kiknek a gyerme­kei jártak az iskolába a községből, könnyen összeszámolhatná bárki. Most a dolgozók fiai és lányai egy­re nagyabb számban foglalják el a helyet az iskolákban, egyeteme­ken, hivatalaikban. Egres Ferenc fia katonatiszt, de az lesz Gzigány Já­nos fiából is. Többen járnak egye­temre és sokan tanulnak gimnáziu­mokban. így kműinek majd ki idő­vel Drávaszentesiől tisztek, orvosok, biológusok, akiknek irányítása mel­lett fejlődik, gazdagodik, szépül ■« község és vele együtt az egész or­szág. Büszkén beszélnek értől a terme­lőszövetkezeti község dolgozói. Lát­ják az előttük álló ragyogó jövőt, amelynek a mielőbbi megvalósító­nál úgy segítik elő, hogy minden­ből 100 százalékra teljesítették be­adási kötelezettségükéit. Az eredménvekhel nem elégszenek meg, már most gon­doskodnak arról, hogy a jövő évi beadási kötelezettségüket nem 100, hanem azon túl teljesítsék. Ennek érdekében a tarlóhántást, másodve­tést időben elvégezlek, ami egyik biztosítéka a jövő évi bő és jó ter­mésnek. Diávaszenfcs község ter­melő szövetkezeti tagsága így, készül a jövő évi állammal szenAbemi kö­telezettség teljesítésére, hogy ezúl<- tal is legalább részben viszonozhas­sák azt, amit az ötéves tervitől kap­tak: a szebb, jobb, boldogabb éle- W,

Next

/
Thumbnails
Contents